Költségvetési Bizottság

 

2016/0132(COD)

7.3.2017

VÉLEMÉNY

a Költségvetési Bizottság részéről

az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

[az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet] hatékony alkalmazása érdekében az ujjnyomatok összehasonlítását, valamint az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek azonosítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (átdolgozás) irányuló javaslatról

( COM(2016)0272 – C8-0179/2016 – 2016/0132(COD) )

A vélemény előadója: Gérard Deprez

 

PA_Legam

RÖVID INDOKOLÁS

Az előadó véleménye szerint a jelenleg az Európai Unióban folyamatban lévő migrációs és menekültügyi válság jelentős szerkezeti gyengeségekre világított rá az európai menedékügyi és migrációs szakpolitikák – köztük a dublini és az Eurodac rendszerek – megtervezése és végrehajtása terén. Így arra kényszeríti az Uniót és a tagállamokat, hogy újra átgondolják, és amennyiben lehetséges, újratervezzék a közös európai menekültügyi rendszert, illetve, hogy a szabálytalan migráció jobb megoldásának módjait keressék. A Bizottságnak az Eurodac rendelet átdolgozására tett javaslata egy ilyen nagyszabású reform keretében az első jogalkotási javaslatsorozat része.

 

Az előadó általánosságban véve örömmel fogadja a Bizottság javaslatát, amely az Eurodac rendszernek a tágabb migrációs célokhoz való igazítására és jelenlegi alkalmazási körének kitágítására törekszik. E reformnak köszönhetően az Eurodac továbbra is nyújtani tudja a működéséhez szükséges biometrikus és személyes adatokat, és megőrzi jelentőségét a változó migrációs körülmények közepette. Az előadó üdvözli a tényt, hogy a megreformált Eurodac rendszer hozzájárulhat az irreguláris migráció elleni küzdelemhez azáltal, hogy jobban figyelemmel követi az illegális migránsok EU-n belüli másodlagos mozgását és megkönnyíti az illegálisan tartózkodó, harmadik országbeli állampolgárok, valamint az Európai Unióba annak külső határain jogtalanul behatolók beazonosítását és új nyilvántartását, javítva ezáltal az EU visszatérítési és visszafogadási szakpolitikáinak eredményességét. Az előadó hangsúlyozza, hogy mindennek a meglévő adatvédelmi követelmények és az érintett egyének alapvető jogainak teljes mértékű tiszteletben tartása mellett kell megtörténnie.

 

Az EURODAC alkalmazási köre

Az előadó az alkalmazási kör csökkentését javasolja. Jelenleg, ahogyan azt a 14. cikk előírja, az egyes tagállamok minden, a területükön jogszerűtlenül tartózkodó, legalább hat életévet betöltött harmadik országbeli állampolgártól vagy hontalan személy minden ujjáról haladéktalanul ujjnyomatot vesznek és az illetőről arcképmást készítenek. Ez még a megengedett három hónapos tartózkodási időt véletlenül és csak pár napra túllépő, az EU-t elhagyni készülve a határokon tartózkodó turistákra is érvényes. Ezért az előadó az alábbi derogációra tesz javaslatot: Amennyiben egy harmadik ország polgára legálisan lépte át a határt, a tagállamok legfeljebb 15 napos túltartózkodást engedélyezhetnek neki, mielőtt az információt az Eurodac-ba feltöltenék. Egy ilyen derogáció korlátozná a szükségtelen adatok bevitelét és elejét venné a felesleges költségeknek.

 

Az előadó úgy véli, hogy az olyan, harmadik országbeli polgárokra vonatkozó információkat, akik esetében áttelepítési eljárás van folyamatban, be kell vinni az Eurodac-ba. Az áttelepítési javaslattal[1] összhangban a tagállamoknak ujjlenyomatot kell venniük az áttelepítés napjától kezdődően (a javaslat 10. cikke) és amennyiben egy tagállam kizár egy személyt az áttelepítésből, semmilyen más tagállam nem veheti át az illető személyt (a javaslat 6. cikke) 5 éven belül. Az előadó szerint ezt az információt be kell vinni az Eurodac-ba.

 

Az adatok jegyzéke

 

A tagállamok között az irreguláris migráció terén zajló együttműködés javításáért az elóadó úgy véli, hogy nagyon hasznos lenne az Eurodac-ban inkább az áttelepítési intézkedéseket (önkéntes, kényszeráttelepítés stb.) feltüntetni , nem pedig a menedékkérelem számát. A probléma jelenleg az, hogy a visszatérítési határozatokról nincs információmegosztás a tagállamok között. Így, amennyiben egy tagállam visszatérítésről hoz határozatot, az illető személy egyszerűen átmegy egy másik tagállamba, és ott újrakezdheti az egész eljárást.

 

Az előadó úgy véli, hogy az eu-LISA-nak tanulmányt kellene arról készítenie, hogy az igazság- és belügyi területen harmonizálni kell-e a különféle európai uniós adatbázisokban található biometrikus azonosítókat, különösen pedig arról, hogy helyénvaló lenne-e ha az Eurodac négy ujjlenyomatra és egy arcképmásra csökkentené az azonosító elemeket, ahogyan az a határregisztrációs rendszer (EES) esetében érvényes. Az előadó felhívja a Bizottságot, hogy mérje fel, milyen hatással jár a tárolandó és gyűjtendő adatok számának csökkentése a költségvetésre nézve.

