Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
21.2.2017
***I
JELENTÉSTERVEZET
a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról, továbbá a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
( COM(2016)0466 – C8-0324/2016 – 2016/0223(COD) )
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Előadó: Tanja Fajon
PR_COD_1amCom
Az eljárások jelölései |
* Konzultációs eljárás *** Egyetértési eljárás ***I Rendes jogalkotási eljárás (első olvasat) ***II Rendes jogalkotási eljárás (második olvasat) ***III Rendes jogalkotási eljárás (harmadik olvasat) (Az eljárás típusa a jogi aktus tervezetében javasolt jogalaptól függ.)
|
A jogi aktus tervezetének módosításai |
A Parlament kéthasábos módosításai
A törlést félkövér dőlt betűk jelzik a baloldali hasáb szövegében. A szövegváltoztatást félkövér dőlt betűk jelzik mindkét hasáb szövegében. Az új szöveget félkövér dőlt betűk jelzik a jobb oldali hasáb szövegében.
A módosítások fejlécének első és második sora a vizsgált jogi aktus tervezetének érintett szakaszára utal. Ha a módosítás már létező – a jogi aktus tervezetével módosítani kívánt – jogi aktusra vonatkozik, a fejléc egy harmadik és egy negyedik sort is tartalmaz, amelyek a létező jogi aktusra és annak érintett rendelkezésére utalnak.
A Parlament módosításai konszolidált szöveg formájában
Az új szövegrészeket félkövér dőlt betűk jelzik. A törölt szövegrészeket a ▌ jel jelzi vagy azok át vannak húzva. A szövegváltoztatást a helyettesítendő szöveg törlésével vagy áthúzásával és a helyébe lépő új szöveg félkövér dőlt szedésével jelzik. Ettől eltérően a szolgálatok által a végleges szöveg kialakítása érdekében bevezetett, kimondottan technikai jellegű módosításokat nem kell jelölni.
|
TARTALOM
Oldal
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE 5
MELLÉKLET: AZON SZERVEZETEK ÉS SZEMÉLYEK FELSOROLÁSA, AMELYEKTŐL ÉS AKIKTŐL AZ ELŐADÓ ÉSZREVÉTELEKET KAPOTT 66
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról, továbbá a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
( COM(2016)0466 – C8-0324/2016 – 2016/0223(COD) )
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára ( COM(2016)0466 ),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 78. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjára és 79. cikke (2) bekezdésének a) pontjára, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0324/2016),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2016. december 14-i véleményére[1],
– tekintettel a Régiók Bizottsága 2017. február 8-i véleményére[2],
– tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,
– tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére ( A8-0000/2017 ),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Módosítás 1
Rendeletre irányuló javaslat
1 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(1) A harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13-i 2011/95/EU tanácsi irányelvet jelentősen módosítani kell31 (átdolgozás). Annak érdekében, hogy harmonizáció és nagyobb mértékű közelítés valósuljon meg a menekültügyi határozatokban és a nemzetközi védelem tartalma tekintetében, hogy ezáltal csökkenjenek az Európai Unión belüli mozgás ösztönzői és a nemzetközi védelemben részesülő személyek számára egyenlő bánásmód legyen biztosítható, az irányelvet hatályon kívül helyezni és egy rendelettel kell felváltani. | (1) A harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13-i 2011/95/EU tanácsi irányelvet jelentősen módosítani kell31 (átdolgozás). Annak érdekében, hogy harmonizáció és nagyobb mértékű közelítés valósuljon meg a menekültügyi határozatokban és a nemzetközi védelem tartalma tekintetében, hogy ezáltal ösztönözzék a nemzetközi védelemben részesülő személyeket arra, hogy abban a tagállamban maradjanak, amelyik védelmet nyújt számukra és a nemzetközi védelemben részesülő személyek számára egyenlő bánásmód legyen biztosítható, az irányelvet hatályon kívül helyezni és egy rendelettel kell felváltani. |
__________________ | __________________ |
31 HL L 337., 2011.12.20., 9. o. | 31 HL L 337., 2011.12.20., 9. o. |
Or. en
Indokolás
Az előadó inkább pozitív ösztönzőket határozna meg a nemzetközi védelemben részesülő személyek számára, hogy abban a tagállamban maradjanak, amelyik védelmet nyújt számukra.
