Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
26.6.2017
MÓDOSÍTÁS:
188 - 418
Jelentéstervezet
Laura Ferrara
(PE597.506v01-00)
Az Unión belüli nemzetközi védelemre vonatkozó közös eljárások
Rendeletre irányuló javaslat
( COM(2016)0467 – C8‑0321/2016 – 2016/0224(COD) )
AM_Com_LegReport
Módosítás 188
Kristina Winberg
Rendeletre irányuló javaslat
–
| |
| Elutasításra irányuló indítvány |
| Az Európai Parlament elutasítja a Bizottság javaslatát. |
Or. en
Módosítás 189
Auke Zijlstra, Harald Vilimsky, Janice Atkinson, Gilles Lebreton, Marine Le Pen
az ENF képviselőcsoport nevében
Rendeletre irányuló javaslat
–
| |
| Elutasításra irányuló indítvány |
| Az Európai Parlament elutasítja [a Bizottság javaslatát]. |
Or. en
Indokolás
E javaslatot el kell utasítani, mivel elősegíti a nemzetközi védelemnek a nemzetállamokban történő megadását, ami mindenáron elkerülendő. Nemzetközi védelem kizárólag a kérelmező származási országához legközelebb eső régióban nyújtandó. Ezzel a módszerrel megelőzhetnénk az irreguláris migrációt, az emberkereskedelmet, migránsok halálát, gazdaságaink, illetve társadalmaink megzavarását, valamint az uniós polgárok biztonságát fenyegető veszélyeket. Emellett az uniós nemzetállamok különböznek egymástól, így nem alkalmazhatnak közös eljárást.
Módosítás 190
Marina Albiol Guzmán, Martina Anderson, Malin Björk, Barbara Spinelli
Jogalkotási állásfoglalás-tervezet
1 bekezdés
| |
Jogalkotási állásfoglalás-tervezet | Módosítás |
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot; | 1. elutasítja a Bizottság javaslatát és újból a Bizottsághoz utalja a szöveget; sürgeti a Bizottságot, hogy új, a nemzetközi joggal és a menekültek jogállásáról szóló genfi egyezménnyel összeegyeztethető javaslatot terjesszen elő; |
Or. en
Módosítás 191
Marina Albiol Guzmán
Rendeletre irányuló javaslat
1 cím
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Unión belüli nemzetközi védelemre vonatkozó közös eljárások létrehozásáról, valamint a 2013/32/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről | Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE az Unión belüli nemzetközi védelemre vonatkozó közös eljárások létrehozásáról, valamint a 2013/32/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről |
Or. en
Módosítás 192
Brice Hortefeux
Rendeletre irányuló javaslat
1 cím
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Unión belüli nemzetközi védelemre vonatkozó közös eljárások létrehozásáról, valamint a 2013/32/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről | Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE az Unión belüli nemzetközi védelemre vonatkozó közös eljárások létrehozásáról, valamint a 2013/32/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről |
Or. fr
Módosítás 193
Brice Hortefeux
Rendeletre irányuló javaslat
1 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(1) E rendelet célja a tagállamok eljárási szabályainak észszerűsítése, egyszerűsítése és összehangolása egy Unión belüli nemzetközi védelemre vonatkozó közös eljárás létrehozása révén. E cél elérése érdekében a 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv22 jelentős módosítására került sor, valamint az említett irányelvet hatályon kívül kell helyezni, és helyébe egy rendeletnek kell lépnie. A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat erre a rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni. | (1) Ezen irányelv célja a tagállamok eljárási szabályainak észszerűsítése, egyszerűsítése és közelítése egy Unión belüli nemzetközi védelemre vonatkozó közös eljárás létrehozása révén. E cél elérése érdekében a 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet22 jelentős mértékben módosítani kell, ezért szükség van az említett irányelv felváltására. A 2013/32/EU irányelvre történő hivatkozásokat erre az irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni. |
_________________ | _________________ |
22 A nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló, 2013. június 26-i európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozás), HL L 180., 2013.6.29., 60. o. | 22 A nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló, 2013. június 26-i 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozás), HL L 180., 2013.6.29., 60. o. |
Or. fr
Módosítás 194
Marina Albiol Guzmán, Barbara Spinelli
Rendeletre irányuló javaslat
1 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(1) E rendelet célja a tagállamok eljárási szabályainak észszerűsítése, egyszerűsítése és összehangolása egy Unión belüli nemzetközi védelemre vonatkozó közös eljárás létrehozása révén. E cél elérése érdekében a 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv22 jelentős módosítására került sor, valamint az említett irányelvet hatályon kívül kell helyezni, és helyébe egy rendeletnek kell lépnie. A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat erre a rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni. | (1) Ezen irányelv célja a tagállamok eljárási szabályainak észszerűsítése, egyszerűsítése és összehangolása egy Unión belüli nemzetközi védelemre vonatkozó közös eljárás létrehozása révén. E cél elérése érdekében a 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv22 jelentős módosítására került sor, valamint az említett irányelvet hatályon kívül kell helyezni, és helyébe egy rendeletnek kell lépnie. A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat erre az irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni. |
_________________ | _________________ |
22 A nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló, 2013. június 26-i európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozás), HL L 180., 2013.6.29., 60. o. | 22 A nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló, 2013. június 26-i 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozás), HL L 180., 2013.6.29., 60. o. |
Or. en
Módosítás 195
Udo Voigt
Rendeletre irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(2) Az 1967. január 31-i New York-i jegyzőkönyvvel módosított, a menekültek jogállásáról szóló, 1951. július 28-i genfi egyezmény (a továbbiakban: a genfi egyezmény) teljes és mindenre kiterjedő alkalmazásán nyugvó közös európai menekültügyi rendszert is magában foglaló közös menekültpolitika részét képezi az Európai Uniónak a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló olyan térség fokozatos létrehozására irányuló célkitűzésének, amely nyitva áll mindazok számára, akik kényszerítő körülmények miatt jogosan keresnek védelmet az Unióban. E politikának a tagállamok közötti szolidaritás és a felelősség igazságos elosztásának elvén – ideértve annak pénzügyi vonatkozásait is – kell alapulnia. | (2) Az 1967. január 31-i New York-i jegyzőkönyvvel módosított, a menekültek jogállásáról szóló, 1951. július 28-i genfi egyezmény (a továbbiakban: a genfi egyezmény) teljes és mindenre kiterjedő alkalmazásán nyugvó közös menekültpolitika részét képezi az Európai Uniónak a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló olyan térség fokozatos létrehozására irányuló célkitűzésének, amely nyitva áll mindazok számára, akik kényszerítő körülmények miatt jogosan keresnek védelmet az Unióban. |
Or. de
Módosítás 196
Jussi Halla-aho
Rendeletre irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(2) Az 1967. január 31-i New York-i jegyzőkönyvvel módosított, a menekültek jogállásáról szóló, 1951. július 28-i genfi egyezmény (a továbbiakban: a genfi egyezmény) teljes és mindenre kiterjedő alkalmazásán nyugvó közös európai menekültügyi rendszert is magában foglaló közös menekültpolitika részét képezi az Európai Uniónak a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló olyan térség fokozatos létrehozására irányuló célkitűzésének, amely nyitva áll mindazok számára, akik kényszerítő körülmények miatt jogosan keresnek védelmet az Unióban. E politikának a tagállamok közötti szolidaritás és a felelősség igazságos elosztásának elvén – ideértve annak pénzügyi vonatkozásait is – kell alapulnia. | (2) Az 1967. január 31-i New York-i jegyzőkönyvvel módosított, a menekültek jogállásáról szóló, 1951. július 28-i genfi egyezmény (a továbbiakban: a genfi egyezmény) teljes és mindenre kiterjedő alkalmazásán nyugvó közös európai menekültügyi rendszert is magában foglaló közös menekültpolitika részét képezi az Európai Uniónak a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló olyan térség fokozatos létrehozására irányuló célkitűzésének, amely nyitva áll mindazok számára, akik kényszerítő körülmények miatt jogosan keresnek védelmet az Unióban. E politikának a megfizethetőség elvén kell alapulnia, figyelembe véve a befogadó társadalmak felvevő képességét, valamint a nemzetközi védelem iránt kérelmet benyújtó személyek maximális önállóságát. |
Or. en
Módosítás 197
Marina Albiol Guzmán
Rendeletre irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(3) A közös európai menekültügyi rendszer a menekültügyi eljárások közös szabályain, uniós szintű elismerésen és védelmen, befogadási feltételeken és a menedékkérőkért felelős tagállam meghatározására szolgáló rendszeren alapul. A közös európai menekültügyi rendszer fokozatos kialakítása során elért eredmények ellenére még mindig jelentős egyenlőtlenségek vannak a tagállamok között az alkalmazott eljárások fajtáit, az elismerési arányt, a nyújtott védelem fajtáját, az anyagi befogadási feltételek szintjét és a kérelmezőknek adott kedvezményeket és a nemzetközi védelem jogosultjait illetően. E különbségek a továbbutazások fontos mozgatórugói és aláássák az annak biztosítására irányuló célkitűzést, hogy egy közös európai menekültügyi rendszerben minden kérelmezőt a kérelmezés helyétől függetlenül egyformán kezeljenek az Unióban. | (3) A közös európai menekültügyi rendszer a menekültügyi eljárások közös szabályain, uniós szintű elismerésen és védelmen, befogadási feltételeken és a menedékkérőkért felelős tagállam meghatározására szolgáló rendszeren alapul. A közös európai menekültügyi rendszer fokozatos kialakítása során elért eredmények ellenére még mindig jelentős egyenlőtlenségek vannak a tagállamok között az alkalmazott eljárások fajtáit, az elismerési arányt, a nyújtott védelem fajtáját, az anyagi befogadási feltételek szintjét és a kérelmezőknek adott kedvezményeket és a nemzetközi védelem jogosultjait illetően. E különbségek aláássák az annak biztosítására irányuló célkitűzést, hogy egy közös európai menekültügyi rendszerben minden kérelmezőt a kérelmezés helyétől függetlenül a legmagasabb szintű előírások betartása mellett, valamint az alapjogokkal és a menekültek jogállásáról szóló genfi egyezménnyel összhangban kezeljenek az Unióban. |
Or. en
Módosítás 198
Ska Keller
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Judith Sargentini
Rendeletre irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(3) A közös európai menekültügyi rendszer a menekültügyi eljárások közös szabályain, uniós szintű elismerésen és védelmen, befogadási feltételeken és a menedékkérőkért felelős tagállam meghatározására szolgáló rendszeren alapul. A közös európai menekültügyi rendszer fokozatos kialakítása során elért eredmények ellenére még mindig jelentős egyenlőtlenségek vannak a tagállamok között az alkalmazott eljárások fajtáit, az elismerési arányt, a nyújtott védelem fajtáját, az anyagi befogadási feltételek szintjét és a kérelmezőknek adott kedvezményeket és a nemzetközi védelem jogosultjait illetően. E különbségek a továbbutazások fontos mozgatórugói és aláássák az annak biztosítására irányuló célkitűzést, hogy egy közös európai menekültügyi rendszerben minden kérelmezőt a kérelmezés helyétől függetlenül egyformán kezeljenek az Unióban. | (3) A közös európai menekültügyi rendszer a menekültügyi eljárások közös szabályain, uniós szintű elismerésen és védelmen, befogadási feltételeken és a menedékkérőkért felelős tagállam meghatározására szolgáló rendszeren alapul. A közös európai menekültügyi rendszer fokozatos kialakítása során elért eredmények ellenére még mindig jelentős egyenlőtlenségek vannak a tagállamok között az alkalmazott eljárások fajtáit, az elismerési arányt, a nyújtott védelem fajtáját, az anyagi befogadási feltételek szintjét és a kérelmezőknek adott kedvezményeket és a nemzetközi védelem jogosultjait illetően. E különbségek aláássák az annak biztosítására irányuló célkitűzést, hogy egy közös európai menekültügyi rendszerben minden kérelmezőt a kérelmezés helyétől függetlenül egyformán kezeljenek az Unióban. |
Or. en
Módosítás 199
Marina Albiol Guzmán
Rendeletre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(4) 2016. április 6-i közleményében23 a Bizottság meghatározta a közös európai menekültügyi rendszer javításának lehetőségeit, nevezetesen a menedékkérőkért felelős tagállam meghatározására szolgáló, fenntartható és igazságos rendszer kialakítását, az Eurodac rendszer megerősítését, az uniós menekültügyi rendszeren belüli konvergencia fokozását, az EU-n belüli továbbutazások megakadályozását, valamint az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének új megbízatását. Ez a közlemény összhangban van az Európai Tanács 2016. február 18–19-i, arra irányuló felszólításával24, hogy történjen előrelépés a meglévő uniós keretrendszer reformja felé, a humánus és hatékony menekültügyi politika biztosítása érdekében. Továbbá az Európai Parlament 2016. április 12-i saját kezdeményezésű jelentésében meghatározott migráció átfogó megközelítésével összhangban lévő utat javasol. | törölve |
_________________ |
|
23 COM(2016) 197 final. |
|
24 EUCO 19.02.2016, SN 1/16. |
|
Or. en
Módosítás 200
Udo Voigt
Rendeletre irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(5) Egy jól működő közös európai menekültügyi rendszerhez jelentős előrelépést kell tenni a nemzeti menekültügyi rendszerek konvergenciáját illetően. A tagállamokban jelenleg eltérő menekültügyi eljárások helyébe az (EU) XXX/XXX európai parlamenti és tanácsi rendelet (a kvalifikációs rendelet)25 szerint egy valamennyi tagállamban alkalmazandó, a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásnak kell lépnie, amely biztosítja az eljárás időszerűségét és hatékonyságát. A harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelem iránti kérelmeit egy olyan eljárásban kell megvizsgálni, amelyre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, függetlenül attól, hogy mely tagállamban nyújtották be a kérelmet, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelem elbírálása során az egyenlő elbánás, valamint az egyéni kérelmező számára az egyértelműség és a jogbiztonság biztosítható legyen. | (5) Egy jól működő közös európai menekültügyi rendszerhez jelentős előrelépést kell tenni a nemzeti menekültügyi rendszerek konvergenciáját illetően. A tagállamokban jelenleg eltérő menekültügyi eljárások helyébe az (EU) XXX/XXX európai parlamenti és tanácsi rendelet (a kvalifikációs rendelet)25 szerint egy valamennyi tagállamban alkalmazandó, a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásnak kell lépnie, amely biztosítja az eljárás időszerűségét és hatékonyságát. A harmadik országbeli állampolgárok nemzetközi védelem iránti kérelmeit egy olyan eljárásban kell megvizsgálni, amelyre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, függetlenül attól, hogy mely tagállamban nyújtották be a kérelmet, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelem elbírálása során az egyenlő elbánás, valamint az egyéni kérelmező számára az egyértelműség és a jogbiztonság biztosítható legyen. |
_________________ | _________________ |
25 HL L […], […], […]. o. | 25 HL L […], […], […]. o. |
Or. de
Módosítás 201
Marina Albiol Guzmán
Rendeletre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(6) Egy nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárás a jelenlegi mérlegelésen alapuló rendelkezések harmonizált szabályokkal való felváltása, továbbá a kérelmezők jogainak és kötelezettségeinek, valamint e kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó következmények egyértelműsítése révén korlátozza a nemzetközi védelmet kérelmezők tagállamok közötti továbbutazások – amennyiben az ilyen továbbutazást a jogi keretek között fennálló különbségek okozzák –, valamint az (EU) XXX/XXX rendelet (a kvalifikációs rendelet)26 tagállami alkalmazására vonatkozó egységes feltételek kialakítását. | törölve |
_________________ |
|
26 HL L […]., […]., […]. o. |
|
Or. en
Módosítás 202
Brice Hortefeux
Rendeletre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(6) Egy nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárás a jelenlegi mérlegelésen alapuló rendelkezések harmonizált szabályokkal való felváltása, továbbá a kérelmezők jogainak és kötelezettségeinek, valamint e kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó következmények egyértelműsítése révén korlátozza a nemzetközi védelmet kérelmezők tagállamok közötti továbbutazások – amennyiben az ilyen továbbutazást a jogi keretek között fennálló különbségek okozzák –, valamint az (EU) XXX/XXX rendelet (a kvalifikációs rendelet)26 tagállami alkalmazására vonatkozó egységes feltételek kialakítását. | (6) Egy nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárás összehangoltabb szabályok előterjesztése, továbbá a kérelmezők jogainak és kötelezettségeinek, valamint e kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó következmények egyértelműsítése révén korlátozza a nemzetközi védelmet kérelmezők tagállamok közötti továbbutazások – amennyiben az ilyen továbbutazást a jogi keretek között fennálló különbségek okozzák –, valamint az (EU) XXX/XXX rendelet (a kvalifikációs rendelet)26 tagállami alkalmazására vonatkozó egységes feltételek kialakítását. |
_________________ | _________________ |
26 HL L […]., […]., […]. o. | 26 HL L […]., […]., […]. o. |
Or. fr
Módosítás 203
Ska Keller
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Jean Lambert, Bodil Valero, Judith Sargentini
Rendeletre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(6) Egy nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárás a jelenlegi mérlegelésen alapuló rendelkezések harmonizált szabályokkal való felváltása, továbbá a kérelmezők jogainak és kötelezettségeinek, valamint e kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó következmények egyértelműsítése révén korlátozza a nemzetközi védelmet kérelmezők tagállamok közötti továbbutazások – amennyiben az ilyen továbbutazást a jogi keretek között fennálló különbségek okozzák –, valamint az (EU) XXX/XXX rendelet (a kvalifikációs rendelet)26 tagállami alkalmazására vonatkozó egységes feltételek kialakítását. | (6) Egy nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárás a jelenlegi mérlegelésen alapuló rendelkezések harmonizált szabályokkal való felváltása, továbbá a kérelmezők jogainak és kötelezettségeinek, valamint e kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó következmények egyértelműsítése révén ösztönzi a kérelmezőket, hogy a menedékjog iránti kérelmüket vizsgáló tagállam területén maradjanak, illetve e tagállam társadalmába integrálódjanak, valamint az (EU) XXX/XXX rendelet (a kvalifikációs rendelet)26 tagállami alkalmazására vonatkozó egységes feltételeket alakít ki. |
_________________ | _________________ |
26 HL L […]., […]., […]. o. | 26 HL L […]., […]., […]. o. |
Or. en
Módosítás 204
Jussi Halla-aho
Rendeletre irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(7) Ezt a rendeletet a tagállamok területén, ideértve a külső határon, a parti tengeren vagy a tranzitzónákban benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelemre és a nemzetközi védelem visszavonására kell alkalmazni. A tagállam parti tengerén tartózkodó, nemzetközi védelmet kérő személyeket a szárazföldre kell szállítani, és e rendelettel összhangban el kell bírálni kérelmüket. | (7) Ezt a rendeletet a tagállamok területén, ideértve a külső határon, a parti tengeren vagy a tranzitzónákban benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelemre és a nemzetközi védelem visszavonására kell alkalmazni. |
Or. en
Módosítás 205
Ska Keller
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Judith Sargentini
Rendeletre irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(7) Ezt a rendeletet a tagállamok területén, ideértve a külső határon, a parti tengeren vagy a tranzitzónákban benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelemre és a nemzetközi védelem visszavonására kell alkalmazni. A tagállam parti tengerén tartózkodó, nemzetközi védelmet kérő személyeket a szárazföldre kell szállítani, és e rendelettel összhangban el kell bírálni kérelmüket. | (7) Ezt a rendeletet a tagállamok területén, ideértve a külső határon, a parti tengeren vagy a tranzitzónákban benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelemre és a nemzetközi védelem visszavonására kell alkalmazni. A visszaküldés tilalmának elvével összhangban a tagállam parti tengerén tartózkodó, nemzetközi védelmet kérő személyeket a szárazföldre kell szállítani, és e rendelettel összhangban el kell bírálni kérelmüket. |
Or. en
Módosítás 206
Brice Hortefeux
Rendeletre irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(7) Ezt a rendeletet a tagállamok területén, ideértve a külső határon, a parti tengeren vagy a tranzitzónákban benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelemre és a nemzetközi védelem visszavonására kell alkalmazni. A tagállam parti tengerén tartózkodó, nemzetközi védelmet kérő személyeket a szárazföldre kell szállítani, és e rendelettel összhangban el kell bírálni kérelmüket. | (7) Ezt az irányelvet a tagállamok területén, ideértve a külső határon, a parti tengeren vagy a tranzitzónákban benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelemre és a nemzetközi védelem visszavonására kell alkalmazni. A tagállam parti tengerén tartózkodó, nemzetközi védelmet kérő személyeket a szárazföldre kell szállítani, és ezen irányelvvel összhangban el kell bírálni kérelmüket. |
Or. fr
Módosítás 207
Jeroen Lenaers
Rendeletre irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(7) Ezt a rendeletet a tagállamok területén, ideértve a külső határon, a parti tengeren vagy a tranzitzónákban benyújtott nemzetközi védelem iránti valamennyi kérelemre és a nemzetközi védelem visszavonására kell alkalmazni. A tagállam parti tengerén tartózkodó, nemzetközi védelmet kérő személyeket a szárazföldre kell szállítani, és e rendelettel összhangban el kell bírálni kérelmüket. | (7) Ezt a rendeletet csak a tagállamok területén, ideértve a külső határon, a parti tengeren vagy a tranzitzónákban benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelemre és a nemzetközi védelem visszavonására kell alkalmazni. A tagállam parti tengerén tartózkodó, nemzetközi védelmet kérő személyeket a szárazföldre kell szállítani, és e rendelettel összhangban el kell bírálni kérelmüket. |
Or. en
Módosítás 208
Marina Albiol Guzmán
Rendeletre irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(7) Ezt a rendeletet a tagállamok területén, ideértve a külső határon, a parti tengeren vagy a tranzitzónákban benyújtott nemzetközi védelem iránti valamennyi kérelemre és a nemzetközi védelem visszavonására kell alkalmazni. A tagállam parti tengerén tartózkodó, nemzetközi védelmet kérő személyeket a szárazföldre kell szállítani, és e rendelettel összhangban el kell bírálni kérelmüket. | (7) Ezt az irányelvet a tagállamok területén, ideértve a külső határon, a parti tengeren vagy a tranzitzónákban benyújtott nemzetközi védelem iránti valamennyi kérelemre és a nemzetközi védelem visszavonására kell alkalmazni. A tagállam parti tengerén tartózkodó, nemzetközi védelmet kérő személyeket a szárazföldre kell szállítani, és ezen irányelvvel összhangban el kell bírálni kérelmüket. |
Or. en
Módosítás 209
Jussi Halla-aho
Rendeletre irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(8) Ezt a rendeletet kell alkalmazni a nemzetközi védelem iránti kérelmekre abban az eljárásban, amelyben megvizsgálják, hogy a kérelmezők az (EU) XXX/XXX rendelet (a kvalifikációs rendelet) alapján nemzetközi védelemre jogosultként elismerhetők-e. A nemzetközi védelem mellett a tagállamok nemzeti joguk alapján egyéb nemzeti humanitárius státuszt is megítélhetnek azon személyek számára, akik menekült jogállásmenekült jogállása vagy kiegészítő védelmi jogállása nem ismerhető el. A tagállami eljárások észszerűsítése érdekében a tagállamoknak meg kell adni a lehetőséget, hogy a rendeletet minden ilyen védelemre alkalmazhassák. | (8) Ezt a rendeletet kell alkalmazni a nemzetközi védelem iránti kérelmekre abban az eljárásban, amelyben megvizsgálják, hogy a kérelmezők az (EU) XXX/XXX rendelet (a kvalifikációs rendelet) alapján nemzetközi védelemre jogosultként elismerhetők-e. |
Or. en
Módosítás 210
Marina Albiol Guzmán
Rendeletre irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(8) Ezt a rendeletet kell alkalmazni a nemzetközi védelem iránti kérelmekre abban az eljárásban, amelyben megvizsgálják, hogy a kérelmezők az (EU) XXX/XXX rendelet (a kvalifikációs rendelet) alapján nemzetközi védelemre jogosultként elismerhetők-e. A nemzetközi védelem mellett a tagállamok nemzeti joguk alapján egyéb nemzeti humanitárius státuszt is megítélhetnek azon személyek számára, akik menekült jogállásmenekült jogállása vagy kiegészítő védelmi jogállása nem ismerhető el. A tagállami eljárások észszerűsítése érdekében a tagállamoknak meg kell adni a lehetőséget, hogy a rendeletet minden ilyen védelemre alkalmazhassák. | (8) Ezt az irányelvet kell alkalmazni a nemzetközi védelem iránti kérelmekre abban az eljárásban, amelyben megvizsgálják, hogy a kérelmezők az (EU) XXX/XXX rendelet (a kvalifikációs rendelet) alapján nemzetközi védelemre jogosultként elismerhetők-e. A nemzetközi védelem mellett a tagállamok nemzeti joguk alapján egyéb nemzeti humanitárius státuszt is megítélhetnek azon személyek számára, akik menekült jogállása vagy kiegészítő védelmi jogállása nem ismerhető el. A tagállami eljárások észszerűsítése érdekében a tagállamoknak meg kell adni a lehetőséget, hogy az irányelvet minden ilyen védelemre alkalmazhassák. |
Or. en
Módosítás 211
Brice Hortefeux
Rendeletre irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(8) Ezt a rendeletet kell alkalmazni a nemzetközi védelem iránti kérelmekre abban az eljárásban, amelyben megvizsgálják, hogy a kérelmezők az (EU) XXX/XXX rendelet (a kvalifikációs rendelet) alapján nemzetközi védelemre jogosultként elismerhetők-e. A nemzetközi védelem mellett a tagállamok nemzeti joguk alapján egyéb nemzeti humanitárius státuszt is megítélhetnek azon személyek számára, akik menekült jogállásmenekült jogállása vagy kiegészítő védelmi jogállása nem ismerhető el. A tagállami eljárások észszerűsítése érdekében a tagállamoknak meg kell adni a lehetőséget, hogy a rendeletet minden ilyen védelemre alkalmazhassák. | (8) Ezt az irányelvet kell alkalmazni a nemzetközi védelem iránti kérelmekre abban az eljárásban, amelyben megvizsgálják, hogy a kérelmezők az (EU) XXX/XXX rendelet (a kvalifikációs rendelet) alapján nemzetközi védelemre jogosultként elismerhetők-e. A nemzetközi védelem mellett a tagállamok nemzeti joguk alapján egyéb nemzeti humanitárius státuszt is megítélhetnek azon személyek számára, akik menekült jogállásmenekült jogállása vagy kiegészítő védelmi jogállása nem ismerhető el. A tagállami eljárások észszerűsítése érdekében a tagállamoknak meg kell adni a lehetőséget, hogy az irányelvet minden ilyen védelemre alkalmazhassák. |
Or. fr
Módosítás 212
Beatrix von Storch
Rendeletre irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(8) Ezt a rendeletet kell alkalmazni a nemzetközi védelem iránti kérelmekre abban az eljárásban, amelyben megvizsgálják, hogy a kérelmezők az (EU) XXX/XXX rendelet (a kvalifikációs rendelet) alapján nemzetközi védelemre jogosultként elismerhetők-e. A nemzetközi védelem mellett a tagállamok nemzeti joguk alapján egyéb nemzeti humanitárius státuszt is megítélhetnek azon személyek számára, akik menekült jogállásmenekült jogállása vagy kiegészítő védelmi jogállása nem ismerhető el. A tagállami eljárások észszerűsítése érdekében a tagállamoknak meg kell adni a lehetőséget, hogy a rendeletet minden ilyen védelemre alkalmazhassák. | (8) Ezt a rendeletet kell alkalmazni a nemzetközi védelem iránti kérelmekre abban az eljárásban, amelyben megvizsgálják, hogy a kérelmezők az (EU) XXX/XXX rendelet (a kvalifikációs rendelet) alapján nemzetközi védelemre jogosultként elismerhetők-e. A nemzetközi védelem mellett a tagállamok nemzeti joguk alapján egyéb nemzeti humanitárius státuszt is megítélhetnek azon személyek számára, akik menekült jogállása nem ismerhető el. A tagállami eljárások észszerűsítése érdekében a tagállamoknak meg kell adni a lehetőséget, hogy a rendeletet minden ilyen védelemre alkalmazhassák. |
Or. en
Módosítás 213
Brice Hortefeux
Rendeletre irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(9) Az e rendelet hatálya alá tartozó személyekkel kapcsolatos bánásmód tekintetében a tagállamokat kötik az azokból a nemzetközi jogi okmányokból eredő kötelezettségek, amelyeknek részesei. | (9) Az ezen irányelv hatálya alá tartozó személyekkel kapcsolatos bánásmód tekintetében a tagállamokat kötik az azokból a nemzetközi jogi eszközökből eredő kötelezettségek, amelyeknek részes felei. |
Or. fr
Módosítás 214
Marina Albiol Guzmán
Rendeletre irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(9) Az e rendelet hatálya alá tartozó személyekkel kapcsolatos bánásmód tekintetében a tagállamokat kötik az azokból a nemzetközi jogi okmányokból eredő kötelezettségek, amelyeknek részesei. | (9) Az ezen irányelv hatálya alá tartozó személyekkel kapcsolatos bánásmód tekintetében a tagállamokat kötik az azokból a nemzetközi jogi eszközökből eredő kötelezettségek, amelyeknek részes felei. |
Or. en
Módosítás 215
Jussi Halla-aho
Rendeletre irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(10) Mozgósítani kell a Menekültügyi és Migrációs Alap erőforrásait, hogy megfelelő támogatást nyújtsanak e rendelet alkalmazására irányuló tagállami erőfeszítésekhez, különös tekintettel azon tagállamokra, amelyek nemzeti menekültügyi és befogadási rendszerére különös nyomás nehezedik. | törölve |
Or. en
Módosítás 216
Ska Keller
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Bodil Valero, Judith Sargentini
Rendeletre irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(10) Mozgósítani kell a Menekültügyi és Migrációs Alap erőforrásait, hogy megfelelő támogatást nyújtsanak e rendelet alkalmazására irányuló tagállami erőfeszítésekhez, különös tekintettel azon tagállamokra, amelyek nemzeti menekültügyi és befogadási rendszerére különös nyomás nehezedik. | (10) Mozgósítani kell a Menekültügyi és Migrációs Alap erőforrásait, hogy megfelelő támogatást nyújtsanak e rendelet alkalmazására irányuló tagállami erőfeszítésekhez, különös tekintettel azon tagállamokra, amelyek nemzeti menekültügyi és befogadási rendszerére különös nyomás nehezedik. Megfelelő támogatást kell a helyi és regionális önkormányzatok és a nemzetközi és civil társadalmi szervezetek rendelkezésére bocsátani, többek között a helyi és regionális önkormányzatok Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alaphoz (AMIF) való közvetlen hozzáférésének a lehetősége révén is. |
Or. en
Módosítás 217
Brice Hortefeux
Rendeletre irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(10) Mozgósítani kell a Menekültügyi és Migrációs Alap erőforrásait, hogy megfelelő támogatást nyújtsanak e rendelet alkalmazására irányuló tagállami erőfeszítésekhez, különös tekintettel azon tagállamokra, amelyek nemzeti menekültügyi és befogadási rendszerére különös nyomás nehezedik. | (10) Mozgósítani kell a Menekültügyi és Migrációs Alap erőforrásait, hogy megfelelő támogatást nyújtsanak az ezen irányelv alkalmazására irányuló tagállami erőfeszítésekhez, különös tekintettel azon tagállamokra, amelyek nemzeti menekültügyi és befogadási rendszerére különös nyomás nehezedik. |
Or. fr
Módosítás 218
Marina Albiol Guzmán
Rendeletre irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(10) Mozgósítani kell a Menekültügyi és Migrációs Alap erőforrásait, hogy megfelelő támogatást nyújtsanak e rendelet alkalmazására irányuló tagállami erőfeszítésekhez, különös tekintettel azon tagállamokra, amelyek nemzeti menekültügyi és befogadási rendszerére különös nyomás nehezedik. | (10) Mozgósítani kell a Menekültügyi és Migrációs Alap erőforrásait, hogy megfelelő támogatást nyújtsanak az ezen irányelv alkalmazására irányuló tagállami erőfeszítésekhez, különös tekintettel azon tagállamokra, amelyek nemzeti menekültügyi és befogadási rendszerére különös nyomás nehezedik. |
Or. en
Módosítás 219
Marina Albiol Guzmán
Rendeletre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(11) Az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének biztosítania kell e rendelet alkalmazása során a tagállam számára a szükséges operatív és technikai segítséget, ennek keretében különösen szakértőket kell biztosítania, hogy a nemzeti hatóságokat a nemzetközi védelem iránti kérelem befogadása, nyilvántartásba vétele és elbírálása során segítsék, valamint naprakésszé tett információkat kell szolgáltatnia harmadik országokról, egyebek mellett a származási országra vonatkozó információkat és a konkrét származási országok helyzetéről szóló útmutatást. E rendelet alkalmazása során a tagállamoknak figyelembe kell venniük az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége által kidolgozott operatív szabályokat, útmutatókat, iránymutatásokat és leghelyesebb gyakorlatokat. | (11) Az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének biztosítania kell ezen irányelv alkalmazása során a tagállam számára a szükséges operatív és technikai segítséget, ennek keretében különösen szakértőket kell biztosítania, hogy a nemzeti hatóságokat a nemzetközi védelem iránti kérelem befogadása, nyilvántartásba vétele és elbírálása során segítsék. Ezen irányelv alkalmazása során a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk az alapjogokat, és figyelembe kell venniük az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége által kidolgozott bevált gyakorlatokat. |
Or. en
Módosítás 220
Ska Keller
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Judith Sargentini
Rendeletre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(11) Az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének biztosítania kell e rendelet alkalmazása során a tagállam számára a szükséges operatív és technikai segítséget, ennek keretében különösen szakértőket kell biztosítania, hogy a nemzeti hatóságokat a nemzetközi védelem iránti kérelem befogadása, nyilvántartásba vétele és elbírálása során segítsék, valamint naprakésszé tett információkat kell szolgáltatnia harmadik országokról, egyebek mellett a származási országra vonatkozó információkat és a konkrét származási országok helyzetéről szóló útmutatást. E rendelet alkalmazása során a tagállamoknak figyelembe kell venniük az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége által kidolgozott operatív szabályokat, útmutatókat, iránymutatásokat és leghelyesebb gyakorlatokat. | (11) Az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének biztosítania kell e rendelet alkalmazása során a tagállam számára a szükséges operatív és technikai segítséget, ennek keretében különösen szakértőket kell biztosítania, hogy a nemzeti hatóságokat a nemzetközi védelem iránti kérelem befogadása, nyilvántartásba vétele és elbírálása során segítsék, valamint naprakész információkat kell szolgáltatnia a származási országról, és útmutatást kell nyújtania a konkrét származási országok helyzetét illetően. E rendelet alkalmazása során a tagállamoknak figyelembe kell venniük az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége által kidolgozott operatív szabályokat, mutatókat, iránymutatásokat és bevált gyakorlatokat. |
Or. en
Módosítás 221
Brice Hortefeux
Rendeletre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(11) Az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének biztosítania kell e rendelet alkalmazása során a tagállam számára a szükséges operatív és technikai segítséget, ennek keretében különösen szakértőket kell biztosítania, hogy a nemzeti hatóságokat a nemzetközi védelem iránti kérelem befogadása, nyilvántartásba vétele és elbírálása során segítsék, valamint naprakésszé tett információkat kell szolgáltatnia harmadik országokról, egyebek mellett a származási országra vonatkozó információkat és a konkrét származási országok helyzetéről szóló útmutatást. E rendelet alkalmazása során a tagállamoknak figyelembe kell venniük az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége által kidolgozott operatív szabályokat, útmutatókat, iránymutatásokat és leghelyesebb gyakorlatokat. | (11) Az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének biztosítania kell ezen irányelv alkalmazása során a tagállam számára a szükséges operatív és technikai segítséget, ennek keretében különösen szakértőket kell biztosítania, hogy a nemzeti hatóságokat a nemzetközi védelem iránti kérelem befogadása, nyilvántartásba vétele és elbírálása során segítsék, valamint naprakésszé tett információkat kell szolgáltatnia harmadik országokról, egyebek mellett a származási országra vonatkozó információkat és a konkrét származási országok helyzetéről szóló útmutatást. Ezen irányelv alkalmazása során a tagállamoknak figyelembe kell venniük az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége által kidolgozott operatív szabályokat, útmutatókat, iránymutatásokat és leghelyesebb gyakorlatokat. |
Or. fr
Módosítás 222
Jussi Halla-aho
Rendeletre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(11) Az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének biztosítania kell e rendelet alkalmazása során a tagállam számára a szükséges operatív és technikai segítséget, ennek keretében különösen szakértőket kell biztosítania, hogy a nemzeti hatóságokat a nemzetközi védelem iránti kérelem befogadása, nyilvántartásba vétele és elbírálása során segítsék, valamint naprakésszé tett információkat kell szolgáltatnia harmadik országokról, egyebek mellett a származási országra vonatkozó információkat és a konkrét származási országok helyzetéről szóló útmutatást. E rendelet alkalmazása során a tagállamoknak figyelembe kell venniük az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége által kidolgozott operatív szabályokat, útmutatókat, iránymutatásokat és leghelyesebb gyakorlatokat. | (11) Az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének biztosítania kell e rendelet alkalmazása során a tagállam számára a szükséges operatív és technikai segítséget, ennek keretében különösen szakértőket kell biztosítania, hogy a nemzeti hatóságokat a nemzetközi védelem iránti kérelem befogadása és nyilvántartásba vétele során segítsék, valamint naprakésszé tett információkat kell szolgáltatnia harmadik országokról, egyebek mellett a származási országra vonatkozó információkat és a konkrét származási országok helyzetéről szóló útmutatást. E rendelet alkalmazása során a tagállamoknak figyelembe kell venniük az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége által kidolgozott operatív szabályokat, mutatókat, iránymutatásokat és bevált gyakorlatokat. |
Or. en
Módosítás 223
Ska Keller
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Judith Sargentini
Rendeletre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(12) Annak érdekében, hogy a genfi egyezmény 1. cikke értelmében menekültként vagy kiegészítő védelemre jogosultként védelemre szoruló személyek pontosan azonosíthatóak legyenek, valamennyi kérelmező számára hatékony hozzáférést kell biztosítani az eljáráshoz, az ügyük szempontjából szükséges tények bemutatása érdekében lehetővé kell tenni számukra a felelős hatáskörrel rendelkező hatóságokkal való együttműködést és megfelelő kommunikációt, valamint megfelelő eljárási garanciákat kell biztosítani számukra ahhoz, hogy ügyüket az eljárás valamennyi szakaszában folytathassák. | (12) Annak érdekében, hogy a genfi egyezmény 1. cikke értelmében menekültként vagy kiegészítő védelemre jogosultként védelemre szoruló személyek pontosan azonosíthatóak legyenek, valamennyi kérelmező számára hatékony hozzáférést kell biztosítani az eljáráshoz, az ügyük szempontjából szükséges tények bemutatása érdekében lehetővé kell tenni számukra a felelős hatáskörrel rendelkező hatóságokkal való együttműködést és megfelelő kommunikációt, megfelelő eljárási garanciákat, valamint ingyenes jogi segítségnyújtást kell biztosítani számukra ahhoz, hogy ügyüket az eljárás valamennyi szakaszában folytathassák. |
Or. en
Módosítás 224
Beatrix von Storch
Rendeletre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(12) Annak érdekében, hogy a genfi egyezmény 1. cikke értelmében menekültként vagy kiegészítő védelemre jogosultként védelemre szoruló személyek pontosan azonosíthatóak legyenek, valamennyi kérelmező számára hatékony hozzáférést kell biztosítani az eljáráshoz, az ügyük szempontjából szükséges tények bemutatása érdekében lehetővé kell tenni számukra a felelős hatáskörrel rendelkező hatóságokkal való együttműködést és megfelelő kommunikációt, valamint megfelelő eljárási garanciákat kell biztosítani számukra ahhoz, hogy ügyüket az eljárás valamennyi szakaszában folytathassák. | (12) Annak érdekében, hogy a genfi egyezmény 1. cikke értelmében menekültként védelemre szoruló személyek pontosan azonosíthatóak legyenek, valamennyi kérelmező számára hatékony hozzáférést kell biztosítani az eljáráshoz, az ügyük szempontjából szükséges tények bemutatása érdekében lehetővé kell tenni számukra a felelős hatáskörrel rendelkező hatóságokkal való együttműködést és megfelelő kommunikációt, valamint megfelelő eljárási garanciákat kell biztosítani számukra ahhoz, hogy ügyüket az eljárás valamennyi szakaszában folytathassák. |
Or. en
Módosítás 225
Jussi Halla-aho
Rendeletre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(12) Annak érdekében, hogy a genfi egyezmény 1. cikke értelmében menekültként vagy kiegészítő védelemre jogosultként védelemre szoruló személyek pontosan azonosíthatóak legyenek, valamennyi kérelmező számára hatékony hozzáférést kell biztosítani az eljáráshoz, az ügyük szempontjából szükséges tények bemutatása érdekében lehetővé kell tenni számukra a felelős hatáskörrel rendelkező hatóságokkal való együttműködést és megfelelő kommunikációt, valamint megfelelő eljárási garanciákat kell biztosítani számukra ahhoz, hogy ügyüket az eljárás valamennyi szakaszában folytathassák. | (12) Annak érdekében, hogy a genfi egyezmény 1. cikke értelmében menekültként vagy kiegészítő védelemre jogosultként védelemre szoruló személyek pontosan azonosíthatóak legyenek, valamennyi kérelmező számára hatékony hozzáférést kell biztosítani az eljáráshoz, az ügyük szempontjából szükséges valamennyi tény bemutatása érdekében kötelezővé kell tenni számukra a felelős hatáskörrel rendelkező hatóságokkal való együttműködést és megfelelő kommunikációt, valamint megfelelő eljárási garanciákat kell biztosítani számukra ahhoz, hogy ügyüket az eljárás során folytathassák. |
Or. en
Módosítás 226
Marina Albiol Guzmán
Rendeletre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(13) A kérelmezőnek tényleges lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a rendelkezésre álló valamennyi releváns elemet ismertethesse az eljáró hatósággal. Ezen okból kifolyólag a kérelmezőt korlátozott körű kivételek mellett adott esetben a kérelmének elfogadhatósága vagy megalapozottsága vonatkozásában meg kell, hogy illesse a személyes meghallgatáshoz való jog. Ahhoz, hogy a személyes meghallgatáshoz való jog ténylegesen érvényesüljön, a kérelmezőt egy tolmácsnak kell segítenie és meg kell adni számára a lehetőséget, hogy a kérelmének indokolását összefüggően fejthesse ki. A felperesnek elegendő időt kell biztosítani a felkészüléshez és ahhoz, hogy a jogi vagy egyéb tanácsadójával egyeztessen, továbbá a meghallgatás során a jogi vagy egyéb tanácsadó segítheti őt. A személyes meghallgatást a megfelelő titoktartást biztosító feltételek mellett, megfelelően képzett és illetékes személyzetnek kell lefolytatnia, szükség esetén ideértve más tagállamok hatóságainak személyzetét vagy az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége által kiküldött szakértőket is. A személyes meghallgatás csak akkor mellőzhető, ha az eljáró hatóság a kérelmet pozitívan bírálja el vagy véleménye szerint a kérelmező rajta kívül álló tartós ok miatt alkalmatlan a meghallgatásra, vagy nincs meghallgatható állapotban. Mivel a személyes meghallgatás a kérelem elbírálásának lényegi részét képezi, az interjút rögzíteni kell, és a felvételt, valamint a meghallgatásról készült felvétel átiratát a kérelmező és jogi tanácsadói számára az eljáró hatóság döntéshozatala előtt, vagy gyorsított vizsgálati eljárás esetén a döntéshozatallal egyidejűleg elérhetővé kell tenni. | (13) A kérelmezőnek tényleges lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a rendelkezésre álló valamennyi releváns elemet ismertethesse az eljáró hatósággal. Ezen okból kifolyólag a kérelmezőt korlátozott körű kivételek mellett meg kell, hogy illesse a személyes meghallgatáshoz való jog. Ahhoz, hogy a személyes meghallgatáshoz való jog ténylegesen érvényesüljön, a kérelmezőt egy tolmácsnak és egy kulturális közvetítőnek kell segítenie és meg kell adni számára a lehetőséget, hogy a kérelmének indokolását összefüggően fejthesse ki. A felperesnek elegendő időt kell biztosítani a felkészüléshez és ahhoz, hogy a jogi vagy egyéb tanácsadójával egyeztessen, továbbá a meghallgatás során a jogi vagy egyéb tanácsadó segítheti őt. A kérelmezőnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy tényleges támogatást kaphasson nem kormányzati szervezetektől, amelyek jogsegélyt nyújtanak számára a meghallgatás előtt, alatt és után. A személyes meghallgatást a megfelelő titoktartást biztosító feltételek mellett, az adott tagállamból származó, megfelelően képzett és illetékes személyzetnek kell lefolytatnia. A személyes meghallgatás csak akkor mellőzhető, ha az eljáró hatóság a kérelmet pozitívan bírálja el vagy véleménye szerint a kérelmező rajta kívül álló tartós ok miatt alkalmatlan a meghallgatásra, vagy nincs meghallgatható állapotban. Mivel a személyes meghallgatás a kérelem elbírálásának lényegi részét képezi, az interjú hanganyagát rögzíteni kell, és a felvételt, valamint a meghallgatásról készült jelentést vagy a felvétel átiratát a kérelmező és jogi tanácsadói számára az eljáró hatóság döntéshozatala előtt, vagy gyorsított vizsgálati eljárás esetén a döntéshozatallal egyidejűleg elérhetővé kell tenni. Amennyiben a kérelmező a 19–22. cikkel összhangban különleges garanciákat igénylő kérelmező, a kérelmezőnek a személyes meghallgatást követően észszerű időn belül be kell tudni nyújtania az említett különleges igényeket. |
Or. en
Módosítás 227
Niedermüller Péter
Rendeletre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(13) A kérelmezőnek tényleges lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a rendelkezésre álló valamennyi releváns elemet ismertethesse az eljáró hatósággal. Ezen okból kifolyólag a kérelmezőt korlátozott körű kivételek mellett adott esetben a kérelmének elfogadhatósága vagy megalapozottsága vonatkozásában meg kell, hogy illesse a személyes meghallgatáshoz való jog. Ahhoz, hogy a személyes meghallgatáshoz való jog ténylegesen érvényesüljön, a kérelmezőt egy tolmácsnak kell segítenie és meg kell adni számára a lehetőséget, hogy a kérelmének indokolását összefüggően fejthesse ki. A felperesnek elegendő időt kell biztosítani a felkészüléshez és ahhoz, hogy a jogi vagy egyéb tanácsadójával egyeztessen, továbbá a meghallgatás során a jogi vagy egyéb tanácsadó segítheti őt. A személyes meghallgatást a megfelelő titoktartást biztosító feltételek mellett, megfelelően képzett és illetékes személyzetnek kell lefolytatnia, szükség esetén ideértve más tagállamok hatóságainak személyzetét vagy az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége által kiküldött szakértőket is. A személyes meghallgatás csak akkor mellőzhető, ha az eljáró hatóság a kérelmet pozitívan bírálja el vagy véleménye szerint a kérelmező rajta kívül álló tartós ok miatt alkalmatlan a meghallgatásra, vagy nincs meghallgatható állapotban. Mivel a személyes meghallgatás a kérelem elbírálásának lényegi részét képezi, az interjút rögzíteni kell, és a felvételt, valamint a meghallgatásról készült felvétel átiratát a kérelmező és jogi tanácsadói számára az eljáró hatóság döntéshozatala előtt, vagy gyorsított vizsgálati eljárás esetén a döntéshozatallal egyidejűleg elérhetővé kell tenni. | (13) A kérelmezőnek tényleges lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a rendelkezésre álló valamennyi releváns elemet ismertethesse az eljáró hatósággal. Ezen okból kifolyólag a kérelmezőt korlátozott körű kivételek mellett adott esetben a kérelmének elfogadhatósága vagy megalapozottsága vonatkozásában meg kell, hogy illesse a személyes meghallgatáshoz való jog. Ahhoz, hogy a személyes meghallgatáshoz való jog ténylegesen érvényesüljön, a kérelmezőt egy tolmácsnak kell segítenie és meg kell adni számára a lehetőséget, hogy a kérelmének indokolását összefüggően fejthesse ki. A felperesnek elegendő időt kell biztosítani a felkészüléshez és ahhoz, hogy a jogi vagy egyéb tanácsadójával egyeztessen, továbbá a meghallgatás során a jogi vagy egyéb tanácsadó segítheti őt. A személyes meghallgatást a megfelelő titoktartást biztosító feltételek mellett, megfelelően képzett és illetékes személyzetnek kell lefolytatnia, szükség esetén ideértve az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége által kiküldött szakértőket is. A személyes meghallgatás csak akkor mellőzhető, ha az eljáró hatóság a kérelmet pozitívan bírálja el vagy véleménye szerint a kérelmező rajta kívül álló tartós ok miatt alkalmatlan a meghallgatásra, vagy nincs meghallgatható állapotban. Mivel a személyes meghallgatás a kérelem elbírálásának lényegi részét képezi, az interjút rögzíteni kell, és a felvételt, valamint a meghallgatásról készült jelentést vagy a felvétel átiratát a kérelmező és jogi tanácsadói számára az eljáró hatóság döntéshozatala előtt, vagy gyorsított vizsgálati eljárás esetén a döntéshozatallal egyidejűleg elérhetővé kell tenni. A kérelmezőnek mindenkor lehetőséget kell biztosítani arra, hogy szóban vagy írásban tovább egyértelműsítse az elhangzottakat a jelentésben vagy az átiratban esetlegesen előforduló pontatlan fordítás vagy félreértés tekintetében. |
Or. en
Indokolás
Ez összhangban áll az 5. cikk (4) bekezdésének módosításával. A pontatlan fordítás javításának lehetősége elősegíti a megalapozott menekültügyi határozatok meghozatalát.
