Foglalkoztatási és Szociális Bizottság

2012/0299(COD)

28.3.2013

VÉLEMÉNYTERVEZET

a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről

a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részére

a tőzsdén jegyzett társaságok nem-ügyvezető igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javításáról és kapcsolódó intézkedésekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló bizottsági javaslatról

( COM(2012)0614 – C7‑0382/2012 – 2012/0299(COD) )

Előadó: Marije Cornelissen

PA_Legam

RÖVID INDOKOLÁS

2012 októberében a Bizottság a tőzsdén jegyzett társaságok nem-ügyvezető igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javítására vonatkozó jogszabálytervezetet terjesztett elő. Az előző évben az EU-ban működő jegyzett társaságok kaptak még egy utolsó esélyt, hogy önszabályozással tegyék lehetővé több nő vezetőtestületi álláshoz juttatását, amikor 2011 márciusában Reding európai bizottsági alelnök asszony felhívta a szóban forgó társaságokat a „Nőket a vezetőtestületi állásokba Európában!” című szándéknyilatkozat aláírására. Európa-szerte csupán 24 európai társaság írta alá a dokumentumot. Figyelemmel a társaságoknál vezetőtestületi állást betöltő nők tartósan alacsony számára és arra, hogy az önszabályozással a helyzet nyilvánvalóan nem javult jelentősen az utóbbi évtizedekben, elérkezett a jogalkotási intézkedések ideje.

Hatály: ügyvezető igazgatók – nem-ügyvezető igazgatók

Az előadó javaslata szerint a teljes irányelvet az ügyvezető igazgatókra és nem-ügyvezető igazgatókra egyaránt alkalmazni kell. Ezen irányelv rendelkezései indokolatlanul nem avatkoznak bele a napi irányításba, mivel a társaságok fenntartják a jelöltek – minőségi és más vonatkozó megfontolások alapján történő – szabad kiválasztásának jogát. A női ügyvezető igazgatók számaránya rendkívül alacsony (2013-ban 10%, a nem-ügyvezető igazgatók között pedig 17%). Ezért az irányelvnek a kiválasztási eljárás módosítására vonatkozó legfontosabb cikkeit valamennyi igazgatóra alkalmazni kellene.

Az eljárások sokszínűsége

A bizottsági javaslat a hangsúlyt arra a konkrét módszerre helyezi, ahogyan a jelölteket a vezetőtestületi álláshelyekre kiválasztják. A módszernek átláthatónak, semlegesnek kell lennie, és az egyéni képzettségen kell alapulnia. A vezetőtestületi tagok kiválasztásának vagy kinevezésének módja azonban nem minden esetben hasonlít a rendes munkavállalók felvételi eljárásához. Egyes tagállamokban például a vezetőtestületi tagokat munkavállalók vagy szakszervezeti tagok nevezik ki vagy választják; így történik pl. a német „Mitbestimmung” rendszerben. Az egyéni képzettség viszont nem mindig az egyetlen lényeges kritérium. A különböző készségek, szaktudás, állampolgárság vagy képviseleti megfontolások közötti egyensúly az igazgatók végső kiválasztásánál fontos, sőt akár döntő tényező is lehet. A szakszervezetek és a vállalkozások nagyobb rugalmasságot kértek a kinevezés vagy kiválasztás módja tekintetében.

Ezért az előadó a 4. cikk (1) bekezdésében azt javasolja, hogy a tagállamok és a társaságok szabadon dönthessenek arról, hogyan módosítják kiválasztási vagy kinevezési eljárásukat, miközben az eredményre helyezik a hangsúlyt. A módosítás különböző formában történhet, továbbá a kinevezési, toborzási és kiválasztási eljárásra is vonatkozhat – feltéve, hogy a jegyzett társaságok vezetőtestületeiben a nők legalább 40%-os részarányának elérésére irányul.

Középpontban az egész toborzási folyamat

A bizottsági javaslat kizárólag a vezetőtestületi tagjelöltek egyedi kiválasztására összpontosít. Egy vezetőtestületi tag toborzása azonban nem a kiválasztásnál, hanem a jelöltek körének összeállításánál kezdődik, akik közül kell majd választani. Ha ebben a körben nincs elegendő számú, a feladat ellátására képes és alkalmas nő, akkor továbbra is valószínűtlen, hogy nőt válasszanak – még akkor is, ha a kiválasztási kritériumok nemi szempontból teljesen semlegesek.

Az előadó ezért azt javasolja, hogy a nőket nem választó, ugyanakkor a nők tekintetében továbbra is alulreprezentált társaságok adatszolgáltatási kötelezettségei közé vegyék fel a választhatók körét is, azaz írják elő a tájékoztatási kötelezettséget a választhatók körében található nők száma, a jelölt kiválasztásánál alkalmazott kritériumok és azon intézkedések tekintetében, amelyeket annak érdekében hoznak, hogy a jövőbeli eljárásokban az alulreprezentált nem tagjai közül megfelelő számú, képzettséggel rendelkező és alkalmas jelöltet biztosítsanak.

Beszámolási és indokolási kötelezettségek

Az irányelvnek azokat a társaságokat kell megcéloznia, amelyek nem törekednek megfelelően a vezetőtestületeikben a nemek közötti egyenlőség előmozdítására, vagy nem érnek el e tekintetben megfelelő eredményt. Az előadó ezért különbséget kíván tenni a jól és a gyengén teljesítő társaságok között. Minden társaság köteles évente – az éves beszámolójában és az illetékes nemzeti hatóságok felé – adatokat szolgáltatni a vezetőtestületei nemi összetételéről. Ha a társaság a túlreprezentált nemből nevezett ki valakit, a társaság közlési, beszámolási és indokolási kötelezettsége megnövekszik. A társaságnak közölnie kell a választható kör nemi összetételét, valamint a túlreprezentált nemből választott jelölt kiválasztásához vezető okokat és kritériumokat, be kell mutatnia továbbá azokat az intézkedéseket, amelyek a választható személyek körében a nemek közötti jobb egyensúlyt hivatottak biztosítani, és növelik annak esélyét, hogy a jövőbeli kinevezések során az igazgató az alulreprezentált nem tagjai közül kerüljön ki.

Felfüggesztési záradék

A bizottsági javaslat célja a vezetőtestületekben a nemi sokszínűség fokozása érdekében tett már meglévő nemzeti intézkedésekbe való beavatkozás elkerülése. Az előadó javasolja, hogy tartsák fenn a tagállamok számára az irányelv bizonyos kulcsfontosságú cikkei felfüggesztésének lehetőségét. Ha valamely tagállam úgy véli, hogy az irányelv céljai önkéntes vagy más intézkedések nyomán is teljesülnek, meg kell hagyni számára a szabadságot, hogy megnézze, valóban így van-e. Az előadó javasolja azonban az arra irányuló biztosítékok megerősítését, hogy a nemzeti politika segítségével az irányelvben meghatározott 40%-os célkitűzés ugyanolyan eredményesen elérhető. Ennek érdekében a felfüggesztést a Bizottság jóváhagyásához kell kötni. Ezenfelül, ha a nők vezetőtestületi részvételére vonatkozó 30%-os köztes cél 2017-ig nem teljesül, az irányelv az adott tagállam tekintetében automatikusan hatályba lép.

