Gazdasági és Monetáris Bizottság

2012/0299(COD)

27.9.2013

VÉLEMÉNY

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részéről

a Jogi Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részére

a tőzsdén jegyzett társaságok nem ügyvezető igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javításáról és kapcsolódó intézkedésekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

( COM(2012)0614 – C7‑0382/2012 – 2012/0299(COD) )

Előadó: Olle Schmidt

PA_Legam

RÖVID INDOKOLÁS

A nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos uniós politika célja – a férfiak és a nők számára a hatalmat és befolyást jelentő pozíciókhoz való egyenlő hozzáférés megteremtése – rendkívüli kihívás elé állítja az Uniót. Az előadó egyetért azzal, hogy e cél elérése bátor jogalkotási fellépést kíván meg az EU-tól.

Az előadó ezért teljes mértékben támogatja a Bizottság által a nemek közötti egyensúlynak a tőzsdén jegyzett társaságok vezetőtestületeiben történő javításáról szóló irányelvvel elérni kívánt célkitűzéseket. A javaslat azonban nem megy elég messzire, sem a hatály, sem az intézkedések szempontjából.

A pénzügyi szektorban működő társaságok vezetőtestületeiben az EU más ágazataihoz képest nagyobb arányban vannak jelen a nők. A szektoron belüli társaságok vezetőtestületeinek a harmadában azonban egyáltalán nem képviseltetik magukat.

Az előadó támogatja azt a döntést, hogy a tőzsdén jegyzett társaságokra összpontosítsunk. A Bizottságnak azonban az ezen irányelv végrehajtása után két évvel felül kell vizsgálnia annak a lehetőségét, hogy a hatályt kiterjessze a kkv-küszöb feletti, nem jegyzett társaságokra is.

Kiterjesztett hatály: az uniós intézmények és az EKB

Az előadónak meggyőződése, hogy az irányelv hatályát ki kell terjeszteni, hogy lefedje az uniós intézményeket és ügynökségeket, köztük az Európai Központi Bankot (EKB) is. A nők képviseletének teljes hiánya az EKB Igazgatóságában, Kormányzótanácsában és Általános Tanácsában rendkívül problematikus, és megerősíti, hogy az Unión belül a felső vezetői beosztásokba történő kinevezési eljárásban szisztematikus hiba rejlik. A tagállamok felelőssége, hogy nőket is előléptessenek ezekbe a legfelsőbb szintű beosztásokba.

Az uniós intézményeknek jó példával kell elöl járniuk a nemek közötti egyensúlyt illetően, ahelyett hogy erősítenék az ennek hiányával kapcsolatos sztereotípiát, részben azért, hogy mércét állítsanak a magánszektor elé, részben pedig azért is, hogy javítsák az EU legitimitását. Ennek az irányelvnek az elveit ezért bele kell építeni az uniós intézmények belső felvételi eljárásaira irányadó szabályokba.

A jövő útja: a „tartsd be vagy magyarázd meg” modell.

Az előadó nem ért egyet a Bizottság által javasolt kötelező érvényű nemi célértékkel, mivel feltétlenül el kell kerülni a részvényesek tulajdonosi jogaiba és a társaság vezetőtestületében dolgozó képviselők szabad kiválasztásába való beavatkozást. Az előadónak ezenfelül határozott kétségei vannak a Bizottság által várt átgyűrűző hatással kapcsolatban, amely a nem ügyvezető igazgatók körében a női részvétel erősödéséből fakadóan az ügyvezetői és felső vezetői beosztásokban jelentkezne.

Az alátámasztó empirikus kutatás hiánya, valamint az igazgatósági tagokon belüli kötelező kvóták terén szerzett norvég tapasztalatok rávilágítanak ennek az érvelésnek a téves voltára. A rögzített kvóták alapvetően nem változtatnak azon a helyzeten, hogy a nemek aránya nincs egyensúlyban.

Az előadó inkább annak fontosságát szeretné hangsúlyozni, hogy a figyelmet a nők számának valamennyi vezetési szinten történő növelésére kell ráirányítani annak érdekében, hogy egy későbbi szakaszban jobb nemi képviseletet lehessen elérni az ügyvezetői és igazgatósági beosztásokban, megvalósítva az alulról felfelé építkező megközelítést.

Az előadó ezért egyfajta „tartsd be vagy magyarázd meg” modellt javasol a dán jogszabályokhoz hasonlóan, amelyek előírják a vállalatoknak, hogy az ágazatra és a vállalatra jellemző sajátosságok figyelembevétele mellett állapítsanak meg egyedi célértékeket a nemi egyensúly tekintetében az ügyvezető és nem ügyvezető igazgatók körében, valamint a társaság valamennyi vezetési szintjén. Ezenkívül a társaságokat kötelezni kell arra, hogy a nemek közötti egyensúly társaságnál történő javítását célzó aktív intézkedések ösztönzése érdekében nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó politikát dolgozzanak ki.

A társaságoknak nyilvánosságra kell hozniuk a követelményeknek való megfelelésüket: a nemek közötti egyensúly helyzetét a vezetőtestületekben és a vezetési szinteken, ennek a nemek közötti egyensúlyra vonatkozó konkrét célértékekhez való viszonyát, valamint a célértékek elérése érdekében meghozott vagy meghozni kívánt intézkedéseket. Ezekről az információkról az irányelv hatálya alá tartozó társaságok éves jelentésében és honlapján számolnak be.

Pusztán annyi, hogy az érintett társaságokba bekerül néhány női nem ügyvezető igazgató, még nem elegendő. A „tartsd be vagy magyarázd meg” modell azonban biztosítja, hogy az érintett társaságok részvényesei és igazgatói elgondolkozzanak a belső vállalati politikáról és kultúráról, ami jobban hozzá fog járulni azoknak az akadályoknak a megszüntetéséhez, amelyekkel a nők a vállalati ranglétra megmászásakor szembesülnek.

Az egyedi célértékek és a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó politika meghatározására vonatkozó eljárásokat be nem tartó társaságokat közigazgatási bírságok formájában szankciókkal kell sújtani. Egyetlen társaságot sem szabad viszont amiatt megbírságolni, hogy nem éri el az egyedileg meghatározott nemi célértékeket, mivel az visszatarthatna ambiciózus célértékek meghatározásától.

A vezetőtestületbe való felvétel fokozott átláthatósága

Az előadó üdvözli a Bizottságnak a társasági vezetőtestületi tagok formalizált és átláthatóbb kinevezésére irányuló kezdeményezését. Aránytalan azonban az a fordított bizonyítási teher, amelynek keretében a társaságoknak kell bizonyítaniuk választásuk helyességét, ha a sikertelen jelöltek panaszt nyújtanak be ellenük. A lehetséges panaszosok számára elegendő védelmet kell jelentenie a kiválasztás alapját képező szempontok benyújtására irányuló társasági kötelezettségnek, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó alkalmazandó jogszabályoknak.

Végezetül a „tartsd be vagy magyarázd meg” modell – a nemek közötti egyensúlyra vonatkozó, előadó által javasolt beszámolási kötelezettség révén – növeli a társaságok nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó politikáinak a befektetők, a lehetséges álláskeresők és a nyilvánosság számára biztosított átláthatóságát.

MÓDOSÍTÁSOK

A Gazdasági és Monetáris Bizottság felkéri a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő módosításokat:

Módosítás 1

Irányelvre irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Az elmúlt években az Európai Bizottság több jelentést is benyújtott, melyek vizsgálták a gazdasági döntéshozatal terén a nemek közötti megoszlást. A Bizottság bátorította az Európai Unióban jelenlevő nyilvánosan jegyzett társaságokat, hogy önszabályozó intézkedésekkel növeljék vezetőtestületeikben a nők számát, és hogy tegyenek e tekintetben konkrét önkéntes kötelezettségvállalásokat. Az Európai Bizottság a 2010. március 5-i nők chartájában hangsúlyozta, hogy a nők továbbra sem rendelkeznek teljes körű hozzáféréssel a hatalom és a döntéshozatal arányos részéhez a gazdasági és politikai életben, és megerősítette abbéli elkötelezettségét, hogy felhasználja hatásköreit a nők és a férfiak felelős munkakörökben való igazságosabb képviseletének megvalósítása érdekében. A Bizottság a nők és a férfiak közötti egyenlőségére vonatkozó 2010–2015-ös stratégiájának egyik prioritása volt a nemek közötti egyensúlynak a döntéshozatalban való javítása.	(4) Az elmúlt években az Európai Bizottság több jelentést is benyújtott, melyek vizsgálták a gazdasági döntéshozatal terén a nemek közötti megoszlást. A Bizottság bátorította az Európai Unióban jelenlevő nyilvánosan jegyzett társaságokat, hogy önszabályozó intézkedésekkel növeljék vezetőtestületeikben az alulreprezentált nem képviselőinek számát, és hogy tegyenek e tekintetben konkrét önkéntes kötelezettségvállalásokat. Az Európai Bizottság a 2010. március 5-i nők chartájában hangsúlyozta, hogy a nők továbbra sem rendelkeznek teljes körű hozzáféréssel a hatalom és a döntéshozatal arányos részéhez a gazdasági és politikai életben, és megerősítette abbéli elkötelezettségét, hogy felhasználja hatásköreit a nők és a férfiak felelős munkakörökben való igazságosabb képviseletének megvalósítása érdekében. A Bizottság a nők és a férfiak közötti egyenlőségére vonatkozó 2010–2015-ös stratégiájának egyik prioritása volt a nemek közötti egyensúlynak a döntéshozatalban való javítása.

Módosítás 2

Irányelvre irányuló javaslat

6 a preambulumbekezdés (új)


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6a) Az uniós intézményeknek és ügynökségeknek jó példával kell elöl járniuk a nemek közötti egyensúly javításában. Az ezen irányelvben lefektetett alapelveket bele kell foglalni az Európai Bizottság, az Európai Parlament és minden uniós intézmény – köztük az Európai Központi Bank – belső személyzeti eljárásait meghatározó szabályzatba. Minden uniós intézményben hatékonyabb politikákat kell kialakítani a nemek közötti egyenlőség terén annak érdekében, hogy azok hatással legyenek az egyes uniós intézményekbe való felvételre, az ott zajló képzésekre és az intézmények mindennapi működésére. E célból az intézményeknek biztosítaniuk kell a nemek közötti egyensúly elérését a felső vezetők, köztük a főigazgatók, az igazgatók és az osztályvezetők felvételénél.