Módosítás 228
Ska Keller
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Judith Sargentini
Rendeletre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(13) A kérelmezőnek tényleges lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a rendelkezésre álló valamennyi releváns elemet ismertethesse az eljáró hatósággal. Ezen okból kifolyólag a kérelmezőt korlátozott körű kivételek mellett adott esetben a kérelmének elfogadhatósága vagy megalapozottsága vonatkozásában meg kell, hogy illesse a személyes meghallgatáshoz való jog. Ahhoz, hogy a személyes meghallgatáshoz való jog ténylegesen érvényesüljön, a kérelmezőt egy tolmácsnak kell segítenie és meg kell adni számára a lehetőséget, hogy a kérelmének indokolását összefüggően fejthesse ki. A felperesnek elegendő időt kell biztosítani a felkészüléshez és ahhoz, hogy a jogi vagy egyéb tanácsadójával egyeztessen, továbbá a meghallgatás során a jogi vagy egyéb tanácsadó segítheti őt. A személyes meghallgatást a megfelelő titoktartást biztosító feltételek mellett, megfelelően képzett és illetékes személyzetnek kell lefolytatnia, szükség esetén ideértve más tagállamok hatóságainak személyzetét vagy az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége által kiküldött szakértőket is. A személyes meghallgatás csak akkor mellőzhető, ha az eljáró hatóság a kérelmet pozitívan bírálja el vagy véleménye szerint a kérelmező rajta kívül álló tartós ok miatt alkalmatlan a meghallgatásra, vagy nincs meghallgatható állapotban. Mivel a személyes meghallgatás a kérelem elbírálásának lényegi részét képezi, az interjút rögzíteni kell, és a felvételt, valamint a meghallgatásról készült felvétel átiratát a kérelmező és jogi tanácsadói számára az eljáró hatóság döntéshozatala előtt, vagy gyorsított vizsgálati eljárás esetén a döntéshozatallal egyidejűleg elérhetővé kell tenni. | (13) A kérelmezőnek tényleges lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a rendelkezésre álló valamennyi releváns elemet ismertethesse az eljáró hatósággal. Ezen okból kifolyólag a kérelmezőt adott esetben a kérelmének elfogadhatósága és megalapozottsága vonatkozásában meg kell, hogy illesse a személyes meghallgatáshoz való jog. Ahhoz, hogy a személyes meghallgatáshoz való jog ténylegesen érvényesüljön kérelmezőt egy tolmácsnak és egy jogi képviselőnek vagy tanácsadónak kell segítenie, és meg kell adni számára a lehetőséget, hogy a kérelmének indokolását összefüggően fejthesse ki. A felperesnek elegendő időt kell biztosítani a felkészüléshez és ahhoz, hogy a jogi vagy egyéb tanácsadójával egyeztessen, továbbá a meghallgatás során a jogi vagy egyéb tanácsadónak segítenie kell őt. A személyes meghallgatást a megfelelő titoktartást biztosító feltételek mellett, megfelelően képzett és illetékes személyzetnek kell lefolytatnia, szükség esetén ideértve az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége által kiküldött szakértőket is. A személyes meghallgatás csak akkor mellőzhető, ha az eljáró hatóság a kérelmet pozitívan bírálja el vagy véleménye szerint a kérelmező rajta kívül álló tartós ok miatt alkalmatlan a meghallgatásra, vagy nincs meghallgatható állapotban. Mivel a személyes meghallgatás a kérelem elbírálásának lényegi részét képezi, az interjút rögzíteni kell, és a felvételt, valamint a meghallgatásról készült jelentést vagy a felvétel átiratát a kérelmező és jogi tanácsadói számára az eljáró hatóság döntéshozatala előtt elérhetővé kell tenni. |
Or. en
Módosítás 229
Jussi Halla-aho
Rendeletre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(13) A kérelmezőnek tényleges lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a rendelkezésre álló valamennyi releváns elemet ismertethesse az eljáró hatósággal. Ezen okból kifolyólag a kérelmezőt korlátozott körű kivételek mellett adott esetben a kérelmének elfogadhatósága vagy megalapozottsága vonatkozásában meg kell, hogy illesse a személyes meghallgatáshoz való jog. Ahhoz, hogy a személyes meghallgatáshoz való jog ténylegesen érvényesüljön, a kérelmezőt egy tolmácsnak kell segítenie és meg kell adni számára a lehetőséget, hogy a kérelmének indokolását összefüggően fejthesse ki. A felperesnek elegendő időt kell biztosítani a felkészüléshez és ahhoz, hogy a jogi vagy egyéb tanácsadójával egyeztessen, továbbá a meghallgatás során a jogi vagy egyéb tanácsadó segítheti őt. A személyes meghallgatást a megfelelő titoktartást biztosító feltételek mellett, megfelelően képzett és illetékes személyzetnek kell lefolytatnia, szükség esetén ideértve más tagállamok hatóságainak személyzetét vagy az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége által kiküldött szakértőket is. A személyes meghallgatás csak akkor mellőzhető, ha az eljáró hatóság a kérelmet pozitívan bírálja el vagy véleménye szerint a kérelmező rajta kívül álló tartós ok miatt alkalmatlan a meghallgatásra, vagy nincs meghallgatható állapotban. Mivel a személyes meghallgatás a kérelem elbírálásának lényegi részét képezi, az interjút rögzíteni kell, és a felvételt, valamint a meghallgatásról készült felvétel átiratát a kérelmező és jogi tanácsadói számára az eljáró hatóság döntéshozatala előtt, vagy gyorsított vizsgálati eljárás esetén a döntéshozatallal egyidejűleg elérhetővé kell tenni. | (13) A kérelmezőnek tényleges lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a rendelkezésre álló valamennyi releváns elemet ismertethesse az eljáró hatósággal. Ezen okból kifolyólag a kérelmezőt korlátozott körű kivételek mellett adott esetben a kérelmének elfogadhatósága vagy megalapozottsága vonatkozásában meg kell, hogy illesse a személyes meghallgatáshoz való jog. Ahhoz, hogy a személyes meghallgatáshoz való jog ténylegesen érvényesüljön, a kérelmezőt egy tolmácsnak kell segítenie és meg kell adni számára a lehetőséget, hogy a kérelmének indokolását összefüggően fejthesse ki. A felperesnek elegendő időt kell biztosítani a felkészüléshez és ahhoz, hogy a jogi vagy egyéb tanácsadójával egyeztessen, továbbá a meghallgatás során a jogi vagy egyéb tanácsadó segítheti őt. A személyes meghallgatást a megfelelő titoktartást biztosító feltételek mellett, megfelelően képzett és illetékes személyzetnek kell lefolytatnia, szükség esetén ideértve más tagállamok hatóságainak személyzetét vagy az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége által kiküldött szakértőket is. A személyes meghallgatás csak akkor mellőzhető, ha az eljáró hatóság a kérelmet pozitívan bírálja el vagy véleménye szerint a kérelmező rajta kívül álló tartós ok miatt alkalmatlan a meghallgatásra, vagy nincs meghallgatható állapotban, vagy amennyiben a kérelem egyértelműen elfogadhatatlan. Mivel a személyes meghallgatás a kérelem elbírálásának lényegi részét képezi, az interjút rögzíteni kell, és a felvételt, valamint a meghallgatásról készült felvétel átiratát a kérelmező és jogi tanácsadói számára az eljáró hatóság döntéshozatala előtt, vagy gyorsított vizsgálati eljárás esetén a döntéshozatallal egyidejűleg elérhetővé kell tenni. |
Or. en
Módosítás 230
Brice Hortefeux, Rachida Dati
Rendeletre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(13) A kérelmezőnek tényleges lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a rendelkezésre álló valamennyi releváns elemet ismertethesse az eljáró hatósággal. Ezen okból kifolyólag a kérelmezőt korlátozott körű kivételek mellett adott esetben a kérelmének elfogadhatósága vagy megalapozottsága vonatkozásában meg kell, hogy illesse a személyes meghallgatáshoz való jog. Ahhoz, hogy a személyes meghallgatáshoz való jog ténylegesen érvényesüljön, a kérelmezőt egy tolmácsnak kell segítenie és meg kell adni számára a lehetőséget, hogy a kérelmének indokolását összefüggően fejthesse ki. A felperesnek elegendő időt kell biztosítani a felkészüléshez és ahhoz, hogy a jogi vagy egyéb tanácsadójával egyeztessen, továbbá a meghallgatás során a jogi vagy egyéb tanácsadó segítheti őt. A személyes meghallgatást a megfelelő titoktartást biztosító feltételek mellett, megfelelően képzett és illetékes személyzetnek kell lefolytatnia, szükség esetén ideértve más tagállamok hatóságainak személyzetét vagy az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége által kiküldött szakértőket is. A személyes meghallgatás csak akkor mellőzhető, ha az eljáró hatóság a kérelmet pozitívan bírálja el vagy véleménye szerint a kérelmező rajta kívül álló tartós ok miatt alkalmatlan a meghallgatásra, vagy nincs meghallgatható állapotban. Mivel a személyes meghallgatás a kérelem elbírálásának lényegi részét képezi, az interjút rögzíteni kell, és a felvételt, valamint a meghallgatásról készült felvétel átiratát a kérelmező és jogi tanácsadói számára az eljáró hatóság döntéshozatala előtt, vagy gyorsított vizsgálati eljárás esetén a döntéshozatallal egyidejűleg elérhetővé kell tenni. | (13) Az eljáró hatóság határozathozatala előtt a kérelmező számára tényleges lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a rendelkezésre álló valamennyi releváns elemet ismertethesse. Ezen okból kifolyólag a kérelmezőt a kérelmének megalapozottsága vonatkozásában meg kell, hogy illesse a személyes meghallgatáshoz való jog. Ahhoz, hogy a személyes meghallgatáshoz való jog ténylegesen érvényesüljön, a kérelmezőt egy tolmácsnak kell segítenie és meg kell adni számára a lehetőséget, hogy a kérelmének indokolását összefüggően fejthesse ki. A kérelmező számára elegendő és észszerű időt kell biztosítani a felkészüléshez és ahhoz, hogy a jogi vagy egyéb tanácsadójával egyeztessen, továbbá a meghallgatás során a jogi vagy egyéb tanácsadó segítheti őt. A személyes meghallgatást a titoktartást biztosító feltételek mellett, megfelelően képzett és illetékes személyzetnek kell lefolytatnia, szükség esetén ideértve más tagállamok hatóságainak személyzetét vagy az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége által kiküldött szakértőket is. A személyes meghallgatás akkor mellőzhető, ha az eljáró hatóság a kérelmet pozitívan bírálja el vagy véleménye szerint a kérelmező rajta kívül álló tartós ok miatt alkalmatlan a meghallgatásra, vagy nincs meghallgatható állapotban. Mivel a személyes meghallgatás a kérelem elbírálásának lényegi részét képezi, az interjút rögzíteni kell, és a felvételt, valamint a meghallgatásról készült felvétel átiratát a kérelmező és jogi tanácsadói számára az eljáró hatóság döntéshozatala előtt, vagy gyorsított vizsgálati eljárás esetén a döntéshozatallal egyidejűleg elérhetővé kell tenni. |
Or. fr
Módosítás 231
Sergei Stanishev
Rendeletre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(13) A kérelmezőnek tényleges lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a rendelkezésre álló valamennyi releváns elemet ismertethesse az eljáró hatósággal. Ezen okból kifolyólag a kérelmezőt korlátozott körű kivételek mellett adott esetben a kérelmének elfogadhatósága vagy megalapozottsága vonatkozásában meg kell, hogy illesse a személyes meghallgatáshoz való jog. Ahhoz, hogy a személyes meghallgatáshoz való jog ténylegesen érvényesüljön, a kérelmezőt egy tolmácsnak kell segítenie és meg kell adni számára a lehetőséget, hogy a kérelmének indokolását összefüggően fejthesse ki. A felperesnek elegendő időt kell biztosítani a felkészüléshez és ahhoz, hogy a jogi vagy egyéb tanácsadójával egyeztessen, továbbá a meghallgatás során a jogi vagy egyéb tanácsadó segítheti őt. A személyes meghallgatást a megfelelő titoktartást biztosító feltételek mellett, megfelelően képzett és illetékes személyzetnek kell lefolytatnia, szükség esetén ideértve más tagállamok hatóságainak személyzetét vagy az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége által kiküldött szakértőket is. A személyes meghallgatás csak akkor mellőzhető, ha az eljáró hatóság a kérelmet pozitívan bírálja el vagy véleménye szerint a kérelmező rajta kívül álló tartós ok miatt alkalmatlan a meghallgatásra, vagy nincs meghallgatható állapotban. Mivel a személyes meghallgatás a kérelem elbírálásának lényegi részét képezi, az interjút rögzíteni kell, és a felvételt, valamint a meghallgatásról készült felvétel átiratát a kérelmező és jogi tanácsadói számára az eljáró hatóság döntéshozatala előtt, vagy gyorsított vizsgálati eljárás esetén a döntéshozatallal egyidejűleg elérhetővé kell tenni. | (13) A kérelmezőnek tényleges lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a rendelkezésre álló valamennyi releváns elemet ismertethesse az eljáró hatósággal. Ezen okból kifolyólag a kérelmezőt korlátozott körű kivételek mellett adott esetben a kérelmének megalapozottsága vonatkozásában meg kell, hogy illesse a személyes meghallgatáshoz való jog. Ahhoz, hogy a személyes meghallgatáshoz való jog ténylegesen érvényesüljön, a kérelmezőt egy tolmácsnak kell segítenie és meg kell adni számára a lehetőséget, hogy a kérelmének indokolását összefüggően fejthesse ki. A felperesnek elegendő időt kell biztosítani a felkészüléshez és ahhoz, hogy a jogi vagy egyéb tanácsadójával egyeztessen, továbbá a meghallgatás során a jogi vagy egyéb tanácsadó segítheti őt. A személyes meghallgatást a megfelelő titoktartást biztosító feltételek mellett, megfelelően képzett és illetékes személyzetnek kell lefolytatnia, szükség esetén ideértve más tagállamok hatóságainak személyzetét vagy az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége által kiküldött szakértőket is. A személyes meghallgatás csak akkor mellőzhető, ha az eljáró hatóság a kérelmet pozitívan bírálja el vagy véleménye szerint a kérelmező rajta kívül álló tartós ok miatt alkalmatlan a meghallgatásra, vagy nincs meghallgatható állapotban. Mivel a személyes meghallgatás a kérelem elbírálásának lényegi részét képezi, az interjút rögzíteni kell, és a felvételt, valamint a meghallgatásról készült felvétel átiratát a kérelmező és jogi tanácsadói számára az eljáró hatóság döntéshozatala előtt, vagy gyorsított vizsgálati eljárás esetén a döntéshozatallal egyidejűleg elérhetővé kell tenni. |
Or. en
Indokolás
Ez összhangban áll a Dublini Rendelet alkalmazása előtti elfogadhatósági ellenőrzések követelményének megszüntetésére irányuló egyéb módosításokkal.
Módosítás 232
Ska Keller
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Judith Sargentini, Bodil Valero, Jean Lambert
Rendeletre irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(14) A tagállamoknak és a kérelmezőknek egyaránt érdekében áll, hogy a nemzetközi védelmi igényeket már a közigazgatási eljárási szakaszban felismerjék a jó minőségű információk és jogi támogatás biztosítása révén, ami hatékonyabb és minőségibb döntéshozatalhoz vezet. Ennek érdekében a jogi segítségnyújtás és képviselet a nemzetközi védelemre vonatkozó közös eljárás szerves részét kell képezze. Annak érdekében, hogy a kérelmező jogai, különösen a védelemhez való joga és a méltányosság elvének hatékony védelme, valamint az eljárás gazdaságossága biztosítható legyen, a kérelmezők részére kérelmükre e rendeletben meghatározott feltételek mellett a közigazgatási eljárás és a fellebbezési eljárás során ingyenes jogi segítségnyújtást és képviseletet kell biztosítani. Az ingyenes jogi segítségnyújtást és képviseletet a nemzeti jog által arra feljogosított személyeknek kell biztosítaniuk. | (14) A tagállamoknak és a kérelmezőknek egyaránt érdekében áll, hogy a nemzetközi védelmi igényeket már a közigazgatási eljárási szakaszban felismerjék a jó minőségű információk és jogi támogatás biztosítása révén, ami hatékonyabb és minőségibb döntéshozatalhoz vezet. Ennek érdekében a jogi segítségnyújtás és képviselet a nemzetközi védelemre vonatkozó közös eljárás szerves részét kell képezze az eljárás valamennyi szakaszában. Annak érdekében, hogy a kérelmező jogai, különösen a védelemhez való joga és a méltányosság elvének hatékony védelme, valamint az eljárás gazdaságossága biztosítható legyen, a kérelmezők részére e rendeletben meghatározott feltételek mellett a közigazgatási eljárás és a fellebbezési eljárás, így többek között a személyes meghallgatások során ingyenes jogi segítségnyújtást és képviseletet kell biztosítani. A kérelmezők számára biztosítani kell, hogy élhessenek az ingyenes jogi segítségnyújtás megtagadására vonatkozó határozat elleni hatékony bírósági jogorvoslathoz való joggal, és a tagállamok biztosítják, hogy a jogi segítségnyújtást és képviseletet önkényesen nem korlátozzák, továbbá a kérelmező nem akadályozott abban, hogy ténylegesen hozzáférjen az igazságszolgáltatáshoz. Az ingyenes jogi segítségnyújtást és képviseletet a nemzeti jog által arra feljogosított személyeknek kell biztosítaniuk. |
Or. en
Módosítás 233
Maria Grapini
Rendeletre irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(14) A tagállamoknak és a kérelmezőknek egyaránt érdekében áll, hogy a nemzetközi védelmi igényeket már a közigazgatási eljárási szakaszban felismerjék a jó minőségű információk és jogi támogatás biztosítása révén, ami hatékonyabb és minőségibb döntéshozatalhoz vezet. Ennek érdekében a jogi segítségnyújtás és képviselet a nemzetközi védelemre vonatkozó közös eljárás szerves részét kell képezze. Annak érdekében, hogy a kérelmező jogai, különösen a védelemhez való joga és a méltányosság elvének hatékony védelme, valamint az eljárás gazdaságossága biztosítható legyen, a kérelmezők részére kérelmükre e rendeletben meghatározott feltételek mellett a közigazgatási eljárás és a fellebbezési eljárás során ingyenes jogi segítségnyújtást és képviseletet kell biztosítani. Az ingyenes jogi segítségnyújtást és képviseletet a nemzeti jog által arra feljogosított személyeknek kell biztosítaniuk. | (14) A tagállamoknak és a kérelmezőknek egyaránt érdekében áll, hogy a nemzetközi védelmi igényeket már a közigazgatási eljárási szakaszban felismerjék a jó minőségű információk és jogi támogatás biztosítása révén, ami hatékonyabb és minőségibb döntéshozatalhoz vezet. Ennek érdekében a jogi segítségnyújtás és képviselet a nemzetközi védelemre vonatkozó közös eljárás szerves részét kell képezze. Annak érdekében, hogy a kérelmező jogai, különösen a védelemhez való joga és a méltányosság elvének hatékony védelme, valamint az eljárás gazdaságossága biztosítható legyen, a kérelmezők részére kérelmükre e rendeletben meghatározott feltételek mellett a közigazgatási eljárás és a fellebbezési eljárás során ingyenes jogi segítségnyújtást és képviseletet kell biztosítani. Az ingyenes jogi segítségnyújtást és képviseletet a nemzeti jog által arra feljogosított személyeknek kell biztosítaniuk. Meg kell fontolni, hogy bizonyos fokú rugalmasságot biztosítsanak a tagállamok számára az eljárási autonómiájuk tekintetében, valamint azt is figyelembe kell venni, hogy nem szabad túlzott anyagi terheket róni a tagállamokra. |
Or. ro
Módosítás 234
Jussi Halla-aho
Rendeletre irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(14) A tagállamoknak és a kérelmezőknek egyaránt érdekében áll, hogy a nemzetközi védelmi igényeket már a közigazgatási eljárási szakaszban felismerjék a jó minőségű információk és jogi támogatás biztosítása révén, ami hatékonyabb és minőségibb döntéshozatalhoz vezet. Ennek érdekében a jogi segítségnyújtás és képviselet a nemzetközi védelemre vonatkozó közös eljárás szerves részét kell képezze. Annak érdekében, hogy a kérelmező jogai, különösen a védelemhez való joga és a méltányosság elvének hatékony védelme, valamint az eljárás gazdaságossága biztosítható legyen, a kérelmezők részére kérelmükre e rendeletben meghatározott feltételek mellett a közigazgatási eljárás és a fellebbezési eljárás során ingyenes jogi segítségnyújtást és képviseletet kell biztosítani. Az ingyenes jogi segítségnyújtást és képviseletet a nemzeti jog által arra feljogosított személyeknek kell biztosítaniuk. | (14) A tagállamoknak és a kérelmezőknek egyaránt érdekében áll, hogy a nemzetközi védelmi igényeket már a közigazgatási eljárási szakaszban felismerjék a jó minőségű információk biztosítása révén, ami hatékonyabb és minőségibb döntéshozatalhoz vezet. Annak érdekében, hogy a kérelmező jogai, különösen a védelemhez való joga és a méltányosság elvének hatékony védelme, valamint az eljárás gazdaságossága biztosítható legyen, a kérelmezők részére kérelmükre e rendeletben meghatározott feltételek mellett a fellebbezési eljárás során jogi segítségnyújtást és képviseletet kell biztosítani. A jogi segítségnyújtást és képviseletet a nemzeti jog által arra feljogosított személyeknek kell biztosítaniuk. |
Or. en
Módosítás 235
Marina Albiol Guzmán
Rendeletre irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(14) A tagállamoknak és a kérelmezőknek egyaránt érdekében áll, hogy a nemzetközi védelmi igényeket már a közigazgatási eljárási szakaszban felismerjék a jó minőségű információk és jogi támogatás biztosítása révén, ami hatékonyabb és minőségibb döntéshozatalhoz vezet. Ennek érdekében a jogi segítségnyújtás és képviselet a nemzetközi védelemre vonatkozó közös eljárás szerves részét kell képezze. Annak érdekében, hogy a kérelmező jogai, különösen a védelemhez való joga és a méltányosság elvének hatékony védelme, valamint az eljárás gazdaságossága biztosítható legyen, a kérelmezők részére kérelmükre e rendeletben meghatározott feltételek mellett a közigazgatási eljárás és a fellebbezési eljárás során ingyenes jogi segítségnyújtást és képviseletet kell biztosítani. Az ingyenes jogi segítségnyújtást és képviseletet a nemzeti jog által arra feljogosított személyeknek kell biztosítaniuk. | (14) A tagállamoknak és a kérelmezőknek egyaránt érdekében áll, hogy a nemzetközi védelmi igényeket már a közigazgatási eljárási szakaszban felismerjék a jó minőségű információk és jogi támogatás biztosítása révén, ami hatékonyabb és minőségibb döntéshozatalhoz vezet. Ennek érdekében a jogi segítségnyújtás és képviselet a nemzetközi védelemre vonatkozó közös eljárás szerves részét kell képezze. Annak érdekében, hogy a kérelmező jogai, különösen a védelemhez való joga és a méltányosság elvének hatékony védelme, valamint az eljárás gazdaságossága biztosítható legyen, a kérelmezők részére a közigazgatási eljárás és a fellebbezési eljárás során ingyenes jogi segítségnyújtást és képviseletet kell biztosítani. Az ingyenes jogi segítségnyújtást és képviseletet attól az időponttól kezdve biztosítják, amikor a kérelmező nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtott be, és azt a nemzeti jog által arra feljogosított személyeknek kell biztosítaniuk. |
Or. en
Módosítás 236
Brice Hortefeux
Rendeletre irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(14) A tagállamoknak és a kérelmezőknek egyaránt érdekében áll, hogy a nemzetközi védelmi igényeket már a közigazgatási eljárási szakaszban felismerjék a jó minőségű információk és jogi támogatás biztosítása révén, ami hatékonyabb és minőségibb döntéshozatalhoz vezet. Ennek érdekében a jogi segítségnyújtás és képviselet a nemzetközi védelemre vonatkozó közös eljárás szerves részét kell képezze. Annak érdekében, hogy a kérelmező jogai, különösen a védelemhez való joga és a méltányosság elvének hatékony védelme, valamint az eljárás gazdaságossága biztosítható legyen, a kérelmezők részére kérelmükre e rendeletben meghatározott feltételek mellett a közigazgatási eljárás és a fellebbezési eljárás során ingyenes jogi segítségnyújtást és képviseletet kell biztosítani. Az ingyenes jogi segítségnyújtást és képviseletet a nemzeti jog által arra feljogosított személyeknek kell biztosítaniuk. | (14) A tagállamoknak és a kérelmezőknek egyaránt érdekében áll, hogy a nemzetközi védelmi igényeket már a közigazgatási eljárási szakaszban felismerjék a jó minőségű információk és jogi támogatás biztosítása révén, ami hatékonyabb és minőségibb döntéshozatalhoz vezet. Ennek érdekében a jogi segítségnyújtás és képviselet a nemzetközi védelemre vonatkozó közös eljárás szerves részét kell képezze. Annak érdekében, hogy a kérelmező jogai, különösen a védelemhez való joga és a méltányosság elvének hatékony védelme, valamint az eljárás gazdaságossága biztosítható legyen, a kérelmezők részére kérelmükre az ezen irányelvben meghatározott feltételek mellett a közigazgatási eljárás és a fellebbezési eljárás során ingyenes jogi segítségnyújtást és képviseletet kell biztosítani. Az ingyenes jogi segítségnyújtást és képviseletet a nemzeti jog által arra feljogosított személyeknek kell biztosítaniuk. |
Or. fr
Módosítás 237
Marina Albiol Guzmán
Rendeletre irányuló javaslat
15 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(15) Egyes kérelmezőknek különleges eljárási garanciákra lehet szükségük, például életkoruk, nemük, szexuális irányultságuk, nemi identitásuk, fogyatékosságuk, súlyos betegségük, mentális zavaraik vagy az általuk elszenvedett kínzás, nemi erőszak vagy bármely egyéb súlyos pszichikai, fizikai, szexuális vagy nemi alapú erőszak következményei miatt. Szisztematikusan kell értékelni, hogy valamely egyéni kérelmező különleges eljárási garanciákat igényel-e és ezeket a kérelmezőket már a kérelem benyújtásának pillanatától a lehető leghamarabb, de még a döntéshozatal előtt be kell azonosítani. | (15) Egyes kérelmezőknek különleges eljárási garanciákra lehet szükségük, például életkoruk, nemük, szexuális irányultságuk, nemi identitásuk, nemi önkifejezésük, nemi jellegük, fogyatékosságuk, súlyos betegségük, mentális zavaraik vagy az általuk elszenvedett kínzás, nemi erőszak, emberkereskedelem, hajótörés vagy bármely egyéb súlyos pszichikai, fizikai, szexuális vagy nemi alapú erőszak következményei miatt. Szisztematikusan kell értékelni, hogy valamely egyéni kérelmező különleges eljárási garanciákat igényel-e és ezeket a kérelmezőket már a kérelem benyújtásának pillanatától a lehető leghamarabb, de még a döntéshozatal előtt be kell azonosítani. |
Or. en
Módosítás 238
Jussi Halla-aho
Rendeletre irányuló javaslat
15 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(15) Egyes kérelmezőknek különleges eljárási garanciákra lehet szükségük, például életkoruk, nemük, szexuális irányultságuk, nemi identitásuk, fogyatékosságuk, súlyos betegségük, mentális zavaraik vagy az általuk elszenvedett kínzás, nemi erőszak vagy bármely egyéb súlyos pszichikai, fizikai, szexuális vagy nemi alapú erőszak következményei miatt. Szisztematikusan kell értékelni, hogy valamely egyéni kérelmező különleges eljárási garanciákat igényel-e és ezeket a kérelmezőket már a kérelem benyújtásának pillanatától a lehető leghamarabb, de még a döntéshozatal előtt be kell azonosítani. | (15) Szisztematikusan kell értékelni, hogy valamely egyéni kérelmező különleges eljárási garanciákat igényel-e és ezeket a kérelmezőket már a kérelem benyújtásának pillanatától a lehető leghamarabb, de még a döntéshozatal előtt be kell azonosítani. Az arra utaló jelek, hogy a kérelmező különleges eljárási garanciákat igényel, többek között kiterjednek a testi, szellemi vagy fejlődési zavarokra, illetve fogyatékosságokra, valamint a demenciához hasonló, életkorral összefüggő sérülékenységekre. |
Or. en
Módosítás 239
Emil Radev
Rendeletre irányuló javaslat
15 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(15) Egyes kérelmezőknek különleges eljárási garanciákra lehet szükségük, például életkoruk, nemük, szexuális irányultságuk, nemi identitásuk, fogyatékosságuk, súlyos betegségük, mentális zavaraik vagy az általuk elszenvedett kínzás, nemi erőszak vagy bármely egyéb súlyos pszichikai, fizikai, szexuális vagy nemi alapú erőszak következményei miatt. Szisztematikusan kell értékelni, hogy valamely egyéni kérelmező különleges eljárási garanciákat igényel-e és ezeket a kérelmezőket már a kérelem benyújtásának pillanatától a lehető leghamarabb, de még a döntéshozatal előtt be kell azonosítani. | (15) Egyes kérelmezőknek különleges eljárási garanciákra lehet szükségük, például életkoruk, nemük, fogyatékosságuk, súlyos betegségük, mentális zavaraik vagy az általuk elszenvedett kínzás, nemi erőszak vagy bármely egyéb súlyos pszichikai, fizikai, szexuális vagy nemi alapú erőszak következményei miatt. Szisztematikusan kell értékelni, hogy valamely egyéni kérelmező különleges eljárási garanciákat igényel-e és ezeket a kérelmezőket már a kérelem benyújtásának pillanatától a lehető leghamarabb, de még a döntéshozatal előtt be kell azonosítani. |
Or. bg
Módosítás 240
Cecilia Wikström, Sophia in 't Veld, Angelika Mlinar, Filiz Hyusmenova
Rendeletre irányuló javaslat
15 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(15) Egyes kérelmezőknek különleges eljárási garanciákra lehet szükségük, például életkoruk, nemük, szexuális irányultságuk, nemi identitásuk, fogyatékosságuk, súlyos betegségük, mentális zavaraik vagy az általuk elszenvedett kínzás, nemi erőszak vagy bármely egyéb súlyos pszichikai, fizikai, szexuális vagy nemi alapú erőszak következményei miatt. Szisztematikusan kell értékelni, hogy valamely egyéni kérelmező különleges eljárási garanciákat igényel-e és ezeket a kérelmezőket már a kérelem benyújtásának pillanatától a lehető leghamarabb, de még a döntéshozatal előtt be kell azonosítani. | (15) Egyes kérelmezőknek konkrét eljárási garanciákra lehet szükségük, például életkoruk, nemük, szexuális irányultságuk, nemi identitásuk, fogyatékosságuk, súlyos betegségük, mentális zavaraik vagy az általuk elszenvedett kínzás, nemi erőszak vagy bármely egyéb súlyos pszichikai, fizikai, szexuális vagy nemi alapú erőszak következményei miatt. Szisztematikusan kell értékelni, hogy valamely egyéni kérelmező konkrét eljárási garanciákat igényel-e és ezeket a kérelmezőket már a kérelem benyújtásának pillanatától a lehető leghamarabb, de még a döntéshozatal előtt be kell azonosítani. |
Or. en
Indokolás
Ez a módosítás összehangolja a terminológiát a közös európai menekültügyi rendszerre (KEMR) vonatkozó jogi aktusokra, nevezetesen a befogadási feltételekről szóló irányelvre vonatkozó európai parlamenti állásponttal.
Módosítás 241
Jussi Halla-aho
Rendeletre irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(16) Annak biztosítása érdekében, hogy a különleges eljárási garanciákat igénylő kérelmezők azonosítása a lehető leghamarabb megtörténjen, a kérelmek befogadására és nyilvántartásba vételére hatáskörrel rendelkező hatóságok személyzete megfelelően képzett kell legyen, hogy felismerje a sebezhetőség jeleit és e célból megfelelő utasításokat kell kapniuk. A kínzás vagy egyéb súlyos testi és pszichikai erőszakos cselekmény – ideértve a nemi alapú erőszakot is – tüneteinek és jeleinek az e rendeletben foglalt eljárásokban történő feltárásával és dokumentálásával foglalkozó egyéb intézkedéseket többek között a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód hatékony kivizsgálásáról és dokumentálásáról szóló iránymutatásra (az isztambuli jegyzőkönyv) kell alapozni. | (16) Annak biztosítása érdekében, hogy a különleges eljárási garanciákat igénylő kérelmezők azonosítása a lehető leghamarabb megtörténjen, a kérelmek befogadására és nyilvántartásba vételére hatáskörrel rendelkező hatóságok személyzetének megfelelő utasításokat kell kapnia e célból. |
Or. en
Módosítás 242
Marina Albiol Guzmán
Rendeletre irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(16) Annak biztosítása érdekében, hogy a különleges eljárási garanciákat igénylő kérelmezők azonosítása a lehető leghamarabb megtörténjen, a kérelmek befogadására és nyilvántartásba vételére hatáskörrel rendelkező hatóságok személyzete megfelelően képzett kell legyen, hogy felismerje a sebezhetőség jeleit és e célból megfelelő utasításokat kell kapniuk. A kínzás vagy egyéb súlyos testi és pszichikai erőszakos cselekmény – ideértve a nemi alapú erőszakot is – tüneteinek és jeleinek az e rendeletben foglalt eljárásokban történő feltárásával és dokumentálásával foglalkozó egyéb intézkedéseket többek között a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód hatékony kivizsgálásáról és dokumentálásáról szóló iránymutatásra (az isztambuli jegyzőkönyv) kell alapozni. | (16) Annak biztosítása érdekében, hogy a különleges eljárási garanciákat igénylő kérelmezők azonosítása a lehető leghamarabb megtörténjen, a nem kormányzati szervezetek számára teljes hozzáférést kell biztosítani az idegenrendészeti fogdákhoz, befogadó állomásokhoz, határátkelőhelyekhez és minden olyan helyhez, ahol potenciális menedékkérők tartózkodhatnak; és a kérelmek befogadására és nyilvántartásba vételére hatáskörrel rendelkező hatóságok személyzete megfelelően képzett kell legyen, hogy felismerje a sebezhetőség jeleit és e célból megfelelő utasításokat kell kapniuk. A kínzás vagy egyéb súlyos testi és pszichikai erőszakos cselekmény – ideértve a nemi alapú erőszakot is – tüneteinek és jeleinek az ezen irányelvben foglalt eljárásokban történő feltárásával és dokumentálásával foglalkozó egyéb intézkedéseket többek között a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód hatékony kivizsgálásáról és dokumentálásáról szóló iránymutatásra (az isztambuli jegyzőkönyv) kell alapozni. |
Or. en
Módosítás 243
Cecilia Wikström, Sophia in 't Veld, Angelika Mlinar, Filiz Hyusmenova
Rendeletre irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(16) Annak biztosítása érdekében, hogy a különleges eljárási garanciákat igénylő kérelmezők azonosítása a lehető leghamarabb megtörténjen, a kérelmek befogadására és nyilvántartásba vételére hatáskörrel rendelkező hatóságok személyzete megfelelően képzett kell legyen, hogy felismerje a sebezhetőség jeleit és e célból megfelelő utasításokat kell kapniuk. A kínzás vagy egyéb súlyos testi és pszichikai erőszakos cselekmény – ideértve a nemi alapú erőszakot is – tüneteinek és jeleinek az e rendeletben foglalt eljárásokban történő feltárásával és dokumentálásával foglalkozó egyéb intézkedéseket többek között a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód hatékony kivizsgálásáról és dokumentálásáról szóló iránymutatásra (az isztambuli jegyzőkönyv) kell alapozni. | (16) Annak biztosítása érdekében, hogy a konkrét eljárási garanciákat igénylő kérelmezők azonosítása a lehető leghamarabb megtörténjen, a kérelmek befogadására és nyilvántartásba vételére hatáskörrel rendelkező hatóságok személyzete megfelelően képzett kell legyen, hogy felismerje a sebezhetőség jeleit és e célból megfelelő utasításokat kell kapniuk. A kínzás vagy egyéb súlyos testi és pszichikai erőszakos cselekmény – ideértve a nemi alapú erőszakot is – tüneteinek és jeleinek az e rendeletben foglalt eljárásokban történő feltárásával és dokumentálásával foglalkozó egyéb intézkedéseket többek között a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód hatékony kivizsgálásáról és dokumentálásáról szóló iránymutatásra (az isztambuli jegyzőkönyv) kell alapozni. |
Or. en
Indokolás
Ez a módosítás összehangolja a terminológiát a közös európai menekültügyi rendszerre (KEMR) vonatkozó jogi aktusokra, nevezetesen a befogadási feltételekről szóló irányelvre vonatkozó európai parlamenti állásponttal.
Módosítás 244
Brice Hortefeux
Rendeletre irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(16) Annak biztosítása érdekében, hogy a különleges eljárási garanciákat igénylő kérelmezők azonosítása a lehető leghamarabb megtörténjen, a kérelmek befogadására és nyilvántartásba vételére hatáskörrel rendelkező hatóságok személyzete megfelelően képzett kell legyen, hogy felismerje a sebezhetőség jeleit és e célból megfelelő utasításokat kell kapniuk. A kínzás vagy egyéb súlyos testi és pszichikai erőszakos cselekmény – ideértve a nemi alapú erőszakot is – tüneteinek és jeleinek az e rendeletben foglalt eljárásokban történő feltárásával és dokumentálásával foglalkozó egyéb intézkedéseket többek között a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód hatékony kivizsgálásáról és dokumentálásáról szóló iránymutatásra (az isztambuli jegyzőkönyv) kell alapozni. | (16) Annak biztosítása érdekében, hogy a különleges eljárási garanciákat igénylő kérelmezők azonosítása a lehető leghamarabb megtörténjen, a kérelmek befogadására és nyilvántartásba vételére hatáskörrel rendelkező hatóságok személyzete képzett kell legyen, hogy felismerje a sebezhetőség jeleit és e célból megfelelő utasításokat kell kapniuk. A kínzás vagy egyéb súlyos testi és pszichikai erőszakos cselekmény – ideértve a nemi alapú erőszakot is – tüneteinek és jeleinek az ebben az irányelvben foglalt eljárásokban történő feltárásával és dokumentálásával foglalkozó egyéb intézkedéseket többek között a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód hatékony kivizsgálásáról és dokumentálásáról szóló iránymutatásra (az isztambuli jegyzőkönyv) kell alapozni. |
Or. fr
Módosítás 245
Ska Keller
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Judith Sargentini
Rendeletre irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(17) A különleges eljárási garanciákat igénylőként beazonosított kérelmezők számára megfelelő támogatást – többek között elegendő időt – kell biztosítani az eljárásokhoz való hatékony hozzáférésük szükséges feltételeinek megteremtése érdekében, valamint a nemzetközi védelem iránti kérelmük alátámasztására szolgáló körülmények bemutatásához. Amennyiben valamely gyorsított vizsgálati eljárás vagy határon lefolytatandó eljárás keretében nem lehet megfelelő támogatást biztosítani, a különleges eljárási garanciákat igénylő kérelmezőt fel kell menteni ezen eljárások alól. Az ilyen, gyorsított vagy határon lefolytatandó eljárások alkalmazását esetlegesen kizáró különleges eljárási garanciák egyúttal azt is jelentik, hogy a kérelmező számára – amennyiben a fellebbezése nem automatikusan felfüggesztő hatályú – további biztosítékokat kell nyújtani annak érdekében, hogy a jogorvoslat az ő egyedi esetében is hatékony legyen. | (17) A különleges eljárási garanciákat igénylőként beazonosított kérelmezők számára megfelelő támogatást – többek között elegendő időt – kell biztosítani az eljárásokhoz való hatékony hozzáférésük szükséges feltételeinek megteremtése érdekében, valamint a nemzetközi védelem iránti kérelmük alátámasztására szolgáló körülmények bemutatásához. A különleges eljárási garanciákat igénylő kérelmezőket fel kell menteni a gyorsított vagy határon lefolytatandó eljárások alól. |
Or. en
Módosítás 246
Marina Albiol Guzmán
Rendeletre irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(17) A különleges eljárási garanciákat igénylőként beazonosított kérelmezők számára megfelelő támogatást – többek között elegendő időt – kell biztosítani az eljárásokhoz való hatékony hozzáférésük szükséges feltételeinek megteremtése érdekében, valamint a nemzetközi védelem iránti kérelmük alátámasztására szolgáló körülmények bemutatásához. Amennyiben valamely gyorsított vizsgálati eljárás vagy határon lefolytatandó eljárás keretében nem lehet megfelelő támogatást biztosítani, a különleges eljárási garanciákat igénylő kérelmezőt fel kell menteni ezen eljárások alól. Az ilyen, gyorsított vagy határon lefolytatandó eljárások alkalmazását esetlegesen kizáró különleges eljárási garanciák egyúttal azt is jelentik, hogy a kérelmező számára – amennyiben a fellebbezése nem automatikusan felfüggesztő hatályú – további biztosítékokat kell nyújtani annak érdekében, hogy a jogorvoslat az ő egyedi esetében is hatékony legyen. | (17) A különleges eljárási garanciákat igénylőként beazonosított kérelmezők számára megfelelő támogatást – többek között elegendő időt – kell biztosítani az eljárásokhoz való hatékony hozzáférésük szükséges feltételeinek megteremtése érdekében, valamint a nemzetközi védelem iránti kérelmük alátámasztására szolgáló körülmények bemutatásához. Amennyiben valamely gyorsított vizsgálati eljárás vagy határon lefolytatandó eljárás keretében nem lehet megfelelő támogatást biztosítani, a különleges eljárási garanciákat igénylő kérelmezőt fel kell menteni ezen eljárások alól. A kiskorúakat minden esetben fel kell menteni a határon lefolytatandó vagy gyorsított eljárások alól. |
Or. en
Módosítás 247
Elly Schlein
Rendeletre irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(17) A különleges eljárási garanciákat igénylőként beazonosított kérelmezők számára megfelelő támogatást – többek között elegendő időt – kell biztosítani az eljárásokhoz való hatékony hozzáférésük szükséges feltételeinek megteremtése érdekében, valamint a nemzetközi védelem iránti kérelmük alátámasztására szolgáló körülmények bemutatásához. Amennyiben valamely gyorsított vizsgálati eljárás vagy határon lefolytatandó eljárás keretében nem lehet megfelelő támogatást biztosítani, a különleges eljárási garanciákat igénylő kérelmezőt fel kell menteni ezen eljárások alól. Az ilyen, gyorsított vagy határon lefolytatandó eljárások alkalmazását esetlegesen kizáró különleges eljárási garanciák egyúttal azt is jelentik, hogy a kérelmező számára – amennyiben a fellebbezése nem automatikusan felfüggesztő hatályú – további biztosítékokat kell nyújtani annak érdekében, hogy a jogorvoslat az ő egyedi esetében is hatékony legyen. | (17) A különleges eljárási garanciákat igénylőként beazonosított kérelmezők számára megfelelő támogatást – többek között elegendő időt – kell biztosítani az eljárásokhoz való hatékony hozzáférésük szükséges feltételeinek megteremtése érdekében, valamint a nemzetközi védelem iránti kérelmük alátámasztására szolgáló körülmények bemutatásához. Amennyiben valamely gyorsított vizsgálati eljárás vagy határon lefolytatandó eljárás keretében nem lehet megfelelő támogatást biztosítani, a különleges eljárási garanciákat igénylő kérelmezőt fel kell menteni ezen eljárások alól. A kiskorúakat minden esetben fel kell menteni a határon lefolytatandó vagy gyorsított eljárások alól. |
Or. en
Módosítás 248
Cecilia Wikström, Sophia in 't Veld, Angelika Mlinar, Filiz Hyusmenova
Rendeletre irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(17) A különleges eljárási garanciákat igénylőként beazonosított kérelmezők számára megfelelő támogatást – többek között elegendő időt – kell biztosítani az eljárásokhoz való hatékony hozzáférésük szükséges feltételeinek megteremtése érdekében, valamint a nemzetközi védelem iránti kérelmük alátámasztására szolgáló körülmények bemutatásához. Amennyiben valamely gyorsított vizsgálati eljárás vagy határon lefolytatandó eljárás keretében nem lehet megfelelő támogatást biztosítani, a különleges eljárási garanciákat igénylő kérelmezőt fel kell menteni ezen eljárások alól. Az ilyen, gyorsított vagy határon lefolytatandó eljárások alkalmazását esetlegesen kizáró különleges eljárási garanciák egyúttal azt is jelentik, hogy a kérelmező számára – amennyiben a fellebbezése nem automatikusan felfüggesztő hatályú – további biztosítékokat kell nyújtani annak érdekében, hogy a jogorvoslat az ő egyedi esetében is hatékony legyen. | (17) A konkrét eljárási garanciákat igénylőként beazonosított kérelmezők számára megfelelő támogatást – többek között elegendő időt – kell biztosítani az eljárásokhoz való hatékony hozzáférésük szükséges feltételeinek megteremtése érdekében, valamint a nemzetközi védelem iránti kérelmük alátámasztására szolgáló körülmények bemutatásához. Amennyiben valamely gyorsított vizsgálati eljárás vagy határon lefolytatandó eljárás keretében nem lehet megfelelő támogatást biztosítani, a konkrét eljárási garanciákat igénylő kérelmezőt fel kell menteni ezen eljárások alól. Az ilyen, gyorsított vagy határon lefolytatandó eljárások alkalmazását esetlegesen kizáró konkrét eljárási garanciák egyúttal azt is jelentik, hogy a kérelmező számára – amennyiben a fellebbezése nem automatikusan felfüggesztő hatályú – további biztosítékokat kell nyújtani annak érdekében, hogy a jogorvoslat az ő egyedi esetében is hatékony legyen. |
Or. en
Indokolás
Ez a módosítás összehangolja a terminológiát a közös európai menekültügyi rendszerre (KEMR) vonatkozó jogi aktusokra, nevezetesen a befogadási feltételekről szóló irányelvre vonatkozó európai parlamenti állásponttal.
