A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13)  A kérelmezőnek tényleges lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a rendelkezésre álló valamennyi releváns elemet ismertethesse az eljáró hatósággal. Ezen okból kifolyólag a kérelmezőt korlátozott körű kivételek mellett adott esetben a kérelmének elfogadhatósága vagy megalapozottsága vonatkozásában meg kell, hogy illesse a személyes meghallgatáshoz való jog. Ahhoz, hogy a személyes meghallgatáshoz való jog ténylegesen érvényesüljön, a kérelmezőt egy tolmácsnak kell segítenie és meg kell adni számára a lehetőséget, hogy a kérelmének indokolását összefüggően fejthesse ki. A felperesnek elegendő időt kell biztosítani a felkészüléshez és ahhoz, hogy a jogi vagy egyéb tanácsadójával egyeztessen, továbbá a meghallgatás során a jogi vagy egyéb tanácsadó segítheti őt. A személyes meghallgatást a megfelelő titoktartást biztosító feltételek mellett, megfelelően képzett és illetékes személyzetnek kell lefolytatnia, szükség esetén ideértve más tagállamok hatóságainak személyzetét vagy az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége által kiküldött szakértőket is. A személyes meghallgatás csak akkor mellőzhető, ha az eljáró hatóság a kérelmet pozitívan bírálja el vagy véleménye szerint a kérelmező rajta kívül álló tartós ok miatt alkalmatlan a meghallgatásra, vagy nincs meghallgatható állapotban. Mivel a személyes meghallgatás a kérelem elbírálásának lényegi részét képezi, az interjút rögzíteni kell, és a felvételt, valamint a meghallgatásról készült felvétel átiratát a kérelmező és jogi tanácsadói számára az eljáró hatóság döntéshozatala előtt, vagy gyorsított vizsgálati eljárás esetén a döntéshozatallal egyidejűleg elérhetővé kell tenni.

(13)  A kérelmezőnek tényleges lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a rendelkezésre álló valamennyi releváns elemet ismertethesse az eljáró hatósággal. Ezen okból kifolyólag a kérelmezőt korlátozott körű kivételek mellett adott esetben a kérelmének elfogadhatósága vagy megalapozottsága vonatkozásában meg kell, hogy illesse a személyes meghallgatáshoz való jog. Ahhoz, hogy a személyes meghallgatáshoz való jog ténylegesen érvényesüljön, a kérelmezőt egy tolmácsnak, valamint lehetőség és szükség szerint egy kulturális közvetítőnek kell segítenie, és meg kell adni számára a lehetőséget, hogy a kérelmének indokolását összefüggően fejthesse ki. A felperesnek elegendő időt kell biztosítani a felkészüléshez és ahhoz, hogy a jogi vagy egyéb tanácsadójával egyeztessen, továbbá a meghallgatás során a jogi vagy egyéb tanácsadó segítheti őt. A személyes meghallgatást a megfelelő titoktartást biztosító feltételek mellett, megfelelően képzett és illetékes személyzetnek kell lefolytatnia, szükség esetén ideértve más tagállamok hatóságainak személyzetét vagy az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége által kiküldött szakértőket is. A személyes meghallgatás csak akkor mellőzhető, ha az eljáró hatóság a kérelmet pozitívan bírálja el vagy véleménye szerint a kérelmező rajta kívül álló tartós ok miatt alkalmatlan a meghallgatásra, vagy nincs meghallgatható állapotban. Mivel a személyes meghallgatás a kérelem elbírálásának lényegi részét képezi, az interjút rögzíteni kell, és a meghallgatásról készült felvételt és jegyzőkönyvet a kérelmező és jogi tanácsadói számára az eljáró hatóság döntéshozatala előtt elérhetővé kell tenni. Amennyiben a kérelmező a 19–22. cikkel összhangban különleges eljárási garanciákat igénylő kérelmező, a kérelmezőnek a személyes meghallgatást követően észszerű időn belül lehetőséget kell biztosítani az említett különleges igények meghatározására.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14)  A tagállamoknak és a kérelmezőknek egyaránt érdekében áll, hogy a nemzetközi védelmi igényeket már a közigazgatási eljárási szakaszban felismerjék a jó minőségű információk és jogi támogatás biztosítása révén, ami hatékonyabb és minőségibb döntéshozatalhoz vezet. Ennek érdekében a jogi segítségnyújtás és képviselet a nemzetközi védelemre vonatkozó közös eljárás szerves részét kell képezze. Annak érdekében, hogy a kérelmező jogai, különösen a védelemhez való joga és a méltányosság elvének hatékony védelme, valamint az eljárás gazdaságossága biztosítható legyen, a kérelmezők részére kérelmükre e rendeletben meghatározott feltételek mellett a közigazgatási eljárás és a fellebbezési eljárás során ingyenes jogi segítségnyújtást és képviseletet kell biztosítani. Az ingyenes jogi segítségnyújtást és képviseletet a nemzeti jog által arra feljogosított személyeknek kell biztosítaniuk.

(14)  A tagállamoknak és a kérelmezőknek egyaránt érdekében áll, hogy a nemzetközi védelmi igényeket már a közigazgatási eljárási szakaszban felismerjék a jó minőségű információk és jogi támogatás biztosítása révén, ami hatékonyabb és minőségibb döntéshozatalhoz vezet. Ennek érdekében a jogi segítségnyújtás és képviselet a nemzetközi védelemre vonatkozó közös eljárás szerves részét kell képezze. Annak érdekében, hogy a kérelmező jogai, különösen a védelemhez való joga és a méltányosság elvének hatékony védelme, valamint az eljárás gazdaságossága biztosítható legyen, a kérelmezők részére kérelmükre e rendeletben meghatározott feltételek mellett a közigazgatási eljárás és a fellebbezési eljárás során ingyenes jogi segítségnyújtást és képviseletet kell biztosítani. Az ingyenes jogi segítségnyújtást és képviseletet attól az időponttól kezdve biztosítják, amikor a kérelmező jelezte, hogy védelemben kíván részesülni, és azt a nemzeti jog által arra feljogosított személyeknek kell biztosítaniuk.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(17)  A különleges eljárási garanciákat igénylőként beazonosított kérelmezők számára megfelelő támogatást – többek között elegendő időt – kell biztosítani az eljárásokhoz való hatékony hozzáférésük szükséges feltételeinek megteremtése érdekében, valamint a nemzetközi védelem iránti kérelmük alátámasztására szolgáló körülmények bemutatásához. Amennyiben valamely gyorsított vizsgálati eljárás vagy határon lefolytatandó eljárás keretében nem lehet megfelelő támogatást biztosítani, a különleges eljárási garanciákat igénylő kérelmezőt fel kell menteni ezen eljárások alól. Az ilyen, gyorsított vagy határon lefolytatandó eljárások alkalmazását esetlegesen kizáró különleges eljárási garanciák egyúttal azt is jelentik, hogy a kérelmező számára – amennyiben a fellebbezése nem automatikusan felfüggesztő hatályú – további biztosítékokat kell nyújtani annak érdekében, hogy a jogorvoslat az ő egyedi esetében is hatékony legyen.

(17)  A különleges eljárási garanciákat igénylőként beazonosított kérelmezők számára megfelelő támogatást – többek között elegendő időt – kell biztosítani az eljárásokhoz való hatékony hozzáférésük szükséges feltételeinek megteremtése érdekében, valamint a nemzetközi védelem iránti kérelmük alátámasztására szolgáló körülmények bemutatásához. Amennyiben valamely gyorsított vizsgálati eljárás vagy határon lefolytatandó eljárás keretében nem lehet megfelelő támogatást biztosítani, a különleges eljárási garanciákat igénylő kérelmezőt fel kell menteni ezen eljárások alól. A kiskorúakat minden esetben fel kell menteni a határon lefolytatandó eljárások alól.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(21)  A közös eljárás észszerűsíti az egyén számára az eljárás felgyorsítására, az eljáró hatóságnak a kérelem elbírálására, az igazságügyi hatóságoknak pedig az első szintű fellebbezés elbírálására nyitva álló határidőket. Habár az egyidejű kérelmek aránytalan száma azzal a kockázattal járhat, hogy az eljárás és a kérelmek megvizsgálása elhúzódik, időnként szükség lehet egy olyan rugalmas intézkedésre, amely kivételesen meghosszabbítja ezeket a határidőket. Ugyanakkor a hatékony eljárás biztosítása érdekében e határidők meghosszabbítása csak végső intézkedés lehet, figyelembe véve, hogy a tagállamoknak rendszeresen felül kell vizsgálniuk a hatékony menekültügyi rendszer fenntartására vonatkozó igényeiket, ideértve szükség esetén a készenléti terv készítését is, továbbá figyelembe véve, hogy az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének a tagállamok számára biztosítania kell a szükséges operatív és technikai segítséget. Amennyiben a tagállamok előre látják, hogy az előírt határidőket nem tudnák betartani, segítséget kell kérniük az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségétől. Amennyiben ilyen kérelemre nem kerül sor, és a menekültügyi rendszer az aránytalan nyomása miatt valamely tagállamban olyannyira hatástalanná válik, hogy a közös európai menekültügyi rendszer működését veszélyezteti, az ügynökség a Bizottság végrehajtási határozata alapján intézkedéseket hozhat e tagállam támogatása érdekében.

(21)  A közös eljárás észszerűsíti az egyén számára az eljárás felgyorsítására, az eljáró hatóságnak a kérelem elbírálására, az igazságügyi hatóságoknak pedig az első szintű fellebbezés elbírálására nyitva álló határidőket. Habár az egyidejű kérelmek aránytalan száma azzal a kockázattal járhat, hogy az eljárás és a kérelmek megvizsgálása elhúzódik, időnként szükség lehet egy olyan rugalmas intézkedésre, amely kivételesen meghosszabbítja ezeket a határidőket. Ugyanakkor a hatékony eljárás biztosítása érdekében e határidők meghosszabbítása csak végső intézkedés lehet, figyelembe véve, hogy a tagállamoknak rendszeresen felül kell vizsgálniuk a hatékony menekültügyi rendszer fenntartására vonatkozó igényeiket, ideértve szükség esetén a készenléti terv készítését is, továbbá figyelembe véve, hogy az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének a tagállamok számára biztosítania kell a szükséges operatív és technikai segítséget. Amennyiben a tagállamok előre látják, hogy az előírt határidőket nem tudnák betartani, segítséget kell kérniük az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségétől.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(25)  A kérelmezőt megfelelően értesíteni kell jogairól és kötelességeiről, időben és azon a nyelven, amelyet megért vagy észszerűen feltételezhető, hogy megért. Tekintettel arra, hogy a kérelem elállás miatt elutasítható, ha például a kérelmező megtagadja a nemzeti hatóságokkal való együttműködést és nem közli a kérelem elbírálásához szükséges elemeket és nem szolgáltat ujjnyomatot vagy arcképmást, illetőleg kérelmét nem nyújtja be az előírt határidőn belül, ezért a kérelmezőt tájékoztatni kell az említett kötelezettségek nem teljesítéséhez fűződő következményekről.

(25)  A kérelmezőt megfelelően értesíteni kell jogairól és kötelességeiről, időben, tömören, könnyen hozzáférhető módon, világos és egyszerű nyelvezetet alkalmazva és azon a nyelven, amelyet megért. A kérelmezőt tájékoztatni kell az említett kötelezettségek nem teljesítéséhez fűződő következményekről.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(26)  A kérelmek befogadására és nyilvántartásba vételére hatáskörrel rendelkező hatóságok személyzetének annak érdekében, hogy az e rendelet szerinti kötelezettségeit teljesítse, a nemzetközi védelemmel kapcsolatos területen megfelelő tudással kell rendelkeznie, vagy az ehhez szükséges képzésben kell részesülnie, egyebek mellett az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének támogatásával. Feladatuk hatékony teljesítése érdekében biztosítani kell számukra a megfelelő eszközöket és utasításokat is.

(26)  A kérelmek befogadására és nyilvántartásba vételére hatáskörrel rendelkező hatóságok személyzetének annak érdekében, hogy az e rendelet szerinti kötelezettségeit teljesítse, a nemzetközi védelemmel kapcsolatos területen megfelelő tudással kell rendelkeznie, vagy előzőleg az ehhez szükséges képzésben kellett részesülnie, egyebek mellett az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének támogatásával. Feladatuk hatékony teljesítése érdekében biztosítani kell számukra a megfelelő eszközöket és utasításokat is.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(27)  Az eljárás határátkelőhelyeken és őrizeti létesítményekben történő igénybevételének megkönnyítése érdekében információkat kell biztosítani a nemzetközi védelem kérelmezésének lehetőségéről. A tolmácsolás megszervezése révén biztosítani kell a szükséges alapvető kommunikációt ahhoz, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok megérthessék, ha az egyének nemzetközi védelemben kívánnak részesülni.

(27)  Az eljárás határátkelőhelyeken és őrizeti létesítményekben történő igénybevételének megkönnyítése érdekében információkat kell biztosítani a nemzetközi védelem kérelmezésének lehetőségéről. A tolmácsolás megszervezése révén biztosítani kell a szükséges alapvető kommunikációt ahhoz, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok megérthessék, ha az egyének nemzetközi védelemben kívánnak részesülni. A tolmácsolási szolgáltatásokat nyújtó személynek megfelelő tudással kell rendelkeznie, és a nemzetközi védelemmel kapcsolatos területen képzésben kellett részesülnie.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(29)  Annak biztosítása érdekében, hogy a kísérő nélküli kiskorúak ténylegesen hozzáférhessenek az eljáráshoz, melléjük mindig gyámot kell jelölni. A gyámnak olyan személynek vagy valamely szervezet képviselőjének kell lennie, akit arra jelöltek ki, hogy a kiskorút az eljárás során segítse és kísérje, szem előtt tartva a gyermek legfőbb érdekeit és általános jólétét. A gyám szükség esetén a kiskorú nevében és javára eljárhat. A kísérő nélküli kiskorúak hatékony támogatása érdekében nem lehet aránytalanul sok kísérő nélküli kiskorút ugyanazon gyám gyámsága alá helyezni. A tagállamoknak ki kell jelölniük azokat a szerveket és személyeket, akik a gyámok támogatásáért, felügyeletéért és nyomon követéséért azok feladatainak ellátása során felelősek. A kísérő nélküli kiskorúnak a kérelmet saját nevében vagy a gyám révén kell benyújtania. A kísérő nélküli kiskorú jogainak és eljárási garanciáinak biztosítása érdekében az ő esetében a kérelem benyújtására nyitva álló határidőnek akkor kell kezdődnie, amikor számára a gyámot kijelölték és találkozásukra sor kerül. Amennyiben a gyám az előírt határidőn belül nem nyújtja be a kérelmet, a kísérő nélküli kiskorúnak meg kell adni a lehetőséget, hogy az eljáró hatóság segítségével saját nevében nyújtsa be a kérelmet. Az, hogy valamely kísérő nélküli kiskorú úgy dönt, hogy a kérelmet saját nevében nyújtja be, nem akadályozhatja meg, hogy számára gyámot jelöljenek ki.

(29)  Annak biztosítása érdekében, hogy a kísérő nélküli kiskorúak ténylegesen hozzáférhessenek az eljáráshoz, melléjük mindig gyámot kell jelölni. A gyámnak olyan személynek vagy valamely szervezet képviselőjének kell lennie, akit arra jelöltek ki, hogy a kiskorút az eljárás során segítse és kísérje, szem előtt tartva a gyermek legfőbb érdekeit és általános jólétét. A gyám szükség esetén a kiskorú nevében és javára eljárhat. A kísérő nélküli kiskorúak hatékony támogatása érdekében nem lehet aránytalanul sok kísérő nélküli kiskorút – húsznál többet semmilyen esetben sem – ugyanazon gyám gyámsága alá helyezni. A tagállamoknak ki kell jelölniük azokat a szerveket és személyeket, akik a gyámok támogatásáért, felügyeletéért és nyomon követéséért azok feladatainak ellátása során felelősek. A kísérő nélküli kiskorúnak a kérelmet saját nevében vagy a gyám révén kell benyújtania. A kísérő nélküli kiskorú jogainak és eljárási garanciáinak biztosítása érdekében az ő esetében a kérelem benyújtására nyitva álló határidőnek akkor kell kezdődnie, amikor számára a gyámot kijelölték és találkozásukra sor kerül. Amennyiben a gyám az előírt határidőn belül nem nyújtja be a kérelmet, a kísérő nélküli kiskorúnak meg kell adni a lehetőséget, hogy az eljáró hatóság segítségével saját nevében nyújtsa be a kérelmet. Az, hogy valamely kísérő nélküli kiskorú úgy dönt, hogy a kérelmet saját nevében nyújtja be, nem akadályozhatja meg, hogy számára gyámot jelöljenek ki.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(30)  A kérelmezők jogainak biztosítása érdekében valamennyi nemzetközi védelem iránti kérelemről szóló döntést a tények alapján, tárgyszerűen, részrehajlás nélkül, egyedileg, a kérelmező által közölt valamennyi elem és a kérelmező egyedi körülményeinek figyelembe vételével végzett, alapos vizsgálatot követően kell meghozni. Annak biztosítása érdekében, hogy a kérelmet alaposan vizsgálják ki, az eljáró hatóságnak figyelembe kell vennie a kérelmező származási országának helyzetével kapcsolatos releváns, pontos és naprakész, az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségétől és más forrásokból, például az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosától származó információkat. Az eljáró hatóságnak figyelembe kell vennie az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége által kidolgozott, a származási országokra vonatkozó minden releváns általános elemzést. Az eljárás lezárásának elhalasztása teljes mértékben meg kell feleljen az (EU) XXX/XXX rendeletben (a kvalifikációs rendelet) szereplő tagállami kötelezettségeknek és a gondos ügyintézéshez való jognak, az e rendelet szerinti eljárás hatékonyságának és pártatlanságának sérelme nélkül.