 

Fejlesztés és a más adatbázisokkal való interoperabilitás

Az előadó megjegyzi, hogy a terv szerint a jövőben a rendszer arcfelismerő szoftverrel egészül ki, így az EURODAC összehangban lesz a többi – például a határregisztrációs – rendszerrel. Az előadó különösen fontosnak tartja a határokról és a biztonságról szóló információs rendszerek interoperabilitásának javítását, amit minden uniós intézmény közös célként jelölt meg.

 

Az előadónak az a véleménye, hogy az Eurodac-ot mihelyt lehet, interoperabilissé kell tenni a Schengeni Információs Rendszerrel (SIS), akárcsak az új határregisztrációs rendszerrel (EES). A határregisztrációs rendszer (EES) biometrikus adatokat gyűjt minden Európába rövid tartózkodási céllal jövő harmadik országbeli polgárról, és listát készít a túltartózkodókról. Az előadó véleménye az, hogy a két rendszert össze kell kötni, hogy a határregisztrációs rendszerben nyilvántartott harmadik országbeli polgár adatai automatikusan átkerüljenek az Eurodac-ba, ha az illető harmadik országbeli polgár több mint 15 nappal túllépte a megengedett időszakot.

 

Az előadó felszólítja a Bizottságot és az eu-LISA-t, hogy a jelenlegi átdolgozási műveletben a lehető legjobban jelezzék előre az arcfelismerő rendszer jövőbeni hozzáadását a rendszerhez és a más adatbázisokkal való interoperabilitást adminisztratív és technológiai téren egyaránt, hogy minél költséghatékonyabbak legyenek.

 

Kényszerű/Kötelező ujjlenyomatvétel

 

Ha ennek nincs is költségvetési hatása, az előadó támogatna egy európai uniós eljárást a kényszerű ujjlenyomatvételt illetően. Az előadó úgy véli, hogy melléklet formájában csatolni kell a Bizottságnak az Eurodac-rendelet[2] a kötelező ujjlenyomatvétel tekintetében történő végrehajtásáról szóló munkadokumentumában ismertetett bevált gyakorlatokat, és a tagállamokat kötelezni kell e melléklet tiszteletben tartására.

 

A javaslattal járó költségek

 

Az előadó megjegyzi, hogy a javaslat költségeit négy évre elosztva 29 872 millió euróra becsülik. Ez az összeg, amely várhatóan fedezi a technikai felfejlesztés, a megnövelt tárolóképesség és az Eurodac Központi Rendszer átvitele költségeit, akárcsak két új posztnak az eu-LISA létesítményéhez való hozzáadását, arányosnak tűnik az átdolgozás tervezett törekvéseivel és hatályával. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy a javaslathoz fűzött pénzügyi kimutatás tisztán indikatív jellegű és nem köti a költségvetési hatóságot, amely az éves költségvetési eljárás keretében szabadon állapíthatja meg a rendszer reformjára fordítható előirányzatokat.

 

MÓDOSÍTÁSOK

A Költségvetési Bizottság felkéri az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás    1

Rendeletre irányuló javaslat

11 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(11a)  A tagállamok között az irreguláris migráció kezelése terén folyó együttműködés javítása érdekében az egy adott tagállam területén illegális tartózkodáson ért harmadik országbeli polgároknak az illetékes hatóságokat azon eltávolítási intézkedésekről kell tájékoztatniuk, amelyeket az adatokat az Eurodacba bevivő tagállam hozott, és nem pedig a nemzetközi védelem iránti kérvény egyedi azonosítószámáról.

Indokolás

A jogellenesen az adott országban tartózkodó személyek eltávolítására számos intézkedés létezik, mint például az önkéntes visszatérés, a területelhagyásra történő felszólítás, a kitoloncolás elrendelése, a visszaküldés, a kiutasítás...). Minden intézkedésre más eljárások és alkalmazási határidők jellemzőek. Ezért fontos, hogy egy tagállam tudhasson az egy másik tagállam által a jogellenes tartózkodáson ért személy ellen hozott intézkedésekről, és így kettejük együttműködése is javuljon. Ez a módosítás a Bizottság által javasolt, 9–14. számú új preambulumbekezdés-sorozatba illeszkedik a logika szerint, ezért az EP eljárási szabályzata 104. cikke (2) bekezdésének második albekezdése alkalmazandó rá.

 

Módosítás    2

Rendeletre irányuló javaslat

12 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(12a)  A jogellenes tartózkodáson ért, de az Unió területére a schengeni térség külső határait jogszerűen átlépve bejutó harmadik országbeli polgárok esetében a tagállamoknak 15 napos észszerű túltartózkodási határidőt kell engedélyezni mielőtt eleget tennének a jelen rendeletből fakadó kötelezettségüknek az ujjlenyomatra és az arcképmásra vonatkozó adatok összehasonlítása, gyűjtése és továbbítása tekintetében.