Módosítás 249
Marina Albiol Guzmán
Rendeletre irányuló javaslat
18 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(18) A nő és férfi kérelmezők közötti tényleges egyenlőség biztosítása céljából a vizsgálati eljárásokat nemek szerint kell differenciálni. A személyes meghallgatásokat különösen olyan formában kell megszervezni, amely mind a nő, mind a férfi kérelmezők számára lehetővé teszik, hogy beszámolhassanak a korábbi nemi alapú üldöztetésük során átélt megpróbáltatásaikról. Ennek érdekében a nőknek tényleges lehetőséget kell biztosítani, hogy házastársuktól, élettársuktól vagy családtagjaiktól elkülönítetten hallgassák meg őket. A nőknek és lányoknak lehetőség szerint női tolmácsot és meghallgatást végző személyt kell biztosítani. A nőkön és lányokon végzett orvosi vizsgálatokat női orvosoknak kell végezniük, különös tekintettel arra, hogy a kérelmező esetleg nemi alapú erőszak áldozata lehet. A nemekkel kapcsolatos igények összetettségét kellőképpen figyelembe kell venni az első menedékjogot nyújtó ország, a biztonságos harmadik ország, a biztonságos származási ország, illetve az ismételt kérelem elvén alapuló eljárásokban. | (18) A nő és férfi kérelmezők közötti tényleges egyenlőség biztosítása céljából a vizsgálati eljárásokat nemek szerint kell differenciálni. A személyes meghallgatásokat különösen olyan formában kell megszervezni, amely mind a nő, mind a férfi kérelmezők számára lehetővé teszi, hogy beszámolhassanak a korábbi, szexuális irányultság vagy nemi alapú üldöztetésük során átélt megpróbáltatásaikról. Ennek érdekében a nőknek tényleges lehetőséget kell biztosítani, hogy házastársuktól, élettársuktól vagy családtagjaiktól elkülönítetten hallgassák meg őket. A nőknek és lányoknak női tolmácsot és meghallgatást végző személyt kell biztosítani. A nőkön és lányokon végzett orvosi vizsgálatokat női orvosoknak kell végezniük, különös tekintettel arra, hogy a kérelmező esetleg nemi alapú erőszak áldozata lehet. Amennyiben a kérelmező nemi identitása és jogi neme nem egyezik, a tagállamok biztosítják, hogy a vizsgálatok és meghallgatások során tiszteletben tartsák a kérelmező nemi identitását a megfelelő név, megszólítás és nemi jelölés használata révén. A nemekkel, köztük a szexuális irányultsággal, nemi identitással, nemi önkifejezéssel és nemi jelleggel kapcsolatos igények összetettségét kellőképpen figyelembe kell venni az első menedékjogot nyújtó ország, a biztonságos harmadik ország, a biztonságos származási ország, illetve az ismételt kérelem elvén alapuló eljárásokban. |
Or. en
Módosítás 250
Jussi Halla-aho
Rendeletre irányuló javaslat
18 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(18) A nő és férfi kérelmezők közötti tényleges egyenlőség biztosítása céljából a vizsgálati eljárásokat nemek szerint kell differenciálni. A személyes meghallgatásokat különösen olyan formában kell megszervezni, amely mind a nő, mind a férfi kérelmezők számára lehetővé teszik, hogy beszámolhassanak a korábbi nemi alapú üldöztetésük során átélt megpróbáltatásaikról. Ennek érdekében a nőknek tényleges lehetőséget kell biztosítani, hogy házastársuktól, élettársuktól vagy családtagjaiktól elkülönítetten hallgassák meg őket. A nőknek és lányoknak lehetőség szerint női tolmácsot és meghallgatást végző személyt kell biztosítani. A nőkön és lányokon végzett orvosi vizsgálatokat női orvosoknak kell végezniük, különös tekintettel arra, hogy a kérelmező esetleg nemi alapú erőszak áldozata lehet. A nemekkel kapcsolatos igények összetettségét kellőképpen figyelembe kell venni az első menedékjogot nyújtó ország, a biztonságos harmadik ország, a biztonságos származási ország, illetve az ismételt kérelem elvén alapuló eljárásokban. | (18) A nő és férfi kérelmezők közötti tényleges egyenlőség biztosítása céljából a vizsgálati eljárásokat nemek szerint kell differenciálni. A személyes meghallgatásokat különösen olyan formában kell megszervezni, amely mind a nő, mind a férfi kérelmezők számára lehetővé teszi, hogy beszámolhassanak a korábbi nemi alapú üldöztetésük során átélt megpróbáltatásaikról. Ennek érdekében a kérelmezőknek tényleges lehetőséget kell biztosítani, hogy házastársuktól, élettársuktól vagy családtagjaiktól elkülönítetten hallgassák meg őket. A kérelmezőnek lehetőség szerint vele megegyező nemű tolmácsot és meghallgatást végző személyt kell biztosítani. A kérelmezőkön végzett orvosi vizsgálatokat velük megegyező nemű orvosoknak kell végezniük, különös tekintettel arra, hogy a kérelmező esetleg nemi alapú erőszak áldozata lehet. |
Or. en
Módosítás 251
Marina Albiol Guzmán
Rendeletre irányuló javaslat
18 a preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (18a) Nemi alapú erőszaknak a személy ellen neme, nemi identitása vagy annak kifejezése miatt irányuló erőszak, vagy az olyan erőszak minősül, amely aránytalanul nagy számban egy adott nemhez tartozó személyek ellen irányul. A nemi alapú erőszak következménye az áldozat által elszenvedett fizikai, szexuális, érzelmi vagy pszichológiai károsodás vagy gazdasági hátrány lehet. A nemi alapú erőszak a diszkrimináció egyik formája, valamint az áldozat alapvető szabadságainak megsértése, és magában foglalja a hozzátartozók közötti erőszakot, a szexuális erőszakot (beleértve az erőszakos közösülést, a szexuális támadást és a szexuális zaklatást), az emberkereskedelmet, a rabszolgaságot és az olyan káros gyakorlatok különböző formáit, mint a kényszerházasság, a nők nemi szerveinek megcsonkítása, valamint az úgynevezett „becsületbeli bűncselekmények”. A nemi alapú erőszak női áldozatai és gyermekeik gyakran különleges támogatást és védelmet igényelnek, az ilyen erőszakkal kapcsolatos másodlagos és ismételt áldozattá válás, megfélemlítés és megtorlás nagy kockázata miatt. |
Or. en
Módosítás 252
Ska Keller
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Judith Sargentini
Rendeletre irányuló javaslat
19 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(19) Amennyiben a kérelem feldolgozásának keretében a tagállamok a kérelmező átvizsgálásához folyamodnak, az átvizsgálást a kérelmezővel megegyező nemű személynek kell végeznie. Ez azonban nem érinti a nemzeti jog alapján biztonsági okokból végzett motozást. | (19) Amennyiben a tagállamok biztonsági okokból a kérelmező átvizsgálásához folyamodnak, az átvizsgálást a kérelmezővel megegyező nemű személynek kell végeznie. |
Or. en
Módosítás 253
Jeroen Lenaers
Rendeletre irányuló javaslat
19 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(19) Amennyiben a kérelem feldolgozásának keretében a tagállamok a kérelmező átvizsgálásához folyamodnak, az átvizsgálást a kérelmezővel megegyező nemű személynek kell végeznie. Ez azonban nem érinti a nemzeti jog alapján biztonsági okokból végzett motozást. | (19) Amennyiben a kérelem feldolgozásának keretében a tagállamok a kérelmező átvizsgálásához folyamodnak, az átvizsgálást az adott tagállam nemzeti jogszabályaival és az arányosság elvével összhangban, a kérelmezővel megegyező nemű személynek kell végeznie. Ez azonban nem érinti a nemzeti jog alapján biztonsági okokból végzett motozást. |
Or. en
Módosítás 254
Marina Albiol Guzmán
Rendeletre irányuló javaslat
19 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(19) Amennyiben a kérelem feldolgozásának keretében a tagállamok a kérelmező átvizsgálásához folyamodnak, az átvizsgálást a kérelmezővel megegyező nemű személynek kell végeznie. Ez azonban nem érinti a nemzeti jog alapján biztonsági okokból végzett motozást. | (19) Amennyiben a kérelem feldolgozásának keretében a tagállamok a kérelmező átvizsgálásához folyamodnak, az átvizsgálást a kérelmezővel megegyező nemű személynek kell végeznie. Ezen intézkedés kivételes jelleggel és csak konkrét indokkal hajtható végre. |
Or. en
Módosítás 255
Ska Keller
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Jean Lambert, Judith Sargentini, Bodil Valero
Rendeletre irányuló javaslat
20 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(20) E rendelet végrehajtása során a tagállamoknak elsődlegesen a gyermek mindenek felett álló érdekét kell szem előtt tartaniuk, a Charta 24. cikkével és az Egyesült Nemzetek 1989-es gyermekjogi egyezményével összhangban. A gyermek mindenek felett álló érdekeinek mérlegelésekor a tagállamoknak többek között kellő figyelmet kell fordítaniuk a gyermek jólétére és szociális fejlődésére, beleértve a gyermek hátterét is. Az Egyesült Nemzetek gyermekjogi egyezményének a gyermeket megillető meghallgatáshoz való jogról szóló 12. cikkére tekintettel, az eljáró hatóságnak biztosítania kell a kiskorú részére a személyes meghallgatás lehetőségét, kivéve, ha ez nyilvánvalóan nem a kiskorú mindenek felett álló érdeke. | (20) E rendelet végrehajtása során a tagállamoknak elsődlegesen a gyermek mindenek felett álló érdekét kell szem előtt tartaniuk, a Charta 24. cikkével és az Egyesült Nemzetek 1989-es gyermekjogi egyezményével összhangban. A gyermek mindenek felett álló érdekeinek mérlegelésekor a tagállamoknak többek között kellő figyelmet kell fordítaniuk a gyermek jólétére és szociális fejlődésére, beleértve a gyermek hátterét is. Az Egyesült Nemzetek gyermekjogi egyezményének a gyermeket megillető meghallgatáshoz való jogról szóló 12. cikkére tekintettel, az eljáró hatóságnak biztosítania kell a kiskorú részére a személyes meghallgatás lehetőségét, kivéve, ha ez nyilvánvalóan nem a kiskorú mindenek felett álló érdeke. Határon folytatott, elfogadhatósági és gyorsított eljárások semmilyen esetre sem alkalmazhatók kísérő nélküli kiskorúak esetében. Kiskorúakat semmilyen esetre sem tarthatnak őrizetben a határon folytatott eljárások keretében, tranzitzónákban, külső határokon vagy a menedékjog iránti kérelem elbírálásának bármely szakaszában. |
Or. en
Módosítás 256
Marina Albiol Guzmán
Rendeletre irányuló javaslat
20 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(20) E rendelet végrehajtása során a tagállamoknak elsődlegesen a gyermek mindenek felett álló érdekét kell szem előtt tartaniuk, a Charta 24. cikkével és az Egyesült Nemzetek 1989-es gyermekjogi egyezményével összhangban. A gyermek mindenek felett álló érdekeinek mérlegelésekor a tagállamoknak többek között kellő figyelmet kell fordítaniuk a gyermek jólétére és szociális fejlődésére, beleértve a gyermek hátterét is. Az Egyesült Nemzetek gyermekjogi egyezményének a gyermeket megillető meghallgatáshoz való jogról szóló 12. cikkére tekintettel, az eljáró hatóságnak biztosítania kell a kiskorú részére a személyes meghallgatás lehetőségét, kivéve, ha ez nyilvánvalóan nem a kiskorú mindenek felett álló érdeke. | (20) Ezen irányelv végrehajtása során a tagállamoknak elsődlegesen a gyermek mindenek felett álló érdekét kell szem előtt tartaniuk, a Charta 24. cikkével és az Egyesült Nemzetek 1989-es gyermekjogi egyezményével összhangban. A gyermek mindenek felett álló érdekeinek mérlegelésekor a tagállamoknak többek között kellő figyelmet kell fordítaniuk a gyermek jólétére és szociális fejlődésére, beleértve a gyermek hátterét is. Az Egyesült Nemzetek gyermekjogi egyezményének a gyermeket megillető meghallgatáshoz való jogról szóló 12. cikkére tekintettel, az eljáró hatóságnak biztosítania kell a kiskorú részére a személyes meghallgatás lehetőségét, kivéve, ha ez nyilvánvalóan nem a kiskorú mindenek felett álló érdeke. |
Or. en
Módosítás 257
Marina Albiol Guzmán
Rendeletre irányuló javaslat
21 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(21) A közös eljárás észszerűsíti az egyén számára az eljárás felgyorsítására, az eljáró hatóságnak a kérelem elbírálására, az igazságügyi hatóságoknak pedig az első szintű fellebbezés elbírálására nyitva álló határidőket. Habár az egyidejű kérelmek aránytalan száma azzal a kockázattal járhat, hogy az eljárás és a kérelmek megvizsgálása elhúzódik, időnként szükség lehet egy olyan rugalmas intézkedésre, amely kivételesen meghosszabbítja ezeket a határidőket. Ugyanakkor a hatékony eljárás biztosítása érdekében e határidők meghosszabbítása csak végső intézkedés lehet, figyelembe véve, hogy a tagállamoknak rendszeresen felül kell vizsgálniuk a hatékony menekültügyi rendszer fenntartására vonatkozó igényeiket, ideértve szükség esetén a készenléti terv készítését is, továbbá figyelembe véve, hogy az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének a tagállamok számára biztosítania kell a szükséges operatív és technikai segítséget. Amennyiben a tagállamok előre látják, hogy az előírt határidőket nem tudnák betartani, segítséget kell kérniük az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségétől. Amennyiben ilyen kérelemre nem kerül sor, és a menekültügyi rendszer az aránytalan nyomása miatt valamely tagállamban olyannyira hatástalanná válik, hogy a közös európai menekültügyi rendszer működését veszélyezteti, az ügynökség a Bizottság végrehajtási határozata alapján intézkedéseket hozhat e tagállam támogatása érdekében. | (21) A közös eljárás észszerűsíti az egyén számára az eljárás felgyorsítására, az eljáró hatóságnak a kérelem elbírálására, az igazságügyi hatóságoknak pedig az első szintű fellebbezés elbírálására nyitva álló határidőket. Habár az egyidejű kérelmek aránytalan száma azzal a kockázattal járhat, hogy az eljárás és a kérelmek megvizsgálása elhúzódik, időnként szükség lehet egy olyan rugalmas intézkedésre, amely kivételesen meghosszabbítja ezeket a határidőket. Ugyanakkor a hatékony eljárás biztosítása érdekében e határidők meghosszabbítása csak végső intézkedés lehet, figyelembe véve, hogy a tagállamoknak rendszeresen felül kell vizsgálniuk a hatékony menekültügyi rendszer fenntartására vonatkozó igényeiket, ideértve szükség esetén a készenléti terv készítését is, továbbá figyelembe véve, hogy az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének a tagállamok számára biztosítania kell a szükséges operatív és technikai segítséget. Amennyiben a tagállamok előre látják, hogy az előírt határidőket nem tudnák betartani, segítséget kell kérniük az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségétől. |
Or. en
Módosítás 258
Ska Keller
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Judith Sargentini
Rendeletre irányuló javaslat
21 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(21) A közös eljárás észszerűsíti az egyén számára az eljárás felgyorsítására, az eljáró hatóságnak a kérelem elbírálására, az igazságügyi hatóságoknak pedig az első szintű fellebbezés elbírálására nyitva álló határidőket. Habár az egyidejű kérelmek aránytalan száma azzal a kockázattal járhat, hogy az eljárás és a kérelmek megvizsgálása elhúzódik, időnként szükség lehet egy olyan rugalmas intézkedésre, amely kivételesen meghosszabbítja ezeket a határidőket. Ugyanakkor a hatékony eljárás biztosítása érdekében e határidők meghosszabbítása csak végső intézkedés lehet, figyelembe véve, hogy a tagállamoknak rendszeresen felül kell vizsgálniuk a hatékony menekültügyi rendszer fenntartására vonatkozó igényeiket, ideértve szükség esetén a készenléti terv készítését is, továbbá figyelembe véve, hogy az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének a tagállamok számára biztosítania kell a szükséges operatív és technikai segítséget. Amennyiben a tagállamok előre látják, hogy az előírt határidőket nem tudnák betartani, segítséget kell kérniük az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségétől. Amennyiben ilyen kérelemre nem kerül sor, és a menekültügyi rendszer az aránytalan nyomása miatt valamely tagállamban olyannyira hatástalanná válik, hogy a közös európai menekültügyi rendszer működését veszélyezteti, az ügynökség a Bizottság végrehajtási határozata alapján intézkedéseket hozhat e tagállam támogatása érdekében. | (21) A közös eljárás észszerűsíti az egyén számára az eljárás felgyorsítására, az eljáró hatóságnak a kérelem elbírálására, az igazságügyi hatóságoknak pedig az első szintű fellebbezés elbírálására nyitva álló határidőket. Habár az egyidejű kérelmek aránytalan száma azzal a kockázattal járhat, hogy az eljárás és a kérelmek megvizsgálása elhúzódik, időnként szükség lehet egy olyan rugalmas intézkedésre, amely kivételesen meghosszabbítja ezeket a határidőket. Ugyanakkor a hatékony eljárás biztosítása érdekében e határidők meghosszabbítása szigorúan korlátozott jelleggel és csak végső intézkedésként történhet, figyelembe véve, hogy a tagállamoknak rendszeresen felül kell vizsgálniuk a hatékony menekültügyi rendszer fenntartására vonatkozó igényeiket, ideértve szükség esetén a készenléti terv készítését is, továbbá figyelembe véve, hogy az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének a tagállamok számára biztosítania kell a szükséges operatív és technikai segítséget. Amennyiben a tagállamok előre látják, hogy az előírt határidőket nem tudnák betartani, segítséget kell kérniük az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségétől. Amennyiben ilyen kérelemre nem kerül sor, és a menekültügyi rendszer az aránytalan nyomása miatt valamely tagállamban olyannyira hatástalanná válik, hogy a közös európai menekültügyi rendszer működését veszélyezteti, az ügynökség a Bizottság végrehajtási határozata alapján intézkedéseket hozhat e tagállam támogatása érdekében. |
Or. en
Módosítás 259
Ska Keller
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Judith Sargentini
Rendeletre irányuló javaslat
22 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(22) A közös eljáráshoz való hozzáférés a kérelem előterjesztése, annak nyilvántartásba vétele és benyújtása alkotta háromlépéses megközelítésen alapul. A kérelem előterjesztése az első lépés, amely e rendelet alkalmazását eredményezi. Valamely harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy akkor tekinthető úgy, hogy kérelmet terjesztett elő, ha kifejezi azon kívánságát, hogy valamely tagállamtól nemzetközi védelemben részesüljön. Ez a kívánság bármely formában kifejezhető és az egyéni kérelmezőnek nem szükségszerűen kell olyan meghatározott szavakat használnia, mint például nemzetközi védelem, menedék vagy kiegészítő védelem. A meghatározó elem az kell legyen, hogy a harmadik országbeli állampolgár vagy a hontalan személy kifejezi a származási országba, vagy hontalan személy esetén a korábbi szokásos tartózkodási helyére való visszatérése esetén rá váró üldözéstől vagy súlyos sérelemtől való félelmét. Amennyiben kétség merül fel, hogy valamely adott nyilatkozat nemzetközi védelem iránti kérelemnek tekinthető-e, a harmadik országbeli állampolgárt vagy hontalan személyt nyíltan meg kell kérdezni, hogy kíván-e nemzetközi védelemben részesülni. A kérelmezőt a kérelem előterjesztése pillanatától meg kell illessék az e rendelet és az (EU) XXX/XXX irányelv (a befogadási feltételekről szóló irányelv)27 szerinti jogok. | (22) A közös eljáráshoz való hozzáférés a kérelem előterjesztése, annak nyilvántartásba vétele és benyújtása alkotta háromlépéses megközelítésen alapul. A kérelem előterjesztése az első lépés, amely e rendelet alkalmazását eredményezi. Valamely harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy akkor tekinthető úgy, hogy kérelmet terjesztett elő, ha kifejezi azon kívánságát, hogy valamely tagállamtól nemzetközi védelemben részesüljön. Ez a kívánság bármely formában kifejezhető és az egyéni kérelmezőnek nem szükségszerűen kell olyan meghatározott szavakat használnia, mint például nemzetközi védelem, menedék vagy kiegészítő védelem. A meghatározó elem az kell legyen, hogy a harmadik országbeli állampolgár vagy a hontalan személy kifejezi a származási országba, vagy hontalan személy esetén a korábbi szokásos tartózkodási helyére való visszatérése esetén rá váró üldözéstől vagy súlyos sérelemtől való félelmét. Amennyiben kétség merül fel, hogy valamely adott nyilatkozat nemzetközi védelem iránti kérelemnek tekinthető-e, a harmadik országbeli állampolgárt vagy hontalan személyt nyíltan meg kell kérdezni, hogy kíván-e nemzetközi védelemben részesülni. A kérelmezőt a kérelem előterjesztése pillanatától meg kell illessék az e rendelet és az (EU) XXX/XXX irányelv (a befogadási feltételekről szóló irányelv)27 szerinti jogok. A kérelem előterjesztésekor és legkésőbb a nyilvántartásba vétel időpontjában a kérelmezőnek át kell adni egy kérelmezői jogállást bizonyító okmányt, amely addig érvényes, amíg a kérelmező a területen maradhat. |
_________________ | _________________ |
27 HL L […], […], […]. o. | 27 HL L […], […], […]. o. |
Or. en
Módosítás 260
Jeroen Lenaers
Rendeletre irányuló javaslat
22 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(22) A közös eljáráshoz való hozzáférés a kérelem előterjesztése, annak nyilvántartásba vétele és benyújtása alkotta háromlépéses megközelítésen alapul. A kérelem előterjesztése az első lépés, amely e rendelet alkalmazását eredményezi. Valamely harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy akkor tekinthető úgy, hogy kérelmet terjesztett elő, ha kifejezi azon kívánságát, hogy valamely tagállamtól nemzetközi védelemben részesüljön. Ez a kívánság bármely formában kifejezhető és az egyéni kérelmezőnek nem szükségszerűen kell olyan meghatározott szavakat használnia, mint például nemzetközi védelem, menedék vagy kiegészítő védelem. A meghatározó elem az kell legyen, hogy a harmadik országbeli állampolgár vagy a hontalan személy kifejezi a származási országba, vagy hontalan személy esetén a korábbi szokásos tartózkodási helyére való visszatérése esetén rá váró üldözéstől vagy súlyos sérelemtől való félelmét. Amennyiben kétség merül fel, hogy valamely adott nyilatkozat nemzetközi védelem iránti kérelemnek tekinthető-e, a harmadik országbeli állampolgárt vagy hontalan személyt nyíltan meg kell kérdezni, hogy kíván-e nemzetközi védelemben részesülni. A kérelmezőt a kérelem előterjesztése pillanatától meg kell illessék az e rendelet és az (EU) XXX/XXX irányelv (a befogadási feltételekről szóló irányelv)27 szerinti jogok. | (22) A közös eljáráshoz való hozzáférés a kérelem előterjesztése, annak nyilvántartásba vétele és benyújtása alkotta kétlépéses megközelítésen alapul. A kérelem előterjesztése és nyilvántartásba vétele az első lépés, amely e rendelet alkalmazását eredményezi. Valamely harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy akkor tekinthető úgy, hogy kérelmet terjesztett elő, ha kifejezi azon kívánságát, hogy valamely tagállamtól nemzetközi védelemben részesüljön. Ez a kívánság bármely formában kifejezhető és az egyéni kérelmezőnek nem szükségszerűen kell olyan meghatározott szavakat használnia, mint például nemzetközi védelem, menedék vagy kiegészítő védelem. A meghatározó elem az kell legyen, hogy a harmadik országbeli állampolgár vagy a hontalan személy kifejezi a származási országba, vagy hontalan személy esetén a korábbi szokásos tartózkodási helyére való visszatérése esetén rá váró üldözéstől vagy súlyos sérelemtől való félelmét. Amennyiben kétség merül fel, hogy valamely adott nyilatkozat nemzetközi védelem iránti kérelemnek tekinthető-e, a harmadik országbeli állampolgárt vagy hontalan személyt nyíltan meg kell kérdezni, hogy kíván-e nemzetközi védelemben részesülni. A kérelmezőt a kérelem előterjesztése pillanatától meg kell illessék az e rendelet és az (EU) XXX/XXX irányelv (a befogadási feltételekről szóló irányelv)27 szerinti jogok. |
_________________ | _________________ |
27 HL L […], […], […]. o. | 27 HL L […], […], […]. o. |
Or. en
Módosítás 261
Brice Hortefeux
Rendeletre irányuló javaslat
22 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(22) A közös eljáráshoz való hozzáférés a kérelem előterjesztése, annak nyilvántartásba vétele és benyújtása alkotta háromlépéses megközelítésen alapul. A kérelem előterjesztése az első lépés, amely e rendelet alkalmazását eredményezi. Valamely harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy akkor tekinthető úgy, hogy kérelmet terjesztett elő, ha kifejezi azon kívánságát, hogy valamely tagállamtól nemzetközi védelemben részesüljön. Ez a kívánság bármely formában kifejezhető és az egyéni kérelmezőnek nem szükségszerűen kell olyan meghatározott szavakat használnia, mint például nemzetközi védelem, menedék vagy kiegészítő védelem. A meghatározó elem az kell legyen, hogy a harmadik országbeli állampolgár vagy a hontalan személy kifejezi a származási országba, vagy hontalan személy esetén a korábbi szokásos tartózkodási helyére való visszatérése esetén rá váró üldözéstől vagy súlyos sérelemtől való félelmét. Amennyiben kétség merül fel, hogy valamely adott nyilatkozat nemzetközi védelem iránti kérelemnek tekinthető-e, a harmadik országbeli állampolgárt vagy hontalan személyt nyíltan meg kell kérdezni, hogy kíván-e nemzetközi védelemben részesülni. A kérelmezőt a kérelem előterjesztése pillanatától meg kell illessék az e rendelet és az (EU) XXX/XXX irányelv (a befogadási feltételekről szóló irányelv)27 szerinti jogok. | (22) A közös eljáráshoz való hozzáférés a kérelem előterjesztése, annak nyilvántartásba vétele és benyújtása alkotta háromlépéses megközelítésen alapul. A kérelem előterjesztése az első lépés, amely ezen irányelv alkalmazását eredményezi. Valamely harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy akkor tekinthető úgy, hogy kérelmet terjesztett elő, ha kifejezi azon kívánságát, hogy valamely tagállamtól nemzetközi védelemben részesüljön. Ez a kívánság bármely formában kifejezhető és az egyéni kérelmezőnek nem szükségszerűen kell olyan meghatározott szavakat használnia, mint például nemzetközi védelem, menedék vagy kiegészítő védelem. A meghatározó elem az kell legyen, hogy a harmadik országbeli állampolgár vagy a hontalan személy kifejezi a származási országba, vagy hontalan személy esetén a korábbi szokásos tartózkodási helyére való visszatérése esetén rá váró üldözéstől vagy súlyos sérelemtől való félelmét. Amennyiben kétség merül fel, hogy valamely adott nyilatkozat nemzetközi védelem iránti kérelemnek tekinthető-e, a harmadik országbeli állampolgárt vagy hontalan személyt nyíltan meg kell kérdezni, hogy kíván-e nemzetközi védelemben részesülni. A kérelmezőt a kérelem előterjesztése pillanatától meg kell illessék az e rendelet és az (EU) XXX/XXX irányelv (a befogadási feltételekről szóló irányelv)27 szerinti jogok. |
_________________ | _________________ |
27 HL C […], […], […]. o. | 27 HL C […], […], […]. o. |
Or. fr
Módosítás 262
Beatrix von Storch
Rendeletre irányuló javaslat
22 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(22) A közös eljáráshoz való hozzáférés a kérelem előterjesztése, annak nyilvántartásba vétele és benyújtása alkotta háromlépéses megközelítésen alapul. A kérelem előterjesztése az első lépés, amely e rendelet alkalmazását eredményezi. Valamely harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy akkor tekinthető úgy, hogy kérelmet terjesztett elő, ha kifejezi azon kívánságát, hogy valamely tagállamtól nemzetközi védelemben részesüljön. Ez a kívánság bármely formában kifejezhető és az egyéni kérelmezőnek nem szükségszerűen kell olyan meghatározott szavakat használnia, mint például nemzetközi védelem, menedék vagy kiegészítő védelem. A meghatározó elem az kell legyen, hogy a harmadik országbeli állampolgár vagy a hontalan személy kifejezi a származási országba, vagy hontalan személy esetén a korábbi szokásos tartózkodási helyére való visszatérése esetén rá váró üldözéstől vagy súlyos sérelemtől való félelmét. Amennyiben kétség merül fel, hogy valamely adott nyilatkozat nemzetközi védelem iránti kérelemnek tekinthető-e, a harmadik országbeli állampolgárt vagy hontalan személyt nyíltan meg kell kérdezni, hogy kíván-e nemzetközi védelemben részesülni. A kérelmezőt a kérelem előterjesztése pillanatától meg kell illessék az e rendelet és az (EU) XXX/XXX irányelv (a befogadási feltételekről szóló irányelv)27 szerinti jogok. | (22) A közös eljáráshoz való hozzáférés a kérelem előterjesztése, annak nyilvántartásba vétele és benyújtása alkotta háromlépéses megközelítésen alapul. A kérelem előterjesztése az első lépés, amely e rendelet alkalmazását eredményezi. Valamely harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy akkor tekinthető úgy, hogy kérelmet terjesztett elő, ha kifejezi azon kívánságát, hogy valamely tagállamtól nemzetközi védelemben részesüljön. Ez a kívánság bármely formában kifejezhető és az egyéni kérelmezőnek nem szükségszerűen kell olyan meghatározott szavakat használnia, mint például nemzetközi védelem vagy menedék. A meghatározó elem az kell legyen, hogy a harmadik országbeli állampolgár vagy a hontalan személy kifejezi a származási országba, vagy hontalan személy esetén a korábbi szokásos tartózkodási helyére való visszatérése esetén rá váró üldözéstől vagy súlyos sérelemtől való félelmét. Amennyiben kétség merül fel, hogy valamely adott nyilatkozat nemzetközi védelem iránti kérelemnek tekinthető-e, a harmadik országbeli állampolgárt vagy hontalan személyt nyíltan meg kell kérdezni, hogy kíván-e nemzetközi védelemben részesülni. A kérelmezőt a kérelem előterjesztése pillanatától meg kell illessék az e rendelet és az (EU) XXX/XXX irányelv (a befogadási feltételekről szóló irányelv)27 szerinti jogok. |
_________________ | _________________ |
27 HL L […], […], […]. o. | 27 HL L […], […], […]. o. |
Or. en
Módosítás 263
Marina Albiol Guzmán
Rendeletre irányuló javaslat
22 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(22) A közös eljáráshoz való hozzáférés a kérelem előterjesztése, annak nyilvántartásba vétele és benyújtása alkotta háromlépéses megközelítésen alapul. A kérelem előterjesztése az első lépés, amely e rendelet alkalmazását eredményezi. Valamely harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy akkor tekinthető úgy, hogy kérelmet terjesztett elő, ha kifejezi azon kívánságát, hogy valamely tagállamtól nemzetközi védelemben részesüljön. Ez a kívánság bármely formában kifejezhető és az egyéni kérelmezőnek nem szükségszerűen kell olyan meghatározott szavakat használnia, mint például nemzetközi védelem, menedék vagy kiegészítő védelem. A meghatározó elem az kell legyen, hogy a harmadik országbeli állampolgár vagy a hontalan személy kifejezi a származási országba, vagy hontalan személy esetén a korábbi szokásos tartózkodási helyére való visszatérése esetén rá váró üldözéstől vagy súlyos sérelemtől való félelmét. Amennyiben kétség merül fel, hogy valamely adott nyilatkozat nemzetközi védelem iránti kérelemnek tekinthető-e, a harmadik országbeli állampolgárt vagy hontalan személyt nyíltan meg kell kérdezni, hogy kíván-e nemzetközi védelemben részesülni. A kérelmezőt a kérelem előterjesztése pillanatától meg kell illessék az e rendelet és az (EU) XXX/XXX irányelv (a befogadási feltételekről szóló irányelv)27 szerinti jogok. | (22) A közös eljáráshoz való hozzáférés a kérelem előterjesztése, annak nyilvántartásba vétele és benyújtása alkotta háromlépéses megközelítésen alapul. A kérelem előterjesztése az első lépés, amely ezen irányelv alkalmazását eredményezi. Valamely harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy akkor tekinthető úgy, hogy kérelmet terjesztett elő, ha kifejezi azon kívánságát, hogy valamely tagállamtól nemzetközi védelemben részesüljön. Ez a kívánság bármely formában kifejezhető és az egyéni kérelmezőnek nem szükségszerűen kell olyan meghatározott szavakat használnia, mint például nemzetközi védelem, menedék vagy kiegészítő védelem. A meghatározó elem az kell legyen, hogy a harmadik országbeli állampolgár vagy a hontalan személy kifejezi a származási országba, vagy hontalan személy esetén a korábbi szokásos tartózkodási helyére való visszatérése esetén rá váró üldözéstől vagy súlyos sérelemtől való félelmét. Amennyiben kétség merül fel, hogy valamely adott nyilatkozat nemzetközi védelem iránti kérelemnek tekinthető-e, a harmadik országbeli állampolgárt vagy hontalan személyt nyíltan meg kell kérdezni, hogy kíván-e nemzetközi védelemben részesülni. A kérelmezőt a kérelem előterjesztése pillanatától meg kell illessék az ezen irányelv és az (EU) XXX/XXX irányelv (a befogadási feltételekről szóló irányelv)27 szerinti jogok. |
_________________ | _________________ |
27 HL L […], […], […]. o. | 27 HL L […], […], […]. o. |
Or. en
Módosítás 264
Cecilia Wikström, Sophia in 't Veld, Angelika Mlinar, Filiz Hyusmenova
Rendeletre irányuló javaslat
22 a preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (22a) Annak érdekében, hogy a kérelmezők jobban értsék a közös európai menekültügyi rendszer (KEMR) működését, jelentősen javítani kell a tájékoztatást. A rendelkezésre álló információk kérelmezők körében való korai terjesztése jelentősen növeli majd annak valószínűségét, hogy az eddigieknél nagyobb mértékben megértik, elfogadják és követik az e rendeletben foglalt eljárásokat. Az adminisztratív követelmények mérséklése és a közös erőforrások hatékony felhasználása érdekében a Menekültügyi Ügynökségnek a nemzeti hatóságokkal együttműködésben megfelelő tájékoztató anyagokat kell kidolgoznia. A Menekültügyi Ügynökségnek ezen anyagok kidolgozásakor teljes mértékben ki kell használnia a korszerű információs technológiákat. A menedékkérők megfelelő segítése érdekében a Menekültügyi Ügynökségnek olyan audiovizuális tájékoztató anyagokat is ki kell dolgoznia, amelyek az írásos tájékoztató anyagok mellett kiegészítésként használhatók. A Menekültügyi Ügynökségnek kell felelnie a KEMR működésére vonatkozó információkat tartalmazó, a kérelmezőknek és a potenciális kérelmezőknek szánt külön honlap üzemeltetéséért, amelynek célja, hogy fellépjen az embercsempészek által részükre nyújtott, gyakran téves információkkal szemben. A Menekültügyi Ügynökség által kidolgozott tájékoztató anyagokat az Európába érkező menedékkérők által használt valamennyi fő nyelvre le kell lefordítani és rendelkezésükre kell bocsátani. |
Or. en
Indokolás
A jobb tájékoztatás tükrözi a Dublini Rendeletben foglalt javaslatokat.
Módosítás 265
Niedermüller Péter
Rendeletre irányuló javaslat
23 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(23) A kérelmet a lehető leghamarabb nyilvántartásba kell venni. Ebben a szakaszban a kérelmek befogadására és nyilvántartásba vételére hatáskörrel rendelkező hatóságok, ideértve a határőrséget, a rendőrséget, a bevándorlási hivatalokat és az őrizeti létesítményekért felelős hatóságokat, az egyéni kérelmezők személyes adataival együtt nyilvántartásba veszik a kérelmeket. Az említett hatóságoknak tájékoztatniuk kell a kérelmezőt jogairól és kötelezettségeiről, valamint az említett kötelezettségek nem teljesítésének következményeiről. A kérelmezőnek át kell adni a kérelem előterjesztésének megtörténtét igazoló okmányt. A kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő a kérelem nyilvántartásba vételének pillanatával kezdődik. | (23) A kérelmet a lehető leghamarabb nyilvántartásba kell venni. Ebben a szakaszban a kérelmek befogadására és nyilvántartásba vételére hatáskörrel rendelkező hatóságok, ideértve a határőrséget, a rendőrséget, a bevándorlási hivatalokat és az őrizeti létesítményekért felelős hatóságokat, az egyéni kérelmezők személyes adataival együtt nyilvántartásba veszik a kérelmeket. Az említett hatóságoknak tájékoztatniuk kell a kérelmezőt jogairól és kötelezettségeiről, valamint az említett kötelezettségek nem teljesítésének következményeiről. A kérelmezőnek a kérelem nyilvántartásba vételekor át kell adni egy kérelmezői jogállást bizonyító okmányt, amely hat hónapig érvényes, és amelyet – a nemzetközi védelem iránti kérelemre vonatkozó végső határozat hiányában – automatikusan meg kell hosszabbítani, hogy az említett okmány érvényessége biztosítva legyen arra az időszakra, amíg a kérelmező a felelős tagállam területén maradhat. |
Or. en
Módosítás 266
Ska Keller
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Judith Sargentini
Rendeletre irányuló javaslat
23 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(23) A kérelmet a lehető leghamarabb nyilvántartásba kell venni. Ebben a szakaszban a kérelmek befogadására és nyilvántartásba vételére hatáskörrel rendelkező hatóságok, ideértve a határőrséget, a rendőrséget, a bevándorlási hivatalokat és az őrizeti létesítményekért felelős hatóságokat, az egyéni kérelmezők személyes adataival együtt nyilvántartásba veszik a kérelmeket. Az említett hatóságoknak tájékoztatniuk kell a kérelmezőt jogairól és kötelezettségeiről, valamint az említett kötelezettségek nem teljesítésének következményeiről. A kérelmezőnek át kell adni a kérelem előterjesztésének megtörténtét igazoló okmányt. A kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő a kérelem nyilvántartásba vételének pillanatával kezdődik. | (23) A kérelmet a lehető leghamarabb nyilvántartásba kell venni. Ebben a szakaszban a kérelmek befogadására és nyilvántartásba vételére hatáskörrel rendelkező hatóságok, ideértve a határőrséget, a rendőrséget, a bevándorlási hivatalokat és az őrizeti létesítményekért felelős hatóságokat, az egyéni kérelmezők személyes adataival együtt nyilvántartásba veszik a kérelmeket. A tagállamoknak abban az esetben is el kell végezniük a nyilvántartásba vételi eljárást, ha a kérelmező nem rendelkezik okmányokkal. Az említett hatóságoknak tájékoztatniuk kell a kérelmezőt jogairól és kötelezettségeiről, valamint az említett kötelezettségek nem teljesítésének következményeiről. A kérelmezőnek át kell adni a kérelem előterjesztésének megtörténtét igazoló okmányt. A kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő a kérelem nyilvántartásba vételének pillanatával kezdődik. |
Or. en
Módosítás 267
Jeroen Lenaers
Rendeletre irányuló javaslat
23 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(23) A kérelmet a lehető leghamarabb nyilvántartásba kell venni. Ebben a szakaszban a kérelmek befogadására és nyilvántartásba vételére hatáskörrel rendelkező hatóságok, ideértve a határőrséget, a rendőrséget, a bevándorlási hivatalokat és az őrizeti létesítményekért felelős hatóságokat, az egyéni kérelmezők személyes adataival együtt nyilvántartásba veszik a kérelmeket. Az említett hatóságoknak tájékoztatniuk kell a kérelmezőt jogairól és kötelezettségeiről, valamint az említett kötelezettségek nem teljesítésének következményeiről. A kérelmezőnek át kell adni a kérelem előterjesztésének megtörténtét igazoló okmányt. A kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő a kérelem nyilvántartásba vételének pillanatával kezdődik. | (23) A kérelmet a lehető leghamarabb nyilvántartásba kell venni. Ebben a szakaszban a kérelmek befogadására és nyilvántartásba vételére hatáskörrel rendelkező hatóságok, ideértve a határőrséget, a rendőrséget, a bevándorlási hivatalokat, a tagállamok által e feladatokkal megbízott egyéb hatóságokat és az őrizeti létesítményekért felelős hatóságokat, az egyéni kérelmezők személyes adataival együtt nyilvántartásba veszik a kérelmeket. Az említett hatóságoknak tájékoztatniuk kell a kérelmezőt jogairól és kötelezettségeiről, valamint az említett kötelezettségek nem teljesítésének következményeiről. A kérelmezőnek át kell adni a kérelem előterjesztésének megtörténtét igazoló okmányt. A kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő a kérelem nyilvántartásba vételének pillanatával kezdődik. |
Or. en
Módosítás 268
Cecilia Wikström, Sophia in 't Veld, Angelika Mlinar, Filiz Hyusmenova
Rendeletre irányuló javaslat
23 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(23) A kérelmet a lehető leghamarabb nyilvántartásba kell venni. Ebben a szakaszban a kérelmek befogadására és nyilvántartásba vételére hatáskörrel rendelkező hatóságok, ideértve a határőrséget, a rendőrséget, a bevándorlási hivatalokat és az őrizeti létesítményekért felelős hatóságokat, az egyéni kérelmezők személyes adataival együtt nyilvántartásba veszik a kérelmeket. Az említett hatóságoknak tájékoztatniuk kell a kérelmezőt jogairól és kötelezettségeiről, valamint az említett kötelezettségek nem teljesítésének következményeiről. A kérelmezőnek át kell adni a kérelem előterjesztésének megtörténtét igazoló okmányt. A kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő a kérelem nyilvántartásba vételének pillanatával kezdődik. | (23) A kérelmet lehetőség szerint mielőbb nyilvántartásba kell venni. Ebben a szakaszban a kérelmek befogadására és nyilvántartásba vételére hatáskörrel rendelkező hatóságok, ideértve a határőrséget, a rendőrséget, a bevándorlási hivatalokat és az őrizeti létesítményekért felelős hatóságokat, az egyéni kérelmezők személyes adataival együtt nyilvántartásba veszik a kérelmeket. Az említett hatóságoknak tájékoztatniuk kell a kérelmezőt jogairól és kötelezettségeiről, valamint az említett kötelezettségek nem teljesítésének következményeiről. A kérelmezőnek át kell adni a kérelem előterjesztésének megtörténtét igazoló okmányt. A kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő a kérelem nyilvántartásba vételének pillanatával kezdődik. |
Or. en
Indokolás
A 27. cikk (A nemzetközi védelem iránti kérelem nyilvántartásba vétele) értelmében szokásos körülmények között legfeljebb három nap áll a hatóságok rendelkezésére a kérelem nyilvántartásba vételéhez. Egyetértek azzal, hogy a kérelem előterjesztése után mielőbb el kell végezni a nyilvántartásba vételt, de ez nem történhet mindig a kérelem előterjesztésével egyidejűleg.
Módosítás 269
Marina Albiol Guzmán
Rendeletre irányuló javaslat
23 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(23) A kérelmet a lehető leghamarabb nyilvántartásba kell venni. Ebben a szakaszban a kérelmek befogadására és nyilvántartásba vételére hatáskörrel rendelkező hatóságok, ideértve a határőrséget, a rendőrséget, a bevándorlási hivatalokat és az őrizeti létesítményekért felelős hatóságokat, az egyéni kérelmezők személyes adataival együtt nyilvántartásba veszik a kérelmeket. Az említett hatóságoknak tájékoztatniuk kell a kérelmezőt jogairól és kötelezettségeiről, valamint az említett kötelezettségek nem teljesítésének következményeiről. A kérelmezőnek át kell adni a kérelem előterjesztésének megtörténtét igazoló okmányt. A kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő a kérelem nyilvántartásba vételének pillanatával kezdődik. | (23) A kérelmet a lehető leghamarabb nyilvántartásba kell venni. Ebben a szakaszban a kérelmek befogadására és nyilvántartásba vételére hatáskörrel rendelkező hatóságok az egyéni kérelmezők személyes adataival együtt nyilvántartásba veszik a kérelmeket. Az említett hatóságoknak tájékoztatniuk kell a kérelmezőt jogairól és kötelezettségeiről, valamint az említett kötelezettségek nem teljesítésének következményeiről. A kérelmezőnek át kell adni a kérelem előterjesztésének megtörténtét igazoló okmányt, és hozzáférést kell biztosítani számára egy tolmácshoz és egy jogi tanácsadóhoz. A kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő a kérelem nyilvántartásba vételének pillanatával kezdődik. |
Or. en
Módosítás 270
Niedermüller Péter
Rendeletre irányuló javaslat
24 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(24) A kérelem benyújtása az az aktus, amely hivatalossá teszi a nemzetközi védelem iránti kérelmet. A kérelmezővel közölni kell a kérelem benyújtásának módjára és helyére vonatkozó szükséges információkat, és a kérelem benyújtására tényleges lehetőséget kell számára biztosítani. Ebben a szakaszban a kérelmezőnek a kérelem megalapozásához és befejezéséhez szükséges minden rendelkezésére álló elemet be kell nyújtania. A közigazgatási eljárás lefolytatására rendelkezésre álló határidő a kérelem benyújtásának pillanatával kezdődik. Ebben az időpontban a kérelmezőnek át kell adni egy kérelmezői jogállást bizonyító okmányt, amely addig érvényes, amíg a kérelmező a kérelem elbírálásáért felelős tagállam területén maradhat. | (24) A kérelem benyújtása az az aktus, amely során a kérelmező bemutatja a rendelkezésére álló elemeket, amelyek alátámaszthatják a nemzetközi védelem iránti kérelmét [a kvalifikációs rendelet 4. cikkének (1) bekezdésével] összhangban. Ebben a szakaszban a kérelmezőnek a kérelem megalapozásához szükséges minden rendelkezésére álló elemet be kell nyújtania. A közigazgatási eljárás lefolytatására rendelkezésre álló határidő a kérelem benyújtásának pillanatával kezdődik. |
Or. en
Módosítás 271
Ska Keller
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Judith Sargentini, Jean Lambert
Rendeletre irányuló javaslat
24 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(24) A kérelem benyújtása az az aktus, amely hivatalossá teszi a nemzetközi védelem iránti kérelmet. A kérelmezővel közölni kell a kérelem benyújtásának módjára és helyére vonatkozó szükséges információkat, és a kérelem benyújtására tényleges lehetőséget kell számára biztosítani. Ebben a szakaszban a kérelmezőnek a kérelem megalapozásához és befejezéséhez szükséges minden rendelkezésére álló elemet be kell nyújtania. A közigazgatási eljárás lefolytatására rendelkezésre álló határidő a kérelem benyújtásának pillanatával kezdődik. Ebben az időpontban a kérelmezőnek át kell adni egy kérelmezői jogállást bizonyító okmányt, amely addig érvényes, amíg a kérelmező a kérelem elbírálásáért felelős tagállam területén maradhat. | (24) A kérelem benyújtása az az aktus, amely során a kérelmező bemutatja a rendelkezésére álló minden elemet [a kvalifikációs rendelet 4. cikkének (1) bekezdésével] összhangban. A kérelmezővel közölni kell a kérelem benyújtásának módjára és helyére vonatkozó szükséges információkat, és a kérelem benyújtására tényleges lehetőséget kell számára biztosítani. Ebben a szakaszban a kérelmezőnek a kérelem megalapozásához szükséges minden rendelkezésére álló elemet be kell nyújtania. A közigazgatási eljárás lefolytatására rendelkezésre álló határidő a kérelem benyújtásának pillanatával kezdődik. |
Or. en
Módosítás 272
Alessandra Mussolini, Salvatore Domenico Pogliese
Rendeletre irányuló javaslat
24 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(24) A kérelem benyújtása az az aktus, amely hivatalossá teszi a nemzetközi védelem iránti kérelmet. A kérelmezővel közölni kell a kérelem benyújtásának módjára és helyére vonatkozó szükséges információkat, és a kérelem benyújtására tényleges lehetőséget kell számára biztosítani. Ebben a szakaszban a kérelmezőnek a kérelem megalapozásához és befejezéséhez szükséges minden rendelkezésére álló elemet be kell nyújtania. A közigazgatási eljárás lefolytatására rendelkezésre álló határidő a kérelem benyújtásának pillanatával kezdődik. Ebben az időpontban a kérelmezőnek át kell adni egy kérelmezői jogállást bizonyító okmányt, amely addig érvényes, amíg a kérelmező a kérelem elbírálásáért felelős tagállam területén maradhat. | (24) A kérelem benyújtása az az aktus, amely hivatalossá teszi a nemzetközi védelem iránti kérelmet. A kérelmezővel közölni kell a kérelem benyújtásának módjára és helyére vonatkozó szükséges információkat, és a kérelem benyújtására tényleges lehetőséget kell számára biztosítani. Ebben a szakaszban a kérelmező köteles benyújtani a kérelem megalapozásához és befejezéséhez szükséges minden rendelkezésére álló elemet. A közigazgatási eljárás lefolytatására rendelkezésre álló határidő a kérelem benyújtásának pillanatával kezdődik. Ebben az időpontban a kérelmezőnek át kell adni egy kérelmezői jogállást bizonyító okmányt, amely addig érvényes, amíg a kérelmező a kérelem elbírálásáért felelős tagállam területén maradhat. |
Or. en
Módosítás 273
Cecilia Wikström, Sophia in 't Veld, Angelika Mlinar, Filiz Hyusmenova
Rendeletre irányuló javaslat
24 a preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (24a) A kérelmezők különböző csoportjai eltérő tájékoztatási szükségletekkel rendelkeznek, ezért az információkat e szükségletekhez igazodva különböző módokon kell nyújtani. Különösen fontos biztosítani, hogy a kiskorúak gyermekbarát, szükségleteiknek és helyzetüknek megfelelő tájékoztatáshoz férjenek hozzá. A kísérővel érkező vagy kísérő nélküli kiskorúak számára gyermekbarát környezet révén nyújtott pontos, minőségi tájékoztatás fontos szerepet tölthet be a kiskorúak számára kellemes környezet biztosításában, ugyanakkor az emberkereskedelem feltételezett áldozatainak felderítésében is. |
Or. en
Indokolás
A jobb tájékoztatással e rendelkezés tükrözi a Dublini Rendeletben foglalt egyik javaslatot.