(30)  A kérelmezők jogainak biztosítása érdekében valamennyi nemzetközi védelem iránti kérelemről szóló döntést a tények alapján, tárgyszerűen, részrehajlás nélkül, egyedileg, a kérelmező által közölt valamennyi elem és a kérelmező egyedi körülményeinek figyelembe vételével végzett, alapos vizsgálatot követően kell meghozni. Annak biztosítása érdekében, hogy a kérelmet alaposan vizsgálják ki, az eljáró hatóságnak figyelembe kell vennie a kérelmező származási országának helyzetével kapcsolatos releváns, pontos és naprakész, az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségétől és más forrásokból, például az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosától és más kormányzati és nem kormányzati szervezetektől származó információkat. Az eljáró hatóságnak figyelembe kell vennie az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége által kidolgozott, a származási országokra vonatkozó minden releváns általános elemzést. Az eljárás lezárásának elhalasztása teljes mértékben meg kell feleljen az (EU) XXX/XXX rendeletben (a kvalifikációs rendelet) szereplő tagállami kötelezettségeknek és a gondos ügyintézéshez való jognak, az e rendelet szerinti eljárás hatékonyságának és pártatlanságának sérelme nélkül.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(33)  A nemzetközi védelem iránti kérelem megfelelő és teljes körű vizsgálata lefolytatásának sérelme nélkül, a tagállamoknak és a kérelmezőknek egyaránt az áll érdekében, hogy a lehető legrövidebb időn belül határozat szülessen. A nemzetközi védelemre vonatkozó eljárás észszerűsítése érdekében a közigazgatási eljárások időtartamára és az első szintű fellebbezésre meg kell határozni egy maximális határidőt. Így a tagállamok valamennyi tagállamban a lehető leghamarabb kézhez kapják a kérelmükről szóló határozatot, ezáltal biztosítva a gyors és hatékony eljárást.

(33)  A nemzetközi védelem iránti kérelem megfelelő és teljes körű vizsgálata lefolytatásának sérelme nélkül, a tagállamoknak és a kérelmezőknek egyaránt az áll érdekében, hogy a lehető legrövidebb időn belül határozat szülessen. A nemzetközi védelemre vonatkozó eljárás észszerűsítése érdekében a közigazgatási eljárások időtartamára és az első szintű fellebbezésre meg kell határozni egy maximális határidőt. Így a tagállamok valamennyi tagállamban a lehető leghamarabb kézhez kapják a kérelmükről szóló határozatot, ezáltal biztosítva a gyors és hatékony eljárást. Az eljárás észszerűsítése semmilyen módon sem gyakorolhatnak negatív hatást a védelem iránti kérelem alapos és egyedi érdemi elbírálására.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(35)  Mielőtt az (EU) XXX/XXX európai parlamenti és tanácsi rendelet (a Dublini Rendelet)28 szerint felelős tagállam meghatározására sor kerülne, az első tagállamnak, amelyben a kérelmet benyújtották, kell megvizsgálnia az említett kérelem elfogadhatóságát, ha egy olyan ország tekintendő az első menedékjogot nyújtó országnak vagy biztonságos harmadik országnak a kérelmező számára, amely nem tagállam. Ezen felül valamely kérelmet elfogadhatatlannak kell tekinteni, amennyiben az egy új releváns elemeket vagy megállapításokat be nem mutató ismételt kérelem, és ha a házastárs, élettárs, eltartott nagykorú vagy kiskorú által benyújtott külön kérelem nem tekinthető indokoltnak.

törölve

__________________

28HL L […]., […]., […]. o.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(36)  Az első menedékjogot nyújtó ország elvét elfogadhatatlansági okként kell alkalmazni, ha észszerűen feltételezhető, hogy valamely más ország biztosítaná a védelmet a genfi egyezmény anyagi jogi szabályai alapján, vagy a kérelmezőnek az említett ország megfelelő védelmet nyújtana. A tagállamok különösen akkor nem kötelesek elvégezni a kérelem érdemi vizsgálatát, amennyiben az első menedékjogot nyújtó ország a kérelmezőnek menekült jogállást, vagy egyéb megfelelő védelmet biztosított. A tagállamok ez alapján kizárólag akkor járhatnak el, ha – szükség esetén vagy adott esetben az érintett harmadik országtól származó biztosítékok alapján – meggyőződtek arról, hogy a kérelmező a genfi egyezménynek megfelelő védelmet élvezett és fog továbbra is élvezni az adott országban, vagy pedig más módon megfelelő védelmet élvezett és fog továbbra is élvezni, különösen a jogszerű tartózkodáshoz való jogot, a munkaerőpiacra jutás megfelelő lehetőségét, a befogadó létesítményeket, egészségügyet és oktatást, valamint a családegyesítéshez való jogot illetően a nemzetközi emberi jogi szabályoknak megfelelően.

(36)  A tagállamok az első menedékjogot nyújtó ország elvét elfogadhatatlansági okként alkalmazhatják, ha észszerűen feltételezhető, hogy valamely más ország biztosítaná a védelmet az 1951. évi genfi egyezmény alapján. A tagállamok különösen akkor dönthetnek úgy, hogy nem végzik el a kérelem érdemi vizsgálatát, amennyiben az első menedékjogot nyújtó ország a kérelmezőnek menekült jogállást biztosított. A tagállamok ez alapján kizárólag akkor járhatnak el, ha – szükség esetén vagy adott esetben az érintett harmadik országtól származó biztosítékok alapján – meggyőződtek arról, hogy a kérelmező a genfi egyezménynek megfelelő védelmet élvezett és fog továbbra is élvezni az adott országban, különösen a jogszerű tartózkodáshoz való jogot, a munkaerőpiacra jutás megfelelő lehetőségét, a befogadó létesítményeket, egészségügyet és oktatást, valamint a családegyesítéshez való jogot illetően a nemzetközi emberi jogi szabályoknak megfelelően.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(37)  A biztonságos harmadik ország elvét elfogadhatatlansági okként kell alkalmazni, ha a kérelmezőről egy harmadik országhoz fűződő kapcsolata alapján – ideértve azt az országot is, amelyen át a kérelem benyújtásának helye szerinti államig eljutottak – észszerűen feltételezhető, hogy abban az országban védelmet kérhet, továbbá megalapozottan vélhető, hogy a szóban forgó ország be- vagy visszafogadja a kérelmezőt. A tagállamok ez alapján kizárólag akkor járhatnak el, ha – szükség esetén adott esetben az érintett harmadik országtól származó biztosítékok alapján – meggyőződtek arról, hogy a kérelmezőnek van rá lehetősége, hogy a genfi egyezmény anyagi szabályainak megfelelő védelmet biztosítsanak számára az adott országban vagy ott védelmet fog élvezni, különösen a jogszerű tartózkodáshoz való jogot, a munkaerőpiacra jutás megfelelő lehetőségét, a befogadó létesítményeket, egészségügyet és oktatást, valamint a családegyesítéshez való jogot illetően a nemzetközi emberi jogi szabályoknak megfelelően.

(37)  A tagállamok a biztonságos harmadik ország elvét elfogadhatatlansági okként alkalmazhatják, ha a kérelmezőről egy harmadik országhoz fűződő kapcsolata alapján észszerűen feltételezhető, hogy abban az országban védelmet kérhet, továbbá megalapozottan vélhető, hogy a szóban forgó ország be- vagy visszafogadja a kérelmezőt. Erre a kapcsolatra nem lehet pusztán abból következtetni, hogy a kérelmező átutazott a kérdéses ország területén. A tagállamok ez alapján kizárólag akkor járhatnak el , ha meggyőződtek arról, hogy a kérelmezőnek van rá lehetősége, hogy részesüljön az 1951. évi genfi egyezménynek megfelelő védelemben. A biztonságos harmadik ország elve csak azokra az országokra alkalmazható, amelyek a genfi egyezményt területi korlátozás nélkül megerősítették és alkalmazzák.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(38)  A nemzetközi védelem iránti kérelmet érdemben kell vizsgálni annak eldöntése érdekében, hogy a kérelmező az (EU) XXX/XXX rendelettel (a kvalifikációs rendelet) összhangban jogosult-e nemzetközi védelemre. Az érdemi vizsgálatra nincs szükség, amennyiben a kérelmet e rendelet értelmében elfogadhatatlannak nyilvánították. Ha azonban első ránézésre egyértelmű, hogy a kérelem nyilvánvaló megalapozatlanság okán elutasítható, a kérelmet ezzel az indokkal az elfogadhatóság vizsgálata nélkül el lehet utasítani.

(38)  A nemzetközi védelem iránti kérelmet érdemben kell vizsgálni annak eldöntése érdekében, hogy a kérelmező az (EU) XXX/XXX rendelettel (a kvalifikációs rendelet) összhangban jogosult-e nemzetközi védelemre. Az érdemi vizsgálatra nincs szükség, amennyiben a kérelmet e rendelet értelmében elfogadhatatlannak nyilvánították. Ha azonban első ránézésre egyértelmű, hogy a kérelem nyilvánvaló megalapozatlanság okán elutasítható és/vagy a kérelem nyilvánvalóan megalapozott, a kérelmet ezekkel az indokokkal az elfogadhatóság vizsgálata nélkül el lehet utasítani és/vagy el lehet fogadni.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(39)  A kérelem vizsgálatát fel kell gyorsítani és legfeljebb két hónapon belül el kell végezni, amennyiben a kérelem nyilvánvalóan megalapozatlan, mivel visszaélést valósít meg, ideértve azt az esetet, ha a kérelmező biztonságos származási országból érkezik vagy ha a kérelmező a kérelemért csupán valamely kitoloncolási határozat végrehajtásának késleltetése vagy meghiúsítása végett folyamodik, vagy ha súlyos nemzetbiztonsági vagy közrenddel kapcsolatos aggályok állnak fenn, ha a kérelmező nem az első beutazási tagállamban vagy a jogszerű tartózkodás szerinti tagállamban kérelmezte a nemzetközi védelmet, vagy ha azt a kérelmezőt, akinek kérelmét vizsgálják, és aki egy másik tagállamban kérelemért folyamodott, vagy aki tartózkodásra jogosító engedély nélkül egy másik tagállam területén tartózkodik, a Dublini Rendelet értelmében visszaviszik. Ez utóbbi esetben a kérelem vizsgálatát nem kell felgyorsítani, ha a kérelmező megfelelő módon meg tudja indokolni, hogy miért távozott engedély nélkül egy másik tagállamba, miért folyamodott kérelemért egy másik tagállamban vagy volt más módon elérhetetlen az illetékes hatóságok számára, például mert nem tájékoztatták őt megfelelően és időben a kötelességeiről. Ezenfelül gyorsított vizsgálati eljárás kísérő nélküli kiskorúak esetében kizárólag az ebben a rendeletben meghatározott, korlátozott körülmények között alkalmazható.

(39)  A kérelem vizsgálatát fel kell gyorsítani és legfeljebb két hónapon belül el kell végezni, amennyiben a kérelem nyilvánvalóan megalapozatlan, mivel visszaélést valósít meg, ideértve azt az esetet, ha a kérelmező biztonságos származási országból érkezik vagy ha súlyos nemzetbiztonsági vagy közrenddel kapcsolatos aggályok állnak fenn. Ezenfelül gyorsított vizsgálati eljárás kísérő nélküli kiskorúak esetében kizárólag az ebben a rendeletben meghatározott, korlátozott körülmények között alkalmazható.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(40)  Számos nemzetközi védelem iránti kérelmet a kérelmező belépésére irányuló döntést megelőzően a tagállamok határain vagy tranzitzónáiban nyújtanak be. A tagállamoknak képeseknek kell lenniük arra, hogy olyan elfogadhatósági vagy érdemi vizsgálati eljárásokat biztosítsanak, amelyek jól meghatározott feltételek mellett lehetővé tennék a kérelmek e helyszíneken történő elbírálását. A határon folytatandó eljárás nem lehet négy hétnél hosszabb és ez időszakot követően a kérelmezőket be kell engedni a tagállam területére. A határon folytatandó eljárás csak akkor alkalmazható a határ vagy a tranzitzóna közelében lévő területeken, ha aránytalanul sok kérelmező nyújtja be a határon vagy a tranzitzónában a kérelmét. Határon folytatandó eljárás kísérő nélküli kiskorúak esetében kizárólag az ebben a rendeletben meghatározott, korlátozott körülmények között alkalmazható.

(40)  Számos nemzetközi védelem iránti kérelmet a kérelmező belépésére irányuló döntést megelőzően a tagállamok határain vagy tranzitzónáiban nyújtanak be. A tagállamoknak képeseknek kell lenniük arra, hogy olyan elfogadhatósági vagy érdemi vizsgálati eljárásokat biztosítsanak, amelyek jól meghatározott feltételek mellett lehetővé tennék a kérelmek e helyszíneken történő elbírálását. A határon folytatandó eljárás nem lehet négy hétnél hosszabb és ez időszakot követően a kérelmezőket be kell engedni a tagállam területére. A határon folytatandó eljárás csak akkor alkalmazható a határ vagy a tranzitzóna közelében lévő területeken, ha aránytalanul sok kérelmező nyújtja be a határon vagy a tranzitzónában a kérelmét. Határon folytatandó eljárás kísérő nélküli kiskorúak esetében nem alkalmazható.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(43)  Amennyiben egy kérelmező vagy önszántából kifejezetten visszavonja a kérelmét, vagy nem teljesíti az e rendeletből, az (EU) XXX/XXX rendeletből (a Dublini Rendelet) vagy az (EU) XXX/XXX irányelvből (a befogadási feltételekről szóló irányelv) fakadó kötelezettségeit, és ezáltal hallgatólagosan visszavonja a kérelmét, a kérelmet a továbbiakban nem kell vizsgálni, és azt el lehet utasítani, mint amelyet a kérelmező hallgatólagosan visszavont vagy attól elállt, és e határozatot követően ugyanazon kérelmező által a tagállamokban benyújtott minden további kérelem ismételt kérelemnek tekintendő. Ugyanakkor a hallgatólagos visszavonás nem lehet automatikus, hanem a kérelmezőnek biztosítani kell a lehetőséget, hogy jelentést tegyen az elbíráló hatóságnak és bebizonyítsa, hogy az említett kötelezettségeknek rajta kívül álló okokból nem tett eleget.

(43)  Amennyiben egy kérelmező önszántából kifejezetten visszavonja a kérelmét, a kérelmet a továbbiakban nem kell vizsgálni, és azt el lehet utasítani, mint amelyet a kérelmező hallgatólagosan visszavont vagy attól elállt.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(43a)  A hallgatólagos visszavonás nem lehet automatikus, és nem járhat a kérelem automatikus elutasításával, csupán annak ideiglenes felfüggesztésével. A kérelmezőnek különösen lehetőséget kell biztosítani arra, hogy megjelenjen az eljáró hatóság előtt, és bebizonyítsa, hogy az említett kötelezettségeknek rajta kívül álló okokból nem tett eleget. Ebben az esetben folytatják a kérelem vizsgálatát.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(44)  Amennyiben egy kérelmező ismételt kérelemért folyamodik anélkül, hogy új bizonyítékokat vagy megállapításokat terjesztene elő, amelyek jelentősen növelnék annak valószínűségét, hogy elismerjék őt nemzetközi védelem jogosultjaként, vagy amelyek a korábbi kérelem elfogadhatatlanság okán történő elutasításához vezető indokokkal kapcsolatosak, ez az ismételt kérelem nem képezheti új teljes vizsgálati eljárás tárgyát. Ezekben az esetekben res judicata elvvel összhangban a kérelmeket előzetes elfogadhatósági vizsgálatot követően elfogadhatatlanság vagy nyilvánvaló megalapozatlanság okán el kell utasítani, amennyiben a kérelem olyan egyértelműen nélkülözi a lényegi elemet vagy olyannyira visszaélésszerű, hogy előreláthatóan nem vezet pozitív eredményre. Az előzetes elfogadhatósági vizsgálatot írásbeli beadványok és személyes meghallgatás alapján kell elvégezni, azonban a személyes meghallgatástól el lehet tekinteni azokban az esetekben, amikor az írásbeli beadványokból kiderül, hogy a kérelmező nem terjeszt elő új elemeket vagy megállapításokat, vagy az nyilvánvalóan nélkülözi a lényegi elemet és előreláthatóan nem vezet pozitív eredményre. Ismételt kérelmek esetén kivételt lehet tenni az egyénnek a tagállam területén maradáshoz való jogát illetően, ha egy ismételt kérelmét elfogadhatatlanság vagy megalapozatlanság okán elutasítottak, vagy egy második vagy további ismételt kérelmei esetén, attól kezdve, hogy a korábbi ismételt kérelmet elfogadhatatlanság, megalapozatlanság vagy nyilvánvaló megalapozatlanság okán elutasító jogerős határozatot követően benyújtották valamely tagállamban.