Szankciók és ösztönzők

Az előadó egyetért azzal a bizottsági megközelítéssel, hogy a tagállamok kulcsfontosságú feladata, hogy hatékony, arányos és elrettentő erejű szankciókat vezessenek be. Emellett azonban további ösztönzők is bevezethetők. A tagállamoknak meg kell tudniuk jutalmazni a társaságokat – úgy, hogy a 40%-os célszám elérését odaítélési kritériumként használják a közbeszerzésben. Ezenkívül az uniós intézményeknek példát kell mutatniuk azzal, hogy csak olyan társaságoknak ítélnek oda pályázatokat, amelyek már elérték a 40%-os célszámot. Az irányelv (és ez nem tévesztendő össze a végső céllal) betartását az uniós forrásokból való részesülés feltételéül kell szabni.

MÓDOSÍTÁSOK

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felhívja a Foglalkoztatási és Szociális Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő javaslatokat:

Módosítás  1

Irányelvre irányuló javaslat

1 cím

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Javaslat	Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE
a tőzsdén jegyzett társaságok nem-ügyvezető igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javításáról és kapcsolódó intézkedésekről	a tőzsdén jegyzett társaságok igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javításáról és kapcsolódó intézkedésekről
(EGT-vonatkozású szöveg)	(EGT-vonatkozású szöveg)

Or. en

Módosítás  2

Irányelvre irányuló javaslat

1 bevezető hivatkozás

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 157. cikke (3) bekezdésére,	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 8. cikkére, valamint 157. cikkének (3) és (4) bekezdésére,

Or. en

Módosítás  3

Irányelvre irányuló javaslat

1 a bevezető hivatkozás (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkére és 3. cikkének (3) bekezdésére,

Or. en

Módosítás  4

Irányelvre irányuló javaslat

1 b bevezető hivatkozás (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 23. cikkére,

Or. en

Módosítás  5

Irányelvre irányuló javaslat

1 c bevezető hivatkozás (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	tekintettel a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezmény (CEDAW) 4. cikkére,

Or. en

Módosítás  6

Irányelvre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7) A humántőke hatékony felhasználása a legmeghatározóbb tényező a gazdaság versenyképessége szempontjából, és kulcsfontosságú az EU előtt álló demográfiai kihívások megoldásához, a globális gazdaságban való sikeres versenyzéshez, és a harmadik országokkal szembeni versenyelőny biztosításához. A magasan képzett és képesítést szerzett nők száma folyamatosan növekszik, amit az is bizonyít, hogy az egyetemeken végzők 60%-a nő. Ha továbbra se történne meg a gazdasági döntéshozó pozíciókra történő kinevezések során ennek az erőforrásnak a kiaknázása, az a képzett humántőke felhasználásának kudarcát jelentené.

(7) A humántőke hatékony felhasználása a legmeghatározóbb tényező a gazdaság versenyképessége szempontjából, a globális gazdaságban való sikeres versenyzéshez. Vannak magasan képzett és képesítést szerzett nők, amit az is bizonyít, hogy az egyetemeken végzők 60%-a nő. Ha továbbra se történne meg a gazdasági döntéshozó pozíciókra történő kinevezések során ennek az erőforrásnak a kiaknázása, az a képzett humántőke felhasználásának kudarcát jelentené.

Or. en

Módosítás  7

Irányelvre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14) Noha ez az irányelv nem irányul a kiválasztási eljárásokra és minősítési követelményekre vonatkozó nemzeti jogszabályok részletes harmonizációjára, a nem-ügyvezető igazgatók közötti nemi egyensúly megvalósítása érdekében szükség van arra, hogy a kiegyensúlyozott nemi képviselettel nem rendelkező jegyzett társaságok a jelöltek képességeinek a szakmai alkalmasság, szakértelem és szakmai tapasztalatok tekintetében történő tárgyilagos összehasonlító értékelése alapján hozzanak meg egyes, a nem-ügyvezető igazgatók kinevezésére vonatkozó döntéseket. Csak uniós szintű intézkedéssel lehet Unió-szerte hatékonyan biztosítani az egyenlő versenyfeltételeket, és elkerülni az üzleti életben a gyakorlati problémákat.

(14) Ez az irányelv nem irányul a kiválasztási eljárásokra és minősítési követelményekre vonatkozó nemzeti jogszabályok részletes harmonizációjára, szükség van azonban arra, hogy a kiegyensúlyozott nemi képviselettel nem rendelkező jegyzett társaságok – többek között az igazgatók kinevezésére vonatkozó olyan döntések meghozatalával, amelyek célja az igazgatók közötti nemi egyensúly megvalósítása – módosítsák toborzási, kiválasztási és kinevezési eljárásaikat. Csak uniós szintű intézkedéssel lehet Unió-szerte hatékonyan biztosítani az egyenlő versenyfeltételeket, és elkerülni az üzleti életben a gyakorlati problémákat.

Or. en

Módosítás  8

Irányelvre irányuló javaslat

20 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(20) Minden vezetőtestületi rendszer különbséget tesz a társaság napi irányításával foglalkozó ügyvezető igazgatók, és a nem-ügyvezető igazgatók között, akik nem vesznek részt a napi irányításban, hanem felügyeleti feladatot látnak el. Az ebben az irányelvben szereplő mennyiségi céloknak csak a nem-ügyvezető igazgatókra kell vonatkozniuk annak érdekében, hogy megfelelő egyensúly teremtődjön a vezetőtestületekben a nemi sokszínűség növelésének igénye, és a társaságok napi irányításába való beavatkozás minimalizálásának szükségessége között. Mivel a nem-ügyvezető igazgatók felügyeleti feladatokat látnak el, egyszerűbb megfelelően képzett jelölteket találni a társaságon kívülről és jelentős mértékben a társaság működése szerinti ágazaton is túlról – ami fontos szempont azon gazdasági területek esetében, melyekben az egyik nem tagjai különösen alulreprezentáltak a munkavállalók körében.

(20) Minden vezetőtestületi rendszer különbséget tesz a társaság napi irányításával foglalkozó ügyvezető igazgatók, és a nem-ügyvezető igazgatók között, akik nem vesznek részt a napi irányításban, hanem felügyeleti feladatot látnak el. Az ebben az irányelvben szereplő mennyiségi céloknak a nem-ügyvezető igazgatókra kell vonatkozniuk, az ügyvezető igazgatókra pedig további intézkedéseket is alkalmazni kell.