Módosítás 274
Marina Albiol Guzmán
Rendeletre irányuló javaslat
25 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(25) A kérelmezőt megfelelően értesíteni kell jogairól és kötelességeiről, időben és azon a nyelven, amelyet megért vagy észszerűen feltételezhető, hogy megért. Tekintettel arra, hogy a kérelem elállás miatt elutasítható, ha például a kérelmező megtagadja a nemzeti hatóságokkal való együttműködést és nem közli a kérelem elbírálásához szükséges elemeket és nem szolgáltat ujjnyomatot vagy arcképmást, illetőleg kérelmét nem nyújtja be az előírt határidőn belül, ezért a kérelmezőt tájékoztatni kell az említett kötelezettségek nem teljesítéséhez fűződő következményekről. | (25) A kérelmezőt megfelelően értesíteni kell jogairól és kötelességeiről, időben, tömören, könnyen hozzáférhető módon, világos és egyszerű nyelvezetet alkalmazva és azon a nyelven, amelyet megért. |
Or. en
Módosítás 275
Ska Keller
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Judith Sargentini
Rendeletre irányuló javaslat
25 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(25) A kérelmezőt megfelelően értesíteni kell jogairól és kötelességeiről, időben és azon a nyelven, amelyet megért vagy észszerűen feltételezhető, hogy megért. Tekintettel arra, hogy a kérelem elállás miatt elutasítható, ha például a kérelmező megtagadja a nemzeti hatóságokkal való együttműködést és nem közli a kérelem elbírálásához szükséges elemeket és nem szolgáltat ujjnyomatot vagy arcképmást, illetőleg kérelmét nem nyújtja be az előírt határidőn belül, ezért a kérelmezőt tájékoztatni kell az említett kötelezettségek nem teljesítéséhez fűződő következményekről. | (25) A kérelmezőt megfelelően és időben értesíteni kell jogairól és kötelességeiről azon a nyelven, amelyet megért, tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető módon, világos és egyszerű nyelvezetet alkalmazva. A gyermekek számára megfelelően képzett személyzetnek gyermekbarát tájékoztatást kell biztosítania azon a nyelven, amelyet megértenek. |
Or. en
Módosítás 276
Niedermüller Péter
Rendeletre irányuló javaslat
25 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(25) A kérelmezőt megfelelően értesíteni kell jogairól és kötelességeiről, időben és azon a nyelven, amelyet megért vagy észszerűen feltételezhető, hogy megért. Tekintettel arra, hogy a kérelem elállás miatt elutasítható, ha például a kérelmező megtagadja a nemzeti hatóságokkal való együttműködést és nem közli a kérelem elbírálásához szükséges elemeket és nem szolgáltat ujjnyomatot vagy arcképmást, illetőleg kérelmét nem nyújtja be az előírt határidőn belül, ezért a kérelmezőt tájékoztatni kell az említett kötelezettségek nem teljesítéséhez fűződő következményekről. | (25) A kérelmezőt megfelelően értesíteni kell jogairól és kötelességeiről a nemzetközi védelem iránti kérelem nyilvántartásba vételekor azon a nyelven, amelyet megért. A tájékoztatást tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető módon, világos és egyszerű nyelvezetet alkalmazva kell biztosítani. Tekintettel arra, hogy a kérelem elállás miatt elutasítható, ha például a kérelmező megtagadja a nemzeti hatóságokkal való együttműködést és nem közli a kérelem elbírálásához szükséges elemeket és nem szolgáltat ujjnyomatot vagy arcképmást, illetőleg kérelmét nem nyújtja be az előírt határidőn belül, a kérelmezőt tájékoztatni kell az említett kötelezettségek nem teljesítéséhez fűződő következményekről. |
Or. en
Indokolás
Összhangban a 8. cikkel.
Módosítás 277
Jeroen Lenaers
Rendeletre irányuló javaslat
25 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(25) A kérelmezőt megfelelően értesíteni kell jogairól és kötelességeiről, időben és azon a nyelven, amelyet megért vagy észszerűen feltételezhető, hogy megért. Tekintettel arra, hogy a kérelem elállás miatt elutasítható, ha például a kérelmező megtagadja a nemzeti hatóságokkal való együttműködést és nem közli a kérelem elbírálásához szükséges elemeket és nem szolgáltat ujjnyomatot vagy arcképmást, illetőleg kérelmét nem nyújtja be az előírt határidőn belül, ezért a kérelmezőt tájékoztatni kell az említett kötelezettségek nem teljesítéséhez fűződő következményekről. | (25) A kérelmezőt megfelelően értesíteni kell jogairól és kötelességeiről, időben és azon a nyelven, amelyet megért vagy észszerűen feltételezhető, hogy megért. A kérelmeket elállás miatt el kell utasítani, amennyiben a kérelmezőt megfelelően tájékoztatták az e rendeletben foglalt kötelezettségeiről, illetve az említett kötelezettségek nem teljesítéséhez fűződő következményekről, és a kérelmező megtagadja a nemzeti hatóságokkal való együttműködést és nem közli a kérelem elbírálásához szükséges elemeket és nem szolgáltat biometrikus adatokat, illetőleg kérelmét nem nyújtja be az előírt határidőn belül, és a kérelmezőt tájékoztatni kell az említett kötelezettségek nem teljesítéséhez fűződő következményekről. |
Or. en
Módosítás 278
Monika Hohlmeier, Heinz K. Becker
Rendeletre irányuló javaslat
25 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(25) A kérelmezőt megfelelően értesíteni kell jogairól és kötelességeiről, időben és azon a nyelven, amelyet megért vagy észszerűen feltételezhető, hogy megért. Tekintettel arra, hogy a kérelem elállás miatt elutasítható, ha például a kérelmező megtagadja a nemzeti hatóságokkal való együttműködést és nem közli a kérelem elbírálásához szükséges elemeket és nem szolgáltat ujjnyomatot vagy arcképmást, illetőleg kérelmét nem nyújtja be az előírt határidőn belül, ezért a kérelmezőt tájékoztatni kell az említett kötelezettségek nem teljesítéséhez fűződő következményekről. | (25) A kérelmezőt megfelelően értesíteni kell jogairól és kötelességeiről, időben és azon a nyelven, amelyet megért vagy észszerűen feltételezhető, hogy megért, lehetőség szerint egyszerű nyelvezetet használva. Tekintettel arra, hogy a kérelem elállás miatt elutasítható, ha például a kérelmező megtagadja a nemzeti hatóságokkal való együttműködést és nem közli a kérelem elbírálásához szükséges elemeket és nem szolgáltat ujjnyomatot vagy arcképmást, illetőleg kérelmét nem nyújtja be az előírt határidőn belül, a kérelmezőt tájékoztatni kell az említett kötelezettségek nem teljesítéséhez fűződő következményekről. |
Or. en
Módosítás 279
Jussi Halla-aho
Rendeletre irányuló javaslat
25 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(25) A kérelmezőt megfelelően értesíteni kell jogairól és kötelességeiről, időben és azon a nyelven, amelyet megért vagy észszerűen feltételezhető, hogy megért. Tekintettel arra, hogy a kérelem elállás miatt elutasítható, ha például a kérelmező megtagadja a nemzeti hatóságokkal való együttműködést és nem közli a kérelem elbírálásához szükséges elemeket és nem szolgáltat ujjnyomatot vagy arcképmást, illetőleg kérelmét nem nyújtja be az előírt határidőn belül, ezért a kérelmezőt tájékoztatni kell az említett kötelezettségek nem teljesítéséhez fűződő következményekről. | (25) A kérelmezőt megfelelően értesíteni kell jogairól és kötelességeiről, időben és azon a nyelven, amelyet megért vagy észszerűen feltételezhető, hogy megért. Tekintettel arra, hogy a kérelmet elállás miatt el kell utasítani, ha például a kérelmező megtagadja a nemzeti hatóságokkal való együttműködést és nem közöl a kérelem elbírálásához szükséges valamennyi elemet és nem szolgáltat ujjnyomatot vagy arcképmást, illetőleg kérelmét nem nyújtja be az előírt határidőn belül, a kérelmezőt tájékoztatni kell az említett kötelezettségek nem teljesítéséhez fűződő következményekről. |
Or. en
Módosítás 280
Cecilia Wikström, Sophia in 't Veld, Angelika Mlinar
Rendeletre irányuló javaslat
25 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(25) A kérelmezőt megfelelően értesíteni kell jogairól és kötelességeiről, időben és azon a nyelven, amelyet megért vagy észszerűen feltételezhető, hogy megért. Tekintettel arra, hogy a kérelem elállás miatt elutasítható, ha például a kérelmező megtagadja a nemzeti hatóságokkal való együttműködést és nem közli a kérelem elbírálásához szükséges elemeket és nem szolgáltat ujjnyomatot vagy arcképmást, illetőleg kérelmét nem nyújtja be az előírt határidőn belül, ezért a kérelmezőt tájékoztatni kell az említett kötelezettségek nem teljesítéséhez fűződő következményekről. | (25) A kérelmezőt megfelelően értesíteni kell jogairól és kötelességeiről, időben és azon a nyelven, amelyet megért. Tekintettel arra, hogy a kérelem elállás miatt elutasítható, ha például a kérelmező megtagadja a nemzeti hatóságokkal való együttműködést és nem közli a kérelem elbírálásához szükséges elemeket és nem szolgáltat ujjnyomatot vagy arcképmást, illetőleg kérelmét nem nyújtja be az előírt határidőn belül, a kérelmezőt tájékoztatni kell az említett kötelezettségek nem teljesítéséhez fűződő következményekről. |
Or. en
Indokolás
Az egyértelműsítés azt hivatott biztosítani, hogy minden kérelmező megfelelő tájékoztatásban részesüljön.
Módosítás 281
Marina Albiol Guzmán
Rendeletre irányuló javaslat
26 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(26) A kérelmek befogadására és nyilvántartásba vételére hatáskörrel rendelkező hatóságok személyzetének annak érdekében, hogy az e rendelet szerinti kötelezettségeit teljesítse, a nemzetközi védelemmel kapcsolatos területen megfelelő tudással kell rendelkeznie, vagy az ehhez szükséges képzésben kell részesülnie, egyebek mellett az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének támogatásával. Feladatuk hatékony teljesítése érdekében biztosítani kell számukra a megfelelő eszközöket és utasításokat is. | (26) Annak érdekében, hogy az ezen irányelv szerinti kötelezettségeit teljesítse, a jogsegélyt nyújtó nem kormányzati szervezetnek vagy egyénnek joga van jelen lenni az eljárás során, és a kérelmek befogadására és nyilvántartásba vételére hatáskörrel rendelkező hatóságok személyzetét képesítésük és tapasztalatuk alapján, nyílt eljárások keretében kell felvenni, és a személyzetnek a nemzetközi védelemmel kapcsolatos területen megfelelő tudással kell rendelkeznie, vagy az ehhez szükséges képzésben kell részesülnie, egyebek mellett az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének támogatásával. Feladatuk alapjogokkal összhangban történő hatékony teljesítése érdekében biztosítani kell számukra a megfelelő eszközöket és utasításokat is. |
Or. en
Módosítás 282
Jussi Halla-aho
Rendeletre irányuló javaslat
26 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(26) A kérelmek befogadására és nyilvántartásba vételére hatáskörrel rendelkező hatóságok személyzetének annak érdekében, hogy az e rendelet szerinti kötelezettségeit teljesítse, a nemzetközi védelemmel kapcsolatos területen megfelelő tudással kell rendelkeznie, vagy az ehhez szükséges képzésben kell részesülnie, egyebek mellett az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének támogatásával. Feladatuk hatékony teljesítése érdekében biztosítani kell számukra a megfelelő eszközöket és utasításokat is. | (26) A kérelmek befogadására és nyilvántartásba vételére hatáskörrel rendelkező hatóságok személyzetének annak érdekében, hogy az e rendelet szerinti kötelezettségeit teljesítse, a nemzetközi védelemmel kapcsolatos területen megfelelő tudással kell rendelkeznie, vagy az ehhez szükséges képzésben kell részesülnie, szükség szerint egyebek mellett az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének támogatásával. Feladatuk hatékony teljesítése érdekében biztosítani kell számukra a megfelelő eszközöket és utasításokat is. |
Or. en
Módosítás 283
Brice Hortefeux
Rendeletre irányuló javaslat
26 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(26) A kérelmek befogadására és nyilvántartásba vételére hatáskörrel rendelkező hatóságok személyzetének annak érdekében, hogy az e rendelet szerinti kötelezettségeit teljesítse, a nemzetközi védelemmel kapcsolatos területen megfelelő tudással kell rendelkeznie, vagy az ehhez szükséges képzésben kell részesülnie, egyebek mellett az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének támogatásával. Feladatuk hatékony teljesítése érdekében biztosítani kell számukra a megfelelő eszközöket és utasításokat is. | (26) A kérelmek befogadására és nyilvántartásba vételére hatáskörrel rendelkező hatóságok személyzetének annak érdekében, hogy az ezen irányelv szerinti kötelezettségeit teljesítse, a nemzetközi védelemmel kapcsolatos területen megfelelő tudással kell rendelkeznie, vagy az ehhez szükséges képzésben kell részesülnie, egyebek mellett az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének támogatásával. Feladatuk hatékony teljesítése érdekében biztosítani kell számukra a megfelelő eszközöket és utasításokat is. |
Or. fr
Módosítás 284
Marina Albiol Guzmán
Rendeletre irányuló javaslat
27 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(27) Az eljárás határátkelőhelyeken és őrizeti létesítményekben történő igénybevételének megkönnyítése érdekében információkat kell biztosítani a nemzetközi védelem kérelmezésének lehetőségéről. A tolmácsolás megszervezése révén biztosítani kell a szükséges alapvető kommunikációt ahhoz, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok megérthessék, ha az egyének nemzetközi védelemben kívánnak részesülni. | (27) Az eljárás határátkelőhelyeken és őrizeti létesítményekben történő igénybevételének megkönnyítése érdekében a jogsegélyt nyújtó nem kormányzati szervezeteknek hozzáférést kell biztosítani, és információkat kell nyújtani a nemzetközi védelem kérelmezésének lehetőségéről. A tolmácsolás megszervezése révén biztosítani kell a szükséges alapvető kommunikációt ahhoz, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok megérthessék, ha az egyének nemzetközi védelemben kívánnak részesülni. A tolmácsolási szolgáltatásokat nyújtó személynek a nemzetközi védelemmel és az emberi jogi biztosítékokkal kapcsolatos területen megfelelő tudással kell rendelkeznie, és előzőleg az ehhez szükséges képzésben kellett részesülnie. |
Or. en
Módosítás 285
Ska Keller
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Jean Lambert, Bodil Valero, Judith Sargentini
Rendeletre irányuló javaslat
27 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(27) Az eljárás határátkelőhelyeken és őrizeti létesítményekben történő igénybevételének megkönnyítése érdekében információkat kell biztosítani a nemzetközi védelem kérelmezésének lehetőségéről. A tolmácsolás megszervezése révén biztosítani kell a szükséges alapvető kommunikációt ahhoz, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok megérthessék, ha az egyének nemzetközi védelemben kívánnak részesülni. | (27) Az eljárás határátkelőhelyeken és őrizeti létesítményekben történő igénybevételének megkönnyítése érdekében információkat kell biztosítani a nemzetközi védelem kérelmezésének lehetőségéről. A tolmácsolás megszervezése révén biztosítani kell a szükséges alapvető kommunikációt ahhoz, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok megérthessék, ha az egyének nemzetközi védelemben kívánnak részesülni. A jogi szolgáltatásokat, illetve tanácsadást vagy pszichológiai segítséget nyújtó jogi képviselők és civil társadalmi szervezetek számára mindenkor engedélyezni kell az őrizeti létesítményekhez, határátkelőhelyekhez és tranzitzónákhoz való hozzáférést. |
Or. en
Módosítás 286
Sergei Stanishev
Rendeletre irányuló javaslat
28 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(28) E rendeletnek lehetővé kell tennie, hogy a kérelmezők házastársuk, velük állandó és tartós kapcsolatban élő élettársuk, eltartott nagykorúak és kiskorúak nevében benyújthassák a kérelmet. Ez lehetővé teszi az említett kérelmek együttes elbírálását. Az egyes egyének nemzetközi védelem kérelmezésére vonatkozó jogát az garantálja, hogy amennyiben a kérelmező nem nyújtja be a kérelmet az arra előírt határidőn belül a házastársa, élettársa, eltartott nagykorú vagy kiskorú nevében, a házastárs vagy élettárs ennek ellenére saját nevében benyújthatja, az eltartott nagykorú vagy kiskorú számára pedig az eljáró hatóságnak kell segítséget nyújtania. Azonban ha a külön kérelmet nem indokolják, azt elfogadhatatlannak kell tekinteni. | (28) E rendeletnek lehetővé kell tennie a tagállamok számára, hogy együttesen bírálják el a kérelmezők és családtagjaik nemzetközi védelem iránti kérelmeit, amennyiben azok az adott tagállam területén tartózkodnak. |
Or. en
Indokolás
A menedékjog személyes jellegű, így a személyes szándéknyilatkozat nem helyettesíthető. A kérelmek más személyek nevében történő benyújtására vonatkozó rendelkezések visszaélésekhez vezethetnek az emberkereskedő hálózatok részéről. E rendeletnek lehetőséget kell biztosítania a tagállamok számára, hogy a családtagokéval együttesen bírálják el a kérelmeket, ami a Bizottság által javasolt szöveg alapvető célja.
Módosítás 287
Emil Radev
Rendeletre irányuló javaslat
28 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(28) E rendeletnek lehetővé kell tennie, hogy a kérelmezők házastársuk, velük állandó és tartós kapcsolatban élő élettársuk, eltartott nagykorúak és kiskorúak nevében benyújthassák a kérelmet. Ez lehetővé teszi az említett kérelmek együttes elbírálását. Az egyes egyének nemzetközi védelem kérelmezésére vonatkozó jogát az garantálja, hogy amennyiben a kérelmező nem nyújtja be a kérelmet az arra előírt határidőn belül a házastársa, élettársa, eltartott nagykorú vagy kiskorú nevében, a házastárs vagy élettárs ennek ellenére saját nevében benyújthatja, az eltartott nagykorú vagy kiskorú számára pedig az eljáró hatóságnak kell segítséget nyújtania. Azonban ha a külön kérelmet nem indokolják, azt elfogadhatatlannak kell tekinteni. | (28) E rendeletnek lehetővé kell tennie, hogy a kérelmezők eltartott nagykorúak és kiskorú gyermekek nevében benyújthassák a kérelmet. Ez lehetővé teszi az említett kérelmek együttes elbírálását. Az egyes egyének nemzetközi védelem kérelmezésére vonatkozó jogát az garantálja, hogy amennyiben a kérelmező nem nyújtja be a kérelmet az arra előírt határidőn belül az eltartott nagykorú vagy kiskorú nevében, az eltartott nagykorú vagy kiskorú számára az eljáró hatóságnak kell segítséget nyújtania. Azonban ha a külön kérelmet nem indokolják, azt elfogadhatatlannak kell tekinteni. |
Or. bg
Módosítás 288
Jeroen Lenaers
Rendeletre irányuló javaslat
28 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(28) E rendeletnek lehetővé kell tennie, hogy a kérelmezők házastársuk, velük állandó és tartós kapcsolatban élő élettársuk, eltartott nagykorúak és kiskorúak nevében benyújthassák a kérelmet. Ez lehetővé teszi az említett kérelmek együttes elbírálását. Az egyes egyének nemzetközi védelem kérelmezésére vonatkozó jogát az garantálja, hogy amennyiben a kérelmező nem nyújtja be a kérelmet az arra előírt határidőn belül a házastársa, élettársa, eltartott nagykorú vagy kiskorú nevében, a házastárs vagy élettárs ennek ellenére saját nevében benyújthatja, az eltartott nagykorú vagy kiskorú számára pedig az eljáró hatóságnak kell segítséget nyújtania. Azonban ha a külön kérelmet nem indokolják, azt elfogadhatatlannak kell tekinteni. | (28) E rendeletnek lehetővé kell tennie, hogy a kérelmezők eltartott nagykorúak és kiskorúak nevében benyújthassák a kérelmet. Ez lehetővé teszi az említett kérelmek együttes elbírálását. Az egyes egyének nemzetközi védelem kérelmezésére vonatkozó jogát az garantálja, hogy amennyiben a kérelmező nem nyújtja be a kérelmet az arra előírt határidőn belül a házastársa, élettársa, eltartott nagykorú vagy kiskorú nevében, az eltartott nagykorú vagy kiskorú számára az eljáró hatóságnak kell segítséget nyújtania. Azonban ha a külön kérelmet nem indokolják, azt elfogadhatatlannak kell tekinteni. |
Or. en
Módosítás 289
Marina Albiol Guzmán
Rendeletre irányuló javaslat
28 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(28) E rendeletnek lehetővé kell tennie, hogy a kérelmezők házastársuk, velük állandó és tartós kapcsolatban élő élettársuk, eltartott nagykorúak és kiskorúak nevében benyújthassák a kérelmet. Ez lehetővé teszi az említett kérelmek együttes elbírálását. Az egyes egyének nemzetközi védelem kérelmezésére vonatkozó jogát az garantálja, hogy amennyiben a kérelmező nem nyújtja be a kérelmet az arra előírt határidőn belül a házastársa, élettársa, eltartott nagykorú vagy kiskorú nevében, a házastárs vagy élettárs ennek ellenére saját nevében benyújthatja, az eltartott nagykorú vagy kiskorú számára pedig az eljáró hatóságnak kell segítséget nyújtania. Azonban ha a külön kérelmet nem indokolják, azt elfogadhatatlannak kell tekinteni. | (28) Ezen irányelvnek lehetővé kell tennie, hogy a kérelmezők házastársuk, velük állandó és tartós kapcsolatban élő élettársuk, eltartott nagykorúak és kiskorúak nevében benyújthassák a kérelmet. Ez lehetővé teszi az említett kérelmek együttes elbírálását. Az egyes egyének nemzetközi védelem kérelmezésére vonatkozó jogát az garantálja, hogy amennyiben a kérelmező nem nyújtja be a kérelmet az arra előírt határidőn belül a házastársa, élettársa, eltartott nagykorú vagy kiskorú nevében, a házastárs vagy élettárs ennek ellenére saját nevében benyújthatja, az eltartott nagykorú vagy kiskorú számára pedig az eljáró hatóságnak kell segítséget nyújtania. |
Or. en
Módosítás 290
Ska Keller
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Judith Sargentini
Rendeletre irányuló javaslat
28 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(28) E rendeletnek lehetővé kell tennie, hogy a kérelmezők házastársuk, velük állandó és tartós kapcsolatban élő élettársuk, eltartott nagykorúak és kiskorúak nevében benyújthassák a kérelmet. Ez lehetővé teszi az említett kérelmek együttes elbírálását. Az egyes egyének nemzetközi védelem kérelmezésére vonatkozó jogát az garantálja, hogy amennyiben a kérelmező nem nyújtja be a kérelmet az arra előírt határidőn belül a házastársa, élettársa, eltartott nagykorú vagy kiskorú nevében, a házastárs vagy élettárs ennek ellenére saját nevében benyújthatja, az eltartott nagykorú vagy kiskorú számára pedig az eljáró hatóságnak kell segítséget nyújtania. Azonban ha a külön kérelmet nem indokolják, azt elfogadhatatlannak kell tekinteni. | (28) E rendeletnek lehetővé kell tennie, hogy a kérelmezők házastársuk, velük állandó és tartós kapcsolatban élő élettársuk, eltartott nagykorúak és kiskorúak nevében benyújthassák a kérelmet. Ez lehetővé teszi az említett kérelmek együttes elbírálását. Az egyes egyének nemzetközi védelem kérelmezésére vonatkozó jogát az garantálja, hogy amennyiben a kérelmező nem nyújtja be a kérelmet az arra előírt határidőn belül a házastársa, élettársa, eltartott nagykorú vagy kiskorú nevében, a házastárs vagy élettárs ennek ellenére saját nevében benyújthatja, az eltartott nagykorú vagy kiskorú számára pedig az eljáró hatóságnak kell segítséget nyújtania. |
Or. en
Módosítás 291
Brice Hortefeux
Rendeletre irányuló javaslat
28 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(28) E rendeletnek lehetővé kell tennie, hogy a kérelmezők házastársuk, velük állandó és tartós kapcsolatban élő élettársuk, eltartott nagykorúak és kiskorúak nevében benyújthassák a kérelmet. Ez lehetővé teszi az említett kérelmek együttes elbírálását. Az egyes egyének nemzetközi védelem kérelmezésére vonatkozó jogát az garantálja, hogy amennyiben a kérelmező nem nyújtja be a kérelmet az arra előírt határidőn belül a házastársa, élettársa, eltartott nagykorú vagy kiskorú nevében, a házastárs vagy élettárs ennek ellenére saját nevében benyújthatja, az eltartott nagykorú vagy kiskorú számára pedig az eljáró hatóságnak kell segítséget nyújtania. Azonban ha a külön kérelmet nem indokolják, azt elfogadhatatlannak kell tekinteni. | (28) Ennek az irányelvnek lehetővé kell tennie, hogy a kérelmezők házastársuk, velük állandó és tartós kapcsolatban élő élettársuk, eltartott nagykorúak és kiskorúak nevében benyújthassák a kérelmet. Ez lehetővé teszi az említett kérelmek együttes elbírálását. Az egyes egyének nemzetközi védelem kérelmezésére vonatkozó jogát az garantálja, hogy amennyiben a kérelmező nem nyújtja be a kérelmet az arra előírt határidőn belül a házastársa, élettársa, eltartott nagykorú vagy kiskorú nevében, a házastárs vagy élettárs ennek ellenére saját nevében benyújthatja, az eltartott nagykorú vagy kiskorú számára pedig az eljáró hatóságnak kell segítséget nyújtania. Azonban ha a külön kérelmet nem indokolják, azt elfogadhatatlannak kell tekinteni. |
Or. fr
Módosítás 292
Marina Albiol Guzmán
Rendeletre irányuló javaslat
29 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(29) Annak biztosítása érdekében, hogy a kísérő nélküli kiskorúak ténylegesen hozzáférhessenek az eljáráshoz, melléjük mindig gyámot kell jelölni. A gyámnak olyan személynek vagy valamely szervezet képviselőjének kell lennie, akit arra jelöltek ki, hogy a kiskorút az eljárás során segítse és kísérje, szem előtt tartva a gyermek legfőbb érdekeit és általános jólétét. A gyám szükség esetén a kiskorú nevében és javára eljárhat. A kísérő nélküli kiskorúak hatékony támogatása érdekében nem lehet aránytalanul sok kísérő nélküli kiskorút ugyanazon gyám gyámsága alá helyezni. A tagállamoknak ki kell jelölniük azokat a szerveket és személyeket, akik a gyámok támogatásáért, felügyeletéért és nyomon követéséért azok feladatainak ellátása során felelősek. A kísérő nélküli kiskorúnak a kérelmet saját nevében vagy a gyám révén kell benyújtania. A kísérő nélküli kiskorú jogainak és eljárási garanciáinak biztosítása érdekében az ő esetében a kérelem benyújtására nyitva álló határidőnek akkor kell kezdődnie, amikor számára a gyámot kijelölték és találkozásukra sor kerül. Amennyiben a gyám az előírt határidőn belül nem nyújtja be a kérelmet, a kísérő nélküli kiskorúnak meg kell adni a lehetőséget, hogy az eljáró hatóság segítségével saját nevében nyújtsa be a kérelmet. Az, hogy valamely kísérő nélküli kiskorú úgy dönt, hogy a kérelmet saját nevében nyújtja be, nem akadályozhatja meg, hogy számára gyámot jelöljenek ki. | (29) Annak biztosítása érdekében, hogy a kísérő nélküli kiskorúak ténylegesen hozzáférhessenek az eljáráshoz, melléjük mindig gyámot kell jelölni. A gyámnak olyan személynek vagy valamely szervezet képviselőjének kell lennie, akit arra jelöltek ki, hogy a kiskorút az eljárás során segítse és kísérje, szem előtt tartva a gyermek legfőbb érdekeit és általános jólétét. A gyám szükség esetén a kiskorú nevében és javára eljárhat. A kísérő nélküli kiskorúak hatékony támogatása érdekében nem lehet aránytalanul sok kísérő nélküli kiskorút ugyanazon gyám gyámsága alá helyezni, tíznél többet semmiképp. A tagállamoknak ki kell jelölniük azokat a szerveket és személyeket, akik a gyámok támogatásáért, felügyeletéért és rendszeres nyomon követéséért azok feladatainak kielégítő módon történő ellátása során felelősek. A gyámok nem kormányzati szervek általi felügyeletét és nyomon követését engedélyezik és elősegítik. A fenti testületek vagy személyek arra is hatáskörrel rendelkeznek, hogy felülvizsgálják a kísérő nélküli kiskorúak által gyámjukkal szemben benyújtott panaszokat. E célból a kísérő nélküli kiskorúakat pontos, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában, egyértelmű és egyszerű nyelven szóban és vizuális módon is, gyermekbarát módon és a számukra érthető nyelven tájékoztatni kell arról, hogy kik ezek a szervezetek vagy személyek, és hogy hogyan nyújthatnak be bizalmasan és biztonságosan panaszt gyámjukkal szemben. A kísérő nélküli kiskorúnak a kérelmet saját nevében vagy a gyám révén kell benyújtania. A kísérő nélküli kiskorú jogainak és eljárási garanciáinak biztosítása érdekében az ő esetében a kérelem benyújtására nyitva álló határidőnek akkor kell kezdődnie, amikor számára a gyámot kijelölték és találkozásukra sor kerül. Amennyiben a gyám az előírt határidőn belül nem nyújtja be a kérelmet, a kísérő nélküli kiskorúnak meg kell adni a lehetőséget, hogy az eljáró hatóság segítségével saját nevében nyújtsa be a kérelmet. Az, hogy valamely kísérő nélküli kiskorú úgy dönt, hogy a kérelmet saját nevében nyújtja be, nem akadályozhatja meg, hogy számára gyámot jelöljenek ki. |
Or. en
Módosítás 293
Jeroen Lenaers
Rendeletre irányuló javaslat
29 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(29) Annak biztosítása érdekében, hogy a kísérő nélküli kiskorúak ténylegesen hozzáférhessenek az eljáráshoz, melléjük mindig gyámot kell jelölni. A gyámnak olyan személynek vagy valamely szervezet képviselőjének kell lennie, akit arra jelöltek ki, hogy a kiskorút az eljárás során segítse és kísérje, szem előtt tartva a gyermek legfőbb érdekeit és általános jólétét. A gyám szükség esetén a kiskorú nevében és javára eljárhat. A kísérő nélküli kiskorúak hatékony támogatása érdekében nem lehet aránytalanul sok kísérő nélküli kiskorút ugyanazon gyám gyámsága alá helyezni. A tagállamoknak ki kell jelölniük azokat a szerveket és személyeket, akik a gyámok támogatásáért, felügyeletéért és nyomon követéséért azok feladatainak ellátása során felelősek. A kísérő nélküli kiskorúnak a kérelmet saját nevében vagy a gyám révén kell benyújtania. A kísérő nélküli kiskorú jogainak és eljárási garanciáinak biztosítása érdekében az ő esetében a kérelem benyújtására nyitva álló határidőnek akkor kell kezdődnie, amikor számára a gyámot kijelölték és találkozásukra sor kerül. Amennyiben a gyám az előírt határidőn belül nem nyújtja be a kérelmet, a kísérő nélküli kiskorúnak meg kell adni a lehetőséget, hogy az eljáró hatóság segítségével saját nevében nyújtsa be a kérelmet. Az, hogy valamely kísérő nélküli kiskorú úgy dönt, hogy a kérelmet saját nevében nyújtja be, nem akadályozhatja meg, hogy számára gyámot jelöljenek ki. | (29) Annak biztosítása érdekében, hogy a kísérő nélküli kiskorúak ténylegesen hozzáférhessenek az eljáráshoz, melléjük mindig gyámot kell jelölni. A gyámnak olyan személynek vagy valamely szervezet képviselőjének kell lennie, akit arra jelöltek ki, hogy a kiskorút az eljárás során segítse és kísérje, szem előtt tartva a gyermek legfőbb érdekeit és általános jólétét. A gyám szükség esetén a kiskorú nevében és javára eljárhat. A kísérő nélküli kiskorúak hatékony támogatása érdekében nem lehet aránytalanul sok kísérő nélküli kiskorút – egyszerre húsznál többet semmi esetre sem – ugyanazon gyám gyámsága alá helyezni. A tagállamoknak ki kell jelölniük azokat a szerveket és személyeket, akik a gyámok támogatásáért, felügyeletéért és nyomon követéséért azok feladatainak ellátása során felelősek. A kísérő nélküli kiskorúnak a kérelmet saját nevében vagy a gyám révén kell benyújtania. A kísérő nélküli kiskorú jogainak és eljárási garanciáinak biztosítása érdekében az ő esetében a kérelem benyújtására nyitva álló határidőnek akkor kell kezdődnie, amikor számára a gyámot kijelölték és találkozásukra sor kerül. Amennyiben a gyám az előírt határidőn belül nem nyújtja be a kérelmet, a kísérő nélküli kiskorúnak meg kell adni a lehetőséget, hogy az eljáró hatóság segítségével saját nevében nyújtsa be a kérelmet. Az, hogy valamely kísérő nélküli kiskorú úgy dönt, hogy a kérelmet saját nevében nyújtja be, nem akadályozhatja meg, hogy számára gyámot jelöljenek ki. |
Or. en
Módosítás 294
Brice Hortefeux, Rachida Dati
Rendeletre irányuló javaslat
29 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(29) Annak biztosítása érdekében, hogy a kísérő nélküli kiskorúak ténylegesen hozzáférhessenek az eljáráshoz, melléjük mindig gyámot kell jelölni. A gyámnak olyan személynek vagy valamely szervezet képviselőjének kell lennie, akit arra jelöltek ki, hogy a kiskorút az eljárás során segítse és kísérje, szem előtt tartva a gyermek legfőbb érdekeit és általános jólétét. A gyám szükség esetén a kiskorú nevében és javára eljárhat. A kísérő nélküli kiskorúak hatékony támogatása érdekében nem lehet aránytalanul sok kísérő nélküli kiskorút ugyanazon gyám gyámsága alá helyezni. A tagállamoknak ki kell jelölniük azokat a szerveket és személyeket, akik a gyámok támogatásáért, felügyeletéért és nyomon követéséért azok feladatainak ellátása során felelősek. A kísérő nélküli kiskorúnak a kérelmet saját nevében vagy a gyám révén kell benyújtania. A kísérő nélküli kiskorú jogainak és eljárási garanciáinak biztosítása érdekében az ő esetében a kérelem benyújtására nyitva álló határidőnek akkor kell kezdődnie, amikor számára a gyámot kijelölték és találkozásukra sor kerül. Amennyiben a gyám az előírt határidőn belül nem nyújtja be a kérelmet, a kísérő nélküli kiskorúnak meg kell adni a lehetőséget, hogy az eljáró hatóság segítségével saját nevében nyújtsa be a kérelmet. Az, hogy valamely kísérő nélküli kiskorú úgy dönt, hogy a kérelmet saját nevében nyújtja be, nem akadályozhatja meg, hogy számára gyámot jelöljenek ki. | (29) Annak biztosítása érdekében, hogy a kísérő nélküli kiskorúak ténylegesen hozzáférhessenek az eljáráshoz, melléjük mindig gyámot kell jelölni. A gyámnak olyan személynek vagy valamely szervezet képviselőjének kell lennie, akit arra jelöltek ki, hogy a kiskorút az eljárás során segítse és kísérje, szem előtt tartva a gyermek legfőbb érdekeit és általános jólétét. A gyám szükség esetén a kiskorú nevében és javára eljárhat. A kísérő nélküli kiskorúak hatékony támogatása érdekében korlátozott számú kísérő nélküli kiskorút lehet ugyanazon gyám gyámsága alá helyezni. A tagállamoknak ki kell jelölniük azokat a szerveket és személyeket, akik a gyámok támogatásáért, felügyeletéért és nyomon követéséért azok feladatainak ellátása során felelősek. A kísérő nélküli kiskorúnak a kérelmet saját nevében vagy a gyám révén kell benyújtania. A kísérő nélküli kiskorú jogainak és eljárási garanciáinak biztosítása érdekében az ő esetében a kérelem benyújtására nyitva álló határidőnek akkor kell kezdődnie, amikor számára a gyámot kijelölték és találkozásukra sor kerül. Amennyiben a gyám az előírt határidőn belül nem nyújtja be a kérelmet, a kísérő nélküli kiskorúnak meg kell adni a lehetőséget, hogy az eljáró hatóság segítségével saját nevében nyújtsa be a kérelmet. Az, hogy valamely kísérő nélküli kiskorú úgy dönt, hogy a kérelmet saját nevében nyújtja be, nem akadályozhatja meg, hogy számára gyámot jelöljenek ki. |
Or. fr
Módosítás 295
Jussi Halla-aho
Rendeletre irányuló javaslat
29 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(29) Annak biztosítása érdekében, hogy a kísérő nélküli kiskorúak ténylegesen hozzáférhessenek az eljáráshoz, melléjük mindig gyámot kell jelölni. A gyámnak olyan személynek vagy valamely szervezet képviselőjének kell lennie, akit arra jelöltek ki, hogy a kiskorút az eljárás során segítse és kísérje, szem előtt tartva a gyermek legfőbb érdekeit és általános jólétét. A gyám szükség esetén a kiskorú nevében és javára eljárhat. A kísérő nélküli kiskorúak hatékony támogatása érdekében nem lehet aránytalanul sok kísérő nélküli kiskorút ugyanazon gyám gyámsága alá helyezni. A tagállamoknak ki kell jelölniük azokat a szerveket és személyeket, akik a gyámok támogatásáért, felügyeletéért és nyomon követéséért azok feladatainak ellátása során felelősek. A kísérő nélküli kiskorúnak a kérelmet saját nevében vagy a gyám révén kell benyújtania. A kísérő nélküli kiskorú jogainak és eljárási garanciáinak biztosítása érdekében az ő esetében a kérelem benyújtására nyitva álló határidőnek akkor kell kezdődnie, amikor számára a gyámot kijelölték és találkozásukra sor kerül. Amennyiben a gyám az előírt határidőn belül nem nyújtja be a kérelmet, a kísérő nélküli kiskorúnak meg kell adni a lehetőséget, hogy az eljáró hatóság segítségével saját nevében nyújtsa be a kérelmet. Az, hogy valamely kísérő nélküli kiskorú úgy dönt, hogy a kérelmet saját nevében nyújtja be, nem akadályozhatja meg, hogy számára gyámot jelöljenek ki. | (29) Annak biztosítása érdekében, hogy a kísérő nélküli kiskorúak ténylegesen hozzáférhessenek az eljáráshoz, melléjük mindig gyámot kell jelölni. A gyámnak olyan természetes személynek kell lennie, akit arra jelöltek ki, hogy a kiskorút az eljárás során segítse és kísérje, szem előtt tartva a gyermek legfőbb érdekeit és általános jólétét. A gyám szükség esetén a kiskorú nevében és javára eljárhat. A kísérő nélküli kiskorúak hatékony támogatása érdekében nem lehet aránytalanul sok kísérő nélküli kiskorút ugyanazon gyám gyámsága alá helyezni. A tagállamoknak ki kell jelölniük azokat a szerveket és személyeket, akik a gyámok támogatásáért, felügyeletéért és nyomon követéséért azok feladatainak ellátása során felelősek. A kísérő nélküli kiskorúnak a kérelmet saját nevében vagy a gyám révén kell benyújtania. A kísérő nélküli kiskorú jogainak és eljárási garanciáinak biztosítása érdekében az ő esetében a kérelem benyújtására nyitva álló határidőnek akkor kell kezdődnie, amikor számára a gyámot kijelölték és találkozásukra sor kerül. Amennyiben a gyám az előírt határidőn belül nem nyújtja be a kérelmet, a kísérő nélküli kiskorúnak meg kell adni a lehetőséget, hogy az eljáró hatóság segítségével saját nevében nyújtsa be a kérelmet. Az, hogy valamely kísérő nélküli kiskorú úgy dönt, hogy a kérelmet saját nevében nyújtja be, nem akadályozhatja meg, hogy számára gyámot jelöljenek ki. |
Or. en
Módosítás 296
Marina Albiol Guzmán
Rendeletre irányuló javaslat
30 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(30) A kérelmezők jogainak biztosítása érdekében valamennyi nemzetközi védelem iránti kérelemről szóló döntést a tények alapján, tárgyszerűen, részrehajlás nélkül, egyedileg, a kérelmező által közölt valamennyi elem és a kérelmező egyedi körülményeinek figyelembe vételével végzett, alapos vizsgálatot követően kell meghozni. Annak biztosítása érdekében, hogy a kérelmet alaposan vizsgálják ki, az eljáró hatóságnak figyelembe kell vennie a kérelmező származási országának helyzetével kapcsolatos releváns, pontos és naprakész, az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségétől és más forrásokból, például az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosától származó információkat. Az eljáró hatóságnak figyelembe kell vennie az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége által kidolgozott, a származási országokra vonatkozó minden releváns általános elemzést. Az eljárás lezárásának elhalasztása teljes mértékben meg kell feleljen az (EU) XXX/XXX rendeletben (a kvalifikációs rendelet) szereplő tagállami kötelezettségeknek és a gondos ügyintézéshez való jognak, az e rendelet szerinti eljárás hatékonyságának és pártatlanságának sérelme nélkül. | (30) A kérelmezők jogainak biztosítása érdekében valamennyi nemzetközi védelem iránti kérelemről szóló döntést a tények alapján, tárgyszerűen, részrehajlás nélkül, egyedileg, a kérelmező által közölt valamennyi elem és a kérelmező egyedi körülményeinek figyelembe vételével végzett, alapos vizsgálatot követően kell meghozni. Annak biztosítása érdekében, hogy a kérelmet alaposan vizsgálják ki, az eljáró hatóságnak figyelembe kell vennie a kérelmező származási országának helyzetével kapcsolatos releváns, pontos és naprakész, az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosától és más kormányzati és nem kormányzati szervezetektől származó információkat. Az eljárás lezárásának elhalasztása teljes mértékben meg kell feleljen az (EU) XXX/XXX rendeletben (a kvalifikációs rendelet) szereplő tagállami kötelezettségeknek és a megfelelő ügyintézéshez való jognak, az ezen irányelv szerinti eljárás pártatlanságának sérelme nélkül. |
Or. en
Módosítás 297
Jussi Halla-aho
Rendeletre irányuló javaslat
30 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(30) A kérelmezők jogainak biztosítása érdekében valamennyi nemzetközi védelem iránti kérelemről szóló döntést a tények alapján, tárgyszerűen, részrehajlás nélkül, egyedileg, a kérelmező által közölt valamennyi elem és a kérelmező egyedi körülményeinek figyelembe vételével végzett, alapos vizsgálatot követően kell meghozni. Annak biztosítása érdekében, hogy a kérelmet alaposan vizsgálják ki, az eljáró hatóságnak figyelembe kell vennie a kérelmező származási országának helyzetével kapcsolatos releváns, pontos és naprakész, az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségétől és más forrásokból, például az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosától származó információkat. Az eljáró hatóságnak figyelembe kell vennie az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége által kidolgozott, a származási országokra vonatkozó minden releváns általános elemzést. Az eljárás lezárásának elhalasztása teljes mértékben meg kell feleljen az (EU) XXX/XXX rendeletben (a kvalifikációs rendelet) szereplő tagállami kötelezettségeknek és a gondos ügyintézéshez való jognak, az e rendelet szerinti eljárás hatékonyságának és pártatlanságának sérelme nélkül. | (30) A kérelmezők jogainak biztosítása érdekében valamennyi nemzetközi védelem iránti kérelemről szóló döntést a tények alapján, tárgyszerűen, részrehajlás nélkül, egyedileg, a kérelmező által közölt valamennyi elem és a kérelmező egyedi körülményeinek figyelembe vételével végzett, alapos vizsgálatot követően kell meghozni. Annak biztosítása érdekében, hogy a kérelmet alaposan vizsgálják ki, az eljáró hatóságnak figyelembe kell vennie a kérelmező származási országának helyzetével kapcsolatos releváns, pontos és naprakész, az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségétől származó információkat. Az eljáró hatóságnak figyelembe kell vennie az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége által kidolgozott, a származási országokra vonatkozó minden releváns általános elemzést. Az eljárás lezárásának elhalasztása teljes mértékben meg kell feleljen az (EU) XXX/XXX rendeletben (a kvalifikációs rendelet) szereplő tagállami kötelezettségeknek és a megfelelő ügyintézéshez való jognak, az e rendelet szerinti eljárás hatékonyságának és pártatlanságának sérelme nélkül. |
Or. en
Módosítás 298
Brice Hortefeux
Rendeletre irányuló javaslat
30 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(30) A kérelmezők jogainak biztosítása érdekében valamennyi nemzetközi védelem iránti kérelemről szóló döntést a tények alapján, tárgyszerűen, részrehajlás nélkül, egyedileg, a kérelmező által közölt valamennyi elem és a kérelmező egyedi körülményeinek figyelembe vételével végzett, alapos vizsgálatot követően kell meghozni. Annak biztosítása érdekében, hogy a kérelmet alaposan vizsgálják ki, az eljáró hatóságnak figyelembe kell vennie a kérelmező származási országának helyzetével kapcsolatos releváns, pontos és naprakész, az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségétől és más forrásokból, például az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosától származó információkat. Az eljáró hatóságnak figyelembe kell vennie az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége által kidolgozott, a származási országokra vonatkozó minden releváns általános elemzést. Az eljárás lezárásának elhalasztása teljes mértékben meg kell feleljen az (EU) XXX/XXX rendeletben (a kvalifikációs rendelet) szereplő tagállami kötelezettségeknek és a gondos ügyintézéshez való jognak, az e rendelet szerinti eljárás hatékonyságának és pártatlanságának sérelme nélkül. | (30) A kérelmezők jogainak biztosítása érdekében valamennyi nemzetközi védelem iránti kérelemről szóló döntést a tények alapján, tárgyszerűen, részrehajlás nélkül, egyedileg, a kérelmező által közölt valamennyi elem és a kérelmező egyedi körülményeinek figyelembe vételével végzett, alapos vizsgálatot követően kell meghozni. Annak biztosítása érdekében, hogy a kérelmet alaposan vizsgálják ki, az eljáró hatóságnak figyelembe kell vennie a kérelmező származási országának helyzetével kapcsolatos releváns, pontos és naprakész, az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségétől és más forrásokból, például az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosától származó információkat. Az eljáró hatóságnak figyelembe kell vennie az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége által kidolgozott, a származási országokra vonatkozó minden releváns általános elemzést. Az eljárás lezárásának elhalasztása teljes mértékben meg kell feleljen az (EU) XXX/XXX rendeletben (a kvalifikációs rendelet) szereplő tagállami kötelezettségeknek és a megfelelő ügyintézéshez való jognak, az ezen irányelv szerinti eljárás hatékonyságának és pártatlanságának sérelme nélkül. |
Or. fr
Módosítás 299
Ska Keller
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Judith Sargentini
Rendeletre irányuló javaslat
31 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(31) A kérelmező jogainak biztosítása érdekében a kérelemről szóló határozatot írásba kell foglalni. Amennyiben a határozat nem biztosítja a nemzetközi védelmet, a kérelmező felé meg kell indokolni a döntést és tájékoztatni kell őt a döntés következményeiről, valamint arról, hogy az említett határozat hogyan támadható meg. A kérelmező maradáshoz való jogát és a visszaküldés tilalmának elvét nem érintve az ilyen határozatban szerepelhet vagy azzal együtt kiadható a 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikke szerint kiadott kiutasítási határozat.28 | (31) A kérelmező jogainak biztosítása érdekében a kérelemről szóló határozatot írásba kell foglalni. Amennyiben a határozat nem biztosítja a nemzetközi védelmet, a kérelmező felé meg kell indokolni a döntést és tájékoztatni kell őt a döntés következményeiről, valamint arról, hogy az említett határozat hogyan támadható meg. A kérelmező maradáshoz való jogát – mindaddig, amíg le nem jár a kérelmező hatékony jogorvoslathoz való jogának gyakorlására adott határidő, és amennyiben a kérelmező a határidőn belül élt e jogával, a jogorvoslati kérelem elbírálásáig – és a visszaküldés tilalmának elvét nem érintve az ilyen határozatban szerepelhet vagy azzal együtt kiadható a 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikke szerint kiadott kiutasítási határozat.28 |
_________________ | _________________ |
28 Az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-i 2008/115/EK irányelve a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról (HL L 348., 2008.12.24., 98. o.). | 28 Az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-i 2008/115/EK irányelve a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról (HL L 348., 2008.12.24., 98. o.). |
Or. en
Módosítás 300
Marina Albiol Guzmán
Rendeletre irányuló javaslat
31 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(31) A kérelmező jogainak biztosítása érdekében a kérelemről szóló határozatot írásba kell foglalni. Amennyiben a határozat nem biztosítja a nemzetközi védelmet, a kérelmező felé meg kell indokolni a döntést és tájékoztatni kell őt a döntés következményeiről, valamint arról, hogy az említett határozat hogyan támadható meg. A kérelmező maradáshoz való jogát és a visszaküldés tilalmának elvét nem érintve az ilyen határozatban szerepelhet vagy azzal együtt kiadható a 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikke szerint kiadott kiutasítási határozat.28 | (31) A kérelmező jogainak biztosítása érdekében a kérelemről szóló határozatot annak a számára érthető nyelvre történő fordításával együtt írásba kell foglalni. Amennyiben a határozat nem biztosítja a nemzetközi védelmet, a kérelmező felé meg kell indokolni a döntést és tájékoztatni kell őt a döntés következményeiről, valamint arról, hogy az említett határozat hogyan támadható meg. A kérelmező maradáshoz és a visszaküldés tilalmának elvéhez való jogát tiszteletben kell tartani. |
_________________ |
|
28 Az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-i 2008/115/EK irányelve a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról (HL L 348., 2008.12.24., 98. o.). |
|
Or. en
Módosítás 301
Monika Hohlmeier, Heinz K. Becker
Rendeletre irányuló javaslat
31 a preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (31a) Tekintettel az állam-, illetve kormányfők 2017. február 3-i máltai nyilatkozatára, amely hangsúlyozta, hogy felül kell vizsgálni az uniós visszatérési politikát az uniós és nemzeti szinten rendelkezésre álló jogi, műveleti, pénzügyi és gyakorlati eszközök alkalmazási módjának tárgyilagos elemzése alapján, a Bizottság javasolja a 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv31a felülvizsgálatát. |
| _________________ |
| 31a Az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-i 2008/115/EK irányelve a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról. |
Or. en
Módosítás 302
Jussi Halla-aho
Rendeletre irányuló javaslat
32 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(32) Elengedhetetlen, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelmekkel kapcsolatos határozatot olyan hatóságok hozzák meg, amelyek személyzete a nemzetközi védelemmel kapcsolatos területen megfelelő tudással rendelkezik, és az ehhez szükséges képzésben részesült, továbbá hogy a tevékenységüket a vonatkozó etikai elvek tiszteletben tartásával végezzék. Ez alkalmazandó a más tagállamok hatóságainak személyzetére vagy az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége által valamely tagállam eljáró hatóságának a nemzetközi védelem iránti kérelmek elbírálásához biztosítandó segítségnyújtás céljával kiküldött szakértőkre is. | (32) Elengedhetetlen, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelmekkel kapcsolatos határozatot olyan hatóságok hozzák meg, amelyek személyzete a nemzetközi védelemmel kapcsolatos területen megfelelő tudással rendelkezik, és az ehhez szükséges képzésben részesült, továbbá hogy a tevékenységüket a vonatkozó etikai elvek tiszteletben tartásával végezzék. Ez alkalmazandó a más tagállamok hatóságainak személyzetére vagy az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége által valamely tagállam eljáró hatóságának a nemzetközi védelem iránti kérelmek nyilvántartásba vételéhez biztosítandó segítségnyújtás céljával kiküldött szakértőkre is. |
Or. en
Módosítás 303
Marina Albiol Guzmán
Rendeletre irányuló javaslat
33 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(33) A nemzetközi védelem iránti kérelem megfelelő és teljes körű vizsgálata lefolytatásának sérelme nélkül, a tagállamoknak és a kérelmezőknek egyaránt az áll érdekében, hogy a lehető legrövidebb időn belül határozat szülessen. A nemzetközi védelemre vonatkozó eljárás észszerűsítése érdekében a közigazgatási eljárások időtartamára és az első szintű fellebbezésre meg kell határozni egy maximális határidőt. Így a tagállamok valamennyi tagállamban a lehető leghamarabb kézhez kapják a kérelmükről szóló határozatot, ezáltal biztosítva a gyors és hatékony eljárást. | (33) A nemzetközi védelem iránti kérelem megfelelő és teljes körű vizsgálata lefolytatásának sérelme nélkül, a tagállamoknak és a kérelmezőknek egyaránt az áll érdekében, hogy a lehető legrövidebb időn belül határozat szülessen. A nemzetközi védelemre vonatkozó eljárás észszerűsítése érdekében a közigazgatási eljárások időtartamára és az első szintű fellebbezésre meg kell határozni egy maximális határidőt. Így a tagállamok valamennyi tagállamban a lehető leghamarabb kézhez kapják a kérelmükről szóló határozatot, ezáltal biztosítva a gyors és hatékony eljárást. Az eljárás észszerűsítése semmilyen módon sem sértheti a védelem iránti kérelem alapos és egyedi érdemi elbírálását. |
Or. en
Módosítás 304
Cecilia Wikström, Sophia in 't Veld, Angelika Mlinar, Filiz Hyusmenova
Rendeletre irányuló javaslat
35 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(35) Mielőtt az (EU) XXX/XXX európai parlamenti és tanácsi rendelet (a Dublini Rendelet)29 szerint felelős tagállam meghatározására sor kerülne, az első tagállamnak, amelyben a kérelmet benyújtották, kell megvizsgálnia az említett kérelem elfogadhatóságát, ha egy olyan ország tekintendő az első menedékjogot nyújtó országnak vagy biztonságos harmadik országnak a kérelmező számára, amely nem tagállam. Ezen felül valamely kérelmet elfogadhatatlannak kell tekinteni, amennyiben az egy új releváns elemeket vagy megállapításokat be nem mutató ismételt kérelem, és ha a házastárs, élettárs, eltartott nagykorú vagy kiskorú által benyújtott külön kérelem nem tekinthető indokoltnak. | törölve |
_________________ |
|
29 HL L […], […], […]. o. |
|
Or. en
Indokolás
A Dublini Rendelet alkalmazása előtt a tagállamoknak ne kelljen kötelező elfogadhatósági eljárást végezniük, mert az indokolatlan közigazgatási terhet róna az uniós frontországokra.