Módosítás 2
Rendeletre irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(2) Az 1967. január 31-i New York-i jegyzőkönyvvel kiegészített, a menekültek jogállására vonatkozó, 1951. július 28-i genfi egyezmény (a továbbiakban: a genfi egyezmény) teljes körű és mindenre kiterjedő alkalmazásán alapuló, a közös európai menekültügyi rendszert is magában foglaló közös menekültpolitika részét képezi az Európai Uniónak a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló olyan térség fokozatos létrehozására irányuló célkitűzésének, amely nyitva áll mindazok számára, akik kényszerítő körülmények miatt jogosan keresnek védelmet az Unióban. E politikának a tagállamok közötti szolidaritás és a felelősség igazságos elosztásának elvén – ideértve annak pénzügyi vonatkozásait is – kell alapulnia. | (2) Az 1967. január 31-i New York-i jegyzőkönyvvel kiegészített, a menekültek jogállására vonatkozó, 1951. július 28-i genfi egyezmény (a továbbiakban: a genfi egyezmény) teljes körű és mindenre kiterjedő alkalmazásán alapuló, a közös európai menekültügyi rendszert is magában foglaló közös menekültpolitika részét képezi az Európai Uniónak a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló olyan térség fokozatos létrehozására irányuló célkitűzésének, amely nyitva áll mindazok számára, akik kényszerítő körülmények miatt jogosan keresnek védelmet az Unióban. E politikának a tagállamok közötti szolidaritás és a felelősség igazságos elosztásának elvén kell alapulnia. |
Or. en
Indokolás
A valódi szolidaritás magában foglalja a nemzetközi védelmet kérők tagállamok közötti megfelelő elosztását. A pénzügyi szolidaritás nem lehet a szolidaritás preferált formája.
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
3 a preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (3a) A tagállamok jelenleg csak akkor ismerik el a más tagállamok által kiállított menekültügyi határozatokat, ha azok elutasítják a nemzetközi védelmet. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) „az Unió egészén belül érvényes, egységes menekült jogállást” előíró 78. cikke (2) bekezdése helyes végrehajtásának biztosítása érdekében a tagállamoknak a más tagállamok által kiállított menekültügyi határozatok kölcsönös elismerése felé kellene elmozdulniuk azokban az esetekben, amikor e határozatok nemzetközi védelmet nyújtanak a védelemre szoruló személyeknek. |
Or. en
Indokolás
Végső soron a tagállamok által hozott nemzetközi védelemre irányuló határozatok kölcsönös elismerésére lesz szükség ahhoz, hogy a nemzetközi védelem vonatkozásában az Unióban valóban egységes jogállás alakuljon ki. Az előadó véleménye szerint ennek az egész Unióban érvényes egységes menekült- és kiegészítő védelmi státuszon kell alapulnia; a menedékjogot vagy kiegészítő védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó feltételekkel kapcsolatos közös eljárások, kritériumok és előírások.