Módosítás 3

Irányelvre irányuló javaslat

6 b preambulumbekezdés (új)


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6b) Mivel az uniós intézmények és ügynökségek a figyelem középpontjában állnak, példát kell mutatniuk azáltal, hogy a nemek közötti jobb egyensúlyra irányuló politikákat léptetnek érvénybe. A reprezentatív jelleg fokozása érdekében különös figyelmet kell fordítani a vezetői pozíciókra vonatkozó felvételi politikákban. Valamennyi felső vezetői pozíció esetében a nemek közötti egyenlőséget tiszteletben tartó jelöltlistákat kell előterjeszteni. Az uniós intézményeknek és ügynökségeknek legkésőbb 2018. december 31-i kezdettel éves jelentést kell közzétenniük az ez irányban tett erőfeszítéseikről.

Módosítás 4

Irányelvre irányuló javaslat

6 c preambulumbekezdés (új)


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6c) Alapvető fontosságú, hogy az Unió végrehajtó testülete, a Bizottság vezetősége is javítsa a nemek közötti egyensúlyt az európai polgárok jobb képviseletének érdekében. A tagállamokat ezért felszólítjuk, hogy a biztosi testület minden pozíciójára férfi és női jelöltet is állítsanak annak érdekében, hogy megvalósuljon a nemek közötti egyensúly a biztosi testületben.

Módosítás 5

Irányelvre irányuló javaslat

6 d preambulumbekezdés (új)


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6d) Az Európai Központi Banknak, a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének (ESFS) – ideértve az Európai Rendszerkockázati Testületet (ERKT) – és az európai felügyeleti hatóságoknak (EFH) meg kell felelniük a nemen alapuló egyenlőség és megkülönböztetésmentesség minden szempontjának. Az EFH-k felügyelőtanácsait is arra kell biztatni, hogy az Európai Parlament vonatkozó meghallgatásán az elnöki és ügyvezetői igazgatói pozíciók tekintetében nemi szempontból kiegyensúlyozott jelöltlistát terjesszenek elõ. E pozíciók tekintetében a végső kiválasztásnak nemi szempontból kiegyensúlyozottnak kell lennie. Fontos az is, hogy az ERKT irányítóbizottsága és tanácsadó bizottságai nemi szempontból szintén kiegyensúlyozottak legyenek.

Módosítás 6

Irányelvre irányuló javaslat

6 e preambulumbekezdés (új)


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6e) Az Európai Központi Bank (EKB) felügyelőtanácsának – ideértve az elnöki és alelnöki tisztséget – nemi szempontból kiegyensúlyozottnak kell lennie. Ha az EKB igazgatóságában egy hely megüresedik, azokat a tagállamokat, amelyek pénznemként bevezették az eurót, arra kell biztatni, hogy a megüresedett álláshelyre két jelöltet – egy férfit és egy nőt – jelöljenek. A tagállamokat arra is biztatni kell, hogy a nemek közötti egyensúlynak az EKB kormányzótanácsában és általános tanácsában és az ERKT igazgatótanácsában való elérése érdekében nőket nevezzenek ki a nemzeti központi bankok elnökévé.

Módosítás 7

Irányelvre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) A humántőke hatékony felhasználása a legmeghatározóbb tényező a gazdaság versenyképessége szempontjából, és kulcsfontosságú az EU előtt álló demográfiai kihívások megoldásához, a globális gazdaságban való sikeres versenyzéshez, és a harmadik országokkal szembeni versenyelőny biztosításához. A magasan képzett és képesítést szerzett nők száma folyamatosan növekszik, amit az is bizonyít, hogy az egyetemeken végzők 60 %-a nő. Ha továbbra se történne meg a gazdasági döntéshozó pozíciókra történő kinevezések során ennek az erőforrásnak a kiaknázása, az a képzett humántőke felhasználásának kudarcát jelentené.	(7) A humántőke hatékony felhasználása a legmeghatározóbb tényező a gazdaság versenyképessége, fejlődése és növekedése szempontjából, és kulcsfontosságú az EU előtt álló demográfiai kihívások megoldásához, a globális gazdaságban való sikeres versenyzéshez, és a harmadik országokkal szembeni versenyelőny biztosításához. A magasan képzett és képesítést szerzett nők száma folyamatosan növekszik, amit az is bizonyít, hogy az egyetemeken végzők 60%-a nő. Ha továbbra se aknáznák ki ezt az erőforrást a vállalatok felső vezetői beosztásainak és a döntéshozó pozícióinak betöltésekor, az a képzett humántőke felhasználásának kudarcát jelentené.

Módosítás 8

Irányelvre irányuló javaslat

7 a preambulumbekezdés (új)


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(7a) A nemek közötti egyenlőség elérése a társadalom egészében a férfiak és a nők számára egyenlő felsőoktatási és szakmai jogok létrehozását, valamint a családi, gyermekgondozási és háztartási feladatok megosztását is jelenti. Az, hogy jellemzően a nők felelnek a családi és háztartási feladatok nagy többségéért, akadályozhatja a legfelsőbb szakmai pozíciókba való előmenetelüket. A férfiak családi feladatokban való aktív részvétele és azokba való bevonása döntő jelentőségű a munka és a magánélet közötti egyensúly megvalósításához, valamint a férfiak és a nők egyenlő karrierlehetőségeinek megteremtéséhez. Figyelmet kell fordítani a nemi sztereotípiák, a rugalmatlan és idejétmúlt foglalkoztatáspolitikák és a szülői szabadságra vonatkozó nem megfelelő rendelkezések kezelésére. Olyan rendelkezéseknek kell érvényben lenniük, amelyek lehetővé teszik a nők és a férfiak számára a családi élet és a munka összeegyeztetését, amennyiben úgy kívánják. A tagállamokat arra biztatjuk, hogy gondoskodjanak olyan jóléti elemek megvalósításáról, mint a nők és a férfiak számára egyaránt biztosított, szülői szabadsággal járó méltányos juttatások, a gyermekek gondozásával kapcsolatos átfogó szabályozás és a megosztott szülői szabadság lehetősége.

Módosítás 9

Irányelvre irányuló javaslat

8 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(8) A társaságok szintjén széles körben elismert, hogy a nők jelenléte a vezetőtestületekben a vállalati irányítás javulásához vezet, mivel a csapatteljesítmény és a döntéshozatal minősége javul a többféle nézőpontot tartalmazó, színesebb és összetett gondolkodásforma következtében, és így kiegyensúlyozottabb határozatok születnek. Több tanulmány is kimutatta, hogy pozitív kapcsolat áll fenn a felsővezetés nemi sokszínűsége és a társaság pénzügyi teljesítménye és nyereségessége között. A női részvétel növelése az Európai Unióban jelenlevő nyilvánosan jegyzett társaságok vezetőtestületeiben ezért pozitív hatással járhat az érintett társaságok teljesítményére.	(8) A társaságok szintjén széles körben elismert, hogy a nők jelenléte a vezetőtestületekben a vállalati irányítás javulásához vezet, mivel a csapatteljesítmény és a döntéshozatal minősége javul a többféle nézőpontot és proaktívabb üzleti modellt magában foglaló, színesebb és összetett gondolkodásforma következtében, és így kiegyensúlyozottabb határozatok születnek. Több tanulmány is kimutatta, hogy pozitív kapcsolat áll fenn a felső vezetés nemi sokszínűsége és a társaság pénzügyi teljesítménye és nyereségessége között. A női részvétel növelése az Európai Unióban jelenlevő nyilvánosan jegyzett társaságok vezetőtestületeiben azok jelentős gazdasági és társadalmi felelőssége okán ezért pozitív hatással járhat az érintett társaságok teljesítményére és a fenntartható gazdasági fejlődésre.

Módosítás 10

Irányelvre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(9) Bizonyítékok mutatják azt is, hogy a munkaerőpiaci egyenlőség jelentősen hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez. A női részvétel növelése az unióban jegyzett társaságok vezetőtestületeiben nem csak a vezetőtestületekbe kinevezett nőket érinti, hanem elősegíti tehetséges nők vonzását a társasághoz, valamint a nők fokozottabb jelenlétének biztosítását a vezetőség minden szintjén és a munkavállalók körében. Ezért amennyiben a nők nagyobb arányban vesznek részt a társaságok vezetőtestületeiben, zárulhat az olló a nemek közötti foglalkozatási és a bérezési különbségek tekintetében. A rendelkezésre álló női tehetségtartalék maradéktalan kiaknázása komoly előrelépést jelentene az oktatás megtérülése tekintetében mind az egyének, mind a közszektor szempontjából. A női részvétel alacsony szintje az Európai Unióban jelenlevő nyilvánosan jegyzett társaságok igazgatótanácsaiban általában véve elmulasztott lehetőség a tagállamok gazdaságainak hosszú távú fenntartható növekedése megvalósításának szempontjából.	(9) Bizonyítékok mutatják azt is, hogy a munkaerőpiaci egyenlőség jelentősen hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez. A női részvétel növelése az Unióban jegyzett társaságok vezetőtestületeiben nem csak a vezetőtestületekbe kinevezett nőket érinti, hanem elősegíti, hogy a társaság vonzó legyen a tehetséges nők számára, valamint a nők fokozottabb jelenlétének biztosítását és hozzájárulásuk elismerését a vezetőség minden szintjén és a munkavállalók körében. Ezért amennyiben a nők nagyobb arányban vesznek részt a társaságok vezetőtestületeiben, zárulhat az olló a nemek közötti foglalkozatási és a bérezési különbségek tekintetében. A rendelkezésre álló női tehetségtartalék maradéktalan kiaknázása komoly előrelépést jelentene az oktatás megtérülése tekintetében mind az egyének, mind a közszféra szempontjából. A női részvétel alacsony szintje az Európai Unióban jelenlevő nyilvánosan jegyzett társaságok igazgatótanácsaiban általában véve elmulasztott lehetőség a tagállamok gazdaságainak hosszú távú fenntartható növekedése megvalósításának szempontjából. A tagállamoknak ezért pozitív fellépések – például hálózatépítő és mentorprogramok – révén, a nők minden szinten történő szakmai előmenetelét ösztönző intézkedéseket kell bevezetniük.