Módosítás 305
Sergei Stanishev
Rendeletre irányuló javaslat
35 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(35) Mielőtt az (EU) XXX/XXX európai parlamenti és tanácsi rendelet (a Dublini Rendelet)29 szerint felelős tagállam meghatározására sor kerülne, az első tagállamnak, amelyben a kérelmet benyújtották, kell megvizsgálnia az említett kérelem elfogadhatóságát, ha egy olyan ország tekintendő az első menedékjogot nyújtó országnak vagy biztonságos harmadik országnak a kérelmező számára, amely nem tagállam. Ezen felül valamely kérelmet elfogadhatatlannak kell tekinteni, amennyiben az egy új releváns elemeket vagy megállapításokat be nem mutató ismételt kérelem, és ha a házastárs, élettárs, eltartott nagykorú vagy kiskorú által benyújtott külön kérelem nem tekinthető indokoltnak. | törölve |
_________________ |
|
29 HL L […], […], […]. o. |
|
Or. en
Indokolás
Az elfogadhatósági ellenőrzés ne szerepeljen a kérelmezési eljárás követelményei között. Az ilyen rendelkezések aránytalan terhelésnek tennék ki az uniós frontországokat és a nemzetközi védelmi eljárások késedelméhez vezethetnek.
Módosítás 306
Niedermüller Péter
Rendeletre irányuló javaslat
35 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(35) Mielőtt az (EU) XXX/XXX európai parlamenti és tanácsi rendelet (a Dublini Rendelet)29 szerint felelős tagállam meghatározására sor kerülne, az első tagállamnak, amelyben a kérelmet benyújtották, kell megvizsgálnia az említett kérelem elfogadhatóságát, ha egy olyan ország tekintendő az első menedékjogot nyújtó országnak vagy biztonságos harmadik országnak a kérelmező számára, amely nem tagállam. Ezen felül valamely kérelmet elfogadhatatlannak kell tekinteni, amennyiben az egy új releváns elemeket vagy megállapításokat be nem mutató ismételt kérelem, és ha a házastárs, élettárs, eltartott nagykorú vagy kiskorú által benyújtott külön kérelem nem tekinthető indokoltnak. | törölve |
_________________ |
|
29 HL L […], […], […]. o. |
|
Or. en
Indokolás
Az elfogadhatósági eljárásnak a tagállamok által továbbra is választhatónak kell lennie a menekültügyi eljárásokról szóló jelenlegi irányelvnek megfelelően.
Módosítás 307
Marina Albiol Guzmán
Rendeletre irányuló javaslat
35 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(35) Mielőtt az (EU) XXX/XXX európai parlamenti és tanácsi rendelet (a Dublini Rendelet)29 szerint felelős tagállam meghatározására sor kerülne, az első tagállamnak, amelyben a kérelmet benyújtották, kell megvizsgálnia az említett kérelem elfogadhatóságát, ha egy olyan ország tekintendő az első menedékjogot nyújtó országnak vagy biztonságos harmadik országnak a kérelmező számára, amely nem tagállam. Ezen felül valamely kérelmet elfogadhatatlannak kell tekinteni, amennyiben az egy új releváns elemeket vagy megállapításokat be nem mutató ismételt kérelem, és ha a házastárs, élettárs, eltartott nagykorú vagy kiskorú által benyújtott külön kérelem nem tekinthető indokoltnak. | törölve |
_________________ |
|
29 HL L […], […], […]. o. |
|
Or. en
Módosítás 308
Ska Keller
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Judith Sargentini, Jean Lambert
Rendeletre irányuló javaslat
35 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(35) Mielőtt az (EU) XXX/XXX európai parlamenti és tanácsi rendelet (a Dublini Rendelet)29 szerint felelős tagállam meghatározására sor kerülne, az első tagállamnak, amelyben a kérelmet benyújtották, kell megvizsgálnia az említett kérelem elfogadhatóságát, ha egy olyan ország tekintendő az első menedékjogot nyújtó országnak vagy biztonságos harmadik országnak a kérelmező számára, amely nem tagállam. Ezen felül valamely kérelmet elfogadhatatlannak kell tekinteni, amennyiben az egy új releváns elemeket vagy megállapításokat be nem mutató ismételt kérelem, és ha a házastárs, élettárs, eltartott nagykorú vagy kiskorú által benyújtott külön kérelem nem tekinthető indokoltnak. | törölve |
_________________ |
|
29 HL L […], […], […]. o. |
|
Or. en
Módosítás 309
Emil Radev
Rendeletre irányuló javaslat
35 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(35) Mielőtt az (EU) XXX/XXX európai parlamenti és tanácsi rendelet (a Dublini Rendelet)29 szerint felelős tagállam meghatározására sor kerülne, az első tagállamnak, amelyben a kérelmet benyújtották, kell megvizsgálnia az említett kérelem elfogadhatóságát, ha egy olyan ország tekintendő az első menedékjogot nyújtó országnak vagy biztonságos harmadik országnak a kérelmező számára, amely nem tagállam. Ezen felül valamely kérelmet elfogadhatatlannak kell tekinteni, amennyiben az egy új releváns elemeket vagy megállapításokat be nem mutató ismételt kérelem, és ha a házastárs, élettárs, eltartott nagykorú vagy kiskorú által benyújtott külön kérelem nem tekinthető indokoltnak. | törölve |
_________________ |
|
29 HL L […], […], […]. o. |
|
Or. bg
Módosítás 310
Jussi Halla-aho
Rendeletre irányuló javaslat
35 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(35) Mielőtt az (EU) XXX/XXX európai parlamenti és tanácsi rendelet (a Dublini Rendelet)29 szerint felelős tagállam meghatározására sor kerülne, az első tagállamnak, amelyben a kérelmet benyújtották, kell megvizsgálnia az említett kérelem elfogadhatóságát, ha egy olyan ország tekintendő az első menedékjogot nyújtó országnak vagy biztonságos harmadik országnak a kérelmező számára, amely nem tagállam. Ezen felül valamely kérelmet elfogadhatatlannak kell tekinteni, amennyiben az egy új releváns elemeket vagy megállapításokat be nem mutató ismételt kérelem, és ha a házastárs, élettárs, eltartott nagykorú vagy kiskorú által benyújtott külön kérelem nem tekinthető indokoltnak. | (A magyar változatot nem érinti.) |
_________________ |
|
29 HL L […], […], […]. o. |
|
Or. en
Módosítás 311
Alessandra Mussolini, Salvatore Domenico Pogliese
Rendeletre irányuló javaslat
35 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(35) Mielőtt az (EU) XXX/XXX európai parlamenti és tanácsi rendelet (a Dublini Rendelet)29 szerint felelős tagállam meghatározására sor kerülne, az első tagállamnak, amelyben a kérelmet benyújtották, kell megvizsgálnia az említett kérelem elfogadhatóságát, ha egy olyan ország tekintendő az első menedékjogot nyújtó országnak vagy biztonságos harmadik országnak a kérelmező számára, amely nem tagállam. Ezen felül valamely kérelmet elfogadhatatlannak kell tekinteni, amennyiben az egy új releváns elemeket vagy megállapításokat be nem mutató ismételt kérelem, és ha a házastárs, élettárs, eltartott nagykorú vagy kiskorú által benyújtott külön kérelem nem tekinthető indokoltnak. | (35) Mielőtt az (EU) XXX/XXX európai parlamenti és tanácsi rendelet (a Dublini Rendelet)29 szerint felelős tagállam meghatározására sor kerülne, az első tagállam, amelyben a kérelmet benyújtották, megvizsgálhatja az említett kérelem elfogadhatóságát, ha egy olyan ország tekintendő az első menedékjogot nyújtó országnak vagy biztonságos harmadik országnak a kérelmező számára, amely nem tagállam. Ezen felül valamely kérelmet elfogadhatatlannak kell tekinteni, amennyiben az egy új releváns elemeket vagy megállapításokat be nem mutató ismételt kérelem, és ha a házastárs, élettárs, eltartott nagykorú vagy kiskorú által benyújtott külön kérelem nem tekinthető indokoltnak. |
_________________ | _________________ |
29 HL L […], […], […]. o. | 29 HL L […], […], […]. o. |
Or. en
Módosítás 312
Marina Albiol Guzmán
Rendeletre irányuló javaslat
36 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(36) Az első menedékjogot nyújtó ország elvét elfogadhatatlansági okként kell alkalmazni, ha észszerűen feltételezhető, hogy valamely más ország biztosítaná a védelmet a genfi egyezmény anyagi jogi szabályai alapján, vagy a kérelmezőnek az említett ország megfelelő védelmet nyújtana. A tagállamok különösen akkor nem kötelesek elvégezni a kérelem érdemi vizsgálatát, amennyiben az első menedékjogot nyújtó ország a kérelmezőnek menekült jogállást, vagy egyéb megfelelő védelmet biztosított. A tagállamok ez alapján kizárólag akkor járhatnak el, ha – szükség esetén vagy adott esetben az érintett harmadik országtól származó biztosítékok alapján – meggyőződtek arról, hogy a kérelmező a genfi egyezménynek megfelelő védelmet élvezett és fog továbbra is élvezni az adott országban, vagy pedig más módon megfelelő védelmet élvezett és fog továbbra is élvezni, különösen a jogszerű tartózkodáshoz való jogot, a munkaerőpiacra jutás megfelelő lehetőségét, a befogadó létesítményeket, egészségügyet és oktatást, valamint a családegyesítéshez való jogot illetően a nemzetközi emberi jogi szabályoknak megfelelően. | törölve |
Or. en
Módosítás 313
Jussi Halla-aho
Rendeletre irányuló javaslat
36 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(36) Az első menedékjogot nyújtó ország elvét elfogadhatatlansági okként kell alkalmazni, ha észszerűen feltételezhető, hogy valamely más ország biztosítaná a védelmet a genfi egyezmény anyagi jogi szabályai alapján, vagy a kérelmezőnek az említett ország megfelelő védelmet nyújtana. A tagállamok különösen akkor nem kötelesek elvégezni a kérelem érdemi vizsgálatát, amennyiben az első menedékjogot nyújtó ország a kérelmezőnek menekült jogállást, vagy egyéb megfelelő védelmet biztosított. A tagállamok ez alapján kizárólag akkor járhatnak el, ha – szükség esetén vagy adott esetben az érintett harmadik országtól származó biztosítékok alapján – meggyőződtek arról, hogy a kérelmező a genfi egyezménynek megfelelő védelmet élvezett és fog továbbra is élvezni az adott országban, vagy pedig más módon megfelelő védelmet élvezett és fog továbbra is élvezni, különösen a jogszerű tartózkodáshoz való jogot, a munkaerőpiacra jutás megfelelő lehetőségét, a befogadó létesítményeket, egészségügyet és oktatást, valamint a családegyesítéshez való jogot illetően a nemzetközi emberi jogi szabályoknak megfelelően. | (36) Az első menedékjogot nyújtó ország elvét elfogadhatatlansági okként kell alkalmazni, ha észszerűen feltételezhető, hogy valamely más ország biztosítaná a védelmet a genfi egyezmény anyagi jogi szabályai alapján, vagy a kérelmezőnek az említett ország megfelelő védelmet nyújtana. A tagállamok különösen akkor nem kötelesek elvégezni a kérelem érdemi vizsgálatát, amennyiben az első menedékjogot nyújtó ország a kérelmezőnek menekült jogállást, vagy egyéb megfelelő védelmet biztosított. A tagállamok ez alapján kizárólag akkor járhatnak el, ha – szükség esetén vagy adott esetben az érintett harmadik országtól származó biztosítékok alapján – meggyőződtek arról, hogy a kérelmező a genfi egyezménynek megfelelő védelmet élvezett és fog továbbra is élvezni az adott országban, vagy pedig más módon megfelelő védelmet élvezett és fog továbbra is élvezni. |
Or. en
Módosítás 314
Niedermüller Péter
Rendeletre irányuló javaslat
36 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(36) Az első menedékjogot nyújtó ország elvét elfogadhatatlansági okként kell alkalmazni, ha észszerűen feltételezhető, hogy valamely más ország biztosítaná a védelmet a genfi egyezmény anyagi jogi szabályai alapján, vagy a kérelmezőnek az említett ország megfelelő védelmet nyújtana. A tagállamok különösen akkor nem kötelesek elvégezni a kérelem érdemi vizsgálatát, amennyiben az első menedékjogot nyújtó ország a kérelmezőnek menekült jogállást, vagy egyéb megfelelő védelmet biztosított. A tagállamok ez alapján kizárólag akkor járhatnak el, ha – szükség esetén vagy adott esetben az érintett harmadik országtól származó biztosítékok alapján – meggyőződtek arról, hogy a kérelmező a genfi egyezménynek megfelelő védelmet élvezett és fog továbbra is élvezni az adott országban, vagy pedig más módon megfelelő védelmet élvezett és fog továbbra is élvezni, különösen a jogszerű tartózkodáshoz való jogot, a munkaerőpiacra jutás megfelelő lehetőségét, a befogadó létesítményeket, egészségügyet és oktatást, valamint a családegyesítéshez való jogot illetően a nemzetközi emberi jogi szabályoknak megfelelően. | (36) A tagállamoknak fenn kell tartaniuk annak lehetőségét, hogy az első menedékjogot nyújtó ország elvét alkalmazzák, ha észszerűen feltételezhető, hogy valamely más ország biztosítaná a védelmet a genfi egyezmény értelmében, vagy a kérelmezőnek az említett ország hatékony, a menekülteknek biztosított védelemmel egyenértékű védelmet nyújtana. A tagállamok akkor jogosultak a fenti elv alkalmazására, amennyiben az első menedékjogot nyújtó ország a kérelmezőnek menekült jogállást, vagy hatékony védelmet biztosított. A tagállamok ez alapján kizárólag akkor járhatnak el, ha – szükség esetén vagy adott esetben az érintett harmadik országtól származó biztosítékok alapján – meggyőződtek arról, hogy a kérelmező a genfi egyezménynek megfelelő védelmet élvezett és fog továbbra is élvezni az adott országban, vagy pedig más módon hatékony védelmet élvezett és fog továbbra is élvezni, különösen a jogszerű tartózkodáshoz való jogot, a munkaerőpiacra jutás megfelelő lehetőségét, a befogadó létesítményeket, egészségügyet és oktatást, valamint a családegyesítéshez való jogot illetően a nemzetközi emberi jogi szabályoknak megfelelően, anélkül, hogy egy másik harmadik országba történő visszaküldés vagy a szabadságtól való önkényes megfosztás kockázata fennállna. |
Or. en
Indokolás
Az első menedékjogot nyújtó ország elvére vonatkozó későbbi módosításokkal való összhang érdekében benyújtott módosítás.
Módosítás 315
Ska Keller
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Judith Sargentini
Rendeletre irányuló javaslat
36 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(36) Az első menedékjogot nyújtó ország elvét elfogadhatatlansági okként kell alkalmazni, ha észszerűen feltételezhető, hogy valamely más ország biztosítaná a védelmet a genfi egyezmény anyagi jogi szabályai alapján, vagy a kérelmezőnek az említett ország megfelelő védelmet nyújtana. A tagállamok különösen akkor nem kötelesek elvégezni a kérelem érdemi vizsgálatát, amennyiben az első menedékjogot nyújtó ország a kérelmezőnek menekült jogállást, vagy egyéb megfelelő védelmet biztosított. A tagállamok ez alapján kizárólag akkor járhatnak el, ha – szükség esetén vagy adott esetben az érintett harmadik országtól származó biztosítékok alapján – meggyőződtek arról, hogy a kérelmező a genfi egyezménynek megfelelő védelmet élvezett és fog továbbra is élvezni az adott országban, vagy pedig más módon megfelelő védelmet élvezett és fog továbbra is élvezni, különösen a jogszerű tartózkodáshoz való jogot, a munkaerőpiacra jutás megfelelő lehetőségét, a befogadó létesítményeket, egészségügyet és oktatást, valamint a családegyesítéshez való jogot illetően a nemzetközi emberi jogi szabályoknak megfelelően. | (36) A kérelmek elbírálásakor a tagállamok kizárólag akkor alkalmazhatják az első menedékjogot nyújtó ország elvét, ha észszerűen feltételezhető, hogy valamely más ország biztosítaná a védelmet a genfi egyezménnyel összhangban, és a kérelmezőnek az említett ország hatékony védelmet nyújtana. A tagállamok ez alapján kizárólag akkor járhatnak el, ha – szükség esetén vagy adott esetben az érintett harmadik országtól származó biztosítékok és független szervezetek jelentései alapján – meggyőződtek arról, hogy a kérelmező a genfi egyezménynek megfelelő védelmet élvezett és fog továbbra is élvezni az adott országban, különösen a visszaküldés tilalmának elvét, a szabadsághoz és a jogszerű eljáráshoz való jogot, a jogszerű tartózkodáshoz való jogot, a munkaerőpiacra jutás megfelelő lehetőségét, a befogadó létesítményeket, egészségügyet és oktatást, a megfelelő életszínvonal fenntartásához szükséges megfelelő anyagi fedezetet, magánéletet, valamint a családegyesítéshez való jogot illetően a nemzetközi emberi jogi szabályoknak megfelelően. |
Or. en
Módosítás 316
Marina Albiol Guzmán
Rendeletre irányuló javaslat
37 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(37) A biztonságos harmadik ország elvét elfogadhatatlansági okként kell alkalmazni, ha a kérelmezőről egy harmadik országhoz fűződő kapcsolata alapján – ideértve azt az országot is, amelyen át a kérelem benyújtásának helye szerinti államig eljutottak – észszerűen feltételezhető, hogy abban az országban védelmet kérhet, továbbá megalapozottan vélhető, hogy a szóban forgó ország be- vagy visszafogadja a kérelmezőt. A tagállamok ez alapján kizárólag akkor járhatnak el, ha – szükség esetén adott esetben az érintett harmadik országtól származó biztosítékok alapján – meggyőződtek arról, hogy a kérelmezőnek van rá lehetősége, hogy a genfi egyezmény anyagi szabályainak megfelelő védelmet biztosítsanak számára az adott országban vagy ott védelmet fog élvezni, különösen a jogszerű tartózkodáshoz való jogot, a munkaerőpiacra jutás megfelelő lehetőségét, a befogadó létesítményeket, egészségügyet és oktatást, valamint a családegyesítéshez való jogot illetően a nemzetközi emberi jogi szabályoknak megfelelően. | törölve |
Or. en
Módosítás 317
Ska Keller
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Judith Sargentini, Jean Lambert, Bodil Valero
Rendeletre irányuló javaslat
37 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(37) A biztonságos harmadik ország elvét elfogadhatatlansági okként kell alkalmazni, ha a kérelmezőről egy harmadik országhoz fűződő kapcsolata alapján – ideértve azt az országot is, amelyen át a kérelem benyújtásának helye szerinti államig eljutottak – észszerűen feltételezhető, hogy abban az országban védelmet kérhet, továbbá megalapozottan vélhető, hogy a szóban forgó ország be- vagy visszafogadja a kérelmezőt. A tagállamok ez alapján kizárólag akkor járhatnak el, ha – szükség esetén adott esetben az érintett harmadik országtól származó biztosítékok alapján – meggyőződtek arról, hogy a kérelmezőnek van rá lehetősége, hogy a genfi egyezmény anyagi szabályainak megfelelő védelmet biztosítsanak számára az adott országban vagy ott védelmet fog élvezni, különösen a jogszerű tartózkodáshoz való jogot, a munkaerőpiacra jutás megfelelő lehetőségét, a befogadó létesítményeket, egészségügyet és oktatást, valamint a családegyesítéshez való jogot illetően a nemzetközi emberi jogi szabályoknak megfelelően. | (37) A kérelmek elbírálásakor a tagállamok kizárólag akkor alkalmazhatják a biztonságos harmadik ország elvét, ha a kérelmezőről – egy harmadik országgal, családi kapcsolatok vagy az adott harmadik ország területén történő korábbi huzamos tartózkodás és társadalmi integráció révén kialakult jelentős kapcsolata alapján – észszerűen feltételezhető, hogy abban az országban védelmet kérhet, továbbá megalapozottan vélhető, hogy a szóban forgó ország be- vagy visszafogadja a kérelmezőt. Erre a kapcsolatra nem lehet pusztán abból következtetni, hogy a kérelmező átutazott a kérdéses ország területén. A tagállamok ez alapján kizárólag akkor járhatnak el, ha – az érintett harmadik országtól származó egyedi és konkrét biztosítékok alapján – meggyőződtek arról, hogy a kérelmezőnek van rá lehetősége, hogy az 1951. évi genfi egyezménynek megfelelő védelmet biztosítsanak számára, különösen a visszaküldés tilalmának elvét, a szabadsághoz és a jogszerű eljáráshoz való jogot, a jogszerű tartózkodáshoz való jogot, a munkaerőpiacra jutás megfelelő lehetőségét, a befogadó létesítményeket, egészségügyet és oktatást, a megfelelő életszínvonal fenntartásához szükséges megfelelő anyagi fedezetet, magánéletet, valamint a családegyesítéshez való jogot illetően a nemzetközi emberi jogi szabályoknak megfelelően. |
Or. en
Módosítás 318
Jussi Halla-aho
Rendeletre irányuló javaslat
37 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(37) A biztonságos harmadik ország elvét elfogadhatatlansági okként kell alkalmazni, ha a kérelmezőről egy harmadik országhoz fűződő kapcsolata alapján – ideértve azt az országot is, amelyen át a kérelem benyújtásának helye szerinti államig eljutottak – észszerűen feltételezhető, hogy abban az országban védelmet kérhet, továbbá megalapozottan vélhető, hogy a szóban forgó ország be- vagy visszafogadja a kérelmezőt. A tagállamok ez alapján kizárólag akkor járhatnak el, ha – szükség esetén adott esetben az érintett harmadik országtól származó biztosítékok alapján – meggyőződtek arról, hogy a kérelmezőnek van rá lehetősége, hogy a genfi egyezmény anyagi szabályainak megfelelő védelmet biztosítsanak számára az adott országban vagy ott védelmet fog élvezni, különösen a jogszerű tartózkodáshoz való jogot, a munkaerőpiacra jutás megfelelő lehetőségét, a befogadó létesítményeket, egészségügyet és oktatást, valamint a családegyesítéshez való jogot illetően a nemzetközi emberi jogi szabályoknak megfelelően. | (37) A biztonságos harmadik ország elvét elfogadhatatlansági okként kell alkalmazni, ha a kérelmezőről egy harmadik országhoz fűződő kapcsolata alapján – ideértve azt az országot is, amelyen át a kérelem benyújtásának helye szerinti államig eljutott – észszerűen feltételezhető, hogy abban az országban védelmet kérhet, továbbá megalapozottan vélhető, hogy a szóban forgó ország be- vagy visszafogadja a kérelmezőt. A tagállamok ez alapján kizárólag akkor járhatnak el, ha – szükség esetén vagy adott esetben az érintett harmadik országtól származó biztosítékok alapján – meggyőződtek arról, hogy a kérelmezőnek van rá lehetősége, hogy a genfi egyezmény anyagi szabályainak megfelelő védelmet biztosítsanak számára az adott országban vagy ott védelmet fog élvezni. |
Or. en
Módosítás 319
Cecilia Wikström, Sophia in 't Veld, Angelika Mlinar
Rendeletre irányuló javaslat
37 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(37) A biztonságos harmadik ország elvét elfogadhatatlansági okként kell alkalmazni, ha a kérelmezőről egy harmadik országhoz fűződő kapcsolata alapján – ideértve azt az országot is, amelyen át a kérelem benyújtásának helye szerinti államig eljutottak – észszerűen feltételezhető, hogy abban az országban védelmet kérhet, továbbá megalapozottan vélhető, hogy a szóban forgó ország be- vagy visszafogadja a kérelmezőt. A tagállamok ez alapján kizárólag akkor járhatnak el, ha – szükség esetén adott esetben az érintett harmadik országtól származó biztosítékok alapján – meggyőződtek arról, hogy a kérelmezőnek van rá lehetősége, hogy a genfi egyezmény anyagi szabályainak megfelelő védelmet biztosítsanak számára az adott országban vagy ott védelmet fog élvezni, különösen a jogszerű tartózkodáshoz való jogot, a munkaerőpiacra jutás megfelelő lehetőségét, a befogadó létesítményeket, egészségügyet és oktatást, valamint a családegyesítéshez való jogot illetően a nemzetközi emberi jogi szabályoknak megfelelően. | (37) A biztonságos harmadik ország elvét elfogadhatatlansági okként lehet alkalmazni, ha a kérelmezőről egy harmadik országhoz fűződő jelentős kapcsolata alapján észszerűen feltételezhető, hogy abban az országban védelmet kérhet, továbbá megalapozottan vélhető, hogy a szóban forgó ország be- vagy visszafogadja a kérelmezőt. Az, hogy a kérelmező átutazott a kérdéses harmadik ország területén, önmagában nem lehet elég ennek a jelentős kapcsolatnak a feltételezéséhez. A tagállamok ez alapján kizárólag akkor járhatnak el, ha – szükség esetén vagy adott esetben az érintett harmadik országtól származó biztosítékok alapján – meggyőződtek arról, hogy a kérelmezőnek van rá lehetősége, hogy a genfi egyezménynek megfelelő védelmet biztosítsanak számára az adott országban. |
Or. en
Módosítás 320
Niedermüller Péter
Rendeletre irányuló javaslat
37 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(37) A biztonságos harmadik ország elvét elfogadhatatlansági okként kell alkalmazni, ha a kérelmezőről egy harmadik országhoz fűződő kapcsolata alapján – ideértve azt az országot is, amelyen át a kérelem benyújtásának helye szerinti államig eljutottak – észszerűen feltételezhető, hogy abban az országban védelmet kérhet, továbbá megalapozottan vélhető, hogy a szóban forgó ország be- vagy visszafogadja a kérelmezőt. A tagállamok ez alapján kizárólag akkor járhatnak el, ha – szükség esetén adott esetben az érintett harmadik országtól származó biztosítékok alapján – meggyőződtek arról, hogy a kérelmezőnek van rá lehetősége, hogy a genfi egyezmény anyagi szabályainak megfelelő védelmet biztosítsanak számára az adott országban vagy ott védelmet fog élvezni, különösen a jogszerű tartózkodáshoz való jogot, a munkaerőpiacra jutás megfelelő lehetőségét, a befogadó létesítményeket, egészségügyet és oktatást, valamint a családegyesítéshez való jogot illetően a nemzetközi emberi jogi szabályoknak megfelelően. | (37) A tagállamoknak képeseknek kell lenniük arra, hogy alkalmazzák a biztonságos harmadik ország elvét, ha a kérelmezőről egy harmadik országhoz fűződő jelentős kapcsolata alapján észszerűen feltételezhető, hogy abban az országban védelmet kérhet, továbbá megalapozottan vélhető, hogy a szóban forgó ország be- vagy visszafogadja a kérelmezőt. A tagállamok ez alapján kizárólag akkor járhatnak el, ha – szükség esetén vagy adott esetben az érintett harmadik országtól származó biztosítékok alapján – meggyőződtek arról, hogy a kérelmező a genfi egyezménynek megfelelő védelemben fog részesülni, vagy hatékony, a menekülteknek biztosított védelemmel egyenértékű védelmet fog élvezni az adott országban, különösen a jogszerű tartózkodáshoz való jogot, a munkaerőpiacra jutás megfelelő lehetőségét, a befogadó létesítményeket, egészségügyet és oktatást, valamint a családegyesítéshez való jogot illetően a nemzetközi emberi jogi szabályoknak megfelelően, anélkül, hogy egy másik harmadik országba történő visszaküldés vagy a szabadságtól való önkényes megfosztás kockázata fennállna. |
Or. en
Indokolás
A biztonságos harmadik ország elvére vonatkozó későbbi módosításokkal való összhang érdekében benyújtott módosítás.
Módosítás 321
Sergei Stanishev
Rendeletre irányuló javaslat
38 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(38) A nemzetközi védelem iránti kérelmet érdemben kell vizsgálni annak eldöntése érdekében, hogy a kérelmező az (EU) XXX/XXX rendelettel (a kvalifikációs rendelet) összhangban jogosult-e nemzetközi védelemre. Az érdemi vizsgálatra nincs szükség, amennyiben a kérelmet e rendelet értelmében elfogadhatatlannak nyilvánították. Ha azonban első ránézésre egyértelmű, hogy a kérelem nyilvánvaló megalapozatlanság okán elutasítható, a kérelmet ezzel az indokkal az elfogadhatóság vizsgálata nélkül el lehet utasítani. | (38) A nemzetközi védelem iránti kérelmet érdemben kell vizsgálni annak eldöntése érdekében, hogy a kérelmező az (EU) XXX/XXX rendelettel (a kvalifikációs rendelet) összhangban jogosult-e nemzetközi védelemre. |
Or. en
Indokolás
Ez összhangban áll a Dublini Rendelet alkalmazása előtti elfogadhatósági ellenőrzések követelményének megszüntetésére irányuló korábbi módosításokkal.
Módosítás 322
Marina Albiol Guzmán
Rendeletre irányuló javaslat
38 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(38) A nemzetközi védelem iránti kérelmet érdemben kell vizsgálni annak eldöntése érdekében, hogy a kérelmező az (EU) XXX/XXX rendelettel (a kvalifikációs rendelet) összhangban jogosult-e nemzetközi védelemre. Az érdemi vizsgálatra nincs szükség, amennyiben a kérelmet e rendelet értelmében elfogadhatatlannak nyilvánították. Ha azonban első ránézésre egyértelmű, hogy a kérelem nyilvánvaló megalapozatlanság okán elutasítható, a kérelmet ezzel az indokkal az elfogadhatóság vizsgálata nélkül el lehet utasítani. | (38) A nemzetközi védelem iránti kérelmet érdemben kell vizsgálni annak eldöntése érdekében, hogy a kérelmező az (EU) XXX/XXX rendelettel (a kvalifikációs rendelet) összhangban jogosult-e nemzetközi védelemre. |
Or. en
Módosítás 323
Ska Keller
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Judith Sargentini
Rendeletre irányuló javaslat
38 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(38) A nemzetközi védelem iránti kérelmet érdemben kell vizsgálni annak eldöntése érdekében, hogy a kérelmező az (EU) XXX/XXX rendelettel (a kvalifikációs rendelet) összhangban jogosult-e nemzetközi védelemre. Az érdemi vizsgálatra nincs szükség, amennyiben a kérelmet e rendelet értelmében elfogadhatatlannak nyilvánították. Ha azonban első ránézésre egyértelmű, hogy a kérelem nyilvánvaló megalapozatlanság okán elutasítható, a kérelmet ezzel az indokkal az elfogadhatóság vizsgálata nélkül el lehet utasítani. | (38) A nemzetközi védelem iránti kérelmet érdemben kell vizsgálni annak eldöntése érdekében, hogy a kérelmező az (EU) XXX/XXX rendelettel (a kvalifikációs rendelet) összhangban jogosult-e nemzetközi védelemre. Az érdemi vizsgálatra nincs szükség, amennyiben a kérelmet e rendelet értelmében elfogadhatatlannak nyilvánították. |
Or. en
Módosítás 324
Niedermüller Péter
Rendeletre irányuló javaslat
38 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(38) A nemzetközi védelem iránti kérelmet érdemben kell vizsgálni annak eldöntése érdekében, hogy a kérelmező az (EU) XXX/XXX rendelettel (a kvalifikációs rendelet) összhangban jogosult-e nemzetközi védelemre. Az érdemi vizsgálatra nincs szükség, amennyiben a kérelmet e rendelet értelmében elfogadhatatlannak nyilvánították. Ha azonban első ránézésre egyértelmű, hogy a kérelem nyilvánvaló megalapozatlanság okán elutasítható, a kérelmet ezzel az indokkal az elfogadhatóság vizsgálata nélkül el lehet utasítani. | (38) A nemzetközi védelem iránti kérelmet érdemben kell vizsgálni annak eldöntése érdekében, hogy a kérelmező az (EU) XXX/XXX rendelettel (a kvalifikációs rendelet) összhangban jogosult-e nemzetközi védelemre. Az érdemi vizsgálatra nincs szükség, amennyiben a kérelmet e rendelet értelmében elfogadhatatlannak nyilvánították. |
Or. en
Indokolás
A későbbi módosításokkal való összhang érdekében benyújtott módosítás.
Módosítás 325
Marina Albiol Guzmán
Rendeletre irányuló javaslat
39 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(39) A kérelem vizsgálatát fel kell gyorsítani és legfeljebb két hónapon belül el kell végezni, amennyiben a kérelem nyilvánvalóan megalapozatlan, mivel visszaélést valósít meg, ideértve azt az esetet, ha a kérelmező biztonságos származási országból érkezik vagy ha a kérelmező a kérelemért csupán valamely kitoloncolási határozat végrehajtásának késleltetése vagy meghiúsítása végett folyamodik, vagy ha súlyos nemzetbiztonsági vagy közrenddel kapcsolatos aggályok állnak fenn, ha a kérelmező nem az első beutazási tagállamban vagy a jogszerű tartózkodás szerinti tagállamban kérelmezte a nemzetközi védelmet, vagy ha azt a kérelmezőt, akinek kérelmét vizsgálják, és aki egy másik tagállamban kérelemért folyamodott, vagy aki tartózkodásra jogosító engedély nélkül egy másik tagállam területén tartózkodik, a Dublini Rendelet értelmében visszaviszik. Ez utóbbi esetben a kérelem vizsgálatát nem kell felgyorsítani, ha a kérelmező megfelelő módon meg tudja indokolni, hogy miért távozott engedély nélkül egy másik tagállamba, miért folyamodott kérelemért egy másik tagállamban vagy volt más módon elérhetetlen az illetékes hatóságok számára, például mert nem tájékoztatták őt megfelelően és időben a kötelességeiről. Ezenfelül gyorsított vizsgálati eljárás kísérő nélküli kiskorúak esetében kizárólag az ebben a rendeletben meghatározott, korlátozott körülmények között alkalmazható. | törölve |
Or. en
Módosítás 326
Ska Keller
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Judith Sargentini
Rendeletre irányuló javaslat
39 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(39) A kérelem vizsgálatát fel kell gyorsítani és legfeljebb két hónapon belül el kell végezni, amennyiben a kérelem nyilvánvalóan megalapozatlan, mivel visszaélést valósít meg, ideértve azt az esetet, ha a kérelmező biztonságos származási országból érkezik vagy ha a kérelmező a kérelemért csupán valamely kitoloncolási határozat végrehajtásának késleltetése vagy meghiúsítása végett folyamodik, vagy ha súlyos nemzetbiztonsági vagy közrenddel kapcsolatos aggályok állnak fenn, ha a kérelmező nem az első beutazási tagállamban vagy a jogszerű tartózkodás szerinti tagállamban kérelmezte a nemzetközi védelmet, vagy ha azt a kérelmezőt, akinek kérelmét vizsgálják, és aki egy másik tagállamban kérelemért folyamodott, vagy aki tartózkodásra jogosító engedély nélkül egy másik tagállam területén tartózkodik, a Dublini Rendelet értelmében visszaviszik. Ez utóbbi esetben a kérelem vizsgálatát nem kell felgyorsítani, ha a kérelmező megfelelő módon meg tudja indokolni, hogy miért távozott engedély nélkül egy másik tagállamba, miért folyamodott kérelemért egy másik tagállamban vagy volt más módon elérhetetlen az illetékes hatóságok számára, például mert nem tájékoztatták őt megfelelően és időben a kötelességeiről. Ezenfelül gyorsított vizsgálati eljárás kísérő nélküli kiskorúak esetében kizárólag az ebben a rendeletben meghatározott, korlátozott körülmények között alkalmazható. | (39) A kérelem vizsgálatát fel lehet gyorsítani és legfeljebb két hónapon belül el lehet végezni, amennyiben a kérelem valószínűleg megalapozott. Gyorsított vizsgálati eljárás kísérő nélküli kiskorúak esetében nem alkalmazható, kivéve abban az esetben, ha a kérelem valószínűleg megalapozott. |
Or. en
Módosítás 327
Niedermüller Péter
Rendeletre irányuló javaslat
39 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(39) A kérelem vizsgálatát fel kell gyorsítani és legfeljebb két hónapon belül el kell végezni, amennyiben a kérelem nyilvánvalóan megalapozatlan, mivel visszaélést valósít meg, ideértve azt az esetet, ha a kérelmező biztonságos származási országból érkezik vagy ha a kérelmező a kérelemért csupán valamely kitoloncolási határozat végrehajtásának késleltetése vagy meghiúsítása végett folyamodik, vagy ha súlyos nemzetbiztonsági vagy közrenddel kapcsolatos aggályok állnak fenn, ha a kérelmező nem az első beutazási tagállamban vagy a jogszerű tartózkodás szerinti tagállamban kérelmezte a nemzetközi védelmet, vagy ha azt a kérelmezőt, akinek kérelmét vizsgálják, és aki egy másik tagállamban kérelemért folyamodott, vagy aki tartózkodásra jogosító engedély nélkül egy másik tagállam területén tartózkodik, a Dublini Rendelet értelmében visszaviszik. Ez utóbbi esetben a kérelem vizsgálatát nem kell felgyorsítani, ha a kérelmező megfelelő módon meg tudja indokolni, hogy miért távozott engedély nélkül egy másik tagállamba, miért folyamodott kérelemért egy másik tagállamban vagy volt más módon elérhetetlen az illetékes hatóságok számára, például mert nem tájékoztatták őt megfelelően és időben a kötelességeiről. Ezenfelül gyorsított vizsgálati eljárás kísérő nélküli kiskorúak esetében kizárólag az ebben a rendeletben meghatározott, korlátozott körülmények között alkalmazható. | (39) Lehetővé kell tenni az eljáró hatóságok számára, hogy felgyorsítsák és legfeljebb két hónapon belül elvégezzék a kérelem vizsgálatát, amennyiben a kérelem nyilvánvalóan megalapozatlan, mivel visszaélést valósít meg, ideértve azt az esetet, ha a kérelmező esetleg biztonságos származási országból érkezik, vagy ha a kérelmező a kérelemért csupán valamely kitoloncolási határozat végrehajtásának késleltetése vagy meghiúsítása végett folyamodik, vagy ha súlyos nemzetbiztonsági vagy közrenddel kapcsolatos aggályok állnak fenn. Gyorsított vizsgálati eljárás nem alkalmazható kísérő nélküli kiskorúak esetében. |
Or. en
Indokolás
A későbbi módosításokkal való összhang érdekében benyújtott módosítás.