(44)  Amennyiben egy kérelmező ismételt kérelemért folyamodik anélkül, hogy új bizonyítékokat vagy megállapításokat terjesztene elő, vagy olyanokat, amelyek a korábbi kérelem elfogadhatatlanság okán történő elutasításához vezető indokokkal kapcsolatosak, ez az ismételt kérelem nem képezheti új teljes vizsgálati eljárás tárgyát. Ezekben az esetekben res judicata elvvel összhangban a kérelmeket előzetes elfogadhatósági vizsgálatot követően elfogadhatatlanság vagy nyilvánvaló megalapozatlanság okán el kell utasítani, amennyiben a kérelem egyértelműen nélkülözi a lényegi elemet vagy visszaélésszerű. Az előzetes elfogadhatósági vizsgálatot írásbeli beadványok és személyes meghallgatás alapján kell elvégezni, azonban a személyes meghallgatástól el lehet tekinteni azokban az esetekben, amikor az írásbeli beadványokból kiderül, hogy a kérelmező nem terjeszt elő új elemeket vagy megállapításokat, vagy az nyilvánvalóan nélkülözi a lényegi elemet.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(45)  A nemzetközi védelem iránti kérelmek megalapozottságának vizsgálatakor a fő szempont a kérelmező biztonsága a származási országban. Tekintettel arra, hogy az (EU) XXX/XXX rendelet (a kvalifikációs rendelet) célja, hogy a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelem jogosultjaként való elismerése során a konvergencia magas szintjét érje el, ez a rendelet közös kritériumokat határoz meg a harmadik országok biztonságos származási országokká nyilvánítására, és mivel a valószínűleg megalapozatlan kérelmek gyors feldolgozását támogató elengedhetetlen eszközként meg kell erősíteni a biztonságos származási ország elvét, e rendelet létrehozza a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékét.

(45)  A nemzetközi védelem iránti kérelmek megalapozottságának vizsgálatakor a fő szempont a kérelmező biztonsága a származási országban. Tekintettel arra, hogy az (EU) XXX/XXX rendelet (a kvalifikációs rendelet) célja, hogy a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelem jogosultjaként való elismerése során a konvergencia magas szintjét érje el, ez a rendelet közös kritériumokat határoz meg a harmadik országok biztonságos származási országokká nyilvánítására, és mivel a nemzetközi védelem iránti kérelmek gyors feldolgozását támogató elengedhetetlen eszközként meg kell erősíteni a biztonságos származási ország elvét, e rendelet létrehozza a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékét.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(47)  A harmadik országok uniós szinten biztonságos harmadik országokká nyilvánítását illetően e rendelet tartalmaz ilyen rendelkezéseket. Harmadik országok uniós szintű biztonságos származási országgá nyilvánítására e rendeletnek az ugyanezen rendeletben meghatározott feltételek alapján történő módosításával, és átfogó kutatást, továbbá a tagállamokkal és az érintettekkel történt széles körű egyeztetést is magában foglaló részletes bizonyítékalapú értékelést követően kell sor kerüljön.

törölve

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(48)  A biztonságos származási országok közös uniós jegyzékének és a biztonságos harmadik országok közös uniós jegyzékének létrehozása a biztonságos származási országok tagállami jegyzékei között meglévő egyes különbségekre is megoldást nyújt. A tagállamok fenntartják a jogot arra, hogy olyan jogszabályokat alkalmazzanak vagy vezessenek be, amelyek lehetővé teszik az uniós szinten biztonságos harmadik országoknak nyilvánított vagy az uniós közös jegyzékben szereplő harmadik országoktól eltérő harmadik országok biztonságos származási országnak nyilvánítását, ugyanakkor az ilyen közös minősítés vagy jegyzék létrehozása biztosítja, hogy az elvet valamennyi tagország egységesen alkalmazza azokra a kérelmezőkre, akik a közös jegyzékben szereplő országokból származnak vagy akik valamely biztonságos harmadik országgal kapcsolatban állnak. Mindez elősegíti majd az eljárások alkalmazásának közelítését, és ezáltal visszatartja a nemzetközi védelmet kérelmezők továbbutazásait is. Emiatt a nemzeti jegyzékek vagy minősítések alkalmazásának lehetőségét e rendelet hatálybalépésétől számított öt éven belül meg kell szüntetni.

(48)  A biztonságos származási országok közös uniós jegyzékének létrehozása és a biztonságos származási országok tagállami jegyzékeinek végleges megszüntetése biztosítja, hogy az elvet valamennyi tagország egységesen alkalmazza azokra a kérelmezőkre, akik a közös jegyzékben szereplő országokból származnak, és mindez csak akkor eredményezheti a menekültügyi eljárások teljes körű közelítését az EU-ban, ha összehangolják az eljárási szakaszokat és a határidőket, különösen a gyorsított eljárások esetében. Emiatt a nemzeti jegyzékek vagy minősítések alkalmazásának lehetőségét e rendelet hatálybalépésétől számított három éven belül meg kell szüntetni.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(48a)  A tagállamoknak az átmeneti időszakban gondoskodniuk kell arról, hogy a biztonságos származási országok nemzeti jegyzékei és a közös uniós jegyzékek kölcsönösen követekezetesek legyenek. Egy harmadik országnak a közös uniós jegyzékből való felfüggesztése vagy törlése esetén nem lehet az adott országot nemzeti szinten biztonságos származási országnak tekinteni.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(48b)  A Bizottságnak rendszeresen felül kell vizsgálnia a harmadik országok helyzetét, és javaslatot kell tennie a közös uniós jegyzékbe történő felvételükre a rendelkezésére álló különféle információforrások alapján, ideértve különösen az EKSZ jelentéseit és a tagállamok, az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége, az UNHCR, az Európa Tanács és más illetékes nemzetközi szervezetek, továbbá a nemzeti vagy nemzetközi nem kormányzati szervezetek információit. A Bizottságnak ezt követően adott esetben javaslatot kell kidolgoznia a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékének kibővítésére. Az Európai Parlament és a Tanács számára továbbá lehetőséget kell biztosítani arra, hogy felkérje a Bizottságot, hogy nyújtson be egy adott országnak a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékébe történő felvételére, a jegyzékből történő felfüggesztésére és/vagy eltávolítására irányuló javaslatot.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(48c)  A biztonságos származási országok nemzeti jegyzékeinek összehangolására tekintettel a tagállamok az e rendelet hatálybalépését követő hároméves átmeneti időszakban javaslatokat nyújthatnak be a Bizottságnak egyes országok biztonságos származási országok közös jegyzékébe történő felvételére. A Bizottság megvizsgálja a javaslatokat a benyújtást követő hat hónapon belül a rendelkezésére álló különféle információforrások alapján, ideértve különösen az EKSZ jelentéseit és a tagállamok, az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége, az UNHCR, az Európa Tanács és más érintett nemzetközi szervezetek, továbbá a nemzeti vagy nemzetközi nem kormányzati szervezetek információit. Amennyiben egy harmadik ország felvehető a jegyzékbe, a Bizottság javaslatot nyújt be a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékének kibővítésére.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(50)  E megalapozott értékelés céljából a Bizottságnak figyelembe kell vennie a rendelkezésére álló valamennyi információforrást, különösképpen az Európai Tanács által tagjelölt országnak nyilvánított harmadik országokra vonatkozó, az elért eredményekről szóló éves bizottsági jelentéseket, az Európai Külügyi Szolgálat rendszeres jelentéseit és a tagállamok, az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége, az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosa, az Európa Tanács és más érintett nemzetközi szervezetek által adott információkat. A Bizottság valamely harmadik ország uniós szinten biztonságos harmadik országgá nyilvánításának vagy a harmadik országnak a közös uniós jegyzékben való szereplésének felfüggesztését hat hónappal meghosszabbíthatja, és a meghosszabbítást egy alkalommal megújíthatja. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytat, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(50)  E megalapozott értékelés céljából a Bizottságnak figyelembe kell vennie a rendelkezésére álló valamennyi információforrást, különösképpen az Európai Tanács által tagjelölt országnak nyilvánított harmadik országokra vonatkozó, az elért eredményekről szóló éves bizottsági jelentéseket, az Európai Külügyi Szolgálat rendszeres jelentéseit és a tagállamok, az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége, az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosa, az Európa Tanács és más érintett kormányzati és nem kormányzati nemzetközi szervezetek által adott információkat. A Bizottság valamely harmadik ország uniós szinten biztonságos harmadik országgá nyilvánításának vagy a harmadik országnak a közös uniós jegyzékben való szereplésének felfüggesztését hat hónappal meghosszabbíthatja, és a meghosszabbítást egy alkalommal megújíthatja. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytat, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(51)  Ha a felhatalmazáson alapuló jogi aktus érvényességének és a meghosszabbítás ideje letelt, új felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása hiányában a harmadik ország uniós szinten biztonságos származási országgá nyilvánítása vagy biztonságos származási országok közös uniós jegyzékében való szerepeltetés nem függeszthető fel. Ez nem érinti a harmadik országnak a jegyzékből való eltávolításáról szóló módosítási javaslatot.

(51)  Ha a felhatalmazáson alapuló jogi aktus érvényességének és a meghosszabbítás ideje letelt, új felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása hiányában a harmadik országnak a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékében valófelfüggesztését meg kell szüntetni. A kérdéses harmadik ország biztonságos származási országok közös uniós jegyzékébe való újbóli felvétele céljából a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(52)  A Bizottság az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének segítségével rendszeresen felülvizsgálja a biztonságos származási országok vagy a biztonságos harmadik országok közös uniós jegyzékéből eltávolított harmadik országokban fennálló helyzetet, ideértve azt az esetet is, ha valamely tagállam értesíti a Bizottságot, hogy megalapozott értékelés alapján úgy ítéli meg, hogy az adott harmadik ország helyzetében bekövetkezett változás folytán ismét teljesíti a biztonságossá nyilvánításra e rendeletben meghatározott feltételeket. Ilyen esetben a tagállam csak akkor nyilváníthatja nemzeti szinten az adott harmadik országot biztonságos származási országgá vagy biztonságos harmadik országgá, ha a Bizottság nem emel kifogást az ilyen kijelölés ellen. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ezek a feltételek teljesülnek, javasolhatja a harmadik országok uniós szinten biztonságossá nyilvánítását vagy a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékének a harmadik ország felvételével történő módosítását.

(52)  A Bizottság az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének segítségével rendszeresen felülvizsgálja a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékéből eltávolított harmadik országokban fennálló helyzetet, ideértve azt az esetet is, ha valamely tagállam értesíti a Bizottságot, hogy megalapozott értékelés alapján úgy ítéli meg, hogy az adott harmadik ország helyzetében bekövetkezett változás folytán ismét teljesíti a biztonságossá nyilvánításra e rendeletben meghatározott feltételeket. Ilyen esetben a tagállam csak akkor nyilváníthatja nemzeti szinten az adott harmadik országot biztonságos származási országgá, ha a Bizottság nem emel kifogást az ilyen kijelölés ellen. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ezek a feltételek teljesülnek, javasolhatja a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékének a harmadik ország felvételével történő módosítását.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(53)  A biztonságos származási országok vonatkozásában a 2015. július 20-i Bel- és Igazságügyi Tanácsnak – amelynek során a tagállamok egyetértettek abban, hogy a Nyugat-Balkán biztonságának valamennyi tagállam általi értékelését prioritásként kell kezelni – a biztonságos származási országokról szóló következtetéseit követően 2015. szeptember 2-án az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége egy szakértői szintű ülést szervezett a tagállamokkal, ahol széles körű egyetértés volt a tekintetben, hogy Albániát, Bosznia-Hercegovinát, Koszovót*29, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságot, Montenegrót, Szerbiát és Törökországot e rendelet értelmében biztonságos származási országnak kell tekinteni.

törölve

__________________

29 * Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (99) ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(62)  Törökország tekintetében az üldöztetés vagy embertelen bánásmód elleni védelem jogalapját megfelelően biztosítják az emberi jogokra vonatkozó és hátrányos megkülönböztetés elleni anyagi jogi és eljárásjogi szabályok, ideértve azt is, hogy az ország tagja valamennyi fontos nemzetközi emberi jogi szerződésnek. 2014-ben az Emberi Jogok Európai Bírósága 2 899 kérelemből 94 esetében talált jogsértést. Nincs jele a saját állampolgárok olyan harmadik országokba való kiutasításával, kitoloncolásával vagy kiadatásával kapcsolatos incidenseknek, ahol többek között komolyan fenyegeti az a veszély, hogy halálra ítélik, kínozzák, üldözik vagy más embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek vetik alá, vagy ahol az életét vagy a szabadságát veszély fenyegetné a faji hovatartozása, vallása, nemzetisége, szexuális irányultsága, valamely társadalmi csoporthoz tartozása vagy politikai meggyőződése miatt; illetve amely esetében komolyan fennáll annak a veszélye, hogy kiutasítják, kitoloncolják vagy kiadják egy másik ilyen országba. 2014-ben a tagállamok megítélése szerint a török állampolgárok által benyújtott menedékjog iránti kérelmek 23,1 %-a (310) volt megalapozott. Egy tagállam nyilvánította Törökországot biztonságos származási országnak. Törökországot az Európai Tanács tagjelölt országnak nyilvánította és megkezdődtek a tárgyalások. Az értékelés időpontjában Törökország kellőképpen teljesítette az Európai Tanács 1993. június 21–22-i koppenhágai ülésén meghatározott politikai feltételeket, amelyek a demokráciát szavatoló intézményi stabilitásra, a jogállamiság elvére, az emberi jogokra, valamint a kisebbségek tiszteletben tartására és védelmére vonatkoznak, és Törökországnak továbbra is meg kell felelnie az említett követelményeknek annak érdekében, hogy taggá váljon az elért eredményekről szóló éves jelentésekben foglalt ajánlásokkal összhangban.

törölve

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(63)  A menekült jogállás vagy kiegészítő védelmi jogállás visszavonása tekintetében, és különösen jogállásnak az (EU) XXX/XXX rendelet (a kvalifikációs rendelet) alapján elvégzendő rendszeres felülvizsgálatát illetően a tagállamok biztosítják, hogy a nemzetközi védelmet élvező személyeket megfelelően tájékoztatják jogállásuk esetleges újbóli megvizsgálásáról, és hogy lehetővé teszik számukra észrevételeik észszerű időben történő, írásbeli nyilatkozat és személyes meghallgatás formájában történő előterjesztését, mielőtt a hatóságok meghozzák indokolt határozatukat a jogállás visszavonásáról.

(63)  A menekült jogállás vagy kiegészítő védelmi jogállás visszavonása tekintetében a tagállamok biztosítják, hogy a nemzetközi védelmet élvező személyeket megfelelően tájékoztatják jogállásuk esetleges újbóli megvizsgálásáról, és hogy lehetővé teszik számukra észrevételeik észszerű időben történő, írásbeli nyilatkozat és személyes meghallgatás formájában történő előterjesztését, mielőtt a hatóságok meghozzák indokolt határozatukat a jogállás visszavonásáról.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(65)  A kérelmezőnek ahhoz, hogy a hatékony jogorvoslathoz való jogát gyakorolni tudja, lehetővé kell tenni, hogy a tagállam területén maradjon mindaddig, amíg az alsó szintű fellebbezés benyújtásának határideje le nem telik, és ha ezt a jogot a meghatározott határidőn belül gyakorolják, a jogorvoslat kimeneteléig. Valamely fellebbezés felfüggesztő hatálya csupán az e rendeletben meghatározott korlátozott esetekben nem automatikus, valamint ha a kérelmezőnek kérnie kellene a bíróságot valamely kiutasítási határozat végrehajtásának felfüggesztésére vagy a bíróság hivatalból így tenne. Amennyiben valamely jogorvoslati jog automatikus felfüggesztő hatályával kapcsolatban kivételt alkalmaznak, a kérelmező védelemhez való jogát ennek megfelelően garantálni kell a szükséges tolmácsolás és ingyenes jogi segítségnyújtás biztosítása révén, valamint azzal, hogy elégséges időt biztosítanak a kérelmezőnek, hogy felkészüljön és kérelmét a bíróság előtt előadja. Ezenfelül ebben a keretrendszerben a bíróságnak ténybeli és jogi szempontból meg kell tudnia vizsgálni a nemzetközi védelem megtagadásáról szóló határozatot. A kérelmező számára lehetővé kell tenni, hogy a tagállam területén maradjon az eljárás végéig függetlenül attól, hogy ott marad-e. Ezt a határozatot azonban egy hónapon belül meg kell hozni.

