Jogi Bizottság

5.10.2017

VÉLEMÉNY

a Jogi Bizottság részéről

az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

az elektronikus hírközlés során a magánélet tiszteletben tartásáról és a személyes adatok védelméről, valamint a 2002/58/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (elektronikus hírközlési adatvédelmi rendelet) irányuló javaslatról

( COM(2017)0010 – C8‑0009/2017 – 2017/0003(COD) )

A vélemény előadója: Pavel Svoboda

PA_Legam

RÖVID INDOKOLÁS

Az előadó nem üdvözli a magánélet tiszteletben tartásáról és a személyes adatok védelméről szóló javaslatot (a továbbiakban: elektronikus hírközlési adatvédelmi rendelet).

A digitális egységes piac létrehozásával kapcsolatos számos cél (növekedés, az innováció előmozdítása, európai adatközpontú gazdaság fellendítése, az adatok szabad áramlása, valamint a kkv-k támogatása) nem teljesül, illetve a javaslat épp ezek ellenében hat. Sok jelenleg létező üzleti modell emiatt a továbbiakban nem lenne életképes.

A javaslat súlyos jogi inkoherenciához vezetne a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/679 rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) és az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló javaslat (a továbbiakban: a Kódex) tekintetében, továbbá rendkívüli mértékű jogbizonytalanságot okozna az adatok felhasználásával kapcsolatban és logikátlan következményekkel járna a személyes adatok tekintetében.

A bátorság hiánya, a kreativitás hiánya, a régi struktúrákhoz és meggyőződésekhez való ragaszkodás nem szolgálnak jó kiindulópontként egy sikeres digitális jövő kiépítéséhez.

A javaslatnak a következőkre kellene törekednie:

1) fő célként biztosítani a kommunikáció bizalmasságát;

2) egyenlő versenyfeltételeket teremteni a hírközlési ágazatban és b) közelíteni a globális helyzethez;

3) ne legyen „lex specialis” az általános adatvédelmi rendelethez képest, hanem azt egészítse ki;

4) kerülje el az általános adatvédelmi rendelettel párhuzamos struktúrákat (pl.: hozzájárulás, személyes adatok harmadik országoknak való továbbítása, szankciók, Európai Adatvédelmi Testület stb.). A személyes adatokra egyetlen jogi keret legyen irányadó. A hírközlési adatokat mint személyes adatokat semmiképp sem szabad külön kezelni, ugyanolyan adatokra ugyanazon jog/elvek legyenek irányadók. Az általános adatvédelmi rendelet 6. cikkét ennek megfelelően módosítani kell;

5) legyen jövőorientált és álljon összhangban a Kódexszel;

6) ne a hozzájárulásra összpontosítson, mivel ma már nem a hozzájárulás a megfelelő kritérium; az átláthatóság, az adatszuverenitás, a kívülmaradási lehetőségek, a tiltakozással kapcsolatos jogok, egy új adatkategória (pl. álnevesített adatok) vagy legalább az anonimizált, az álnevesített és a titkosított adatok jobb differenciálása jobb kiindulópontot jelentene. Ehhez társul még annak veszélye, hogy ismét felborul az általános adatvédelmi rendelet kapcsán meglelt egyensúly a magánélet védelme és az új technológiák között, mivel olyan nagy adatkezelési területeken, ahol az általános adatvédelmi rendelet értelmében az adatkezelés megengedett lenne, a javaslat vagy még szigorúbb feltételekkel követeli meg a hozzájárulást, vagy ennek hiányában az adatkezelést teljesen megtiltja. Ez teljes mértékben kontraproduktív.

Üdvözlendő, hogy

 az elektronikus hírközlési adatvédelmi rendeletet hozzáigazítják a technikai realitásokhoz és az EU alapjogi Chartájának 7. és 8. cikkéhez;

 a Bizottság a hálózatsemleges online szolgáltatókra kiterjeszti a hatályt;

 a Bizottság szándékában áll a hatálybalépés időpontját az általános adatvédelmi rendelet hatálybalépésének időpontjával szinkronba hozni; Valójában ez a vállalkozások szempontjából nem praktikus, különösen, ha megmaradnak a bonyolult kettős struktúrák.

Ez különösen az alábbiakat illeti:

 A 4. cikk a Kódexen alapul. Emiatt az elektronikus hírközlési adatvédelmi rendelet a Kódex elfogadását megelőzően nem alkalmazható. Ez egy rendszerszintű hiba, amit ki kell javítani.

 A javaslat nem tesz egyértelmű különbséget a tartalmak, az adatok és az információk között.

 Nem egyértelmű az elektronikus hírközlési adatvédelmi rendelet és az általános adatvédelmi rendelet elhatárolása. A jogbiztonság érdekében tisztázni kell, mikor alkalmazandó az egyik, illetve a másik jogszabály, hogy az illetékesek számára egy követhető jogi keret legyen biztosított. Ehhez az szükséges, hogy az elektronikus hírközlési adatvédelmi rendeletet csak a hírközlési folyamat során kelljen a személyes adatokra alkalmazni, ahogy azt a 2002/58/EK rendelet is rögzíti. Egyéb esetekben az általános adatvédelmi rendelet legyen alkalmazandó. Ehhez jogilag tisztázni kell, hogy a hírközlési folyamat mikor tekintendő lezártnak.

 Egyértelmű különbséget kell tenni a hírközlési tartalmak bizalmas jellege és az adatok kezelése (adatvédelem) között, mivel az elektronikus hírközlési adatvédelmi rendelet hatálya kiterjed az összekapcsolt eszközökre és berendezésekre. Nem egyértelmű a fogalommeghatározások mindegyike és a javaslat hatálya. Ez előre nem látható és logikátlan következményekhez vezet a gépek közötti kommunikáció tekintetében (pl.: gépjárműipar, logisztikai ágazat, „okosotthonok”). Nem világos, hol kezdődik az elektronikus hírközlési adatvédelmi rendelet szerinti, illetve az általános adatvédelmi rendelet szerinti adattovábbítás. Az sem világos, hogy a mit jelentene a gépek közötti kommunikációhoz való hozzájárulás vagy annak megtagadása.

 A javaslat még az anonim adatok kezelését is hozzájáruláshoz köti, ami teljesen értelmetlen és technikailag kivitelezhetetlen. E helyütt ki lehetett volna terjeszteni az általános adatvédelmi rendeletben foglalt álnevesítés koncepcióját.

 Logikátlan az is, hogy miért kellene a metaadatokat jobban védeni (az elektronikus hírközlési adatvédelmi rendelet), mint az egészségi állapotra vonatkozó adatokat (általános adatvédelmi rendelet).

 Az is érthetetlen, hogy ugyanazon adatokra miért kellene két eltérő szankciórendszert bevezetni.

 Meg kell vizsgálni, szükség van-e az otthoni használatra vonatkozó kivételre.

 A sütikre vonatkozóan javasolt szabályozás a nagyvállalatoknak kedvez, a kkv-k számára pedig (különösen az európaiakra) hátrányos. Ennek épp a fordítottja lenne kívánatos.

A javaslat 5. cikkének szövegezése az e-mailek fennmaradását veszélyeztetheti.

A szöveg sok helyen javításra szorul. A Jogi Bizottság ezért felkéri az illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat.

MÓDOSÍTÁSOK

A Jogi Bizottság felkéri az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás 1

Rendeletre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 7. cikke védi a polgárok magán- és családi életének, otthonának és kommunikációjának tiszteletben tartásához fűződő alapvető jogát. E jog szempontjából rendkívül fontos a magánélet tiszteletben tartása a személyek közötti kommunikáció során. Az elektronikus hírközlés titkossága biztosítja, hogy a felek közötti információcseréről és az ilyen kommunikáció külső elemeiről, így például az információ küldésének időpontjáról, feladójáról és címzettjéről a kommunikációban részt vevő feleken kívül más ne szerezzen tudomást. A titkosság elvét az aktuális és jövőbeli kommunikációs eszközökre, többek között a hívásokra, az internet-hozzáférésre, az azonnali üzenetküldő alkalmazásokra, az e-mailekre, az internetes telefonálásra és a közösségi médián keresztül küldött személyes üzenetekre egyaránt alkalmazni kell.	(1) Az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 7. cikke védi a polgárok magán- és családi életének, otthonának és kommunikációjának tiszteletben tartásához fűződő alapvető jogát. E jog szempontjából rendkívül fontos a magánélet tiszteletben tartása a személyek közötti kommunikáció során. Az elektronikus hírközlés titkossága biztosítja, hogy a felek közötti információcserére és az ilyen kommunikáció külső elemeire vonatkozó információkról, így például az információ küldésének időpontjáról, feladójáról és címzettjéről a kommunikációban részt vevő feleken kívül más ne szerezzen tudomást. A titkosság elvét az aktuális és jövőbeli kommunikációs eszközökre, többek között a hívásokra, az internet-hozzáférésre, az azonnali üzenetküldő alkalmazásokra, a közösségi hálózat felhasználói közötti, platformon belüli üzenetekre, az e-mailekre, az internetes telefonálásra és a közösségi médián keresztül küldött személyes üzenetekre egyaránt alkalmazni kell.

Módosítás 2

Rendeletre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az elektronikus hírközlés tartalma rendkívül bizalmas adatokat tárhat fel a kommunikációban részt vevő végfelhasználókról: a személyes élményeik és érzelmeik mellett az egészségügyi állapotuk, a szexuális irányultságuk és a politikai nézeteik is napvilágra kerülhetnek, ami személyes és társadalmi károkhoz, vagyoni hátrányhoz és megszégyenüléshez vezethet. Az elektronikus kommunikációból származó metaadatok szintén felfedhetnek igen bizalmas és személyes adatokat. Ilyen metaadatok a hívott számok, a látogatott weboldalak, a földrajzi hely, az egyéni hívások ideje, időpontja és időtartama stb., amelyekből pontos következtetéseket lehet levonni az elektronikus kommunikációban részt vevő személyek magánéletéről, például társadalmi kapcsolataikról, szokásaikról, mindennapi tevékenységeikről, érdeklődési körükről és egyéni ízlésükről.	(2) Az elektronikus hírközlés tartalma rendkívül bizalmas adatokat tárhat fel a kommunikációban részt vevő végfelhasználókról: a személyes élményeik és érzelmeik mellett az egészségügyi állapotuk, a szexuális irányultságuk és a politikai nézeteik is napvilágra kerülhetnek, ami személyes és társadalmi károkhoz, vagyoni hátrányhoz és megszégyenüléshez vezethet. Az elektronikus kommunikációból származó metaadatok szintén felfedhetnek igen bizalmas és személyes adatokat. Ilyen metaadatok a hívott számok, a látogatott weboldalak, a földrajzi hely, az egyéni hívások ideje, időpontja és időtartama stb., amelyekből pontos következtetéseket lehet levonni az elektronikus kommunikációban részt vevő személyek magánéletéről, például társadalmi kapcsolataikról, szokásaikról, mindennapi tevékenységeikről, érdeklődési körükről és egyéni ízlésükről.A kommunikáció bizalmasságának védelme alapvető feltétele egyéb ezzel összefüggő jogok és szabadságok, például a gondolat-, a lelkiismereti és a vallásszabadság, a gyülekezési szabadság, valamint a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága tiszteletben tartásának.

Módosítás 3

Rendeletre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) E rendelet rendelkezései pontosítják az (EU) 2016/679 rendeletben a személyes adatok védelmével kapcsolatban előírt általános szabályokat, valamint kiegészítik azokat a személyes adatnak minősülő elektronikus hírközlési adatok tekintetében. A természetes személyek számára az (EU) 2016/679 rendelet alapján biztosított adatvédelem szintjét ez a rendelet tehát nem csökkenti. Az elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók számára kizárólag e rendelettel összhangban engedélyezhető az elektronikus hírközlési adatok kezelése.	(5) E rendelet rendelkezései pontosítják az (EU) 2016/679 rendeletben a személyes adatok védelmével kapcsolatban előírt általános szabályokat, valamint kiegészítik azokat a személyes adatnak minősülő elektronikus hírközlési adatok tekintetében. A természetes személyek számára az (EU) 2016/679 rendelet alapján biztosított adatvédelem szintjét ez a rendelet tehát nem csökkentheti. Kizárólag e rendelettel összhangban és az e rendeletben kifejezetten meghatározott jogalap alapján engedélyezhető az elektronikus hírközlési adatok kezelése.

Módosítás 4

Rendeletre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) Noha az 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek22 alapelvei és főbb rendelkezései általában továbbra is helytállóak, az említett irányelv nem volt képes teljes körűen lépést tartani a technológiai és piaci körülmények változásaival, ami a magánélet és a titoktartás ellentmondásos vagy elégtelen védelméhez vezetett az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat illetően. Ilyen fejlemény például az olyan elektronikus hírközlési szolgáltatások piaci megjelenése, amelyek fogyasztói szempontból kiváltják ugyan a hagyományos szolgáltatásokat, de nem kell megfelelniük az azokra vonatkozó szabályoknak. Újabb fejlemény az olyan új technikák megjelenése is, amelyek lehetővé teszik azon végfelhasználók online magatartásának nyomon követését, akik nem tartoznak a 2002/58/EK irányelv hatálya alá. Ezért a 2002/58/EK irányelvet hatályon kívül kell helyezni, és ezzel a rendelettel kell felváltani.	(6) Noha az 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek22 alapelvei és főbb rendelkezései általában továbbra is helytállóak, az említett irányelv nem volt képes teljes körűen lépést tartani a technológiai és piaci körülmények változásaival, ami a magánélet és a titoktartás ellentmondásos vagy elégtelen védelméhez vezetett az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat illetően új szolgáltatások használatával lebonyolított kommunikáció során. Ilyen fejlemény például az olyan elektronikus hírközlési szolgáltatások piaci megjelenése – mint például a személyközi kommunikációt lehetővé tevő új internetalapú, például internetes hangtovábbítási (VoIP), azonnali üzenetküldési és webalapú e-mail-szolgáltatások –, amelyek fogyasztói szempontból kiváltják ugyan a hagyományos szolgáltatásokat, de nem kell megfelelniük az azokra vonatkozó szabályoknak. Újabb fejlemény az olyan új technikák megjelenése is, amelyek lehetővé teszik azon végfelhasználók online magatartásának nyomon követését, akik nem tartoznak a 2002/58/EK irányelv hatálya alá. Ezért a 2002/58/EK irányelvet hatályon kívül kell helyezni, és ezzel a rendelettel kell felváltani.
__________________	__________________
22 Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).	22 Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

Módosítás 5

Rendeletre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) A tagállamoknak e rendelet keretein belül lehetőséget kell adni arra, hogy olyan nemzeti rendelkezéseket tartsanak fenn vagy vezessenek be, amelyek bővebben kifejtik és tovább pontosítják e rendelet szabályainak alkalmazását azok hatékony végrehajtása és értelmezése érdekében. A tagállamoknak tehát ezt a mozgásteret úgy kell kezelniük, hogy fennmaradjon a magánélet és a személyes adatok védelme, valamint az elektronikus hírközlési adatok szabad áramlása közötti egyensúly.	törölve

Módosítás 6

Rendeletre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(9) Ezt a rendeletet az Unión belüli elektronikus hírközlési szolgáltatások biztosításával és alkalmazásával összefüggésben kezelt elektronikus hírközlési adatokra is alkalmazni kell attól függetlenül, hogy az adatok kezelésére az Unión belül kerül-e sor, vagy sem. Ezenfelül annak érdekében, hogy az Unión belüli végfelhasználók teljes körű hatékony adatvédelmet élvezhessenek, ez a rendelet azokra az elektronikus hírközlési adatokra is vonatkozik, amelyeket az Unión belüli végfelhasználók számára az Unión kívülről biztosított elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal összefüggésben kezelnek .	(9) Ezt a rendeletet az Unión belüli elektronikus hírközlési szolgáltatások biztosításával és alkalmazásával összefüggésben kezelt elektronikus hírközlési adatokra is alkalmazni kell attól függetlenül, hogy az adatok kezelésére az Unión belül kerül-e sor, vagy sem. Ezenfelül annak érdekében, hogy az Unión belüli végfelhasználók teljes körű hatékony adatvédelmet élvezhessenek, ez a rendelet azokra az elektronikus hírközlési adatokra is vonatkozik, amelyeket az Unión belüli végfelhasználók számára az Unión kívülről biztosított elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal összefüggésben kezelnek . Ez attól függetlenül irányadó, hogy az elektronikus hírközléshez kapcsolódik-e fizetés vagy sem.