Módosítás 328
Emil Radev
Rendeletre irányuló javaslat
39 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(39) A kérelem vizsgálatát fel kell gyorsítani és legfeljebb két hónapon belül el kell végezni, amennyiben a kérelem nyilvánvalóan megalapozatlan, mivel visszaélést valósít meg, ideértve azt az esetet, ha a kérelmező biztonságos származási országból érkezik vagy ha a kérelmező a kérelemért csupán valamely kitoloncolási határozat végrehajtásának késleltetése vagy meghiúsítása végett folyamodik, vagy ha súlyos nemzetbiztonsági vagy közrenddel kapcsolatos aggályok állnak fenn, ha a kérelmező nem az első beutazási tagállamban vagy a jogszerű tartózkodás szerinti tagállamban kérelmezte a nemzetközi védelmet, vagy ha azt a kérelmezőt, akinek kérelmét vizsgálják, és aki egy másik tagállamban kérelemért folyamodott, vagy aki tartózkodásra jogosító engedély nélkül egy másik tagállam területén tartózkodik, a Dublini Rendelet értelmében visszaviszik. Ez utóbbi esetben a kérelem vizsgálatát nem kell felgyorsítani, ha a kérelmező megfelelő módon meg tudja indokolni, hogy miért távozott engedély nélkül egy másik tagállamba, miért folyamodott kérelemért egy másik tagállamban vagy volt más módon elérhetetlen az illetékes hatóságok számára, például mert nem tájékoztatták őt megfelelően és időben a kötelességeiről. Ezenfelül gyorsított vizsgálati eljárás kísérő nélküli kiskorúak esetében kizárólag az ebben a rendeletben meghatározott, korlátozott körülmények között alkalmazható. | (39) A kérelem vizsgálatát fel kell gyorsítani és legfeljebb két hónapon belül el kell végezni, amennyiben a kérelem nyilvánvalóan megalapozatlan, mivel visszaélést valósít meg, ideértve azt az esetet, ha a kérelmező biztonságos származási országból érkezik, vagy ha a kérelmező a kérelemért csupán valamely kitoloncolási határozat végrehajtásának késleltetése vagy meghiúsítása végett folyamodik, vagy ha súlyos nemzetbiztonsági vagy közrenddel kapcsolatos aggályok állnak fenn. Ezenfelül gyorsított vizsgálati eljárás kísérő nélküli kiskorúak esetében kizárólag az ebben a rendeletben meghatározott, korlátozott körülmények között alkalmazható. |
Or. bg
Módosítás 329
Jussi Halla-aho
Rendeletre irányuló javaslat
39 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(39) A kérelem vizsgálatát fel kell gyorsítani és legfeljebb két hónapon belül el kell végezni, amennyiben a kérelem nyilvánvalóan megalapozatlan, mivel visszaélést valósít meg, ideértve azt az esetet, ha a kérelmező biztonságos származási országból érkezik vagy ha a kérelmező a kérelemért csupán valamely kitoloncolási határozat végrehajtásának késleltetése vagy meghiúsítása végett folyamodik, vagy ha súlyos nemzetbiztonsági vagy közrenddel kapcsolatos aggályok állnak fenn, ha a kérelmező nem az első beutazási tagállamban vagy a jogszerű tartózkodás szerinti tagállamban kérelmezte a nemzetközi védelmet, vagy ha azt a kérelmezőt, akinek kérelmét vizsgálják, és aki egy másik tagállamban kérelemért folyamodott, vagy aki tartózkodásra jogosító engedély nélkül egy másik tagállam területén tartózkodik, a Dublini Rendelet értelmében visszaviszik. Ez utóbbi esetben a kérelem vizsgálatát nem kell felgyorsítani, ha a kérelmező megfelelő módon meg tudja indokolni, hogy miért távozott engedély nélkül egy másik tagállamba, miért folyamodott kérelemért egy másik tagállamban vagy volt más módon elérhetetlen az illetékes hatóságok számára, például mert nem tájékoztatták őt megfelelően és időben a kötelességeiről. Ezenfelül gyorsított vizsgálati eljárás kísérő nélküli kiskorúak esetében kizárólag az ebben a rendeletben meghatározott, korlátozott körülmények között alkalmazható. | (39) A kérelem vizsgálatát fel kell gyorsítani és legfeljebb két hónapon belül el kell végezni, amennyiben a kérelem nyilvánvalóan megalapozatlan, mivel visszaélést valósít meg, ideértve azt az esetet, ha a kérelmező biztonságos származási országból érkezik, vagy ha a kérelmező a kérelemért csupán valamely kitoloncolási határozat végrehajtásának késleltetése vagy meghiúsítása végett folyamodik, vagy ha nemzetbiztonsági vagy közrenddel kapcsolatos aggályok állnak fenn, ha a kérelmező nem az első beutazási tagállamban vagy a jogszerű tartózkodás szerinti tagállamban kérelmezte a nemzetközi védelmet, vagy ha azt a kérelmezőt, akinek kérelmét vizsgálják, és aki egy másik tagállamban kérelemért folyamodott, vagy aki tartózkodásra jogosító engedély nélkül egy másik tagállam területén tartózkodik, a Dublini Rendelet értelmében visszaviszik. |
Or. en
Módosítás 330
Rachida Dati, Brice Hortefeux
Rendeletre irányuló javaslat
39 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(39) A kérelem vizsgálatát fel kell gyorsítani és legfeljebb két hónapon belül el kell végezni, amennyiben a kérelem nyilvánvalóan megalapozatlan, mivel visszaélést valósít meg, ideértve azt az esetet, ha a kérelmező biztonságos származási országból érkezik vagy ha a kérelmező a kérelemért csupán valamely kitoloncolási határozat végrehajtásának késleltetése vagy meghiúsítása végett folyamodik, vagy ha súlyos nemzetbiztonsági vagy közrenddel kapcsolatos aggályok állnak fenn, ha a kérelmező nem az első beutazási tagállamban vagy a jogszerű tartózkodás szerinti tagállamban kérelmezte a nemzetközi védelmet, vagy ha azt a kérelmezőt, akinek kérelmét vizsgálják, és aki egy másik tagállamban kérelemért folyamodott, vagy aki tartózkodásra jogosító engedély nélkül egy másik tagállam területén tartózkodik, a Dublini Rendelet értelmében visszaviszik. Ez utóbbi esetben a kérelem vizsgálatát nem kell felgyorsítani, ha a kérelmező megfelelő módon meg tudja indokolni, hogy miért távozott engedély nélkül egy másik tagállamba, miért folyamodott kérelemért egy másik tagállamban vagy volt más módon elérhetetlen az illetékes hatóságok számára, például mert nem tájékoztatták őt megfelelően és időben a kötelességeiről. Ezenfelül gyorsított vizsgálati eljárás kísérő nélküli kiskorúak esetében kizárólag az ebben a rendeletben meghatározott, korlátozott körülmények között alkalmazható. | (39) A kérelem vizsgálatát fel kell gyorsítani és legfeljebb két hónapon belül el kell végezni, amennyiben a kérelem nyilvánvalóan megalapozatlan, mivel visszaélést valósít meg, ideértve azt az esetet, ha a kérelmező biztonságos származási országból érkezik, vagy ha a kérelmező a kérelemért csupán valamely kitoloncolási határozat végrehajtásának késleltetése vagy meghiúsítása végett folyamodik, vagy ha súlyos nemzetbiztonsági vagy közrenddel kapcsolatos aggályok, például bűnszervezetben vagy terrorszervezetben való tagság állnak fenn, ha a kérelmező nem az első beutazási tagállamban vagy a jogszerű tartózkodás szerinti tagállamban kérelmezte a nemzetközi védelmet, vagy ha azt a kérelmezőt, akinek kérelmét vizsgálják, és aki egy másik tagállamban kérelemért folyamodott, vagy aki tartózkodásra jogosító engedély nélkül egy másik tagállam területén tartózkodik, a Dublini Rendelet értelmében visszaviszik. Ez utóbbi esetben a kérelem vizsgálatát nem kell felgyorsítani, ha a kérelmező megfelelő módon meg tudja indokolni, hogy miért távozott engedély nélkül egy másik tagállamba, miért folyamodott kérelemért egy másik tagállamban vagy volt más módon elérhetetlen az illetékes hatóságok számára, például mert nem tájékoztatták őt megfelelően és időben a kötelességeiről. Ezenfelül gyorsított vizsgálati eljárás kísérő nélküli kiskorúak esetében kizárólag az ebben a rendeletben meghatározott, korlátozott körülmények között alkalmazható. E gyorsított vizsgálatnak lehetővé kell tennie azon harmadik országbeli állampolgárok gyors visszatérését, akiket nemzetközi védelemre nem jogosultnak nyilvánítottak. |
Or. fr
Módosítás 331
Elly Schlein
Rendeletre irányuló javaslat
39 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(39) A kérelem vizsgálatát fel kell gyorsítani és legfeljebb két hónapon belül el kell végezni, amennyiben a kérelem nyilvánvalóan megalapozatlan, mivel visszaélést valósít meg, ideértve azt az esetet, ha a kérelmező biztonságos származási országból érkezik vagy ha a kérelmező a kérelemért csupán valamely kitoloncolási határozat végrehajtásának késleltetése vagy meghiúsítása végett folyamodik, vagy ha súlyos nemzetbiztonsági vagy közrenddel kapcsolatos aggályok állnak fenn, ha a kérelmező nem az első beutazási tagállamban vagy a jogszerű tartózkodás szerinti tagállamban kérelmezte a nemzetközi védelmet, vagy ha azt a kérelmezőt, akinek kérelmét vizsgálják, és aki egy másik tagállamban kérelemért folyamodott, vagy aki tartózkodásra jogosító engedély nélkül egy másik tagállam területén tartózkodik, a Dublini Rendelet értelmében visszaviszik. Ez utóbbi esetben a kérelem vizsgálatát nem kell felgyorsítani, ha a kérelmező megfelelő módon meg tudja indokolni, hogy miért távozott engedély nélkül egy másik tagállamba, miért folyamodott kérelemért egy másik tagállamban vagy volt más módon elérhetetlen az illetékes hatóságok számára, például mert nem tájékoztatták őt megfelelően és időben a kötelességeiről. Ezenfelül gyorsított vizsgálati eljárás kísérő nélküli kiskorúak esetében kizárólag az ebben a rendeletben meghatározott, korlátozott körülmények között alkalmazható. | (39) A kérelem vizsgálatát fel kell gyorsítani és legfeljebb két hónapon belül el kell végezni, amennyiben a kérelem nyilvánvalóan megalapozatlan, mivel visszaélést valósít meg, ideértve azt az esetet, ha a kérelmező biztonságos származási országból érkezik, vagy ha a kérelmező a kérelemért csupán valamely kitoloncolási határozat végrehajtásának késleltetése vagy meghiúsítása végett folyamodik, vagy ha súlyos nemzetbiztonsági vagy közrenddel kapcsolatos aggályok állnak fenn, ha a kérelmező nem az első beutazási tagállamban vagy a jogszerű tartózkodás szerinti tagállamban kérelmezte a nemzetközi védelmet, vagy ha azt a kérelmezőt, akinek kérelmét vizsgálják, és aki egy másik tagállamban kérelemért folyamodott, vagy aki tartózkodásra jogosító engedély nélkül egy másik tagállam területén tartózkodik, a Dublini Rendelet értelmében visszaviszik. Ez utóbbi esetben a kérelem vizsgálatát nem kell felgyorsítani, ha a kérelmező megfelelő módon meg tudja indokolni, hogy miért távozott engedély nélkül egy másik tagállamba, miért folyamodott kérelemért egy másik tagállamban vagy volt más módon elérhetetlen az illetékes hatóságok számára, például mert nem tájékoztatták őt megfelelően és időben a kötelességeiről. |
Or. en
Módosítás 332
Jeroen Lenaers
Rendeletre irányuló javaslat
39 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(39) A kérelem vizsgálatát fel kell gyorsítani és legfeljebb két hónapon belül el kell végezni, amennyiben a kérelem nyilvánvalóan megalapozatlan, mivel visszaélést valósít meg, ideértve azt az esetet, ha a kérelmező biztonságos származási országból érkezik vagy ha a kérelmező a kérelemért csupán valamely kitoloncolási határozat végrehajtásának késleltetése vagy meghiúsítása végett folyamodik, vagy ha súlyos nemzetbiztonsági vagy közrenddel kapcsolatos aggályok állnak fenn, ha a kérelmező nem az első beutazási tagállamban vagy a jogszerű tartózkodás szerinti tagállamban kérelmezte a nemzetközi védelmet, vagy ha azt a kérelmezőt, akinek kérelmét vizsgálják, és aki egy másik tagállamban kérelemért folyamodott, vagy aki tartózkodásra jogosító engedély nélkül egy másik tagállam területén tartózkodik, a Dublini Rendelet értelmében visszaviszik. Ez utóbbi esetben a kérelem vizsgálatát nem kell felgyorsítani, ha a kérelmező megfelelő módon meg tudja indokolni, hogy miért távozott engedély nélkül egy másik tagállamba, miért folyamodott kérelemért egy másik tagállamban vagy volt más módon elérhetetlen az illetékes hatóságok számára, például mert nem tájékoztatták őt megfelelően és időben a kötelességeiről. Ezenfelül gyorsított vizsgálati eljárás kísérő nélküli kiskorúak esetében kizárólag az ebben a rendeletben meghatározott, korlátozott körülmények között alkalmazható. | (39) A kérelem vizsgálatát fel kell gyorsítani és legfeljebb két hónapon belül el kell végezni, amennyiben a kérelem nyilvánvalóan megalapozatlan, mivel visszaélést valósít meg, ideértve azt az esetet, ha a kérelmező biztonságos származási országból érkezik, vagy ha a kérelmező a kérelemért csupán valamely kitoloncolási határozat végrehajtásának késleltetése vagy meghiúsítása végett folyamodik, vagy ha releváns információkat vagy dokumentumokat semmisítettek meg, illetve ilyenektől megszabadultak, vagy ha súlyos nemzetbiztonsági vagy közrenddel kapcsolatos aggályok állnak fenn, ha a kérelmező nem az első beutazási tagállamban vagy a jogszerű tartózkodás szerinti tagállamban kérelmezte a nemzetközi védelmet, vagy ha azt a kérelmezőt, akinek kérelmét vizsgálják, és aki egy másik tagállamban kérelemért folyamodott, vagy aki tartózkodásra jogosító engedély nélkül egy másik tagállam területén tartózkodik, a Dublini Rendelet értelmében visszaviszik. Ez utóbbi esetben a kérelem vizsgálatát nem kell felgyorsítani, ha a kérelmező megfelelő módon meg tudja indokolni, hogy miért távozott engedély nélkül egy másik tagállamba, miért folyamodott kérelemért egy másik tagállamban vagy volt más módon elérhetetlen az illetékes hatóságok számára, például mert nem tájékoztatták őt megfelelően és időben a kötelességeiről. Ezenfelül gyorsított vizsgálati eljárás kísérő nélküli kiskorúak esetében kizárólag az ebben a rendeletben meghatározott, korlátozott körülmények között alkalmazható. |
Or. en
Módosítás 333
Marina Albiol Guzmán
Rendeletre irányuló javaslat
40 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(40) Számos nemzetközi védelem iránti kérelmet a kérelmező belépésére irányuló döntést megelőzően a tagállamok határain vagy tranzitzónáiban nyújtanak be. A tagállamoknak képeseknek kell lenniük arra, hogy olyan elfogadhatósági vagy érdemi vizsgálati eljárásokat biztosítsanak, amelyek jól meghatározott feltételek mellett lehetővé tennék a kérelmek e helyszíneken történő elbírálását. A határon folytatandó eljárás nem lehet négy hétnél hosszabb és ez időszakot követően a kérelmezőket be kell engedni a tagállam területére. A határon folytatandó eljárás csak akkor alkalmazható a határ vagy a tranzitzóna közelében lévő területeken, ha aránytalanul sok kérelmező nyújtja be a határon vagy a tranzitzónában a kérelmét. Határon folytatandó eljárás kísérő nélküli kiskorúak esetében kizárólag az ebben a rendeletben meghatározott, korlátozott körülmények között alkalmazható. | (40) Számos nemzetközi védelem iránti kérelmet a tagállamok határain vagy tranzitzónáiban nyújtanak be. A visszaküldés tilalma elvének megfelelően a nemzetközi védelem iránti kérelem igénylésekor a kérelmezőket be kell engedni a tagállam területére, és lehetővé kell tenni számukra, hogy menedékjogért folyamodjanak a tagállam területén és megfelelő erőforrásokat kapjanak a tisztességes megélhetéshez. |
Or. en
Módosítás 334
Ska Keller
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Judith Sargentini
Rendeletre irányuló javaslat
40 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(40) Számos nemzetközi védelem iránti kérelmet a kérelmező belépésére irányuló döntést megelőzően a tagállamok határain vagy tranzitzónáiban nyújtanak be. A tagállamoknak képeseknek kell lenniük arra, hogy olyan elfogadhatósági vagy érdemi vizsgálati eljárásokat biztosítsanak, amelyek jól meghatározott feltételek mellett lehetővé tennék a kérelmek e helyszíneken történő elbírálását. A határon folytatandó eljárás nem lehet négy hétnél hosszabb és ez időszakot követően a kérelmezőket be kell engedni a tagállam területére. A határon folytatandó eljárás csak akkor alkalmazható a határ vagy a tranzitzóna közelében lévő területeken, ha aránytalanul sok kérelmező nyújtja be a határon vagy a tranzitzónában a kérelmét. Határon folytatandó eljárás kísérő nélküli kiskorúak esetében kizárólag az ebben a rendeletben meghatározott, korlátozott körülmények között alkalmazható. | (40) Számos nemzetközi védelem iránti kérelmet a kérelmező belépésére irányuló döntést megelőzően a tagállamok határain vagy tranzitzónáiban nyújtanak be. A tagállamoknak képeseknek kell lenniük arra, hogy olyan elfogadhatósági vagy érdemi vizsgálati eljárásokat biztosítsanak, amelyek jól meghatározott feltételek mellett lehetővé tennék a kérelmek e helyszíneken történő elbírálását. A határon folytatandó eljárás nem lehet két hétnél hosszabb és ezen időszakot követően a kérelmezőket be kell engedni a tagállam területére. Határon folytatandó eljárás kísérő nélküli kiskorúak esetében nem alkalmazható. |
Or. en
Módosítás 335
Jussi Halla-aho
Rendeletre irányuló javaslat
40 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(40) Számos nemzetközi védelem iránti kérelmet a kérelmező belépésére irányuló döntést megelőzően a tagállamok határain vagy tranzitzónáiban nyújtanak be. A tagállamoknak képeseknek kell lenniük arra, hogy olyan elfogadhatósági vagy érdemi vizsgálati eljárásokat biztosítsanak, amelyek jól meghatározott feltételek mellett lehetővé tennék a kérelmek e helyszíneken történő elbírálását. A határon folytatandó eljárás nem lehet négy hétnél hosszabb és ez időszakot követően a kérelmezőket be kell engedni a tagállam területére. A határon folytatandó eljárás csak akkor alkalmazható a határ vagy a tranzitzóna közelében lévő területeken, ha aránytalanul sok kérelmező nyújtja be a határon vagy a tranzitzónában a kérelmét. Határon folytatandó eljárás kísérő nélküli kiskorúak esetében kizárólag az ebben a rendeletben meghatározott, korlátozott körülmények között alkalmazható. | (40) Számos nemzetközi védelem iránti kérelmet a kérelmező belépésére irányuló döntést megelőzően a tagállamok határain vagy tranzitzónáiban nyújtanak be. A tagállamoknak képeseknek kell lenniük arra, hogy olyan elfogadhatósági vagy érdemi vizsgálati eljárásokat biztosítsanak, amelyek jól meghatározott feltételek mellett lehetővé tennék a kérelmek e helyszíneken történő elbírálását. A határon folytatandó eljárás nem tarthat nyolc hétnél tovább. A határon folytatandó eljárás csak akkor alkalmazható a határ vagy a tranzitzóna közelében lévő területeken, ha aránytalanul sok kérelmező nyújtja be a határon vagy a tranzitzónában a kérelmét. |
Or. en
Módosítás 336
Niedermüller Péter
Rendeletre irányuló javaslat
40 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(40) Számos nemzetközi védelem iránti kérelmet a kérelmező belépésére irányuló döntést megelőzően a tagállamok határain vagy tranzitzónáiban nyújtanak be. A tagállamoknak képeseknek kell lenniük arra, hogy olyan elfogadhatósági vagy érdemi vizsgálati eljárásokat biztosítsanak, amelyek jól meghatározott feltételek mellett lehetővé tennék a kérelmek e helyszíneken történő elbírálását. A határon folytatandó eljárás nem lehet négy hétnél hosszabb és ez időszakot követően a kérelmezőket be kell engedni a tagállam területére. A határon folytatandó eljárás csak akkor alkalmazható a határ vagy a tranzitzóna közelében lévő területeken, ha aránytalanul sok kérelmező nyújtja be a határon vagy a tranzitzónában a kérelmét. Határon folytatandó eljárás kísérő nélküli kiskorúak esetében kizárólag az ebben a rendeletben meghatározott, korlátozott körülmények között alkalmazható. | (40) Számos nemzetközi védelem iránti kérelmet a kérelmező belépésére irányuló döntést megelőzően a tagállamok határain vagy tranzitzónáiban nyújtanak be. A tagállamoknak képeseknek kell lenniük arra, hogy olyan elfogadhatósági vagy érdemi vizsgálati eljárásokat biztosítsanak, amelyek jól meghatározott feltételek mellett lehetővé tennék a kérelmek e helyszíneken történő elbírálását. A határon folytatandó eljárás nem lehet négy hétnél hosszabb és ezen időszakot követően a kérelmezőket be kell engedni a tagállam területére. A határon folytatandó eljárás csak akkor alkalmazható a határ vagy a tranzitzóna közelében lévő területeken, ha aránytalanul sok kérelmező nyújtja be a határon vagy a tranzitzónában a kérelmét. Határon folytatandó eljárás kísérő nélküli kiskorúak esetében nem alkalmazható. |
Or. en
Indokolás
A későbbi módosításokkal való összhang érdekében benyújtott módosítás.
Módosítás 337
Sergei Stanishev
Rendeletre irányuló javaslat
40 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(40) Számos nemzetközi védelem iránti kérelmet a kérelmező belépésére irányuló döntést megelőzően a tagállamok határain vagy tranzitzónáiban nyújtanak be. A tagállamoknak képeseknek kell lenniük arra, hogy olyan elfogadhatósági vagy érdemi vizsgálati eljárásokat biztosítsanak, amelyek jól meghatározott feltételek mellett lehetővé tennék a kérelmek e helyszíneken történő elbírálását. A határon folytatandó eljárás nem lehet négy hétnél hosszabb és ez időszakot követően a kérelmezőket be kell engedni a tagállam területére. A határon folytatandó eljárás csak akkor alkalmazható a határ vagy a tranzitzóna közelében lévő területeken, ha aránytalanul sok kérelmező nyújtja be a határon vagy a tranzitzónában a kérelmét. Határon folytatandó eljárás kísérő nélküli kiskorúak esetében kizárólag az ebben a rendeletben meghatározott, korlátozott körülmények között alkalmazható. | (40) Számos nemzetközi védelem iránti kérelmet a kérelmező belépésére irányuló döntést megelőzően a tagállamok határain vagy tranzitzónáiban nyújtanak be. A tagállamoknak képeseknek kell lenniük arra, hogy olyan érdemi vizsgálati eljárásokat biztosítsanak, amelyek jól meghatározott feltételek mellett lehetővé tennék a kérelmek e helyszíneken történő elbírálását. A határon folytatandó eljárás nem lehet négy hétnél hosszabb és ezen időszakot követően a kérelmezőket be kell engedni a tagállam területére. A határon folytatandó eljárás csak akkor alkalmazható a határ vagy a tranzitzóna közelében lévő területeken, ha aránytalanul sok kérelmező nyújtja be a határon vagy a tranzitzónában a kérelmét. Határon folytatandó eljárás kísérő nélküli kiskorúak esetében kizárólag az ebben a rendeletben meghatározott, korlátozott körülmények között alkalmazható. |
Or. en
Indokolás
Ez összhangban áll a Dublini Rendelet alkalmazása előtti elfogadhatósági ellenőrzések követelményének megszüntetésére irányuló korábbi módosításokkal.
Módosítás 338
Alessandra Mussolini, Salvatore Domenico Pogliese
Rendeletre irányuló javaslat
40 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(40) Számos nemzetközi védelem iránti kérelmet a kérelmező belépésére irányuló döntést megelőzően a tagállamok határain vagy tranzitzónáiban nyújtanak be. A tagállamoknak képeseknek kell lenniük arra, hogy olyan elfogadhatósági vagy érdemi vizsgálati eljárásokat biztosítsanak, amelyek jól meghatározott feltételek mellett lehetővé tennék a kérelmek e helyszíneken történő elbírálását. A határon folytatandó eljárás nem lehet négy hétnél hosszabb és ez időszakot követően a kérelmezőket be kell engedni a tagállam területére. A határon folytatandó eljárás csak akkor alkalmazható a határ vagy a tranzitzóna közelében lévő területeken, ha aránytalanul sok kérelmező nyújtja be a határon vagy a tranzitzónában a kérelmét. Határon folytatandó eljárás kísérő nélküli kiskorúak esetében kizárólag az ebben a rendeletben meghatározott, korlátozott körülmények között alkalmazható. | (40) Számos nemzetközi védelem iránti kérelmet a kérelmező belépésére irányuló döntést megelőzően a tagállamok határain vagy tranzitzónáiban nyújtanak be. A tagállamoknak képeseknek kell lenniük arra, hogy olyan elfogadhatósági vagy érdemi vizsgálati eljárásokat biztosítsanak, amelyek jól meghatározott feltételek mellett lehetővé tennék a kérelmek e helyszíneken történő elbírálását. A határon folytatandó eljárás nem lehet két hétnél hosszabb és ezen időszakot követően a kérelmezőket be kell engedni a tagállam területére. A határon folytatandó eljárás csak akkor alkalmazható a határ vagy a tranzitzóna közelében lévő területeken, ha aránytalanul sok kérelmező nyújtja be a határon vagy a tranzitzónában a kérelmét. Határon folytatandó eljárás kísérő nélküli kiskorúak esetében kizárólag az ebben a rendeletben meghatározott, korlátozott körülmények között alkalmazható. |
Or. en
Módosítás 339
Marina Albiol Guzmán
Rendeletre irányuló javaslat
41 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(41) A közrend fogalmába beletartozhat többek között valamely súlyos bűncselekmény elkövetése miatti büntetőítélet. | törölve |
Or. en
Módosítás 340
Rachida Dati, Brice Hortefeux
Rendeletre irányuló javaslat
41 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(41) A közrend fogalmába beletartozhat többek között valamely súlyos bűncselekmény elkövetése miatti büntetőítélet. | (41) A közrend fogalmába beletartozhat többek között valamely súlyos bűncselekmény elkövetése miatti büntetőítélet. A nemzetbiztonság és a közrend fogalmaiba továbbá beletartoznak az olyan súlyos bűncselekmények, mint a bűnszervezetben való részvétel, a terrorcselekmények, valamint az emberkereskedelem. |
Or. fr
Módosítás 341
Niedermüller Péter
Rendeletre irányuló javaslat
42 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(42) Amennyiben a kérelmezőnek megfelelő indoka van, a beutazási okmányok hiánya vagy a hamis okmányok használata nem vonja automatikusan maga után a gyorsított vizsgálati eljárás vagy határon folytatandó eljárások alkalmazását. | (42) A beutazási okmányok hiánya vagy a hamis okmányok használata nem vonja automatikusan maga után a gyorsított vizsgálati eljárás vagy határon folytatandó eljárások alkalmazását. |
Or. en
Indokolás
Az okmányok hiánya nem áshatja alá a kérelmező nemzetközi védelem iránti kérelmét.
Módosítás 342
Jussi Halla-aho
Rendeletre irányuló javaslat
42 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(42) Amennyiben a kérelmezőnek megfelelő indoka van, a beutazási okmányok hiánya vagy a hamis okmányok használata nem vonja automatikusan maga után a gyorsított vizsgálati eljárás vagy határon folytatandó eljárások alkalmazását. | (42) Amennyiben a kérelmező kielégítő magyarázattal szolgál a beutazási okmányok hiányát illetően, a hiány nem vonja automatikusan maga után a gyorsított vizsgálati eljárás vagy határon folytatandó eljárások alkalmazását. |
Or. en
Módosítás 343
Marina Albiol Guzmán
Rendeletre irányuló javaslat
42 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(42) Amennyiben a kérelmezőnek megfelelő indoka van, a beutazási okmányok hiánya vagy a hamis okmányok használata nem vonja automatikusan maga után a gyorsított vizsgálati eljárás vagy határon folytatandó eljárások alkalmazását. | (42) A beutazási okmányok hiánya vagy a hamis okmányok használata nem vonja automatikusan maga után a gyorsított vizsgálati eljárás vagy határon folytatandó eljárások alkalmazását. |
Or. en
Módosítás 344
Ska Keller
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Judith Sargentini
Rendeletre irányuló javaslat
42 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(42) Amennyiben a kérelmezőnek megfelelő indoka van, a beutazási okmányok hiánya vagy a hamis okmányok használata nem vonja automatikusan maga után a gyorsított vizsgálati eljárás vagy határon folytatandó eljárások alkalmazását. | (42) A beutazási okmányok hiánya, a hamis okmányok használata vagy az orvosi vizsgálatok elvégzésnek megtagadása önmagukban nem vonják maguk után a kérelmező nemzetközi védelem iránti kérelmére vonatkozó elutasító határozatot. |
Or. en
Módosítás 345
Cecilia Wikström, Sophia in 't Veld, Angelika Mlinar
Rendeletre irányuló javaslat
43 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(43) Amennyiben egy kérelmező vagy önszántából kifejezetten visszavonja a kérelmét, vagy nem teljesíti az e rendeletből, az (EU) XXX/XXX rendeletből (a Dublini Rendelet) vagy az (EU) XXX/XXX irányelvből (a befogadási feltételekről szóló irányelv) fakadó kötelezettségeit, és ezáltal hallgatólagosan visszavonja a kérelmét, a kérelmet a továbbiakban nem kell vizsgálni, és azt el lehet utasítani, mint amelyet a kérelmező hallgatólagosan visszavont vagy attól elállt, és e határozatot követően ugyanazon kérelmező által a tagállamokban benyújtott minden további kérelem ismételt kérelemnek tekintendő. Ugyanakkor a hallgatólagos visszavonás nem lehet automatikus, hanem a kérelmezőnek biztosítani kell a lehetőséget, hogy jelentést tegyen az elbíráló hatóságnak és bebizonyítsa, hogy az említett kötelezettségeknek rajta kívül álló okokból nem tett eleget. | törölve |
Or. en
Indokolás
A hallgatólagos visszavonás elvének alkalmazását jelentősen korlátozni kell annak érdekében, hogy ne veszélyeztesse a jogbiztonságot és ne adjon okot számos költséges fellebbezésre.
Módosítás 346
Ska Keller
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Judith Sargentini
Rendeletre irányuló javaslat
43 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(43) Amennyiben egy kérelmező vagy önszántából kifejezetten visszavonja a kérelmét, vagy nem teljesíti az e rendeletből, az (EU) XXX/XXX rendeletből (a Dublini Rendelet) vagy az (EU) XXX/XXX irányelvből (a befogadási feltételekről szóló irányelv) fakadó kötelezettségeit, és ezáltal hallgatólagosan visszavonja a kérelmét, a kérelmet a továbbiakban nem kell vizsgálni, és azt el lehet utasítani, mint amelyet a kérelmező hallgatólagosan visszavont vagy attól elállt, és e határozatot követően ugyanazon kérelmező által a tagállamokban benyújtott minden további kérelem ismételt kérelemnek tekintendő. Ugyanakkor a hallgatólagos visszavonás nem lehet automatikus, hanem a kérelmezőnek biztosítani kell a lehetőséget, hogy jelentést tegyen az elbíráló hatóságnak és bebizonyítsa, hogy az említett kötelezettségeknek rajta kívül álló okokból nem tett eleget. | (43) Amennyiben egy kérelmező önszántából kifejezetten visszavonja a kérelmét, a kérelmet a továbbiakban nem kell vizsgálni, és azt el lehet utasítani, mint amelyet a kérelmező hallgatólagosan visszavont. |
Or. en
Módosítás 347
Marina Albiol Guzmán
Rendeletre irányuló javaslat
43 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(43) Amennyiben egy kérelmező vagy önszántából kifejezetten visszavonja a kérelmét, vagy nem teljesíti az e rendeletből, az (EU) XXX/XXX rendeletből (a Dublini Rendelet) vagy az (EU) XXX/XXX irányelvből (a befogadási feltételekről szóló irányelv) fakadó kötelezettségeit, és ezáltal hallgatólagosan visszavonja a kérelmét, a kérelmet a továbbiakban nem kell vizsgálni, és azt el lehet utasítani, mint amelyet a kérelmező hallgatólagosan visszavont vagy attól elállt, és e határozatot követően ugyanazon kérelmező által a tagállamokban benyújtott minden további kérelem ismételt kérelemnek tekintendő. Ugyanakkor a hallgatólagos visszavonás nem lehet automatikus, hanem a kérelmezőnek biztosítani kell a lehetőséget, hogy jelentést tegyen az elbíráló hatóságnak és bebizonyítsa, hogy az említett kötelezettségeknek rajta kívül álló okokból nem tett eleget. | (43) Amennyiben egy kérelmező önszántából kifejezetten visszavonja a kérelmét, a kérelmet a továbbiakban nem kell vizsgálni, és azt el lehet utasítani, mint amelyet a kérelmező hallgatólagosan visszavont. |
Or. en
Módosítás 348
Niedermüller Péter
Rendeletre irányuló javaslat
43 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(43) Amennyiben egy kérelmező vagy önszántából kifejezetten visszavonja a kérelmét, vagy nem teljesíti az e rendeletből, az (EU) XXX/XXX rendeletből (a Dublini Rendelet) vagy az (EU) XXX/XXX irányelvből (a befogadási feltételekről szóló irányelv) fakadó kötelezettségeit, és ezáltal hallgatólagosan visszavonja a kérelmét, a kérelmet a továbbiakban nem kell vizsgálni, és azt el lehet utasítani, mint amelyet a kérelmező hallgatólagosan visszavont vagy attól elállt, és e határozatot követően ugyanazon kérelmező által a tagállamokban benyújtott minden további kérelem ismételt kérelemnek tekintendő. Ugyanakkor a hallgatólagos visszavonás nem lehet automatikus, hanem a kérelmezőnek biztosítani kell a lehetőséget, hogy jelentést tegyen az elbíráló hatóságnak és bebizonyítsa, hogy az említett kötelezettségeknek rajta kívül álló okokból nem tett eleget. | (43) Amennyiben egy kérelmező vagy önszántából kifejezetten visszavonja a kérelmét, vagy hallgatólagosan visszavonja a kérelmét, a kérelmet a továbbiakban nem kell vizsgálni, és azt el lehet utasítani, mint amelyet a kérelmező kifejezetten vagy hallgatólagosan visszavont, és e határozatot követően ugyanazon kérelmező által a tagállamokban benyújtott minden további kérelem ismételt kérelemnek tekintendő. Ugyanakkor a kérelmezőnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy megjelenjen az eljáró hatóság előtt, és bebizonyítsa, hogy a hallgatólagos visszavonás rajta kívül álló okokból történt. |
Or. en
Indokolás
A későbbi módosításokkal való összhang érdekében benyújtott módosítás.
Módosítás 349
Jeroen Lenaers
Rendeletre irányuló javaslat
43 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(43) Amennyiben egy kérelmező vagy önszántából kifejezetten visszavonja a kérelmét, vagy nem teljesíti az e rendeletből, az (EU) XXX/XXX rendeletből (a Dublini Rendelet) vagy az (EU) XXX/XXX irányelvből (a befogadási feltételekről szóló irányelv) fakadó kötelezettségeit, és ezáltal hallgatólagosan visszavonja a kérelmét, a kérelmet a továbbiakban nem kell vizsgálni, és azt el lehet utasítani, mint amelyet a kérelmező hallgatólagosan visszavont vagy attól elállt, és e határozatot követően ugyanazon kérelmező által a tagállamokban benyújtott minden további kérelem ismételt kérelemnek tekintendő. Ugyanakkor a hallgatólagos visszavonás nem lehet automatikus, hanem a kérelmezőnek biztosítani kell a lehetőséget, hogy jelentést tegyen az elbíráló hatóságnak és bebizonyítsa, hogy az említett kötelezettségeknek rajta kívül álló okokból nem tett eleget. | (43) Amennyiben egy kérelmező vagy önszántából kifejezetten visszavonja a kérelmét, vagy nem teljesíti az e rendeletből, az (EU) XXX/XXX rendeletből (a Dublini Rendelet) vagy az (EU) XXX/XXX irányelvből (a befogadási feltételekről szóló irányelv) fakadó kötelezettségeit, a kérelmet hallgatólagosan visszavontnak kell tekinteni, és azt a továbbiakban nem kell vizsgálni, és el lehet utasítani, mint amelyet a kérelmező hallgatólagosan visszavont vagy attól elállt, és e határozatot követően ugyanazon kérelmező által a tagállamokban benyújtott minden további kérelem ismételt kérelemnek tekintendő. Ugyanakkor a hallgatólagos visszavonás nem lehet automatikus, hanem a kérelmezőnek biztosítani kell a lehetőséget, hogy jelentést tegyen az elbíráló hatóságnak és bebizonyítsa, hogy az említett kötelezettségek teljesítésének többszöri elmulasztása rajta kívül álló okokból történt. |
Or. en
Módosítás 350
Marina Albiol Guzmán
Rendeletre irányuló javaslat
44 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(44) Amennyiben egy kérelmező ismételt kérelemért folyamodik anélkül, hogy új bizonyítékokat vagy megállapításokat terjesztene elő, amelyek jelentősen növelnék annak valószínűségét, hogy elismerjék őt nemzetközi védelem jogosultjaként, vagy amelyek a korábbi kérelem elfogadhatatlanság okán történő elutasításához vezető indokokkal kapcsolatosak, ez az ismételt kérelem nem képezheti új teljes vizsgálati eljárás tárgyát. Ezekben az esetekben res judicata elvvel összhangban a kérelmeket előzetes elfogadhatósági vizsgálatot követően elfogadhatatlanság vagy nyilvánvaló megalapozatlanság okán el kell utasítani, amennyiben a kérelem olyan egyértelműen nélkülözi a lényegi elemet vagy olyannyira visszaélésszerű, hogy előreláthatóan nem vezet pozitív eredményre. Az előzetes elfogadhatósági vizsgálatot írásbeli beadványok és személyes meghallgatás alapján kell elvégezni, azonban a személyes meghallgatástól el lehet tekinteni azokban az esetekben, amikor az írásbeli beadványokból kiderül, hogy a kérelmező nem terjeszt elő új elemeket vagy megállapításokat, vagy az nyilvánvalóan nélkülözi a lényegi elemet és előreláthatóan nem vezet pozitív eredményre. Ismételt kérelmek esetén kivételt lehet tenni az egyénnek a tagállam területén maradáshoz való jogát illetően, ha egy ismételt kérelmét elfogadhatatlanság vagy megalapozatlanság okán elutasítottak, vagy egy második vagy további ismételt kérelmei esetén, attól kezdve, hogy a korábbi ismételt kérelmet elfogadhatatlanság, megalapozatlanság vagy nyilvánvaló megalapozatlanság okán elutasító jogerős határozatot követően benyújtották valamely tagállamban. | törölve |
Or. en
Módosítás 351
Jussi Halla-aho
Rendeletre irányuló javaslat
44 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(44) Amennyiben egy kérelmező ismételt kérelemért folyamodik anélkül, hogy új bizonyítékokat vagy megállapításokat terjesztene elő, amelyek jelentősen növelnék annak valószínűségét, hogy elismerjék őt nemzetközi védelem jogosultjaként, vagy amelyek a korábbi kérelem elfogadhatatlanság okán történő elutasításához vezető indokokkal kapcsolatosak, ez az ismételt kérelem nem képezheti új teljes vizsgálati eljárás tárgyát. Ezekben az esetekben res judicata elvvel összhangban a kérelmeket előzetes elfogadhatósági vizsgálatot követően elfogadhatatlanság vagy nyilvánvaló megalapozatlanság okán el kell utasítani, amennyiben a kérelem olyan egyértelműen nélkülözi a lényegi elemet vagy olyannyira visszaélésszerű, hogy előreláthatóan nem vezet pozitív eredményre. Az előzetes elfogadhatósági vizsgálatot írásbeli beadványok és személyes meghallgatás alapján kell elvégezni, azonban a személyes meghallgatástól el lehet tekinteni azokban az esetekben, amikor az írásbeli beadványokból kiderül, hogy a kérelmező nem terjeszt elő új elemeket vagy megállapításokat, vagy az nyilvánvalóan nélkülözi a lényegi elemet és előreláthatóan nem vezet pozitív eredményre. Ismételt kérelmek esetén kivételt lehet tenni az egyénnek a tagállam területén maradáshoz való jogát illetően, ha egy ismételt kérelmét elfogadhatatlanság vagy megalapozatlanság okán elutasítottak, vagy egy második vagy további ismételt kérelmei esetén, attól kezdve, hogy a korábbi ismételt kérelmet elfogadhatatlanság, megalapozatlanság vagy nyilvánvaló megalapozatlanság okán elutasító jogerős határozatot követően benyújtották valamely tagállamban. | (44) Amennyiben egy kérelmező ismételt kérelemért folyamodik anélkül, hogy új bizonyítékokat vagy megállapításokat terjesztene elő, amelyek jelentősen növelnék annak valószínűségét, hogy elismerjék őt nemzetközi védelem jogosultjaként, vagy amelyek a korábbi kérelem elfogadhatatlanság okán történő elutasításához vezető indokokkal kapcsolatosak, ez az ismételt kérelem nem képezheti új teljes vizsgálati eljárás tárgyát. Ezekben az esetekben res judicata elvvel összhangban a kérelmeket előzetes elfogadhatósági vizsgálatot követően elfogadhatatlanság vagy nyilvánvaló megalapozatlanság okán el kell utasítani, amennyiben a kérelem olyan egyértelműen nélkülözi a lényegi elemet vagy olyannyira visszaélésszerű, hogy előreláthatóan nem vezet pozitív eredményre. Az előzetes elfogadhatósági vizsgálatot írásbeli beadványok és személyes meghallgatás alapján kell elvégezni, azonban a személyes meghallgatástól el lehet tekinteni azokban az esetekben, amikor az írásbeli beadványokból kiderül, hogy a kérelmező nem terjeszt elő új elemeket vagy megállapításokat, vagy az nyilvánvalóan nélkülözi a lényegi elemet és előreláthatóan nem vezet pozitív eredményre. |
Or. en
Módosítás 352
Jeroen Lenaers
Rendeletre irányuló javaslat
44 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(44) Amennyiben egy kérelmező ismételt kérelemért folyamodik anélkül, hogy új bizonyítékokat vagy megállapításokat terjesztene elő, amelyek jelentősen növelnék annak valószínűségét, hogy elismerjék őt nemzetközi védelem jogosultjaként, vagy amelyek a korábbi kérelem elfogadhatatlanság okán történő elutasításához vezető indokokkal kapcsolatosak, ez az ismételt kérelem nem képezheti új teljes vizsgálati eljárás tárgyát. Ezekben az esetekben res judicata elvvel összhangban a kérelmeket előzetes elfogadhatósági vizsgálatot követően elfogadhatatlanság vagy nyilvánvaló megalapozatlanság okán el kell utasítani, amennyiben a kérelem olyan egyértelműen nélkülözi a lényegi elemet vagy olyannyira visszaélésszerű, hogy előreláthatóan nem vezet pozitív eredményre. Az előzetes elfogadhatósági vizsgálatot írásbeli beadványok és személyes meghallgatás alapján kell elvégezni, azonban a személyes meghallgatástól el lehet tekinteni azokban az esetekben, amikor az írásbeli beadványokból kiderül, hogy a kérelmező nem terjeszt elő új elemeket vagy megállapításokat, vagy az nyilvánvalóan nélkülözi a lényegi elemet és előreláthatóan nem vezet pozitív eredményre. Ismételt kérelmek esetén kivételt lehet tenni az egyénnek a tagállam területén maradáshoz való jogát illetően, ha egy ismételt kérelmét elfogadhatatlanság vagy megalapozatlanság okán elutasítottak, vagy egy második vagy további ismételt kérelmei esetén, attól kezdve, hogy a korábbi ismételt kérelmet elfogadhatatlanság, megalapozatlanság vagy nyilvánvaló megalapozatlanság okán elutasító jogerős határozatot követően benyújtották valamely tagállamban. | (44) Amennyiben egy kérelmező ismételt kérelemért folyamodik anélkül, hogy új bizonyítékokat vagy megállapításokat terjesztene elő, amelyek jelentősen növelnék annak valószínűségét, hogy elismerjék őt nemzetközi védelem jogosultjaként, vagy amelyek a korábbi kérelem elfogadhatatlanság okán történő elutasításához vezető indokokkal kapcsolatosak, ez az ismételt kérelem nem képezheti új teljes vizsgálati eljárás tárgyát. Ezekben az esetekben res judicata elvvel összhangban a kérelmeket előzetes elfogadhatósági vizsgálatot követően elfogadhatatlanság vagy nyilvánvaló megalapozatlanság okán el kell utasítani, amennyiben a kérelem olyannyira visszaélésszerű vagy olyan egyértelműen nélkülözi a lényegi elemet, hogy nem vezethet pozitív eredményre. Az előzetes elfogadhatósági vizsgálatot írásbeli beadványok és személyes meghallgatás alapján kell elvégezni, azonban a személyes meghallgatástól el lehet tekinteni azokban az esetekben, amikor az írásbeli beadványokból kiderül, hogy a kérelmező nem terjeszt elő új elemeket vagy megállapításokat, vagy az nyilvánvalóan nélkülözi a lényegi elemet és nem vezethet pozitív eredményre, vagy ha a kérelmező nem sokkal a kitoloncolás vagy a repülőjárat előtt, vagy csupán valamely kitoloncolási határozat végrehajtásának késleltetése vagy meghiúsítása végett folyamodik az ismételt kérelemért. Ismételt kérelmek esetén kivételt lehet tenni az egyénnek a tagállam területén maradáshoz való jogát illetően, ha egy ismételt kérelmét elfogadhatatlanság vagy megalapozatlanság okán elutasították, vagy egy második vagy további ismételt kérelmei esetén, attól kezdve, hogy a korábbi ismételt kérelmet elfogadhatatlanság, megalapozatlanság vagy nyilvánvaló megalapozatlanság okán elutasító jogerős határozatot követően benyújtották valamely tagállamban. |
Or. en
Módosítás 353
Ska Keller
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Judith Sargentini
Rendeletre irányuló javaslat
44 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(44) Amennyiben egy kérelmező ismételt kérelemért folyamodik anélkül, hogy új bizonyítékokat vagy megállapításokat terjesztene elő, amelyek jelentősen növelnék annak valószínűségét, hogy elismerjék őt nemzetközi védelem jogosultjaként, vagy amelyek a korábbi kérelem elfogadhatatlanság okán történő elutasításához vezető indokokkal kapcsolatosak, ez az ismételt kérelem nem képezheti új teljes vizsgálati eljárás tárgyát. Ezekben az esetekben res judicata elvvel összhangban a kérelmeket előzetes elfogadhatósági vizsgálatot követően elfogadhatatlanság vagy nyilvánvaló megalapozatlanság okán el kell utasítani, amennyiben a kérelem olyan egyértelműen nélkülözi a lényegi elemet vagy olyannyira visszaélésszerű, hogy előreláthatóan nem vezet pozitív eredményre. Az előzetes elfogadhatósági vizsgálatot írásbeli beadványok és személyes meghallgatás alapján kell elvégezni, azonban a személyes meghallgatástól el lehet tekinteni azokban az esetekben, amikor az írásbeli beadványokból kiderül, hogy a kérelmező nem terjeszt elő új elemeket vagy megállapításokat, vagy az nyilvánvalóan nélkülözi a lényegi elemet és előreláthatóan nem vezet pozitív eredményre. Ismételt kérelmek esetén kivételt lehet tenni az egyénnek a tagállam területén maradáshoz való jogát illetően, ha egy ismételt kérelmét elfogadhatatlanság vagy megalapozatlanság okán elutasítottak, vagy egy második vagy további ismételt kérelmei esetén, attól kezdve, hogy a korábbi ismételt kérelmet elfogadhatatlanság, megalapozatlanság vagy nyilvánvaló megalapozatlanság okán elutasító jogerős határozatot követően benyújtották valamely tagállamban. | (44) Amennyiben egy kérelmező második vagy további ismételt kérelemért folyamodik anélkül, hogy új bizonyítékokat vagy megállapításokat terjesztene elő, amelyek jelentősen növelnék annak valószínűségét, hogy elismerjék őt nemzetközi védelem jogosultjaként, vagy amelyek a korábbi kérelem elfogadhatatlanság okán történő elutasításához vezető indokokkal kapcsolatosak, ez az ismételt kérelem nem képezheti új teljes vizsgálati eljárás tárgyát. Ezekben az esetekben res judicata elvvel összhangban a kérelmeket előzetes elfogadhatósági vizsgálatot követően elfogadhatatlanság vagy nyilvánvaló megalapozatlanság okán el kell utasítani, amennyiben a kérelem olyan egyértelműen nélkülözi a lényegi elemet vagy olyannyira visszaélésszerű, hogy előreláthatóan nem vezet pozitív eredményre. Az előzetes elfogadhatósági vizsgálatot írásbeli beadványok és személyes meghallgatás alapján kell elvégezni, azonban a személyes meghallgatástól el lehet tekinteni azokban az esetekben, amikor az írásbeli beadványokból kiderül, hogy a kérelmező nem terjeszt elő új elemeket vagy megállapításokat, vagy az nyilvánvalóan nélkülözi a lényegi elemet és előreláthatóan nem vezet pozitív eredményre. Második vagy további ismételt kérelmek esetén kivételt lehet tenni az egyénnek a tagállam területén maradáshoz való jogát illetően, ha egy ismételt kérelmét elfogadhatatlanság okán elutasították. |
Or. en
Módosítás 354
Maria Grapini
Rendeletre irányuló javaslat
44 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(44) Amennyiben egy kérelmező ismételt kérelemért folyamodik anélkül, hogy új bizonyítékokat vagy megállapításokat terjesztene elő, amelyek jelentősen növelnék annak valószínűségét, hogy elismerjék őt nemzetközi védelem jogosultjaként, vagy amelyek a korábbi kérelem elfogadhatatlanság okán történő elutasításához vezető indokokkal kapcsolatosak, ez az ismételt kérelem nem képezheti új teljes vizsgálati eljárás tárgyát. Ezekben az esetekben res judicata elvvel összhangban a kérelmeket előzetes elfogadhatósági vizsgálatot követően elfogadhatatlanság vagy nyilvánvaló megalapozatlanság okán el kell utasítani, amennyiben a kérelem olyan egyértelműen nélkülözi a lényegi elemet vagy olyannyira visszaélésszerű, hogy előreláthatóan nem vezet pozitív eredményre. Az előzetes elfogadhatósági vizsgálatot írásbeli beadványok és személyes meghallgatás alapján kell elvégezni, azonban a személyes meghallgatástól el lehet tekinteni azokban az esetekben, amikor az írásbeli beadványokból kiderül, hogy a kérelmező nem terjeszt elő új elemeket vagy megállapításokat, vagy az nyilvánvalóan nélkülözi a lényegi elemet és előreláthatóan nem vezet pozitív eredményre. Ismételt kérelmek esetén kivételt lehet tenni az egyénnek a tagállam területén maradáshoz való jogát illetően, ha egy ismételt kérelmét elfogadhatatlanság vagy megalapozatlanság okán elutasítottak, vagy egy második vagy további ismételt kérelmei esetén, attól kezdve, hogy a korábbi ismételt kérelmet elfogadhatatlanság, megalapozatlanság vagy nyilvánvaló megalapozatlanság okán elutasító jogerős határozatot követően benyújtották valamely tagállamban. | (44) Amennyiben egy kérelmező ismételt kérelemért folyamodik anélkül, hogy új bizonyítékokat vagy megállapításokat terjesztene elő, amelyek jelentősen növelnék annak valószínűségét, hogy elismerjék őt nemzetközi védelem jogosultjaként, vagy amelyek a korábbi kérelem elfogadhatatlanság okán történő elutasításához vezető indokokkal kapcsolatosak, ez az ismételt kérelem nem képezheti új teljes vizsgálati eljárás tárgyát. Továbbá az eljárással való visszaélések elkerülése érdekében meg kell akadályozni, hogy a kérelmezők más tagállamokban ismételten benyújtsák az új kérelmüket, anélkül hogy új körülményekkel vagy információkkal szolgálnának. Ezekben az esetekben res judicata elvvel összhangban a kérelmeket előzetes elfogadhatósági vizsgálatot követően elfogadhatatlanság vagy nyilvánvaló megalapozatlanság okán el kell utasítani, amennyiben a kérelem olyan egyértelműen nélkülözi a lényegi elemet vagy olyannyira visszaélésszerű, hogy előreláthatóan nem vezet pozitív eredményre. Az előzetes elfogadhatósági vizsgálatot írásbeli beadványok és személyes meghallgatás alapján kell elvégezni, azonban a személyes meghallgatástól el lehet tekinteni azokban az esetekben, amikor az írásbeli beadványokból kiderül, hogy a kérelmező nem terjeszt elő új elemeket vagy megállapításokat, vagy az nyilvánvalóan nélkülözi a lényegi elemet és előreláthatóan nem vezet pozitív eredményre. Ismételt kérelmek esetén kivételt lehet tenni az egyénnek a tagállam területén maradáshoz való jogát illetően, ha egy ismételt kérelmét elfogadhatatlanság vagy megalapozatlanság okán elutasították, vagy egy második vagy további ismételt kérelmei esetén, attól kezdve, hogy a korábbi ismételt kérelmet elfogadhatatlanság, megalapozatlanság vagy nyilvánvaló megalapozatlanság okán elutasító jogerős határozatot követően benyújtották valamely tagállamban. |
Or. ro
Módosítás 355
Marina Albiol Guzmán
Rendeletre irányuló javaslat
44 a preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (44a) Tekintettel a menedékjognak a nemzetközi közjogban, többek között a menekültek jogállásáról szóló genfi egyezményben felvázolt egyéni jellegére, a menedékjog iránti kérelmeket a kérelmező származási országától függetlenül kell vizsgálni. Ezért a biztonságos származási ország elvét nem lehet alkalmazni. |
Or. en
Módosítás 356
Marina Albiol Guzmán
Rendeletre irányuló javaslat
45 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(45) A nemzetközi védelem iránti kérelmek megalapozottságának vizsgálatakor a fő szempont a kérelmező biztonsága a származási országban. Tekintettel arra, hogy az (EU) XXX/XXX rendelet (a kvalifikációs rendelet) célja, hogy a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelem jogosultjaként való elismerése során a konvergencia magas szintjét érje el, ez a rendelet közös kritériumokat határoz meg a harmadik országok biztonságos származási országokká nyilvánítására, és mivel a valószínűleg megalapozatlan kérelmek gyors feldolgozását támogató elengedhetetlen eszközként meg kell erősíteni a biztonságos származási ország elvét, e rendelet létrehozza a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékét. | törölve |
Or. en
Módosítás 357
Ska Keller
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Jean Lambert, Judith Sargentini
Rendeletre irányuló javaslat
45 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(45) A nemzetközi védelem iránti kérelmek megalapozottságának vizsgálatakor a fő szempont a kérelmező biztonsága a származási országban. Tekintettel arra, hogy az (EU) XXX/XXX rendelet (a kvalifikációs rendelet) célja, hogy a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelem jogosultjaként való elismerése során a konvergencia magas szintjét érje el, ez a rendelet közös kritériumokat határoz meg a harmadik országok biztonságos származási országokká nyilvánítására, és mivel a valószínűleg megalapozatlan kérelmek gyors feldolgozását támogató elengedhetetlen eszközként meg kell erősíteni a biztonságos származási ország elvét, e rendelet létrehozza a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékét. | törölve |
Or. en
Módosítás 358
Rachida Dati
Rendeletre irányuló javaslat
45 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(45) A nemzetközi védelem iránti kérelmek megalapozottságának vizsgálatakor a fő szempont a kérelmező biztonsága a származási országban. Tekintettel arra, hogy az (EU) XXX/XXX rendelet (a kvalifikációs rendelet) célja, hogy a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelem jogosultjaként való elismerése során a konvergencia magas szintjét érje el, ez a rendelet közös kritériumokat határoz meg a harmadik országok biztonságos származási országokká nyilvánítására, és mivel a valószínűleg megalapozatlan kérelmek gyors feldolgozását támogató elengedhetetlen eszközként meg kell erősíteni a biztonságos származási ország elvét, e rendelet létrehozza a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékét. | (45) A nemzetközi védelem iránti kérelmek megalapozottságának vizsgálatakor a fő szempont a kérelmező biztonsága a származási országban. Tekintettel arra, hogy az (EU) XXX/XXX rendelet (a kvalifikációs rendelet) célja, hogy a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelem jogosultjaként való elismerése során a konvergencia magas szintjét érje el, ez a rendelet közös kritériumokat határoz meg a harmadik országok biztonságos származási országokká nyilvánítására, és mivel a valószínűleg megalapozatlan kérelmek gyors feldolgozását támogató elengedhetetlen eszközként meg kell erősíteni a biztonságos származási ország elvét, e rendelet létrehozza a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékét. Ez a jegyzék hatékonyabbá teszi a tagállamok menekültügyi rendszereit a valószínűleg megalapozatlan nemzetközi védelem iránti kérelmekkel kapcsolatban, és megoldást nyújt a biztonságos származási országok tagállami jegyzékei között meglévő egyes különbségekre. |
Or. fr
Módosítás 359
Niedermüller Péter, Sylvie Guillaume
Rendeletre irányuló javaslat
45 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(45) A nemzetközi védelem iránti kérelmek megalapozottságának vizsgálatakor a fő szempont a kérelmező biztonsága a származási országban. Tekintettel arra, hogy az (EU) XXX/XXX rendelet (a kvalifikációs rendelet) célja, hogy a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelem jogosultjaként való elismerése során a konvergencia magas szintjét érje el, ez a rendelet közös kritériumokat határoz meg a harmadik országok biztonságos származási országokká nyilvánítására, és mivel a valószínűleg megalapozatlan kérelmek gyors feldolgozását támogató elengedhetetlen eszközként meg kell erősíteni a biztonságos származási ország elvét, e rendelet létrehozza a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékét. | (45) A nemzetközi védelem iránti kérelmek megalapozottságának vizsgálatakor a fő szempont a kérelmező biztonsága a származási országban. Tekintettel arra, hogy az (EU) XXX/XXX rendelet (a kvalifikációs rendelet) célja, hogy a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelem jogosultjaként való elismerése során a konvergencia magas szintjét érje el, ez a rendelet közös kritériumokat határoz meg a harmadik országok biztonságos származási országokká nyilvánítására, és létrehozza a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékét. |
Or. en
Módosítás 360
Brice Hortefeux
Rendeletre irányuló javaslat
45 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(45) A nemzetközi védelem iránti kérelmek megalapozottságának vizsgálatakor a fő szempont a kérelmező biztonsága a származási országban. Tekintettel arra, hogy az (EU) XXX/XXX rendelet (a kvalifikációs rendelet) célja, hogy a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelem jogosultjaként való elismerése során a konvergencia magas szintjét érje el, ez a rendelet közös kritériumokat határoz meg a harmadik országok biztonságos származási országokká nyilvánítására, és mivel a valószínűleg megalapozatlan kérelmek gyors feldolgozását támogató elengedhetetlen eszközként meg kell erősíteni a biztonságos származási ország elvét, e rendelet létrehozza a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékét. | (45) A nemzetközi védelem iránti kérelmek megalapozottságának vizsgálatakor a fő szempont a kérelmező biztonsága a származási országban. Tekintettel arra, hogy az (EU) XXX/XXX rendelet (a kvalifikációs rendelet) célja, hogy a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelem jogosultjaként való elismerése során a konvergencia magas szintjét érje el, ez az irányelv közös kritériumokat határoz meg a harmadik országok biztonságos származási országokká nyilvánítására, és mivel a valószínűleg megalapozatlan kérelmek gyors feldolgozását támogató elengedhetetlen eszközként meg kell erősíteni a biztonságos származási ország elvét, ez az irányelv létrehozza a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékét. |
Or. fr
Módosítás 361
Udo Voigt
Rendeletre irányuló javaslat
46 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(46) Az, hogy egy harmadik ország szerepel a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékében, nem jelent teljes garanciát ezen ország állampolgárainak biztonságára nézve, és nem zárja ki annak szükségességét, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelmek tekintetében megfelelő egyedi vizsgálatokat folytassanak. A minősítés alapjául szolgáló értékelés természeténél fogva csak az adott országban fennálló általános polgári, jogi és politikai körülményeket, valamint azt tudja figyelembe venni, hogy az üldöztetésért, kínzásért vagy embertelen és megalázó bánásmódért vagy büntetésért felelős személyeket felelősségre vonják-e a gyakorlatban, ha megállapítják a felelősségüket az adott országban. Emiatt, amennyiben egy kérelmező alátámasztja, hogy érvényes okok alapján az az ország az ő adott körülményei között nem tekinthető biztonságosnak, az ország biztonságossá nyilvánítását a továbbiakban az ő vonatkozásában nem lehet relevánsnak tekinteni. | törölve |
Or. de
Módosítás 362
Ska Keller
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Jean Lambert, Judith Sargentini
Rendeletre irányuló javaslat
46 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(46) Az, hogy egy harmadik ország szerepel a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékében, nem jelent teljes garanciát ezen ország állampolgárainak biztonságára nézve, és nem zárja ki annak szükségességét, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelmek tekintetében megfelelő egyedi vizsgálatokat folytassanak. A minősítés alapjául szolgáló értékelés természeténél fogva csak az adott országban fennálló általános polgári, jogi és politikai körülményeket, valamint azt tudja figyelembe venni, hogy az üldöztetésért, kínzásért vagy embertelen és megalázó bánásmódért vagy büntetésért felelős személyeket felelősségre vonják-e a gyakorlatban, ha megállapítják a felelősségüket az adott országban. Emiatt, amennyiben egy kérelmező alátámasztja, hogy érvényes okok alapján az az ország az ő adott körülményei között nem tekinthető biztonságosnak, az ország biztonságossá nyilvánítását a továbbiakban az ő vonatkozásában nem lehet relevánsnak tekinteni. | törölve |
Or. en
Módosítás 363
Jussi Halla-aho
Rendeletre irányuló javaslat
46 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(46) Az, hogy egy harmadik ország szerepel a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékében, nem jelent teljes garanciát ezen ország állampolgárainak biztonságára nézve, és nem zárja ki annak szükségességét, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelmek tekintetében megfelelő egyedi vizsgálatokat folytassanak. A minősítés alapjául szolgáló értékelés természeténél fogva csak az adott országban fennálló általános polgári, jogi és politikai körülményeket, valamint azt tudja figyelembe venni, hogy az üldöztetésért, kínzásért vagy embertelen és megalázó bánásmódért vagy büntetésért felelős személyeket felelősségre vonják-e a gyakorlatban, ha megállapítják a felelősségüket az adott országban. Emiatt, amennyiben egy kérelmező alátámasztja, hogy érvényes okok alapján az az ország az ő adott körülményei között nem tekinthető biztonságosnak, az ország biztonságossá nyilvánítását a továbbiakban az ő vonatkozásában nem lehet relevánsnak tekinteni. | (46) Az, hogy egy harmadik ország szerepel a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékében, nem jelent teljes garanciát ezen ország állampolgárainak biztonságára nézve, és nem zárja ki annak szükségességét, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelmek tekintetében megfelelő egyedi vizsgálatokat folytassanak. A minősítés alapjául szolgáló értékelés természeténél fogva csak az adott országban fennálló általános polgári, jogi és politikai körülményeket, valamint azt tudja figyelembe venni, hogy az üldöztetésért, kínzásért vagy embertelen és megalázó bánásmódért vagy büntetésért felelős személyeket felelősségre vonják-e a gyakorlatban, ha megállapítják a felelősségüket az adott országban. Kivételes esetekben, amennyiben egy kérelmező alátámasztja, hogy érvényes okok alapján az az ország az ő adott körülményei között nem tekinthető biztonságosnak, az ország biztonságossá nyilvánítását a továbbiakban az ő vonatkozásában nem lehet relevánsnak tekinteni. |
Or. en
Módosítás 364
Niedermüller Péter
Rendeletre irányuló javaslat
46 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(46) Az, hogy egy harmadik ország szerepel a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékében, nem jelent teljes garanciát ezen ország állampolgárainak biztonságára nézve, és nem zárja ki annak szükségességét, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelmek tekintetében megfelelő egyedi vizsgálatokat folytassanak. A minősítés alapjául szolgáló értékelés természeténél fogva csak az adott országban fennálló általános polgári, jogi és politikai körülményeket, valamint azt tudja figyelembe venni, hogy az üldöztetésért, kínzásért vagy embertelen és megalázó bánásmódért vagy büntetésért felelős személyeket felelősségre vonják-e a gyakorlatban, ha megállapítják a felelősségüket az adott országban. Emiatt, amennyiben egy kérelmező alátámasztja, hogy érvényes okok alapján az az ország az ő adott körülményei között nem tekinthető biztonságosnak, az ország biztonságossá nyilvánítását a továbbiakban az ő vonatkozásában nem lehet relevánsnak tekinteni. | (46) Az, hogy egy harmadik ország szerepel a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékében, nem jelent teljes garanciát ezen ország állampolgárainak biztonságára nézve, és nem zárja ki annak szükségességét, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelmek tekintetében megfelelő egyedi vizsgálatokat folytassanak. A minősítés alapjául szolgáló értékelés természeténél fogva csak az adott országban fennálló általános polgári, jogi és politikai körülményeket, valamint azt tudja figyelembe venni, hogy az üldöztetésért, kínzásért vagy embertelen és megalázó bánásmódért vagy büntetésért felelős személyeket felelősségre vonják-e a gyakorlatban, ha megállapítják a felelősségüket az adott országban. Emiatt, amennyiben egy kérelmező alátámasztja, hogy bizonyos okok alapján az az ország az ő adott körülményei között nem tekinthető biztonságosnak, az ország biztonságossá nyilvánítását a továbbiakban az ő vonatkozásában nem lehet relevánsnak tekinteni. |
Or. en
Módosítás 365
Marina Albiol Guzmán
Rendeletre irányuló javaslat
47 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(47) A harmadik országok uniós szinten biztonságos harmadik országokká nyilvánítását illetően e rendelet tartalmaz ilyen rendelkezéseket. Harmadik országok uniós szintű biztonságos származási országgá nyilvánítására e rendeletnek az ugyanezen rendeletben meghatározott feltételek alapján történő módosításával, és átfogó kutatást, továbbá a tagállamokkal és az érintettekkel történt széles körű egyeztetést is magában foglaló részletes bizonyítékalapú értékelést követően kell sor kerüljön. | törölve |
Or. en
Módosítás 366
Ska Keller
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Judith Sargentini, Jean Lambert
Rendeletre irányuló javaslat
47 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(47) A harmadik országok uniós szinten biztonságos harmadik országokká nyilvánítását illetően e rendelet tartalmaz ilyen rendelkezéseket. Harmadik országok uniós szintű biztonságos származási országgá nyilvánítására e rendeletnek az ugyanezen rendeletben meghatározott feltételek alapján történő módosításával, és átfogó kutatást, továbbá a tagállamokkal és az érintettekkel történt széles körű egyeztetést is magában foglaló részletes bizonyítékalapú értékelést követően kell sor kerüljön. | törölve |
Or. en
Módosítás 367
Niedermüller Péter
Rendeletre irányuló javaslat
47 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(47) A harmadik országok uniós szinten biztonságos harmadik országokká nyilvánítását illetően e rendelet tartalmaz ilyen rendelkezéseket. Harmadik országok uniós szintű biztonságos származási országgá nyilvánítására e rendeletnek az ugyanezen rendeletben meghatározott feltételek alapján történő módosításával, és átfogó kutatást, továbbá a tagállamokkal és az érintettekkel történt széles körű egyeztetést is magában foglaló részletes bizonyítékalapú értékelést követően kell sor kerüljön. | törölve |
Or. en
Indokolás
A későbbi módosításokkal való összhang érdekében benyújtott módosítás.