(65)  A kérelmezőnek ahhoz, hogy a hatékony jogorvoslathoz való jogát gyakorolni tudja, lehetővé kell tenni, hogy a tagállam területén maradjon mindaddig, amíg az alsó szintű fellebbezés benyújtásának határideje le nem telik, és ha ezt a jogot a meghatározott határidőn belül gyakorolják, a jogorvoslat kimeneteléig.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Ez a rendelet nem alkalmazható a tagállamok képviseleteihez benyújtott nemzetközi védelem, illetve diplomáciai vagy területi menedékjog iránti kérelmekre.

törölve

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok dönthetnek úgy is, hogy ezt a rendeletet a tagállamok harmadik országbeli képviseleteihez benyújtott, nemzetközi védelem, illetve diplomáciai vagy területi menedékjog iránti kérelmekre alkalmazzák.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ca)  „hontalan személy”: olyan személy, akit egy állam sem tart saját joga alapján állampolgárának;

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

e)  „eljáró hatóság”: bármely kvázi bírói testület vagy közigazgatási szerv, amely a tagállamban a nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálására és az elsőfokú határozat meghozatalára hatáskörrel rendelkezik;

e)  „eljáró hatóság”: bármely bírói testület vagy közigazgatási szerv, amely a tagállamban a nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálására és az elsőfokú határozat meghozatalára hatáskörrel rendelkezik;

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

i)  „ismételt kérelem”: a korábbi nemzetközi védelem iránti kérelem ügyében hozott jogerős határozat után bármely tagállamban benyújtott további kérelem, ideértve azon eseteket is, amikor a kérelmet az eljáró hatóság a kérelem kifejezett visszavonása miatt elutasította vagy hallgatólagos visszavonás miatt elálltnak tekintette;

i)  „ismételt kérelem”: egy jogerős határozat után bármely tagállamban benyújtott, nemzetközi védelem iránti további kérelem, amely az előző kérelemben már megvizsgált elemekre alapul, továbbá kifejezett visszavonás esetében benyújtott ilyen kérelem;

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a nemzetközi védelem iránti kérelmek befogadása, nyilvántartásba vétele és megvizsgálása;

a)  a nemzetközi védelem iránti kérelmek megvizsgálása;

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Valamennyi tagállam biztosítja, hogy a fenti hatóság megfelelő eszközökkel – ideértve kellő számú szakszemélyzettel – rendelkezzen ahhoz, hogy e rendelettel összhangban elláthassa feladatait. Ennek érdekében valamennyi tagállam rendszeresen értékeli az eljáró hatóság igényeit, hogy biztosítani tudja, hogy mindig olyan helyzetben legyen, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelmekkel hatékonyan tudjon foglalkozni, különösen aránytalanul nagyszámú, egyidejűleg benyújtott kérelmek befogadása során.

(2)  Valamennyi tagállam biztosítja, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok megfelelő eszközökkel – ideértve kellő számú szakszemélyzettel – rendelkezzenek ahhoz, hogy e rendelettel összhangban elláthassák feladataikat. Ennek érdekében valamennyi tagállam rendszeresen értékeli az eljáró hatóság igényeit, hogy biztosítani tudja, hogy mindig olyan helyzetben legyen, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelmekkel hatékonyan tudjon foglalkozni, különösen aránytalanul nagyszámú, egyidejűleg benyújtott kérelmek befogadása során.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A következő hatóságok feladata a nemzetközi védelem iránti kérelmek befogadása és nyilvántartásba vétele, valamint a kérelmezők tájékoztatása arról, hol és hogyan kell benyújtani a nemzetközi védelem iránti kérelmet:

A következő hatóságok feladata a nemzetközi védelem iránti kérelmek befogadása és nyilvántartásba vétele, valamint a kérelmezők tájékoztatása arról, hol és hogyan kell benyújtani a nemzetközi védelem iránti kérelmet. Ezek a hatóságok semmilyen esetben sem hozhatnak érdemi döntést a nemzetközi védelem iránti kérelemről

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  bevándorlási hatóságok;

c)  kormányzati bevándorlási hatóságok;

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A felelős tagállam eljáró hatóságát a nemzetközi védelem iránti kérelmek befogadása, nyilvántartásba vétele és megvizsgálása végett a következők is segíthetik:

(4)  A felelős tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságait a nemzetközi védelem iránti kérelmek befogadása, nyilvántartásba vétele és megvizsgálása végett a következők is segíthetik:

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ba)  nemzeti és nemzetközi szövetségek független szakértői, akik az illetékes tagállam által vezetett külön nyilvántartásban szerepelnek.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A tagállamok biztosítják, hogy az eljáró hatóság vagy bármely más, a (3) bekezdéssel összhangban a nemzetközi védelem iránti kérelem befogadására és nyilvántartásba vételére hatáskörrel rendelkező hatóság személyzete az e rendelet alkalmazása során teljesítendő feladatokhoz megfelelő ismeretekkel rendelkezzen és részesüljön az azokhoz szükséges képzésben.

(5)  A tagállamok biztosítják, hogy az (1) és a (2) bekezdéssel összhangban hatáskörrel rendelkező hatóságok személyzete az e rendelet alkalmazása során teljesítendő feladatokhoz megfelelő ismeretekkel rendelkezzen, előzőleg részesüljön az azokhoz szükséges, az (EU) XXX/XXX rendelet (az EU Menekültügyi Ügynökségéről szóló rendelet) 7. cikkének (4) bekezdése szerinti képzésben, továbbá megkapja a szükséges utasításokat.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A hatóságok e rendelet alkalmazása során biztosítják a munkájuk során megszerzett valamennyi információ bizalmas jellegét.

(1)  Az 5. cikk szerint hatáskörrel rendelkező hatóságok biztosítják a munkájuk során megszerzett valamennyi információ bizalmas jellegét.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  az állítólagos üldözőktől vagy a súlyos sérelem állítólagos elkövetőitől oly módon megszerezni bármely információt, amely azt eredményezné, hogy az említettek közvetlen tájékoztatást kapnak arról, hogy az érintett kérelmező nemzetközi védelemért folyamodott, továbbá amely a kérelmező vagy eltartottjai testi épségét, vagy a még a származási országban élő családtagjainak szabadságát és biztonságát veszélyeztetné.

b)  az állítólagos üldözőktől vagy a súlyos sérelem állítólagos elkövetőitől információt szerezni.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a 27. cikk (1) bekezdése második albekezdésének a) és b) pontjában említett adatok közlése;

a)  a 27. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) és b) pontjában említett adatok közlése;

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Amennyiben valamely kérelmező megtagadja az együttműködést és nem adja meg a kérelem elbírálásához szükséges adatokat és nem szolgáltat ujjnyomatot vagy arcképmást, és a hatáskörrel rendelkező hatóságok megfelelően tájékoztatták ezt a személyt kötelességeiről és biztosították, hogy az tényleges lehetősége legyen arra, hogy ezeknek a kötelességeknek megfeleljen, az érintett személy kérelmét a 39. cikkben említett eljárással összhangban elállás okán el kell utasítani.

(3)  Amennyiben valamely kérelmező megtagadja az együttműködést és nem adja meg a 27. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) és b) pontja szerinti adatokat és nem szolgáltat ujjnyomatot vagy arcképmást, és a hatáskörrel rendelkező hatóságok megfelelően tájékoztatták ezt a személyt kötelességeiről és azok következményeiről, és biztosították, hogy az tényleges lehetősége legyen arra, hogy ezeknek a kötelességeknek megfeleljen, az érintett személy kérelmét a 39. cikkben említett eljárással összhangban elállás okán el lehet utasítani. Az ujjnyomat vagy arcképmás megszerzése során az erőszak bármilyen alkalmazása tilos és büntetendő.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A kérelmezőnek közölnie kell azon tagállam eljáró hatóságával, amelyben tartózkodni köteles, a tartózkodási helyét vagy címét vagy egy olyan telefonszámot, amelyen az eljáró hatóság vagy más, hatáskörrel rendelkező hatóságok elérhetik. A kérelmezőnek minden változásról értesítenie kell az eljáró hatóságot. A kérelmező minden értesítést csak az általa legutóbbiként megadott tartózkodási helyén vagy címén vehet át, különösen, ha a kérelmet a 28. cikkel összhangban nyújtja be.

(4)  A kérelmezőnek közölnie kell azon tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával, amelyben tartózkodni köteles, a tartózkodási helyét, címét vagy egy olyan telefonszámot és e-mail címet, amelyen az eljáró hatóság elérheti. A kérelmezőnek minden változásról értesítenie kell az eljáró hatóságot. A kérelmező minden értesítést csak az általa legutóbbiként megadott tartózkodási helyén vagy címén vehet át, különösen, ha a kérelmet a 28. cikkel összhangban nyújtja be.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)  Amennyiben a kérelem elbírálásához szükséges, a kérelmezőt vagy annak dolgait a hatáskörrel rendelkező hatóságok átvizsgálhatják. A biztonsági okokból végzett átvizsgálás kivételével, a kérelmezőnek az e rendelet szerinti átvizsgálását a kérelmezővel megegyező nemű személynek kell végeznie, az emberi méltóság és a fizikai és pszichikai integritás teljes körű tiszteletben tartásával;

(7)  Amennyiben a kérelem elbírálásához szükséges, a kérelmezőt vagy annak dolgait az eljáró hatóságok átvizsgálhatják. A biztonsági okokból végzett átvizsgálás kivételével, a kérelmezőnek az e rendelet szerinti átvizsgálását a kérelmezővel megegyező nemű személynek kell végeznie, az emberi méltóság és a fizikai és pszichikai integritás teljes körű tiszteletben tartásával;

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az eljáró hatóság a kérelmezőkkel az általuk értett vagy észszerűen feltételezhetően értett nyelven a következőket közli:

A hatáskörrel rendelkező hatóság a kérelmezőkkel az általuk értett nyelven, tömören, könnyen hozzáférhető módon, világos és egyszerű nyelvezetet alkalmazva a következőket közli:

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  eljárásbeli jogaik és kötelezettségeik, ideértve azt a kötelezettséget, hogy azon tagállam területén kell maradniuk, ahol az (EU) XXX/XXX rendelettel (a Dublini Rendelet) összhangban tartózkodniuk kell;

c)  eljárásbeli jogaik és kötelezettségeik, ideértve a más tagállamok területén tartózkodó családtagjaikkal való családegyesítés lehetőségét az (EU) XXX/XXX rendelettel (a Dublini Rendelet) összhangban;

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ea)  támogatás állami költségen történő igénybevételéhez való jog az eljárás valamennyi szakaszában és fokán;

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

h)  az eljáró hatóság döntésének eredménye, az említett határozat indokolása, valamint a nemzetközi védelem megadását megtagadó határozat következményei, valamint hogy az említett határozat hogyan támadható meg.

h)  az eljáró hatóság döntésének eredménye, az említett határozat indokolása és a határozathozatalhoz figyelembe vett valamennyi elem, valamint a nemzetközi védelem megadását megtagadó határozat következményei, valamint hogy az említett határozat hogyan támadható meg.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az első bekezdésben szereplő tájékoztatást olyan megfelelő időben kell megadni, hogy a kérelmező gyakorolhassa az e rendeletben garantált jogait, és eleget tehessen a 7. cikkben foglalt kötelezettségeinek;

Az első bekezdés a)–g) pontjában szereplő tájékoztatást a nemzetközi védelem iránti kérelem nyilvántartásba vételekor, és minden esetben a 10–11. cikkben említett személyes meghallgatást megelőzően, továbbá olyan megfelelő időben kell megadni, hogy a kérelmező gyakorolhassa az e rendeletben garantált jogait, és eleget tehessen a 7. cikkben foglalt kötelezettségeinek;

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3a)  Az eljáró hatóság lehetőség és szükség szerint a kérelmező számára kulturális közvetítőt biztosít az eljárás és különösen a személyes meghallgatás során történő segítségnyújtás céljából.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  Az eljáró hatóság biztosítja a kérelmezőnek a lehetőséget, hogy kapcsolatba lépjen az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosával vagy a nemzeti jog szerint a kérelmezők számára jogi és egyéb tanácsadást biztosító más szervezetekkel;

(4)  Az eljáró hatóság biztosítja a kérelmezőnek a lehetőséget, hogy kapcsolatba lépjen az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosával vagy a nemzeti jog szerint a kérelmezők számára jogi és egyéb tanácsadást biztosító más szervezetekkel. Ez abban az esetben is alkalmazandó, amikor a kérelmező őrizeti létesítményben vagy határátkelőhelyen tartózkodik.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  Az eljáró hatóság biztosítja, hogy a kérelmezők és adott esetben gyámjuk, jogi és egyéb tanácsadójuk hozzáféréssel rendelkezzenek a kérelmek elbírálásához szükséges, a 33. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett információhoz, valamint a 33. cikk (3) bekezdésében említett szakértők által nyújtott információkhoz, amennyiben az eljáró hatóság a kérelmük ügyében hozott határozat céljából figyelembe vette az említett információkat;

(5)  Az eljáró hatóság biztosítja, hogy a kérelmezők és adott esetben gyámjuk, jogi és egyéb tanácsadójuk hozzáféréssel rendelkezzenek a kérelmek elbírálásához szükséges, a 33. cikk (2) bekezdésének b), c) és e) pontjában említett információhoz, valamint a 33. cikk (3) bekezdésében említett szakértők által nyújtott információkhoz, amennyiben az eljáró hatóság a kérelmük ügyében hozott határozat céljából figyelembe vette az említett információkat.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  Az eljáró hatóság a kérelmezőt észszerű időn belül tájékoztatja a kérelme ügyében hozott határozatról. Ha a kérelmezőt gyám, jogi vagy egyéb tanácsadó képviseli, az eljáró hatóságok a határozatot kézbesíthetik a kérelmező helyett a jogi vagy egyéb tanácsadó részére.

(6)  Az eljáró hatóság a kérelmezőt öt munkanapon belül értesíti a kérelme ügyében hozott határozatról. Ha a kérelmezőt gyám, jogi vagy egyéb tanácsadó képviseli, az eljáró hatóságok a határozatról a gyámot, a jogi vagy egyéb tanácsadót is értesítik.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A maradáshoz való jog nem jogosít tartózkodási engedélyre és nem jogosítja fel a kérelmezőt hogy az (EU) XXX/XXX irányelv (a befogadási feltételekről szóló irányelv) 6. cikkében említett engedély nélkül más tagállam területére utazzon.

(2)  A maradáshoz való jog ideiglenes tartózkodási engedélyre jogosít a menedékkérelem benyújtásához. A kérelmezőnek a kérelem megvizsgálása során nincs joga arra, hogy az (EU) XXX/XXX irányelv (a befogadási feltételekről szóló irányelv) 6. cikkében említett engedély nélkül más tagállam területére utazzon.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai visszavonhatják a kérelmezőnek közigazgatási eljárás során a területükön maradáshoz való jogát, amennyiben:

(3)  A felelős tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai visszavonhatják a kérelmezőnek közigazgatási eljárás során a területükön maradáshoz való jogát, amennyiben:

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  Egy tagállam a (3) bekezdés b) pontja alapján csak akkor adhatja ki a kérelmezőt egy harmadik ország számára, ha az eljáró hatóságok megbizonyosodtak afelől, hogy a kiadatási határozat nem okoz az adott tagállam nemzetközi és uniós kötelezettségeit sértő közvetlen vagy közvetett visszaküldést (refoulement).

(4)  Egy tagállam a (3) bekezdés b) pontja alapján csak akkor adhatja ki a kérelmezőt egy harmadik ország számára vagy akkor utasíthatja ki, ha az eljáró hatóságok megbizonyosodtak afelől, hogy a kiadatási határozat vagy a kiutasításról szóló végzés nem okoz az adott tagállam nemzetközi és uniós kötelezettségeit sértő közvetlen vagy közvetett visszaküldést (refoulement).

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az elfogadhatósági meghallgatáson a kérelmező számára lehetővé kell tenni, hogy megfelelő indokokkal támassza alá, miért nem alkalmazhatóak a 36. cikk (1) bekezdésében meghatározott elfogadhatósági okok az ő konkrét esetében.

(2)  Az elfogadhatósági meghallgatáson a kérelmező számára lehetővé kell tenni, hogy indokokkal támassza alá, miért nem alkalmazhatóak a 36. cikk (1) bekezdésében meghatározott elfogadhatósági okok az ő konkrét esetében.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Mielőtt az eljáró hatóságok valamely nemzetközi védelem iránti kérelemről érdemi határozatot hoznak, a kérelmező számára lehetővé kell tenni, hogy kérelme ügyében érdemi meghallgatásra kerüljön sor.