Módosítás 11

Irányelvre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(10) A nemi alapú megkülönböztetés megelőzését és az ellene való fellépést célzó uniós szabályozás, a kifejezetten a nők gazdasági döntéshozatalban való jelenléte növelésére irányuló tanácsi ajánlások, és az önszabályozást bátorító uniós szintű intézkedések ellenére továbbra is sokkal kevesebb nő, mint férfi foglal helyet Unió-szerte a társaságok legmagasabb szintű döntéshozó testületeiben. A nemek közötti egyensúlyhiány különösen jelentős és súlyos a magánszektorban, és különösen a jegyzett társaságokban. A társasági vezetőtestületekben a nemek részvételére vonatkozó bizottsági mutatószámokból az olvasható ki, hogy a legfelső szintű üzleti döntéshozatalban résztvevő nők aránya továbbra is alacsony marad. 2012 januárjában a nők átlagosan a vezetőtestületi pozíciók 13,7 %-át foglalták el a tagállamok legnagyobb nyilvánosan jegyzett társaságaiban. A nem-ügyvezető igazgatóknak csupán 15 %-a volt nő.	(10) A nemi alapú megkülönböztetés megelőzését és az ellene való fellépést célzó uniós szabályozás, a kifejezetten a nők gazdasági döntéshozatalban való jelenléte növelésére irányuló tanácsi ajánlások, és az önszabályozást bátorító uniós szintű intézkedések ellenére továbbra is sokkal kevesebb nő, mint férfi foglal helyet Unió-szerte a társaságok legmagasabb szintű döntéshozó testületeiben. Ugyanez igaz egyes uniós intézményekre és ügynökségekre is – például az Európai Központi Bankra –, amelyeknek pedig példát kellene mutatniuk valamennyi európai polgár képviseletében. Emlékeztetni kell arra, hogy az EKB egyik új igazgatósági tagjának 2012 végén történt kinevezésekor az állam- és kormányfők a Szerződés 2. cikkével ellentétben és az Európai Parlament negatív véleménye ellenére nem vették figyelembe a nemek közötti egyenlőség szempontját. A nemek közötti egyensúlyhiány a magánszektor döntéshozó testületeiben is jelentős és súlyos. A társasági vezetőtestületekben a nemek részvételére vonatkozó bizottsági mutatószámokból az olvasható ki, hogy a legfelső szintű üzleti döntéshozatalban résztvevő nők aránya továbbra is alacsony marad. 2012 januárjában a nők átlagosan a vezetőtestületi pozíciók 13,7%-át foglalták el a tagállamok legnagyobb nyilvánosan jegyzett társaságaiban. A nem ügyvezető igazgatóknak csupán 15%-a volt nő. Ezen irányelv rendelkezései azonban indokolatlanul nem avatkoznak bele a mindennapi irányításba, mivel a társaságok fenntartják a jelöltek – minőségi és más vonatkozó, objektív megfontolások alapján történő – szabad kiválasztásának jogát.

Módosítás 12

Irányelvre irányuló javaslat

11 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(11) A nők aránya a társasági vezetőtestületekben nagyon lassan emelkedik, az elmúlt években átlagosan évi 0,6 %-al. A javulás üteme jelentősen eltér az egyes tagállamokban, és ez nagyon eltérő eredményekhez vezetett. Azokban a tagállamokban, ahol kötelező intézkedéseket léptettek életbe, sokkal jelentősebb haladás volt megfigyelhető. A tagállamok közötti növekvő eltérések valószínűleg még markánsabbá fog válni, tekintettel a vezetőtestületekben a nők részvételének növelését célzó nagyon eltérő tagállami megközelítésekre.	(11) A nők aránya a társasági vezetőtestületekben nagyon lassan emelkedik, az elmúlt években átlagosan évi 0,6%-al. A javulás üteme jelentősen eltér az egyes tagállamokban, és ez nagyon eltérő eredményekhez vezetett. Azokban a tagállamokban, ahol kötelező intézkedéseket léptettek életbe, sokkal jelentősebb haladás volt megfigyelhető. Azonban számos ország szilárd jóléti rendszerekkel alátámasztott önkéntes mechanizmusok révén ért el hasonlóan jó eredményeket, ami jótékony hatással volt a nők munkaerő-piaci részvételére. A tagállamok közötti növekvő eltérések valószínűleg még markánsabbá fog válni, tekintettel a vezetőtestületekben a nők részvételének növelését célzó nagyon eltérő tagállami megközelítésekre.

Módosítás 13

Irányelvre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(12) A jegyzett társaságok vezetőtestületeiben a nemek közti egyensúlyra vonatkozó megosztott és szerteágazó, illetve hiányzó nemzeti szabályozás nem csupán eltérésekhez vezet a tagállamok között a nem-ügyvezető igazgató nők száma és a javulás eltérő mértéke tekintetében, hanem akadályozza a belső piacot azáltal, hogy eltérő vállalatirányítási követelményeket állít az európai jegyzett társaságokkal szemben. Ezek a különbségek a társasági vezetőtestületek összetételére vonatkozó jogi és önszabályozási követelmények terén gyakorlati problémákhoz okozhatnak a vezetőtestületi tagjelöltek, valamint a több országban működő jegyzett társaságok számára, konkrétan leányvállalatok létrehozása, illetve összeolvadások és felvásárlások esetében.	(12) A jegyzett társaságok vezetőtestületeiben a nemek közti egyensúlyra vonatkozó megosztott és szerteágazó, illetve hiányzó nemzeti szabályozás eltérésekhez vezet a tagállamok között a nem ügyvezető igazgató nők száma és a javulás eltérő mértéke tekintetében.

Módosítás 14

Irányelvre irányuló javaslat

12 a preambulumbekezdés (új)


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(12a) A társaságokon belüli, nemek közötti egyensúlyhiány növekszik a magasabb vezetői szinteken. Ezenkívül a felső vezetésben részt vevő nők közül sokakat például az emberi erőforrások és a kommunikáció területén foglalkoztatnak, míg a felső vezetésben dolgozó férfiakat nagyobb valószínűséggel foglalkoztatják a társaságon belül az általános vagy a vonalbeli vezetésben. Minthogy a társasági vezetőtestületi pozíciókra való felvétel fő bázisát a felső vezetői tapasztalattal rendelkező jelöltek alkotják, létfontosságú, hogy a társaságoknál emelkedjen az ilyen vezetői pozíciókba előrejutó nők száma. Ez alapvető követelmény ahhoz, hogy tényleges változás következzen be a nők számára a legfelsőbb döntéshozatali pozíciókba való bejutást illetően elérhető lehetőségek terén.

Módosítás 15

Irányelvre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(13) A vezetőtestületi álláshelyek esetében a kiválasztási eljárások és a minősítési szempontok átláthatóságának a legtöbb tagállamban fennálló jelenlegi hiánya komoly akadályát jelenti a fokozottabb nemi sokszínűségnek a vezetőtestületi tagok körében, és károsan befolyásolja mind a vezetőtestületi tagjelöltek karrierjét és szabad mozgását, mind a befektetői döntéseket. Az átláthatóság említett hiánya visszatartja a vezetőtestületi álláshelyek azon lehetséges jelöltjeit a pályázástól, akinek a képességeire a leginkább szükség lenne, illetve attól, hogy megtámadják a nemi elfogultságra visszavezethető kinevezéseket, ezáltal korlátozódik a belső piacon belüli szabad mozgásuk. Másrészről a befektetők eltérő befektetési stratégiákat követnek, melyekhez információkra van szükség a vezetőtestület tagjainak szakértelmével és kompetenciáival kapcsolatban is. A vezetőtestületi tagok minősítési követelményeinek és kiválasztási eljárásának nagyobb átláthatósága lehetővé teszi a befektetők számára, hogy jobban felmérjék a társaság üzleti stratégiáját, és hogy megfelelő mennyiségű ismeret birtokában hozzanak döntéseket.	(13) A vezetőtestületi álláshelyek esetében a kiválasztási eljárások, a minősítési szempontok és a felvétel átláthatóságának a legtöbb tagállamban fennálló jelenlegi hiánya komoly akadályát jelenti a fokozottabb nemi sokszínűségnek a vezetőtestületi tagok körében, és károsan befolyásolja mind a vezetőtestületi tagjelöltek karrierjét, mind a befektetői döntéseket. Az átláthatóság említett hiánya visszatartja azon lehetséges jelölteket a vezetőtestületi álláshelyek megpályázásától, akiknek a képességeire a leginkább szükség lenne, illetve attól, hogy megtámadják a nemi elfogultságra visszavezethető kinevezéseket. Másrészről a befektetők eltérő befektetési stratégiákat követnek, melyekhez információkra van szükség a vezetőtestület tagjainak szakértelmével és kompetenciáival kapcsolatban is. A vezetőtestületi tagok minősítési követelményeinek és kiválasztási eljárásának nagyobb átláthatósága lehetővé teszi a befektetők számára, hogy jobban felmérjék a társaság üzleti stratégiáját, és hogy megfelelő mennyiségű ismeret birtokában hozzanak döntéseket.

Módosítás 16

Irányelvre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(14) Noha ez az irányelv nem irányul a kiválasztási eljárásokra és minősítési követelményekre vonatkozó nemzeti jogszabályok részletes harmonizációjára, a nem-ügyvezető igazgatók közötti nemi egyensúly megvalósítása érdekében szükség van arra, hogy a kiegyensúlyozott nemi képviselettel nem rendelkező jegyzett társaságok a jelöltek képességeinek a szakmai alkalmasság, szakértelem és szakmai tapasztalatok tekintetében történő tárgyilagos összehasonlító értékelése alapján hozzanak meg egyes, a nem-ügyvezető igazgatók kinevezésére vonatkozó döntéseket. Csak uniós szintű intézkedéssel lehet Unió-szerte hatékonyan biztosítani az egyenlő versenyfeltételeket, és elkerülni az üzleti életben a gyakorlati problémákat.	(14) Noha ez az irányelv nem irányul a kiválasztási eljárásokra és minősítési követelményekre vonatkozó nemzeti jogszabályok részletes harmonizációjára, a nem ügyvezető igazgatók közötti nemi egyensúly megvalósítása érdekében szükség van arra, hogy a kiegyensúlyozott nemi képviselettel nem rendelkező jegyzett társaságok a jelöltek képességeinek a szakmai alkalmasság, szakértelem és szakmai tapasztalatok tekintetében történő tárgyilagos összehasonlító értékelése alapján hozzanak meg egyes, a nem ügyvezető igazgatók kinevezésére vonatkozó döntéseket. Uniós szintű intézkedésekkel lehet Unió-szerte hatékonyan biztosítani az egyenlő versenyfeltételeket, és elkerülni az üzleti életben a gyakorlati problémákat, illetve ilyen intézkedések tehetik lehetővé a társaságok számára, hogy teljes mértékben kihasználják a belső piac kínálta lehetőségeket.