Módosítás 368
Rachida Dati
Rendeletre irányuló javaslat
47 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(47) A harmadik országok uniós szinten biztonságos harmadik országokká nyilvánítását illetően e rendelet tartalmaz ilyen rendelkezéseket. Harmadik országok uniós szintű biztonságos származási országgá nyilvánítására e rendeletnek az ugyanezen rendeletben meghatározott feltételek alapján történő módosításával, és átfogó kutatást, továbbá a tagállamokkal és az érintettekkel történt széles körű egyeztetést is magában foglaló részletes bizonyítékalapú értékelést követően kell sor kerüljön. | (47) A harmadik országok uniós szinten biztonságos harmadik országokká nyilvánítását illetően e rendelet tartalmaz ilyen rendelkezéseket. Harmadik országok uniós szintű biztonságos származási országgá nyilvánítására e rendeletnek az ugyanezen rendeletben meghatározott feltételek alapján történő módosításával, és átfogó kutatást, továbbá a tagállamokkal, az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségével és az érintettekkel történt széles körű egyeztetést is magában foglaló részletes bizonyítékalapú értékelést követően kell sor kerüljön. |
Or. fr
Módosítás 369
Brice Hortefeux
Rendeletre irányuló javaslat
47 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(47) A harmadik országok uniós szinten biztonságos harmadik országokká nyilvánítását illetően e rendelet tartalmaz ilyen rendelkezéseket. Harmadik országok uniós szintű biztonságos származási országgá nyilvánítására e rendeletnek az ugyanezen rendeletben meghatározott feltételek alapján történő módosításával, és átfogó kutatást, továbbá a tagállamokkal és az érintettekkel történt széles körű egyeztetést is magában foglaló részletes bizonyítékalapú értékelést követően kell sor kerüljön. | (47) A harmadik országok uniós szinten biztonságos harmadik országokká nyilvánítását illetően ezen irányelv tartalmaz ilyen rendelkezéseket. Harmadik országok uniós szintű biztonságos származási országgá nyilvánítására ezen irányelvnek az ugyanezen irányelvben meghatározott feltételek alapján történő módosításával, és átfogó kutatást, továbbá a tagállamokkal és az érintettekkel történt széles körű egyeztetést is magában foglaló részletes bizonyítékalapú értékelést követően kell sor kerüljön. |
Or. fr
Módosítás 370
Jussi Halla-aho
Rendeletre irányuló javaslat
47 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(47) A harmadik országok uniós szinten biztonságos harmadik országokká nyilvánítását illetően e rendelet tartalmaz ilyen rendelkezéseket. Harmadik országok uniós szintű biztonságos származási országgá nyilvánítására e rendeletnek az ugyanezen rendeletben meghatározott feltételek alapján történő módosításával, és átfogó kutatást, továbbá a tagállamokkal és az érintettekkel történt széles körű egyeztetést is magában foglaló részletes bizonyítékalapú értékelést követően kell sor kerüljön. | (47) A harmadik országok uniós szinten biztonságos harmadik országokká nyilvánítását illetően e rendelet tartalmaz ilyen rendelkezéseket. Harmadik országok uniós szintű biztonságos származási országgá nyilvánítására e rendeletnek az ugyanezen rendeletben meghatározott feltételek alapján történő módosításával, és átfogó kutatást, továbbá a tagállamokkal történt széles körű egyeztetést is magában foglaló részletes bizonyítékalapú értékelést követően kell sor kerüljön. |
Or. en
Módosítás 371
Marina Albiol Guzmán
Rendeletre irányuló javaslat
48 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(48) A biztonságos származási országok közös uniós jegyzékének és a biztonságos harmadik országok közös uniós jegyzékének létrehozása a biztonságos származási országok tagállami jegyzékei között meglévő egyes különbségekre is megoldást nyújt. A tagállamok fenntartják a jogot arra, hogy olyan jogszabályokat alkalmazzanak vagy vezessenek be, amelyek lehetővé teszik az uniós szinten biztonságos harmadik országoknak nyilvánított vagy az uniós közös jegyzékben szereplő harmadik országoktól eltérő harmadik országok biztonságos származási országnak nyilvánítását, ugyanakkor az ilyen közös minősítés vagy jegyzék létrehozása biztosítja, hogy az elvet valamennyi tagország egységesen alkalmazza azokra a kérelmezőkre, akik a közös jegyzékben szereplő országokból származnak vagy akik valamely biztonságos harmadik országgal kapcsolatban állnak. Mindez elősegíti majd az eljárások alkalmazásának közelítését, és ezáltal visszatartja a nemzetközi védelmet kérelmezők továbbutazásait is. Emiatt a nemzeti jegyzékek vagy minősítések alkalmazásának lehetőségét e rendelet hatálybalépésétől számított öt éven belül meg kell szüntetni. | törölve |
Or. en
Módosítás 372
Ska Keller
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Jean Lambert, Bodil Valero
Rendeletre irányuló javaslat
48 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(48) A biztonságos származási országok közös uniós jegyzékének és a biztonságos harmadik országok közös uniós jegyzékének létrehozása a biztonságos származási országok tagállami jegyzékei között meglévő egyes különbségekre is megoldást nyújt. A tagállamok fenntartják a jogot arra, hogy olyan jogszabályokat alkalmazzanak vagy vezessenek be, amelyek lehetővé teszik az uniós szinten biztonságos harmadik országoknak nyilvánított vagy az uniós közös jegyzékben szereplő harmadik országoktól eltérő harmadik országok biztonságos származási országnak nyilvánítását, ugyanakkor az ilyen közös minősítés vagy jegyzék létrehozása biztosítja, hogy az elvet valamennyi tagország egységesen alkalmazza azokra a kérelmezőkre, akik a közös jegyzékben szereplő országokból származnak vagy akik valamely biztonságos harmadik országgal kapcsolatban állnak. Mindez elősegíti majd az eljárások alkalmazásának közelítését, és ezáltal visszatartja a nemzetközi védelmet kérelmezők továbbutazásait is. Emiatt a nemzeti jegyzékek vagy minősítések alkalmazásának lehetőségét e rendelet hatálybalépésétől számított öt éven belül meg kell szüntetni. | törölve |
Or. en
Módosítás 373
Rachida Dati
Rendeletre irányuló javaslat
48 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(48) A biztonságos származási országok közös uniós jegyzékének és a biztonságos harmadik országok közös uniós jegyzékének létrehozása a biztonságos származási országok tagállami jegyzékei között meglévő egyes különbségekre is megoldást nyújt. A tagállamok fenntartják a jogot arra, hogy olyan jogszabályokat alkalmazzanak vagy vezessenek be, amelyek lehetővé teszik az uniós szinten biztonságos harmadik országoknak nyilvánított vagy az uniós közös jegyzékben szereplő harmadik országoktól eltérő harmadik országok biztonságos származási országnak nyilvánítását, ugyanakkor az ilyen közös minősítés vagy jegyzék létrehozása biztosítja, hogy az elvet valamennyi tagország egységesen alkalmazza azokra a kérelmezőkre, akik a közös jegyzékben szereplő országokból származnak vagy akik valamely biztonságos harmadik országgal kapcsolatban állnak. Mindez elősegíti majd az eljárások alkalmazásának közelítését, és ezáltal visszatartja a nemzetközi védelmet kérelmezők továbbutazásait is. Emiatt a nemzeti jegyzékek vagy minősítések alkalmazásának lehetőségét e rendelet hatálybalépésétől számított öt éven belül meg kell szüntetni. | (48) A biztonságos származási országok közös uniós jegyzékének és a biztonságos harmadik országok közös uniós jegyzékének létrehozása a biztonságos származási országok tagállami jegyzékei között meglévő egyes különbségekre is megoldást nyújt. A tagállamok fenntartják a jogot arra, hogy olyan jogszabályokat alkalmazzanak vagy vezessenek be, amelyek lehetővé teszik az uniós szinten biztonságos harmadik országoknak nyilvánított vagy az uniós közös jegyzékben szereplő harmadik országoktól eltérő harmadik országok biztonságos származási országnak nyilvánítását, ugyanakkor az ilyen közös minősítés vagy jegyzék létrehozása biztosítja, hogy az elvet valamennyi tagország egységesen alkalmazza azokra a kérelmezőkre, akik a közös jegyzékben szereplő országokból származnak vagy akik valamely biztonságos harmadik országgal kapcsolatban állnak. Mindez elősegíti majd az eljárások alkalmazásának közelítését, és ezáltal visszatartja a nemzetközi védelmet kérelmezők továbbutazásait is. Emiatt a nemzeti jegyzékek vagy minősítések alkalmazásának lehetőségét e rendelet hatálybalépésétől számított öt éven belül meg kell szüntetni. E harmonizációs időtartam alatt a tagállamoknak biztosítaniuk kell a biztonságos származási országok közös uniós jegyzéke és a nemzeti jegyzékek közötti kapcsolat koherenciáját. A felfüggesztett vagy a közös uniós jegyzékből törölt harmadik ország nemzeti szinten nem nyilvánítható biztonságos származási országgá. |
Or. fr
Módosítás 374
Niedermüller Péter
Rendeletre irányuló javaslat
48 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(48) A biztonságos származási országok közös uniós jegyzékének és a biztonságos harmadik országok közös uniós jegyzékének létrehozása a biztonságos származási országok tagállami jegyzékei között meglévő egyes különbségekre is megoldást nyújt. A tagállamok fenntartják a jogot arra, hogy olyan jogszabályokat alkalmazzanak vagy vezessenek be, amelyek lehetővé teszik az uniós szinten biztonságos harmadik országoknak nyilvánított vagy az uniós közös jegyzékben szereplő harmadik országoktól eltérő harmadik országok biztonságos származási országnak nyilvánítását, ugyanakkor az ilyen közös minősítés vagy jegyzék létrehozása biztosítja, hogy az elvet valamennyi tagország egységesen alkalmazza azokra a kérelmezőkre, akik a közös jegyzékben szereplő országokból származnak vagy akik valamely biztonságos harmadik országgal kapcsolatban állnak. Mindez elősegíti majd az eljárások alkalmazásának közelítését, és ezáltal visszatartja a nemzetközi védelmet kérelmezők továbbutazásait is. Emiatt a nemzeti jegyzékek vagy minősítések alkalmazásának lehetőségét e rendelet hatálybalépésétől számított öt éven belül meg kell szüntetni. | (48) A biztonságos származási országok közös uniós jegyzékének létrehozása a biztonságos származási országok tagállami jegyzékei között meglévő egyes különbségekre is megoldást nyújt. A tagállamok fenntartják a jogot arra, hogy olyan jogszabályokat alkalmazzanak vagy vezessenek be, amelyek lehetővé teszik harmadik országok biztonságos származási országként történő kijelölését, ugyanakkor az ilyen közös jegyzék létrehozásának biztosítania kell, hogy az elvet valamennyi tagország egységesen alkalmazza azokra a kérelmezőkre, akik a közös jegyzékben szereplő országokból származnak. Mindez elősegíti majd az eljárások alkalmazásának közelítését, és ezáltal visszatartja a nemzetközi védelmet kérelmezők továbbutazásait is. Emiatt a biztonságos származási országok nemzeti jegyzékeinek alkalmazásának lehetőségét e rendelet hatálybalépésétől számított három éven belül meg kell szüntetni. |
Or. en
Indokolás
A későbbi módosításokkal való összhang érdekében benyújtott módosítás.
Módosítás 375
Maria Grapini
Rendeletre irányuló javaslat
48 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(48) A biztonságos származási országok közös uniós jegyzékének és a biztonságos harmadik országok közös uniós jegyzékének létrehozása a biztonságos származási országok tagállami jegyzékei között meglévő egyes különbségekre is megoldást nyújt. A tagállamok fenntartják a jogot arra, hogy olyan jogszabályokat alkalmazzanak vagy vezessenek be, amelyek lehetővé teszik az uniós szinten biztonságos harmadik országoknak nyilvánított vagy az uniós közös jegyzékben szereplő harmadik országoktól eltérő harmadik országok biztonságos származási országnak nyilvánítását, ugyanakkor az ilyen közös minősítés vagy jegyzék létrehozása biztosítja, hogy az elvet valamennyi tagország egységesen alkalmazza azokra a kérelmezőkre, akik a közös jegyzékben szereplő országokból származnak vagy akik valamely biztonságos harmadik országgal kapcsolatban állnak. Mindez elősegíti majd az eljárások alkalmazásának közelítését, és ezáltal visszatartja a nemzetközi védelmet kérelmezők továbbutazásait is. Emiatt a nemzeti jegyzékek vagy minősítések alkalmazásának lehetőségét e rendelet hatálybalépésétől számított öt éven belül meg kell szüntetni. | (48) A biztonságos származási országok közös uniós jegyzékének és a biztonságos harmadik országok közös uniós jegyzékének létrehozása a biztonságos származási országok tagállami jegyzékei között meglévő egyes különbségekre is megoldást nyújt, valamint elősegíti a kérelmek gyors feldolgozását. A tagállamok fenntartják a jogot arra, hogy olyan jogszabályokat alkalmazzanak vagy vezessenek be, amelyek lehetővé teszik az uniós szinten biztonságos harmadik országoknak nyilvánított vagy az uniós közös jegyzékben szereplő harmadik országoktól eltérő harmadik országok biztonságos származási országnak nyilvánítását, ugyanakkor az ilyen közös minősítés vagy jegyzék létrehozása biztosítja, hogy az elvet valamennyi tagország egységesen alkalmazza azokra a kérelmezőkre, akik a közös jegyzékben szereplő országokból származnak vagy akik valamely biztonságos harmadik országgal kapcsolatban állnak. Mindez elősegíti majd az eljárások alkalmazásának közelítését, és ezáltal visszatartja a nemzetközi védelmet kérelmezők továbbutazásait is. Ezen uniós mechanizmust átmenetileg a nemzeti jegyzékekkel párhuzamosan kell alkalmazni. Emiatt a nemzeti jegyzékek vagy minősítések alkalmazásának lehetőségét e rendelet hatálybalépésétől számított öt éven belül meg kell szüntetni. |
Or. ro
Módosítás 376
Jussi Halla-aho
Rendeletre irányuló javaslat
48 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(48) A biztonságos származási országok közös uniós jegyzékének és a biztonságos harmadik országok közös uniós jegyzékének létrehozása a biztonságos származási országok tagállami jegyzékei között meglévő egyes különbségekre is megoldást nyújt. A tagállamok fenntartják a jogot arra, hogy olyan jogszabályokat alkalmazzanak vagy vezessenek be, amelyek lehetővé teszik az uniós szinten biztonságos harmadik országoknak nyilvánított vagy az uniós közös jegyzékben szereplő harmadik országoktól eltérő harmadik országok biztonságos származási országnak nyilvánítását, ugyanakkor az ilyen közös minősítés vagy jegyzék létrehozása biztosítja, hogy az elvet valamennyi tagország egységesen alkalmazza azokra a kérelmezőkre, akik a közös jegyzékben szereplő országokból származnak vagy akik valamely biztonságos harmadik országgal kapcsolatban állnak. Mindez elősegíti majd az eljárások alkalmazásának közelítését, és ezáltal visszatartja a nemzetközi védelmet kérelmezők továbbutazásait is. Emiatt a nemzeti jegyzékek vagy minősítések alkalmazásának lehetőségét e rendelet hatálybalépésétől számított öt éven belül meg kell szüntetni. | (48) A biztonságos származási országok közös uniós jegyzékének és a biztonságos harmadik országok közös uniós jegyzékének létrehozása a biztonságos származási országok tagállami jegyzékei között meglévő egyes különbségekre is megoldást nyújt. A tagállamok fenntartják a jogot arra, hogy olyan jogszabályokat alkalmazzanak vagy vezessenek be, amelyek lehetővé teszik az uniós szinten biztonságos harmadik országoknak nyilvánított vagy az uniós közös jegyzékben szereplő harmadik országoktól eltérő harmadik országok biztonságos származási országnak nyilvánítását, ugyanakkor az ilyen közös minősítés vagy jegyzék létrehozása biztosítja, hogy az elvet valamennyi tagország egységesen alkalmazza azokra a kérelmezőkre, akik a közös jegyzékben szereplő országokból származnak vagy akik valamely biztonságos harmadik országgal kapcsolatban állnak. Mindez elősegíti majd az eljárások alkalmazásának közelítését, és ezáltal visszatartja a nemzetközi védelmet kérelmezők továbbutazásait is. |
Or. en
Módosítás 377
Rachida Dati
Rendeletre irányuló javaslat
48 a preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (48a) A biztonságos származási országok nemzeti jegyzékeinek harmonizációja érdekében az Európai Bizottság rendszeresen felülvizsgálja a harmadik országokban fennálló helyzetet annak biztosítása érdekében, hogy a biztonságos származási országok közös uniós jegyzéke teljes körű és hatékony legyen. A Bizottságnak adott esetben javaslatot kell kidolgoznia a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékének kibővítésére. A tagállamok számára is lehetőséget kell biztosítani arra, hogy javaslatokat nyújtsanak be a Bizottsághoz annak érdekében, hogy harmadik országokat vegyenek fel a biztonságos származási országok e közös jegyzékébe. A Bizottságnak ez esetben a rendelkezésére álló különféle információforrások alapján hat hónapos határidőn belül meg kell vizsgálnia ezeket a javaslatokat, és adott esetben javaslatot kell kidolgoznia a biztonságos származási országok közös jegyzékének kibővítésére. A Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy egy harmadik országnak a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékében való szerepeltetése mellett hatékony európai visszatérési politika is érvényesüljön, amelyet olyan hatályos visszafogadási egyezmények egészítenek ki, amelyek teljes körű tiszteletben tartása az uniós támogatás érintett országnak történő folyósításának feltétele. |
Or. fr
Módosítás 378
Niedermüller Péter, Sylvie Guillaume
Rendeletre irányuló javaslat
48 a preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (48a) A biztonságos származási országok közös uniós jegyzékének nem lehet célja az olyan országokból származó menedékkérők számának csökkentése, ahonnan jelentős számú kérelmet nyújtanak be, miközben az adott ország esetében az elismerési arány alacsony. A harmadik országok biztonságos származási országokká nyilvánítását kizárólag annak megállapítására kell alapozni, hogy az adott ország helyzete megfelel-e a harmadik országok biztonságos származási országokká nyilvánításának e rendeletben lefektetett közös kritériumainak. |
Or. en
Módosítás 379
Ska Keller
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Jean Lambert, Judith Sargentini
Rendeletre irányuló javaslat
49 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(49) A Bizottság az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének segítségével rendszeresen felülvizsgálja az uniós szinten biztonságos harmadik országoknak nyilvánított vagy a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékében szereplő harmadik országokban fennálló helyzetet. Az ilyen harmadik országban hirtelen rosszabbra forduló helyzet esetében a Bizottságnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktus révén határozott időre fel kell tudnia függeszteni az említett harmadik ország uniós szintű biztonságos harmadik országgá nyilvánítását vagy a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékében való szereplését. Ezenfelül ebben az esetben a Bizottságnak a harmadik ország uniós szintű biztonságos harmadik országgá nyilvánításának vagy a harmadik országnak a származási országok közös uniós jegyzékében való szerepeltetésének megszüntetésére vonatkozó módosítást is javasolnia kell a harmadik ország felfüggesztéséről szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követő három hónapon belül. | törölve |
Or. en
Módosítás 380
Jussi Halla-aho
Rendeletre irányuló javaslat
49 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(49) A Bizottság az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének segítségével rendszeresen felülvizsgálja az uniós szinten biztonságos harmadik országoknak nyilvánított vagy a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékében szereplő harmadik országokban fennálló helyzetet. Az ilyen harmadik országban hirtelen rosszabbra forduló helyzet esetében a Bizottságnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktus révén határozott időre fel kell tudnia függeszteni az említett harmadik ország uniós szintű biztonságos harmadik országgá nyilvánítását vagy a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékében való szereplését. Ezenfelül ebben az esetben a Bizottságnak a harmadik ország uniós szintű biztonságos harmadik országgá nyilvánításának vagy a harmadik országnak a származási országok közös uniós jegyzékében való szerepeltetésének megszüntetésére vonatkozó módosítást is javasolnia kell a harmadik ország felfüggesztéséről szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követő három hónapon belül. | (49) A Bizottság az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének segítségével rendszeresen felülvizsgálja az uniós szinten biztonságos harmadik országoknak nyilvánított vagy a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékében szereplő harmadik országokban fennálló helyzetet, és nyomon követi a várható új országokban fennálló helyzetet a célból, hogy uniós szinten biztonságos harmadik országoknak nyilvánítsa vagy a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékébe felvegye őket. Az ilyen harmadik országban hirtelen rosszabbra forduló helyzet esetében a Bizottságnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktus révén határozott időre fel kell tudnia függeszteni az említett harmadik ország uniós szintű biztonságos harmadik országgá nyilvánítását vagy a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékében való szereplését. Ezenfelül ebben az esetben a Bizottságnak a harmadik ország uniós szintű biztonságos harmadik országgá nyilvánításának vagy a harmadik országnak a származási országok közös uniós jegyzékében való szerepeltetésének megszüntetésére vonatkozó módosítást is javasolnia kell a harmadik ország felfüggesztéséről szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követő három hónapon belül. |
Or. en
Módosítás 381
Rachida Dati
Rendeletre irányuló javaslat
49 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(49) A Bizottság az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének segítségével rendszeresen felülvizsgálja az uniós szinten biztonságos harmadik országoknak nyilvánított vagy a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékében szereplő harmadik országokban fennálló helyzetet. Az ilyen harmadik országban hirtelen rosszabbra forduló helyzet esetében a Bizottságnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktus révén határozott időre fel kell tudnia függeszteni az említett harmadik ország uniós szintű biztonságos harmadik országgá nyilvánítását vagy a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékében való szereplését. Ezenfelül ebben az esetben a Bizottságnak a harmadik ország uniós szintű biztonságos harmadik országgá nyilvánításának vagy a harmadik országnak a származási országok közös uniós jegyzékében való szerepeltetésének megszüntetésére vonatkozó módosítást is javasolnia kell a harmadik ország felfüggesztéséről szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követő három hónapon belül. | (49) A Bizottság az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének segítségével rendszeresen felülvizsgálja az uniós szinten biztonságos harmadik országoknak nyilvánított vagy a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékében szereplő harmadik országokban fennálló helyzetet. Az ilyen harmadik országban hirtelen rosszabbra forduló helyzet esetében a Bizottságnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktus révén határozott időre fel kell tudnia függeszteni az említett harmadik ország uniós szintű biztonságos harmadik országgá nyilvánítását vagy a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékében való szereplését. Ezenfelül ebben az esetben a Bizottságnak a harmadik ország uniós szintű biztonságos harmadik országgá nyilvánításának vagy a harmadik országnak a származási országok közös uniós jegyzékében való szerepeltetésének megszüntetésére vonatkozó módosítást is javasolnia kell a harmadik ország felfüggesztéséről szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követő három hónapon belül. Ha e meghatározott időn belül nem kerül sor ilyen módosítási javaslat benyújtására, a felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatályát meg kell szüntetni. |
Or. fr
Módosítás 382
Marina Albiol Guzmán
Rendeletre irányuló javaslat
49 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(49) A Bizottság az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének segítségével rendszeresen felülvizsgálja az uniós szinten biztonságos harmadik országoknak nyilvánított vagy a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékében szereplő harmadik országokban fennálló helyzetet. Az ilyen harmadik országban hirtelen rosszabbra forduló helyzet esetében a Bizottságnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktus révén határozott időre fel kell tudnia függeszteni az említett harmadik ország uniós szintű biztonságos harmadik országgá nyilvánítását vagy a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékében való szereplését. Ezenfelül ebben az esetben a Bizottságnak a harmadik ország uniós szintű biztonságos harmadik országgá nyilvánításának vagy a harmadik országnak a származási országok közös uniós jegyzékében való szerepeltetésének megszüntetésére vonatkozó módosítást is javasolnia kell a harmadik ország felfüggesztéséről szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követő három hónapon belül. | (49) A Bizottság az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének segítségével rendszeresen felülvizsgálja az uniós szinten biztonságos harmadik országoknak nyilvánított vagy a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékében szereplő harmadik országokban fennálló helyzetet. Az ilyen harmadik országban hirtelen rosszabbra forduló helyzet esetében a Bizottságnak fel kell tudnia függeszteni az említett harmadik ország uniós szintű biztonságos harmadik országgá nyilvánítását vagy a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékében való szereplését. Ezenfelül ebben az esetben a Bizottságnak a harmadik ország uniós szintű biztonságos harmadik országgá nyilvánításának vagy a harmadik országnak a származási országok közös uniós jegyzékében való szerepeltetésének megszüntetésére vonatkozó módosítást is javasolnia kell a harmadik ország felfüggesztéséről szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követő három hónapon belül. |
Or. en
Módosítás 383
Niedermüller Péter, Sylvie Guillaume
Rendeletre irányuló javaslat
49 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(49) A Bizottság az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének segítségével rendszeresen felülvizsgálja az uniós szinten biztonságos harmadik országoknak nyilvánított vagy a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékében szereplő harmadik országokban fennálló helyzetet. Az ilyen harmadik országban hirtelen rosszabbra forduló helyzet esetében a Bizottságnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktus révén határozott időre fel kell tudnia függeszteni az említett harmadik ország uniós szintű biztonságos harmadik országgá nyilvánítását vagy a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékében való szereplését. Ezenfelül ebben az esetben a Bizottságnak a harmadik ország uniós szintű biztonságos harmadik országgá nyilvánításának vagy a harmadik országnak a származási országok közös uniós jegyzékében való szerepeltetésének megszüntetésére vonatkozó módosítást is javasolnia kell a harmadik ország felfüggesztéséről szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követő három hónapon belül. | (49) A Bizottság az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének segítségével rendszeresen felülvizsgálja az uniós szinten biztonságos harmadik országoknak nyilvánított vagy a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékében szereplő harmadik országokban fennálló helyzetet. Az ilyen harmadik országban hirtelen rosszabbra forduló helyzet esetében a Bizottságnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktus révén határozott időre fel kell tudnia függeszteni az említett harmadik ország uniós szintű biztonságos harmadik országgá nyilvánítását vagy a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékében való szereplését. Ezenfelül ebben az esetben a Bizottságnak a harmadik ország uniós szintű biztonságos harmadik országgá nyilvánításának vagy a harmadik országnak a származási országok közös uniós jegyzékében való szerepeltetésének megszüntetésére vonatkozó módosítást is javasolnia kell a harmadik ország felfüggesztéséről szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követő hat hónapon belül. |
Or. en
Módosítás 384
Ska Keller
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Jean Lambert, Judith Sargentini
Rendeletre irányuló javaslat
50 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(50) E megalapozott értékelés céljából a Bizottságnak figyelembe kell vennie a rendelkezésére álló valamennyi információforrást, különösképpen az Európai Tanács által tagjelölt országnak nyilvánított harmadik országokra vonatkozó, az elért eredményekről szóló éves bizottsági jelentéseket, az Európai Külügyi Szolgálat rendszeres jelentéseit és a tagállamok, az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége, az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosa, az Európa Tanács és más érintett nemzetközi szervezetek által adott információkat. A Bizottság valamely harmadik ország uniós szinten biztonságos harmadik országgá nyilvánításának vagy a harmadik országnak a közös uniós jegyzékben való szereplésének felfüggesztését hat hónappal meghosszabbíthatja, és a meghosszabbítást egy alkalommal megújíthatja. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytat, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról. | törölve |
Or. en
Módosítás 385
Jussi Halla-aho
Rendeletre irányuló javaslat
50 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(50) E megalapozott értékelés céljából a Bizottságnak figyelembe kell vennie a rendelkezésére álló valamennyi információforrást, különösképpen az Európai Tanács által tagjelölt országnak nyilvánított harmadik országokra vonatkozó, az elért eredményekről szóló éves bizottsági jelentéseket, az Európai Külügyi Szolgálat rendszeres jelentéseit és a tagállamok, az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége, az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosa, az Európa Tanács és más érintett nemzetközi szervezetek által adott információkat. A Bizottság valamely harmadik ország uniós szinten biztonságos harmadik országgá nyilvánításának vagy a harmadik országnak a közös uniós jegyzékben való szereplésének felfüggesztését hat hónappal meghosszabbíthatja, és a meghosszabbítást egy alkalommal megújíthatja. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytat, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról. | (50) E megalapozott értékelés céljából a Bizottságnak figyelembe kell vennie a rendelkezésére álló valamennyi információforrást, különösképpen az Európai Tanács által tagjelölt országnak nyilvánított harmadik országokra vonatkozó, az elért eredményekről szóló éves bizottsági jelentéseket, az Európai Külügyi Szolgálat rendszeres jelentéseit és a tagállamok, valamint az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége által adott információkat. A Bizottság valamely harmadik ország uniós szinten biztonságos harmadik országgá nyilvánításának vagy a harmadik országnak a közös uniós jegyzékben való szereplésének felfüggesztését három hónappal meghosszabbíthatja, és a meghosszabbítást egy alkalommal megújíthatja. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytat, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról. |
Or. en
Módosítás 386
Marina Albiol Guzmán
Rendeletre irányuló javaslat
50 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(50) E megalapozott értékelés céljából a Bizottságnak figyelembe kell vennie a rendelkezésére álló valamennyi információforrást, különösképpen az Európai Tanács által tagjelölt országnak nyilvánított harmadik országokra vonatkozó, az elért eredményekről szóló éves bizottsági jelentéseket, az Európai Külügyi Szolgálat rendszeres jelentéseit és a tagállamok, az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége, az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosa, az Európa Tanács és más érintett nemzetközi szervezetek által adott információkat. A Bizottság valamely harmadik ország uniós szinten biztonságos harmadik országgá nyilvánításának vagy a harmadik országnak a közös uniós jegyzékben való szereplésének felfüggesztését hat hónappal meghosszabbíthatja, és a meghosszabbítást egy alkalommal megújíthatja. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytat, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról. | (50) E megalapozott értékelés céljából a Bizottságnak figyelembe kell vennie a rendelkezésére álló valamennyi információforrást, különösképpen az Európai Tanács által tagjelölt országnak nyilvánított harmadik országokra vonatkozó, az elért eredményekről szóló éves bizottsági jelentéseket, az Európai Külügyi Szolgálat rendszeres jelentéseit és az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosa, az Európa Tanács és más érintett kormányzati és nem kormányzati nemzetközi szervezetek által adott információkat. A Bizottság valamely harmadik ország uniós szinten biztonságos harmadik országgá nyilvánításának vagy a harmadik országnak a közös uniós jegyzékben való szereplésének felfüggesztését hat hónappal meghosszabbíthatja, és a meghosszabbítást egy alkalommal megújíthatja. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytat, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról. |
Or. en
Módosítás 387
Ska Keller
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Jean Lambert, Judith Sargentini
Rendeletre irányuló javaslat
51 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(51) Ha a felhatalmazáson alapuló jogi aktus érvényességének és a meghosszabbítás ideje letelt, új felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása hiányában a harmadik ország uniós szinten biztonságos származási országgá nyilvánítása vagy biztonságos származási országok közös uniós jegyzékében való szerepeltetés nem függeszthető fel. Ez nem érinti a harmadik országnak a jegyzékből való eltávolításáról szóló módosítási javaslatot. | törölve |
Or. en
Módosítás 388
Marina Albiol Guzmán
Rendeletre irányuló javaslat
51 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(51) Ha a felhatalmazáson alapuló jogi aktus érvényességének és a meghosszabbítás ideje letelt, új felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása hiányában a harmadik ország uniós szinten biztonságos származási országgá nyilvánítása vagy biztonságos származási országok közös uniós jegyzékében való szerepeltetés nem függeszthető fel. Ez nem érinti a harmadik országnak a jegyzékből való eltávolításáról szóló módosítási javaslatot. | törölve |
Or. en
Módosítás 389
Udo Voigt
Rendeletre irányuló javaslat
52 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(52) A Bizottság az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének segítségével rendszeresen felülvizsgálja a biztonságos származási országok vagy a biztonságos harmadik országok közös uniós jegyzékéből eltávolított harmadik országokban fennálló helyzetet, ideértve azt az esetet is, ha valamely tagállam értesíti a Bizottságot, hogy megalapozott értékelés alapján úgy ítéli meg, hogy az adott harmadik ország helyzetében bekövetkezett változás folytán ismét teljesíti a biztonságossá nyilvánításra e rendeletben meghatározott feltételeket. Ilyen esetben a tagállam csak akkor nyilváníthatja nemzeti szinten az adott harmadik országot biztonságos származási országgá vagy biztonságos harmadik országgá, ha a Bizottság nem emel kifogást az ilyen kijelölés ellen. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ezek a feltételek teljesülnek, javasolhatja a harmadik országok uniós szinten biztonságossá nyilvánítását vagy a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékének a harmadik ország felvételével történő módosítását. | törölve |
Or. de
Módosítás 390
Marina Albiol Guzmán
Rendeletre irányuló javaslat
52 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(52) A Bizottság az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének segítségével rendszeresen felülvizsgálja a biztonságos származási országok vagy a biztonságos harmadik országok közös uniós jegyzékéből eltávolított harmadik országokban fennálló helyzetet, ideértve azt az esetet is, ha valamely tagállam értesíti a Bizottságot, hogy megalapozott értékelés alapján úgy ítéli meg, hogy az adott harmadik ország helyzetében bekövetkezett változás folytán ismét teljesíti a biztonságossá nyilvánításra e rendeletben meghatározott feltételeket. Ilyen esetben a tagállam csak akkor nyilváníthatja nemzeti szinten az adott harmadik országot biztonságos származási országgá vagy biztonságos harmadik országgá, ha a Bizottság nem emel kifogást az ilyen kijelölés ellen. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ezek a feltételek teljesülnek, javasolhatja a harmadik országok uniós szinten biztonságossá nyilvánítását vagy a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékének a harmadik ország felvételével történő módosítását. | törölve |
Or. en
Módosítás 391
Ska Keller
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Jean Lambert, Judith Sargentini
Rendeletre irányuló javaslat
52 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(52) A Bizottság az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének segítségével rendszeresen felülvizsgálja a biztonságos származási országok vagy a biztonságos harmadik országok közös uniós jegyzékéből eltávolított harmadik országokban fennálló helyzetet, ideértve azt az esetet is, ha valamely tagállam értesíti a Bizottságot, hogy megalapozott értékelés alapján úgy ítéli meg, hogy az adott harmadik ország helyzetében bekövetkezett változás folytán ismét teljesíti a biztonságossá nyilvánításra e rendeletben meghatározott feltételeket. Ilyen esetben a tagállam csak akkor nyilváníthatja nemzeti szinten az adott harmadik országot biztonságos származási országgá vagy biztonságos harmadik országgá, ha a Bizottság nem emel kifogást az ilyen kijelölés ellen. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ezek a feltételek teljesülnek, javasolhatja a harmadik országok uniós szinten biztonságossá nyilvánítását vagy a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékének a harmadik ország felvételével történő módosítását. | törölve |
Or. en
Módosítás 392
Jussi Halla-aho
Rendeletre irányuló javaslat
52 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(52) A Bizottság az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének segítségével rendszeresen felülvizsgálja a biztonságos származási országok vagy a biztonságos harmadik országok közös uniós jegyzékéből eltávolított harmadik országokban fennálló helyzetet, ideértve azt az esetet is, ha valamely tagállam értesíti a Bizottságot, hogy megalapozott értékelés alapján úgy ítéli meg, hogy az adott harmadik ország helyzetében bekövetkezett változás folytán ismét teljesíti a biztonságossá nyilvánításra e rendeletben meghatározott feltételeket. Ilyen esetben a tagállam csak akkor nyilváníthatja nemzeti szinten az adott harmadik országot biztonságos származási országgá vagy biztonságos harmadik országgá, ha a Bizottság nem emel kifogást az ilyen kijelölés ellen. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ezek a feltételek teljesülnek, javasolhatja a harmadik országok uniós szinten biztonságossá nyilvánítását vagy a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékének a harmadik ország felvételével történő módosítását. | (52) A Bizottság az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének segítségével rendszeresen felülvizsgálja a biztonságos származási országok vagy a biztonságos harmadik országok közös uniós jegyzékéből eltávolított harmadik országokban és az ilyen várható új országokban fennálló helyzetet, ideértve azt az esetet is, ha valamely tagállam értesíti a Bizottságot, hogy megalapozott értékelés alapján úgy ítéli meg, hogy az adott harmadik ország helyzetében bekövetkezett változás folytán teljesíti a biztonságossá nyilvánításra e rendeletben meghatározott feltételeket. Ilyen esetben a tagállam az adott harmadik országot biztonságos származási országgá vagy biztonságos harmadik országgá nyilváníthatja nemzeti szinten. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ezek a feltételek teljesülnek, javasolja a harmadik országok uniós szinten biztonságossá nyilvánítását vagy a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékének a harmadik ország felvételével történő módosítását. A várható harmadik országban hirtelen jobbra forduló helyzet esetében a Bizottság alkalmazhatja a felhatalmazáson alapuló jogi aktusra vonatkozó eljárást, és az eljárás felgyorsítása érdekében javasolhatja e rendelet későbbi módosítását. |
Or. en
Módosítás 393
Niedermüller Péter, Sylvie Guillaume
Rendeletre irányuló javaslat
52 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(52) A Bizottság az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének segítségével rendszeresen felülvizsgálja a biztonságos származási országok vagy a biztonságos harmadik országok közös uniós jegyzékéből eltávolított harmadik országokban fennálló helyzetet, ideértve azt az esetet is, ha valamely tagállam értesíti a Bizottságot, hogy megalapozott értékelés alapján úgy ítéli meg, hogy az adott harmadik ország helyzetében bekövetkezett változás folytán ismét teljesíti a biztonságossá nyilvánításra e rendeletben meghatározott feltételeket. Ilyen esetben a tagállam csak akkor nyilváníthatja nemzeti szinten az adott harmadik országot biztonságos származási országgá vagy biztonságos harmadik országgá, ha a Bizottság nem emel kifogást az ilyen kijelölés ellen. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ezek a feltételek teljesülnek, javasolhatja a harmadik országok uniós szinten biztonságossá nyilvánítását vagy a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékének a harmadik ország felvételével történő módosítását. | (52) A Bizottság az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének segítségével rendszeresen felülvizsgálja a biztonságos származási országok vagy biztonságos harmadik országok közös uniós jegyzékéből eltávolított harmadik országokban fennálló helyzetet. Amennyiben egy harmadik országot eltávolítottak a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékéből, valamely tagállam – amennyiben úgy ítéli meg – értesítheti a Bizottságot, hogy a szóban forgó harmadik ország helyzetében bekövetkezett változások következtében az ismét megfelel az e rendelet 1. mellékletében meghatározott feltételeknek a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékébe való felvételre vonatkozóan. A Bizottság megvizsgál minden ilyen tagállami értesítést, és szükség esetén javaslatot nyújt be az Európai Parlament és a Tanács részére arra vonatkozóan, hogy ennek megfelelően módosítsák a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékét. Amennyiben a Bizottság úgy dönt, hogy nem nyújt be ilyen javaslatot, a tagállamok az adott országot nem nyilváníthatják biztonságos származási országnak nemzeti szinten. |
Or. en
Módosítás 394
Rachida Dati
Rendeletre irányuló javaslat
52 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(52) A Bizottság az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének segítségével rendszeresen felülvizsgálja a biztonságos származási országok vagy a biztonságos harmadik országok közös uniós jegyzékéből eltávolított harmadik országokban fennálló helyzetet, ideértve azt az esetet is, ha valamely tagállam értesíti a Bizottságot, hogy megalapozott értékelés alapján úgy ítéli meg, hogy az adott harmadik ország helyzetében bekövetkezett változás folytán ismét teljesíti a biztonságossá nyilvánításra e rendeletben meghatározott feltételeket. Ilyen esetben a tagállam csak akkor nyilváníthatja nemzeti szinten az adott harmadik országot biztonságos származási országgá vagy biztonságos harmadik országgá, ha a Bizottság nem emel kifogást az ilyen kijelölés ellen. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ezek a feltételek teljesülnek, javasolhatja a harmadik országok uniós szinten biztonságossá nyilvánítását vagy a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékének a harmadik ország felvételével történő módosítását. | (52) A Bizottság az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének segítségével rendszeresen felülvizsgálja a biztonságos származási országok vagy a biztonságos harmadik országok közös uniós jegyzékéből eltávolított harmadik országokban fennálló helyzetet, ideértve azt az esetet is, ha valamely tagállam értesíti a Bizottságot, hogy megalapozott értékelés alapján úgy ítéli meg, hogy az adott harmadik ország helyzetében bekövetkezett változás folytán ismét teljesíti a biztonságossá nyilvánításra e rendeletben meghatározott feltételeket. Ilyen esetben a tagállam csak akkor nyilváníthatja nemzeti szinten az adott harmadik országot biztonságos származási országgá vagy biztonságos harmadik országgá, ha a Bizottság nem emel kifogást az ilyen kijelölés ellen. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ezek a feltételek teljesülnek, javasolnia kell a harmadik országok uniós szinten biztonságossá nyilvánítását vagy a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékének a harmadik ország felvételével történő módosítását. |
Or. fr
Módosítás 395
Brice Hortefeux
Rendeletre irányuló javaslat