Indokolás

A jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli polgárok adatait az Eurodac 5 évig tartja nyilván. Ezért az EU területére jogszerűen belépő, és a megengedett tartózkodási időt csak kevéssel túllépő személyek esetében, akik önkéntesen hazautaznak, vagy akik helyzetének rendezésére irányuló folyamat már elindult, és akik semmilyen megszökési kockázatot nem jelentenek, a tagállamoknak manőverezési térrel kell rendelkezniük a helyzet felmérése és területük elhagyásának ésszerű határideje megszabásához, vagy az illetők helyzetének jogszerűsítéséhez, mielőtt a tagállamok ilyen hosszú határidőre nyilvántartásba vennék az illető személyek adatait. Helyénvaló tehát, hogy az uniós tagállam területére jogellenesen behatoló személyek adatai kerüljenek be az Eurodac nyilvántartásába, de a jogszerűen belépő személyek esetében 15 napos ésszerű határidőt kell hagyni. Ez a módosítás a Bizottság által javasolt, 9–14. számú új preambulumbekezdés-sorozatba illeszkedik a logika szerint, ezért az EP eljárási szabályzata 104. cikke (2) bekezdésének második albekezdése alkalmazandó rá.

 

Módosítás    3

Rendeletre irányuló javaslat

13 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(13a)  Az (EU) .../... európai parlamenti és tanácsi rendelet1a arra kötelezi a tagállamokat, hogy vegyenek ujjlenyomatot és készítsenek arcképmást a harmadik ország minden olyan, legalább hatéves állampolgáráról, akik esetében a tagállamok végre kívánják hajtani az áttelepítési eljárást. Ugyanezen rendelet azt is előírja, hogy azokat a személyeket, akik áttelepítését a tagállamok az öt utolsó évben megtagadták, ki kell zárni az uniós áttelepítési programból. Ezért össze kell gyűjteni és fel kell tölteni az Eurodacba az olyan harmadik országbeli polgárokra vonatkozó információkat, akik esetében áttelepítési eljárás van folyamatban.

 

_________________

 

Az uniós áttelepítési keret létrehozásáról, valamint az 516/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat ( COM(2016)0468 ).

Indokolás

Ez a módosítás a Bizottság által javasolt, 9–14. számú új preambulumbekezdés-sorozatba illeszkedik a logika szerint, ezért az EP eljárási szabályzata 104. cikke (2) bekezdésének második albekezdése alkalmazandó rá.

 

Módosítás     4

Rendeletre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14)  A határigazgatást és a biztonságot előmozdító megerősített és intelligens információs rendszerekről szóló bizottsági közlemény28 hosszú távú célkitűzésként emeli ki az információs rendszerek hatékonyabb interoperabilitásának szükségességét, amelyet az Európai Tanács és a Tanács is azonosított. A Bizottság a közleményben információs rendszerekkel és az interoperabilitással foglalkozó szakértői csoport létrehozását javasolja, amely a határigazgatást és biztonságot szolgáló információs rendszerek interoperabilitásának jogi és technikai megvalósíthatóságával foglalkozik. E csoportnak meg kell vizsgálnia a Schengeni Információs Rendszerrel (SIS) és a Vízuminformációs Rendszerrel (VIS) való interoperabilitás létrehozásának szükségességét és arányosságát, valamint azt, hogy felül kell-e vizsgálni a bűnüldözés EURODAC-hoz való hozzáférésének jogi keretét.

(14)  A határigazgatást és a biztonságot előmozdító megerősített és intelligens információs rendszerekről szóló bizottsági közlemény28 hosszú távú célkitűzésként emeli ki az információs rendszerek hatékonyabb interoperabilitásának szükségességét, amelyet az Európai Tanács és a Tanács is azonosított. A Bizottság a közleményben információs rendszerekkel és az interoperabilitással foglalkozó szakértői csoport létrehozását javasolja, amely a határigazgatást és biztonságot szolgáló információs rendszerek interoperabilitásának jogi és technikai megvalósíthatóságával foglalkozik. E csoportnak meg kell vizsgálnia a Schengeni Információs Rendszerrel (SIS) és a Vízuminformációs Rendszerrel (VIS) való interoperabilitás létrehozásának szükségességét és arányosságát, valamint azt, hogy felül kell-e vizsgálni a bűnüldözés EURODAC-hoz való hozzáférésének jogi keretét. Ennek az interoperabilitásnak tiszteletben kell tartania az egyéni szabadságjogok és a közös biztonság közötti egyensúlyt.

_________________

_________________

28 COM(2016) 205 final

28 COM(2016) 205 final

 

Módosítás    5

Rendeletre irányuló javaslat

14 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(14a)  Az Eurodac és az európai határregisztrációs rendszer (EES) interoperabilitásának megvalósítása érdekében az eu-LISA biztonságos kommunikációs csatornát épít ki az EES központi rendszere és az Eurodac központi rendszere között. A két rendszert azért kell összekapcsolni, hogy a harmadik országbeli állampolgároknak az EES-ben nyilvántartott adatai automatikus továbbításra kerüljenek az Eurodac felé, amennyiben harmadik országbeli személyek több mint 15 nappal túllépik a megengedett tartózkodási időt.

Indokolás

A ki- és beléptetési rendszer célja nyilvántartásba venni a schengeni térségbe rövid tartózkodás céljából belépő harmadik országbeli polgárok belépésének időpontját, illetve jelezni a megengedett tartózkodási idő minden túllépését. Megengedett tartózkodási idejük lejárta után a harmadik országok polgárai tehát jogtalanul tartózkodnak az EU-ban és ezért a 14. cikknek megfelelően nyilvántartásba kell őket venni. A két rendszer interoperabilitásának köszönhetően elkerülhető a duplán nyilvántartás. Ez a módosítás így az interoperabilitás javítására törekszik, ahogyan azt a Bizottság javasolta 14. preambulumbekezdés ajánlja, tehát ennek logikus következménye.