Módosítás 4
Rendeletre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(4) 2016. április 6-i közleményében32 a Bizottság megfogalmazta a közös európai menekültügyi rendszer továbbfejlesztésének lehetőségeit, különösen a menedékkérőkért felelő tagállam meghatározására szolgáló fenntartható és igazságos rendszer kialakítását, az Eurodac rendszer megerősítését, nagyobb konvergencia elérését az uniós menekültügyi rendszerben, az Európai Unión belüli másodlagos mozgás megelőzését, valamint az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének új mandátumát. A fenti közlemény összhangban van az Európai Tanács 2016. február 18–19-én kiadott felhívásaival33, amelyek a meglévő uniós keret reformjának előmozdítására szólítottak fel, hogy egy humánusabb és hatékonyabb menekültügyi szakpolitika jöjjön létre. A közlemény emellett előrelépésre is javaslatot tesz, összhangban a migráció azon holisztikus megközelítésével, melyet az Európai Parlament 2016. április 12-i saját kezdeményezésű jelentése határoz meg. | (4) 2016. április 6-i közleményében32 a Bizottság megfogalmazta a közös európai menekültügyi rendszer továbbfejlesztésének lehetőségeit, különösen a menedékkérőkért felelő tagállam meghatározására szolgáló fenntartható és igazságos rendszer kialakítását, az Eurodac rendszer megerősítését, nagyobb konvergencia elérését az uniós menekültügyi rendszerben, az Európai Unión belüli másodlagos mozgás megelőzését, valamint az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének (az Ügynökség) új mandátumát. A fenti közlemény összhangban van az Európai Tanács 2016. február 18–19-én kiadott felhívásaival33, amelyek a meglévő uniós keret reformjának előmozdítására szólítottak fel, hogy egy humánusabb és hatékonyabb menekültügyi szakpolitika jöjjön létre. Azonban az Európai Parlament 2016. április 12-i saját kezdeményezésű jelentésében meghatározott holisztikus megközelítésnek megfelelő előrelépésre nem tesz javaslatot. |
__________________ | __________________ |
33 EUCO 2016.2.19., SN 1/16. | 33 EUCO 2016.2.19., SN 1/16. |
Or. en
Módosítás 5
Rendeletre irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(5) Egy jól működő közös európai menekültügyi rendszer érdekében, ideértve a dublini rendszert is, jelentős előrelépésre van szükség a nemzeti menekültügyi rendszerek közelítése tekintetében, különös tekintettel a tagállamokban az elismerési arányokkal és a védelmi jogállás típusaival kapcsolatban fennálló eltérésekre. Emellett meg kell erősíteni a jogállások felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat, hogy a védelmet csak olyanok kapják meg, akiknek arra szükségük van, és csak a szükséges időszakra. Ezenfelül meg kell szüntetni a tartózkodási engedélyek időtartamával kapcsolatos eltérő gyakorlatokat, és tovább kell pontosítani és egységesíteni a nemzetközi védelemben részesülő személyek jogait. | (5) A nemzetközi védelemre vonatkozó közös uniós politikának az egységes jogálláson kell alapulnia. Egy jól működő közös európai menekültügyi rendszer irányába történő elmozdulás érdekében jelentős előrelépésre van szükség a nemzeti menekültügyi rendszerek közelítése tekintetében, különös tekintettel a tagállamokban az elismerési arányokkal és a védelmi jogállás típusaival kapcsolatban fennálló eltérésekre. Ugyanakkor fontos, hogy a tagállamok hatóságaira ne háruljon túl nagy igazgatási teher. Ennek megfelelően meg kell erősíteni a szabályokat, hogy a védelmet csak olyanok kapják meg, akiknek arra szükségük van. Ezenfelül létre kell hozni a tartózkodási engedélyek időtartamának harmonizálását, amelynek teljes mértékben figyelembe kellene vennie a tagállamokban bevett jelenlegi gyakorlatot, és tovább kell pontosítani és egységesíteni a nemzetközi védelemben részesülő személyek jogait. |
Or. en
Indokolás
A nemzetközi védelemre szoruló személyek számára megadott tartózkodási engedély időtartamának harmonizálásakor teljes mértékben figyelembe kell venni a tagállamokban folytatott jelenlegi gyakorlatot, és az nem alapulhat a negatív verseny elvén.
Módosítás 6
Rendeletre irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(7) E rendelet fő célja egyrészről annak biztosítása, hogy valamennyi tagállamban közös kritériumokat alkalmazzanak a nemzetközi védelemre valóban rászorulók azonosítására, másrészről annak elősegítése, hogy e személyek számára valamennyi tagállamban közös jogokat biztosítsanak. | (7) E rendelet fő célja egyrészről annak biztosítása, hogy valamennyi tagállamban közös kritériumokat alkalmazzanak a nemzetközi védelemre valóban rászorulók azonosítására, másrészről annak elősegítése, hogy minden nemzetközi védelemre szoruló személy számára valamennyi tagállamban közös jogokat biztosítsanak. |
Or. en
Indokolás
Minden nemzetközi védelemre szoruló személy számára Unió-szerte azonos jogokat kell biztosítani.