(1)  Mielőtt az eljáró hatóságok valamely nemzetközi védelem iránti kérelemről érdemi határozatot hoznak, a kérelmező számára lehetővé kell tenni, hogy kérelme ügyében érdemi meghallgatásra kerüljön sor. Az említett meghallgatásra az elfogadhatósággal kapcsolatos meghallgatással egyidejűleg kerülhet sor.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az érdemi meghallgatás során a kérelmező számára megfelelő módon lehetővé kell tenni, hogy előadja az (EU) XXX/XXX rendelet (a kvalifikációs rendelet) szerinti kérelmének megalapozásához szükséges elemeket, és valamennyi rendelkezésére álló elemet a lehető legteljesebb módon közölnie kell. A kérelmező számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy magyarázattal szolgálhasson a nyilatkozataiban esetlegesen szereplő hiányosságok vagy következetlenségek vagy ellentmondások indokolására.

(2)  Az érdemi meghallgatás során a kérelmező számára lehetővé kell tenni, hogy előadja az (EU) XXX/XXX rendelet (a kvalifikációs rendelet) szerinti kérelmének megalapozásához szükséges elemeket, és valamennyi rendelkezésére álló elemet a lehető legteljesebb módon közölnie kell. A kérelmező számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy magyarázattal szolgálhasson a nyilatkozataiban esetlegesen szereplő hiányosságok vagy következetlenségek vagy ellentmondások indokolására.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A kérelem érdemi részéről szóló meghallgatást végző személy nem viselhet katonai vagy rendészeti egyenruhát.

törölve

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3a)  A kérelem elfogadhatóságáról és/vagy érdemi részéről szóló személyes meghallgatást végző személy nem viselhet katonai vagy rendészeti egyenruhát.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  Amennyiben a harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalanok aránytalan számú egyidejű nemzetközi védelem iránti kérelme megnehezíti a gyakorlatban, hogy az eljáró hatóság valamennyi kérelmező személyes meghallgatását időben folytassa le, az eljáró hatóságnak az említett meghallgatások lefolytatásához segítséget nyújthat az 5. cikk (4) bekezdésének a) pontjában említett más tagállamok hatóságainak személyzete vagy az 5. cikk (4) bekezdésének b) pontjában említett Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének kiküldött szakértői.

törölve

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  A meghallgatást végző személynek képesnek kell lennie a kérelem hátterében álló személyes és általános körülmények figyelembevételére, ideértve a kérelmező kulturális gyökereit, korát, nemét, szexuális irányultságát, nemi azonosságát és kiszolgáltatott helyzetét is. A kérelmezők meghallgatását végző személyzetnek általánosságban ismerniük kell azokat a problémákat, amelyek hátrányosan befolyásolhatják a kérelmezőknek a meghallgatásban történő részvételre való képességét, például fel kell tudniuk ismerni az adott személy esetleges korábbi kínzására utaló jeleket.

(6)  A meghallgatást végző személynek képesnek kell lennie a kérelem hátterében álló személyes és általános körülmények figyelembevételére, ideértve a kérelmező származási országának általános körülményeit, a kérelmező kulturális gyökereit, korát, nemét, szexuális irányultságát, nemi azonosságát és kiszolgáltatott helyzetét is. A kérelmezők meghallgatását végző személyzetnek általánosságban ismerniük kell azokat a problémákat, amelyek hátrányosan befolyásolhatják a kérelmezőknek a meghallgatásban történő részvételre való képességét, például fel kell tudniuk ismerni az adott személy esetleges korábbi kínzására utaló jeleket.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A személyes meghallgatáshoz olyan tolmácsot kell biztosítani, aki képes megfelelően kommunikálni a kérelmezővel és a meghallgatást végző személlyel. A kommunikáció nyelveként a kérelmező által előnyben részesített nyelvet kell választani, kivéve, ha van más olyan nyelv is, amelyet észszerűen feltételezhetően megért, és amelyen érthetően képes kommunikálni.

A személyes meghallgatáshoz olyan tolmácsot és szükség és lehetőség szerint kulturális közvetítőt kell biztosítani, aki képes megfelelően kommunikálni a kérelmezővel és a meghallgatást végző személlyel. A tolmácsokat és a közvetítőket előzőleg az (EU) XXX/XXX rendelet (az EU Menekültügyi Ügynökségéről szóló rendelet) 7. cikkének (5) bekezdésében meghatározott képzésben kell részesíteni, amely kiterjed az e cikk (6) bekezdésében felsorolt kérdésekre. A kommunikáció nyelveként a kérelmező által előnyben részesített nyelvet kell választani, kivéve, ha van más olyan nyelv is, amelyet észszerűen feltételezhetően megért, és amelyen érthetően képes kommunikálni. Amennyiben a kérelmező kéri, az eljáró hatóságnak biztosítania kell, hogy a meghallgatást végző személyek és a tolmácsok és a kulturális közvetítők a kérelmezővel azonos neműek legyenek, amennyiben erre lehetőség van, és ha az eljáró hatóságnak nincs oka feltételezni, hogy e kérés oka nem az, hogy a kérelmezőnek nehézséget jelentene kérelmének indokolását érthető módon előadni.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Az eljáró hatóság vagy az annak segítséget nyújtó, illetve a személyes meghallgatást lefolytató bármely más hatóság vagy szakértő minden személyes meghallgatásról vagy alapos, tényszerű, minden lényeges elemre kiterjedő jegyzőkönyvet, vagy átiratot készít.

(1)  Az eljáró hatóság vagy az annak segítséget nyújtó, illetve a személyes meghallgatást lefolytató bármely más hatóság vagy szakértő minden személyes meghallgatásról minden lényeges elemre kiterjedő jegyzőkönyvet készít.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A személyes meghallgatást audio vagy audiovizuális rögzítőeszközökkel kell rögzíteni. A kérelmezőt az ilyen felvétel készítéséről előre tájékoztatni kell.

(2)  A személyes meghallgatást audio vagy audiovizuális rögzítőeszközökkel kell rögzíteni. A kérelmezőt az ilyen felvétel készítéséről és későbbi felhasználásáról előre tájékoztatni kell. Különös figyelmet kell fordítani a különleges eljárási garanciákat igénylő kérelmezők igényeire.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A kérelmező a személyes meghallgatás végén vagy az eljáró hatóság határozatának meghozatala előtt meghatározott határidőn belül szóban vagy írásban észrevételeket tehessen vagy magyarázattal szolgálhasson a jegyzőkönyvben vagy az átiratban szereplő helytelen fordítások vagy félreértések tekintetében. E célból a kérelmezőt – szükség esetén tolmács segítségével – tájékoztassák a jegyzőkönyv teljes tartalmáról vagy az átirat lényegi elemeiről. Ezt követően a kérelmező megerősítését kell kérni a tekintetben, hogy a jegyzőkönyv tartalma, illetve az átirat hűen visszaadja a meghallgatáson elhangzottakat.

(3)  A kérelmező a személyes meghallgatás végén vagy az eljáró hatóság határozatának meghozatala előtt meghatározott határidőn belül szóban vagy írásban észrevételeket tehessen vagy magyarázattal szolgálhasson a jegyzőkönyvben szereplő helytelen fordítások vagy félreértések tekintetében. E célból a kérelmezőt – szükség esetén tolmács segítségével – tájékoztassák a jegyzőkönyv teljes tartalmáról. Ezt követően a kérelmező megerősítését kell kérni a tekintetben, hogy a jegyzőkönyv tartalma hűen visszaadja a meghallgatáson elhangzottakat, és lehetőséget kell adni számára annak kiegészítésére és helyesbítésére, valamint annak ellenőrzésére, hogy az említett kiegészítések és/vagy helyesbítések bekerültek-e a meghallgatásról készült jegyzőkönyvbe.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  Amennyiben a kérelmező megtagadja annak megerősítését, hogy a személyes meghallgatásról készült jegyzőkönyv tartalma hűen visszaadja a személyes meghallgatáson elhangzottakat, a megtagadás indokolását be kell vezetni a kérelmező iratanyagába. Az eljáró hatóság a kérelem tárgyában akkor is határozatot hozhat, ha a kérelmező megtagadja a fenti megerősítést.

(A magyar változatot nem érinti.)  

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  Az eljáró hatóság határozathozatala előtt a kérelmezők, valamint azok jogi vagy egyéb tanácsadói számára hozzáférést kell biztosítani a jegyzőkönyvhöz, illetve átirathoz vagy a felvételhez.

(5)  Az eljáró hatóság határozathozatala előtt a kérelmezők, valamint azok jogi vagy egyéb tanácsadói számára hozzáférést kell biztosítani a jegyzőkönyvhöz vagy a felvételhez, a kérelem gyorsított eljárás keretében történő megvizsgálása esetén is.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  Amennyiben a kérelem megvizsgálása a gyorsított vizsgálati eljárás alapján történik, az eljáró hatóság dönthet úgy, hogy a jegyzőkönyvhöz a felvétel átiratához a határozat meghozatalával egy időben biztosít hozzáférést.

törölve

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)  A hatáskörrel rendelkező hatóság a felvételt vagy annak átiratát a jogerős határozat meghozatalának időpontjától számított tíz évig megőrzi. A felvételt az említett időszak leteltét követően, vagy ha az egy olyan személlyel kapcsolatos, aki az említett időszak leteltét megelőzően megszerezte valamely tagállam állampolgárságát, amint a tagállam tudomására jut, hogy az adott személy állampolgárságot szerzett, törölni kell.

(7)  A hatáskörrel rendelkező hatóság a felvételt a jogerős határozat meghozatalának időpontjától számított tíz évig megőrzi. A felvételt az említett időszak leteltét követően, vagy ha az egy olyan személlyel kapcsolatos, aki az említett időszak leteltét megelőzően megszerezte valamely tagállam állampolgárságát, amint a tagállam tudomására jut, hogy az adott személy állampolgárságot szerzett, törölni kell.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A kérelmezők számára lehetővé kell tenni, hogy a kérelemmel kapcsolatos ügyeiket illetően hatékonyan konzultálhassanak a nemzeti jogszabályok szerint jogosultsággal vagy engedéllyel rendelkező jogi vagy egyéb tanácsadóval az eljárás valamennyi szakaszában.

(1)  A kérelmezők számára lehetővé kell tenni, hogy a kérelemmel kapcsolatos ügyeiket illetően hatékonyan konzultálhassanak a nemzeti jogszabályok szerint jogosultsággal vagy engedéllyel rendelkező jogi vagy egyéb tanácsadóval az eljárás valamennyi szakaszában és azt követően, hogy a nemzetközi védelem kérelmezésének szándékát kinyilvánítják.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok a kérelmező kérésére ingyenes jogi segítségnyújtást és képviseletet biztosítanak a III. fejezetben előírt közigazgatási eljárásban és az V. fejezetben előírt fellebbezési eljárásban.

(1)  A tagállamok a kérelmező kérésére ingyenes jogi segítségnyújtást és képviseletet biztosítanak a III. fejezetben előírt közigazgatási eljárásban és az V. fejezetben előírt fellebbezési eljárásban, a lehető leggyorsabban azt követően, hogy a nemzetközi védelem kérelmezésének szándékát kinyilvánítják, és minden esetben az említett nyilatkozatot követő két napon belül.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  segítségnyújtás a kérelem és a személyes meghallgatás előkészítésében, ideértve szükség esetén a személyes meghallgatáson való részvételt is;

b)  segítségnyújtás a kérelem és a személyes meghallgatás előkészítésében és részvétel a személyes meghallgatáson;

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  úgy ítélik meg, hogy a kérelem előreláthatóan nem vezet pozitív eredményre;

törölve

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  úgy ítélik meg, hogy a fellebbezés előreláthatóan nem vezet pozitív eredményre;

törölve

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Amennyiben egy hatóság – bíróság kivételével – döntésével azért nem biztosítja az ingyenes jogi segítségnyújtáshoz és képviselethez való jogot, mert a fellebbezés előreláthatóan nem vezet pozitív eredményre, a kérelmezőt megilleti az a jog, hogy az elutasító határozattal szemben tényleges, bíróság előtti jogorvoslattal élhessen, és evégett jogosult ingyenes jogi segítségnyújtást és képviseletet kérni.

törölve

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A tagállamok megkövetelhetik a költségek részleges vagy teljes megtérítését, amennyiben a kérelmező anyagi helyzete jelentős mértékben javul, vagy amennyiben a kérelmező által nyújtott hamis információk alapján került sor a költségkedvezmény megállapítására.

(4)  A tagállamok megkövetelhetik a költségek részleges vagy teljes megtérítését, amennyiben a kérelmező által nyújtott hamis információk alapján került sor a költségkedvezmény megállapítására.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A különleges eljárási garanciákat igénylőként azonosított kérelmezőknek megfelelő támogatást kell nyújtani ahhoz, hogy a nemzetközi védelemre vonatkozó eljárás lefolytatása során mindvégig élhessenek az e rendeletből eredő jogaikkal, és betarthassák az ezen irányelvből eredő kötelezettségeiket.

(2)  A különleges eljárási garanciákat igénylőként azonosított kérelmezőknek megfelelő támogatást kell nyújtani ahhoz, hogy a nemzetközi védelemre vonatkozó eljárás lefolytatása során mindvégig élhessenek az e rendeletből eredő jogaikkal, és betarthassák az ezen irányelvből eredő kötelezettségeiket, szükség és lehetőség szerint rendelkezésükre bocsátva egy kulturális közvetítőt is.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A hatáskörrel rendelkező hatóság nem jelölhet ki egy gyámot egyidejűleg aránytalanul nagyszámú kísérő nélküli kiskorú fölé, ha az a gyámot feladatai hatékony eljárásában akadályozná.

A hatáskörrel rendelkező hatóság nem jelölhet ki egy gyámot egyidejűleg aránytalanul nagyszámú kísérő nélküli kiskorú fölé – és az ilyen kiskorúak száma semmiképpen sem lehet több húsznál –, ha az a gyámot feladatai hatékony eljárásában akadályozná.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(-1)  Amennyiben a kérelmező nyilatkozatai, a rendelkezésre álló bizonyító dokumentumok vagy más releváns információk alapján kételyek merülnek fel azt illetően, hogy a kísérő nélküli kiskorú valóban nem töltötte-e még be a 18. életévét, az eljáró hatóságok képesített szakemberek által elvégzendő pszichoszociális vizsgálatról rendelkezhetnek a kérelmező életkorának a kérelem megvizsgálása céljából történő meghatározására.

Az életkor vizsgálata nem alapulhat kizárólag a kérelmező fizikai megjelenésére vagy viselkedésére.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A kérelem vizsgálata során orvosi vizsgálatot is igénybe vehetnek a kísérő nélküli kiskorú életkorának meghatározásához, amennyiben a kérelmező nyilatkozatai vagy egyéb erre utaló jelek, egyebek mellett pszichoszociális értékelés alapján is kétségük marad afelől, hogy a kérelmező 18 életévét nem töltötte még be. Amennyiben az orvosi vizsgálat eredménye nem meggyőző, vagy 18 év alatti korcsoportra utal, a tagállamok vélelmezik, hogy a kérelmező kiskorú.

(1)  Amennyiben a kísérő nélküli kiskorú életkora az (1) bekezdés szerinti eljárást követően is kétséges, a kérelem vizsgálata során orvosi vizsgálatot is igénybe vehetnek a kísérő nélküli kiskorú életkorának meghatározásához. Az orvosi vizsgálatra csak végső eszközként kerülhet sor. Amennyiben az orvosi vizsgálat eredménye nem meggyőző, vagy 18 év alatti korcsoportra utal, a tagállamok vélelmezik, hogy a kérelmező kiskorú.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  Amennyiben az orvosi vizsgálatot kísérő nélküli kiskorú életkorának megállapítására végzik, az eljáró hatóság biztosítja, hogy a kísérő nélküli kiskorút a nemzetközi védelem iránti kérelmének vizsgálata előtt olyan nyelven, amelyet megért, vagy amelyről észszerűen feltételezhető, hogy megérti, tájékoztatják arról, hogy életkorát orvosi vizsgálattal is megállapíthatják. Ennek a tájékoztatásnak információt kell tartalmaznia a vizsgálati módszerről, valamint az orvosi vizsgálat eredményének a kérelem elbírálását illető lehetséges következményeiről, valamint annak a lehetőségéről és következményeiről, ha a kísérő nélküli kiskorú vagy gyámja megtagadja az orvosi vizsgálaton való vizsgálatot;

(4)  Amennyiben az orvosi vizsgálatot kísérő nélküli kiskorú életkorának megállapítására végzik, az eljáró hatóság biztosítja, hogy a kísérő nélküli kiskorút a nemzetközi védelem iránti kérelmének vizsgálata előtt olyan nyelven, amelyet megért, tájékoztatják arról, hogy életkorát orvosi vizsgálattal is megállapíthatják. Ennek a tájékoztatásnak információt kell tartalmaznia a vizsgálati módszerről, valamint az orvosi vizsgálat eredményének a kérelem elbírálását illető lehetséges következményeiről, valamint annak a lehetőségéről és következményeiről, ha a kísérő nélküli kiskorú vagy gyámja megtagadja az orvosi vizsgálaton való vizsgálatot; Az orvosi vizsgálatra vonatkozó valamennyi dokumentumot csatolni kell a kérelmező aktájához.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  Az ilyen orvosi vizsgálaton való részvétel a kérelmező vagy a gyám általi megtagadása csupán egy megdönthető vélelemnek tekinthető, miszerint a kérelmező nem kiskorú, és nem akadályozza meg az eljáró hatóságot abban, hogy nemzetközi védelem iránti kérelme ügyében határozatot hozzon.