 

Módosítás     6

Rendeletre irányuló javaslat

18 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(18)  Az Europol kulcsszerepet játszik a tagállamok hatóságai között a határokon átnyúló bűncselekmények felderítése terén folytatott együttműködés elősegítésében azáltal, hogy az Unió egész területén támogatja a bűncselekmények megelőzését, elemzését és kivizsgálását. Következésképp a 2009/371/IB tanácsi határozatnak31 megfelelően az Europol számára – feladatainak keretében – ugyancsak hozzáférést kell biztosítani az Eurodachoz.

(18)  Az Europol kulcsszerepet játszik a tagállamok hatóságai között a határokon átnyúló bűncselekmények felderítése terén folytatott együttműködés elősegítésében azáltal, hogy az Unió egész területén támogatja a bűncselekmények megelőzését, elemzését és kivizsgálását. Következésképp a 2009/371/IB tanácsi határozatnak31 megfelelően az Europol számára – feladatainak keretében – is arányos és az egyéni szabadságjogok és a közös biztonság közötti egyensúlyt tiszteletben tartó hozzáférést kell biztosítani az Eurodachoz.

_________________

_________________

31A Tanács 2009. április 6-i 2009/371/IB határozata az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról (HL L 121., 2009.5.15., 37. o.).

31A Tanács 2009. április 6-i 2009/371/IB határozata az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról (HL L 121., 2009.5.15., 37. o.).

Indokolás

A Eurodac és az Europol közti, az Európai Bizottság szándéka szerint az új biztonsági kihívások kezelését elősegítő eszközként szolgáló együttműködést szigorúan szabályozni kell, hogy elkerülhető kegyen a polgári és egyéni szabadságjogok sérülésének veszélye.

 

Módosítás    7

Rendeletre irányuló javaslat

30 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(30)  A tagállamoknak figyelembe kell venniük az Eurodac-rendeletnek az ujjnyomatvételi kötelezettség tekintetében való végrehajtásáról szóló, a Tanács által 2015. július 20-án elfogadott bizottsági szolgálati munkadokumentumot34, amely bevett gyakorlatot képező megközelítést határoz meg a szabálytalan harmadik országbeli állampolgároktól való ujjnyomatvételre vonatkozóan. Amennyiben egy tagállam nemzeti joga végső esetben lehetővé teszi az erőszak vagy kényszer alkalmazásával történő ujjnyomatvételt, ezen intézkedéseknek teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk az EU Alapjogi Chartáját. A kiszolgáltatott helyzetűnek ítélt harmadik országbeli állampolgárok és a kiskorúak nem kényszeríthetők ujjnyomatvételre vagy arcképmás készítésére, kivéve a nemzeti jog alapján megengedett, kellően indokolt esetekben.

(30)  A tagállamoknak meg kell felelniük a jelen rendelet Ia. mellékletében felsorolt bevált gyakorlatoknak, amelyek az Eurodac-rendeletnek az ujjnyomatvételi kötelezettség tekintetében való végrehajtásáról szóló, a Tanács által 2015. július 20-án elfogadott bizottsági szolgálati munkadokumentumon34 alapulnak, amely bevett gyakorlatot képező megközelítést határoz meg a szabálytalan harmadik országbeli állampolgároktól való ujjnyomatvételre vonatkozóan. Amennyiben egy tagállam nemzeti joga végső esetben lehetővé teszi az erőszak vagy kényszer alkalmazásával történő ujjnyomatvételt, ezen intézkedéseknek teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk az EU Alapjogi Chartáját. A kiszolgáltatott helyzetűnek ítélt harmadik országbeli állampolgárok és a kiskorúak nem kényszeríthetők ujjnyomatvételre vagy arcképmás készítésére, kivéve a nemzeti jog alapján megengedett, kellően indokolt esetekben.

__________________

__________________

34 COM(2015) 150 final, 2015.5.27.

34 SWD(2015) 150 final, 2015.5.27.

Indokolás

Ez a módosítás a Bizottság által javasolt, 30. számú új preambulumbekezdésre utal, ezért az EP eljárási szabályzata 104. cikke (2) bekezdésének második albekezdése alkalmazandó rá. Az SWD(2015) 150 munkadokumentumban ajánlott módszerre való egyszerű hivatkozás helyett jobb a tagállamokra e tekintetben kötelezettséget róni.

 

Módosítás     8

Rendeletre irányuló javaslat

33 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(33)  Az Unión belüli tartózkodásra jogosulatlan harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek engedélyezetlen mozgásának sikeres megakadályozása és figyelemmel kísérése, valamint – a 2008/115/EK35 irányelvvel összhangban – a harmadik országokba való hatékony visszatérés és visszafogadás eredményes végrehajtásához, valamint a személyes adatok védelméhez való jog hatékony érvényesítéséhez szükséges intézkedések meghozatala céljából, az ötéves időszak tekintendő az ujjnyomatok és arcképmások szükséges megőrzési időtartamának.