Or. en

Módosítás  9

Irányelvre irányuló javaslat

21 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(21) Számos tagállamban a nemzeti jog vagy gyakorlat értelmében a nem-ügyvezető igazgatók meghatározott hányadát a társaság munkavállalóinak és/vagy a munkavállalók szervezeteinek lehet, vagy kell kineveznie vagy megválasztania. Az ezen irányelvben szereplő mennyiségi céloknak valamennyi nem-ügyvezető igazgatóra vonatkoznia kell, ideértve az alkalmazottak képviselőit is. Ugyanakkor az e célok elérésére szolgáló gyakorlati eljárásokat az érintett tagállamoknak kell kialakítaniuk, figyelemmel arra a körülményre, hogy egyes nem-ügyvezető igazgatók munkavállalói képviselők.

(21) Számos tagállamban a nemzeti jog vagy gyakorlat értelmében a nem-ügyvezető igazgatók meghatározott hányadát a társaság munkavállalóinak és/vagy a munkavállalók szervezeteinek lehet, vagy kell kineveznie vagy megválasztania. Az ezen irányelvben szereplő mennyiségi céloknak valamennyi igazgatóra vonatkoznia kell, ideértve az alkalmazottak képviselőit is. Ezen irányelvnek figyelembe kell vennie a tagállamokban létező kiválasztási eljárások sokszínűségét.

Or. en

Módosítás  10

Irányelvre irányuló javaslat

22 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(22) Az Unióban jegyzett társaságok számára elő kell írni, hogy vezessenek be a vezetőtestületeik nemi összetételére vonatkozó meghatározott célok elérésére irányuló megfelelő eljárásokat. Azon jegyzett társaságoknak, melyek vezetőtestületeiben az alulreprezentált nem képviselői a nem-ügyvezető igazgatói pozíciók kevesebb, mint 40%-át töltik be, e pozíciókat az egyes jelöltek képességeinek összehasonlító, előre megállapított, átlátható, semlegesen megfogalmazott és egységes követelményeket alkalmazó elemzése alapján kell betölteniük annak érdekében, hogy az említett százalékot legkésőbb 2020. január 1-ig elérjék. Ezért az irányelv előírja az alureprezentált nem esetében a legalább 40%-os arányt a nem-ügyvezető igazgatók esetében. Ez a célkitűzés elvileg csak az általános nemi sokszínűséget érinti a nem-ügyvezető igazgatók körében, és konkrét esetekben nem befolyásolja az egyes igazgatóknak a férfi és a női jelöltek széles köréből való kiválasztását. Konkrétan nem zár el egyetlen jelöltet sem az igazgatói álláshelyek elől, és nem erőltet rá egyetlen meghatározott igazgatót sem a társaságokra vagy a részvényesekre. A megfelelő vezetőtestületi tagokról való döntés így továbbra is a társaságok és a részvényesek joga marad.

(22) Az Unióban jegyzett társaságok számára elő kell írni, hogy vezessenek be a vezetőtestületeik nemi összetételére vonatkozó meghatározott célok elérésére irányuló megfelelő eljárásokat. Azon jegyzett társaságoknak, melyek vezetőtestületeiben az alulreprezentált nem képviselői az igazgatói pozíciók kevesebb, mint 40%-át töltik be, módosítaniuk kell toborzási, kiválasztási és kinevezési eljárásaikat annak érdekében, hogy az említett százalékos arányt legkésőbb 2020. január 1-ig elérjék. Ezért az irányelv előírja az alureprezentált nem esetében a legalább 40%-os arányt a nem-ügyvezető igazgatók esetében. Ez a célkitűzés elvileg csak az általános nemi sokszínűséget érinti az ügyvezető és a nem-ügyvezető igazgatók körében, és konkrét esetekben nem befolyásolja az egyes igazgatóknak a férfi és a női jelöltek széles köréből való kiválasztását. Konkrétan nem zár el egyetlen jelöltet sem az igazgatói álláshelyek elől, és nem erőltet rá egyetlen meghatározott igazgatót sem a társaságokra vagy a részvényesekre. A megfelelő vezetőtestületi tagokról való döntés így továbbra is a társaságok és a részvényesek joga marad.

Or. en

Módosítás  11

Irányelvre irányuló javaslat

23 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(23) A tagállamok meghatározó befolyást gyakorolnak azon jegyzett társaságok felett, melyek a tagállamok és a közvállalkozások közötti pénzügyi kapcsolatok átláthatóságáról, illetve egyes vállalkozások pénzügyi átláthatóságáról szóló 2006. november 16-i 2006/111/EK bizottsági irányelv 2. cikkének b) pontja értelmében közvállalkozásnak minősülnek. A meghatározó befolyásnak köszönhetően megfelelő eszközökkel rendelkeznek ahhoz, hogy a szükséges változást gyorsabban érjék el. Ezért az ilyen társaságok esetében korábbi dátumot kellene előírni a nem-ügyvezető igazgatók körében az alureprezentált nem legalább 40%-os arányára vonatkozó cél tekintetében.

(23) A tagállamok meghatározó befolyást gyakorolnak azon jegyzett társaságok felett, melyek a tagállamok és a közvállalkozások közötti pénzügyi kapcsolatok átláthatóságáról, illetve egyes vállalkozások pénzügyi átláthatóságáról szóló 2006. november 16-i 2006/111/EK bizottsági irányelv 2. cikkének b) pontja értelmében közvállalkozásnak minősülnek. A meghatározó befolyásnak köszönhetően megfelelő eszközökkel rendelkeznek ahhoz, hogy a szükséges változást gyorsabban érjék el. Ezért az ilyen társaságok esetében korábbi dátumot kellene előírni az igazgatók körében az alureprezentált nem legalább 40%-os arányára vonatkozó cél tekintetében.

Or. en

Módosítás  12

Irányelvre irányuló javaslat

24 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(24) A cél teljesítéséhez szükséges nem-ügyvezető igazgatói álláshelyek száma tekintetében további pontosításra van szükség, mivel a legtöbb vezetőtestület létszáma esetében a 40%-os arány matematikailag csak meghaladható vagy megközelíthető. Ezért a célkitűzés teljesítéséhez szükséges vezetőtestületi álláshelyek számának a 40%-hoz legközelebbi számnak kell lennie. Ugyanakkor az eredetileg túlságosan magas képviselttel rendelkező nem megkülönböztetésének elkerülése végett a jegyzett társaságokat nem szabad arra kötelezni, hogy az alulreprezentált nem képviselőit a nem-ügyvezető igazgatói vezetőtestületi álláshelyek felére vagy azt meghaladó arányára kinevezzék. Így például az alulreprezentált nem képviselőinek egy három vagy négy nem-ügyvezető igazgatóból álló vezetőtestületben legalább egy, egy öt vagy hat nem-ügyvezető igazgatóból álló vezetőtestületben legalább kettő, és egy hét vagy nyolc nem-ügyvezető igazgatóból álló vezetőtestületben legalább három álláshelyet be kell, hogy töltsenek.