(5)  Az ilyen orvosi vizsgálaton való részvétel a kérelmező vagy a gyám általi megtagadása csupán egy megdönthető vélelemnek tekinthető, miszerint a kérelmező nem kiskorú, és nem szolgálhat a nemzetközi védelem iránti kérelem elutasításának egyetlen indokául.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Nemzetközi védelem iránti kérelmet kell előterjeszteni, ha valamely harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy az eljáró hatóság, illetőleg az 5. cikk (3) vagy (4) cikkében említett hatóságok felé kifejezi azon óhaját, hogy nemzetközi védelemben részesüljön.

Nemzetközi védelem iránti kérelmet kell előterjeszteni, ha valamely harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy az 5. cikkben említett, hatáskörrel rendelkező hatóságok felé kifejezi azon óhaját, hogy nemzetközi védelemben részesüljön.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Amennyiben aránytalanul nagyszámú harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy egyidejűleg kérelmez nemzetközi védelmet, és ez a gyakorlatban megnehezíti a kérelmeknek az előterjesztésétől számított három munkanapon belüli nyilvántartásba vételét, a tagállamok hatóságai e határidőt tíz munkanapra meghosszabbíthatják.

(3)  Amennyiben aránytalanul nagyszámú harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy egyidejűleg kérelmez nemzetközi védelmet, és ez a gyakorlatban megnehezíti a kérelmeknek az előterjesztésétől számított három munkanapon belüli nyilvántartásba vételét, a tagállamok hatóságai e határidőt hét munkanapra meghosszabbíthatják.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A kérelmező a kérelem nyilvántartásba vételétől számított tíz munkanapon belül benyújtja a kérelmet, feltéve, hogy az említett határidőn belül erre ténylegesen lehetősége van.

(1)  A kérelmező a kérelem nyilvántartásba vételétől számított tizenöt munkanapon belül benyújtja a kérelmet, feltéve, hogy az említett határidőn belül erre ténylegesen lehetősége van.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A nemzetközi védelem iránti kérelmek befogadásáért és nyilvántartásba vételéért felelős hatóság tájékoztatja a kérelmezőt, hogy a kérelemre vonatkozó határozat meghozatalát követően csak olyan új elemeket terjeszthet elő, amelyek a kérelme elbírálása szempontjából relevánsak, és amelyekről korábban nem lehetett tudomása, illetve a helyzetében bekövetkezett változásokkal függnek össze.

A nemzetközi védelem iránti kérelmek befogadásáért és nyilvántartásba vételéért felelős hatóság tájékoztatja a kérelmezőt, hogy a kérelemre vonatkozó határozat meghozatalát követően csak olyan új elemeket terjeszthet elő, amelyek a kérelme elbírálása szempontjából relevánsak, illetve amelyek a helyzetében bekövetkezett változásokkal függnek össze.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Amennyiben arra utaló jelek vannak, hogy őrizeti létesítményekben fogva tartott vagy külső határon lévő határátkelőhelyen – ideértve a tranzitzónákat is – lévő harmadik országbeli vagy hontalan állampolgárok nemzetközi védelmet igényelhetnek, a hatáskörrel rendelkező hatóságok tájékoztatják őket arról a lehetőségről, hogy nemzetközi védelemért folyamodhatnak, különösen ha:

(1)  A hatáskörrel rendelkező hatóságok tájékoztatják az őrizeti létesítményekben fogva tartott vagy külső határon lévő határátkelőhelyen – ideértve a tranzitzónákat is – lévő harmadik országbeli vagy hontalan állampolgárokat arról a lehetőségről, hogy nemzetközi védelemért folyamodhatnak, különösen ha:

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

-a)  valószínű, hogy a személy a 19. és a 20. cikk értelmében különleges eljárási garanciákat igényel;

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A hatáskörrel rendelkező hatóságok megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy a nemzetközi védelemre vonatkozó eljáráshoz való hozzájutás megkönnyítése érdekében tolmácsolási szolgáltatásokat lehessen igénybe venni.

(2)  A hatáskörrel rendelkező hatóságok megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy a nemzetközi védelemre vonatkozó eljáráshoz való hozzájutás megkönnyítése érdekében tolmácsolási, illetve szükség és lehetőség szerint kulturális közvetítői szolgáltatásokat lehessen igénybe venni.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Amennyiben valamely kérelmező a 28. cikk (1) bekezdésében említett tíz munkanapon belül nem nyújt be kérelmet a házastársa vagy élettársa nevében az (1) bekezdésben meghatározottak szerint, a házastársnak vagy élettársnak biztosítani kell a lehetőséget, hogy az első tíznapos határidő lejártától kezdődően további tíz napon belül saját nevében benyújtsa a kérelmet. Amennyiben a házastárs vagy élettárs e tíz további munkanapon belül továbbra sem nyújtja be kérelmét, a kérelmet a 39. cikkben meghatározott eljárással összhangban elállás okán elutasítják.

(3)  Amennyiben valamely kérelmező a 28. cikk (1) bekezdésében említett tizenöt munkanapon belül nem nyújt be kérelmet a házastársa vagy élettársa nevében az (1) bekezdésben meghatározottak szerint, a házastársnak vagy élettársnak biztosítani kell a lehetőséget, hogy az első tizenöt munkanapos határidő lejártától kezdődően további tizenöt munkanapon belül saját nevében benyújtsa a kérelmet. Amennyiben a házastárs vagy élettárs e tizenöt további munkanapon belül továbbra sem nyújtja be kérelmét, a kérelmet a 39. cikkben meghatározott eljárással összhangban elállás okán elutasítják.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  Amennyiben valamely kérelmező a 28. cikk (1) bekezdésében említett tíz munkanapon belül nem nyújt be kérelmet az eltartott nagykorú nevében az (1) bekezdésben meghatározottak szerint, az eljáró hatóság kérelmet nyújt be az eltartott nagykorú nevében, amennyiben az adott személy személyes helyzetének egyéni értékelése alapján azon a véleményen van, hogy az eltartott nagykorú nemzetközi védelmet igényel.

(4)  Amennyiben valamely kérelmező a 28. cikk (1) bekezdésében említett tizenöt munkanapon belül nem nyújt be kérelmet az eltartott nagykorú nevében az (1) bekezdésben meghatározottak szerint, az 5. cikk értelmében hatáskörrel rendelkező hatóság kérelmet nyújt be az eltartott nagykorú nevében, amennyiben az adott személy személyes helyzetének egyéni értékelése alapján azon a véleményen van, hogy az eltartott nagykorú nemzetközi védelmet igényel.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9)  Amennyiben a kísérővel rendelkező kiskorú felügyeletéért felelős nagykorú a 28. cikk (1) bekezdésében említett tíz munkanapon belül nem nyújt be kérelmet a kiskorú nevében, a kiskorút tájékoztatni kell arról a lehetőségről, hogy saját nevében kérelmet nyújtson be, továbbá biztosítani kell számára a lehetőséget, hogy az első tíznapos határidő lejártától kezdődően további tíz napon belül saját nevében benyújtsa a kérelmet, amennyiben az érintett tagállam nemzeti joga szerinti eljárásokban cselekvőképességgel rendelkezik. Amennyiben a kiskorú e további tíz napon belül nem nyújtja be a saját nevében a kérelmet, a kérelmet a 39. cikkben említett eljárással összhangban elállás okán elutasítják.

(9)  Amennyiben a kísérővel rendelkező kiskorú felügyeletéért felelős nagykorú a 28. cikk (1) bekezdésében említett tizenöt munkanapon belül nem nyújt be kérelmet a kiskorú nevében, a kiskorút tájékoztatni kell arról a lehetőségről, hogy saját nevében kérelmet nyújtson be, továbbá biztosítani kell számára a lehetőséget, hogy az első tizenöt munkanapos határidő lejártától kezdődően további tizenöt munkanapon belül saját nevében benyújtsa a kérelmet, amennyiben az érintett tagállam nemzeti joga szerinti eljárásokban cselekvőképességgel rendelkezik. Amennyiben a kiskorú e további tizenöt munkanapon belül nem nyújtja be a saját nevében a kérelmet, az 5. cikk értelmében hatáskörrel rendelkező hatóság kérelmet nyújt be a kiskorú nevében, amennyiben az adott személy helyzetének egyéni értékelése alapján azon a véleményen van, hogy a kiskorú nemzetközi védelmet igényel.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Kísérő nélküli kiskorú esetében a kérelem benyújtására a 28. cikk (1) bekezdésében előírt tíz munkanapos határidő akkor kezdődik, amikor a kísérő nélküli kiskorú gyámja kijelölésére és találkozásukra sor került. Amennyiben a gyám az említett tíz munkanapon belül nem nyújt be kérelmet kísérő nélküli kiskorú nevében, az eljáró hatóság kérelmet nyújt be a kísérő nélküli kiskorú nevében, amennyiben az adott személy személyes helyzetének egyéni értékelése alapján azon a véleményen van, hogy az említett kiskorú nemzetközi védelmet igényel.

(2)  Kísérő nélküli kiskorú esetében a kérelem benyújtására a 28. cikk (1) bekezdésében előírt tizenöt munkanapos határidő akkor kezdődik, amikor a kísérő nélküli kiskorú gyámja kijelölésére és találkozásukra sor került. Amennyiben a gyám az említett tizenöt munkanapon belül nem nyújt be kérelmet kísérő nélküli kiskorú nevében, az 5. cikk szerint hatáskörrel rendelkező hatóság kérelmet nyújt be a kísérő nélküli kiskorú nevében, amennyiben az adott személy személyes helyzetének egyéni értékelése alapján azon a véleményen van, hogy az említett kiskorú nemzetközi védelmet igényel.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

e)  azon kérdés megválaszolása, hogy a kérelmező a származási ország elhagyása után végzett-e olyan tevékenységet, amelynek kizárólagos vagy legfőbb célja a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtásához szükséges feltételek megteremtése volt, annak megállapítása érdekében, hogy e tevékenysége miatt az említett országba való visszatérése esetén a kérelmező vonatkozásában üldöztetés vagy súlyos sérelem veszélye fennállna-e;

törölve

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

f)  azon kérdés megválaszolása, hogy észszerűen elvárható-e a kérelmezőtől, hogy egy olyan másik állam védelmét vegye igénybe, amelynek állampolgárságát megszerezheti.

törölve

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A kérelmeket vizsgáló és azokról határozatot hozó személyzetnek kellőképpen ismernie kel a menedékjoggal és a menekültüggyel kapcsolatos vonatkozó rendelkezéseket. Lehetőséget kell biztosítani számukra arra, hogy szükség esetén szakértői tanácsot kérjenek olyan sajátos kérdésekben, mint például az egészségügyi, kulturális, vallási, valamint gyermekeket vagy nemet érintő problémák. Adott esetben kérdést intézhetnek az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségéhez az (EU) XXX/XXX rendelet (az EU Menekültügyi Ügynökségéről szóló rendelet) 9. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban.

(3)  A kérelmeket vizsgáló és azokról határozatot hozó személyzetnek kellőképpen ismernie kell a menedékjoggal és a menekültüggyel kapcsolatos vonatkozó rendelkezéseket, és előzőleg el kell végeznie az (EU) XXX/XXX rendeletben (az EU Menekültügyi Ügynökségéről szóló rendelet) meghatározott képzést. Lehetőséget kell biztosítani számukra arra, hogy szükség esetén szakértői tanácsot kérjenek olyan sajátos kérdésekben, mint például az egészségügyi, kulturális, vallási, valamint gyermekeket vagy nemet érintő problémák. Adott esetben kérdést intézhetnek az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségéhez az (EU) XXX/XXX rendelet (az EU Menekültügyi Ügynökségéről szóló rendelet) 9. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A II. fejezet alapelveivel és garanciáival összhangban elsőbbséget lehet biztosítani egy nemzetközi védelem iránti kérelem vizsgálatának, különösen ha:

(5)  A II. fejezet alapelveivel és garanciáival összhangban elsőbbséget lehet biztosítani egy nemzetközi védelem iránti kérelem vizsgálatának, különösen, ha a kérelmező az (EU) XXX/XXX irányelv (a befogadási feltételekről szóló irányelv) 20. cikke értelmében különleges befogadási igényekkel rendelkezik, vagy az e rendelet 19–22. cikke szerinti különleges eljárási garanciákra van szüksége.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a kérelem valószínűsíthetően megalapozott;

törölve

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  a kérelmező az (EU) XXX/XXX irányelv (a befogadási feltételekről szóló irányelv) 20. cikke értelmében különleges befogadási igényekkel rendelkezik, vagy különleges eljárási garanciákra van szüksége, különösen, ha az adott személy kísérő nélküli kiskorú.

törölve

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  Az eljáró hatóság elhalaszthatja a vizsgálati eljárás lezárását, amennyiben a származási országban fennálló bizonytalan, várhatóan ideiglenes helyzet miatt észszerűen nem várható el, hogy az eljáró hatóság a (2) bekezdésben és a gyorsított vizsgálati eljárásra a 40. cikk (4) bekezdésében megállapított határidőn belül hozzon határozatot. Ilyen esetekben az eljáró hatóság:

törölve

(a)  legalább kéthavonta felülvizsgálja a helyzetet az adott származási országban;

(b)  észszerű időn belül tájékoztatja az érintett kérelmezőket a halasztás okairól.

A tagállam észszerű időn belül tájékoztatja a Bizottságot és az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségét az adott származási országgal kapcsolatos eljárások elhalasztásáról. Az eljáró hatóság minden esetben a kérelem benyújtásától számított 15 hónapon belül lezárja a vizsgálati eljárást.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A nemzetközi védelem iránti kérelemről szóló határozatot írásba kell foglalni és arról a kérelmezőt indokolatlan késedelem nélkül értesíteni kell egy olyan nyelven, amelyet a kérelmező megért vagy észszerűen feltételezhető, hogy megért.

(1)  A nemzetközi védelem iránti kérelemről szóló határozatot írásba kell foglalni és arról a kérelmezőt indokolatlan késedelem nélkül értesíteni kell egy olyan nyelven, amelyet a kérelmező megért.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A határozat tartalmazza a ténybeli és jogi indokolást, amennyiben valamely kérelem elfogadhatatlanság okán, menekült jogállásra vagy kiegészítő védelmi jogállásra vonatkozó megalapozatlansága okán, kifejezett visszavonás vagy elállás okán elutasításra kerül. Ha másként nem közölték még a kérelmezővel, írásbeli tájékoztatással kell szolgálni arról is, hogy a nemzetközi védelem megadását elutasító határozatot hogyan lehet megtámadni.

(2)  A határozat tartalmazza a ténybeli és jogi indokolást, amennyiben valamely kérelem elfogadhatatlanság okán, menekült jogállásra vagy kiegészítő védelmi jogállásra vonatkozó megalapozatlansága okán, kifejezett visszavonás vagy elállás okán elutasításra kerül. Írásbeli tájékoztatással kell szolgálni arról is, hogy a nemzetközi védelem megadását elutasító határozatot hogyan és milyen határidőkön belül lehet megtámadni.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a kérelmező esetében olyan ország minősül a 44. cikk értelmében az első menedékjogot nyújtó országnak, amely nem tagállam, kivéve, ha a kérelmezőt egyértelműen nem engedik be vagy nem engedik vissza az említett országba;

törölve

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  a kérelmező esetében olyan ország minősül a 45. cikk értelmében biztonságos harmadik országnak, amely nem tagállam, kivéve, ha a kérelmezőt egyértelműen nem engedik be vagy nem engedik vissza az említett országba;

törölve

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Az (1) bekezdés a) és b) pontja nem alkalmazandó azon kiegészítő védelemre jogosultra, akit az (EU) XXX/XXX rendelettel (az áttelepítésről szóló rendelet)36 összhangban gyorsított eljárás alapján letelepítettek.

törölve

__________________

36HL L […]., […]., […]. o.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  Amennyiben az eljáró hatóság első ránézésre úgy ítéli meg, hogy a kérelem nyilvánvaló megalapozatlanság okán elutasítható, a kérelmet ezzel az indokkal az elfogadhatóság vizsgálata nélkül elutasíthatja.

(5)  Amennyiben az eljáró hatóság első ránézésre úgy ítéli meg, hogy a kérelem e rendelet 40. cikke (1) bekezdésének -a) pontja értelmében nyilvánvaló megalapozottságra hivatkozva elfogadható és/vagy nyilvánvaló megalapozatlanság okán elutasítható, a kérelem elfogadhatóságáról nem köteles határozni.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Az eljáró hatóság a 40. cikk (1) bekezdésének a), b), c), d) és e) pontjában említett esetekben a megalapozatlan kérelmet nyilvánvalóan megalapozatlannak nyilvánítja.