Módosítás 17

Irányelvre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(15) Az „EU 2020” stratégia29 megállapította, hogy a női munkaerő fokozottabb részvétele előfeltétele a növekedés felgyorsításának és a demográfiai kihívások kezelésének Európában. A Stratégia kiemelt célul tűzte ki 2020-ig a 20-64 év közötti nők és férfiak körében a 75 %-os foglalkoztatottságot, amely csak akkor érhető el, ha egyértelmű az elköteleződés a nem közötti egyenlőség mellett, és megkettőződnek az erőfeszítések a nők munkaerőpiaci részvétele előtt álló akadályok lebontására. A jelenlegi gazdasági válság rávilágított arra, hogy Európának egyre nagyobb szüksége van a tudás, a hozzáértés és az innováció igénybevételére, valamint a rendelkezésre álló tehetségtartalékok maradéktalan hasznosítására. A női részvétel növelése a gazdasági döntéshozatalban, különösen a társasági vezetőtestületekben várhatóan előnyös átgyűrűző hatással jár majd a nők foglalkoztatására az érintett társaságokban és az egész gazdaságban.	(15) Az „EU 2020” stratégia29 megállapította, hogy a női munkaerő fokozottabb részvétele előfeltétele a növekedés felgyorsításának és a demográfiai kihívások kezelésének Európában. A Stratégia kiemelt célul tűzte ki 2020-ig a 20–64 év közötti nők és férfiak körében a 75%-os foglalkoztatottságot, amely csak akkor érhető el, ha egyértelmű az elköteleződés a nemek közötti egyenlőség mellett, és megkettőződnek az erőfeszítések a nők munkaerőpiaci részvétele előtt álló akadályok lebontására. A jelenlegi gazdasági válság rávilágított arra, hogy Európának egyre nagyobb szüksége van a tudás, a hozzáértés és az innováció igénybevételére, valamint a rendelkezésre álló tehetségtartalékok maradéktalan hasznosítására. A női részvétel növelése a gazdasági döntéshozatalban, különösen a társasági vezetőtestületekben és a felső vezetés szintjén várhatóan előnyös átgyűrűző hatással jár majd a nők foglalkoztatására az érintett társaságokban és az egész gazdaságban.

Módosítás 18

Irányelvre irányuló javaslat

16 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(16) Minderre tekintettel az Uniónak a nők társasági vezetőtestületekben való részvételének növelésére kell törekednie, a gazdasági növekedés felgyorsítása és az európai társaságok versenyképességének javítása, továbbá a munkaerőpiacon a tényleges nemek közötti egyensúly megvalósítása érdekében. E cél elérésére előnyben részesítésre vonatkozó minimális követelmények révén kell törekedni, melyek a jegyzett társaságok vezetőtestületei nemi összetételére vonatkozó számszerűsített célra irányuló kötelező intézkedések formáját öltik, szem előtt tartva, hogy azok a tagállamok és harmadik országok érték el a legjobb eredményeket a nők gazdasági döntéshozatalban való alulképviseletének orvoslása terén, melyek ezt vagy ehhez hasonló módszert választottak;.	(16) Minderre tekintettel az Uniónak a nők társasági vezetőtestületekben való részvételének növelésére kell törekednie, a gazdasági növekedés felgyorsítása és az európai társaságok versenyképességének javítása, továbbá a munkaerőpiacon a tényleges nemek közötti egyensúly megvalósítása érdekében. E cél elérésére előnyben részesítésre vonatkozó közös minimumkövetelmények révén kell törekedni, melyek a jegyzett társaságok vezetőtestületei nemi összetételére vonatkozó számszerűsített célra irányuló intézkedések formáját öltik,

Módosítás 19

Irányelvre irányuló javaslat

16 a preambulumbekezdés (új)


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(16a) Az igazgatótanácsi tagok, az ügyvezető és nem ügyvezető igazgatótanácsi igazgatók kinevezése teljes mértékben a részvényesek előjoga és feladata marad.

Módosítás 20

Irányelvre irányuló javaslat

16 b preambulumbekezdés (új)


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(16b) Az egyén pusztán különböző társadalmi csoportok – például férfiak, nők vagy etnikai kisebbségek – képviselőjeként való kezelése ellentmond a mindenkit megillető esélyegyenlőség elvének. Minden egyént egyénként kell kezelni, emiatt pedig nem lehet kvótákat jogilag előírni a képviseletre vonatkozóan. Nem feledkezve meg arról, hogy a vállalatok egyéni kötelezettségvállalása alapvető fontosságú a férfiakkal és nőkkel szembeni, vállalatokon belüli attitűdök és gyakorlatok átfogó jellegű megváltoztatására. Ez azt is lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy szélesebb hatókörben cselekedjenek, ne pusztán a nem ügyvezető igazgatók csoportján belül. Ezért szükséges, hogy az összes társaságnak legyen a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó politikája, és éves jelentésükben átlátható módon számoljanak be a társasági vezetőtestületen és a vezetési szinteken belüli nemi egyensúlyról.

Módosítás 21

Irányelvre irányuló javaslat

16 c preambulumbekezdés (új)


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(16c) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a jegyzett társaságok kidolgozzák a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó politikájukat, hogy az egész társaságnál elérjék a nemek kiegyensúlyozottabb képviseletét. Ez a politika magában foglalhatja az adott társaságnál végrehajtott idevágó intézkedések leírását: a legfontosabb pozíciókba mind női, mind férfi jelölt állítása, mentori programok és karrierfejlesztési útmutatás a nők számára, a sokszínű felvételt ösztönző humánerőforrás-stratégiák. Ezenkívül a politika magában foglalhatja rugalmas munkavégzési feltételek felkínálását, például a szülői szabadságra vonatkozó rugalmas rendelkezéseket, valamint támogatott háztartási kisegítő és gyermekgondozás biztosítását. E politikáknak ugyanakkor a munkavállalók szervezeteit be kell vonniuk, hogy a társadalom minden szintjén álló nők részesülhessenek annak előnyeiből. Minden társaság kiválaszthatja a tevékenységeihez legjobban illeszkedő politikákat, és aktív intézkedéseket kell hoznia a társaság vezetésében alulreprezentált nem arányának növelése érdekében.

Módosítás 22

Irányelvre irányuló javaslat

17 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(17) A tőzsdéken jegyzett társaságok kiemelt gazdasági fontossággal, láthatósággal és kihatással rendelkeznek a piac egésze tekintetében. Az ezen irányelvben előírt intézkedéseknek ezért a jegyzett társaságokra kell vonatkozniuk, melyek definíció szerint a valamely tagállamban bejegyzett azon társaságok, melyek részvényeivel kereskedni lehet a pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai tanácsi és tanácsi irányelv 4. cikkének (1) és (14) bekezdésében foglaltak szerinti szabályozott piacokon egy vagy több tagállamban. E társaságok a gazdaság egésze számára állítanak fel normákat, és a gyakorlataikat várhatóan más típusú társaságok is követni fogják. A bejegyzett társaságok nyilvános jellege igazolja, hogy közérdekből fokozottabb szabályozás érvényesüljön tekintetükben.	(17) A tőzsdéken jegyzett társaságok kiemelt gazdasági fontossággal, láthatósággal és kihatással rendelkeznek a piac egésze tekintetében. Az ezen irányelvben előírt intézkedéseknek ezért a jegyzett társaságokra kell vonatkozniuk, melyek definíció szerint a valamely tagállamban bejegyzett azon társaságok, melyek részvényeivel kereskedni lehet a pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai tanácsi és tanácsi irányelv 4. cikkének (1) és (14) bekezdésében foglaltak szerinti szabályozott piacokon egy vagy több tagállamban. E társaságok a gazdaság egésze számára állítanak fel normákat, és a gyakorlataikat várhatóan más típusú társaságok is követni fogják. A bejegyzett társaságok nyilvános jellege indokolja, hogy közérdekből megfelelő mértékű szabályozás érvényesüljön tekintetükben.

Módosítás 23

Irányelvre irányuló javaslat

17 a preambulumbekezdés (új)


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(17a) A nem jegyzett társaságok is fontos szereplői a gazdaságnak. Elviekben tehát őket is ezen irányelv hatálya alá kellene venni. Mivel azonban e társaságok nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos helyzete általában nem túl ismert, és mivel a sajátosságaik és a tagállamokon belül és azok között érvényesülő eltérő természetük figyelembe vétele miatt különleges rendelkezésekre lenne szükség, csak egy későbbi fázisban javasolt az irányelv hatálya alá vételük. A Bizottság ebből a célból az összes vonatkozó szempont alapos vizsgálata után javaslatot terjeszthet elő.

Módosítás 24

Irányelvre irányuló javaslat

18 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(18) Ezen irányelvnek nem kell kiterjedni a 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlás szerinti mikro-, kis és középvállalkozásokra (kkv-k) akkor sem, ha ezek jegyzett társaságok.	(18) Ezen irányelvnek nem kell kiterjednie a 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlás szerinti mikro-, kis és középvállalkozásokra (kkv-k). A kkv-kra vonatkozó kivétel a jegyzett társaságokra is vonatkozik, és adott esetben –a Bizottság jövőbeli javaslatát követően – a nem jegyzett társaságokra is alkalmazni lehet.

Módosítás 25

Irányelvre irányuló javaslat

21 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(21) Számos tagállamban a nemzeti jog vagy gyakorlat értelmében a nem-ügyvezető igazgatók meghatározott hányadát a társaság munkavállalóinak és/vagy a munkavállalók szervezeteinek lehet, vagy kell kineveznie vagy megválasztania. Az ezen irányelvben szereplő mennyiségi céloknak valamennyi nem-ügyvezető igazgatóra vonatkoznia kell, ideértve az alkalmazottak képviselőit is. Ugyanakkor az e célok elérésére szolgáló gyakorlati eljárásokat az érintett tagállamoknak kell kialakítaniuk, figyelemmel arra a körülményre, hogy egyes nem-ügyvezető igazgatók munkavállalói képviselők.	(21) Számos tagállamban a nemzeti jog vagy gyakorlat értelmében a nem ügyvezető igazgatók meghatározott hányadát a társaság munkavállalóinak és/vagy a munkavállalók szervezeteinek lehet, vagy kell kineveznie vagy megválasztania. Az ezen irányelvben szereplő mennyiségi céloknak valamennyi nem ügyvezető igazgatóra vonatkoznia kell, ideértve az alkalmazottak képviselőit is. Ugyanakkor az e célok elérésére szolgáló gyakorlati eljárásokat az érintett tagállamoknak kell kialakítaniuk a szociális partnerekkel nemzeti szinten folytatott körültekintő és kimerítő konzultáció alapján, figyelemmel arra a körülményre, hogy egyes nem ügyvezető igazgatók munkavállalói képviselők. Fontos továbbá, hogy a munkavállalói szervezeteket bevonják a társaság nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó politikáinak kidolgozásába és végrehajtásába. A jegyzett társaságok vezetőtestületeiben a munkavállalói képviselet egyben a sokszínűség növelésének pozitív módja is, mivel ennek révén beépülnek a legfontosabb nézőpontok és a társaság belső működésének az alapos ismerete.