(24) A cél teljesítéséhez szükséges nem-ügyvezető igazgatói álláshelyek száma tekintetében további pontosításra van szükség, mivel a legtöbb vezetőtestület létszáma esetében a 40%-os arány matematikailag csak meghaladható vagy megközelíthető. Ezért a célkitűzés teljesítéséhez szükséges vezetőtestületi álláshelyek számának a 40%-hoz legközelebbi számnak kell lennie. Ugyanakkor az eredetileg túlságosan magas képviselettel rendelkező nem megkülönböztetésének elkerülése végett a jegyzett társaságokat nem szabad arra kötelezni, hogy az alulreprezentált nem képviselőit a nem-ügyvezető igazgatói vezetőtestületi álláshelyek több mint felére kinevezzék. Így például az alulreprezentált nem képviselőinek egy három nem-ügyvezető igazgatóból álló vezetőtestületben legalább egy, egy négy, öt vagy hat nem-ügyvezető igazgatóból álló vezetőtestületben legalább kettő, és egy hét vagy nyolc nem-ügyvezető igazgatóból álló vezetőtestületben legalább három álláshelyet be kell, hogy töltsenek.

Or. en

Módosítás  13

Irányelvre irányuló javaslat

26 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(26) A tagállamoknak az ítélkezési gyakorlattal összhangban gondoskodniuk kell arról, hogy a nem-ügyvezető igazgatók kiválasztása a legjobb minősítéssel rendelkező jelöltek köréből történjen, az egyes jelöltek előre meghatározott, átlátható, semlegesen megfogalmazott és egyértelmű követelményeken alapuló minősítésének összehasonlító elemzése alapján. A társaságok által alkalmazható kiválasztási követelménytípusok közé tartoznak például a szakmai gyakorlat az igazgatási és/vagy felügyeleti feladatok terén, ismeretek olyan meghatározott, releváns területeken mint a pénzügyek, a kontrolling vagy a humánerőforrás menedzsment, és a vezetői, kommunikációs és hálózatépítési képességek. Előnyben kell részesíteni az alureprezentált nembe tartozó jelöltet, amennyiben az alulreprezentált nembe tartozó jelölt a másik nembe tartozó versenytársával azonos szakmai alkalmassággal, szakértelemmel és szakmai tapasztalatokkal rendelkezik, és ha az egyes jelöltek összes kvalitását figyelembe vevő objektív értékelés nem billenti a másik jelölt felé a mérleget.

(26) A tagállamoknak az Európai Unió Alapjogi Chartája 23. cikkével és adott esetben a vonatkozó ítélkezési gyakorlattal összhangban biztosítaniuk kell az átláthatóságot a toborzási, kiválasztási és kinevezési eljárásaik során, ugyanakkor tiszteletben kell tartaniuk a Charta 7. és 8. cikke által elismert, a személyes adatok feldolgozása tekintetében a magánélet védelméhez való jogot. A társaságok által alkalmazható kiválasztási követelménytípusok közé tartoznak például a szakmai gyakorlat az igazgatási és/vagy felügyeleti feladatok terén, ismeretek olyan meghatározott, releváns területeken mint a pénzügyek, a kontrolling vagy a humánerőforrás menedzsment, és a vezetői, kommunikációs és hálózatépítési képességek. Előnyben kell részesíteni az alureprezentált nembe tartozó jelöltet, amennyiben az alulreprezentált nembe tartozó jelölt a másik nembe tartozó versenytársával legalább azonos képzettséggel rendelkezik. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy azok a vállalatok, amelyek nem valósították meg az irányelv fő célkitűzését, kiegészítő információkat közölnek toborzási, kiválasztási és kinevezési politikáikról, valamint hogy – többek között – konkrét terveket készítenek a nemek közötti egyensúly javítására.

Or. en

Módosítás  14

Irányelvre irányuló javaslat

27 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(27) Az igazgatók toborzásának és kinevezésének módja tagállamonként és társaságonként különbözik. A részvényesek közgyűlése elé terjesztendő jelölteket előválogathatja például egy nevezési bizottság, vagy az igazgatókat közvetlenül is kinevezhetik meghatározott részvényesek, de a részvényesek közgyűlése szavazhat is az egyes jelöltekről vagy a jelöltek listájáról. A jelöltek kiválasztására vonatkozó követelményeknek a kiválasztási eljárás megfelelő szakaszai során a nemzeti jogszabályok és az érintett jegyzett társaságok alapszabálya szerint teljesülniük kell. E tekintetben az irányelv csupán a kiválasztási eljárások minimális harmonizációját írja elő, lehetővé téve a jegyzett társaságok vezetőtestületeiben a nemek közötti kiegyensúlyozottabb képviselet céljának elérése érdekében a Bíróság ítélkezési gyakorlata által támasztott követelmények alkalmazását.

(27) Az igazgatók toborzásának és kinevezésének módja tagállamonként és társaságonként különbözik. A részvényesek közgyűlése elé terjesztendő jelölteket előválogathatja például egy nevezési bizottság, vagy az igazgatókat közvetlenül is kinevezhetik meghatározott részvényesek, de a részvényesek közgyűlése szavazhat is az egyes jelöltekről vagy a jelöltek listájáról. Ez a jogalkotási eszköz ezért tiszteletben tartja a kiválasztási eljárás sokszínűségét, ugyanakkor szorgalmazza a vezetőtestületekben való fokozott női szerepvállalást. A jelöltek kiválasztására vonatkozó követelményeknek a kiválasztási eljárás megfelelő szakaszai során a nemzeti jogszabályok és az érintett jegyzett társaságok alapszabálya szerint teljesülniük kell. E tekintetben az irányelv – a jegyzett társaságok vezetőtestületeiben a nemek közötti kiegyensúlyozottabb képviselet céljának elérése érdekében – igen sokféle kiválasztási eljárást lehetővé tesz.

Or. en

Módosítás  15

Irányelvre irányuló javaslat

28 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(28) Ennek az irányelvnek a célja a tőzsdéken jegyzett társaságok igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javítása és ezáltal a férfiak és a nők közötti egyenlőség – mely az Unió egyik alapvető jogának minősül – megvalósításához történő hozzájárulás. Ezért a jegyzet társaságok számára elő kell írni, hogy a sikertelen jelölt kérelmére ne csupán a kiválasztás alapjául szolgáló minősítés szempontjait közöljék, hanem a minősítések tárgyilagos összehasonlító értékelését, és adott esetben a mérleget a nem az alulreprezentált nembe tartozó jelölt javára billentő megfontolásokat is. A Charta 7. és 8. cikke által elismert, a magánélet tiszteletben tartásához való jognak a személyes adatok feldolgozására tekintettel fennálló, említett korlátozásai, valamint a jegyzett társaságok azon kötelezettsége, hogy kérelemre kiadják ezeket az információkat a sikertelen jelöltnek, szükségesek és az arányosság elvével összhangban valóban elismerten közérdekű célokat szolgálnak. Ezért összhangban vannak a Charta 52. cikke (1) bekezdésében az ilyen korlátozások tekintetében előírt követelményekkel és a Bíróság vonatkozó ítélkezési gyakorlatával.