52 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(52) A Bizottság az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének segítségével rendszeresen felülvizsgálja a biztonságos származási országok vagy a biztonságos harmadik országok közös uniós jegyzékéből eltávolított harmadik országokban fennálló helyzetet, ideértve azt az esetet is, ha valamely tagállam értesíti a Bizottságot, hogy megalapozott értékelés alapján úgy ítéli meg, hogy az adott harmadik ország helyzetében bekövetkezett változás folytán ismét teljesíti a biztonságossá nyilvánításra e rendeletben meghatározott feltételeket. Ilyen esetben a tagállam csak akkor nyilváníthatja nemzeti szinten az adott harmadik országot biztonságos származási országgá vagy biztonságos harmadik országgá, ha a Bizottság nem emel kifogást az ilyen kijelölés ellen. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ezek a feltételek teljesülnek, javasolhatja a harmadik országok uniós szinten biztonságossá nyilvánítását vagy a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékének a harmadik ország felvételével történő módosítását. | (52) A Bizottság az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének segítségével rendszeresen felülvizsgálja a biztonságos származási országok vagy a biztonságos harmadik országok közös uniós jegyzékéből eltávolított harmadik országokban fennálló helyzetet, ideértve azt az esetet is, ha valamely tagállam értesíti a Bizottságot, hogy megalapozott értékelés alapján úgy ítéli meg, hogy az adott harmadik ország helyzetében bekövetkezett változás folytán ismét teljesíti a biztonságossá nyilvánításra ebben az irányelvben meghatározott feltételeket. Ilyen esetben a tagállam csak akkor nyilváníthatja nemzeti szinten az adott harmadik országot biztonságos származási országgá vagy biztonságos harmadik országgá, ha a Bizottság nem emel kifogást az ilyen kijelölés ellen. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ezek a feltételek teljesülnek, javasolhatja a harmadik országok uniós szinten biztonságossá nyilvánítását vagy a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékének a harmadik ország felvételével történő módosítását. |
Or. fr
Módosítás 396
Marina Albiol Guzmán
Rendeletre irányuló javaslat
53 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(53) A biztonságos származási országok vonatkozásában a 2015. július 20-i Bel- és Igazságügyi Tanácsnak – amelynek során a tagállamok egyetértettek abban, hogy a Nyugat-Balkán biztonságának valamennyi tagállam általi értékelését prioritásként kell kezelni – a biztonságos származási országokról szóló következtetéseit követően 2015. szeptember 2-án az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége egy szakértői szintű ülést szervezett a tagállamokkal, ahol széles körű egyetértés volt a tekintetben, hogy Albániát, Bosznia-Hercegovinát, Koszovót*,30 Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságot, Montenegrót, Szerbiát és Törökországot e rendelet értelmében biztonságos származási országnak kell tekinteni. | törölve |
_________________ |
|
30 * Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (99) ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével. |
|
Or. en
Módosítás 397
Ska Keller
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Jean Lambert, Judith Sargentini
Rendeletre irányuló javaslat
53 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(53) A biztonságos származási országok vonatkozásában a 2015. július 20-i Bel- és Igazságügyi Tanácsnak – amelynek során a tagállamok egyetértettek abban, hogy a Nyugat-Balkán biztonságának valamennyi tagállam általi értékelését prioritásként kell kezelni – a biztonságos származási országokról szóló következtetéseit követően 2015. szeptember 2-án az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége egy szakértői szintű ülést szervezett a tagállamokkal, ahol széles körű egyetértés volt a tekintetben, hogy Albániát, Bosznia-Hercegovinát, Koszovót*,30 Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságot, Montenegrót, Szerbiát és Törökországot e rendelet értelmében biztonságos származási országnak kell tekinteni. | törölve |
_________________ |
|
30 * Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (99) ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével. |
|
Or. en
Módosítás 398
Ska Keller
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Jean Lambert, Judith Sargentini
Rendeletre irányuló javaslat
54 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(54) Széles körű információforrásokra támaszkodva – ideértve különösen az Európai Külügyi Szolgálat által rendszeresen készített jelentéseket, valamint a tagállamok, az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége, az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosa, az Európa Tanács és más érintett nemzetközi szervezetek által nyújtott információkat – számos harmadik ország esetében úgy ítélik meg, hogy azok biztonságos származási országnak minősülhetnek. | törölve |
Or. en
Módosítás 399
Marina Albiol Guzmán
Rendeletre irányuló javaslat
54 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(54) Széles körű információforrásokra támaszkodva – ideértve különösen az Európai Külügyi Szolgálat által rendszeresen készített jelentéseket, valamint a tagállamok, az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége, az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosa, az Európa Tanács és más érintett nemzetközi szervezetek által nyújtott információkat – számos harmadik ország esetében úgy ítélik meg, hogy azok biztonságos származási országnak minősülhetnek. | törölve |
Or. en
Módosítás 400
Jussi Halla-aho
Rendeletre irányuló javaslat
54 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(54) Széles körű információforrásokra támaszkodva – ideértve különösen az Európai Külügyi Szolgálat által rendszeresen készített jelentéseket, valamint a tagállamok, az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége, az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosa, az Európa Tanács és más érintett nemzetközi szervezetek által nyújtott információkat – számos harmadik ország esetében úgy ítélik meg, hogy azok biztonságos származási országnak minősülhetnek. | (54) Széles körű információforrásokra támaszkodva – ideértve különösen az Európai Külügyi Szolgálat által rendszeresen készített jelentéseket, valamint a tagállamok és az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége által nyújtott információkat – számos harmadik ország esetében úgy ítélik meg, hogy azok biztonságos származási országnak minősülhetnek. |
Or. en
Módosítás 401
Ska Keller
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Jean Lambert, Judith Sargentini
Rendeletre irányuló javaslat
55 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(55) Albánia tekintetében az üldöztetés vagy embertelen bánásmód elleni védelem jogalapját megfelelően biztosítják az emberi jogokra vonatkozó és hátrányos megkülönböztetés elleni anyagi jogi és eljárásjogi szabályok, ideértve azt is, hogy az ország tagja valamennyi fontos nemzetközi emberi jogi szerződésnek. 2014-ben az Emberi Jogok Európai Bírósága 150 kérelemből négy esetében talált jogsértést. Nincs jele a saját állampolgárok olyan harmadik országokba való kiutasításával, kitoloncolásával vagy kiadatásával kapcsolatos incidenseknek, ahol többek között komolyan fenyegeti az a veszély, hogy halálra ítélik, kínozzák, üldözik vagy más embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek vetik alá, vagy ahol az életét vagy a szabadságát veszély fenyegetné a faji hovatartozása, vallása, nemzetisége, szexuális irányultsága, valamely társadalmi csoporthoz tartozása vagy politikai meggyőződése miatt; illetve amely esetében komolyan fennáll annak a veszélye, hogy kiutasítják, kitoloncolják vagy kiadják egy másik ilyen országba. 2014-ben a tagállamok megítélése szerint az albán állampolgárok által benyújtott menedékjog iránti kérelmek 7,8 %-a (1040) volt megalapozott. Legalább nyolc tagállam nyilvánította Albániát biztonságos származási országnak. Albániát az Európai Tanács tagjelölt országnak nyilvánította. A kijelölés időpontjában Albánia teljesítette az Európai Tanács 1993. június 21–22-i koppenhágai ülésén meghatározott feltételeket, amelyek a demokráciát szavatoló intézményi stabilitásra, a jogállamiság elvére, az emberi jogokra, valamint a kisebbségek tiszteletben tartására és védelmére vonatkoznak, és Albániának továbbra is meg kell felelnie az említett követelményeknek annak érdekében, hogy taggá váljon az elért eredményekről szóló éves jelentésekben foglalt ajánlásokkal összhangban. | törölve |
Or. en
Módosítás 402
Marina Albiol Guzmán
Rendeletre irányuló javaslat
55 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(55) Albánia tekintetében az üldöztetés vagy embertelen bánásmód elleni védelem jogalapját megfelelően biztosítják az emberi jogokra vonatkozó és hátrányos megkülönböztetés elleni anyagi jogi és eljárásjogi szabályok, ideértve azt is, hogy az ország tagja valamennyi fontos nemzetközi emberi jogi szerződésnek. 2014-ben az Emberi Jogok Európai Bírósága 150 kérelemből négy esetében talált jogsértést. Nincs jele a saját állampolgárok olyan harmadik országokba való kiutasításával, kitoloncolásával vagy kiadatásával kapcsolatos incidenseknek, ahol többek között komolyan fenyegeti az a veszély, hogy halálra ítélik, kínozzák, üldözik vagy más embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek vetik alá, vagy ahol az életét vagy a szabadságát veszély fenyegetné a faji hovatartozása, vallása, nemzetisége, szexuális irányultsága, valamely társadalmi csoporthoz tartozása vagy politikai meggyőződése miatt; illetve amely esetében komolyan fennáll annak a veszélye, hogy kiutasítják, kitoloncolják vagy kiadják egy másik ilyen országba. 2014-ben a tagállamok megítélése szerint az albán állampolgárok által benyújtott menedékjog iránti kérelmek 7,8 %-a (1040) volt megalapozott. Legalább nyolc tagállam nyilvánította Albániát biztonságos származási országnak. Albániát az Európai Tanács tagjelölt országnak nyilvánította. A kijelölés időpontjában Albánia teljesítette az Európai Tanács 1993. június 21–22-i koppenhágai ülésén meghatározott feltételeket, amelyek a demokráciát szavatoló intézményi stabilitásra, a jogállamiság elvére, az emberi jogokra, valamint a kisebbségek tiszteletben tartására és védelmére vonatkoznak, és Albániának továbbra is meg kell felelnie az említett követelményeknek annak érdekében, hogy taggá váljon az elért eredményekről szóló éves jelentésekben foglalt ajánlásokkal összhangban. | törölve |
Or. en
Módosítás 403
Emil Radev
Rendeletre irányuló javaslat
55 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(55) Albánia tekintetében az üldöztetés vagy embertelen bánásmód elleni védelem jogalapját megfelelően biztosítják az emberi jogokra vonatkozó és hátrányos megkülönböztetés elleni anyagi jogi és eljárásjogi szabályok, ideértve azt is, hogy az ország tagja valamennyi fontos nemzetközi emberi jogi szerződésnek. 2014-ben az Emberi Jogok Európai Bírósága 150 kérelemből négy esetében talált jogsértést. Nincs jele a saját állampolgárok olyan harmadik országokba való kiutasításával, kitoloncolásával vagy kiadatásával kapcsolatos incidenseknek, ahol többek között komolyan fenyegeti az a veszély, hogy halálra ítélik, kínozzák, üldözik vagy más embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek vetik alá, vagy ahol az életét vagy a szabadságát veszély fenyegetné a faji hovatartozása, vallása, nemzetisége, szexuális irányultsága, valamely társadalmi csoporthoz tartozása vagy politikai meggyőződése miatt; illetve amely esetében komolyan fennáll annak a veszélye, hogy kiutasítják, kitoloncolják vagy kiadják egy másik ilyen országba. 2014-ben a tagállamok megítélése szerint az albán állampolgárok által benyújtott menedékjog iránti kérelmek 7,8 %-a (1040) volt megalapozott. Legalább nyolc tagállam nyilvánította Albániát biztonságos származási országnak. Albániát az Európai Tanács tagjelölt országnak nyilvánította. A kijelölés időpontjában Albánia teljesítette az Európai Tanács 1993. június 21–22-i koppenhágai ülésén meghatározott feltételeket, amelyek a demokráciát szavatoló intézményi stabilitásra, a jogállamiság elvére, az emberi jogokra, valamint a kisebbségek tiszteletben tartására és védelmére vonatkoznak, és Albániának továbbra is meg kell felelnie az említett követelményeknek annak érdekében, hogy taggá váljon az elért eredményekről szóló éves jelentésekben foglalt ajánlásokkal összhangban. | (55) Albánia tekintetében az üldöztetés vagy embertelen bánásmód elleni védelem jogalapját megfelelően biztosítják az emberi jogokra vonatkozó és hátrányos megkülönböztetés elleni anyagi jogi és eljárásjogi szabályok, ideértve azt is, hogy az ország tagja valamennyi fontos nemzetközi emberi jogi szerződésnek. 2014-ben az Emberi Jogok Európai Bírósága 150 kérelemből négy esetében talált jogsértést. Nincs jele a saját állampolgárok olyan harmadik országokba való kiutasításával, kitoloncolásával vagy kiadatásával kapcsolatos incidenseknek, ahol többek között komolyan fenyegeti az a veszély, hogy halálra ítélik, kínozzák, üldözik vagy más embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek vetik alá, vagy ahol az életét vagy a szabadságát veszély fenyegetné a faji hovatartozása, vallása, nemzetisége, valamely társadalmi csoporthoz tartozása vagy politikai meggyőződése miatt; illetve amely esetében komolyan fennáll annak a veszélye, hogy kiutasítják, kitoloncolják vagy kiadják egy másik ilyen országba. 2014-ben a tagállamok megítélése szerint az albán állampolgárok által benyújtott menedékjog iránti kérelmek 7,8%-a (1040) volt megalapozott. Legalább nyolc tagállam nyilvánította Albániát biztonságos származási országnak. Albániát az Európai Tanács tagjelölt országnak nyilvánította. A kijelölés időpontjában Albánia teljesítette az Európai Tanács 1993. június 21–22-i koppenhágai ülésén meghatározott feltételeket, amelyek a demokráciát szavatoló intézményi stabilitásra, a jogállamiság elvére, az emberi jogokra, valamint a kisebbségek tiszteletben tartására és védelmére vonatkoznak, és Albániának továbbra is meg kell felelnie az említett követelményeknek annak érdekében, hogy taggá váljon az elért eredményekről szóló éves jelentésekben foglalt ajánlásokkal összhangban. |
Or. bg
Módosítás 404
Ska Keller
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Jean Lambert, Judith Sargentini
Rendeletre irányuló javaslat
56 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(56) Bosznia-Hercegovina tekintetében az alkotmány biztosítja az ország nemzetalkotó népei közötti hatáskörmegosztás alapját. Az üldöztetés vagy embertelen bánásmód elleni védelem jogalapját megfelelően biztosítják az emberi jogokra vonatkozó és hátrányos megkülönböztetés elleni anyagi jogi és eljárásjogi szabályok, ideértve azt is, hogy az ország tagja valamennyi fontos nemzetközi emberi jogi szerződésnek. 2014-ben az Emberi Jogok Európai Bírósága 1196 kérelemből öt esetében talált jogsértést. Nincs jele a saját állampolgárok olyan harmadik országokba való kiutasításával, kitoloncolásával vagy kiadatásával kapcsolatos incidenseknek, ahol többek között komolyan fenyegeti az a veszély, hogy halálra ítélik, kínozzák, üldözik vagy más embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek vetik alá, vagy ahol az életét vagy a szabadságát veszély fenyegetné a faji hovatartozása, vallása, nemzetisége, szexuális irányultsága, valamely társadalmi csoporthoz tartozása vagy politikai meggyőződése miatt; illetve amely esetében komolyan fennáll annak a veszélye, hogy kiutasítják, kitoloncolják vagy kiadják egy másik ilyen országba. 2014-ben a tagállamok megítélése szerint a bosznia-hercegovinai állampolgárok által benyújtott menedékjog iránti kérelmek 4,6 %-a (330) volt megalapozott. Legalább kilenc tagállam nyilvánította Bosznia-Hercegovinát biztonságos származási országnak. | törölve |
Or. en
Módosítás 405
Marina Albiol Guzmán
Rendeletre irányuló javaslat
56 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(56) Bosznia-Hercegovina tekintetében az alkotmány biztosítja az ország nemzetalkotó népei közötti hatáskörmegosztás alapját. Az üldöztetés vagy embertelen bánásmód elleni védelem jogalapját megfelelően biztosítják az emberi jogokra vonatkozó és hátrányos megkülönböztetés elleni anyagi jogi és eljárásjogi szabályok, ideértve azt is, hogy az ország tagja valamennyi fontos nemzetközi emberi jogi szerződésnek. 2014-ben az Emberi Jogok Európai Bírósága 1196 kérelemből öt esetében talált jogsértést. Nincs jele a saját állampolgárok olyan harmadik országokba való kiutasításával, kitoloncolásával vagy kiadatásával kapcsolatos incidenseknek, ahol többek között komolyan fenyegeti az a veszély, hogy halálra ítélik, kínozzák, üldözik vagy más embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek vetik alá, vagy ahol az életét vagy a szabadságát veszély fenyegetné a faji hovatartozása, vallása, nemzetisége, szexuális irányultsága, valamely társadalmi csoporthoz tartozása vagy politikai meggyőződése miatt; illetve amely esetében komolyan fennáll annak a veszélye, hogy kiutasítják, kitoloncolják vagy kiadják egy másik ilyen országba. 2014-ben a tagállamok megítélése szerint a bosznia-hercegovinai állampolgárok által benyújtott menedékjog iránti kérelmek 4,6 %-a (330) volt megalapozott. Legalább kilenc tagállam nyilvánította Bosznia-Hercegovinát biztonságos származási országnak. | törölve |
Or. en
Módosítás 406
Emil Radev
Rendeletre irányuló javaslat
56 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(56) Bosznia-Hercegovina tekintetében az alkotmány biztosítja az ország nemzetalkotó népei közötti hatáskörmegosztás alapját. Az üldöztetés vagy embertelen bánásmód elleni védelem jogalapját megfelelően biztosítják az emberi jogokra vonatkozó és hátrányos megkülönböztetés elleni anyagi jogi és eljárásjogi szabályok, ideértve azt is, hogy az ország tagja valamennyi fontos nemzetközi emberi jogi szerződésnek. 2014-ben az Emberi Jogok Európai Bírósága 1196 kérelemből öt esetében talált jogsértést. Nincs jele a saját állampolgárok olyan harmadik országokba való kiutasításával, kitoloncolásával vagy kiadatásával kapcsolatos incidenseknek, ahol többek között komolyan fenyegeti az a veszély, hogy halálra ítélik, kínozzák, üldözik vagy más embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek vetik alá, vagy ahol az életét vagy a szabadságát veszély fenyegetné a faji hovatartozása, vallása, nemzetisége, szexuális irányultsága, valamely társadalmi csoporthoz tartozása vagy politikai meggyőződése miatt; illetve amely esetében komolyan fennáll annak a veszélye, hogy kiutasítják, kitoloncolják vagy kiadják egy másik ilyen országba. 2014-ben a tagállamok megítélése szerint a bosznia-hercegovinai állampolgárok által benyújtott menedékjog iránti kérelmek 4,6 %-a (330) volt megalapozott. Legalább kilenc tagállam nyilvánította Bosznia-Hercegovinát biztonságos származási országnak. | (56) Bosznia-Hercegovina tekintetében az alkotmány biztosítja az ország nemzetalkotó népei közötti hatáskörmegosztás alapját. Az üldöztetés vagy embertelen bánásmód elleni védelem jogalapját megfelelően biztosítják az emberi jogokra vonatkozó és hátrányos megkülönböztetés elleni anyagi jogi és eljárásjogi szabályok, ideértve azt is, hogy az ország tagja valamennyi fontos nemzetközi emberi jogi szerződésnek. 2014-ben az Emberi Jogok Európai Bírósága 1196 kérelemből öt esetében talált jogsértést. Nincs jele a saját állampolgárok olyan harmadik országokba való kiutasításával, kitoloncolásával vagy kiadatásával kapcsolatos incidenseknek, ahol többek között komolyan fenyegeti az a veszély, hogy halálra ítélik, kínozzák, üldözik vagy más embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek vetik alá, vagy ahol az életét vagy a szabadságát veszély fenyegetné a faji hovatartozása, vallása, nemzetisége, valamely társadalmi csoporthoz tartozása vagy politikai meggyőződése miatt; illetve amely esetében komolyan fennáll annak a veszélye, hogy kiutasítják, kitoloncolják vagy kiadják egy másik ilyen országba. 2014-ben a tagállamok megítélése szerint a bosznia-hercegovinai állampolgárok által benyújtott menedékjog iránti kérelmek 4,6%-a (330) volt megalapozott. Legalább kilenc tagállam nyilvánította Bosznia-Hercegovinát biztonságos származási országnak. |
Or. bg
Módosítás 407
Marina Albiol Guzmán
Rendeletre irányuló javaslat
57 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(57) Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság tekintetében az üldöztetés vagy embertelen bánásmód elleni védelem jogalapját megfelelően biztosítják az emberi jogokra vonatkozó és hátrányos megkülönböztetés elleni anyagi jogi és eljárásjogi szabályok, ideértve azt is, hogy az ország tagja valamennyi fontos nemzetközi emberi jogi szerződésnek. 2014-ben az Emberi Jogok Európai Bírósága 502 kérelemből hat esetében talált jogsértést. Nincs jele a saját állampolgárok olyan harmadik országokba való kiutasításával, kitoloncolásával vagy kiadatásával kapcsolatos incidenseknek, ahol többek között komolyan fenyegeti az a veszély, hogy halálra ítélik, kínozzák, üldözik vagy más embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek vetik alá, vagy ahol az életét vagy a szabadságát veszély fenyegetné a faji hovatartozása, vallása, nemzetisége, szexuális irányultsága, valamely társadalmi csoporthoz tartozása vagy politikai meggyőződése miatt; illetve amely esetében komolyan fennáll annak a veszélye, hogy kiutasítják, kitoloncolják vagy kiadják egy másik ilyen országba. 2014-ben a tagállamok megítélése szerint a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság állampolgárai által benyújtott menedékjog iránti kérelmek 0,9 %-a (70) volt megalapozott. Legalább hét tagállam nyilvánította Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságot biztonságos származási országnak. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságot az Európai Tanács tagjelölt országnak nyilvánította. A kijelölés időpontjában Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság teljesítette az Európai Tanács 1993. június 21–22-i koppenhágai ülésén meghatározott feltételeket, amelyek a demokráciát szavatoló intézményi stabilitásra, a jogállamiság elvére, az emberi jogokra, valamint a kisebbségek tiszteletben tartására és védelmére vonatkoznak. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak továbbra is meg kell felelnie e követelményeknek annak érdekében, hogy taggá váljon az elért eredményekről szóló éves jelentésekben foglalt ajánlásokkal összhangban. | törölve |
Or. en
Módosítás 408
Ska Keller
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Jean Lambert, Judith Sargentini
Rendeletre irányuló javaslat
57 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(57) Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság tekintetében az üldöztetés vagy embertelen bánásmód elleni védelem jogalapját megfelelően biztosítják az emberi jogokra vonatkozó és hátrányos megkülönböztetés elleni anyagi jogi és eljárásjogi szabályok, ideértve azt is, hogy az ország tagja valamennyi fontos nemzetközi emberi jogi szerződésnek. 2014-ben az Emberi Jogok Európai Bírósága 502 kérelemből hat esetében talált jogsértést. Nincs jele a saját állampolgárok olyan harmadik országokba való kiutasításával, kitoloncolásával vagy kiadatásával kapcsolatos incidenseknek, ahol többek között komolyan fenyegeti az a veszély, hogy halálra ítélik, kínozzák, üldözik vagy más embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek vetik alá, vagy ahol az életét vagy a szabadságát veszély fenyegetné a faji hovatartozása, vallása, nemzetisége, szexuális irányultsága, valamely társadalmi csoporthoz tartozása vagy politikai meggyőződése miatt; illetve amely esetében komolyan fennáll annak a veszélye, hogy kiutasítják, kitoloncolják vagy kiadják egy másik ilyen országba. 2014-ben a tagállamok megítélése szerint a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság állampolgárai által benyújtott menedékjog iránti kérelmek 0,9 %-a (70) volt megalapozott. Legalább hét tagállam nyilvánította Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságot biztonságos származási országnak. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságot az Európai Tanács tagjelölt országnak nyilvánította. A kijelölés időpontjában Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság teljesítette az Európai Tanács 1993. június 21–22-i koppenhágai ülésén meghatározott feltételeket, amelyek a demokráciát szavatoló intézményi stabilitásra, a jogállamiság elvére, az emberi jogokra, valamint a kisebbségek tiszteletben tartására és védelmére vonatkoznak. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak továbbra is meg kell felelnie e követelményeknek annak érdekében, hogy taggá váljon az elért eredményekről szóló éves jelentésekben foglalt ajánlásokkal összhangban. | törölve |
Or. en
Módosítás 409
Emil Radev
Rendeletre irányuló javaslat
57 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(57) Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság tekintetében az üldöztetés vagy embertelen bánásmód elleni védelem jogalapját megfelelően biztosítják az emberi jogokra vonatkozó és hátrányos megkülönböztetés elleni anyagi jogi és eljárásjogi szabályok, ideértve azt is, hogy az ország tagja valamennyi fontos nemzetközi emberi jogi szerződésnek. 2014-ben az Emberi Jogok Európai Bírósága 502 kérelemből hat esetében talált jogsértést. Nincs jele a saját állampolgárok olyan harmadik országokba való kiutasításával, kitoloncolásával vagy kiadatásával kapcsolatos incidenseknek, ahol többek között komolyan fenyegeti az a veszély, hogy halálra ítélik, kínozzák, üldözik vagy más embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek vetik alá, vagy ahol az életét vagy a szabadságát veszély fenyegetné a faji hovatartozása, vallása, nemzetisége, szexuális irányultsága, valamely társadalmi csoporthoz tartozása vagy politikai meggyőződése miatt; illetve amely esetében komolyan fennáll annak a veszélye, hogy kiutasítják, kitoloncolják vagy kiadják egy másik ilyen országba. 2014-ben a tagállamok megítélése szerint a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság állampolgárai által benyújtott menedékjog iránti kérelmek 0,9 %-a (70) volt megalapozott. Legalább hét tagállam nyilvánította Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságot biztonságos származási országnak. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságot az Európai Tanács tagjelölt országnak nyilvánította. A kijelölés időpontjában Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság teljesítette az Európai Tanács 1993. június 21–22-i koppenhágai ülésén meghatározott feltételeket, amelyek a demokráciát szavatoló intézményi stabilitásra, a jogállamiság elvére, az emberi jogokra, valamint a kisebbségek tiszteletben tartására és védelmére vonatkoznak. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak továbbra is meg kell felelnie e követelményeknek annak érdekében, hogy taggá váljon az elért eredményekről szóló éves jelentésekben foglalt ajánlásokkal összhangban. | (57) Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság tekintetében az üldöztetés vagy embertelen bánásmód elleni védelem jogalapját megfelelően biztosítják az emberi jogokra vonatkozó és hátrányos megkülönböztetés elleni anyagi jogi és eljárásjogi szabályok, ideértve azt is, hogy az ország tagja valamennyi fontos nemzetközi emberi jogi szerződésnek. 2014-ben az Emberi Jogok Európai Bírósága 502 kérelemből hat esetében talált jogsértést. Nincs jele a saját állampolgárok olyan harmadik országokba való kiutasításával, kitoloncolásával vagy kiadatásával kapcsolatos incidenseknek, ahol többek között komolyan fenyegeti az a veszély, hogy halálra ítélik, kínozzák, üldözik vagy más embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek vetik alá, vagy ahol az életét vagy a szabadságát veszély fenyegetné a faji hovatartozása, vallása, nemzetisége, valamely társadalmi csoporthoz tartozása vagy politikai meggyőződése miatt; illetve amely esetében komolyan fennáll annak a veszélye, hogy kiutasítják, kitoloncolják vagy kiadják egy másik ilyen országba. 2014-ben a tagállamok megítélése szerint a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság állampolgárai által benyújtott menedékjog iránti kérelmek 0,9%-a (70) volt megalapozott. Legalább hét tagállam nyilvánította Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságot biztonságos származási országnak. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságot az Európai Tanács tagjelölt országnak nyilvánította. A kijelölés időpontjában Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság teljesítette az Európai Tanács 1993. június 21–22-i koppenhágai ülésén meghatározott feltételeket, amelyek a demokráciát szavatoló intézményi stabilitásra, a jogállamiság elvére, az emberi jogokra, valamint a kisebbségek tiszteletben tartására és védelmére vonatkoznak. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak továbbra is meg kell felelnie e követelményeknek annak érdekében, hogy taggá váljon az elért eredményekről szóló éves jelentésekben foglalt ajánlásokkal összhangban. |
Or. bg
Módosítás 410
Marina Albiol Guzmán
Rendeletre irányuló javaslat
58 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(58) Koszovó* tekintetében az üldöztetés vagy embertelen bánásmód elleni védelem jogalapját megfelelően biztosítják az emberi jogokra vonatkozó és hátrányos megkülönböztetés elleni anyagi jogi és eljárásjogi szabályok, ideértve azt is, hogy az ország tagja valamennyi fontos nemzetközi emberi jogi szerződésnek. Koszovó* szuverén államként való elismerésére vonatkozó nemzetközi konszenzus hiánya miatt Koszovó* nem csatlakozott a vonatkozó nemzetközi emberi jogi eszközökhöz, mint például az emberi jogok európai egyezménye. Nincs jele a saját állampolgárok olyan harmadik országokba való kiutasításával, kitoloncolásával vagy kiadatásával kapcsolatos incidenseknek, ahol többek között komolyan fenyegeti az a veszély, hogy halálra ítélik, kínozzák, üldözik vagy más embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek vetik alá, vagy ahol az életét vagy a szabadságát veszély fenyegetné a faji hovatartozása, vallása, nemzetisége, szexuális irányultsága, valamely társadalmi csoporthoz tartozása vagy politikai meggyőződése miatt; illetve amely esetében komolyan fennáll annak a veszélye, hogy kiutasítják, kitoloncolják vagy kiadják egy másik ilyen országba. 2014-ben a tagállamok megítélése szerint a koszovói* állampolgárok által benyújtott menedékjog iránti kérelmek 6,3 %-a (830) volt megalapozott. Legalább hat tagállam nyilvánította Koszovót* biztonságos származási országnak. | törölve |
Or. en
Módosítás 411
Ska Keller
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Judith Sargentini, Jean Lambert
Rendeletre irányuló javaslat
58 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(58) Koszovó* tekintetében az üldöztetés vagy embertelen bánásmód elleni védelem jogalapját megfelelően biztosítják az emberi jogokra vonatkozó és hátrányos megkülönböztetés elleni anyagi jogi és eljárásjogi szabályok, ideértve azt is, hogy az ország tagja valamennyi fontos nemzetközi emberi jogi szerződésnek. Koszovó* szuverén államként való elismerésére vonatkozó nemzetközi konszenzus hiánya miatt Koszovó* nem csatlakozott a vonatkozó nemzetközi emberi jogi eszközökhöz, mint például az emberi jogok európai egyezménye. Nincs jele a saját állampolgárok olyan harmadik országokba való kiutasításával, kitoloncolásával vagy kiadatásával kapcsolatos incidenseknek, ahol többek között komolyan fenyegeti az a veszély, hogy halálra ítélik, kínozzák, üldözik vagy más embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek vetik alá, vagy ahol az életét vagy a szabadságát veszély fenyegetné a faji hovatartozása, vallása, nemzetisége, szexuális irányultsága, valamely társadalmi csoporthoz tartozása vagy politikai meggyőződése miatt; illetve amely esetében komolyan fennáll annak a veszélye, hogy kiutasítják, kitoloncolják vagy kiadják egy másik ilyen országba. 2014-ben a tagállamok megítélése szerint a koszovói* állampolgárok által benyújtott menedékjog iránti kérelmek 6,3 %-a (830) volt megalapozott. Legalább hat tagállam nyilvánította Koszovót* biztonságos származási országnak. | törölve |
Or. en
Módosítás 412
Emil Radev
Rendeletre irányuló javaslat
58 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(58) Koszovó* tekintetében az üldöztetés vagy embertelen bánásmód elleni védelem jogalapját megfelelően biztosítják az emberi jogokra vonatkozó és hátrányos megkülönböztetés elleni anyagi jogi és eljárásjogi szabályok, ideértve azt is, hogy az ország tagja valamennyi fontos nemzetközi emberi jogi szerződésnek. Koszovó* szuverén államként való elismerésére vonatkozó nemzetközi konszenzus hiánya miatt Koszovó* nem csatlakozott a vonatkozó nemzetközi emberi jogi eszközökhöz, mint például az emberi jogok európai egyezménye. Nincs jele a saját állampolgárok olyan harmadik országokba való kiutasításával, kitoloncolásával vagy kiadatásával kapcsolatos incidenseknek, ahol többek között komolyan fenyegeti az a veszély, hogy halálra ítélik, kínozzák, üldözik vagy más embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek vetik alá, vagy ahol az életét vagy a szabadságát veszély fenyegetné a faji hovatartozása, vallása, nemzetisége, szexuális irányultsága, valamely társadalmi csoporthoz tartozása vagy politikai meggyőződése miatt; illetve amely esetében komolyan fennáll annak a veszélye, hogy kiutasítják, kitoloncolják vagy kiadják egy másik ilyen országba. 2014-ben a tagállamok megítélése szerint a koszovói* állampolgárok által benyújtott menedékjog iránti kérelmek 6,3 %-a (830) volt megalapozott. Legalább hat tagállam nyilvánította Koszovót* biztonságos származási országnak. | (58) Koszovó* tekintetében az üldöztetés vagy embertelen bánásmód elleni védelem jogalapját megfelelően biztosítják az emberi jogokra vonatkozó és hátrányos megkülönböztetés elleni anyagi jogi és eljárásjogi szabályok, ideértve azt is, hogy az ország tagja valamennyi fontos nemzetközi emberi jogi szerződésnek. Koszovó* szuverén államként való elismerésére vonatkozó nemzetközi konszenzus hiánya miatt Koszovó* nem csatlakozott a vonatkozó nemzetközi emberi jogi eszközökhöz, mint például az emberi jogok európai egyezménye. Nincs jele a saját állampolgárok olyan harmadik országokba való kiutasításával, kitoloncolásával vagy kiadatásával kapcsolatos incidenseknek, ahol többek között komolyan fenyegeti az a veszély, hogy halálra ítélik, kínozzák, üldözik vagy más embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek vetik alá, vagy ahol az életét vagy a szabadságát veszély fenyegetné a faji hovatartozása, vallása, nemzetisége, valamely társadalmi csoporthoz tartozása vagy politikai meggyőződése miatt; illetve amely esetében komolyan fennáll annak a veszélye, hogy kiutasítják, kitoloncolják vagy kiadják egy másik ilyen országba. 2014-ben a tagállamok megítélése szerint a koszovói* állampolgárok által benyújtott menedékjog iránti kérelmek 6,3%-a (830) volt megalapozott. Legalább hat tagállam nyilvánította Koszovót* biztonságos származási országnak. |
Or. bg
Módosítás 413
Ska Keller
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Jean Lambert, Judith Sargentini
Rendeletre irányuló javaslat
59 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(59) E rendelet nem érinti a tagállamok Koszovó jogállására vonatkozó álláspontját, amelyről a nemzeti gyakorlatnak és a nemzetközi jognak megfelelően születik majd döntés. Emellett az e rendeletben alkalmazott kifejezések, szövegezés vagy meghatározások egyike sem értelmezhető akként, hogy az EU független államként ismerné el Koszovót, sem akként, hogy az egyes tagállamok elismernék Koszovót ilyen minőségben, hogy ha ezt korábban nem tették meg. Különösen az „országok” kifejezés nem jelenti az államiság elismerését. | törölve |
Or. en
Módosítás 414
Brice Hortefeux
Rendeletre irányuló javaslat
59 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(59) E rendelet nem érinti a tagállamok Koszovó jogállására vonatkozó álláspontját, amelyről a nemzeti gyakorlatnak és a nemzetközi jognak megfelelően születik majd döntés. Emellett az e rendeletben alkalmazott kifejezések, szövegezés vagy meghatározások egyike sem értelmezhető akként, hogy az EU független államként ismerné el Koszovót, sem akként, hogy az egyes tagállamok elismernék Koszovót ilyen minőségben, hogy ha ezt korábban nem tették meg. Különösen az „országok” kifejezés nem jelenti az államiság elismerését. | (59) Ez az irányelv nem érinti a tagállamok Koszovó jogállására vonatkozó álláspontját, amelyről a nemzeti gyakorlatnak és a nemzetközi jognak megfelelően születik majd döntés. Emellett az ebben az irányelvben alkalmazott kifejezések, szövegezés vagy meghatározások egyike sem értelmezhető akként, hogy az EU független államként ismerné el Koszovót, sem akként, hogy az egyes tagállamok elismernék Koszovót ilyen minőségben, hogy ha ezt korábban nem tették meg. Különösen az „országok” kifejezés nem jelenti az államiság elismerését. |
Or. fr
Módosítás 415
Marina Albiol Guzmán
Rendeletre irányuló javaslat
59 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(59) E rendelet nem érinti a tagállamok Koszovó jogállására vonatkozó álláspontját, amelyről a nemzeti gyakorlatnak és a nemzetközi jognak megfelelően születik majd döntés. Emellett az e rendeletben alkalmazott kifejezések, szövegezés vagy meghatározások egyike sem értelmezhető akként, hogy az EU független államként ismerné el Koszovót, sem akként, hogy az egyes tagállamok elismernék Koszovót ilyen minőségben, hogy ha ezt korábban nem tették meg. Különösen az „országok” kifejezés nem jelenti az államiság elismerését. | (59) Ezen irányelv nem érinti a tagállamok Koszovó jogállására vonatkozó álláspontját, amelyről a nemzeti gyakorlatnak és a nemzetközi jognak megfelelően születik majd döntés. Emellett az ezen irányelvben alkalmazott kifejezések, szövegezés vagy meghatározások egyike sem értelmezhető akként, hogy az EU független államként ismerné el Koszovót, sem akként, hogy az egyes tagállamok elismernék Koszovót ilyen minőségben, hogy ha ezt korábban nem tették meg. Különösen az „országok” kifejezés nem jelenti az államiság elismerését. |
Or. en
Módosítás 416
Ska Keller
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Jean Lambert, Judith Sargentini
Rendeletre irányuló javaslat
60 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(60) Montenegró tekintetében az üldöztetés vagy embertelen bánásmód elleni védelem jogalapját megfelelően biztosítják az emberi jogokra vonatkozó és hátrányos megkülönböztetés elleni anyagi jogi és eljárásjogi szabályok, ideértve azt is, hogy az ország tagja valamennyi fontos nemzetközi emberi jogi szerződésnek. 2014-ben az Emberi Jogok Európai Bírósága 447 kérelemből egy esetében talált jogsértést. Nincs jele a saját állampolgárok olyan harmadik országokba való kiutasításával, kitoloncolásával vagy kiadatásával kapcsolatos incidenseknek, ahol többek között komolyan fenyegeti az a veszély, hogy halálra ítélik, kínozzák, üldözik vagy más embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek vetik alá, vagy ahol az életét vagy a szabadságát veszély fenyegetné a faji hovatartozása, vallása, nemzetisége, szexuális irányultsága, valamely társadalmi csoporthoz tartozása vagy politikai meggyőződése miatt; illetve amely esetében komolyan fennáll annak a veszélye, hogy kiutasítják, kitoloncolják vagy kiadják egy másik ilyen országba. 2014-ben a tagállamok megítélése szerint a montenegrói állampolgárok által benyújtott menedékjog iránti kérelmek 3,0 %-a (40) volt megalapozott. Legalább kilenc tagállam nyilvánította Montenegrót biztonságos származási országnak. Montenegrót az Európai Tanács tagjelölt országnak nyilvánította és megkezdődtek a tárgyalások. A kijelölés időpontjában Montenegró teljesítette az Európai Tanács 1993. június 21–22-i koppenhágai ülésén meghatározott feltételeket, amelyek a demokráciát szavatoló intézményi stabilitásra, a jogállamiság elvére, az emberi jogokra, valamint a kisebbségek tiszteletben tartására és védelmére vonatkoznak. Montenegrónak továbbra is meg kell felelnie e követelményeknek annak érdekében, hogy taggá váljon az elért eredményekről szóló éves jelentésekben foglalt ajánlásokkal összhangban | törölve |
Or. en
Módosítás 417
Marina Albiol Guzmán
Rendeletre irányuló javaslat
60 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(60) Montenegró tekintetében az üldöztetés vagy embertelen bánásmód elleni védelem jogalapját megfelelően biztosítják az emberi jogokra vonatkozó és hátrányos megkülönböztetés elleni anyagi jogi és eljárásjogi szabályok, ideértve azt is, hogy az ország tagja valamennyi fontos nemzetközi emberi jogi szerződésnek. 2014-ben az Emberi Jogok Európai Bírósága 447 kérelemből egy esetében talált jogsértést. Nincs jele a saját állampolgárok olyan harmadik országokba való kiutasításával, kitoloncolásával vagy kiadatásával kapcsolatos incidenseknek, ahol többek között komolyan fenyegeti az a veszély, hogy halálra ítélik, kínozzák, üldözik vagy más embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek vetik alá, vagy ahol az életét vagy a szabadságát veszély fenyegetné a faji hovatartozása, vallása, nemzetisége, szexuális irányultsága, valamely társadalmi csoporthoz tartozása vagy politikai meggyőződése miatt; illetve amely esetében komolyan fennáll annak a veszélye, hogy kiutasítják, kitoloncolják vagy kiadják egy másik ilyen országba. 2014-ben a tagállamok megítélése szerint a montenegrói állampolgárok által benyújtott menedékjog iránti kérelmek 3,0 %-a (40) volt megalapozott. Legalább kilenc tagállam nyilvánította Montenegrót biztonságos származási országnak. Montenegrót az Európai Tanács tagjelölt országnak nyilvánította és megkezdődtek a tárgyalások. A kijelölés időpontjában Montenegró teljesítette az Európai Tanács 1993. június 21–22-i koppenhágai ülésén meghatározott feltételeket, amelyek a demokráciát szavatoló intézményi stabilitásra, a jogállamiság elvére, az emberi jogokra, valamint a kisebbségek tiszteletben tartására és védelmére vonatkoznak. Montenegrónak továbbra is meg kell felelnie e követelményeknek annak érdekében, hogy taggá váljon az elért eredményekről szóló éves jelentésekben foglalt ajánlásokkal összhangban | törölve |
Or. en
Módosítás 418
Emil Radev
Rendeletre irányuló javaslat
60 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(60) Montenegró tekintetében az üldöztetés vagy embertelen bánásmód elleni védelem jogalapját megfelelően biztosítják az emberi jogokra vonatkozó és hátrányos megkülönböztetés elleni anyagi jogi és eljárásjogi szabályok, ideértve azt is, hogy az ország tagja valamennyi fontos nemzetközi emberi jogi szerződésnek. 2014-ben az Emberi Jogok Európai Bírósága 447 kérelemből egy esetében talált jogsértést. Nincs jele a saját állampolgárok olyan harmadik országokba való kiutasításával, kitoloncolásával vagy kiadatásával kapcsolatos incidenseknek, ahol többek között komolyan fenyegeti az a veszély, hogy halálra ítélik, kínozzák, üldözik vagy más embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek vetik alá, vagy ahol az életét vagy a szabadságát veszély fenyegetné a faji hovatartozása, vallása, nemzetisége, szexuális irányultsága, valamely társadalmi csoporthoz tartozása vagy politikai meggyőződése miatt; illetve amely esetében komolyan fennáll annak a veszélye, hogy kiutasítják, kitoloncolják vagy kiadják egy másik ilyen országba. 2014-ben a tagállamok megítélése szerint a montenegrói állampolgárok által benyújtott menedékjog iránti kérelmek 3,0 %-a (40) volt megalapozott. Legalább kilenc tagállam nyilvánította Montenegrót biztonságos származási országnak. Montenegrót az Európai Tanács tagjelölt országnak nyilvánította és megkezdődtek a tárgyalások. A kijelölés időpontjában Montenegró teljesítette az Európai Tanács 1993. június 21–22-i koppenhágai ülésén meghatározott feltételeket, amelyek a demokráciát szavatoló intézményi stabilitásra, a jogállamiság elvére, az emberi jogokra, valamint a kisebbségek tiszteletben tartására és védelmére vonatkoznak. Montenegrónak továbbra is meg kell felelnie e követelményeknek annak érdekében, hogy taggá váljon az elért eredményekről szóló éves jelentésekben foglalt ajánlásokkal összhangban | (60) Montenegró tekintetében az üldöztetés vagy embertelen bánásmód elleni védelem jogalapját megfelelően biztosítják az emberi jogokra vonatkozó és hátrányos megkülönböztetés elleni anyagi jogi és eljárásjogi szabályok, ideértve azt is, hogy az ország tagja valamennyi fontos nemzetközi emberi jogi szerződésnek. 2014-ben az Emberi Jogok Európai Bírósága 447 kérelemből egy esetében talált jogsértést. Nincs jele a saját állampolgárok olyan harmadik országokba való kiutasításával, kitoloncolásával vagy kiadatásával kapcsolatos incidenseknek, ahol többek között komolyan fenyegeti az a veszély, hogy halálra ítélik, kínozzák, üldözik vagy más embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek vetik alá, vagy ahol az életét vagy a szabadságát veszély fenyegetné a faji hovatartozása, vallása, nemzetisége, valamely társadalmi csoporthoz tartozása vagy politikai meggyőződése miatt; illetve amely esetében komolyan fennáll annak a veszélye, hogy kiutasítják, kitoloncolják vagy kiadják egy másik ilyen országba. 2014-ben a tagállamok megítélése szerint a montenegrói állampolgárok által benyújtott menedékjog iránti kérelmek 3,0%-a (40) volt megalapozott. Legalább kilenc tagállam nyilvánította Montenegrót biztonságos származási országnak. Montenegrót az Európai Tanács tagjelölt országnak nyilvánította és megkezdődtek a tárgyalások. A kijelölés időpontjában Montenegró teljesítette az Európai Tanács 1993. június 21–22-i koppenhágai ülésén meghatározott feltételeket, amelyek a demokráciát szavatoló intézményi stabilitásra, a jogállamiság elvére, az emberi jogokra, valamint a kisebbségek tiszteletben tartására és védelmére vonatkoznak. Montenegrónak továbbra is meg kell felelnie e követelményeknek annak érdekében, hogy taggá váljon az elért eredményekről szóló éves jelentésekben foglalt ajánlásokkal összhangban |
Or. bg