Módosítás 26

Irányelvre irányuló javaslat

22 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(22) Az Unióban jegyzett társaságok számára elő kell írni, hogy vezessenek be a vezetőtestületeik nemi összetételére vonatkozó meghatározott célok elérésére irányuló megfelelő eljárásokat. Azon jegyzett társaságoknak, melyek vezetőtestületeiben az alulreprezentált nem képviselői a nem-ügyvezető igazgatói pozíciók kevesebb, mint 40 %-át töltik be, e pozíciókat az egyes jelöltek képességeinek összehasonlító, előre megállapított, átlátható, semlegesen megfogalmazott és egységes követelményeket alkalmazó elemzése alapján kell betölteniük annak érdekében, hogy az említett százalékot legkésőbb 2020. január 1-ig elérjék. Ezért az irányelv előírja az alureprezentált nem esetében a legalább 40 %-os arányt a nem-ügyvezető igazgatók esetében. Ez a célkitűzés elvileg csak az általános nemi sokszínűséget érinti a nem-ügyvezető igazgatók körében, és konkrét esetekben nem befolyásolja az egyes igazgatóknak a férfi és a női jelöltek széles köréből való kiválasztását. Konkrétan nem zár el egyetlen jelöltet sem az igazgatói álláshelyek elől, és nem erőltet rá egyetlen meghatározott igazgatót sem a társaságokra vagy a részvényesekre. A megfelelő vezetőtestületi tagokról való döntés így továbbra is a társaságok és a részvényesek joga marad.	(22) Az Unióban jegyzett társaságokat arra kell kötelezni, hogy vezessenek be a vezetőtestületeik nemi összetételére vonatkozó meghatározott célok elérésére irányuló megfelelő és hatékony eljárásokat. Azon jegyzett társaságoknak, melyek vezetőtestületeiben az alulreprezentált nem képviselői a nem ügyvezető igazgatói pozíciók kevesebb, mint 40%-át töltik be, e pozíciókat az egyes jelöltek képességeinek összehasonlító, előre megállapított, átlátható, semlegesen megfogalmazott és egységes követelményeket alkalmazó elemzése alapján kell betölteniük annak érdekében, hogy az említett százalékot legkésőbb 2020. január 1-jéig elérjék. A jegyzett társaságok a nemek közötti egyensúly elérésének egyik módjaként például mérlegelhetik az alulreprezentált nem számára szóló képzési és mentorprogramok bevezetését, amennyiben nyilvánvaló aránytalanság áll fenn a nemek között a társaság vezetőtestületi pozícióira választható jelöltek körében. Ezért az irányelv előírja az alureprezentált nem esetében a legalább 40 %-os arányt a nem ügyvezető igazgatók esetében. Ez a célkitűzés elvileg csak az általános nemi sokszínűséget érinti a nem ügyvezető igazgatók körében, és konkrét esetekben nem befolyásolja az egyes igazgatóknak a férfi és a női jelöltek széles köréből való kiválasztását. Konkrétan nem zár el egyetlen jelöltet sem az igazgatói álláshelyek elől, és nem erőltet rá egyetlen meghatározott igazgatót sem a társaságokra vagy a részvényesekre. A megfelelő vezetőtestületi tagokról való döntés így továbbra is a társaságok és a részvényesek joga marad.

Módosítás 27

Irányelvre irányuló javaslat

22 a preambulumbekezdés (új)


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(22a) A szempontok és tapasztalatok szélesebb körének a gazdasági döntéshozatalba való beépítése érdekében a jegyzett társaságokat arra kell biztatni, hogy felvételi politikáikban ne csak a nemek közötti egyenlőséget vegyék figyelembe, hanem a szakértelem, az életkor, a földrajzi származás, az etnikum, valamint az iskolai és szakmai háttér tekintetében vett sokszínűséget is.

Módosítás 28

Irányelvre irányuló javaslat

23 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(23) A tagállamok meghatározó befolyást gyakorolnak azon jegyzett társaságok felett, melyek a tagállamok és a közvállalkozások közötti pénzügyi kapcsolatok átláthatóságáról, illetve egyes vállalkozások pénzügyi átláthatóságáról szóló 2006. november 16-i 2006/111/EK bizottsági irányelv 2. cikkének b) pontja értelmében közvállalkozásnak minősülnek. A meghatározó befolyásnak köszönhetően megfelelő eszközökkel rendelkeznek ahhoz, hogy a szükséges változást gyorsabban érjék el. Ezért az ilyen társaságok esetében korábbi dátumot kellene előírni a nem-ügyvezető igazgatók körében az alureprezentált nem legalább 40 %-os arányára vonatkozó cél tekintetében.	(23) A tagállamok meghatározó befolyást gyakorolnak azon jegyzett társaságok felett, melyek a tagállamok és a közvállalkozások közötti pénzügyi kapcsolatok átláthatóságáról, illetve egyes vállalkozások pénzügyi átláthatóságáról szóló 2006. november 16-i 2006/111/EK bizottsági irányelv 2. cikkének b) pontja értelmében közvállalkozásnak minősülnek. A meghatározó befolyásnak köszönhetően megfelelő eszközökkel rendelkeznek ahhoz, hogy a szükséges változást gyorsabban érjék el.

Módosítás 29

Irányelvre irányuló javaslat

26 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(26) A tagállamoknak az ítélkezési gyakorlattal összhangban gondoskodniuk kell arról, hogy a nem-ügyvezető igazgatók kiválasztása a legjobb minősítéssel rendelkező jelöltek köréből történjen, az egyes jelöltek előre meghatározott, átlátható, semlegesen megfogalmazott és egyértelmű követelményeken alapuló minősítésének összehasonlító elemzése alapján. A társaságok által alkalmazható kiválasztási követelménytípusok közé tartoznak például a szakmai gyakorlat az igazgatási és/vagy felügyeleti feladatok terén, ismeretek olyan meghatározott, releváns területeken mint a pénzügyek, a kontrolling vagy a humánerőforrás menedzsment, és a vezetői, kommunikációs és hálózatépítési képességek. Előnyben kell részesíteni az alureprezentált nembe tartozó jelöltet, amennyiben az alulreprezentált nembe tartozó jelölt a másik nembe tartozó versenytársával azonos szakmai alkalmassággal, szakértelemmel és szakmai tapasztalatokkal rendelkezik, és ha az egyes jelöltek összes kvalitását figyelembe vevő objektív értékelés nem billenti a másik jelölt felé a mérleget.	(26) A jegyzett társaságokat az ítélkezési gyakorlattal összhangban arra kell biztatni, hogy a nem ügyvezető igazgatók kiválasztása a legjobb minősítéssel rendelkező jelöltek köréből történjen, az egyes jelöltek előre meghatározott, átlátható, semlegesen megfogalmazott és egyértelmű követelményeken alapuló minősítésének összehasonlító elemzése alapján. A társaságok által alkalmazható kiválasztási követelménytípusok közé tartoznak például a szakmai gyakorlat az igazgatási és/vagy felügyeleti feladatok terén, ismeretek olyan meghatározott, releváns területeken mint a pénzügyek, a kontrolling vagy a humánerőforrás menedzsment, és a vezetői, kommunikációs és hálózatépítési képességek. Előnyben lehet részesíteni az alureprezentált nembe tartozó jelöltet, amennyiben az alulreprezentált nembe tartozó jelölt legalább azonos képzettséggel rendelkezik. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy azok a vállalatok, amelyek nem valósították meg az irányelv fő célkitűzését, kiegészítő információkat közöljenek felvételi, kiválasztási és kinevezési politikáikról, valamint hogy – többek között – tájékoztatást nyújtsanak a nemek közötti egyensúly javítása érdekében végrehajtandó intézkedéseikről.

Módosítás 30

Irányelvre irányuló javaslat

27 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(27) Az igazgatók toborzásának és kinevezésének módja tagállamonként és társaságonként különbözik. A részvényesek közgyűlése elé terjesztendő jelölteket előválogathatja például egy nevezési bizottság, vagy az igazgatókat közvetlenül is kinevezhetik meghatározott részvényesek, de a részvényesek közgyűlése szavazhat is az egyes jelöltekről vagy a jelöltek listájáról. A jelöltek kiválasztására vonatkozó követelményeknek a kiválasztási eljárás megfelelő szakaszai során a nemzeti jogszabályok és az érintett jegyzett társaságok alapszabálya szerint teljesülniük kell. E tekintetben az irányelv csupán a kiválasztási eljárások minimális harmonizációját írja elő, lehetővé téve a jegyzett társaságok vezetőtestületeiben a nemek közötti kiegyensúlyozottabb képviselet céljának elérése érdekében a Bíróság ítélkezési gyakorlata által támasztott követelmények alkalmazását.	(27) Az igazgatók felvételének, kiválasztásának és kinevezésének módja tagállamonként és társaságonként különbözik. A részvényesek közgyűlése elé terjesztendő jelölteket előválogathatja például egy nevezési bizottság, vagy az igazgatókat közvetlenül is kinevezhetik meghatározott részvényesek, de a részvényesek közgyűlése szavazhat is az egyes jelöltekről vagy a jelöltek listájáról. Ez a jogalkotási eszköz tiszteletben tartja a kiválasztási eljárások – melyeket átláthatóságrn és érdemre kell alapozni – sokszínűségét, ugyanakkor szorgalmazza a vezetőtestületekben az alulreprezentált nem fokozott szerepvállalására vonatkozó célkitűzés megvalósítását. A jelöltek kiválasztására vonatkozó követelményeknek a kiválasztási eljárás megfelelő szakaszai során a nemzeti jogszabályok és az érintett jegyzett társaságok alapszabálya szerint teljesülniük kell. E tekintetben az irányelv – a jegyzett társaságok vezetőtestületeiben a nemek közötti kiegyensúlyozottabb képviselet céljának elérése érdekében – igen sokféle kiválasztási eljárást tesz lehetővé. Ezen irányelv rendelkezése nem avatkozik bele indokolatlanul a napi irányításba, mivel a társaságok fenntartják a jelöltek – a képességeken és más vonatkozó objektív megfontolások alapján történő – szabad kiválasztásának jogát.