(28) Ennek az irányelvnek a célja a tőzsdéken jegyzett társaságok igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javítása és ezáltal a férfiak és a nők közötti egyenlőség – mely az Unió egyik alapvető jogának minősül – megvalósításához történő hozzájárulás. Ezért a jegyzet társaságok számára elő kell írni, hogy a sikertelen jelölttel ne csupán a kiválasztás alapjául szolgáló minősítés szempontjait közöljék, hanem a minősítések tárgyilagos összehasonlító értékelését, és adott esetben a mérleget a nem az alulreprezentált nembe tartozó jelölt javára billentő megfontolásokat is. A Charta 7. és 8. cikke által elismert, a magánélet tiszteletben tartásához való jognak a személyes adatok feldolgozására tekintettel fennálló, említett korlátozásai, valamint a jegyzett társaságok azon kötelezettsége, hogy kiadják ezeket az információkat a sikertelen jelöltnek, szükségesek és az arányosság elvével összhangban valóban elismerten közérdekű célokat szolgálnak. Ezért összhangban vannak a Charta 52. cikke (1) bekezdésében az ilyen korlátozások tekintetében előírt követelményekkel és a Bíróság vonatkozó ítélkezési gyakorlatával.

Or. en

Módosítás  16

Irányelvre irányuló javaslat

30 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(30) A tagállamoknak hatékony, arányos és elrettentő erejű szankciókat kell bevezetniük az irányelv megsértése esetére, ezek lehetnek többek között igazgatási bírságok és a 4. cikk (1) bekezdése szerinti nemzeti intézkedésekkel ellentétes nem-ügyvezető igazgató kinevezések vagy választások semmisségének megállapítása vagy érvénytelenítése bírói testület által.

(30) A tagállamoknak hatékony, arányos és elrettentő erejű szankciókat kell bevezetniük az irányelv megsértése esetére, ezek lehetnek többek között igazgatási bírságok, az uniós finanszírozáshoz való korlátozott hozzáférés vagy az abból való kizárás, és a 4. cikk (1) bekezdése szerinti nemzeti intézkedésekkel ellentétes nem-ügyvezető igazgató kinevezések vagy választások semmisségének megállapítása vagy érvénytelenítése bírói testület által. Az uniós intézmények által meghirdetett pályázatokon a vállalatok támogathatóságának feltétele a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott célszám elérése. A tagállamok felvehetik a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott célszám elérését a közbeszerzésre vonatkozó odaítélési kritériumok közé.

Or. en

Módosítás  17

Irányelvre irányuló javaslat

31 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(31) Mivel a munkaerő összetétele közvetlen hatással van az alulreprezentált nembe tartozó jelöltek elérhetőségére, a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy amennyiben az alulreprezentált nem tagjai a munkaerő kevesebb, mint 10%-át teszik ki, az érintett társaságnak nem kell eleget tennie az irányelvben lefektetett céloknak.	törölve

Or. en

Módosítás  18

Irányelvre irányuló javaslat

32 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(32) Mivel a jegyzett társaságoknak törekednie kell arra, hogy valamennyi döntéshozó pozícióban növeljék az alulreprezentált nem arányát, a tagállamok úgy rendelkezhetnek, hogy teljesítettnek tekinthetők az irányelvben szereplő célok teljesültnek tekinthetőek, amennyiben a jegyzett társaságok bizonyítani tudják, hogy az alulreprezentált nem képviselői az igazgatói helyek legalább egyharmadát betöltik, függetlenül attól, hogy ügyvezető vagy nem-ügyvezető igazgatóként.

(32) Mivel az ügyvezető igazgatók körében a nők százalékos aránya még alacsonyabb, a női ügyvezető igazgatók számának növelése céljából további ösztönzőket kell teremteni. A tagállamok úgy rendelkezhetnek, hogy teljesítettnek tekinthetők az irányelvben szereplő célok teljesültnek tekinthetőek, amennyiben a jegyzett társaságok bizonyítani tudják, hogy az alulreprezentált nemből kikerülő igazgatók az igazgatói helyek legalább egyharmadát betöltik, feltéve, hogy az ügyvezető igazgatói álláshelyek közül legalább egyet az alulreprezentált nem képviselője tölt be.

Or. en

Módosítás  19

Irányelvre irányuló javaslat

33 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(33) A nem-ügyvezető igazgatókra vonatkozó intézkedések mellett, és tekintettel a napi ügyvezetési feladatokban résztvevő igazgatók körében a nemi egyensúly javítására, a jegyzett társaságok számára elő kell írni, hogy tegyenek az ügyvezető igazgatók körében a két nem képviseletére vonatkozó, legkésőbb 2020. január 1-ig elérendő egyéni kötelezettségvállalásokat. Ezeknek a kötelezettségvállalásoknak arra kell irányulniuk, hogy a társaság jelenlegi helyzetéhez képest tényleges előrelépés következzen be a nemek kiegyenlítettebb képviselete felé.

(33) A nem-ügyvezető igazgatókra vonatkozó intézkedések mellett, és tekintettel a napi ügyvezetési feladatokban résztvevő igazgatók körében a nemi egyensúly javítására, a jegyzett társaságok számára elő kell írni, hogy tegyenek az ügyvezető igazgatók körében a két nem kiegyensúlyozottabb képviseletére vonatkozó, legkésőbb 2020. január 1-ig, illetve a közvállalkozásnak minősülő jegyzett társaságok esetében 2018. január 1-ig elérendő egyéni kötelezettségvállalásokat. Ezeknek a kötelezettségvállalásoknak arra kell irányulniuk, hogy a társaság jelenlegi helyzetéhez képest tényleges előrelépés következzen be a nemek kiegyenlítettebb képviselete felé.

Or. en

Módosítás  20

Irányelvre irányuló javaslat

35 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(35) Előfordulhat, hogy egyes tagállamok már az irányelv hatálybalépése előtt hoztak intézkedéseket a társasági vezetőtestületekben a nők és a férfiak kiegyensúlyozottabb képviseletének biztosítása érdekében. E tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy ezeket az intézkedéseket alkalmazzák a kinevezésekre vonatkozó eljárási követelmények helyett, amennyiben bizonyítani tudják, hogy ezek az intézkedések ugyanolyan hatásosak a jegyzett vállalatok nem-ügyvezető igazgatói körében az alulképviselt nem 40%-os, legkésőbb 2020. január 1-ig, vagy a közvállalkozásnak minősülő jegyzett társaságok esetében 2018. január 1-ig megvalósítandó arányának elérésére.