Módosítás 7
Rendeletre irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(8) A menekültjogállás és a kiegészítő védelmi jogállás elismerésére és tartalmára vonatkozó szabályok további közelítésének elő kell segítenie kell a nemzetközi védelmet kérelmező személyek tagállamok közötti másodlagos mozgásának korlátozását, amennyiben az ilyen mozgást a jelen rendelettel felváltott kvalifikációs irányelv átültetéséből származó nemzeti rendelkezések esetleges eltérései idézték elő. | (8) A menekültjogállás és a kiegészítő védelmi jogállás elismerésére és tartalmára vonatkozó szabályok további közelítésének elő kell segítenie a nemzetközi védelmet kérelmező személyek tagállamok közötti másodlagos mozgásának korlátozását. |
Or. en
Indokolás
Nem egyértelmű, hogy a hatályos kvalifikációs irányelv átültetése során tapasztalható különbségek okozzák-e a másodlagos mozgásokat.
Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(9) E rendelet nem vonatkozik más tagállami humanitárius jogállásokra, amelyeket a tagállamok a nemzeti jog szerint olyan személyeknek adtak, akik nem jogosultak a menekült- vagy kiegészítő védelmi jogállásra. Amennyiben a tagállamok biztosítanak ilyeneket, ezt oly módon kell tenniük, hogy ezeket ne lehessen összetéveszteni a nemzetközi védelmet biztosító jogállással. | (9) E rendelet nem vonatkozik más tagállami humanitárius jogállásokra, amelyeket a tagállamok a nemzeti jog szerint olyan személyeknek adtak, akik nem jogosultak a menekült- vagy kiegészítő védelmi jogállásra. |
Or. en
Indokolás
Mindaddig, amíg a humanitárius védelem nemzeti jogállása fennáll, nagyon nehéz elképzelni, hogy ne lehessen összetéveszteni a menekült jogállást a kiegészítő védelmi jogállással.
Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(10) A sikeresen áttelepített személyeknek nemzetközi védelmet kell biztosítani. Ennek megfelelően a nemzetközi védelem tartalmára vonatkozóan e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni, ideértve a másodlagos mozgást megakadályozó szabályokat is. | (10) A sikeresen áttelepített személyeknek nemzetközi védelmet kell biztosítani. Ennek megfelelően a nemzetközi védelem tartalmára vonatkozóan e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. |
Or. en
Indokolás
Az előadó inkább pozitív ösztönzőket határozna meg a nemzetközi védelemben részesülő személyek számára, hogy abban a tagállamban maradjanak, amelyik védelmet nyújt számukra.
Módosítás 10
Rendeletre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(11) E rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és figyelembe veszi különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: a Charta) által elismert elveket. E rendelet biztosítani kívánja különösen az emberi méltóság, valamint a menedékkérők és az őket kísérő családtagjaik menedékhez való jogának teljes körű tiszteletben tartását, valamint elő kívánja mozdítani a Charta emberi méltóságra, a magán- és a családi élet tiszteletben tartására, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságára, a tanuláshoz való jogra, a foglalkozás szabad megválasztására, az üzleti vállalkozás folytatására, a menedékjogra, a megkülönböztetésmentességre, a gyermekek jogaira, a szociális biztonságra, a szociális segítségnyújtásra és az egészségügyi ellátásra vonatkozóan, ezért a rendeletet ennek megfelelően kell végrehajtani. | (11) E rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és figyelembe veszi különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: a Charta) által elismert elveket. E rendelet biztosítani kívánja különösen az emberi méltóság, valamint a menedékkérők és az őket kísérő családtagjaik menedékhez való jogának teljes körű tiszteletben tartását, valamint elő kívánja mozdítani a Charta emberi méltóságra, a magán- és a családi élet tiszteletben tartására, a kitoloncolással, a kiutasítással és a kiadatással szembeni védelemre, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságára, a tanuláshoz való jogra, a foglalkozás szabad megválasztására, az üzleti vállalkozás folytatására, a menedékjogra, a megkülönböztetésmentességre, a gyermekek jogaira, a szociális biztonságra, a szociális segítségnyújtásra és az egészségügyi ellátásra vonatkozóan, ezért a rendeletet ennek megfelelően kell végrehajtani. |