(33)  Az Unión belüli tartózkodásra jogosulatlan harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek engedélyezetlen mozgásának sikeres megakadályozása és figyelemmel kísérése, valamint – a 2008/115/EK irányelvvel35 összhangban – a harmadik országok állampolgárainak visszaküldéséhez és harmadik országokba való hatékony visszatérésük és visszafogadásuk eredményes végrehajtásához, valamint a személyes adatok védelméhez való jog hatékony érvényesítéséhez szükséges intézkedések meghozatala céljából, az ötéves időszak tekintendő az ujjnyomatok és arcképmások szükséges megőrzési időtartamának.

_________________

_________________

35HL L 348., 2008.12.24., 98.

35HL L 348., 2008.12.24., 98.

 

Módosítás     9

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés– b pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  segítséget nyújtson az Unióba irányuló illegális bevándorlás és az Unión belüli továbbutazás ellenőrzéséhez, valamint az ott jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok azonosításához a tagállamok által meghozandó megfelelő intézkedések – ideértve az engedély nélkül tartózkodó személyek kitoloncolását és hazatelepítését is – megállapítása céljából.

b)  segítséget nyújtson az Unióba irányuló illegális bevándorlás és az Unión belüli továbbutazás ellenőrzéséhez, valamint az ott jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok azonosításához a tagállamok által meghozandó megfelelő intézkedések – ideértve az engedély nélkül tartózkodó harmadik országbeli személyek kitoloncolását és hazatelepítését is – megállapítása céljából.

 

Módosítás     10

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 3 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A tagállamok – nemzeti jogukkal összhangban – közigazgatási szankciókat vezethetnek be az e cikk (1) bekezdése szerinti ujjnyomatvételi eljárás és arcképmás-készítés szabályainak megszegése esetére. E szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. Ebben az összefüggésben őrizetet csak végső esetben kell alkalmazni a harmadik országbeli állampolgár személyazonosságának megállapítására vagy ellenőrzésére.

(3)  A tagállamok – nemzeti jogukkal összhangban – közigazgatási szankciókat vezetnek be az e cikk (1) bekezdése szerinti ujjnyomatvételi eljárás és arcképmás-készítés szabályainak megszegése esetére. E szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. Ebben az összefüggésben őrizetet csak végső esetben kell alkalmazni a harmadik országbeli állampolgár személyazonosságának megállapítására vagy ellenőrzésére.

 

Módosítás    11

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 5 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)   Az ujjnyomat-vételi és arcképmás-készítési eljárást az érintett tagállam nemzeti gyakorlatának megfelelően és az Európai Unió Alapjogi Chartájában, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményben, valamint az ENSZ gyermekjogi egyezményében megállapított biztosítékoknak megfelelően határozzák meg és alkalmazzák.

(5)   Az ujjnyomat-vételi és arcképmás-készítési eljárást az érintett tagállam nemzeti gyakorlatának megfelelően és az Európai Unió Alapjogi Chartájában, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményben, valamint az ENSZ gyermekjogi egyezményében megállapított biztosítékoknak megfelelően, továbbá az ujjlenyomatvétel 1a mellékletben leírt bevált gyakorlatának megfelelően határozzák meg és alkalmazzák.

Indokolás

Ez a módosítás a 6. módosítást konkretizálja, tehát közvetlenül ehhez kapcsolódik (lásd az EP eljárási szabályzata 104. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdését).

 

Módosítás    12

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 2 bekezdés – i a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ia)  az eredeti tagállam által hozott kiutasítási határozat vagy kitoloncolási intézkedés;

Indokolás

Ez a módosítás a 2. módosítást konkretizálja, tehát közvetlenül ehhez kapcsolódik (lásd az EP eljárási szabályzata 104. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdését). Lásd a 2. módosítás részletes indokolását is.

 

Módosítás    13

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 2 bekezdés – i a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ia)  az eredeti tagállam által hozott kiutasítási határozat vagy kitoloncolási intézkedés;

Indokolás

Ez a módosítás a Bizottság által javasolt, 14. számú, új cikkre utal, ezért az EP eljárási szabályzata 104. cikke (2) bekezdésének második albekezdése alkalmazandó rá. Lásd a 2. módosítás részletes indokolását is.

 

Módosítás    14

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 2 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  A jogellenes tartózkodáson ért, de a schengeni térség külső határait jogszerűen átlépő, az engedélyezett tartózkodási határidőt legfeljebb 15 nappal meghaladó, harmadik országbeli polgárok esetében a tagállamok eltérhetnek az (1) és (2) bekezdésektől.

Indokolás

Ez a módosítás a Bizottság által javasolt, 14. számú, új cikkre utal, ezért az EP eljárási szabályzata 104. cikke (2) bekezdésének második albekezdése alkalmazandó rá. Lásd a 3. módosítás részletes indokolását is.

 

Módosítás    15

Rendeletre irányuló javaslat

4 a fejezet (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

IVa. fejezet

 

Harmadik országbeli polgárok, akik esetében áttelepítési eljárás van folyamatban

 

14a. cikk

 

Ujjnyomatok és arcképmások összegyűjtése és továbbítása az (EU) …/... rendeletnek1a megfelelően 1a

 

(1)   Azonosításkor a tagállamok arcképmást készítenek, illetve ujjnyomatot vesznek azon, legalább hat életévet betöltött harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek minden ujjáról, akik esetében áttelepítési eljárás van folyamatban.