Módosítás 31

Irányelvre irányuló javaslat

28 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(28) Ennek az irányelvnek a célja a tőzsdéken jegyzett társaságok igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javítása és ezáltal a férfiak és a nők közötti egyenlőség – mely az Unió egyik alapvető jogának minősül – megvalósításához történő hozzájárulás. Ezért a jegyzet társaságok számára elő kell írni, hogy a sikertelen jelölt kérelmére ne csupán a kiválasztás alapjául szolgáló minősítés szempontjait közöljék, hanem a minősítések tárgyilagos összehasonlító értékelését, és adott esetben a mérleget a nem az alulreprezentált nembe tartozó jelölt javára billentő megfontolásokat is. A Charta 7. és 8. cikke által elismert, a magánélet tiszteletben tartásához való jognak a személyes adatok feldolgozására tekintettel fennálló, említett korlátozásai, valamint a jegyzett társaságok azon kötelezettsége, hogy kérelemre kiadják ezeket az információkat a sikertelen jelöltnek, szükségesek és az arányosság elvével összhangban valóban elismerten közérdekű célokat szolgálnak. Ezért összhangban vannak a Charta 52. cikke (1) bekezdésében az ilyen korlátozások tekintetében előírt követelményekkel és a Bíróság vonatkozó ítélkezési gyakorlatával.	(28) Ennek az irányelvnek a célja a tőzsdéken jegyzett társaságok igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javítása és ezáltal a férfiak és a nők közötti egyenlőség – mely az Unió egyik alapvető jogának minősül – megvalósításához történő hozzájárulás. Ezért a jegyzett társaságok számára elő kell írni, hogy amennyiben lehetséges, a sikertelen jelölt kérelmére ne csupán a kiválasztás alapjául szolgáló minősítés szempontjait közöljék, hanem a minősítések tárgyilagos összehasonlító értékelését is. A Charta 7. és 8. cikke által elismert, a magánélet tiszteletben tartásához való jognak a személyes adatok feldolgozására tekintettel fennálló, említett korlátozásai, valamint a jegyzett társaságok azon kötelezettsége, hogy kérelemre kiadják ezeket az információkat a sikertelen jelöltnek, szükségesek és az arányosság elvével összhangban valóban elismerten közérdekű célokat szolgálnak. Ezért összhangban vannak a Charta 52. cikke (1) bekezdésében az ilyen korlátozások tekintetében előírt követelményekkel és a Bíróság vonatkozó ítélkezési gyakorlatával.

Módosítás 32

Irányelvre irányuló javaslat

29 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(29) A jegyzett társaság kell, hogy bizonyítsa a kiválasztás helyességét, amennyiben egy, az alulreprezentált nembe tartozó sikertelen jelölt azt feltételezi, hogy azonosan minősítést szerzett a másik nembe tartozó jelölttel, aki ténylegesen kineveztek.	törölve

Módosítás 33

Irányelvre irányuló javaslat

30 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(30) A tagállamoknak hatékony, arányos és elrettentő erejű szankciókat kell bevezetniük az irányelv megsértése esetére, ezek lehetnek többek között igazgatási bírságok és a 4. cikk (1) bekezdése szerinti nemzeti intézkedésekkel ellentétes nem-ügyvezető igazgató kinevezések vagy választások semmisségének megállapítása vagy érvénytelenítése bírói testület által.	(30) A tagállamoknak hatékony, arányos és elrettentő erejű szankciókat kell bevezetniük az irányelv megsértése esetére, többek között igazgatási bírságokat, illetve a nem ügyvezető igazgatóknak a 4. cikk (1) bekezdése szerinti nemzeti intézkedésekkel ellentétes kinevezése vagy megválasztása semmisségének bírói testület általi megállapítását vagy érvénytelenítését, és a közigazgatási bírság kiszabásáról szóló határozat, többek között a jogsértés természetére és típusára vonatkozó információ és a kiszabott bírság összege közzétételét, Szankciókat kell alkalmazni az olyan jegyzett társaságok esetében, amelyek nem tartják be a nem ügyvezető igazgatók kiválasztása vagy kinevezése tekintetében a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott eljárásokat vagy az ezen irányelv 5. cikkében meghatározott közzétételi követelményeket. Amennyiben azonban a társaságoknak nem sikerül elérniük a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott mennyiségi célokat, ez nem minősülhet ezen irányelv megsértésének, és nem szolgálhat szankció alapjául.

Módosítás 34

Irányelvre irányuló javaslat

31 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(31) Mivel a munkaerő összetétele közvetlen hatással van az alulreprezentált nembe tartozó jelöltek elérhetőségére, a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy amennyiben az alulreprezentált nem tagjai a munkaerő kevesebb, mint 10 %-át teszik ki, az érintett társaságnak nem kell eleget tennie az irányelvben lefektetett céloknak.	törölve

Módosítás 35

Irányelvre irányuló javaslat

32 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(32) Mivel a jegyzett társaságoknak törekednie kell arra, hogy valamennyi döntéshozó pozícióban növeljék az alulreprezentált nem arányát, a tagállamok úgy rendelkezhetnek, hogy teljesítettnek tekinthetők az irányelvben szereplő célok teljesültnek tekinthetőek, amennyiben a jegyzett társaságok bizonyítani tudják, hogy az alulreprezentált nem képviselői az igazgatói helyek legalább egyharmadát betöltik, függetlenül attól, hogy ügyvezető vagy nem-ügyvezető igazgatóként.	(32) Mivel a jegyzett társaságoknak törekedniük kell arra, hogy valamennyi döntéshozó pozícióban növeljék az alulreprezentált nem arányát, a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az irányelvben szereplő célok teljesítettnek tekinthetőek, amennyiben a jegyzett társaságok bizonyítani tudják, hogy az igazgatói helyek legalább egyharmadát az alulreprezentált nem képviselői töltik be, függetlenül attól, hogy ügyvezető vagy nem ügyvezető igazgatóként. Az ilyen társaságok azonban továbbra is közzéteszik éves jelentéseikben és weboldalaikon az ügyvezető és nem ügyvezető igazgatók körén belüli nemi egyensúlyt, és az e területen folytatott politikájukat, ezen irányelv 5. cikkének (1), (1a) és (2) bekezdésével összhangban.

Módosítás 36

Irányelvre irányuló javaslat

34 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(34) A tagállamoknak elő kell írniuk a jegyzett társaságok számára, hogy évente szolgáltassanak információkat a felelős nemzeti hatóságoknak vezetőtestületeik nemi összetételéről, valamint arról, hogy mennyiben tettek eleget az irányelvben lefektetett céloknak, annak érdekében, hogy e hatóságok fel tudják mérni, hogy az egyes jegyzett társaságok milyen előrelépést értek el az igazgatóik körében fennálló nemek közötti egyensúly megvalósítása terén. Ezeket az információkat közzé kell tenni, és amennyiben az érintett társaság nem érte el a célt, részleteznie kell a cél elérése érdekében általa addig megtett és a jövőben megtenni tervezett intézkedéseket.	(34) A tagállamoknak elő kell írniuk a jegyzett társaságok számára, hogy évente szolgáltassanak információkat a felelős nemzeti hatóságoknak vezetőtestületeik nemi összetételéről, valamint arról, hogy mennyiben tettek eleget az irányelvben lefektetett céloknak, annak érdekében, hogy e hatóságok fel tudják mérni, hogy az egyes jegyzett társaságok milyen előrelépést értek el az igazgatóik körében fennálló nemek közötti egyensúly megvalósítása terén. Ezeket az információkat megfelelő és könnyen hozzáférhető módon közzé kell tenni az éves jelentésben és a weboldalon, és amennyiben az érintett társaság nem érte el a célt, átfogóan részleteznie kell a cél elérése érdekében általa addig megtett és a jövőben megtenni tervezett intézkedéseket. Emellett az előírásokat nem teljesítő társaságoknak meg kell indokolniuk, hogy miért nem hajtották végre a megfelelő mechanizmusokat, és hogy milyen konkrét intézkedéseket hoznak a nemek közötti egyensúly javítására vonatkozó cél hatékony biztosításának érdekében.

Módosítás 37

Irányelvre irányuló javaslat

35 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(35) Előfordulhat, hogy egyes tagállamok már az irányelv hatálybalépése előtt hoztak intézkedéseket a társasági vezetőtestületekben a nők és a férfiak kiegyensúlyozottabb képviseletének biztosítása érdekében. E tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy ezeket az intézkedéseket alkalmazzák a kinevezésekre vonatkozó eljárási követelmények helyett, amennyiben bizonyítani tudják, hogy ezek az intézkedések ugyanolyan hatásosak a jegyzett vállalatok nem-ügyvezető igazgatói körében az alulképviselt nem 40 %-os, legkésőbb 2020. január 1-ig, vagy a közvállalkozásnak minősülő jegyzett társaságok esetében 2018. január 1-ig megvalósítandó arányának elérésére.	(35) Előfordulhat, hogy egyes tagállamok már az irányelv hatálybalépése előtt hoztak intézkedéseket a társasági vezetőtestületekben a nők és a férfiak kiegyensúlyozottabb képviseletének biztosítása érdekében. E tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy ezeket az intézkedéseket alkalmazzák a kinevezésekre vonatkozó eljárási követelmények helyett, amennyiben bizonyítani tudják, hogy ezek az intézkedések ugyanolyan hatásosak a jegyzett vállalatok nem ügyvezető igazgatói körében az alulreprezentált nem 40%-os arányának vagy a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott célnak legkésőbb 2020. január 1-jéig megvalósítandó elérésére. A Bizottságnak értékelnie kell, hogy a tagállami intézkedések elegendőek-e a kívánt eredmény eléréséhez, és döntenie kell arról, hogy az irányelv vonatkozó cikkei a nemzeti intézkedésekbe való beavatkozás elkerülése érdekében felfüggeszthetők-e.

Módosítás 38

Irányelvre irányuló javaslat

38 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(38) Az ugyanezen cikkben szereplő arányosság elvének megfelelően ez az irányelv a közös célok és elvek szabályozására korlátozódik, és nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket. A tagállamok kellő szabadságot kapnak annak eldöntésére, hogy a nemzeti körülmények, így különösen a vezetőtestületi toborzásra vonatkozó szabályok és gyakorlatok figyelembevételével hogyan valósíthatóak meg legjobban az irányelvben szereplő célok. Az irányelv nem gátolja a társaságokat abban, hogy a legalkalmasabb jelölteket nevezzék ki a vezetőtestületekbe, és megfelelően hosszú alkalmazkodási időszakot biztosít valamennyi jegyzett társaság számára.	(38) Az ugyanezen cikkben szereplő arányosság elvének megfelelően ez az irányelv a közös célok és elvek szabályozására korlátozódik, és nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket. A tagállamok kellő szabadságot kapnak annak eldöntésére, hogy a nemzeti körülmények, így különösen a vezetőtestületi felvételre vonatkozó szabályok és gyakorlatok figyelembevételével hogyan valósíthatóak meg legjobban az irányelvben szereplő célok. Az irányelv nem gátolja a társaságokat abban, hogy a legalkalmasabb jelölteket nevezzék ki a vezetőtestületekbe, emellett rugalmas keretet és megfelelően hosszú alkalmazkodási időszakot biztosít valamennyi jegyzett társaság számára.

Módosítás 39

Irányelvre irányuló javaslat

38 a preambulumbekezdés (új)


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(38a) Annak biztosítása érdekében, hogy az ezen irányelvben meghatározott, nemek közötti egyensúlyra vonatkozó célkitűzéseket a tagállamok teljes mértékben megvalósítsák, és ezek beépüljenek az érintett társaságok konkrét politikáiba, valamint az ezen irányelv várt átgyűrűző hatásainak ellenőrzése érdekében a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Ebben a jelentésben értékelni kell a nemek közötti egyensúlyra vonatkozó célkitűzések hatályának nem jegyzett társaságokra való lehetséges kiterjesztésétől várható pozitív és negatív hatásokat is, valamint újra kell értékelni a jogilag kötelező érvényű célértékek uniós szintű bevezetésének szükségességét.