Módosítás 7

Rendeletre irányuló javaslat

11 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(11) A kommunikációs célokra használt szolgáltatások és az azokat biztosító technikai eszközök jelentős fejlődésen mentek keresztül. A végfelhasználók a hagyományos hangtelefon-, szövegesüzenet (SMS-)küldő és elektronikus levéltovábbítási szolgáltatások helyett egyre inkább a funkcionálisan egyenértékű online szolgáltatásokat, például a internetes hangtovábbítási (VoIP), üzenetküldési és webalapú e-mail-szolgáltatásokat veszik igénybe. Annak érdekében, hogy a funkcionálisan egyenértékű szolgáltatásokat igénybe vevő végfelhasználóknak is hatékony és egyenlő védelmet biztosítson, ez a rendelet az elektronikus hírközlési szolgáltatásokon az[ Európai Elektronikus Hírközlési Kódex24 létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv] -ben megadott fogalommeghatározást érti. Az említett meghatározásba nem csupán az internet-hozzáférést biztosító szolgáltatások, valamint a részben vagy egészében jeltovábbításban álló szolgáltatások tartoznak bele, hanem a személyközi kommunikációs (számfüggő vagy számfüggetlen) szolgáltatások, például az internetes hangtovábbítási (VoIP), üzenetküldési és webalapú e-mail-szolgáltatások is. A hírközlés titkosságának védelme a más szolgáltatásokat kiegészítő, személyközi kommunikációt lehetővé tevő szolgáltatások esetében is elengedhetetlen, vagyis az ilyen, kommunikációs funkcióval rendelkező szolgáltatások is e rendelet hatálya alá tartoznak.	(11) A kommunikációs célokra használt szolgáltatások és az azokat biztosító technikai eszközök jelentős fejlődésen mentek keresztül. A végfelhasználók a hagyományos hangtelefon-, szövegesüzenet (SMS-)küldő és elektronikus levéltovábbítási szolgáltatások helyett egyre inkább a funkcionálisan egyenértékű online szolgáltatásokat, például a internetes hangtovábbítási (VoIP), üzenetküldési és webalapú e-mail-szolgáltatásokat veszik igénybe. Annak érdekében, hogy a funkcionálisan egyenértékű szolgáltatásokat igénybe vevő végfelhasználóknak is hatékony és egyenlő védelmet biztosítson, ez a rendelet az elektronikus hírközlési szolgáltatásokon az[ Európai Elektronikus Hírközlési Kódex24 létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv] -ben megadott fogalommeghatározást érti. Az említett meghatározásba nem csupán az internet-hozzáférést biztosító szolgáltatások, valamint a részben vagy egészében jeltovábbításban álló szolgáltatások tartoznak bele, hanem a személyközi kommunikációs (számfüggő vagy számfüggetlen) szolgáltatások, például az internetes hangtovábbítási (VoIP), üzenetküldési és webalapú e-mail-szolgáltatások is. A hírközlés titkosságának védelme a más szolgáltatásokat kiegészítő, személyközi kommunikációt lehetővé tevő szolgáltatások esetében is elengedhetetlen, például a belső üzenetküldés, a hírfolyamok, az idővonalak és az online szolgáltatások hasonló funkciói esetén, ahol a más felhasználókkal való az üzenetváltás a szolgáltatáson (azaz magán és nyilvános hírfolyamokon és idővonalakon) belül vagy kívül történik; vagyis az ilyen, kommunikációs funkcióval rendelkező szolgáltatások is e rendelet hatálya alá tartoznak.
__________________	__________________
24A Bizottság javaslata – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról (jogszabály-átdolgozás) (COM/2016/0590 final – 2016/0288 (COD) ).	24A Bizottság javaslata – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról (jogszabály-átdolgozás) (COM/2016/0590 – 2016/0288 (COD) ).

Módosítás 8

Rendeletre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(13) A gyors és hatékony, vezeték nélküli technológiák fejlődése nyomán az internet- nyilvános vagy részben privát pontokról (hotspotokról) , vezeték nélküli hálózatokon keresztül egyre könnyebben elérhető bárki számára a települések bizonyos pontjain, így például az áruházakban, bevásárlóközpontokban és kórházakban. Az ilyen hálózatokon keresztül továbbított kommunikáció titkosságát biztosítani kell, amennyiben meghatározatlan végfelhasználói csoportok férhetnek hozzá a hírközlő hálózatokhoz. Az, hogy a vezeték nélküli elektronikus hírközlési szolgáltatások más szolgáltatások kiegészítő szolgáltatásai is lehetnek, nem akadályozhatja meg a hírközlési adatok titkosságának védelmét, illetve e rendelet alkalmazását. Ezt a rendeletet ezért az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat és a nyilvános hírközlő hálózatokat igénybe vevő elektronikus hírközlési adatokra szintén alkalmazni kell. Ez a rendelet azonban nem alkalmazandó a végfelhasználók zárt csoportjaira, például a vállalati hálózatokra, amelyeket az adott vállalat tagjai érhetnek csak el.	(13) A gyors és hatékony, vezeték nélküli technológiák fejlődése nyomán az internet nyilvános vagy részben privát pontokról (hotspotokról), vezeték nélküli hálózatokon keresztül egyre könnyebben elérhető bárki számára a települések bizonyos pontjain, így például az áruházakban, bevásárlóközpontokban, repülőtereken, szállodákban, szállókban, kórházakban és egyéb hasonló internet-hozzáférési pontokon. Az ilyen hálózatokon keresztül továbbított kommunikáció titkosságát megfelelően biztosítani kell, amennyiben meghatározatlan végfelhasználói csoportok férhetnek hozzá a hírközlő hálózatokhoz. Az, hogy a vezeték nélküli elektronikus hírközlési szolgáltatások más szolgáltatások kiegészítő szolgáltatásai is lehetnek, nem akadályozhatja meg a hírközlési adatok titkosságának védelmét, illetve e rendelet alkalmazását. Ezt a rendeletet ezért az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat és a nyilvános hírközlő hálózatokat igénybe vevő elektronikus hírközlési adatokra szintén alkalmazni kell. Ez a rendelet azonban nem alkalmazandó a végfelhasználók zárt csoportjaira, például a vállalati hálózatokra, amelyeket az adott vállalat tagjai érhetnek csak el.

Módosítás 9

Rendeletre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(14) Az elektronikus hírközlési adatok fogalmát kellően átfogóan, technológiasemleges módon kell meghatározni, és bele kell foglalni minden olyan, a továbbított vagy cserélt tartalommal (az elektronikus hírközlés tartalmával) kapcsolatos információt, valamint az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat igénybe vevő végfelhasználóval kapcsolatos információt, amelyet elektronikus hírközlési tartalom továbbítása, terjesztése vagy cseréje céljából kezelnek; idetartoznak a kommunikáció feladójának és címzettjének, valamint a kommunikáció földrajzi helyének, dátumának, időpontjának, időtartamának és típusának nyomon követésére vagy azonosítására szolgáló adatok. Függetlenül attól, hogy az ilyen jelek és a kapcsolódó adatok továbbítása kábeles, rádióhullámos, optikai vagy elektromágneses formában, azaz például műholdas hálózatokon, vezetékes hálózatokon, rögzített (vonal- vagy csomagkapcsolt, például internetes) vagy mobil földi hálózatokon, illetve elektromos vezetékrendszereken keresztül történik-e, az ilyen jelekhez kapcsolódó adatok elektronikus hírközlési metaadatoknak tekintendők, és e rendelet rendelkezései vonatkoznak rájuk. Az elektronikus hírközlési metaadatok között az adott szolgáltatásra való előfizetés részét képező információk is szerepelhetnek, ha ezeket az információkat az elektronikus hírközlés tartalmának továbbítása, terjesztése vagy cseréje céljából kezelik.	(14) Az elektronikus hírközlési adatok fogalmát kellően átfogóan, technológiasemleges módon kell meghatározni, és bele kell foglalni minden olyan, a továbbított vagy cserélt tartalommal (az elektronikus hírközlés tartalmával) kapcsolatos információt, valamint az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat igénybe vevő végfelhasználóval kapcsolatos információt, amelyet elektronikus hírközlési tartalom továbbítása, terjesztése vagy cseréje céljából kezelnek; idetartoznak a kommunikáció feladójának és címzettjének, valamint a kommunikáció földrajzi helyének, dátumának, időpontjának, időtartamának és típusának nyomon követésére vagy azonosítására szolgáló adatok. Magában kell foglalnia továbbá helymeghatározó adatokat, például a végberendezés tényleges vagy kikövetkeztetett helyére, vagy azon végberendezés helyére vonatkozóan, amelyről vagy amelyre a telefonhívást vagy internetkapcsolatot kezdeményezték, vagy arra a wifi hozzáférési pontra (hotspotra) vonatkozóan, amelyhez az eszköz kapcsolódik, valamint a végfelhasználók végberendezésének azonosításához szükséges adatokat. Függetlenül attól, hogy az ilyen jelek és a kapcsolódó adatok továbbítása kábeles, rádióhullámos, optikai vagy elektromágneses formában, azaz például műholdas hálózatokon, vezetékes hálózatokon, rögzített (vonal- vagy csomagkapcsolt, például internetes) vagy mobil földi hálózatokon, illetve elektromos vezetékrendszereken keresztül történik-e, az ilyen jelekhez kapcsolódó adatok elektronikus hírközlési metaadatoknak tekintendők, és e rendelet rendelkezései vonatkoznak rájuk. Az elektronikus hírközlési metaadatok között az adott szolgáltatásra való előfizetés részét képező információk is szerepelhetnek, ha ezeket az információkat az elektronikus hírközlés tartalmának továbbítása, terjesztése vagy cseréje céljából kezelik.

Módosítás 10

Rendeletre irányuló javaslat

14 a preambulumbekezdés (új)


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(14a) A helymeghatározó adatoknak magukban kell foglalniuk a gyorsulásmérők, barométerek, iránytűk, műholdas helymeghatározási rendszerek vagy hasonló érzékelők vagy eszközök által az eszközre továbbított vagy azon tárolt adatokat.

Módosítás 11

Rendeletre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(15) Az elektronikus hírközlési adatok bizalmasan kezelendők. Ez azt jelenti, hogy az elektronikus hírközlési adatok továbbításának megzavarása, legyen az akár közvetlen emberi beavatkozás, akár automatizált gépi adatkezelés eredménye, a kommunikációban részt vevő felek beleegyezése nélkül tilos. A hírközlési adatok kifürkészésének tilalmát a továbbításuk során, azaz addig kell alkalmazni, amíg az elektronikus hírközlés tartalma el nem jut a megadott címzetthez. Az elektronikus hírközlési adatok kifürkészésének minősül például, ha a kommunikációban részt vevő feleken kívüli személy a kommunikációban való részvételen kívül egyéb okból vagy céllal belehallgat a hívásokba, elolvassa, beolvassa vagy tárolja az elektronikus hírközlés során létrejött tartalmat, illetve az ezekhez kapcsolódó metaadatokat. Az is kifürkészésnek tekintendő, amikor egy külső fél az érintett végfelhasználó beleegyezése nélkül követi figyelemmel a felkeresett webhelyeket, a látogatások időpontját, a másokkal folytatott kommunikációt stb. A technológiai fejlődéssel a kifürkészést lehetővé tévő technikai eszközök száma is megnőtt. Hogy csak néhány példát említsünk, idesorolhatók a célterületen található végberendezésekről adatokat, például nemzetközi mobil-előfizetői azonosítókat (IMSI) gyűjtő berendezések, valamint az olyan programok és eljárások is, amelyek például titokban figyelemmel követik a böngészési szokásokat, és ezek alapján végfelhasználói profilokat hoznak létre. Egy másik példa a kifürkészésre a terhelési adatok vagy a titkosítatlan, vezeték nélküli hálózatokról és útválasztókról gyűjtött tartalmi adatok, például a böngészési szokások rögzítése a végfelhasználók beleegyezése nélkül.	(15) Az elektronikus hírközlési adatok bizalmasan kezelendők. Ez azt jelenti, hogy az elektronikus hírközlési adatok továbbításának megzavarása, legyen az akár közvetlen emberi beavatkozás, akár automatizált gépi adatkezelés eredménye, a kommunikációban részt vevő felek beleegyezése nélkül tilos. A hírközlési adatok kifürkészésének tilalmát a továbbításuk során is, azaz addig kell alkalmazni, amíg az elektronikus hírközlés tartalma el nem jut a megadott címzetthez, illetve amíg tárolják. Az elektronikus hírközlési adatok kifürkészésének minősül például, ha a kommunikációban részt vevő feleken kívüli személy a kommunikációban való részvételen kívül egyéb okból vagy céllal belehallgat a hívásokba, elolvassa, beolvassa vagy tárolja az elektronikus hírközlés során létrejött tartalmat, illetve az ezekhez kapcsolódó metaadatokat. Az is kifürkészésnek tekintendő, amikor egy külső fél az érintett végfelhasználó beleegyezése nélkül követi figyelemmel a felkeresett webhelyeket, a látogatások időpontját, a másokkal folytatott kommunikációt stb. A technológiai fejlődéssel a kifürkészést lehetővé tévő technikai eszközök száma is megnőtt. Hogy csak néhány példát említsünk, idesorolhatók a célterületen található végberendezésekről adatokat, például nemzetközi mobil-előfizetői azonosítókat (IMSI) gyűjtő berendezések, valamint az olyan programok és eljárások is, amelyek például titokban figyelemmel követik a böngészési szokásokat, és ezek alapján végfelhasználói profilokat hoznak létre. Egy másik példa a kifürkészésre a terhelési adatok vagy a titkosítatlan, vezeték nélküli hálózatokról és útválasztókról gyűjtött tartalmi adatok rögzítése, hirdetések vagy egyéb tartalmak beszúrása, illetve az ügyfelek forgalmi adatainak elemzése, többek között a böngészési szokások rögzítése a végfelhasználók beleegyezése nélkül.

Módosítás 12

Rendeletre irányuló javaslat

16 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(16) A kommunikáció tárolására vonatkozó tilalomnak nem célja, hogy ezeknek az adatoknak bármilyen automatikus, közbenső és átmeneti tárolását tiltsa, amennyiben az ilyen tárolásra kizárólag az elektronikus hírközlő hálózaton keresztül történő továbbítás céljával kerül sor. A rendelet az elektronikus hírközlési adatok olyan célú kezelését sem tiltja, amellyel az elektronikus hírközlési szolgáltatások biztonságát és folytonosságát, többek között a biztonságot fenyegető veszélyek, például a rosszindulatú szoftverek jelenlétének ellenőrzését vagy a metaadatok kezelését biztosítják, így garantálva a szolgáltatás paramétereinek, úgymint késleltetés, késleltetésingadozás stb., szükséges minőségét.	(16) A kommunikáció tárolására vonatkozó tilalomnak nem célja, hogy ezeknek az adatoknak bármilyen automatikus, közbenső és átmeneti tárolását tiltsa, amennyiben az ilyen tárolásra kizárólag az elektronikus hírközlő hálózaton keresztül történő továbbítás céljával kerül sor. A rendelet az elektronikus hírközlési adatok olyan célú kezelését sem tiltja, amellyel az elektronikus hírközlési szolgáltatások biztonságát és folytonosságát, többek között a biztonságot fenyegető veszélyek, például a rosszindulatú szoftverek jelenlétének ellenőrzését vagy a metaadatok kezelését biztosítják, így garantálva a szolgáltatás paramétereinek, úgymint késleltetés, késleltetésingadozás stb. szükséges minőségét. Amennyiben az elektronikus hírközlési adatok kezelésének típusa az adatkezelés céljára tekintettel valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, adatvédelmi hatásvizsgálatot kell végezni, és adott esetben konzultációt kell folytatni a felügyeleti hatósággal az adatkezelést megelőzően, az (EU) 2016/679 rendelet 35. és 36. cikkének megfelelően.