(3)  Az eljáró hatóság a 40. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett esetekben a megalapozatlan kérelmet nyilvánvalóan megalapozatlannak nyilváníthatja.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Az eljáró hatóság a kérelmet elállás okán elutasítja, ha:

(1)  Az eljáró hatóság a kérelmet elállás okán elutasíthatja, ha:

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a kérelmező nem a 28. cikkel összhangban nyújtotta be a kérelmét, annak ellenére, hogy tényleges lehetősége volt rá;

(A magyar változatot nem érinti.)  

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  a kérelmező elutasítja az együttműködést azzal, hogy nem adja meg a szükséges részleteket a kérelme elbírálásához és nem ad ujjnyomatot vagy nem engedi az arcképmás rögzítését a 7. cikk (3) bekezdése szerint;

c)  a kérelmező elutasítja az együttműködést azzal, hogy nem adja meg a 27. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) és b) pontja szerinti információkat, és nem ad ujjnyomatot vagy nem engedi az arcképmás rögzítését a 7. cikk (3) bekezdése szerint;

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  a kérelmező nem jelent meg a személyes meghallgatáson, holott arra a 10-12. cikk alapján beidézték;

(A magyar változatot nem érinti.)  

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

e)  a kérelmező elhagyta a tartózkodási helyét, anélkül, hogy a 7. cikk (4) bekezdése szerint az illetékes hatóságokat tájékoztatta volna vagy engedéllyel rendelkezett volna;

(A magyar változatot nem érinti.)  

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

f)  a kérelmező ismételten nem teljesítette a 7. cikk (5) bekezdése szerinti jelentéstételi kötelezettségét.

f)  a kérelmező ismételten nem teljesítette a 7. cikk (5) bekezdése szerinti megjelenési kötelezettségét.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az (1) bekezdésben említett körülmények esetén az eljáró hatóság felfüggeszti a kérelem vizsgálatát és írásbeli értesítést küld a kérelmezőnek a tartózkodási helyére vagy a 7. cikk (4) bekezdésében említett címre, tájékoztatva őt arról, hogy kérelmének vizsgálata felfüggesztésre került és elállás okán véglegesen el lesz utasítva, ha a kérelmező nem tesz jelentést az eljáró hatóságnak az írásbeli értesítés megküldésétől számított egy hónapon belül.

(2)  Az (1) bekezdésben említett körülmények esetén az eljáró hatóság felfüggesztheti a kérelem vizsgálatát és írásbeli értesítést küld a kérelmezőnek a tartózkodási helyére vagy a 7. cikk (4) bekezdésében említett címre, tájékoztatva őt arról, hogy kérelmének vizsgálata felfüggesztésre került és elállás okán véglegesen el lesz utasítva, ha a kérelmező nem jelenik meg az eljáró hatóság előtt az írásbeli értesítés megküldésétől számított egy hónapon belül.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Amennyiben a kérelmező az egyhónapos határidőn belül jelentést tesz az eljáró hatóságnak és bizonyítja, hogy mulasztását rajta kívül álló okok okozták, az eljáró hatóság újrakezdi a kérelem vizsgálatát.

(3)  Amennyiben a kérelmező az egyhónapos határidőn belül megjelenik az eljáró hatóság előtt, és kéri az eljárás újbóli megindítását, az eljáró hatóság újrakezdi a kérelem vizsgálatát. Az (1) bekezdés rendelkezéseinek való további meg nem felelés esetén a kérelmet véglegesen elutasítják.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  Amennyiben a kérelmező az egyhónapos határidőn belül nem tesz jelentést az eljáró hatóságnak és nem bizonyítja, hogy mulasztását rajta kívül álló okok okozták, az eljáró hatóság úgy tekinti, hogy a kérelmet hallgatólagosan visszavonták.

(4)  Amennyiben a kérelmező az egyhónapos határidőn belül nem jelenik meg az eljáró hatóság előtt, az eljáró hatóság úgy tekinti, hogy a kérelmet hallgatólagosan visszavonták.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  Amennyiben a kérelmet hallgatólagosan visszavonják, az eljáró hatóság határozatot hoz, amelyben a kérelmet elállás vagy megalapozatlanság okán elutasítja, ha már a kérelem hallgatólagos visszavonása időpontjában azt állapította meg, hogy a kérelmező az (EU) XXX/XXX rendelet (a kvalifikációs rendelet) értelmében nem minősül a nemzetközi védelmemre jogosultnak.

törölve

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

-a)  a kérelem valószínűsíthetően megalapozott;

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  a kérelmező egyértelműen összefüggéstelen és ellentmondásos, egyértelműen hamis vagy nyilvánvalóan valószínűtlen, a származási országgal kapcsolatos, kellően ellenőrzött információknak ellentmondó nyilatkozatokat tett, ami világossá tette, hogy kérelme nem meggyőző annak tekintetében, hogy az (EU) XXX/XXX rendelet (a kvalifikációs rendelet) értelmében minősülhet-e nemzetközi védelemre jogosult személynek;

b)  a kérelmező egyértelműen összefüggéstelen és ellentmondásos vagy egyértelműen hamis, a származási országgal kapcsolatos, kellően ellenőrzött információknak ellentmondó nyilatkozatokat tett, ami világossá tette, hogy kérelme nem meggyőző annak tekintetében, hogy az (EU) XXX/XXX rendelet (a kvalifikációs rendelet) értelmében minősülhet-e nemzetközi védelemre jogosult személynek;

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  a kérelmező félrevezette a hatóságokat a személyazonosságára, illetve állampolgárságára vonatkozó hamis információ szolgáltatásával, vagy hamis dokumentumok benyújtásával, illetve olyan fontos információk vagy dokumentumok visszatartásával, amelyek hátrányosan befolyásolhatták volna a határozathozatalt;

c)  a kérelmező félrevezette a hatóságokat a személyazonosságára, illetve állampolgárságára vonatkozó hamis információ szolgáltatásával, vagy hamis dokumentumok benyújtásával, illetve olyan fontos dokumentumok visszatartásával, amelyek hátrányosan befolyásolhatták volna a határozathozatalt;

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  a kérelmező kizárólag azért nyújt be kérelmet, hogy késleltesse vagy meghiúsítsa egy olyan korábbi vagy közelgő határozat végrehajtását, amely a tagállam területéről történő kiutasítását eredményezné;

törölve

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

g)  A kérelmező nem teljesíti az (EU) XXX/XXX rendelet (a Dublini Rendelet) 4. cikkének (1) bekezdésében és 20. cikkének (3) bekezdésében meghatározott kötelességeit, kivéve ha igazolja, hogy mulasztását rajta kívül álló ok okozta;

törölve

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

h)  a kérelem egy ismételt kérelem, amennyiben a kérelem olyan egyértelműen nélkülözi a lényegi elemet vagy olyannyira visszaélésszerű, hogy előreláthatóan nem vezet pozitív eredményre.

törölve

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1a)  Az eljáró hatóság a II. fejezetben foglalt alapelvekkel és garanciákkal összhangban felgyorsíthatja a nemzetközi védelem iránti kérelem érdemi vizsgálatát, ha:

a)  a kérelmező esetében egy harmadik ország a 44. cikk értelmében az első menedékjogot nyújtó országnak minősül, kivéve, ha a kérelmezőt egyértelműen nem engedik be vagy nem engedik vissza az említett országba;

b)  a kérelmező esetében egy harmadik ország a 45. cikk értelmében biztonságos harmadik országnak minősül, kivéve, ha a kérelmezőt egyértelműen nem engedik be vagy nem engedik vissza az említett országba;

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1b)  Az (1a) bekezdés nem alkalmazandó azon kiegészítő védelemre jogosult személyre, akit az (EU) XXX/XXX rendelettel (az áttelepítésről szóló rendelet) összhangban gyorsított eljárás alapján letelepítettek.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az eljáró hatóság a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül lezárják a gyorsított vizsgálati eljárást. Az eljáró hatóság az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben kivételesen a kérelem benyújtásától számított nyolc munkanapon belül zárja le a gyorsított vizsgálati eljárást.

(2)  Az eljáró hatóság a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül lezárják a gyorsított vizsgálati eljárást.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2a)  Amennyiben az eljáró hatóság a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül elmulasztja lezárni a gyorsított vizsgálati eljárást, a kérelmet e rendelet más rendelkezéseivel összhangban vizsgálják meg.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a kérelmező olyan harmadik országból érkezett, amelyet a 47. cikkben meghatározott feltételek alapján biztonságos származási országnak kell tekinteni;

a)  a kérelem valószínűsíthetően megalapozott;

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  Aránytalanul nagyszámú harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy érkezése esetén, akik nemzetközi védelem iránti kérelmüket a tagállam határán vagy tranzitzónájában nyújtják be, ami a gyakorlatban megnehezíti ezeken a helyeken az (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazását, a határon folytatandó eljárás is alkalmazható a határ vagy a tranzitzóna közelében.

(4)  Aránytalanul nagyszámú harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy érkezése esetén, akik nemzetközi védelem iránti kérelmüket a tagállam határán vagy tranzitzónájában nyújtják be, ami a gyakorlatban megnehezíti ezeken a helyeken az (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazását, a határon folytatandó eljárás is alkalmazható a határ vagy a tranzitzóna közelében. A (2) bekezdésben szereplő határidők ilyen körülmények között is alkalmazandók.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A határon folytatandó eljárás az (EU) XXX/XXX irányelv (a befogadási feltételekről szóló irányelv) 8–11. cikkével összhangban a kísérő nélküli kiskorúakra csak akkor alkalmazható, ha:

A határon folytatandó eljárás a kísérő nélküli kiskorúakra nem alkalmazható.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a kérelmező olyan harmadik országból érkezett, amelyet a 47. cikkben meghatározott feltételek alapján biztonságos származási országnak kell tekinteni;

törölve

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  a kérelmezőről nyomós okok miatt feltételezhető, hogy veszélyt jelent a tagállam nemzetbiztonságára vagy közrendjére nézve, vagy a kérelmezőt a nemzeti jogszabályokban meghatározott komoly közbiztonsági vagy közrendvédelmi okokból kitoloncolták;

törölve

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  észszerűen feltételezhető, hogy egy harmadik ország a 45. cikkben szereplő feltételek szerinti biztonságos harmadik ország a kérelmező számára;

törölve

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  a kérelmező félrevezette a hatóságokat a személyazonosságára, illetve állampolgárságára vonatkozó hamis információ szolgáltatásával, vagy hamis dokumentumok benyújtásával, illetve olyan fontos információk vagy dokumentumok visszatartásával, amelyek hátrányosan befolyásolhatták volna a határozathozatalt;

törölve

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A d) pont csak akkor alkalmazható, ha nyomós okok miatt feltételezhető, hogy a kérelmező megpróbál eltitkolni olyan releváns elemeket, amelyek valószínűsíthetően a nemzetközi védelem megadását elutasító határozatot eredményeznének, és feltéve, hogy a kérelmezőnek tényleges lehetőséget adtak arra, hogy kellően megindokolja a cselekményeit.

törölve

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az ismételt kérelmet előzetes elfogadhatósági vizsgálatnak kell alávetni, amelyben az eljáró hatóság megállapítja, hogy felmerültek-e olyan új körülmények vagy tények, vagy a kérelmező előadott-e olyan új körülményeket vagy tényeket, amelyek jelentősen növelik annak valószínűségét, hogy az (EU) XXX/XXX rendelet (a kvalifikációs rendelet) értelmében a kérelmező nemzetközi védelemre jogosult személynek minősül.

(2)  Az ismételt kérelmet előzetes elfogadhatósági vizsgálatnak kell alávetni, amelyben az eljáró hatóság megállapítja, hogy felmerültek-e olyan új körülmények vagy tények, vagy a kérelmező előadott-e olyan új körülményeket vagy tényeket, amelyek fontosak vagy az előző kérelem elfogadhatatlanság miatti elutasításának indokaival kapcsolatosak.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Az előzetes vizsgálatot a II. fejezetben foglalt alapelvekkel és garanciákkal összhangban írásbeli beadványok és személyes meghallgatás alapján kell elvégezni. A személyes meghallgatástól el lehet tekinteni azokban az esetekben, amikor az írásbeli beadványokból kiderül, hogy a kérelmező nem terjeszt elő új elemeket vagy megállapításokat, vagy az nyilvánvalóan nélkülözi a lényegi elemet és előreláthatóan nem vezet pozitív eredményre.

(3)  Az előzetes vizsgálatot a II. fejezetben foglalt alapelvekkel és garanciákkal összhangban írásbeli beadványok és személyes meghallgatás alapján kell elvégezni. A személyes meghallgatástól el lehet tekinteni azokban az esetekben, amikor az írásbeli beadványokból kiderül, hogy a kérelmező nem terjeszt elő új elemeket vagy megállapításokat.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A (3) bekezdés második mondatának alkalmazása nem sérti a kérelem megfelelő és teljes körű vizsgálatát, és az nem alkalmazandó, ha egy kérelmet a kérelem 38., illetve 39. cikk szerinti kifejezett vagy hallgatólagos visszavonását követően elutasítottak.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  a kérelmező önhibáján kívül nem tudta előterjeszteni az említett elemeket vagy megállapításokat a korábbi kérelemmel kapcsolatos eljárás során, kivéve, ha az említett elemek vagy megállapítások figyelmen kívül hagyását észszerűtlennek tekintik.

b)  a kérelmező önhibáján kívül nem tudta előterjeszteni az említett elemeket vagy megállapításokat a korábbi kérelemmel kapcsolatos eljárás során.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  Amennyiben a (4) bekezdésben új eljárás indítására vonatkozó feltételek nem teljesülnek, az eljáró hatóság a kérelmeket előzetes elfogadhatósági vizsgálatot követően elfogadhatatlanság vagy nyilvánvaló megalapozatlanság okán elutasítja, amennyiben a kérelem olyan egyértelműen nélkülözi a lényegi elemet vagy olyannyira visszaélésszerű, hogy előreláthatóan nem vezet pozitív eredményre.

(5)  Amennyiben a (4) bekezdésben új eljárás indítására vonatkozó feltételek nem teljesülnek, az eljáró hatóság a kérelmeket elfogadhatatlanság okán elutasítja.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

43. cikk

törölve

A tagállamban maradás joga alóli kivételek ismételt kérelmek esetén

A visszaküldés tilalmának elvét nem érintve, a tagállamok meghatározhatnak a területükön maradáshoz való jog alóli kivételeket és eltérhetnek az 54. cikk (1) bekezdésétől, ha:

a)  az ismételt kérelmet az eljáró hatóság elfogadhatatlanság vagy nyilvánvaló megalapozatlanság okán utasította el;

b)  második vagy további ismételt kérelmet terjesztenek be valamely tagállamban a korábbi ismételt kérelmet elfogadhatatlanság, megalapozatlanság vagy nyilvánvaló megalapozatlanság okán elutasító jogerős határozatot követően.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Egy adott kérelmező esetében egy harmadik ország akkor tekinthető az első menedékjogot nyújtó országnak, ha:

(A magyar változatot nem érinti.)  

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  Kísérő nélküli kiskorúakat illetően az első menedékjogot nyújtó ország elve csak akkor alkalmazható, ha a tagállamok hatóságai először biztosítékot kaptak a szóban forgó harmadik ország hatóságaitól, hogy a kísérő nélküli kiskorút az említett hatóságok átveszik, és hogy az adott személy haladéktalanul élvezheti az (1) bekezdésben említett védelem valamelyik formáját.

(4)  Kísérő nélküli kiskorúakat illetően az első menedékjogot nyújtó ország elve nem alkalmazható.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Egy harmadik országot biztonságos harmadik országnak kell nyilvánítani, amennyiben:

Egy harmadik országot biztonságos harmadik országnak lehet nyilvánítani, amennyiben:

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

e)  a genfi egyezmény anyagi normáinak megfelelő vagy adott esetben a 44. cikk (2) bekezdésében meghatározott megfelelő védelem lehetősége biztosított.

e)  nemzetközi védelem kérelmezhető, és menekültként történő elismerés esetén a genfi egyezménynek megfelelő védelem lehetősége biztosított, földrajzi korlátozás nélkül.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A biztonságos harmadik ország elve akkor alkalmazandó, ha

(2)  Egy tagállam akkor alkalmazhatja a biztonságos harmadik ország elvét, ha a harmadik országot az 50. cikk alkalmazásában biztonságos harmadik országnak nyilvánították.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  egy harmadik országot az 50. cikkel összhangban biztonságos harmadik országnak nyilvánítottak; vagy

törölve

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  egy harmadik országot az 50. cikkel összhangban biztonságos harmadik országnak nyilvánítottak; vagy

törölve

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  egy konkrét kérelmezővel kapcsolatos egyedi esetben.

törölve

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a kérelmező és az érintett harmadik ország közötti kapcsolat áll fenn, amelynek alapján észszerűnek tűnik, hogy a kérelmező ebbe az országba menjen, ideértve azt az okot is, hogy a kérelmező ezen, a származási országához földrajzilag közeli harmadik országon keresztül érkezett;

a)  a kérelmező és az érintett harmadik ország közötti kapcsolat áll fenn, amelynek alapján észszerűnek tűnik, hogy a kérelmező ebbe az országba menjen;

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  Kísérő nélküli kiskorúakat illetően biztonságos harmadik ország elve csak akkor alkalmazható, ha a tagállamok hatóságai először biztosítékot kaptak a szóban forgó harmadik ország hatóságaitól, hogy a kísérő nélküli kiskorút az említett hatóságok átveszik, és hogy az adott személy haladéktalanul élvezheti az (1) bekezdésben említett védelem valamelyik formáját.