(35) Előfordulhat, hogy egyes tagállamok már az irányelv hatálybalépése előtt hoztak intézkedéseket a társasági vezetőtestületekben a nők és a férfiak kiegyensúlyozottabb képviseletének biztosítása érdekében. E tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy ezeket az intézkedéseket alkalmazzák a kinevezésekre vonatkozó eljárási követelmények helyett, amennyiben bizonyítani tudják, hogy ezek az intézkedések ugyanolyan hatásosak a jegyzett vállalatok nem-ügyvezető igazgatói körében az alulképviselt nem 40%-os, legkésőbb 2020. január 1-ig, vagy a közvállalkozásnak minősülő jegyzett társaságok esetében 2018. január 1-ig megvalósítandó arányának elérésére. A Bizottságnak értékelnie kell, hogy a tagállami intézkedések elegendőek-e a kívánt eredmény eléréséhez, és ennek alapján döntenie kell arról, hogy az irányelv vonatkozó cikkei a nemzeti intézkedésekbe való beavatkozás elkerülése érdekében felfüggeszthetők-e.

Or. en

Módosítás  21

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ez az irányelv intézkedéseket állapít meg a jegyzett társaságok nem-ügyvezető igazgatói körében a nők és a férfiak kiegyensúlyozottabb képviseletének biztosítása érdekében oly módon, hogy a nemi egyensúly elérése felé haladás felgyorsítására irányuló intézkedéseket vezet be, miközben megfelelő időt biztosít a társaságok számára ahhoz, hogy azok megtegyék a szükséges lépéseket.	Ez az irányelv intézkedéseket állapít meg a jegyzett társaságok igazgatói körében a nők és a férfiak kiegyensúlyozottabb képviseletének biztosítása érdekében oly módon, hogy a nemi egyensúly elérése felé haladás felgyorsítására irányuló intézkedéseket vezet be, miközben megfelelő időt biztosít a társaságok számára ahhoz, hogy azok megtegyék a szükséges lépéseket.

Or. en

Módosítás  22

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A nem-ügyvezető igazgatókra vonatkozó célok	Az igazgatókra vonatkozó célok

Or. en

Módosítás  23

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy azon jegyzett társaságok, melyek vezetőtestületeiben az alulreprezentált nem képviselői a nem-ügyvezető igazgatói pozíciók kevesebb, mint 40%-át töltik be, e pozíciókat előre megállapított, átlátható, semlegesen megfogalmazott és egységes követelmények alkalmazásával az egyes jelöltek képességeinek összehasonlító elemzése alapján töltsék be annak érdekében, hogy az említett százalékos arányt legkésőbb 2020. január 1-ig, vagy a közvállalkozásnak minősülő jegyzett társaságok esetében 2018. január 1-ig elérjék.	(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy azon jegyzett társaságok, melyek vezetőtestületeiben az alulreprezentált nem képviselői az igazgatói pozíciók kevesebb, mint 40%-át töltik be, módosítsák toborzási, kiválasztási és kinevezési eljárásaikat annak érdekében, hogy az említett százalékos arányt legkésőbb 2020. január 1-ig, vagy a közvállalkozásnak minősülő jegyzett társaságok esetében 2018. január 1-ig elérjék.
	Ezen eljárások közé tartozik többek között az előre megállapított, átlátható, semlegesen megfogalmazott és egységes követelmények alkalmazásával, az egyes jelöltek képességeinek összehasonlító elemzése alapján történő kiválasztás.
	Bármelyik eljárás választása esetén a módosítás célja az, hogy az említett százalékos arányt legkésőbb 2020. január 1-ig, vagy a közvállalkozásnak minősülő jegyzett társaságok esetében 2018. január 1-ig elérjék.

Or. en

Indokolás

A társaságok vezetőtestületeinek tagjait nem kizárólag összehasonlító elemzés alapján választják ki. Az uniós tagállamok gyakorlata eltérő, a képzettség mellett olyan kérdéseket is figyelembe vesznek, mint pl. a képviselet. Az eljárások is különbözőek, köztük a toborzási eljárás, a kiválasztási bizottság általi előválogatás, vagy a választás pl. a munkavállalók képviselői esetében. Az irányelvnek tiszteletben kell tartania az eljárások sokszínűségét, ugyanakkor a kívánt eredményre kell koncentrálnia.

Módosítás  24

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az (1) bekezdésben szereplő célkitűzés eléréshez szükséges nem-ügyvezető igazgatói álláshelyek száma a 40%-os arányhoz legközelebbi, de a 49%-ot meg nem haladó szám.	(2) Az (1) bekezdésben szereplő célkitűzés eléréséhez szükséges igazgatói álláshelyek száma a 40%-os arányhoz legközelebbi, de a 49%-ot meg nem haladó szám.

Or. en

Módosítás  25

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az (1) bekezdésben megállapított cél elérése érdekében a tagállamok gondoskodnak arról, hogy nem-ügyvezető igazgatók kiválasztásakor elsőbbséget élvezzen az alulreprezentált nemhez tartozó jelölt, amennyiben a másik nemhez tartozó jelölttel a szakmai alkalmasság, szakértelem és szakmai hozzáértés szempontjából azonos minősítéssel rendelkezik, kivéve, ha az egyes jelöltekre vonatkozó összes ismérvet számbavevő tárgyilagos értékelés a mérleg nyelvét a másik nemhez tartozó jelölt felé billenti.	(3) Az (1) bekezdésben megállapított cél elérése érdekében a tagállamok – az Európai Unió Alapjogi Chartája 23. cikkének (2) bekezdésével összhangban – gondoskodnak arról, hogy igazgatók toborzásakor, kiválasztásakor és kinevezésekor elsőbbséget élvezzen az alulreprezentált nemhez tartozó jelölt, kivéve, ha az egyes jelöltekre vonatkozó összes ismérvet számba vevő tárgyilagos értékelés a mérleg nyelvét a másik nemhez tartozó jelölt felé billenti.
	Kompetencia-alapú kiválasztási eljárás esetén elsőbbséget élvez az alulreprezentált nemhez tartozó jelölt, amennyiben a másik nemhez tartozó jelölttel a szakmai alkalmasság, szakértelem és szakmai hozzáértés szempontjából azonos minősítéssel rendelkezik.

Or. en

Módosítás  26

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a jegyzet társaságok a sikertelen jelölt kérelmére kötelesek legyenek közölni a kiválasztás alapjául szolgáló minősítés szempontjait, a minősítések tárgyilagos összehasonlító értékelését, és adott esetben a mérleg nyelvét a másik nemhez tartozó jelölt felé billentő megfontolásokat.

(4) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a jegyzett társaságok kötelesek legyenek közölni a sikertelen jelölttel a pályázók számát és nemét – az uniós adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően tiszteletben tartva anonimitásukat –, a kiválasztás vagy kinevezés alapjául szolgáló minősítés szempontjait, a minősítések tárgyilagos összehasonlító értékelését, és adott esetben a mérleg nyelvét a másik nemhez tartozó jelölt felé billentő megfontolásokat.

Or. en

Módosítás  27

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 4 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4a) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a kiválasztási eljárás megfelelő szakaszai során a jelöltek kiválasztására vonatkozó követelmények teljesülnek a nemzeti jogszabályok és az érintett jegyzett társaságok alapszabálya szerint.