Módosítás 13

Rendeletre irányuló javaslat

17 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(17) Az elektronikus hírközlési adatok kezelése a vállalkozások, a fogyasztók és a társadalom egésze szempontjából hasznos lehet. Ez a rendelet a 2002/58/EK irányelvhez képest több lehetőséget biztosít az elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók számára ahhoz, hogy kezelhessék az elektronikus hírközlési metaadatokat, amennyiben a végfelhasználók hozzájárulnak ehhez. A végfelhasználók azonban igen nagy jelentőséget tulajdonítanak a kommunikációjuk, egyebek mellett az online tevékenységeik titkosságának, és ellenőrzésük alatt kívánják tartani az elektronikus hírközlési adataiknak a kommunikáció lebonyolításától eltérő célokra való felhasználását. A rendeletnek ennélfogva elő kell írnia az elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók számára, hogy szerezzék meg a végfelhasználók hozzájárulását az elektronikus hírközlési metaadatok kezelésére vonatkozóan – az eszköz helyét meghatározó, a szolgáltatáshoz való hozzáférés és az azzal való kapcsolat biztosítása és fenntartása céljából létrehozott adatokat is ideértve. Az elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz való felhasználástól eltérő célokra létrehozott helymeghatározó adatok nem tekinthetők metaadatnak. Az elektronikus hírközlési metaadatok kereskedelmi felhasználásának minősül például, ha az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók hőtérképeket hoznak létre, azaz az adatok grafikus ábrázolása révén színekkel jelzik az egyének jelenlétét. Annak érdekében, hogy egy bizonyos ideig bizonyos irányokban meg lehessen jeleníteni a forgalmi helyváltozásokat, azonosítót kell használni, amely az egyének helyzetét adott időszakokhoz rendeli. Anonim adatok használata esetén azonban hiányozna ez az azonosító, ezért az említett helyváltozásokat nem lehetne megjeleníteni. Az elektronikus hírközlési metaadatok ilyen jellegű felhasználása például segítheti a közigazgatási szerveket és közösségi közlekedési szolgáltatókat abban, hogy meghatározzák a meglévő struktúra használata és terheltsége alapján, hogy hol van szükség új infrastruktúra fejlesztésére. Amennyiben az elektronikus hírközlési metaadatok kezelésének – különösen új technológiákat alkalmazó – típusa az adatkezelés jellegére, hatókörére, körülményére és céljára is tekintettel valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, adatvédelmi hatásvizsgálatot kell végezni, és adott esetben konzultációt kell folytatni a felügyeleti hatósággal az adatkezelést megelőzően, az (EU) 2016/679 rendelet 35. és 36. cikkének megfelelően.	(17) Az elektronikus hírközlési adatok kezelése a vállalkozások, a fogyasztók és a társadalom egésze szempontjából hasznos lehet. Ez a rendelet a 2002/58/EK irányelvhez képest több lehetőséget biztosít az elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók számára ahhoz, hogy kezelhessék az elektronikus hírközlési metaadatokat, amennyiben a végfelhasználók hozzájárulnak ehhez. A végfelhasználók azonban igen nagy jelentőséget tulajdonítanak a kommunikációjuk, egyebek mellett az online tevékenységeik titkosságának, és ellenőrzésük alatt kívánják tartani az elektronikus hírközlési adataiknak a kommunikáció lebonyolításától eltérő célokra való felhasználását. A rendeletnek ennélfogva elő kell írnia az elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók számára, hogy szerezzék meg a végfelhasználók hozzájárulását az elektronikus hírközlési metaadatok kezelésére vonatkozóan – az eszköz helyét meghatározó, a szolgáltatáshoz való hozzáférés és az azzal való kapcsolat biztosítása és fenntartása céljából létrehozott adatokat is ideértve. Az elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz való felhasználástól eltérő célokra létrehozott helymeghatározó adatok nem tekinthetők metaadatnak. Az elektronikus hírközlési metaadatok kereskedelmi felhasználásának minősül például, ha az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók hőtérképeket hoznak létre, azaz az adatok grafikus ábrázolása révén színekkel jelzik az egyének jelenlétét. Ezt az (EU) 2016/679 rendelet 25. cikkének megfelelően kell megtenni. Annak érdekében, hogy egy bizonyos ideig bizonyos irányokban meg lehessen jeleníteni a forgalmi helyváltozásokat, azonosító használatára lehet szükség, amely az egyének helyzetét adott időszakokhoz rendeli. Az elektronikus hírközlési metaadatok kezelése esetén konzultációt kell folytatni a felügyeleti hatósággal az adatkezelést megelőzően, az (EU) 2016/679 rendelet 35. és 36. cikkének megfelelően.

Módosítás 14

Rendeletre irányuló javaslat

20 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(20) Az elektronikus hírközlő hálózatok végfelhasználóinak végberendezései és mindennemű, ilyen végberendezés használatához kapcsolódó információ (legyen szó akár kifejezetten a berendezésen tárolt vagy arról származó, egy másik eszközről vagy hálózatról az ahhoz való csatlakozás céljából lekért vagy kezelt információról) az Európai Unió Alapjogi Chartája és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény értelmében védelmet kérő végfelhasználók magánszférájának része. Tekintve, hogy ezek a berendezések olyan adatokat tartalmaznak, illetve kezelnek, amelyek az egyén érzelmi, politikai és társadalmi viszonyrendszerével kapcsolatos információkat, például kommunikációs tartalmat, fényképeket, az eszköz GPS-beállításaihoz hozzáférve egyének helyzetét, kapcsolattartási listákat, valamint az eszközön tárolt bármilyen más adatot fedhetnek fel, ezért az ilyen berendezésekhez kapcsolódó információt fokozott védelemben kell részesíteni. Az úgynevezett kémszoftverek, webpoloskák, rejtett azonosítók, nyomkövető sütik és egyéb hasonló, nem kívánatos nyomkövető eszközök a felhasználó tudta nélkül bejuthatnak a felhasználó végberendezésébe adatszerzés, rejtett adatok tárolása vagy a felhasználó tevékenységeinek nyomon követése céljából. A végfelhasználó eszközével kapcsolatos adatokat távolról, gyakran a végfelhasználó tudta nélkül is gyűjthetik azonosítás vagy nyomkövetés céljából olyan technikák használatával, mint az úgynevezett „eszközazonosítás” (device fingerprinting), ami súlyosan sértheti e végfelhasználóknak a magánéletük tiszteletben tartásához való jogát. A végfelhasználók tevékenységeit titokban figyelemmel kísérő technikák – például a felhasználók tevékenységeinek vagy a végberendezéseik helyének online nyomkövetése, illetve azok a módszerek, amelyek veszélyeztetik a végfelhasználók végberendezéseinek működését, komoly fenyegetést jelentenek a végfelhasználók magánéletére nézve. A végfelhasználó végberendezéséhez való bárminemű hozzáférés ezért csak a végfelhasználó hozzájárulásával, konkrét és átlátható célokra engedélyezhető.	(20) Az elektronikus hírközlő hálózatok végfelhasználóinak végberendezései és mindennemű, ilyen végberendezés használatához kapcsolódó információ (legyen szó akár kifejezetten a berendezésen tárolt vagy arról származó, egy másik eszközről vagy hálózatról az ahhoz való csatlakozás céljából lekért vagy kezelt információról) az Európai Unió Alapjogi Chartája és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény értelmében védelmet kérő végfelhasználók magánszférájának része. Tekintve, hogy ezek a berendezések olyan adatokat tartalmaznak, illetve kezelnek, amelyek az egyén érzelmi, politikai és társadalmi viszonyrendszerével kapcsolatos információkat, például kommunikációs tartalmat, fényképeket, az eszköz GPS-beállításaihoz hozzáférve egyének helyzetét, kapcsolattartási listákat, valamint az eszközön tárolt bármilyen más adatot fedhetnek fel, ezért az ilyen berendezésekhez kapcsolódó információt fokozott védelemben kell részesíteni. Az úgynevezett kémszoftverek, webpoloskák, rejtett azonosítók, nyomkövető sütik és egyéb hasonló, nem kívánatos nyomkövető eszközök a felhasználó tudta nélkül bejuthatnak a felhasználó végberendezésébe adatszerzés, rejtett adatok tárolása vagy a felhasználó tevékenységeinek nyomon követése, vagy bizonyos technikai műveletek vagy feladatok kezdeményezése céljából, gyakran a felhasználó tudtán kívül. A végfelhasználó eszközével kapcsolatos adatokat távolról, gyakran a végfelhasználó tudta nélkül is gyűjthetik azonosítás vagy nyomkövetés céljából olyan technikák használatával, mint az úgynevezett „eszközazonosítás” (device fingerprinting), ami súlyosan sértheti e végfelhasználóknak a magánéletük tiszteletben tartásához való jogát. A végfelhasználók tevékenységeit titokban figyelemmel kísérő technikák – például a felhasználók tevékenységeinek vagy a végberendezéseik helyének online nyomkövetése, illetve azok a módszerek, amelyek veszélyeztetik a végfelhasználók végberendezéseinek működését, komoly fenyegetést jelentenek a végfelhasználók magánéletére nézve. A felhasználói végberendezések tartalmának, működésének és használatának magán és bizalmas jellege tekintetében biztosítani kell a felhasználók magánszférájának magas szintű és egyenlő védelmét. A végfelhasználó végberendezéséhez való bárminemű hozzáférés ezért csak a végfelhasználó hozzájárulásával, konkrét, korlátozott és átlátható célokra engedélyezhető

Módosítás 15

Rendeletre irányuló javaslat

21 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(21) A végberendezések adatkezelési és tárolási kapacitásához, illetve az ilyen berendezéseken tárolt információkhoz való hozzáféréshez történő hozzájárulás megszerzésével kapcsolatos kötelezettség alóli kivételeket olyan helyzetekre kell korlátozni, amelyek nem, vagy csak nagyon korlátozott mértékben sértik a felhasználó magánéletét. Nincs szükség például hozzájárulásra a végfelhasználó által kifejezetten kért konkrét szolgáltatás használatát biztosító törvényes cél miatt feltétlenül szükséges és arányos technikai tárolás vagy hozzáférés engedélyezéséhez. Idetartozik a sütik weboldalon való tárolása egyetlen munkamenet idejére azért, hogy nyomonkövethetők legyenek a végfelhasználó által beírt adatok többoldalas online űrlapok kitöltése során. A sütik lehetnek jogosan használt, hasznos eszközök, ha például weboldalak látogatottságának mérése használják fel őket. Az olyan, információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók, amelyek konfiguráció-ellenőrzést végeznek a végfelhasználó beállításainak megfelelő szolgáltatás biztosítása érdekében, és annak puszta naplózása, hogy a végfelhasználó eszköze nem képes a végfelhasználó által kért tartalom fogadására, nem minősül az ilyen eszközhöz való hozzáférésnek, illetve az eszköz adatkezelési kapacitása használatának.	(21) A végberendezések adatkezelési és tárolási kapacitásához, illetve az ilyen berendezéseken tárolt információkhoz való hozzáféréshez történő hozzájárulás megszerzésével kapcsolatos kötelezettség alóli kivételeket olyan helyzetekre kell korlátozni, amelyek nem, vagy csak nagyon korlátozott mértékben sértik a felhasználó magánéletét. Nincs szükség például hozzájárulásra a végfelhasználó által kifejezetten kért konkrét szolgáltatás használatát biztosító törvényes cél miatt feltétlenül szükséges és arányos technikai tárolás vagy hozzáférés engedélyezéséhez. Idetartozik a sütik weboldalon való tárolása egyetlen munkamenet idejére azért, hogy nyomonkövethetők legyenek a végfelhasználó által beírt adatok többoldalas online űrlapok kitöltése során. A sütik lehetnek jogosan használt, hasznos eszközök, ha például weboldalak látogatottságának mérése használja fel őket a weboldalért felelős természetes vagy jogi személy („első fél általi elemzés”).

Módosítás 16

Rendeletre irányuló javaslat

21 a preambulumbekezdés (új)


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(21a) A berendezés helymeghatározó adatai részletes és rendkívül intruzív betekintést nyújthatnak az egyén magánéletébe vagy egy vállalkozás üzletvitelébe és tevékenységeibe. A bármely forrásból származó helymeghatározó adatok kezelését világos szabályok alapján kell végezni, függetlenül attól, hogy elektronikus hírközlési metaadatokról vagy a berendezés helymeghatározó adatairól van szó.

Módosítás 17

Rendeletre irányuló javaslat

22 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(22) A tájékoztatással és a végfelhasználók hozzájárulásának megszerzésével kapcsolatos módszereket a lehető legfelhasználóbarátabb módon kell kialakítani. Mivel széles körben elterjedt a nyomkövető sütik és egyéb nyomkövető technológiák használata, a szolgáltatók egyre többször kérik a felhasználókat ilyen sütik végberendezéseken történő tárolására. Emiatt elszaporodtak a felhasználók hozzájárulását kérő üzenetek. Megoldást jelenthet a problémára, ha a felhasználók technikai eszközök használatával, például átlátható és felhasználóbarát beállítások révén adhatnak hozzájárulást a nyomkövető technológiák használatához. A rendeletnek ezért rendelkeznie kell arról, hogy a hozzájárulás a böngészők és egyéb alkalmazások megfelelő beállításainak használatával is kifejezhető legyen. Azoknak a beállításoknak, amelyeket a végfelhasználó a böngésző vagy más alkalmazás általános adatvédelmi beállításaiban megadott, bármilyen harmadik fél vonatkozásában kötelezőnek és érvényesíthetőnek kell lenniük. A webböngésző olyan szoftveres alkalmazástípus, amely lehetővé teszi az adatok interneten való lekérdezését és megjelenítését. Ugyanilyen funkciókat látnak el a például híváskezdeményezésre és -fogadásra, illetve üzenetküldésre, valamint navigációra használható alkalmazások. A weboldal és a végfelhasználó közötti kommunikáció javát webböngészők közvetítik. Ebből a szempontból kiemelt szerepük van abban, hogy aktívan segítsék a végfelhasználót a végberendezésen fogadott és arról küldött információk áramlásának ellenőrzésében. Közelebbről: a webböngészők a végfelhasználó végberendezésen (például okostelefonon, táblagépen vagy számítógépen) tárolt adatainak hozzáféréssel és tárolással szembeni védelmére is használhatók.	(22) A tájékoztatással és a végfelhasználók hozzájárulásának megszerzésével kapcsolatos módszereket a lehető legfelhasználóbarátabb módon kell kialakítani. Mivel széles körben elterjedt a nyomkövető sütik és egyéb nyomkövető technológiák használata, a szolgáltatók egyre többször kérik a felhasználókat ilyen sütik végberendezéseken történő tárolására. Emiatt elszaporodtak a felhasználók hozzájárulását kérő üzenetek. Megoldást jelenthet a problémára, ha a felhasználók technikai eszközök használatával, például átlátható és felhasználóbarát beállítások révén adhatnak hozzájárulást a nyomkövető technológiák használatához. E rendeletnek ezért meg kell akadályoznia az úgynevezett „sütifalak” és „sütisávok” használatát, amelyek nem segítik hozzá a felhasználókat ahhoz, hogy megőrizzék a személyes adataik és magánéletük védelme fölötti ellenőrzést, vagy hogy tájékoztatást kapjanak jogaikról. E rendeletnek rendelkeznie kell arról, hogy a hozzájárulás technikai specifikációk, például a böngészők és egyéb alkalmazások megfelelő beállításainak használatával is kifejezhető legyen. E beállításoknak magukban kell foglalniuk az információknak a felhasználó végberendezésén való tárolására vonatkozó beállításokat, valamint a böngésző vagy egyéb alkalmazás által más feleknek küldött, a felhasználó preferenciáira vonatkozó jelet. Azoknak a beállításoknak, amelyeket a felhasználók a böngésző vagy más alkalmazás általános adatvédelmi beállításaiban megadtak, bármilyen harmadik fél vonatkozásában kötelezőnek és érvényesíthetőnek kell lenniük. A webböngésző olyan szoftveres alkalmazástípus, amely lehetővé teszi az adatok interneten való lekérdezését és megjelenítését. Ugyanilyen funkciókat látnak el a például híváskezdeményezésre és -fogadásra, illetve üzenetküldésre, valamint navigációra használható alkalmazások. A weboldal és a végfelhasználó közötti kommunikáció javát webböngészők közvetítik. Ebből a szempontból kiemelt szerepük van abban, hogy aktívan segítsék a felhasználót a végberendezésen fogadott és arról küldött információk áramlásának ellenőrzésében. Konkrétabban: a webböngészők, alkalmazások vagy mobil operációs rendszerek a végfelhasználói döntések végrehajtóiként, így a felhasználó végberendezésen (például okostelefonon, táblagépen vagy számítógépen) tárolt adatainak hozzáféréssel és tárolással szembeni védelmének elősegítésére is használhatók.