 

(2)   Az érintett tagállamok – az azonosítástól számítva maximum 72 órán belül – továbbítják a központi rendszerhez az (1) bekezdésben említett, vissza nem toloncolt harmadik országbeli állampolgárokra vagy hontalan személyekre vonatkozó alábbi adatokat:

 

a)   ujjnyomatadatok;

 

b)   arcképmás;

 

c)   családi név(nevek) és utónév(nevek), születési név(nevek) és korábban használt nevek, valamint bármely álnév(nevek), adott esetben külön bejegyzésben;

 

d)   állampolgárság(ok);

 

e)   születési hely és idő;

 

f)   származási hely szerinti tagállam;

 

g)   nem;

 

h)   a személyazonosító vagy úti okmány típusa és száma; a kibocsátó tagállam három betűből álló kódja és az okmány érvényessége;

 

i)   a származási hely szerinti tagállam által használt referenciaszám;

 

j)   az ujjnyomatvétel és/vagy arcképmás készítésének időpontja;

 

k)   az adatok központi rendszerhez történő továbbításának időpontja;

 

l)   az operátor felhasználói azonosítója;

 

m)   adott esetben, a 13. cikk (6) bekezdésével összhangban az érintett személy tagállamok területéről történő távozásának vagy kitoloncolásának időpontja;

 

(3)  Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben a nemzetközi védelmet kérelmező egészségének biztosítása, vagy a közegészség védelme érdekében hozott intézkedések következtében nem lehet a kérelmezőtől ujjnyomatot venni vagy róla arcképmást készíteni, az érintett tagállam ezen egészségügyi indokok megszűnését követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb 48 órán belül leveszi az ujjnyomatokat, arcképmást készít és megküldi azokat.

 

Komoly műszaki problémák felmerülése esetén a tagállamok a (2) bekezdésben megállapított 72 órás határidőt legfeljebb további 48 órával meghosszabbíthatják a folyamatosságra vonatkozó nemzeti tervük végrehajtása érdekében.

 

(4)   Ujjnyomatadatokat az Európai Határ- [és Parti] Őrség csapatának tagjai is vehetnek vagy továbbíthatnak feladataik ellátása vagy hatáskörük a 2016/1624/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek1a megfelelően történő gyakorlása során.

 

______________________

 

1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1624 rendelete (2016. szeptember 14.) az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 251., 2016.9.16., 1. o.).

Indokolás

Ez a módosítás a 4. módosítást konkretizálja, tehát közvetlenül ehhez kapcsolódik (az EP eljárási szabályzata 104. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése).

 

Módosítás     16

Rendeletre irányuló javaslat

41 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A központi rendszer és a kommunikációs infrastruktúra létrehozásával és működtetésével kapcsolatban felmerült költségeket az Európai Unió általános költségvetése viseli.

(1)  A központi rendszer és a kommunikációs infrastruktúra létrehozásával és működtetésével kapcsolatban felmerült költségeket az Európai Unió általános költségvetése viseli az eredményes pénzgazdálkodás elveinek megfelelően.

Indokolás

Az uniós költségvetést a közjó érdekének megfelelően kell felhasználni és kezelni.

 

Módosítás    17

Rendeletre irányuló javaslat

42 cikk – 2 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  Az Eurodac és az európai határregisztrációs rendszer (EES) interoperabilitásának megvalósítása érdekében az eu-LISA biztonságos kommunikációs csatornát épít ki az EES központi rendszere és az Eurodac központi rendszere között. A két rendszert azért kell összekapcsolni, hogy a harmadik országbeli állampolgároknak az EES-ben nyilvántartott adatai automatikus továbbításra kerüljenek az Eurodac felé, amennyiben harmadik országbeli személyek több mint 15 nappal túllépik a megengedett tartózkodási időt.

Indokolás

Ez a módosítás az eljárások lebonyolítását konkretizálja (a 42. cikk (2) bekezdése) és az interoperabilitásnak az 5. preambulumbekezdés által ajánlott javítását. Lásd az 5. módosítás részletes indokolását is.

 

Módosítás    18

Rendeletre irányuló javaslat

I a melléklet (új)

 

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Ia. melléklet

 

Az ujjnyomatvételi kötelezettségre vonatkozó gyakorlatok

 

Az Eurodac-rendeletnek az ujjnyomatvételi kötelezettség tekintetében való végrehajtásáról szóló, a Tanács által 2015. július 20-án elfogadott bizottsági szolgálati munkadokumentumon1a alapuló, az Európai Unió Alapjogi Chartájának előírásaival összhangban lévő alábbi gyakorlatok a rendszeres ujjnyomatvétel megkönnyítését célozzák. Amennyiben az Eurodac-rendelet hatálya alá tartozó érintett kezdetben nem működik együtt az ujjnyomatvételi folyamat során, minden észszerű és arányos intézkedést meg kell hozni az együttműködés elérése érdekében. Ebből a célból és az uniós jog tiszteletben tartásának érdekében a tagállamok a következő megközelítést követik:

 

(1)  A tagállam tájékoztatja az érintettet az uniós jog szerinti ujjnyomatvételi kötelezettségről, továbbá elmagyarázhatja számára, hogy saját érdekében áll a teljes és azonnali együttműködés és ujjnyomatainak biztosítása. Az érintett tudomására hozható különösen az is, hogy amennyiben egy másik tagállamban kér menedéket, az (EU) [.../...] európai parlamenti és tanácsi rendelet1b (Dublini Rendelet) értelmében az ujjnyomatokat vagy más közvetett bizonyítékokat fel lehet használni azon tagállamba történő átadásának végrehajtásához, amelyik a menedékjog iránti kérelme tekintetében illetékes. A tagállam arról is tájékoztatást adhat az érintett számára, hogy ha ezt követően menedék iránti kérelmet nyújt be, ugyanúgy ujjnyomatvételre fogják kötelezni.