Módosítás 40

Irányelvre irányuló javaslat

39 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(39) Az arányosság elvével összhangban a jegyzett társaságok által megvalósítandó célnak időben korlátozottnak kell lennie, és csak addig kell hatályban maradnia, amíg a vezetőtestületek nemi összetételében megfelelő változás nem következik be. Ezért a Bizottságnak rendszeresen felül kell vizsgálni az irányelv alkalmazását, és jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az irányelv 2028. december 31-én hatályát veszti. A Bizottságnak a felülvizsgálat során vizsgálnia kell, hogy szükség van-e az irányelv hatályának ezen időszakon túlra történő meghosszabbítására.	(39) Az arányosság elvével összhangban a jegyzett társaságok által megvalósítandó célnak időben korlátozottnak kell lennie, és csak addig kell hatályban maradnia, amíg a vezetőtestületek nemi összetételében megfelelő változás nem következik be. Ezért a Bizottságnak rendszeresen felül kell vizsgálni az irányelv alkalmazását, és jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az irányelv 2028. december 31-én hatályát veszti. A Bizottságnak a felülvizsgálat során vizsgálnia kell, hogy szükség van-e az irányelv hatályának ezen időszakon túlra történő meghosszabbítására. A tagállamoknak együtt kell működniük a szociális partnerekkel és a civil társadalommal annak érdekében, hogy hatékonyan tájékoztathassák őket az irányelv jelentőségéről, átültetéséről és végrehajtásáról.

Módosítás 41

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy azon jegyzett társaságok, melyek vezetőtestületeiben az alulreprezentált nem képviselői a nem-ügyvezető igazgatói pozíciók kevesebb, mint 40 %-át töltik be, e pozíciókat előre megállapított, átlátható, semlegesen megfogalmazott és egységes követelmények alkalmazásával az egyes jelöltek képességeinek összehasonlító elemzése alapján töltsék be annak érdekében, hogy az említett százalékos arányt legkésőbb 2020. január 1-ig, vagy a közvállalkozásnak minősülő jegyzett társaságok esetében 2018. január 1-ig elérjék.	(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy azon jegyzett társaságok, melyek vezetőtestületeiben az alulreprezentált nem képviselői a nem ügyvezető igazgatói pozíciók kevesebb mint 40%-át töltik be, úgy módosítsák felvételi, kiválasztási vagy kinevezési eljárásaikat, hogy biztosítsák, hogy a nem ügyvezető igazgatók kiválasztása az egyes jelöltek képességeinek összehasonlító elemzése alapján történjen annak érdekében, hogy legkésőbb 2020. jnauár 1-jéig elérjék az említett százalékos arányt a közvállalkozásnak minősülő jegyzett társaságok esetében.

Módosítás 42

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az (1) bekezdésben megállapított cél elérése érdekében a tagállamok gondoskodnak arról, hogy nem-ügyvezető igazgatók kiválasztásakor elsőbbséget élvezzen az alulreprezentált nemhez tartozó jelölt, amennyiben a másik nemhez tartozó jelölttel a szakmai alkalmasság, szakértelem és szakmai hozzáértés szempontjából azonos minősítéssel rendelkezik, kivéve, ha az egyes jelöltekre vonatkozó összes ismérvet számbavevő tárgyilagos értékelés a mérleg nyelvét a másik nemhez tartozó jelölt felé billenti.	(3) Az (1) bekezdésben megállapított cél elérése érdekében a tagállamok gondoskodnak arról, hogy nem ügyvezető igazgatókra vonatkozó felvételi, kiválasztási vagy kinevezési eljárások során elsőbbséget élvezhessen az alulreprezentált nemhez tartozó jelölt, amennyiben a másik nemhez tartozó jelölttel a szakmai alkalmasság, szakértelem és szakmai teljesítmény szempontjából azonos minősítéssel rendelkezik, kivéve, ha az egyes jelöltekre vonatkozó összes ismérvet számbavevő tárgyilagos értékelés a mérleg nyelvét a másik nemhez tartozó jelölt felé billenti.

Módosítás 43

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 3 a bekezdés (új)


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a kiválasztási eljárás megfelelő szakaszai során a jelöltek kiválasztására vonatkozó követelmények teljesüljenek a nemzeti jogszabályok és az érintett jegyzett társaság alapszabálya szerint.

Módosítás 44

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 4 bekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a jegyzet társaságok a sikertelen jelölt kérelmére kötelesek legyenek közölni a kiválasztás alapjául szolgáló minősítés szempontjait, a minősítések tárgyilagos összehasonlító értékelését, és adott esetben a mérleg nyelvét a másik nemhez tartozó jelölt felé billentő megfontolásokat.	(4) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a jegyzett társaságok a sikertelen jelölt kérelmére kötelesek legyenek közölni a kiválasztás alapjául szolgáló minősítés szempontjait.

Módosítás 45

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 6 bekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az (1) bekezdésben foglalt cél nem vonatkozik azokra a jegyzett társaságokra, amelyekben az alulreprezentált nem tagjai a munkaerő kevesebb, mint 10 %-át teszik ki.	törölve

Módosítás 46

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 7 bekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az (1) bekezdésben foglalt célkitűzés teljesül, amennyiben a jegyzett társaságok bizonyítani tudják, hogy az alulreprezentált nem tagjai töltik be az igazgatói álláshelyek legalább egyharmadát, tekintet nélkül arra, hogy ezek ügyvezető igazgatói vagy nem-ügyvezető igazgatói álláshelyek.	(7) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az (1) bekezdésben foglalt célkitűzés teljesül, amennyiben a jegyzett társaságok bizonyítani tudják, hogy az alulreprezentált nem tagjai töltik be az igazgatói álláshelyek legalább egyharmadát, tekintet nélkül arra, hogy ezek ügyvezető igazgatói vagy nem-ügyvezető igazgatói álláshelyek. Az ilyen társaságok továbbra is közzéteszik éves jelentéseikben és weboldalaikon az ügyvezető és nem ügyvezető igazgatók körén belüli nemi egyensúlyt, és az e területen vállalt kötelezettségeiket, ezen irányelv 5. cikkének (1) és (2) bekezdésével összhangban.

Módosítás 47

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a jegyzett társaságok egyedi kötelezettségvállalásokat tegyenek az ügyvezető igazgatók körében a legkésőbb 2020. január 1-ig, illetve a közvállalkozásnak minősülő jegyzett társaságok esetében 2018. január 1-ig elérendő nemileg kiegyensúlyozott képviselet tekintetében.	(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a jegyzett társaságok egyedi kötelezettségvállalásokat tegyenek az ügyvezető igazgatók körében a legkésőbb 2020. január 1-jéig elérendő nemileg kiegyensúlyozott képviselet tekintetében. Ezek a kötelezettségvállalások arra irányulnak, hogy az adott társaság aktuális helyzetéhez képest tényleges előrelépés következzen be az ügyvezetői igazgatók körében a nemek kiegyensúlyozott képviselete biztosításának terén.

Módosítás 48

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 1 a bekezdés (új)


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy azok a jegyzett társaságok, amelyekben az alulreprezentált nem tagjai a vezetőtestületi nem ügyvezető és ügyvezető álláshelyek kevesebb mint egyharmadát töltik be, nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó politikát dolgozzanak ki arról, hogyan növeljék az alulreprezentált nem arányát a társaság ügyvezető és nem ügyvezető igazgatói körében.

Módosítás 49

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 2 bekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A tagállamok előírják a jegyzett társaságok számára, hogy az ügyvezető és a nem-ügyvezető igazgatók között különbséget téve (az elfogadás utáni második évtől kezdődően) évente szolgáltassanak adatokat az illetékes nemzeti hatóságoknak a vezetőtestületekbeli nemek között egyensúlyról, és a 4. cikk (1) bekezdésére és az e cikk (1) bekezdésére tekintettel hozott intézkedésekről, valamint, hogy weboldalukon megfelelő és hozzáférhető módon tegyék közzé ezt az információt.	(2) A tagállamok előírják a jegyzett társaságok számára, hogy [az elfogadás utáni második évtől] kezdődően évente szolgáltassanak adatokat az illetékes nemzeti hatóságoknak az alábbiakról:
	a) a nemek közötti egyensúlyról vezetőtestületeikben, különbséget téve az ügyvezető és a nem ügyvezető igazgatók között;
	b) 4. cikk (1) és az e cikk (1) és (1a) bekezdésében meghatározott célok tekintetében hozott konkrét intézkedések bemutatásáról és elemzéséről;
	c) a következő évre tervezett konkrét intézkedésekről;
	d) a 4. cikk (1) vagy e cikk (1) bekezdésében megállapított célok irányába történt előrelépésről;
	A jegyzett társaságoknak ezt az információt weboldalukon és éves jelentésükben megfelelő és könnyen hozzáférhető módon közzé kell tenniük.

Módosítás 50

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 3 bekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Amennyiben egy jegyzett társaság nem éri el a 4. cikk (1) bekezdésében megállapított célt, vagy tesz eleget az e cikk (1) bekezdése szerinti saját egyedi kötelezettségvállalásainak, az e cikk (2) bekezdése szerinti adatok között szerepeltetnie kell annak okait, hogy miért nem érte el a célkitűzést vagy tett eleget a kötelezettségvállalásnak, valamint azon intézkedések leírását, melyeket a társaság a célkitűzések elérése vagy a kötelezettségvállalások megvalósítása érdekében fogadott el vagy tervez elfogadni.	(3) Amennyiben egy jegyzett társaság nem éri el a 4. cikk (1) bekezdésében megállapított célt, vagy tesz eleget az e cikk (1) és (1a) bekezdése szerinti saját egyedi kötelezettségvállalásainak, az e cikk (2) bekezdése szerinti adatok között szerepeltetnie kell annak okait, hogy miért nem érte el a célkitűzést vagy tett eleget a kötelezettségvállalásnak, valamint azon intézkedések leírását, melyeket a társaság a célkitűzések elérése vagy a kötelezettségvállalások megvalósítása érdekében fogadott el vagy tervez elfogadni.

Módosítás 51

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamok meghatározzák az irányelv következtében elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókat, és minden szükséges intézkedést megtesznek annak biztosítására, hogy azokat alkalmazzák.	(1) A tagállamok meghatározzák az irányelv következtében elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókat, és minden szükséges intézkedést megtesznek annak biztosítására, hogy azokat alkalmazzák. A tagállamok jelentést nyújtanak be a Bizottsághoz az ezen irányelv rendelkezéseinek betartása érdekében bevezetett szankciókról.