Módosítás 18

Rendeletre irányuló javaslat

23 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(23) A beépített és alapértelmezett adatvédelemre vonatkozó elveket az (EU) 2016/679 rendelet 25. cikke tartalmazza. A webböngészők többségének sütikkel kapcsolatos alapértelmezett beállítása jelenleg az „összes süti elfogadása”. Ilyenformán az információ lekérdezését és megjelenítését engedélyező szoftver szolgáltatóját kötelezni kell a szoftver olyan módon történő konfigurálására, hogy az lehetőséget kínáljon arra, hogy harmadik felek ne tárolhassanak információt a felhasználó végberendezésén; ez az esetek többségében a harmadik felek sütijeinek visszautasíthatóságával valósul meg. A végfelhasználóknak többféle, azaz szigorúbb (például soha ne fogadja el a sütiket), megengedő (például mindig fogadja el a sütiket) és köztes (például kizárólag belső sütiket fogadjon el vagy mindig utasítsa el harmadik felek sütijeit) adatvédelmi beállítási lehetőséget kell biztosítani. Az ilyen adatvédelmi beállításokat jól láthatóan és könnyen érthető módon kell feltüntetni.	(23) A beépített és alapértelmezett adatvédelemre vonatkozó elveket az (EU) 2016/679 rendelet 25. cikke tartalmazza. A webböngészők többségének sütikkel kapcsolatos alapértelmezett beállítása jelenleg az „összes süti elfogadása”. Ilyenformán az információ lekérdezését és megjelenítését engedélyező szoftver szolgáltatóját kötelezni kell a szoftver olyan módon történő konfigurálására, hogy az lehetőséget kínáljon arra, hogy alapértelmezetten megelőzze, hogy egyéb felek tartományokon átívelő nyomkövetést folytassanak és információkat tároljanak a felhasználó végberendezésén; ez az esetek többségében a harmadik felek nyomkövető moduljainak és sütijeinek visszautasíthatóságával valósul meg. A végfelhasználóknak alapértelmezetten többféle, azaz szigorúbb (például „soha ne fogadja el a nyomkövető modulokat és a sütiket”), megengedő (például „mindig fogadja el a nyomkövető modulokat és a sütiket”) és köztes (például „utasítsa el az összes olyan nyomkövető modult és sütit, amely nem feltétlenül szükséges a felhasználó által kifejezetten igényelt szolgáltatás nyújtásához” vagy „utasítsa el az összes tartományokon átívelő nyomkövetést”) adatvédelmi beállítási lehetőséget kell biztosítani. E beállításokat tovább is lehet finomítani. Az adatvédelmi beállításoknak tartalmazniuk kell arra vonatkozó lehetőségeket is, hogy a felhasználó eldönthesse, hogy futtatható-e például a Flash, JavaScript vagy hasonló szoftver, hogy valamely honlap gyűjthet-e földrajzi helymeghatározási adatokat a felhasználótól, illetve hogy hozzáférhet-e bizonyos hardverekhez, például a webkamerához vagy mikrofonhoz. Az ilyen beállításokat jól láthatóan, objektív és könnyen érthető módon kell feltüntetni.

Módosítás 19

Rendeletre irányuló javaslat

24 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(24) A webböngészők csak olyan módon szerezhetik meg a végfelhasználók (EU) 2016/679 rendeletben említett hozzájárulását, például harmadik felektől származó nyomkövető sütik tárolásához, ha a végberendezés végfelhasználója megerősítő cselekedettel önkéntes, konkrét, tájékoztatáson alapuló és egyértelmű hozzájárulását adja az ilyen sütik végberendezésén való tárolásához vagy az azokhoz való hozzáféréshez. Megerősítő cselekedetnek minősül például, ha a végfelhasználóknak ki kell választaniuk harmadik felek sütijeinek elfogadását a hozzájárulásuk megerősítése érdekében, amihez minden szükséges tájékoztatást megkapnak. Ennek érdekében elő kell írni az internetes hozzáférést biztosító szoftverek szolgáltatói számára, hogy a telepítés pillanatában tájékoztassák a végfelhasználókat arról, hogy több különböző adatvédelmi beállítás közül választhatnak, és kérjék meg őket, hogy válasszanak közülük. A tájékoztatás nem lehet olyan, hogy visszatartsa a felhasználókat attól, hogy szigorúbb adatvédelmi beállításokat válasszanak, és tartalmaznia kell azokat a tudnivalókat is, amelyek a harmadik felek sütijeinek számítógépen való tárolásának engedélyezésével kapcsolatos kockázatokra, például az egyének böngészési előzményeinek hosszú ideig történő gyűjtésére és az ilyen rekordok célzott hirdetések küldésére való használatára vonatkozó tudnivalókat. A webböngészőknek lehetőleg egyszerű módszerekkel kell biztosítaniuk, hogy a végfelhasználók bármikor módosíthassák adatvédelmi beállításaikat a használat során, és egyes weboldalak tekintetében kivételeket adhassanak meg vagy engedélyezési listákat állíthassanak össze, illetve beállíthassák, mely weboldalak (harmadik felek) sütijei legyenek mindig vagy soha ne engedélyezve.	törölve

Módosítás 20

Rendeletre irányuló javaslat

25 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(25) Az elektronikus hírközlő hálózatokhoz való hozzáféréshez bizonyos adatcsomagok rendszeres kibocsátása szükséges azért, hogy megtalálható vagy fenntartható legyen a kapcsolat a hálózattal vagy a hálózaton lévő más eszközökkel. Ezenfelül az eszközökhöz egyedi címet kell hozzárendelni a hálózaton való felismerhetőségük érdekében. A vezeték nélküli és mobiltelefonos szabványok használata is egyedi azonosítóval (például MAC-címmel, nemzetközi mobil-előfizetői vagy IMSI azonosítóval) rendelkező aktív jelzések kibocsátásával jár. A vezeték nélküli bázisállomásoknak (azaz az adóberendezéseknek és vevőkészülékeknek), például a vezeték nélküli hozzáférési pontoknak van egy bizonyos tartományuk, amelyen belül az ilyen információk foghatók. Egyre több olyan szolgáltató létezik, amely berendezésekhez kapcsolódó adatok leolvasásán alapuló, olyan változatos funkciókkal rendelkező nyomkövető szolgáltatásokat kínál, mint például a személyszámlálás, a sorban állók számával kapcsolatos adatok biztosítása, egy adott területen lévő személyek számának megállapítása stb. Ezek az információk a felhasználók zavarására alkalmas kereskedelmi jellegű üzenetek (egy áruházba belépve személyre szabott ajánlatok) küldésére is felhasználhatók. Míg egyes funkcióknak nincs magas adatvédelmi kockázatuk, másoknak igen, amelyek az egyének – például bizonyos webhelyek rendszeres felkeresésének – adott ideig tartó követésével járnak. Az ilyen módszereket alkalmazó szolgáltatóknak a szolgáltatói felület szélén jól látható figyelmeztetéseket kell elhelyezniük, amelyek a felületre való belépés előtt tájékoztatják a végfelhasználót a technológia adott hatókörön belüli működéséről, a nyomkövetés céljáról és felelőséről, valamint bármilyen olyan intézkedésről, amelynek révén a végberendezés végfelhasználója minimalizálhatja vagy leállíthatja az adatgyűjtést. Az (EU) 2016/679 rendelet 13. cikkének megfelelően kiegészítő tájékoztatást kell adni, amennyiben személyes adatok gyűjtésére kerül sor.	(25) Az elektronikus hírközlő hálózatokhoz való hozzáféréshez bizonyos adatcsomagok rendszeres kibocsátása szükséges azért, hogy megtalálható vagy fenntartható legyen a kapcsolat a hálózattal vagy a hálózaton lévő más eszközökkel. Ezenfelül az eszközökhöz egyedi címet kell hozzárendelni a hálózaton való felismerhetőségük érdekében. A vezeték nélküli és mobiltelefonos szabványok használata is egyedi azonosítóval (például MAC-címmel, nemzetközi mobil-előfizetői vagy IMSI azonosítóval) rendelkező aktív jelzések kibocsátásával jár. A vezeték nélküli bázisállomásoknak (azaz az adóberendezéseknek és vevőkészülékeknek), például a vezeték nélküli hozzáférési pontoknak van egy bizonyos tartományuk, amelyen belül az ilyen információk foghatók. Egyre több olyan szolgáltató létezik, amely berendezésekhez kapcsolódó adatok leolvasásán alapuló, olyan változatos funkciókkal rendelkező nyomkövető szolgáltatásokat kínál, mint például a személyszámlálás, a sorban állók számával kapcsolatos adatok biztosítása, egy adott területen lévő személyek számának megállapítása stb. Ezek az információk a felhasználók zavarására alkalmas kereskedelmi jellegű üzenetek (egy áruházba belépve személyre szabott ajánlatok) küldésére is felhasználhatók. Míg egyes funkcióknak nincs magas adatvédelmi kockázatuk, másoknak igen, amelyek az egyének – például bizonyos webhelyek rendszeres felkeresésének – adott ideig tartó követésével járnak. Az ilyen módszereket alkalmazó szolgáltatóknak a szolgáltatói felület szélén jól látható figyelmeztetéseket kell elhelyezniük, amelyek a felületre való belépés előtt tájékoztatják a végfelhasználót a technológia adott hatókörön belüli működéséről, a nyomkövetés céljáról és felelőséről, valamint bármilyen olyan intézkedésről, amelynek révén a végberendezés végfelhasználója minimalizálhatja vagy leállíthatja az adatgyűjtést. Az (EU) 2016/679 rendelet 13. cikkének megfelelően kiegészítő tájékoztatást kell adni, amennyiben személyes adatok gyűjtésére kerül sor. Emellett e szolgáltatóknak be kell szerezniük a végfelhasználó hozzájárulását, vagy azonnal anonimizálniuk kell az adatokat, a felhasználási célt egyúttal csak az időben és térben korlátozott statisztikai számlálásra korlátozva, és tényleges kívülmaradási lehetőségeket kínálva.

Módosítás 21

Rendeletre irányuló javaslat

26 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(26) Amilyen mértékben az elektronikus hírközlési adatoknak az elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók általi kezelése a rendelet alkalmazási körébe tartozik, e rendeletnek lehetővé kell tennie az Unió, illetve a tagállamok számára, hogy konkrét feltételekkel egyes jogokra és kötelezettségekre vonatkozóan jogi korlátozást alkalmazzanak, feltéve, hogy e korlátozás egy demokratikus társadalomban szükséges és arányos intézkedésnek minősül bizonyos közérdekek védelme szempontjából, például a nemzetbiztonság, a védelem, a közbiztonság, valamint a bűncselekmények megelőzése, kivizsgálása, felderítése és büntetőeljárás alá vonása, illetve büntetőjogi szankciók végrehajtása, ezeken belül értve a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelmet és e veszélyek megelőzését, továbbá az Unió vagy valamely tagállam egyéb fontos, általános érdekű célkitűzései, különösen az Unió vagy valamely tagállam fontos gazdasági vagy pénzügyi érdeke, vagy az ilyen érdekekkel kapcsolatban közhatalmi feladatok ellátásához kapcsolódó ellenőrzési, vizsgálati vagy szabályozási tevékenységek tekintetében. A rendelet így tehát nem érinti a tagállamok azon lehetőségét, hogy jogszerűen kifürkésszék az elektronikus kommunikációt vagy egyéb intézkedéseket hozzanak, ha azok szükségesek és arányosak a fent említett közérdekek védelme érdekében, és összhangban vannak azzal, ahogyan az az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága az Európai Unió Alapjogi Chartáját és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményt értelmezi. Az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak olyan megfelelő eljárásokat kell biztosítaniuk, amelyek lehetővé teszik az illetékes hatóságok jogos kéréseinek teljesítését, adott esetben a 3. cikk (3) bekezdésének értelmében kijelölt képviselő szerepét is figyelembe véve.	(26) Amilyen mértékben az elektronikus hírközlési adatoknak az elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók általi kezelése a rendelet alkalmazási körébe tartozik, e rendeletnek lehetővé kell tennie az Unió, illetve a tagállamok számára, hogy konkrét feltételekkel egyes jogokra és kötelezettségekre vonatkozóan jogi korlátozást alkalmazzanak, feltéve, hogy e korlátozás egy demokratikus társadalomban szükséges és arányos intézkedésnek minősül bizonyos közérdekek védelme szempontjából, például a nemzetbiztonság (azaz az állambiztonság), a védelem, a közbiztonság, valamint a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása ,vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása, ezeken belül értve a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelmet és e veszélyek megelőzését, továbbá az Unió vagy valamely tagállam egyéb fontos, általános érdekű célkitűzései, különösen az Unió vagy valamely tagállam fontos gazdasági vagy pénzügyi érdeke, vagy az ilyen érdekekkel kapcsolatban közhatalmi feladatok ellátásához kapcsolódó ellenőrzési, vizsgálati vagy szabályozási tevékenységek tekintetében. A rendelet így tehát nem érinti a tagállamok azon lehetőségét, hogy jogszerűen kifürkésszék az elektronikus kommunikációt vagy egyéb intézkedéseket hozzanak, ha azok szükségesek és arányosak a fent említett közérdekek védelme érdekében, és összhangban vannak azzal, ahogyan az az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága az Európai Unió Alapjogi Chartáját és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményt értelmezi. A titkosítás és az egyéb biztonsági intézkedések létfontosságúak az elektronikus hírközlés bizalmasságának és integritásának, valamint az elektronikus hírközlési infrastruktúra egésze biztonságának és integritásának biztosítása érdekében. A tagállamok által hozott intézkedések nem írhatnak elő olyan kötelezettséget az elektronikus hírközlő hálózatot biztosító vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók számára, amely hálózataik és szolgáltatásaik biztonságát és titkosítását gyengítené. Az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak olyan megfelelő eljárásokat kell biztosítaniuk, amelyek lehetővé teszik az illetékes hatóságok jogos kéréseinek teljesítését, adott esetben a 3. cikk (3) bekezdésének értelmében kijelölt képviselő szerepét is figyelembe véve.

Módosítás 22

Rendeletre irányuló javaslat

32 a preambulumbekezdés (új)


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(32a) E rendelet alkalmazásában a megválasztott képviselők vagy az állami hatóságok részére a közrenddel, a jogszabályokkal vagy a demokratikus intézmények egyéb tevékenységével kapcsolatban küldött közlemények nem tekintendők közvetlen üzletszerzési célúnak.

Módosítás 23

Rendeletre irányuló javaslat

33 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(33) Védeni kell a végfelhasználókat attól, hogy a közvetlen üzletszerzési célú, nem kívánt tájékoztatás a magánéletüket zavarja. A magánélet megsértésének és zavarásának mértéke viszonylag hasonlónak tekinthető, függetlenül attól, hogy az ilyen elektronikus hírközlések lebonyolításához rendelkezésre álló sokfajta technológia és csatorna közül melyiket használják, legyen szó akár automata hívó és hírközlő rendszerekről, üzenetküldő alkalmazásokról, e-mailekről, SMS-ekről, MMS-ekről, Bluetooth-kapcsolatról stb. Ezért indokolt előírni, hogy a szolgáltató a közvetlen üzletszerzési célú elektronikus kereskedelmi tájékoztatás elküldése előtt megszerezze a végfelhasználó hozzájárulását, annak érdekében, hogy az egyének a magánéletük megzavarásával szemben, a jogi személyek pedig jogos érdekeik tekintetében hatékony védelemben részesüljenek. A jogbiztonság mellett annak szükségessége, hogy a nem kívánt elektronikus tájékoztatással szembeni szabályok időtállóak maradjanak, szintén indokolja olyan egységes szabályok kialakítását, amelyek nem változnak a nem kívánt tájékoztatás továbbítására használt technológia függvényében, ugyanakkor azonos szintű védelmet garantálnak az Unió valamennyi polgára számára. Egy fennálló ügyfélkapcsolat keretében ugyanakkor észszerű megengedni az elektronikus elérhetőségi adatoknak hasonló termékek, illetve szolgáltatások felkínálására való igénybevételét. Ez a lehetőség csak egy és ugyanazon társaság esetében alkalmazható, amelyik az elektronikus elérhetőségi adatokat az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban megszerezte.	(33) Védeni kell a végfelhasználókat attól, hogy a közvetlen üzletszerzési célú, nem kívánt tájékoztatás a magánéletüket zavarja. A magánélet megsértésének és zavarásának mértéke viszonylag hasonlónak tekinthető, függetlenül attól, hogy az ilyen elektronikus hírközlések lebonyolításához rendelkezésre álló sokfajta technológia és csatorna közül melyiket használják, legyen szó akár automata hívó és hírközlő rendszerekről, üzenetküldő alkalmazásokról, e-mailekről, SMS-ekről, MMS-ekről, Bluetooth-kapcsolatról stb. Ezért indokolt előírni, hogy a szolgáltató a közvetlen üzletszerzési célú elektronikus kereskedelmi tájékoztatás elküldése előtt megszerezze a végfelhasználó hozzájárulását, annak érdekében, hogy az egyének a magánéletük megzavarásával szemben, a jogi személyek pedig jogos érdekeik tekintetében hatékony védelemben részesüljenek. A jogbiztonság mellett annak szükségessége, hogy a nem kívánt elektronikus tájékoztatással szembeni szabályok időtállóak maradjanak, szintén indokolja olyan egységes szabályok kialakítását, amelyek nem változnak a nem kívánt tájékoztatás továbbítására használt technológia függvényében, ugyanakkor azonos szintű védelmet garantálnak az Unió valamennyi polgára számára. Egy fennálló ügyfélkapcsolat keretében ugyanakkor észszerű megengedni az elektronikus elérhetőségi adatoknak hasonló termékek, illetve szolgáltatások felkínálására való igénybevételét. Ez a lehetőség csak egy és ugyanazon társaság esetében és kizárólag korlátozott ideig alkalmazható, amelyik az elektronikus elérhetőségi adatokat az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban megszerezte.