 

(2)  Amennyiben az érintett adatalany – aki nem nyújtott be menedékjog iránti kérelmet – továbbra sem hajlandó együttműködni az ujjnyomatvétel tekintetében, irreguláris migránsnak tekinthető, és ha nem lehet hatékonyan alkalmazni kevésbé kényszerítő jellegű alternatív intézkedést, a tagállamok megfontolhatják a fogva tartását a 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1c (visszatérési irányelv) 15. cikkében foglalt rendelkezések szerint. Ameddig az érintett a kezdeti azonosítási folyamat során nem hajlandó az együttműködésre, többek között az uniós jogban és/vagy a nemzeti jogban előírt ujjnyomatvételre, általában nem lehetséges annak megállapítása, hogy reális esély van-e visszaküldésére, következésképpen a tagállamok, amennyiben kevésbé kényszerítő jellegű alternatív intézkedések alkalmazása nem lenne hatékony, megfontolhatják a visszatérési irányelvben foglaltak szerinti fogva tartás alkalmazását.

 

(3)  Amennyiben az érintett benyújtotta a menedékjog iránti kérelmet és az ujjnyomatvétel tekintetében nem hajlandó együttműködni, a tagállamok megfontolhatják fogva tartását személyazonossága vagy állampolgársága meghatározása vagy ellenőrzése érdekében többek között az uniós jogban előírtaknak megfelelően.

 

(4)  Amennyiben az érintett tagállam nemzeti jogi keretében lehetővé tette a gyorsított eljárásokat, határvédelmi eljárásokat, vagy akár mindkét féle eljárást, a tagállamok tájékoztathatják a menedékkérőt, hogy nemzetközi védelem iránti kérelme gyorsított eljárás, határvédelmi eljárás vagy mindkét eljárás tárgyát képezheti, ha az ujjnyomatvétel tekintetében elutasítja az együttműködést. A tagállam továbbá tájékoztatást adhat arról, hogy ha az érintett menedékjog iránti kérelmét a fenti gyorsított eljárás, határvédelmi eljárás vagy mindkét eljárás keretében kezelik, az azzal a következménnyel járhat, hogy a kérelmet annak megfelelő és átfogó érdemi vizsgálatát követően egyértelműen megalapozatlannak ítélhetik. E megállapítás következtében, ha a tagállam nemzeti joga így rendelkezik, valamint az uniós és nemzetközi joggal összhangban jelentősen szűkül az elutasított kérelmező joga ahhoz, hogy az elutasítás elleni fellebbezés idejére az adott tagállam területén maradhasson, és a kérelmezőt a fellebbezésre vonatkozó ítélet meghozatala előtt visszaküldhetik. A tagállam ezenkívül tájékoztatást adhat arról, hogy a fenti körülmények között a kiutasítási végzést az Unió egészére érvényes, akár öt évig érvényes beutazási tilalom kísérheti.

 

(5)  Az érintettet az uniós jogban előírtaknak megfelelően a lehető legrövidebb és legszükségesebb ideig tartják fogva.

 

(6)  A tagállamok függetlenül attól, hogy az érintett fogva tartása mellett döntenek-e, tájékoztatást és tanácsadást nyújtanak, hogy az érintett tudomására hozzák az irreguláris migránsként vagy menedékkérőként őt megillető jogait és rá háruló kötelezettségeit (többek között a jogorvoslathoz fűződő jogát). Ennek részét képezi a Dublini Rendelet ismertetése és részét képezheti közös tájékoztató füzetek alkalmazása [a 118/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet X–XII. melléklete]. A Dublini Rendeletre vonatkozó tájékoztatásnak ki kell térnie olyan elemekre, amelyek fontosak lehetnek – például a családegyesítésről szóló szabályok –, amennyiben az érintett menedékjog iránti kérelmet nyújt be.

 