Or. en

Módosítás  28

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az (1) bekezdésben foglalt cél nem vonatkozik azokra a jegyzett társaságokra, amelyekben az alulreprezentált nem tagjai a munkaerő kevesebb, mint 10%-át teszik ki.	törölve

Or. en

Módosítás  29

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 7 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az (1) bekezdésben foglalt célkitűzés teljesül, amennyiben a jegyzett társaságok bizonyítani tudják, hogy az alulreprezentált nem tagjai töltik be az igazgatói álláshelyek legalább egyharmadát, tekintet nélkül arra, hogy ezek ügyvezető igazgatói vagy nem-ügyvezető igazgatói álláshelyek.	(7) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az (1) bekezdésben foglalt célkitűzés teljesül, amennyiben a jegyzett társaságok bizonyítani tudják, hogy az alulreprezentált nem tagjai töltik be az igazgatói álláshelyek legalább egyharmadát, feltéve, hogy ezen igazgatói álláshelyek közül legalább egy ügyvezető igazgatói álláshely.

Or. en

Módosítás  30

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a jegyzett társaságok egyedi kötelezettségvállalásokat tegyenek az ügyvezető igazgatók körében a legkésőbb 2020. január 1-ig, illetve a közvállalkozásnak minősülő jegyzett társaságok esetében 2018. január 1-ig elérendő nemileg kiegyensúlyozott képviselet tekintetében.	(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a jegyzett társaságok egyedi kötelezettségvállalásokat tegyenek az ügyvezető igazgatók körében a legkésőbb 2020. január 1-ig, illetve a közvállalkozásnak minősülő jegyzett társaságok esetében 2018. január 1-ig elérendő nemileg kiegyensúlyozott képviselet tekintetében.
	E kötelezettségvállalások arra irányulnak, hogy tényleges előrelépés következzen be a nemek kiegyenlítettebb képviselete felé.

Or. en

Módosítás  31

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A tagállamok előírják a jegyzett társaságok számára, hogy az ügyvezető és a nem-ügyvezető igazgatók között különbséget téve (az elfogadás utáni második évtől kezdődően) évente szolgáltassanak adatokat az illetékes nemzeti hatóságoknak a vezetőtestületekbeli nemek között egyensúlyról, és a 4. cikk (1) bekezdésére és az e cikk (1) bekezdésére tekintettel hozott intézkedésekről, valamint, hogy weboldalukon megfelelő és hozzáférhető módon tegyék közzé ezt az információt.

(2) A tagállamok előírják a jegyzett társaságok számára, hogy az ügyvezető és a nem-ügyvezető igazgatók között különbséget téve (az elfogadás utáni második évtől kezdődően) évente szolgáltassanak adatokat az illetékes nemzeti hatóságoknak és éves beszámolóikban a vezetőtestületekbeli nemek között egyensúlyról, az elért haladásról, a 4. cikk (1) bekezdésére és az e cikk (1) bekezdésére tekintettel hozott intézkedésekről, és adott esetben a tárgyidőszakban kinevezett valamennyi igazgató neméről, valamint, hogy weboldalukon megfelelő és nyilvánosan hozzáférhető módon tegyék közzé ezt az információt.

Or. en

Módosítás  32

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Amennyiben egy jegyzett társaság nem éri el a 4. cikk (1) bekezdésében megállapított célt, vagy tesz eleget az e cikk (1) bekezdése szerinti saját egyedi kötelezettségvállalásainak, az e cikk (2) bekezdése szerinti adatok között szerepeltetnie kell annak okait, hogy miért nem érte el a célkitűzést vagy tett eleget a kötelezettségvállalásnak, valamint azon intézkedések leírását, melyeket a társaság a célkitűzések elérése vagy a kötelezettségvállalások megvalósítása érdekében fogadott el vagy tervez elfogadni.	(3) Amennyiben egy jegyzett társaság nem éri el a 4. cikk (1) bekezdésében és (7) bekezdésében megállapított célt, és nem tesz eleget az e cikk (1) bekezdése szerinti saját egyedi kötelezettségvállalásainak, az e cikk (2) bekezdése szerinti adatok között szerepeltetnie kell annak okait, hogy miért nem érte el a célkitűzést és nem tett eleget a kötelezettségvállalásnak, valamint azon intézkedések leírását, melyeket a társaság a célkitűzések elérése vagy a kötelezettségvállalások megvalósítása érdekében fogadott el vagy tervez elfogadni.
	Különösen, ha az 5. cikk (3) bekezdésének hatálya alá tartozó jegyzett társaság vezetőtestületi álláshelyére választható személyek legalább 33%-a nem az alulreprezentált nem tagjai közül kerül ki, a társaságnak éves beszámolójában ismertetnie kell azokat az intézkedéseket, amelyeket annak érdekében tett, hogy a jövőbeni kiválasztási eljárások tekintetében orvosolja ezt a helyzetet.
	Ha az 5. cikk (3) bekezdésének hatálya alá tartozó jegyzett társaság a tárgyév folyamán a túlreprezentált nem tagjai közül választ ki egy jelöltet, ezt szerepeltetnie kell az éves beszámolójában, azon megfontolásokkal együtt, amelyek e jelölt javára billentették a mérleget. Emellett azokat az intézkedéseket is fel kell tüntetni, amelyeket annak érdekében hoztak, hogy a jövőbeni kinevezések hozzájáruljanak a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott célszám eléréséhez.

Or. en

Módosítás  33

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról (átdolgozott szöveg) szóló, 2006. július 5-i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 20. cikke szerint kinevezett testület vagy testületek hatáskörébe tartozzon a jegyzett társaságok vezetőtestületein belüli nemi egyensúly előmozdítása, elemzése, nyomon követése és támogatása.

(4) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról (átdolgozott szöveg) szóló, 2006. július 5-i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 20. cikke szerint kinevezett testület vagy testületek hatáskörébe tartozzon a jegyzett társaságok vezetőtestületein belüli nemi egyensúly előmozdítása, elemzése, nyomon követése és támogatása, és rendelkezzenek az ehhez szükséges eszközökkel.

Or. en

Módosítás  34

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés – b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ba) A tagállamok a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott célkitűzés elérését odaítélési szempontként vehetik figyelembe a közbeszerzési eljárásokban;

Or. en

Módosítás  35

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) Az uniós intézmények ezen irányelv betartása érdekében további ösztönzőket vezethetnek be, például a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott célkitűzés elérését odaítélési szempontként vehetik figyelembe az uniós intézmények közbeszerzési eljárásaiban.

Or. en

Módosítás  36

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 2 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2b) Az egyéb uniós eszközökkel való kölcsönös megfeleltetés biztosítása érdekében az ezen irányelv szerinti kötelezettségek megszegése esetén az uniós finanszírozás felfüggeszthető.