Módosítás 24

Rendeletre irányuló javaslat

35 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(35) A hozzájárulás visszavonásának megkönnyítése érdekében az e-mail útján közvetlen üzletszerzési célú tájékoztatást nyújtó jogi vagy természetes személyeknek meg kell adniuk egy linket vagy egy érvényes elektronikus levelezési címet, amelyen keresztül a végfelhasználók könnyen visszavonhatják hozzájárulásukat. A beszédhívások vagy a hívó- és hírközlő rendszerek automatizálásával bonyolított hívások útján közvetlen üzletszerzési célú tájékoztatást nyújtó jogi vagy természetes személyeknek a vállalkozás hívására használható telefonvonal azonosítóját kell megjeleníteniük, vagy az üzletszerzési célú hívás tényét jelző külön előhívószámot kell kijelezniük.	(35) A hozzájárulás visszavonásának megkönnyítése érdekében az e-mail útján közvetlen üzletszerzési célú tájékoztatást nyújtó jogi vagy természetes személyeknek meg kell adniuk egy linket vagy egy érvényes elektronikus levelezési címet, amelyen keresztül a végfelhasználók könnyen visszavonhatják hozzájárulásukat. A beszédhívások vagy a hívó- és hírközlő rendszerek automatizálásával bonyolított hívások útján közvetlen üzletszerzési célú tájékoztatást nyújtó jogi vagy természetes személyeknek a vállalkozás hívására használható telefonvonal azonosítóját kell megjeleníteniük, és az üzletszerzési célú hívás tényét jelző külön előhívószámot kell kijelezniük.

Módosítás 25

Rendeletre irányuló javaslat

37 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(37) Az elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatóknak tájékoztatniuk kell a végfelhasználókat arról, hogy milyen intézkedéseket hozhatnak kommunikációjuk biztonságának megőrzése érdekében, ilyen például bizonyos szoftverfajták vagy titkosítási technológiák használata. A végfelhasználóknak a különös biztonsági kockázatokról való tájékoztatására vonatkozó követelmény nem mentesíti a szolgáltatót azon kötelezettség alól, hogy saját költségén megfelelő és azonnali intézkedéseket tegyen minden új, előre nem látott biztonsági kockázat elhárítása és a szolgáltatás szokásos biztonsági szintjének helyreállítása végett. A végfelhasználókat díjmentesen kell tájékoztatni a biztonsági kockázatokról. A biztonságot az (EU) 2016/679 rendelet 32. cikke alapján kell értékelni.	(37) Az elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatóknak az elektronikus hírközlési adatokat olyan módon kell kezelniük, hogy megakadályozzák az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést, azok közzétételét és módosítását, biztosítaniuk kell, hogy e jogosulatlan hozzáférés, közzététel és módosítás megállapítható legyen, valamint hogy ezen elektronikus hírközlési adatokat bizonyos szoftverfajták és titkosítási technológiák használata révén védjék. A végfelhasználóknak a különös biztonsági kockázatokról való tájékoztatására vonatkozó követelmény nem mentesíti a szolgáltatót azon kötelezettség alól, hogy saját költségén megfelelő és azonnali intézkedéseket tegyen minden új, előre nem látott biztonsági kockázat elhárítása és a szolgáltatás szokásos biztonsági szintjének helyreállítása végett. A végfelhasználókat díjmentesen kell tájékoztatni a biztonsági kockázatokról. A biztonságot az (EU) 2016/679 rendelet 32. cikke alapján kell értékelni. Az [Európai Elektronikus Hírközlési Kódex] 40. cikke szerinti kötelezettség a hálózatok és szolgáltatások, valamint a hozzájuk kapcsolódó biztonsági kötelezettségek tekintetében az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi szolgáltatásra érvényes.

Módosítás 26

Rendeletre irányuló javaslat

40 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(40) Az e rendelet által előírt szabályok betartatásának erősítése érdekében mindegyik felügyeleti hatóságot hatáskörrel kell felruházni arra, hogy az e rendelet alapján előírt megfelelő intézkedéseken felül vagy azok helyett szankciókat – ideértve a közigazgatási bírságokat is – szabjon ki e rendelet bármely megsértése esetén. E rendeletben meg kell határozni a jogsértéseket, valamint a kapcsolódó közigazgatási bírságok összegének felső határát és azok megállapításának szempontjait; a közigazgatási bírságot az egyes esetekben az illetékes felügyeleti hatóság állapítja meg a konkrét helyzet valamennyi releváns körülményét figyelembe véve, és kellő figyelmet fordítva különösen a jogsértés természetére, súlyosságára és időtartamára, továbbá a jogsértés következményeire, valamint az e rendelet szerinti kötelezettségek teljesítésének biztosítása és a jogsértés következményeinek megelőzése vagy enyhítése érdekében tett intézkedésekre. Amennyiben e rendelet alapján szabnak ki bírságot, akkor a vállalkozás fogalmát a Szerződés 101. és 102. cikke szerint kell értelmezni.	(40) Az e rendelet által előírt szabályok betartatásának erősítése érdekében mindegyik felügyeleti hatóságot hatáskörrel kell felruházni arra, hogy az e rendelet alapján előírt megfelelő intézkedéseken felül vagy azok helyett szankciókat – ideértve a közigazgatási bírságokat is – szabjon ki e rendelet bármely megsértése esetén. E rendeletben meg kell határozni a jogsértéseket, valamint a kapcsolódó közigazgatási bírságok összegének felső határát és azok megállapításának szempontjait; a közigazgatási bírságot az egyes esetekben az illetékes felügyeleti hatóság állapítja meg a konkrét helyzet valamennyi releváns körülményét figyelembe véve, és kellő figyelmet fordítva különösen a jogsértés természetére, súlyosságára és időtartamára, továbbá a jogsértés következményeire, valamint az e rendelet szerinti kötelezettségek teljesítésének biztosítása és a jogsértés következményeinek megelőzése vagy enyhítése érdekében tett intézkedésekre. Amennyiben e rendelet alapján szabnak ki bírságot, akkor a vállalkozás fogalmát a Szerződés 101. és 102. cikke szerint kell értelmezni. Meg kell tiltani az (EU) 2016/279 rendelet és e rendelet megsértéséből fakadó kétszeres büntetést.

Módosítás 27

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1. cikk	1. cikk
Tárgy	Tárgy
(1) E rendelet az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása és igénybevétele során a természetes és jogi személyek alapvető jogainak és szabadságainak, különösen a magánélet és a magáncélú kommunikáció tiszteletben tartásához való jogainak, továbbá a személyes adatok kezelése tekintetében a természetes személyeknek a védelmére vonatkozó szabályokat határozza meg.	(1) E rendelet az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása és igénybevétele során a természetes és jogi személyek alapvető jogainak és szabadságainak, különösen a magánélet és a magáncélú kommunikáció tiszteletben tartásához való jogainak, továbbá a személyes adatok kezelése tekintetében a természetes személyeknek a védelmére vonatkozó szabályokat határozza meg.
(2) E rendelet biztosítja az elektronikus hírközlési adatok és szolgáltatások Unión belüli szabad áramlását, amely nem korlátozható vagy tiltható meg a természetes és jogi személyek magánéletének és magáncélú kommunikációjának tiszteletben tartásával és a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelmével összefüggő okokból.	(2) E rendelet, összhangban az (EU) 2016/679 rendelettel, biztosítja az elektronikus hírközlési adatok és szolgáltatások Unión belüli szabad áramlását, amely nem korlátozható vagy tiltható meg a természetes és jogi személyek magánéletének és magáncélú kommunikációjának tiszteletben tartásával és a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelmével összefüggő okokból.
(3) E rendelet rendelkezései az (1) és (2) bekezdésben említett célokból külön szabályok rögzítésével pontosítják és kiegészítik az (EU) 2016/679 rendeletet.	(3) E rendelet rendelkezései az (1) és (2) bekezdésben említett célokból szükséges külön szabályok rögzítésével kiegészítik az (EU) 2016/679 rendeletet. Az (EU) 2016/679 rendelet rendelkezései érvényesek, kivéve, ha e rendelet különös rendelkezéseket tartalmaz.

Módosítás 28

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
2. cikk	2. cikk
Alkalmazási kör	Alkalmazási kör
(1) Ez a rendelet az elektronikus hírközlési adatoknak az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásával és igénybevételével összefüggésben végzett kezelésére, valamint a végfelhasználók végberendezéseivel kapcsolatos adatokra vonatkozik.	(1) Ez a rendelet az alábbiakra alkalmazandó:
	a) az elektronikus hírközlési adatoknak az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásával és igénybevételével összefüggésben végzett kezelésére, valamint a végfelhasználók végberendezéseivel kapcsolatos vagy azok által kezelt adatokra, függetlenül attól, hogy a végfelhasználónak fizetnie kell-e azokért;
	b) a végfelhasználók végberendezéseire továbbított, azokon tárolt, azokon gyűjtött, azok által kezelt vagy azokkal más módon kapcsolatos adatokra, amennyiben azok az adatok az (EU) 2016/679 rendelet értelmében nem védettek;
(2) Ez a rendelet nem alkalmazandó a következőkre:	(2) Ez a rendelet nem alkalmazandó a következőkre:
a) az uniós jog hatályán kívül eső tevékenységek;	a) az uniós jog hatályán kívül eső tevékenységek;
b) az Európai Unióról szóló szerződés V. címe 2. fejezetének hatálya alá tartozó tagállami tevékenységek;	b) az Európai Unióról szóló szerződés V. címe 2. fejezetének hatálya alá tartozó tagállami tevékenységek;
c) nyilvánosan nem elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások;	c) az (EU) 2016/679 rendelet 2. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti, nyilvánosan nem elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások;
d) az illetékes hatóságok bűncselekmények megelőzése, kivizsgálása, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett tevékenységei, ideértve a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelmet és e veszélyek megelőzését.	d) az illetékes hatóságok bűncselekmények megelőzése, kivizsgálása, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett tevékenységei, ideértve a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelmet és e veszélyek megelőzését.
(3) Az elektronikus hírközlési adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelésére az (EU) 00/0000 rendelet [a 45/2001/EK rendelet helyébe lépő új rendelet] az irányadó.	(3) Az elektronikus hírközlési adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelésére az (EU) 00/0000 rendelet [a 45/2001/EK rendelet helyébe lépő új rendelet] az irányadó.
(4) E rendelet nem érinti a 2000/31/EK irányelv1 alkalmazását, különösen az irányelv 12–15. cikkében foglalt, a közvetítő szolgáltatók felelősségére vonatkozó szabályokat.	(4) E rendelet nem érinti a 2000/31/EK irányelv1 alkalmazását, különösen az irányelv 12–15. cikkében foglalt, a közvetítő szolgáltatók felelősségére vonatkozó szabályokat.
(5) Ez a rendelet nem érinti a 2014/53/EU irányelv rendelkezéseit.	(5) Ez a rendelet nem érinti a 2014/53/EU irányelv rendelkezéseit.
________________	________________
1Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól (Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv) (HL L 178., 2000.7.17., 1–16. o.).	1Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól (Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv) (HL L 178., 2000.7.17., 1–16. o.).

Módosítás 29

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
3. cikk	3. cikk
Területi hatály és képviselő	Területi hatály és képviselő
(1) Ez az rendelet az alábbiakra alkalmazandó:	(1) Ez a rendelet a 2. cikkben említett tevékenységekre vonatkozik, amennyiben a felhasználó vagy a végfelhasználó az Unióban tartózkodik:
a) elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása végfelhasználóknak az Unión belül, függetlenül attól, hogy a végfelhasználónak fizetnie kell-e azokért;
b) ilyen szolgáltatások igénybevétele;
c) az Unión belüli végfelhasználók végberendezéseivel kapcsolatos adatok védelme.
(2) A nem az Unióban letelepedett, elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatóknak írásban uniós képviselőt kell kijelölniük.	(2) A nem az Unióban letelepedett, elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatóknak, a nyilvánosan hozzáférhető névjegyzék szolgáltatójának, az elektronikus hírközlést lehetővé tevő szoftverek szolgáltatóinak vagy a végfelhasználók végberendezéseire továbbított, azokon tárolt, azokról gyűjtött, azok által kezelt vagy azokkal más módon összefüggő adatokat gyűjtő személyeknek az (EU) 2016/679 rendelet 27. cikke értelmében írásban uniós képviselőt kell kijelölniük.
(3) A képviselőnek az egyik olyan tagállamban kell letelepednie, ahol az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat igénybe vevő végfelhasználók találhatók.	(3) A képviselőnek az egyik olyan tagállamban kell letelepednie, ahol az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat igénybe vevő végfelhasználók találhatók.
(4) A képviselőt fel kell jogosítani arra, hogy az elektronikus hírközlési adatok kezelésével összefüggő minden ügyben, az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében – különösen a felügyeleti hatóságok és a végfelhasználók megkeresésére – az általa képviselt szolgáltató mellett vagy helyett kérdésekre válaszoljon vagy tájékoztatást adjon.	(4) A képviselőt fel kell jogosítani arra, és az általa képviselt szolgáltatótól megfelelő tájékoztatást kapjon ahhoz, hogy a 2. cikkben említett tevékenységekkel összefüggő minden ügyben, az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében – különösen a felügyeleti hatóságok, bíróságok és a végfelhasználók megkeresésére – az általa képviselt szolgáltató mellett vagy helyett kérdésekre válaszoljon vagy tájékoztatást adjon.
(5) A képviselő (2) bekezdés szerinti kijelölése nem érinti az Unión belüli végfelhasználók számára az Unión kívülről biztosított elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal összefüggésben elektronikus hírközlési adatokat kezelő természetes vagy jogi személlyel szembeni keresetindításhoz való jogot.	(5) A képviselő (2) bekezdés szerinti kijelölése nem érinti az Unión belüli végfelhasználók számára az Unión kívülről biztosított, a 2. cikkben említett tevékenységeket végző természetes vagy jogi személlyel szembeni keresetindításhoz való jogot.

Módosítás 30

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés – c pont


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) „elektronikus hírközlési metaadatok”: az elektronikus hírközlés tartalmának továbbítása, terjesztése vagy cseréje céljából elektronikus hírközlő hálózatban kezelt adatok; idetartoznak a kommunikáció feladójának és címzettjének nyomon követésére és azonosítására szolgáló adatok, az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása során az eszköz helyére vonatkozóan előállított adatok, valamint a kommunikáció dátuma, időpontja, időtartama és típusa;	c) „elektronikus hírközlési metaadatok”: az elektronikus hírközlés tartalmának továbbítása, terjesztése vagy cseréje céljából elektronikus hírközlő hálózatban kezelt adatok; idetartoznak többek között a kommunikáció feladójának és címzettjének nyomon követésére és azonosítására szolgáló adatok, az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása során az eszköz helyére vonatkozóan előállított adatok, valamint a kommunikáció dátuma, időpontja, időtartama és típusa; magában foglalja a végberendezés által a felhasználók kommunikációinak és/vagy a végberendezés azonosítása céljából sugárzott vagy kibocsátott és a hálózathoz vagy valamely másik eszközhöz való csatlakozását lehetővé tevő adatokat.