(7)  Ha a kezdeti tanácsadás sikertelen, a tagállam az arányosság elvének és az Európai Unió Alapjogi Chartájának teljes tiszteletben tartása mellett végső eszközként fontolóra veheti a kényszer alkalmazását. Ha valamely tagállam így dönt, az érintettet tájékoztatják, hogy kényszerintézkedést alkalmazhatnak ujjnyomatának levételéhez. Ha az érintett továbbra sem hajlandó az együttműködésre, a kényszer arányos alkalmazásában képzett tisztviselők a szükséges kényszerintézkedés minimumszintjét alkalmazhatják, tiszteletben tartva az érintett méltóságát és testi épségét, ahogy azt az ujjnyomatvételre vonatkozó jóváhagyott eljárás meghatározza. Ennek az eljárásnak részét képezi az érintett számára adott egyértelmű magyarázat azokról a lépésekről, amelyeket a tisztviselő az együttműködés kikényszerítése érdekében meg kíván tenni. A tisztviselőnek bizonyítania kell, hogy az észszerű kényszer alkalmazása helyett nem állt rendelkezésére a gyakorlatban megvalósítható alternatív intézkedés. Esetről esetre meg kell vizsgálni, hogy nem áll-e rendelkezésre más megoldás, figyelembe véve a konkrét körülményeket és az érintett személy sérülékenységét. A tagállamok fontolóra vehetik, hogy az ujjnyomatvételre kötelezés során a kényszerítés bizonyos sérülékeny személyek, például gyermekek vagy terhes nők esetében soha nem megfelelő. Ha sérülékeny személyek esetében sor kerül bizonyos szintű kényszer alkalmazására, biztosítani kell, hogy az alkalmazott eljárást konkrétan az ilyen személyekhez igazítsák. A kényszer alkalmazását minden esetben fel kell jegyezni, és az eljárásról szóló feljegyzést meg kell őrizni az ahhoz szükséges ideig, hogy az érintett személy jogi úton kifogást emelhessen a hatóság fellépéseivel szemben.

 

(8)  A tagállamok törekednek annak elkerülésére, hogy kétszer vegyenek ujjnyomatot a migránsoktól. A tagállamok ezért mérlegelhetik, hogy csökkentve mind az adminisztrációra, mind a migránsokra nehezedő terheket, egyetlen intézkedés („uno actu”) keretében végzik el a menekültüggyel/Dublini Rendelettel kapcsolatos személyazonosítást, valamint az irreguláris migránsoknak a visszaküldésről rendelkező nemzeti jog és más olyan jogszerű célok érdekében történő személyazonosítását, amelyek összeegyeztethetők a menekültüggyel/Dublini Rendelettel kapcsolatos célokkal. A tagállamoknak rendelkezniük kell olyan rendszerekkel, amelyekkel ugyanazt az ujjnyomatsort tárolhatják nemzeti automatikus ujjnyomat-azonosító rendszerükben (AFIS) és továbbíthatják az Eurodac központi rendszerébe. Az eljárás során minél előbb el kell végezni a személyazonosság megállapítását és az ujjnyomatvételt.

 

(9)  Abban az esetben, amikor valamely kérelmező ujjbegyeit tönkretette vagy az ujjnyomatvételt más módon (például ragasztó alkalmazásával) tette lehetetlenné, és amennyiben észszerűen feltételezhető, hogy rövid időn belül lehetséges lesz az ujjnyomatvétel, a tagállamok mérlegelhetik, hogy szükséges a személy fogva tartása addig, amíg ujjnyomatát le nem tudják venni. Az érintettek ujjnyomatának levételét rendszeres időközönként meg kell kísérelni.

 

(10)  A sikeres ujjnyomatvételt követően az érintettet elengedik az őrizetből, kivéve, ha a visszatérési irányelvben foglalt vagy az uniós menekültügyi jogszabályok értelmében meghatározott konkrét ok a további fogva tartás mellett szól.

 

_____________________

 

SWD(2015)150 final.

 

1b Javaslat az Európai Parlament és a Tanács rendeletére egy harmadik ország állampolgára, illetve hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (átdolgozás) ( COM(2016)0270 );

 

1c Az Európai Parlament és a Tanács 2008/115/EK irányelve (2008. december 16.) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról (HL L 348., 2008.12.24., 98. o.).

 

1d Az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó szempontok és eljárási szabályok megállapításáról szóló 343/2003/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 1560/2003/EK rendelet módosításáról szóló, 2014. január 30-i 118/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (HL L 39., 2014.2.8., 1. o.).

 

Indokolás

Ez a módosítás a 6. és 7. módosítást konkretizálja a Bizottság SWD(2015) 150 final számú szolgálati munkadokumentumának bevezetése nyomán. Tehát közvetlenül ez utóbbiakhoz kapcsolódik.

 

 

 

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA

FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím

A 604/2013/EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjnyomatok összehasonlítását, valamint a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek azonosítását szolgáló Eurodac létrehozása, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről (átdolgozás)

Hivatkozások

COM(2016)0272 – C8-0179/2016 – 2016/0132(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

LIBE

12.9.2016

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

BUDG

12.9.2016

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Gérard Deprez

15.9.2016

Az elfogadás dátuma

6.3.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

19

13

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Jonathan Arnott, Jean Arthuis, Richard Ashworth, Reimer Böge, Lefteris Christoforou, Gérard Deprez, José Manuel Fernandes, Eider Gardiazabal Rubial, Esteban González Pons, Ingeborg Gräßle, Monika Hohlmeier, Bernd Kölmel, Vladimír Maňka, Siegfried Mureşan, Liadh Ní Riada, Jan Olbrycht, Paul Rübig, Jordi Solé, Patricija Šulin, Indrek Tarand, Tiemo Wölken, Stanisław Żółtek

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Jean-Paul Denanot, Anneli Jäätteenmäki, Louis Michel, Andrey Novakov, Tomáš Zdechovský

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Inés Ayala Sender, Olle Ludvigsson, Ulrike Rodust, Birgit Sippel, Kathleen Van Brempt

 

 

[1]   Az uniós áttelepítési keret létrehozásáról, valamint az 516/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2016) 0468 final)
[2]   SWD(2015)150 final.