Or. en

Módosítás  37

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 2 c bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2c) A tagállamok beszámolnak az ezen irányelv rendelkezéseinek betartása érdekében bevezetett szankciókról.

Or. en

Módosítás  38

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok bevezethetnek vagy fenntarthatnak az ezen irányelvben előírtaknál kedvezőbb intézkedéseket a felségterületükön bejegyzett társaságok tekintetében a férfiak és nők kiegyensúlyozottabb képviselete biztosítása érdekében, feltéve, hogy ezek az intézkedések nem vezetnek indokolatlan megkülönböztetéshez, és nem akadályozzák a belső piac megfelelő működését.

A tagállamokat felhívják arra, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartájának 23. cikkében foglalt cél elérése érdekében vezessenek be vagy tartsanak fenn az ezen irányelvben előírtaknál kedvezőbb intézkedéseket, és a felségterületükön bejegyzett társaságok tekintetében biztosítsák a férfiak és nők kiegyensúlyozottabb képviseletét, feltéve, hogy ezek az intézkedések ezen irányelv céljának elérésére irányulnak, és nem lépnek túl az e cél eléréséhez feltétlenül szükséges mértéken.

Or. en

Módosítás  39

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A 4. cikk (6) és (7) bekezdésének sérelme nélkül, azon tagállamok, melyek már ezen irányelv hatálybalépése előtt hoztak intézkedéseket a jegyzett társaságok nem-ügyvezető igazgatói körében a nők és a férfiak kiegyensúlyozottabb képviseletének biztosítása érdekében, felfüggeszthetik a 4. cikk (1), (3), (4) és (5) bekezdésében szereplő, a kinevezésekre vonatkozó eljárási követelmények alkalmazását, amennyiben kimutatható, hogy ezek az intézkedések lehetővé teszik az alulképviselt nem tagjai számára, hogy legkésőbb 2020. január 1-ig, vagy a közvállalkozásnak minősülő jegyzett társaságok esetében 2018. január 1-ig a jegyzett vállalatok nem-ügyvezető igazgatói álláshelyeinek legalább 40%-át betöltsék.

A 4. cikk (6) és (7) bekezdésének sérelme nélkül, azon tagállamok, melyek már ezen irányelv hatálybalépése előtt hoztak intézkedéseket a jegyzett társaságok nem-ügyvezető igazgatói körében a nők és a férfiak kiegyensúlyozottabb képviseletének biztosítása érdekében, felfüggeszthetik a 4. cikk (1), (3), (4) és (5) bekezdésében szereplő, a kinevezésekre vonatkozó eljárási követelmények alkalmazását, amennyiben az Európai Bizottság által elkészített értékelés azt jelzi, hogy ezek az intézkedések lehetővé teszik az alulképviselt nem tagjai számára, hogy legkésőbb 2020. január 1-ig, vagy a közvállalkozásnak minősülő jegyzett társaságok esetében 2018. január 1-ig a jegyzett vállalatok igazgatói álláshelyeinek legalább 40%-át betöltsék.

Or. en

Módosítás  40

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az érintett tagállam erről értesíti a Bizottságot.

Az érintett tagállam erről értesíti a Bizottságot, továbbá azzal a kéréssel fordul hozzá, hogy a kapott tájékoztatás alapján járuljon hozzá a vonatkozó rendelkezések felfüggesztéséhez. A Bizottság a tagállam kéréséről és a Bizottság értékeléséről tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot. A Bizottság által engedélyezett felfüggesztés automatikusan megszűnik, ha az ezen irányelv célja felé tett előrehaladás nem elégséges, azaz ha az alulreprezentált nem százalékos aránya 2017-ig, illetve – a közvállalkozásnak minősülő jegyzett társaságok esetében – 2015-ig nem éri el a 30%-ot.

Or. en

Módosítás  41

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Azon tagállamok, amelyek a 8. cikk (3) bekezdés szerint felfüggesztették a 4. cikk (1), (3), (4) és (5) bekezdésében foglalt, a kinevezésekre vonatkozó eljárási követelmények alkalmazását, az (1) bekezdés szerinti jelentéseikben beszámolnak a 8. cikk (3) bekezdése szerinti nemzeti intézkedések által elért konkrét eredményekről. A Bizottság ezt követően külön jelentést készít, melyben megbizonyosodik arról, hogy ezek az intézkedések ténylegesen lehetővé teszik-e az alulképviselt nem tagjai számára, hogy legkésőbb 2020. január 1-ig, vagy a közvállalkozásnak minősülő jegyzett társaságok esetében 2018. január 1-ig a jegyzett társaságok nem-ügyvezető igazgatói álláshelyeinek legalább 40%-át betöltsék. A Bizottság 2017. július 1-ig teszi közzé az első ilyen jelentést, az ezt követő jelentéseket pedig az (1) bekezdés alapján benyújtott érintett nemzeti jelentésekről történő értesítést követő hat hónapon belül.

Azon tagállamok, amelyek a 8. cikk (3) bekezdés szerint felfüggesztették a 4. cikk (1), (3), (4) és (5) bekezdésében foglalt, a kinevezésekre vonatkozó eljárási követelmények alkalmazását, az (1) bekezdés szerinti jelentéseikben beszámolnak a 8. cikk (3) bekezdése szerinti nemzeti intézkedések által elért konkrét eredményekről. A Bizottság ezt követően külön jelentést tesz közzé, melyben megbizonyosodik arról, hogy ezek az intézkedések ténylegesen lehetővé teszik-e az alulképviselt nem tagjai számára, hogy legkésőbb 2020. január 1-ig, vagy a közvállalkozásnak minősülő jegyzett társaságok esetében 2018. január 1-ig a jegyzett társaságok nem-ügyvezető igazgatói álláshelyeinek legalább 40%-át betöltsék. A Bizottság 2017. július 1-ig teszi közzé az első ilyen jelentést, az ezt követő jelentéseket pedig az (1) bekezdés alapján benyújtott érintett nemzeti jelentésekről történő értesítést követő hat hónapon belül.

Or. en

Módosítás  42

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) A Bizottság jelentésében értékeli, hogy a nők és a férfiak képviselete tekintetében a jegyzett társaságok vezetőtestületeiben, valamint a gazdaság különböző döntéshozatali szintjein megvalósult fejlemények fényében és figyelemmel az elért fejlődés fenntarthatóságára szükség van-e ezen irányelv időtartamának a 10. cikk (2) bekezdésében meghatározottakon túli hosszabbítására, vagy az irányelv módosítására.

(4) A Bizottság jelentésében – az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal folytatott konzultációt követően – értékeli, hogy a nők és a férfiak képviselete tekintetében a jegyzett társaságok vezetőtestületeiben, valamint a gazdaság különböző döntéshozatali szintjein megvalósult fejlemények fényében és figyelemmel az elért fejlődés fenntarthatóságára szükség van-e ezen irányelv időtartamának a 10. cikk (2) bekezdésében meghatározottakon túli hosszabbítására, vagy az irányelv módosítására.

Or. en