(5)  Kísérő nélküli kiskorúakat illetően biztonságos harmadik ország elve nem alkalmazható.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a kérelmezőt megfelelően tájékoztatja; és

a)  a kérelmezőt megfelelően, írásban tájékoztatja; és

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

46. cikk

törölve

A harmadik országok uniós szinten biztonságos harmadik országokká nyilvánítása

(1)  Harmadik országokat uniós szinten biztonságos harmadik országokká kell nyilvánítani a 45. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételekkel összhangban.

(2)  A Bizottság az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének segítségével és a 45. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott egyéb információforrások alapján rendszeresen felülvizsgálja az uniós szinten biztonságos harmadik országoknak nyilvánított harmadik országokban fennálló helyzetet.

(3)  A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, hogy a 49. cikkben meghatározott feltételeknek megfelelően felfüggessze valamely harmadik ország uniós szinten biztonságos harmadik országnak nyilvánítását.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Annak értékelése során, hogy egy harmadik ország e rendelettel összhangban biztonságos származási országnak nyilvánítható-e, széles körű információforrásokra kell támaszkodni – ideértve különösen a tagállamok, az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége, az Európai Külügyi Szolgálat, az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosa, az Európa Tanács és más érintett nemzetközi szervezetek által nyújtott információkat, továbbá figyelembe kell venni az (EU) XXX/XXX rendelet (az EU Menekültügyi Ügynökségéről szóló rendelet) 10. cikkében szereplő, a származási ország információira vonatkozó általános elemzést.

(2)  Annak értékelése során, hogy egy harmadik ország e rendelettel összhangban biztonságos származási országnak nyilvánítható-e, széles körű információforrásokra kell támaszkodni – ideértve különösen a tagállamok, az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége, az Európai Külügyi Szolgálat, az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosa, az Európa Tanács és más érintett kormányzati és nem kormányzati szervezetek által nyújtott információkat, továbbá figyelembe kell venni az (EU) XXX/XXX rendelet (az EU Menekültügyi Ügynökségéről szóló rendelet) 10. cikkében szereplő, a származási ország információira vonatkozó általános elemzést.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4a)  Az Európai Parlament és/vagy a Tanács kérheti a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot egy adott országnak a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékébe történő felvételére.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A Bizottság az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének segítségével és a 45. cikk (2) bekezdésében meghatározott egyéb információforrások alapján rendszeresen felülvizsgálja az biztonságos származási országok közös uniós jegyzékében szereplő harmadik országokban fennálló helyzetet.

(2)  A Bizottság az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének segítségével és a 47. cikk (2) bekezdésében meghatározott egyéb információforrások alapján rendszeresen felülvizsgálja a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékében szereplő vagy a jegyzékből a 49. cikk értelmében felfüggesztett harmadik országokban fennálló helyzetet. A Bizottság az Európai Parlamentet megfelelően és időben tájékoztatja.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Valamely harmadik ország uniós szinten biztonságos harmadik országgá nyilvánításának vagy a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékben való szereplésének felfüggesztése vagy megszüntetése

A biztonságos származási országok közös uniós jegyzékében való szereplés felfüggesztése vagy megszüntetése

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Az uniós szinten biztonságos harmadik országgá nyilvánított vagy a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékében szereplő harmadik országban hirtelen megváltozó helyzet esetében a Bizottság megalapozott értékelést végez, hogy ezen ország megfelel-e a 45. vagy 47. cikkben meghatározott feltételeknek, és amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy e feltételek nem teljesülnek, felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el valamely harmadik ország uniós szinten biztonságos harmadik országgá nyilvánításának felfüggesztéséről vagy a közös uniós jegyzékben való szereplésének hat hónapos időtartamra szóló felfüggesztéséről.

(1)  A biztonságos származási országok közös uniós jegyzékében szereplő harmadik országban hirtelen megváltozó helyzet esetében a Bizottság megalapozott értékelést végez, hogy ezen ország megfelel-e a 47. cikkben meghatározott feltételeknek, és amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy e feltételek nem teljesülnek, felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el valamely harmadik ország a közös uniós jegyzékben való szereplésének hat hónapos időtartamra szóló felfüggesztéséről. A Bizottság a lehető leghamarabb és minden esetben a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását megelőzően tájékoztatja erről a tagállamokat, és ajánlja számukra, hogy az említett ország esetében ne alkalmazzák nemzeti szinten a biztonságos származási ország elvét.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A Bizottság folyamatosan felülvizsgálja az említett harmadik ország helyzetét, figyelembe véve egyebek mellett a tagállamok által az adott ország helyzetében ezt követően bekövetkezett változásokra vonatkozóan szolgáltatott információkat.

(2)  A Bizottság folyamatosan felülvizsgálja az említett harmadik ország helyzetét, figyelembe véve a 47. cikk (2) bekezdése szerinti információforrásokat.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Amennyiben a Bizottság az (1) bekezdés alapján valamely harmadik ország uniós szinten biztonságos harmadik országgá nyilvánításának felfüggesztéséről vagy valamely harmadik országnak a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékben való szereplésének felfüggesztéséről szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadott el, a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadástól számított három hónapos határidőn belül a rendes jogalkotási eljárás keretében javaslatot terjeszt elő e rendeletnek az említett harmadik ország uniós szinten biztonságos harmadik országgá nyilvánításának megszüntetésére vagy a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékéből való eltávolítására irányuló módosítására.

(3)  Amennyiben a Bizottság az (1) bekezdés alapján valamely harmadik országnak a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékben való szereplésének felfüggesztéséről szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadott el, a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadástól számított három hónapos határidőn belül a rendes jogalkotási eljárás keretében javaslatot terjeszt elő e rendeletnek az említett harmadik ország biztonságos származási országok közös uniós jegyzékéből való eltávolítására irányuló módosítására.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  Amennyiben a Bizottság a (2) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásától számított három hónapon belül nem terjeszt elő ilyen javaslatot, a harmadik ország uniós szinten biztonságos harmadik országgá nyilvánításának felfüggesztéséről vagy a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékében való szereplésének felfüggesztéséről szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatályát veszti. Amennyiben a Bizottság három hónapon belül előterjeszt ilyen javaslatot, a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy érdemi értékelés alapján az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus érvényességét hat hónappal hosszabbítsa meg, amelyet még egy alkalommal ismételten meg lehet hosszabbítani.

(4)  Amennyiben a Bizottság három hónapon belül előterjeszt ilyen javaslatot, a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy érdemi értékelés alapján az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus érvényességét hat hónappal hosszabbítsa meg, amelyet még egy alkalommal ismételten meg lehet hosszabbítani. Amennyiben a Bizottság nem terjeszt elő három hónapon belül ilyen javaslatot, felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el annak érdekében, hogy az érintett harmadik országot ismét szerepeltesse a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékében.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4a)  Az Európai Parlament és/vagy a Tanács kérheti a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot egy adott országnak a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékéből történő felfüggesztésére és/vagy eltávolítására.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Harmadik országok biztonságos harmadik országgá vagy biztonságos származási országgá nyilvánítása nemzeti szinten

Harmadik országok biztonságos származási országgá nyilvánítása nemzeti szinten

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok fenntarthatnak vagy bevezethetnek olyan jogszabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelmek vizsgálata céljából nemzeti szinten olyan biztonságos harmadik országokat vagy biztonságos származási országokat határozzanak meg, amelyek eltérnek az uniós szinten kijelölt harmadik országoktól vagy az (1) melléklet közös uniós jegyzékében szereplő harmadik országoktól.

(1)  A tagállamok e rendelet hatálybalépésétől számított három éven keresztül fenntarthatnak vagy bevezethetnek olyan jogszabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelmek vizsgálata céljából nemzeti szinten olyan biztonságos származási országokat határozzanak meg, amelyek eltérnek az uniós szinten kijelölt harmadik országoktól vagy az (1) melléklet közös uniós jegyzékében szereplő harmadik országoktól.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Amennyiben valamely harmadik ország uniós szinten biztonságos harmadik országgá nyilvánítását felfüggesztették vagy valamely harmadik országnak az e rendelet 1. melléklete szerinti közös uniós jegyzékben való szereplését felfüggesztették a 49. cikk (1) bekezdése szerint, a tagállamok az adott országot nem nyilváníthatják biztonságos származási országnak nemzeti szinten, és nem alkalmazhatják ad hoc jelleggel a biztonságos harmadik ország elvét egy konkrét kérelmezővel szemben.

(2)  Amennyiben valamely harmadik országnak az e rendelet 1. melléklete szerinti közös uniós jegyzékben való szereplését felfüggesztették a 49. cikk (1) bekezdése szerint, a tagállamok az adott országot nem nyilváníthatják biztonságos származási országnak nemzeti szinten.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Amennyiben valamely harmadik országot uniós szinten már nem nyilvánítanak biztonságos harmadik országnak vagy egy harmadik országot eltávolítottak az e rendelet 1. melléklete szerinti közös uniós jegyzékből, a rendes jogalkotási eljárás alapján valamely tagállam értesítheti a Bizottságot, hogy úgy ítéli meg, hogy a szóban forgó ország helyzetében bekövetkezett változások következtében az adott harmadik ország ismét megfelel a 45. cikk (1) bekezdésében és a 47. cikkben meghatározott feltételeknek.

Amennyiben egy harmadik országot eltávolítottak az e rendelet 1. melléklete szerinti közös uniós jegyzékből, a rendes jogalkotási eljárás alapján valamely tagállam értesítheti a Bizottságot, hogy úgy ítéli meg, hogy a szóban forgó ország helyzetében bekövetkezett változások következtében az adott harmadik ország ismét megfelel a 47. cikkben meghatározott feltételeknek.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az értesítés tartalmaz egy megalapozott értékelést arról, hogy az adott ország megfelel a 45. cikk (1) bekezdésében és a 47. cikkben meghatározott feltételeknek, amelyben kifejtésre kerül a harmadik ország helyzetében bekövetkezett azon konkrét változások is, amelyek révén az adott ország ismét teljesíti a feltételeket.

Az értesítés tartalmaz egy megalapozott értékelést arról, hogy az adott ország megfelel a 47. cikkben meghatározott feltételeknek, amelyben kifejtésre kerül a harmadik ország helyzetében bekövetkezett azon konkrét változások is, amelyek révén az adott ország ismét teljesíti a feltételeket.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az értesítést benyújtó tagállam csak akkor nyilváníthatja nemzeti szinten az adott harmadik országot biztonságos származási országgá vagy biztonságos harmadik országgá, ha a Bizottság nem emel kifogást az ilyen kijelölés ellen.

Az értesítést benyújtó tagállam csak akkor nyilváníthatja nemzeti szinten az adott harmadik országot biztonságos származási országgá, ha a Bizottság nem emel kifogást az ilyen kijelölés ellen.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A tagállamok a kijelölést követően haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és az Európai Unió Menekültügyi Ügynökséget azokról a harmadik országokról, amelyeket e cikk rendelkezéseinek megfelelően biztonságos harmadik országnak vagy biztonságos származási országnak nyilvánítottak. A tagállamok évente tájékoztatják a Bizottságot és az ügynökséget arról, hogy mely országokra alkalmazták az elvet ad hoc jelleggel konkrét kérelmezőkre vonatkozóan.

(4)  A tagállamok a kijelölést követően haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és az Európai Unió Menekültügyi Ügynökséget azokról a harmadik országokról, amelyeket e cikk rendelkezéseinek megfelelően biztonságos származási országnak nyilvánítottak. A tagállamok évente tájékoztatják a Bizottságot és az ügynökséget arról, hogy mely országokra alkalmazták az elvet ad hoc jelleggel konkrét kérelmezőkre vonatkozóan.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A kérelmező csak olyan új elemeket terjeszthet elő, amelyek a kérelme elbírálása szempontjából relevánsak, és amelyekről korábban nem lehetett tudomása, illetve a helyzetében bekövetkezett változásokkal függnek össze.

A kérelmező olyan új elemeket terjeszthet elő, amelyek a kérelme elbírálása szempontjából relevánsak.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  ismételt kérelmet elfogadhatatlanság vagy nyilvánvaló megalapozatlanság okán elutasító határozat esetén egy héten belül;

a)  a kérelmet elfogadhatatlanság okán elutasító határozat esetén vagy a kérelmet kifejezett visszavonás vagy elállás okán elutasító határozat esetén, vagy a kérelmet gyorsított vizsgálati eljárást vagy határon folytatandó eljárást követően vagy a kérelmező fogva tartása alatt menekült jogállással vagy kiegészítő védelmi jogállással kapcsolatban megalapozatlanság vagy nyilvánvaló megalapozatlanság okán elutasító határozat esetén két héten belül;

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  a kérelmet elfogadhatatlanság okán elutasító határozat esetén vagy a kérelmet kifejezett visszavonás vagy elállás okán elutasító határozat esetén, vagy a kérelmet gyorsított vizsgálati eljárást vagy határon folytatandó eljárást követően vagy a kérelmező fogva tartása alatt menekült jogállásmenekült jogállással vagy kiegészítő védelmi jogállással kapcsolatban megalapozatlanság vagy nyilvánvaló megalapozatlanság okán elutasító határozat esetén két héten belül;

törölve

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok az e bekezdésben előírt határidőket meghosszabbíthatják, ha ezt a kérelem egyedi körülményei szükségessé teszik.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A b) pont alkalmazásában tagállamok határon folytatandó eljárás alapján hozott határozatok hivatalból történő felülvizsgálatáról is rendelkezhetnek.

Az a) pont alkalmazásában tagállamok határon folytatandó eljárás alapján hozott határozatok hivatalból történő felülvizsgálatáról is rendelkezhetnek.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az e bekezdésben előírt határidők akkor kezdődnek, amikor az eljáró hatóság határozatát a kérelmezővel közölték, vagy amikor a jogi tanácsadót vagy egyéb tanácsadót kinevezték, amennyiben a kérelmező ingyenes jogi segítségnyújtást és képviseletet kért.

Az e bekezdésben előírt határidők akkor kezdődnek, amikor az eljáró hatóság határozatát a kérelmezővel közölték. Amennyiben a kérelmező a 15. cikk szerint ingyenes jogi segítségnyújtást és képviseletet kért, az említett határidők akkor kezdődnek, amikor az ügyvédet vagy a jogi tanácsadót kinevezték.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A bíróság – az érintett kérelmező kérésére vagy hivatalból – döntést hozhat arról, hogy a kérelmező a tagállam területén maradhat-e, ha a kérelmezőnek a tagállamban maradáshoz való jogát a következő határozatkategóriák valamelyike következtében megszüntették.

törölve

a)  a kérelmet nyilvánvalóan megalapozatlannak tekintő határozat vagy gyorsított vizsgálati eljárás vagy határon folytatandó eljárás hatálya alá tartozó esetekben a menekült jogállással vagy kiegészítő védelmi jogállással kapcsolatban megalapozatlanként elutasító határozat;

b)  a kérelmet a 36. cikk (1) bekezdésének a) és c) pontja alapján elfogadhatatlanság okán elutasító határozat;

c)  a kérelmet kifejezett visszavonás vagy elállás okán a 38. vagy 39. cikk alapján elutasító kérelem.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A bíróság döntést hozhat arról, hogy a kérelmező a tagállam területén maradhat-e, feltéve hogy:

törölve

a)  a kérelmezőnek biztosítják a szükséges tolmácsolást, jogi segítségnyújtást és elégséges időt arra, hogy elkészítse a kérelmet és a bíróság elé terjessze azokat az érveket, amelyek alapján engedélyezhető számára, hogy a tagállamban maradjon a jogorvoslati kérelem elbírálásáig; és

b)  a felelős tagállam területén maradáshoz való jogra vonatkozó keretrendszerben a bíróságok ténybeli és jogi szempontból megvizsgálja a nemzetközi védelem megtagadásáról szóló határozatot.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A tagállamok lehetővé teszik a kérelmező számára, hogy az arról szóló döntéshozatal befejezéséig, hogy a kérelmező a tagállam területén maradhat-e vagy sem, területükön maradjon. Az erről szóló határozatot a fellebbezés benyújtásától számított egy hónapon belül meg kell hozni.

törölve

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  Az a kérelmező, aki ismételt fellebbezést terjeszt elő az első vagy az ismételt fellebbezés határozata ellen, nem jogosult a tagállam területén maradni, kivéve, ha egy bíróság a kérelmező kérelmére vagy hivatalból másképp dönt. Az erről szóló határozatot az említett további fellebbezés benyújtásától számított egy hónapon belül meg kell hozni.

törölve