Módosítás 52

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A szankcióknak hatásosnak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük, és a következőkre terjedhetnek ki:	(2) A szankcióknak hatásosaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük, és legalább a következőkre ki kell terjedniük:

Módosítás 53

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés – b a pont (új)


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ba) a közigazgatási bírság kiszabásáról szóló határozat, többek között a jogsértés természetére és típusára vonatkozó információ [és a kiszabott bírság összegének] közzététele;

Módosítás 54

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A 4. cikk (6) és (7) bekezdésének sérelme nélkül, azon tagállamok, melyek már ezen irányelv hatálybalépése előtt hoztak intézkedéseket a jegyzett társaságok nem-ügyvezető igazgatói körében a nők és a férfiak kiegyensúlyozottabb képviseletének biztosítása érdekében, felfüggeszthetik a 4. cikk (1), (3), (4) és (5) bekezdésében szereplő, a kinevezésekre vonatkozó eljárási követelmények alkalmazását, amennyiben kimutatható, hogy ezek az intézkedések lehetővé teszik az alulképviselt nem tagjai számára, hogy legkésőbb 2020. január 1-ig, vagy a közvállalkozásnak minősülő jegyzett társaságok esetében 2018. január 1-ig a jegyzett vállalatok nem-ügyvezető igazgatói álláshelyeinek legalább 40 %-át betöltsék.	(3) A 4. cikk (6) és (7) bekezdésének sérelme nélkül azon tagállamok, melyek már ezen irányelv hatálybalépése előtt hoztak intézkedéseket a jegyzett társaságok nem ügyvezető igazgatói körében a nők és a férfiak kiegyensúlyozottabb képviseletének biztosítása érdekében, felfüggeszthetik a 4. cikk (1), (3) és (4) bekezdésében szereplő eljárási követelmények alkalmazását, amennyiben kimutatható, hogy ezek az intézkedések lehetővé teszik az alulreprezentált nem tagjai számára, hogy legkésőbb 2020. január 1-jéig a jegyzett vállalatok nem ügyvezető igazgatói álláshelyeinek legalább 40%-át betöltsék.

Módosítás 55

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 1 bekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamok legkésőbb 2017. január 1-ig, majd ezt követően kétévente jelentést nyújtanak be a Bizottságnak ezen irányelv végrehajtásáról. A jelentésben átfogó információkat szolgáltatnak többek között a 4. cikk (1) bekezdésében foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében hozott intézkedésekről, az 5. cikk (2) bekezdése szerint szolgáltatott információkról, és jegyzett társaságok 5. cikk (1) bekezdése szerinti egyedi kötelezettségvállalásairól.	(1) A tagállamok legkésőbb 2017. január 1-jéig, majd ezt követően kétévente jelentést nyújtanak be a Bizottságnak ezen irányelv végrehajtásáról. A jelentésben átfogó információkat szolgáltatnak többek között a 4. cikk (1) bekezdésében foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében hozott intézkedésekről, az 5. cikk (2) bekezdése szerint szolgáltatott információkról, és jegyzett társaságok 5. cikk (1) és (1a) bekezdése szerinti egyedi kötelezettségvállalásairól.

Módosítás 56

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 1 a bekezdés (új)


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) A Bizottság a tagállamok által az (1) bekezdésnek megfelelően benyújtott jelentések alapján értékelő jelentést nyújt be a jegyzett társaságokra vonatkozó, a 4. cikk (1) bekezdésében és az 5. cikk (1) bekezdésében említett követelmények teljesítéséről. Ezen túlmenően a bizottsági jelentés kiterjed a nemek közötti egyensúlynak a 2. cikkben meghatározott, kkv-küszöb feletti nem jegyzett társaságok vezetőtestületében fennálló helyzetére. A Bizottság mérlegeli ezen irányelv hatályának a kkv-k körébe nem tartozó, nem jegyzett társaságokra való kiterjesztésére irányuló javaslattétel szükségességét, figyelembe véve minden vonatkozó európai és nemzetközi fejleményt, valamint e társaságok sajátosságait és változatos jellegét.
	Amennyiben a jelentés azt bizonyítja, hogy a társaságok politikái nem vezettek az alulreprezentált nem arányának jelentős emelkedéséhez a jegyzett vagy nem jegyzett társaságok vezetőtestületeiben, a Bizottság szigorúbb jogi rendelkezések bevezetése céljából mérlegeli az ezen irányelvben megállapított követelmények módosításáról szóló, megfelelő jogalkotási javaslat elkészítését.

Módosítás 57

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 1 b bekezdés (új)


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1b) A Bizottság jelentést nyújt be arról, hogy miként alkalmazzák, illetve szerepeltetik az ezen irányelvben lefektetett alapelveket az uniós intézmények és ügynökségek belső személyzeti eljárásait meghatározó szabályzatokban. E célból az európai uniós intézmények és ügynökségek legkésőbb 2018. december 31-ig, illetve ezt követően évente jelentést nyújtanak be a Bizottságnak a nemekre vonatkozó statisztikáikról és az elért eredményekről. A Bizottság e jelentéseket haladéktalanul közzéteszi weboldalán. Adott esetben a jelentést jogalkotási javaslat kíséri, amely az irányelv hatályát oly módon terjeszti ki, hogy az valamennyi uniós intézményt és ügynökséget lefedje.

Módosítás 58

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Azon tagállamok, amelyek a 8. cikk (3) bekezdés szerint felfüggesztették a 4. cikk (1), (3), (4) és (5) bekezdésében foglalt, a kinevezésekre vonatkozó eljárási követelmények alkalmazását, az (1) bekezdés szerinti jelentéseikben beszámolnak a 8. cikk (3) bekezdése szerinti nemzeti intézkedések által elért konkrét eredményekről. A Bizottság ezt követően külön jelentést készít, melyben megbizonyosodik arról, hogy ezek az intézkedések ténylegesen lehetővé teszik-e az alulképviselt nem tagjai számára, hogy legkésőbb 2020. január 1-ig, vagy a közvállalkozásnak minősülő jegyzett társaságok esetében 2018. január 1-ig a jegyzett társaságok nem-ügyvezető igazgatói álláshelyeinek legalább 40 %-át betöltsék. A Bizottság 2017. július 1-ig teszi közzé az első ilyen jelentést, az ezt követő jelentéseket pedig az (1) bekezdés alapján benyújtott érintett nemzeti jelentésekről történő értesítést követő hat hónapon belül.	(2) Azon tagállamok, amelyek a 8. cikk (3) bekezdés szerint felfüggesztették a 4. cikk (1), (3) és (4) bekezdésében foglalt eljárási követelmények alkalmazását, az (1) bekezdés szerinti jelentéseikben beszámolnak a 8. cikk (3) bekezdése szerinti nemzeti intézkedések által elért konkrét eredményekről. A Bizottság ezt követően különjelentést készít, melyben megbizonyosodik arról, hogy ezek az intézkedések ténylegesen lehetővé teszik-e az alulreprezentált nem tagjai számára, hogy legkésőbb 2020. január 1-jéig a jegyzett társaságok nem ügyvezető igazgatói álláshelyeinek legalább 40%-át betöltsék. A Bizottság 2017. július 1-jéig teszi közzé az első ilyen jelentést, az ezt követő jelentéseket pedig az (1) bekezdés alapján benyújtott nemzeti jelentésekről történő értesítést követő hat hónapon belül.

Módosítás 59

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az érintett tagállamok gondoskodnak arról, hogy azok a jegyzett társaságok, melyek a 8. cikk (3) bekezdésében említett nemzeti intézkedések alkalmazásával nem nevezték ki vagy választották meg az alulképviselt nem tagjait a nem-ügyvezető igazgatói álláshelyeik legalább 40%-ra közvállalkozások esetében legkésőbb 2018. január 1-ig, illetve nem közvállalkozások esetében legkésőbb 2020. január 1-ig, ezen időpontoktól alkalmazzák a 4. cikk (1), (3), (4) és (5) bekezdésében szereplő, kinevezésre vonatkozó eljárási követelményeket.	Az érintett tagállamok gondoskodnak arról, hogy azok a jegyzett társaságok, melyek a 8. cikk (3) bekezdésében említett nemzeti intézkedések alkalmazásával nem nevezték ki vagy választották meg az alulreprezentált nem tagjait a nem ügyvezető igazgatói álláshelyeik legalább 40%-ára legkésőbb 2020. január 1-jéig, ezen időponttól alkalmazzák a 4. cikk (1), (3) és (4) bekezdésében szereplő, a kinevezésekhez kapcsolódó eljárási követelményeket.

Módosítás 60

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 3 bekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A Bizottság legkésőbb 2021. december 31-ig, majd azt követően kétévente felülvizsgálja ezen irányelv alkalmazást, és erről jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Bizottság különösen azt vizsgálja, hogy ezen irányelv célkitűzései megvalósultak-e.	(3) A Bizottság felülvizsgálja ezen irányelv alkalmazását és benyújtja az (1a) és (1b) bekezdésekben meghatározott jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, legkésőbb 2019. december 31-ig, majd azt követően kétévente. A Bizottság különösen azt vizsgálja, hogy ezen irányelv célkitűzései megvalósultak-e.

ELJÁRÁS

Cím	A nemek közötti egyensúly a tőzsdén jegyzett társaságok nem ügyvezető igazgatói körében
Hivatkozások	COM(2012)0614 – C7-0382/2012 – 2012/0299(COD)
Illetékes bizottságok A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	JURI 22.11.2012	FEMM 22.11.2012
Véleményt nyilvánított A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ECON 22.11.2012
A vélemény előadója A kijelölés dátuma	Olle Schmidt 14.1.2013
51. cikk - Közös bizottsági ülések A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	17.1.2013
Vizsgálat a bizottságban	24.4.2013	18.6.2013
Az elfogadás dátuma	17.9.2013
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	39 2 6
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Marino Baldini, Jean-Paul Besset, Udo Bullmann, George Sabin Cutaş, Leonardo Domenici, Derk Jan Eppink, Diogo Feio, Markus Ferber, Elisa Ferreira, Ildikó Gáll-Pelcz, Jean-Paul Gauzès, Sven Giegold, Sylvie Goulard, Gunnar Hökmark, Syed Kamall, Othmar Karas, Wolf Klinz, Jürgen Klute, Philippe Lamberts, Astrid Lulling, Ivana Maletić, Arlene McCarthy, Marlene Mizzi, Ivari Padar, Alfredo Pallone, Anni Podimata, Antolín Sánchez Presedo, Olle Schmidt, Peter Simon, Theodor Dumitru Stolojan, Ivo Strejček, Kay Swinburne, Sampo Terho, Marianne Thyssen, Pablo Zalba Bidegain
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Pervenche Berès, Fabrizio Bertot, Herbert Dorfmann, Sari Essayah, Mojca Kleva Kekuš, Thomas Mann, Gay Mitchell, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Andreas Schwab, Theodoros Skylakakis, Nils Torvalds
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Alda Sousa