Módosítás 31

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés – f pont


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
f) „közvetlen üzletszerzési célú tájékoztatás”: elektronikus hírközlési szolgáltatásokat igénybe vevő egy vagy több azonosított vagy azonosítható végfelhasználóknak bármilyen formában, akár írásban, akár szóban – egyebek mellett automatizált hívó- és hírközlő rendszerek emberi beavatkozással vagy anélkül történő használatával, elektronikus levélben vagy SMS-ben – küldött reklám;	f) „közvetlen üzletszerzési célú tájékoztatás”: elektronikus hírközlési szolgáltatásokat igénybe vevő egy vagy több azonosított vagy azonosítható végfelhasználóknak bármilyen formában, akár írásban, akár szóban – egyebek mellett automatizált hívó- és hírközlő rendszerek emberi beavatkozással vagy anélkül történő használatával, elektronikus levélben vagy SMS-ben – küldött kereskedelmi kommunikáció;

Módosítás 32

Rendeletre irányuló javaslat

2 fejezet – cím


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A TERMÉSZETES ÉS JOGI SZEMÉLYEK ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓJÁNAK, VALAMINT A VÉGBERENDEZÉSEIKEN TÁROLT ADATOKNAK A VÉDELME	A TERMÉSZETES ÉS JOGI SZEMÉLYEK ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓJÁNAK, VALAMINT A VÉGBERENDEZÉSEIK ÁLTAL KEZELT ÉS AZOKRA VONATKOZÓ ADATOKNAK A VÉDELME

Módosítás 33

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
5. cikk	5. cikk
Az elektronikus hírközlési adatok titkossága	Az elektronikus hírközlési adatok titkossága
Az elektronikus hírközlési adatok titkossága	Az elektronikus hírközlési adatok titkossága
Az elektronikus hírközlési adatok titkosak. A végfelhasználókon kívüli személyeknek tilos az elektronikus hírközlési adatokhoz bármilyen módon hozzáférni, így azokat meghallgatni, lehallgatni, tárolni, nyomon követni, leolvasni vagy egyéb módon kifürkészni, továbbá megfigyelni vagy kezelni, kivéve, ha ezt e rendelet megengedi.	(1) Az elektronikus hírközlési adatok titkosak. A végfelhasználókon kívüli személyeknek tilos az elektronikus hírközlési adatokhoz akár a továbbítás vagy a tárolás során bármilyen módon hozzáférni, így azokat meghallgatni, lehallgatni, tárolni, nyomon követni, leolvasni vagy egyéb módon kifürkészni, továbbá megfigyelni vagy kezelni, kivéve, ha ezt e rendelet megengedi.
	(1a) Az (1) bekezdés végrehajtása érdekében az elektronikus hírközlési hálózatok és szolgáltatások nyújtói műszaki és szervezési intézkedéseket tesznek az (EU) 2016/679 rendelet 32. cikkében meghatározottak szerint. Ezenkívül a végberendezések integritásának és a felhasználók biztonságának, védelmének és magánéletük védelmének érdekében az elektronikus hírközlési hálózatok és szolgáltatások nyújtói a kockázatra figyelemmel és a technika állása szerint megteszik a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a 2013/40/EU irányelv 7. cikkének a) pontja értelmében észszerűen megakadályozzák hálózataikon és szolgáltatásaikon a rosszindulatú szoftverek terjedését.
	(1b) Az elektronikus hírközlési adatok bizalmassága a felhasználóval kapcsolatban kiterjed a végberendezésre és a gépek közötti kommunikációra is.

Módosítás 34

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk

Módosítás 35

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
7 .cikk	7 cikk
Elektronikus hírközlési adatok tárolása és törlése	Elektronikus hírközlési adatok tárolása és törlése
(1) A 6. cikk (1) bekezdése b) pontjának és (3) bekezdése a) és b) pontjának sérelme nélkül az elektronikus hírközlési szolgáltatás szolgáltatójának törölnie kell az elektronikus hírközlés tartalmát, vagy anonimizálnia kell a benne szereplő adatokat, miután a szándékolt címzett vagy címzettek megkapták az elektronikus hírközlés tartalmát. Ezeket az adatokat a végfelhasználók vagy az általuk az adatok rögzítésével, tárolásával vagy egyéb módon történő kezelésével megbízott harmadik felek rögzíthetik vagy tárolhatják az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban.	(1) A 6. cikk (1) bekezdése b) pontjának, a 6. cikk (2) bekezdése a) és c) pontjának és a 6. cikk (3) bekezdése a) és b) pontjának sérelme nélkül az elektronikus hírközlési szolgáltatás szolgáltatójának törölnie kell az elektronikus hírközlés tartalmát, vagy anonimizálnia kell a benne szereplő adatokat, miután a szándékolt címzett vagy címzettek megkapták az elektronikus hírközlés tartalmát. Ezeket az adatokat a végfelhasználók vagy az általuk az adatok rögzítésével, tárolásával vagy egyéb módon történő kezelésével megbízott egyéb harmadik felek rögzíthetik vagy tárolhatják az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban.
(2) A 6. cikk (1) bekezdése b) pontjának és (2) bekezdése a) és c) pontjának sérelme nélkül az elektronikus hírközlési szolgáltatás szolgáltatójának törölnie vagy anonimizálnia kell az elektronikus hírközlési metaadatokat, amennyiben a kommunikáció továbbításához már nincs szüksége rájuk.	(2) A 6. cikk (1) bekezdése b) pontjának és (2) bekezdése a) és c) pontjának sérelme nélkül az elektronikus hírközlési szolgáltatás szolgáltatójának törölnie vagy anonimizálnia kell az elektronikus hírközlési metaadatokat, amennyiben a kommunikáció továbbításához már nincs szüksége rájuk.
(3) Amennyiben az elektronikus hírközlési metaadatokat a 6. cikk (2) bekezdése b) pontjának megfelelően számlázás céljából kezelik, ezeket a metaadatokat annak az időszaknak a végéig meg lehet őrizni, ameddig a számla a nemzeti jog alapján jogszerűen vitatható, illetve a kifizetés követelhető.	(3) Amennyiben az elektronikus hírközlési metaadatokat a 6. cikk (2) bekezdése b) pontjának megfelelően számlázás céljából kezelik, a feltétlenül szükséges adatokat annak az időszaknak a végéig meg lehet őrizni, ameddig a számla a nemzeti jog alapján jogszerűen vitatható, illetve a kifizetés követelhető.

Módosítás 36

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
8. cikk	8. cikk
A végfelhasználók végberendezésein tárolt és azokkal kapcsolatos adatok védelme	A végfelhasználók végberendezésein tárolt, az azokkal kapcsolatos és az azok által kezelt adatok védelme
(1) A végberendezések adatkezelési és -tárolási kapacitásainak használata és a végfelhasználók végberendezéseiről való – egyebek mellett a végberendezés szoftvereivel és hardverével kapcsolatos – adatgyűjtés az érintett végfelhasználón kívül mindenki számára tilos, kivéve, ha az alábbi okok valamelyike indokolja:	(1) A végberendezések adatkezelési és -tárolási kapacitásainak használata, információknak a végberendezésről való rendelkezésre bocsátása és a végfelhasználók végberendezéseiről való – egyebek mellett a végberendezés szoftvereivel és hardverével kapcsolatos vagy azok által generált információkra vonatkozó – adatgyűjtés, valamint a végfelhasználókat azonosító bármely egyéb elektronikus hírközlési adat az érintett végfelhasználón kívül mindenki számára tilos, kivéve, ha az alábbi okok valamelyike indokolja:
a) kizárólag az elektronikus kommunikáció elektronikus hírközlő hálózaton keresztüli továbbításához szükséges; vagy	a) kizárólag az elektronikus kommunikáció elektronikus hírközlő hálózaton keresztüli továbbításához feltétlenül szükséges, amely esetben az adatokat bináris formátumban kell tárolni; vagy
b) a végfelhasználó a hozzájárulását adta; vagy	b) az összes végfelhasználó előzetesen és kifejezetten hozzájárulását adta, ami nem lehet kötelező a szolgáltatás igénybevételéhez;
c) a végfelhasználó által igényelt, információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtásához szükséges; vagy	c) a végfelhasználó által igényelt, információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtásához feltétlenül szükséges, a szolgáltatás nyújtásához szükséges időtartamra, feltéve hogy az adott szolgáltatás nyújtása nem teljesíthető e tartalom szolgáltató általi kezelése nélkül; vagy
d) online közönségméréshez szükséges, amennyiben a mérést a végfelhasználó által igényelt, információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltató végzi.	d) a végfelhasználó által igényelt, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra vonatkozó online közönségméréshez feltétlenül szükséges, amennyiben a mérést a szolgáltató vagy annak nevében eljáró személy, illetve közérdekből vagy tudományos céllal eljáró, független, webanalitikával foglalkozó ügynökség végzi; feltéve továbbá, hogy személyes adatokat semmilyen más félnek nem bocsátanak rendelkezésre, és hogy ezen online közönségmérés nem vonja maga után a végfelhasználó nyomon követését az információs társadalommal összefüggő különböző szolgáltatásokon keresztül, és tiszteletben tartja a végfelhasználó alapvető jogait.
	da) az adatok indokolatlan késedelem nélkül törlésre kerülnek, miután a gyűjtés oka megszűnik.
	daa) biztonsági frissítéshez technikai szempontból feltétlenül szükséges, feltéve, hogy:
	i. a frissítések semmilyen módon nem módosítják a hardverek vagy szoftverek működését vagy a felhasználó által választott adatvédelmi beállításokat;
	ii. a felhasználó minden alkalommal előzetes értesítést kap az ilyen frissítés telepítéséről; valamint
	iii. a felhasználónak lehetősége van e frissítések automatikus telepítését elhalasztani vagy kikapcsolni;
	db) amennyiben ez feltétlenül szükséges a végfelhasználóknak nyújtott és általuk kifejezetten kért elektronikus hírközlési szolgáltatások személyre szabásához.
	Az a), c) és d) pontokat olyan helyzetekre kell korlátozni, amelyek nem, vagy csak nagyon korlátozott mértékben sértik a felhasználó magánéletét vagy érintenek egyéb alapvető jogokat.
	Nem tagadható meg a felhasználótól az információs társadalommal összefüggő egyetlen szolgáltatás vagy funkció sem – függetlenül attól, hogy azt díjazás ellenében nyújtják vagy sem –azzal az indokkal, hogy a végfelhasználó nem járult hozzá a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja vagy a 8. cikk (2) bekezdésének b) pontja alapján bármely olyan adat kezeléséhez, amely nem feltétlenül szükséges a végfelhasználó által igényelt funkcióhoz.
(2) A másik eszközhöz vagy hálózati berendezéshez való kapcsolódás lehetővé tétele céljából a végberendezés által kibocsátott adatokat tilos gyűjteni, kivéve, ha:	(2) A másik eszközhöz vagy hálózati berendezéshez való kapcsolódás lehetővé tétele céljából a végberendezés által kibocsátott adatokat tilos gyűjteni, kivéve, ha:
a) ez kizárólag a kapcsolat létesítése érdekében, az ahhoz szükséges ideig és annak a céljából történik; vagy	a) ez kizárólag a végfelhasználó által igényelt kapcsolat létesítése érdekében, csupán az ahhoz szükséges ideig és annak a céljából történik; vagy
	aa) a végfelhasználó a hozzájárulását adta; vagy
	ab) az adatokat anonimizálják, és a kockázatokat megfelelően mérséklik.
b) egyértelmű és jól látható értesítés jelenik meg, amely legalább az adatgyűjtés módjairól, céljáról, az adatgyűjtésért felelős személyről és személyes adatok gyűjtése esetén az (EU) 2016/679 rendelet 13. cikkében előírt egyéb információkról, valamint a végberendezés végfelhasználója által az adatgyűjtés beszüntetése vagy minimalizálása érdekében tehető intézkedésekről tájékoztat.	b) a tervezett adatkezelésről szóló valamennyi lényeges információt egyértelmű és a felhasználó számára könnyen érthető értesítésben kell közölni, a szolgáltató felhasználási feltételeitől elkülönítve, tájékoztatva legalább az adatgyűjtés módjáról, céljáról, az adatgyűjtésért felelős személyről és személyes adatok gyűjtése esetén az (EU) 2016/679 rendelet 13. cikkében előírt egyéb információkról. Az ilyen adatok gyűjtésének feltétele, hogy az (EU) 2016/679 rendelet 32. cikkében foglaltak szerint a megfelelő technikai és szervezési intézkedések garantálják a kockázatok mértékének megfelelő szintű adatbiztonságot.
Az ilyen adatok gyűjtésének feltétele, hogy az (EU) 2016/679 rendelet 32. cikkében foglaltak szerint a megfelelő technikai és szervezési intézkedések alkalmazásával garantálják a kockázatok mértékének megfelelő szintű adatbiztonságot.	Az ilyen adatok gyűjtésének feltétele, hogy az (EU) 2016/679 rendelet 32. cikkében foglaltak szerint a megfelelő technikai és szervezési intézkedések alkalmazásával garantálják a kockázatok mértékének megfelelő szintű adatbiztonságot.
	(2a) A (2) bekezdés ab) pontjának alkalmazásában a kockázatok mérséklésére az alábbi ellenőrzéseket kell végrehajtani:
	a) a végberendezésről való adatgyűjtés céljának a pusztán statisztikai számlálásra kell korlátozódnia;
	b) a nyomon követést időben és térben a cél elérése érdekében feltétlenül szükséges mértékre kell korlátozni;
	c) az adatokat közvetlenül a cél teljesülése után törölni vagy anonimizálni kell; valamint
	d) a végfelhasználóknak tényleges kimaradási lehetőséget kell biztosítani.
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatást szabványosított ikonokkal is ki lehet egészíteni, amelyekkel jól látható, könnyen érthető és jól olvasható formában nyújtható érdemi áttekintés az adatgyűjtésről.	(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatást szabványosított ikonokkal is ki lehet egészíteni, amelyekkel jól látható, könnyen érthető és jól olvasható formában nyújtható érdemi áttekintés az adatgyűjtésről.
(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 27. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek meghatározzák a szabványosított ikonok által megjelenítendő információkat és a szabványosított ikonok biztosítására vonatkozó eljárásokat.	(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 27. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek meghatározzák a szabványosított ikonok által megjelenítendő információkat és a szabványosított ikonok biztosítására vonatkozó eljárásokat.

Módosítás 37

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
9. cikk	9. cikk
Hozzájárulás	Hozzájárulás
(1) A hozzájárulás fogalmának az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikke 11. pontjában megadott meghatározását és 7. cikkében foglalt feltételeit kell alkalmazni.	(1) A hozzájárulás fogalmának az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikke 11. pontjában megadott meghatározását és 7. cikke (1), (2) és (3) bekezdésében foglalt feltételeit kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül, amennyiben műszakilag lehetséges és kivitelezhető, a 8. cikk (1) bekezdése b) pontjának alkalmazásában a hozzájárulás kifejezhető az internet-hozzáférést biztosító szoftveralkalmazás megfelelő műszaki beállításainak használatával.	(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül, amennyiben műszakilag lehetséges és kivitelezhető, különösen a 8. cikk (1) bekezdése b) pontjának alkalmazásában a hozzájárulás kifejezhető az elektronikus hírközlési szolgáltatás műszaki specifikációinak használatával. Amennyiben a végfelhasználó ilyen műszaki specifikációkat használ, azoknak bármely más féllel szemben kötelező erejűeknek és érvényesíthetőeknek kell lenniük.
(3) Az elektronikus hírközlési adatok kezeléséhez a 6. cikk (2) bekezdésének c) pontja és (3) bekezdésének a) és b) pontja értelmében hozzájáruló végfelhasználók számára lehetővé kell tenni, hogy hozzájárulásukat az (EU) 2016/679 rendelet 7. cikke (3) bekezdésének megfelelően bármikor visszavonják, és az adatkezelés ideje alatt hathavonta emlékeztetni kell őket erre a lehetőségre.	(3) Az elektronikus hírközlési adatok kezeléséhez a 6. cikk (2) bekezdésének c) pontja, valamint (3) bekezdésének a) és b) pontja, a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdésének aa) pontja értelmében hozzájáruló végfelhasználók számára lehetővé kell tenni, hogy hozzájárulásukat az (EU) 2016/679 rendelet 7. cikke (3) bekezdésének megfelelően bármikor visszavonják. A hozzájárulás visszavonását ugyanolyan egyszerű módon kell lehetővé tenni, mint annak megadását, emellett a végfelhasználókat az adatkezelés ideje alatt hathavonta emlékeztetni kell a lehetőségre.

Módosítás 38

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
10. cikk	10. cikk
Az adatvédelmi beállításokkal összefüggésben nyújtandó tájékoztatás és lehetőségek	Az adatvédelmi beállításokkal összefüggésben nyújtandó tájékoztatás és lehetőségek – a beépített és az alapértelmezett adatvédelem
(1) A forgalomba hozott, elektronikus hírközlést, többek között az információk online lekérdezését vagy megjelenítését lehetővé tévő szoftvereknek lehetőséget kell kínálniuk arra, hogy a végfelhasználó megakadályozza, hogy harmadik felek adatokat tároljanak végberendezésén vagy a már ott tárolt adatokat kezeljék.	(1) A forgalomba hozott, elektronikus hírközlést, többek között az információk online lekérdezését vagy megjelenítését lehetővé tévő szoftvereknek: (1-a) eleve lehetőséget nyújtanak annak megelőzésére, hogy harmadik felek adatokat tároljanak a végfelhasználó végberendezésén vagy az azon már tárolt adatokat kezeljék.
	(1a) alapértelmezetten adatvédelmi beállításokat kell kínálniuk arra, hogy a felhasználó megakadályozza, hogy harmadik felek adatokat tároljanak végberendezésén vagy a már ott tárolt adatokat kezeljék;
	(1b) telepítéskor tájékoztatniuk kell a felhasználót és fel kall ajánlaniuk számára annak lehetőségét, hogy az a) pontban meghatározott adatvédelmi beállításokat módosítsa vagy megerősítse azáltal, hogy valamely beállításhoz a felhasználó hozzájárulását kéri;
	(1c) az a) és b) pontban meghatározott beállítást a szoftver használata során könnyen elérhetővé kell tenniük; valamint
	(1d) lehetővé kell tenniük a felhasználó számára, hogy a szoftver telepítése utáni beállítások révén kifejezett hozzájárulását adja.
(2) Telepítéskor a szoftvernek tájékoztatnia kell a végfelhasználót az adatvédelmi beállítási lehetőségekről, és a telepítés folytatását ahhoz kell kötnie, hogy a végfelhasználó hozzájárulását adja valamely beállításhoz.	(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjának alkalmazásában a beállításoknak magukban kell foglalniuk egy olyan jelet, amelyet egyéb feleknek kell elküldeni a felhasználó adatvédelmi beállításairól való tájékoztatás céljából. E beállításoknak bármely más féllel szemben kötelező erejűeknek és érvényesíthetőeknek kell lenniük.
	Az Európai Adatvédelmi Testület iránymutatásokat ad ki, hogy meghatározza, mely műszaki specifikációk és jelzési módszerek teljesítik az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti hozzájárulás és tiltakozás feltételeit.
(3) Az olyan szoftverek esetében, amelyek 2018. május 25-én már telepítve vannak, az első szoftverfrissítéskor, de legkésőbb 2018. augusztus 25-étől kell eleget tenni az (1) és (2) bekezdésben rögzített követelményeknek.	(3) Az olyan szoftverek esetében, amelyek 2018. május 25-én már telepítve vannak, az első szoftverfrissítéskor, de legkésőbb 2018. augusztus 25-étől kell eleget tenni az (1) és (2) bekezdésben rögzített követelményeknek.

Módosítás 39

Rendeletre irányuló javaslat

10 a cikk (új)


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	10a. cikk
	A szoftvernek biztosítania kell, hogy a végfelhasználónak a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alapján adott hozzájárulása elsőbbséget élvezzen a szoftver telepítésekor választott beállításokkal szemben.
	A szoftver a böngésző semmilyen beállítása mellett nem blokkolhatja a 8. cikk (1) bekezdésének a), b), c) vagy d) pontja, vagy a (2) bekezdés a) pontja alapján jogszerűen engedélyezett adatkezelést.

Módosítás 40

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
11. cikk	11. cikk
Korlátozások	Korlátozások
(1) Az Unió vagy a tagállamok jogalkotási intézkedés útján korlátozhatják az 5–8. cikkben rögzített jogok és kötelezettségek körét, amennyiben e korlátozás miatt az alapvető jogok és szabadságok lényege nem sérül, valamint ez a korlátozás egy demokratikus társadalomban az (EU) 2016/679 rendelet 23. cikke (1) bekezdésének a)–e) pontjában említett egy vagy több általános közérdek védelmét vagy az ilyen érdekekkel kapcsolatban közhatalmi feladatok ellátásával összefüggő nyomonkövetési, vizsgálati vagy szabályozási tevékenység gyakorlását szolgáló, szükséges, megfelelő és arányos intézkedés.	(1) Az uniós jogban vagy a szolgáltatóra vonatkozó tagállami jogban jogalkotási intézkedés útján korlátozható az 5–8. cikkben rögzített jogok és kötelezettségek köre, amennyiben e korlátozás miatt az Európai Unió Alapjogi Chartájával és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezménnyel összhangban az alapvető jogok és szabadságok lényege nem sérül, valamint ez a korlátozás egy demokratikus társadalomban az (EU) 2016/679 rendelet 23. cikke (1) bekezdésének a)–e) pontjában említett általános közérdek védelmét vagy az ilyen érdekekkel kapcsolatban közhatalmi feladatok ellátásával összefüggő nyomonkövetési, vizsgálati vagy szabályozási tevékenység gyakorlását szolgáló, szükséges, megfelelő és arányos intézkedés.
	(1a) Az (1) bekezdésben említett jogalkotási intézkedések adott esetben részletes rendelkezéseket tartalmaznak legalább az (EU) 2016/679 rendelet 23. cikke (2) bekezdése szerint.
(2) Az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak az (1) bekezdéssel összhangban elfogadott jogalkotási intézkedésen alapuló belső eljárásokat kell kidolgozniuk a végfelhasználók elektronikus hírközlési adataihoz való hozzáférés iránti kérelmek megválaszolására. A szolgáltatóknak az illetékes felügyeleti hatóságokat kérésükre tájékoztatniuk kell ezekről az eljárásokról, a beérkezett kérelmek számáról, az említett jogi indokolásról és a szolgáltató válaszáról.	(2) Az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak az (1) bekezdéssel összhangban elfogadott jogalkotási intézkedésen alapuló belső eljárásokat kell kidolgozniuk a végfelhasználók elektronikus hírközlési adataihoz való hozzáférés iránti kérelmek megválaszolására. A szolgáltatók az azon a helyen irányadó jogi követelményekkel összhangban válaszolnak a hozzáférési kérelmekre, ahol az (EU) 2016/679 rendelet szerinti tevékenységi központjuk található. Azon kérelmek esetében, amelyek olyan tagállamból érkeznek, ahol a szolgáltatónak nincs telephelye, a kölcsönös jogsegélyről szóló egyezmények vagy a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló, 2014. április 3-i 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv keretében a kérelmekre vonatkozó határokon átnyúló mechanizmusok követendők. A tagállami jogban meghatározott, az illetékes bűnüldözési hatóságok részére történő információnyújtásra vonatkozó kötelezettségek sérelme nélkül a szolgáltatóknak az illetékes felügyeleti hatóságokat kérésükre tájékoztatniuk kell ezekről az eljárásokról, a beérkezett kérelmek számáról, az említett jogi indokolásról és a szolgáltató válaszáról.

Módosítás 41

Rendeletre irányuló javaslat

15 cikk


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
15. cikk	15. cikk
Nyilvános névjegyzékek	Nyilvános névjegyzékek
(1) A nyilvános névjegyzéket biztosító szolgáltatók kötelesek beszerezni a természetes személynek minősülő végfelhasználók hozzájárulását a személyes adataik névjegyzékben való szerepeltetéséhez és ennélfogva a személyes adatok kategóriái szerinti adatbevitelhez, amennyiben ezek az adatok a névjegyzéket biztosító szolgáltató megítélése szerint a névjegyzék célja szempontjából lényegesek. A szolgáltatóknak biztosítaniuk kell a természetes személynek minősülő végfelhasználók számára az ilyen adatok ellenőrzéséhez, helyesbítéséhez és törléséhez szükséges eszközöket.	(1) A nyilvános névjegyzéket biztosító vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók kötelesek beszerezni a természetes személynek minősülő végfelhasználók előzetes hozzájárulását a személyes adataik névjegyzékben való szerepeltetéséhez a személyes adatok kategóriák szerinti beviteléhez, amennyiben ezek az adatok a névjegyzéket biztosító szolgáltató megítélése szerint a névjegyzék célja szempontjából lényegesek. A szolgáltatóknak biztosítaniuk kell a természetes személynek minősülő végfelhasználók számára az ilyen adatok ellenőrzéséhez, helyesbítéséhez és törléséhez, valamint a hozzájárulásuk bármikor történő visszavonásához szükséges eszközöket.
(2) A nyilvánosan hozzáférhető névjegyzéket biztosító szolgáltatók kötelesek tájékoztatni a névjegyzékben rendelkezésre álló keresési funkciókról azokat a természetes személynek minősülő végfelhasználókat, akiknek a személyes adatai szerepelnek a névjegyzékben, és be kell szerezniük e végfelhasználók hozzájárulását, mielőtt adataikra vonatkozóan azok engedélyeznék a keresési funkciók használatát.	(2) A nyilvánosan hozzáférhető névjegyzéket biztosító szolgáltatók kötelesek tájékoztatni a névjegyzékben rendelkezésre álló keresési funkciókról azokat a természetes személynek minősülő végfelhasználókat, akiknek a személyes adatai szerepelnek a névjegyzékben, és be kell szerezniük e végfelhasználók hozzájárulását, mielőtt adataikra vonatkozóan azok engedélyeznék a keresési funkciók használatát.
(3) A nyilvános névjegyzéket biztosító szolgáltatóknak lehetővé kell tenniük a jogi személynek minősülő végfelhasználók számára, hogy a velük kapcsolatos adatok névjegyzékben való szerepeltetése ellen kifogást emeljenek. A szolgáltatók emellett kötelesek biztosítani e jogi személynek minősülő végfelhasználók számára az ilyen adatok ellenőrzéséhez, helyesbítéséhez és törléséhez szükséges eszközöket.	(3) A nyilvános névjegyzéket biztosító szolgáltatóknak lehetővé kell tenniük a jogi személynek minősülő végfelhasználók számára, hogy a velük kapcsolatos adatok névjegyzékben való szerepeltetése ellen kifogást emeljenek. A szolgáltatók emellett kötelesek biztosítani e jogi személynek minősülő végfelhasználók számára az ilyen adatok ellenőrzéséhez, helyesbítéséhez és törléséhez szükséges eszközöket.
(4) A végfelhasználók számára díjmentesen kell lehetővé tenni, hogy a nyilvánosan hozzáférhető névjegyzékben való szerepeltetésükhöz való hozzájárulást megtagadják, illetve a velük kapcsolatos adatokat ellenőrizzék, helyesbítsék és töröltessék.	(4) A végfelhasználók számára díjmentesen kell lehetővé tenni, hogy a nyilvánosan hozzáférhető névjegyzékben való szerepeltetésükhöz való hozzájárulást megtagadják, illetve a velük kapcsolatos adatokat ellenőrizzék, helyesbítsék és töröltessék.

Módosítás 42

Rendeletre irányuló javaslat

16 cikk – 1 bekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Természetes és jogi személyek elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevételével közvetlen üzletszerzési célú tájékoztatást nyújthatnak az ahhoz hozzájáruló, természetes személynek minősülő végfelhasználóknak.	(1) Az elektronikus hírközlési szolgáltatások – többek között a beszédhívások, az automata hívó és hírközlő rendszerek (beleértve a hívó személyt valamely egyénnel összekapcsoló félautomata rendszereket), a fax, e-mail és egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatások – nem kívánt vagy közvetlen üzletszerzési célú tájékoztatás céljából való igénybevétele kizárólag azon végfelhasználók tekintetében megengedett, akik ahhoz előzetesen hozzájárultak.

Módosítás 43

Rendeletre irányuló javaslat

16 cikk – 2 bekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Amennyiben egy természetes vagy jogi személy – az (EU) 2016/679 rendeletnek megfelelően – elektronikus levelezés céljából megszerzi ügyfeleitől elektronikus elérhetőségi adataikat egy termék vagy szolgáltatás értékesítése során, e természetes vagy jogi személy csak akkor használhatja fel ezeket az adatokat saját hasonló termékeivel vagy szolgáltatásaival kapcsolatos közvetlen üzletszerzési célra, ha az ügyfelek számára egyértelműen és kifejezetten lehetőséget biztosít arra, hogy az ilyen célú felhasználás ellen díjmentesen és egyszerűen kifogással élhessenek. A kifogásolási jogot az adatgyűjtéskor és minden egyes üzenetküldéskor biztosítani kell.	(2) Amennyiben egy természetes vagy jogi személy – az (EU) 2016/679 rendeletnek megfelelően – elektronikus levelezés céljából megszerzi ügyfeleitől elektronikus elérhetőségi adataikat egy termék vagy szolgáltatás értékesítése során, e természetes vagy jogi személy csak akkor használhatja fel 12 hónapot nem meghaladó ideig ezeket az adatokat saját hasonló termékeivel vagy szolgáltatásaival kapcsolatos közvetlen üzletszerzési célra, ha az ügyfelek számára egyértelműen és kifejezetten lehetőséget biztosít arra, hogy az ilyen célú felhasználás ellen díjmentesen és egyszerűen kifogással élhessenek. Az ügyfeleket tájékoztatni kell a kifogásolási jogról és biztosítani kell számukra, hogy azt könnyen gyakorolhassák az adatgyűjtéskor és minden egyes üzenetküldéskor.

Módosítás 44

Rendeletre irányuló javaslat

16 cikk – 3 bekezdés – a pont


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) kijelzik annak a telefonvonalnak az azonosítóját, amelyen keresztül elérhetők; vagy	a) kijelzik annak a telefonvonalnak az azonosítóját, amelyen keresztül elérhetők; valamint

Módosítás 45

Rendeletre irányuló javaslat

16 cikk – 3 a bekezdés (új)


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) A nem kívánt, üzletszerzési célú tájékoztatásnak könnyen felismerhetőnek kell lennie, és fel kell tüntetnie a tájékoztatást továbbító jogi vagy természetes személy vagy azon személy személyazonosságát, akinek a nevében továbbítják. A tájékoztatásnak biztosítania kell a szükséges információt a címzettek számára arról, hogyan élhetnek a további, üzletszerzési célú írott vagy szóbeli tájékoztatás visszautasításához való jogukkal.

Módosítás 46

Rendeletre irányuló javaslat

16 cikk – 4 bekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Az (1) bekezdés rendelkezései ellenére a tagállamok jogszabályban előírhatják, hogy a természetes személynek minősülő végfelhasználóknak szóló közvetlen üzletszerzési célú beszédhívások csak olyan természetes személynek minősülő végfelhasználókhoz intézhetők, akik nem emeltek kifogást ilyen tájékoztatás ellen.	törölve

Módosítás 47

Rendeletre irányuló javaslat

16 cikk – 6 bekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) A közvetlen üzletszerzési célú tájékoztatás nyújtása céljából elektronikus hírközlési szolgáltatásokat igénybe vevő természetes és jogi személyeknek figyelmeztetniük kell a végfelhasználókat a tájékoztatás üzletszerzési jellegére, közölniük annak a jogi vagy természetes személynek a kilétét, akinek a nevében a tájékoztatást nyújtják, valamint meg kell adniuk az összes ahhoz szükséges információt, hogy a címzettek egyszerűen gyakorolhassák azon jogukat, hogy visszavonják a további üzletszerzési célú tájékoztatás fogadásához való hozzájárulásukat.	(6) A közvetlen üzletszerzési célú tájékoztatás nyújtása céljából elektronikus hírközlési szolgáltatásokat igénybe vevő természetes és jogi személyeknek figyelmeztetniük kell a végfelhasználókat a tájékoztatás üzletszerzési jellegére, közölniük annak a jogi vagy természetes személynek a kilétét, akinek a nevében a tájékoztatást nyújtják, valamint meg kell adniuk az összes ahhoz szükséges információt, hogy a címzettek a hozzájárulás megadásával megegyező egyszerűséggel és díjmentesen gyakorolhassák azon jogukat, hogy visszavonják a további üzletszerzési célú tájékoztatás fogadásához való hozzájárulásukat, vagy kifogást emeljenek.

Módosítás 48

Rendeletre irányuló javaslat

17 cikk


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
17. cikk	17. cikk
Értesítés az észlelt biztonsági kockázatokról	Értesítés az észlelt biztonsági kockázatokról
A hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások biztonságát esetlegesen veszélyeztető konkrét kockázat felmerülése esetén az elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatónak értesítenie kell a végfelhasználókat erről a kockázatról, és amennyiben a kockázat a szolgáltató által végrehajtandó intézkedések alkalmazási körén kívül esik, tájékoztatnia kell a végfelhasználókat a jogorvoslati lehetőségekről, a várható költségeket is jelezve.	A hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások biztonságát veszélyeztető konkrét kockázat vagy jelentős veszély felmerülése esetén az elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatónak meg kell felelnie az (EU) 2016/679 rendelet 32–34. cikkében és az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló irányelv 40. cikkében meghatározott biztonsági követelményeknek.

Módosítás 49

Rendeletre irányuló javaslat

21 cikk


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
21. cikk	21. cikk
Jogorvoslat	Jogorvoslat
(1) Egyéb közigazgatási vagy bírósági jogorvoslatok sérelme nélkül az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat igénybe vevő összes végfelhasználót ugyanazok, mégpedig az (EU) 2016/679 rendelet 77., 78. és 79. cikkében meghatározott jogorvoslati lehetőségek illetik meg.	(1) Egyéb közigazgatási vagy bírósági jogorvoslatok sérelme nélkül az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat igénybe vevő összes végfelhasználót ugyanazok, mégpedig az (EU) 2016/679 rendelet 77., 78., valamint 79. és 80. cikkében meghatározott jogorvoslati lehetőségek illetik meg.
(2) Az e rendelet megsértése által hátrányosan érintett és ezért az állítólagos jogsértés megszüntetésére vagy megtiltására irányuló jogos érdekkel rendelkező, a végfelhasználón kívüli természetes vagy jogi személyek – beleértve az elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó, a saját jogos üzleti érdekeit védő szolgáltatót is – jogosultak bírósági eljárást kezdeményezni az ilyen jogsértésekkel szemben.	(2) Az e rendelet megsértése által hátrányosan érintett és ezért az állítólagos jogsértés megszüntetésére vagy megtiltására irányuló jogos érdekkel rendelkező, a végfelhasználón kívüli természetes vagy jogi személyek – beleértve az elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó, a saját jogos üzleti érdekeit védő szolgáltatót is – jogosultak bírósági eljárást kezdeményezni az ilyen jogsértésekkel szemben.

Módosítás 50

Rendeletre irányuló javaslat

22 cikk – 1 bekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Minden olyan, elektronikus hírközlési szolgáltatásokat igénybe vevő végfelhasználó, aki e rendelet megsértésének eredményeként vagyoni vagy nem vagyoni kárt szenvedett, az elszenvedett kárért a jogsértőtől kártérítésre jogosult, kivéve, ha a jogsértő az (EU) 2016/679 rendelet 82. cikkének megfelelően bizonyítja, hogy a kárt előidéző eseményért őt semmilyen módon nem terheli felelősség.	Az (EU) 2016/679 rendelet 82. cikke alkalmazandó.

Indokolás

Az (EU) 2016/679 rendelet 82. cikke már szabályozza kártérítéshez való jog és a felelősség kérdését. A rendeletre irányuló javaslat 22. cikke által bevezetett cikk az (EU) 2016/679 rendelet 82. cikkének kiterjesztése és pontosítása, amire tekintettel ez a javaslat „lex specialis”-nak minősül.

Módosítás 51

Rendeletre irányuló javaslat

23 cikk


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
23. cikk	törölve
A közigazgatási bírságok kiszabására vonatkozó általános feltételek
(1) E cikk alkalmazásában az (EU) 2016/679 rendelet VII. fejezetében rögzített rendelkezések vonatkoznak e rendelet megsértésére.
(2) E rendelet alábbi rendelkezéseinek megsértése – az (1) bekezdéssel összhangban – legfeljebb 10 000 000 EUR összegű közigazgatási bírsággal, illetve a vállalkozások esetében az előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 2 %-át kitevő összeggel sújtható; a kettő közül a magasabb összeget kell kiszabni:
a) az elektronikus hírközlési adatokat kezelő jogi és természetes személyek 8. cikkben foglalt kötelezettségei;
b) az elektronikus hírközlést lehetővé tevő szoftverek szolgáltatóinak a 10. cikkben rögzített kötelezettségei;
c) a nyilvános névjegyzéket biztosító szolgáltatók 15. cikkben előírt kötelezettségei;
c) az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat igénybe vevő jogi és természetes személyek 16. cikkben meghatározott kötelezettségei.
(3) A hírközlés titkosságának elvére, az elektronikus hírközlési adatok kezelésének megengedett módjára, valamint az elektronikus hírközlési adatok törlésének határidejére vonatkozóan az 5., 6., illetve 7. cikkben rögzített rendelkezések megsértése – e cikk (1) bekezdésével összhangban – legfeljebb 20 000 000 EUR összegű közigazgatási bírsággal, illetve a vállalkozások esetében az előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 4 %-át kitevő összeggel sújtható; a kettő közül a magasabb összeget kell kiszabni.
(4) A 12., 13., 14. és 17. cikkben foglalt rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat a tagállamok állapítják meg.
(5) A 18. cikk szerinti felügyeleti hatóság utasításának be nem tartása legfeljebb 20 000 000 EUR összegű közigazgatási bírsággal, illetve a vállalkozások esetében az előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 4 %-át kitevő összeggel sújtható; a kettő közül a magasabb összeget kell kiszabni.
(6) A 18. cikk szerinti felügyeleti hatóságok korrekciós hatáskörének sérelme nélkül minden egyes tagállam megállapíthatja az arra vonatkozó szabályokat, hogy az adott tagállami székhelyű hatósággal vagy egyéb, közfeladatot ellátó szervvel szemben kiszabható-e közigazgatási bírság, és ha igen, milyen mértékű.
(7) A felügyeleti hatóság e cikk szerinti hatásköreit megfelelő, az uniós és a tagállami joggal összhangban álló eljárási garanciák – ideértve a hatékony jogorvoslat lehetőségét és a jogszerű eljárást – biztosításával gyakorolja.
(8) Ha a tagállam jogrendszere nem rendelkezik közigazgatási bírságokról, e cikk oly módon alkalmazható, hogy a bírságot az illetékes felügyeleti hatóság kezdeményezésére az illetékes nemzeti bíróság rója ki, feltéve, hogy e jogorvoslatok hatékonyak és a felügyeleti hatóságok által kiszabott közigazgatási bírságokéval megegyező hatásúak. A kiszabott bírságoknak minden esetben hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. E tagállamok az e bekezdésnek megfelelően elfogadott jogszabályokról [xxx]-ig, az ezt követően azokat módosító jogszabályokról, illetve az azokat érintő későbbi módosításokról pedig haladéktalanul értesítik a Bizottságot.

Indokolás

Az (EU) 2016/679 rendelet 83. cikke határozza meg a bírságok kiszabásának általános feltételeit. Az itt rögzített meghatározás az (EU) 2016/679 rendelet 83. cikkét módosítja és kettős rendszert hoz létre. Ez a kettősség a felügyeleti hatóságok és a bíróságok számára megnehezítené a helyes jogalkalmazást és tisztességtelen eljárásokhoz vezetne.

Módosítás 52

Rendeletre irányuló javaslat

23 a cikk (új)


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	23a. cikk
	A 2016/679/EU rendelet 83. cikkét kell alkalmazni;

Indokolás

Módosítás 53

Rendeletre irányuló javaslat

24 cikk


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
24. cikk	törölve
Szankciók
(1) A tagállamok megállapítják az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó további szankciókra vonatkozó szabályokat, különösen azon jogsértések tekintetében, amelyek nem tartoznak a 23. cikkben meghatározott, közigazgatási bírságokkal sújtható jogsértések közé, és meghoznak minden szükséges intézkedést ezek végrehajtására. E szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.
(2) Minden tagállam a 29. cikk (2) bekezdésében megjelölt naptól számított legkésőbb 18 hónapon belül értesíti a Bizottságot azon jogi rendelkezésekről, amelyeket az (1) bekezdés alapján elfogad, továbbá haladéktalanul értesíti a Bizottságot az említett jogi rendelkezéseket érintő későbbi módosításokról.

Indokolás

Az (EU) 2016/679 rendelet 84. cikke rendelkezik a szankciókról. Az itt rögzített meghatározás az (EU) 2016/679 rendelet 84. cikkét módosítja és kettős rendszert hoz létre. Ez a kettősség a felügyeleti hatóságok és a bíróságok számára megnehezítené a helyes jogalkalmazást és tisztességtelen eljárásokhoz vezetne.

Módosítás 54

Rendeletre irányuló javaslat

24 a cikk (új)


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	24a. cikk
	Az (EU) 2016/679 rendelet 84. cikke alkalmazandó.

Indokolás

Módosítás 55

Rendeletre irányuló javaslat

25 cikk – 2 bekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A Bizottság a 8. cikk (4) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására [e rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től, határozatlan időre kap felhatalmazást.	(2) A 8. cikk (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásának hatáskörét [e rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től számított öt évre a Bizottságra kell ruházni.

Módosítás 56

Rendeletre irányuló javaslat

28 cikk – 1 bekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az Európai Bizottság legkésőbb 2018. január 1-ig részletes programot dolgoz ki e rendelet eredményességének ellenőrzésére.	Az Európai Bizottság legkésőbb e rendelet hatálybalépése előtt hat hónappal részletes programot dolgoz ki e rendelet eredményességének ellenőrzésére.

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA

FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím	Az elektronikus hírközlés során a magánélet tiszteletben tartása és a személyes adatok védelme, valamint a 2002/58/EK irányelv hatályon kívül helyezése (elektronikus hírközlési adatvédelmi rendelet)
Hivatkozások	COM(2017)0010 – C8-0009/2017 – 2017/0003(COD)
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	LIBE 16.2.2017
Véleményt nyilvánított A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	JURI 16.2.2017
A vélemény előadója A kijelölés dátuma	Pavel Svoboda 28.2.2017
A vélemény korábbi előadója	Axel Voss
Vizsgálat a bizottságban	29.5.2017	19.6.2017	7.9.2017
Az elfogadás dátuma	2.10.2017
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	11 10 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Max Andersson, Joëlle Bergeron, Marie-Christine Boutonnet, Jean-Marie Cavada, Mary Honeyball, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Gilles Lebreton, Jiří Maštálka, Emil Radev, Julia Reda, Evelyn Regner, Pavel Svoboda, József Szájer, Axel Voss, Francis Zammit Dimech, Tadeusz Zwiefka
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Isabella Adinolfi, Angel Dzhambazki, Jens Rohde, Virginie Rozière, Tiemo Wölken
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Arne Lietz

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

ALDE

GUE/NGL

S&D

VERTS/ALE

Jean-Marie Cavada, Jens Rohde

Jiří Maštálka

Mary Honeyball, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Arne Lietz, Evelyn Regner, Virginie Rozière, Tiemo Wölken

Max Andersson, Julia Reda

ECR

EFDD

ENF

PPE

Angel Dzhambazki

Joëlle Bergeron

Marie-Christine Boutonnet, Gilles Lebreton

Emil Radev, Pavel Svoboda, József Szájer, Axel Voss, Francis Zammit Dimech, Tadeusz Zwiefka

1	0
EFDD	Isabella Adinolfi

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodik


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
6. cikk	6. cikk
Az elektronikus hírközlési adatok kezelésének megengedett módja	Az elektronikus hírközlési adatok kezelésének megengedett módja
Az elektronikus hírközlési adatok kezelésének megengedett módja	Az elektronikus hírközlési adatok kezelésének jogszerű módja
(1) Az elektronikus hírközlő hálózatokat biztosító és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók abban az esetben kezelhetnek elektronikus hírközlési adatokat, amennyiben:	(1) Az elektronikus hírközlő hálózatokat biztosító és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók kizárólag abban az esetben kezelhetnek elektronikus hírközlési adatokat, amennyiben:
a) erre a kommunikáció továbbításához van szükség, az e célból indokolt ideig; vagy	a) a kommunikáció továbbításához ez technikai szempontból feltétlenül szükséges, az e célból indokolt ideig, az adatokat pedig bináris formátumban kell tárolni; vagy
b) erre az elektronikus hírközlő hálózatok vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatások biztonságának fenntartásához vagy helyreállításához, vagy az elektronikus hírközlési adatok továbbításában előforduló műszaki hiányosságok, illetve hibák észleléséhez van szükség, az e célból indokolt ideig.	b) az adott elektronikus hírközlő hálózatok vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatások hozzáférhetőségének, integritásának, bizalmasságának és biztonságának fenntartásához vagy helyreállításához, vagy az elektronikus hírközlési adatok továbbításában előforduló műszaki hiányosságok, illetve hibák észleléséhez technikai szempontból feltétlenül szükséges, az e célból indokolt ideig. vagy
	ba) amennyiben az ilyen adatkezelés kizárólag a szolgáltatást kérő végfelhasználóhoz kapcsolódik és nem érinti hátrányosan más felhasználók alapvető jogait, amennyiben a felhasználó hozzájárult elektronikus hírközlési adatainak kezeléséhez, és kizárólag annyiban, amennyiben az adott cél nem teljesíthető e metaadatok kezelése nélkül.
(2) Az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók abban az esetben kezelhetnek elektronikus hírközlési metaadatokat, amennyiben:	(2) Az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók kizárólag abban az esetben kezelhetnek elektronikus hírközlési metaadatokat, amennyiben:
a) erre az [Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló irányelvben] vagy az (EU) 2015/2120 rendeletben1 a szolgáltatásminőségre vonatkozóan előírt, kötelező érvényű követelmények teljesítéséhez van szükség, az e célból indokolt ideig; vagy	a) ez az [Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló irányelvben] vagy az (EU) 2015/2120 rendeletben1 a szolgáltatásminőségre vonatkozóan előírt, kötelező érvényű követelmények teljesítéséhez feltétlenül szükséges, az e célból technikai szempontból indokolt ideig; vagy
b) erre számlázáshoz, az összekapcsolásért fizetendő díj kiszámításához, az elektronikus hírközlési szolgáltatások csalárd vagy visszaélésszerű használatának vagy előfizetésének észleléséhez vagy beszüntetéséhez van szükség; vagy	b) ha ez a számlázáshoz, az összekapcsolásért fizetendő díj kiszámításához, az elektronikus hírközlési szolgáltatások csalárd vagy visszaélésszerű jogszerűtlen használatának vagy előfizetésének észleléséhez vagy beszüntetéséhez feltétlenül szükséges; vagy
c) az érintett végfelhasználó hozzájárult hírközlési metaadatainak egy vagy több meghatározott célból – többek között bizonyos szolgáltatások e végfelhasználónak való nyújtása érdekében – történő kezeléséhez, feltéve, hogy az adott cél vagy célok nem teljesíthetők anonimizált információ kezelésével.	c) azt követően, hogy az érintett végfelhasználó egyértelmű és könnyen érthető szöveg formájában, a szerződési feltételektől elkülönítve megkapta a tervezett adatkezelésről szóló valamennyi lényeges információt, előzetesen hozzájárult hírközlési metaadatainak egy vagy több meghatározott célból – többek között bizonyos szolgáltatások e végfelhasználónak való nyújtása érdekében – történő kezeléséhez, feltéve, hogy az adott cél vagy célok nem teljesíthetők e metaadatok kezelése nélkül.
(3) Az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók csak akkor kezelhetik elektronikus hírközlések tartalmát:	(3) Az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók csak akkor kezelhetik elektronikus hírközlések tartalmát:
a) ha erre kizárólag azért van szükség, hogy a végfelhasználóknak bizonyos szolgáltatást nyújtsanak, feltéve, hogy az érintett végfelhasználó vagy végfelhasználók hozzájárultak az elektronikus hírközlés tartalmának kezeléséhez, és a szolgáltatás e tartalom kezelése nélkül nem nyújtható; vagy	a) ha erre kizárólag azért van szükség, hogy a végfelhasználók kérésére bizonyos szolgáltatást nyújtsanak, feltéve, hogy az érintett végfelhasználó előzetesen hozzájárult az elektronikus hírközlés tartalmának kezeléséhez, és a szolgáltatás e tartalom szolgáltató általi kezelése nélkül nem nyújtható, és a hozzájárulás nem feltétele egy adott szolgáltatáshoz való hozzáférésnek vagy a szolgáltatás használatának; vagy
b) ha minden érintett végfelhasználó hozzájárult ahhoz, hogy az elektronikus hírközlés tartalmát egy vagy több olyan meghatározott cél érdekében kezeljék, amely anonimizált információ kezelésével nem teljesíthető, a szolgáltató pedig konzultált a felügyeleti hatósággal. A felügyeleti hatósággal való konzultációra az (EU) 2016/679 rendelet 36. cikkének (2) és (3) bekezdése alkalmazandó.	b) ha minden érintett végfelhasználó előzetesen hozzájárult ahhoz, hogy az elektronikus hírközlés tartalmát egy vagy több olyan meghatározott cél érdekében kezeljék, amely anonimizált információ kezelésével nem teljesíthető, a szolgáltató pedig konzultált a felügyeleti hatósággal. A felügyeleti hatósággal való konzultációra az (EU) 2016/679 rendelet 36. cikkének (2) és (3) bekezdése alkalmazandó.
	(3a) Az elektronikus hírközlési szolgáltatás végfelhasználója által tisztán személyes vagy személyes munkához kötődő célból kifejezetten igényelt szolgáltatás nyújtása érdekében az elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltató az elektronikus hírközlési adatokat kizárólag a kifejezetten igényelt szolgáltatás nyújtása céljából kezelheti, és az összes felhasználó hozzájárulása nélkül csupán abban az esetben, ha ez az igényelt adatkezelés kizárólag a szolgáltatást igénylő végfelhasználóra nézve jár hatással, és más felhasználó(k) alapvető jogait nem érinti hátrányosan. A végfelhasználó e kifejezett hozzájárulása kizárja, hogy a szolgáltató ezen adatokat más célokra kezelje.
________________	________________
1Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2120 rendelete (2015. november 25.) a nyílt internet-hozzáférés megteremtéséhez szükséges intézkedések meghozataláról, továbbá az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv és az Unión belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló 531/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 310., 2015.11.26., 1–18. o.).	1Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2120 rendelete (2015. november 25.) a nyílt internet-hozzáférés megteremtéséhez szükséges intézkedések meghozataláról, továbbá az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv és az Unión belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló 531/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 310., 2015.11.26., 1–18. o.).