Or. en
Módosítás 11
Rendeletre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(13) Mozgósítani kell az Európai Menekültügyi és Migrációs és Integrációs Alap erőforrásait, hogy megfelelő támogatást nyújtsanak a rendeletben előírt szabályok végrehajtása során tett tagállami erőfeszítésekhez, különös tekintettel azon tagállamokra, amelyek nemzeti menekültügyi rendszerére – főként földrajzi elhelyezkedésük vagy népességi helyzetük miatt – különös és aránytalanul nagy nyomás nehezedik. | (13) Mozgósítani kell az Európai Menekültügyi és Migrációs és Integrációs Alap erőforrásait, hogy megfelelő támogatást nyújtsanak a rendeletben előírt szabályok végrehajtása során tett tagállami erőfeszítésekhez, különös tekintettel azon tagállamokra, amelyek nemzeti menekültügyi rendszerére – főként földrajzi elhelyezkedésük vagy népességi helyzetük miatt – különös és aránytalanul nagy nyomás nehezedik. Továbbá a tagállamoknak az irányítás minden szintjén maradéktalanul ki kell használniuk azokat a forrásokat, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a migrációs politikához, de felhasználhatók a területhez tartozó fellépések finanszírozására (például integrációs tevékenységek), ilyenek lehetnek például az Európai Szociális Alap, a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap, a Horizont 2020, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Jogok, egyenlőség és polgárság program. Ezen alapokat közvetlenül elérhetővé kell tenni a helyi és regionális hatóságok számára a közvetlen felelősségi körük alá tartozó fellépések esetében. |
Or. en
Indokolás
Az alap helyes elnevezése: Európai Menekültügyi és Migrációs és Integrációs Alap. Továbbá a tagállamokat arra kell ösztönözni, hogy a nemzetközi védelemre szoruló személyekre irányuló integrációs intézkedések finanszírozására szolgáló egyéb alapok esetében a lehető legnagyobb mértékben növeljék felvevő képességüket.
Módosítás 12
Rendeletre irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(14) Az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének megfelelő támogatást kell nyújtani e rendelet alkalmazásához, különösen azzal, hogy szakértőket biztosítva segítséget nyújt a tagállamok hatóságainak a nemzetközi védelem iránti kérelmek befogadásához, nyilvántartásba vételéhez és megvizsgálásához a harmadik országokra és ezen belül a származási országokra vonatkozó naprakész tájékoztatás, valamint az egyéb releváns iránymutatások és eszközök nyújtása révén. E rendelet alkalmazása során a tagállamok hatóságainak figyelembe kell venniük az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége [a továbbiakban: az ügynökség] által kidolgozott működési normákat, iránymutatásokat és legjobb gyakorlatokat. A nemzetközi védelem iránti kérelmek elbírálásakor a tagállamok hatóságainak különösen figyelembe kell venniük a származási ország helyzetére vonatkozó információkat, jelentéseket, közös elemzést és iránymutatást, amelyet az ügynökség, valamint a származási országgal kapcsolatos információkkal foglalkozó európai hálózatok dolgoznak ki uniós szinten e rendelet 8. és 10. cikkének megfelelően34. | (14) Az ügynökségnek megfelelő támogatást kell nyújtani e rendelet alkalmazásához, különösen azzal, hogy szakértőket biztosítva segítséget nyújt a tagállamok hatóságainak a nemzetközi védelem iránti kérelmek befogadásához, nyilvántartásba vételéhez és megvizsgálásához a harmadik országokra és ezen belül a származási országokra vonatkozó naprakész tájékoztatás, valamint az egyéb releváns iránymutatások és eszközök nyújtása révén. E rendelet alkalmazása során a tagállamok hatóságainak figyelembe kell venniük az ügynökség által kidolgozott működési normákat, iránymutatásokat és legjobb gyakorlatokat. A nemzetközi védelem iránti kérelmek elbírálásakor a tagállamok hatóságainak figyelembe kell venniük a származási ország helyzetére vonatkozó információkat, jelentéseket, közös elemzést és iránymutatást, amelyet az ügynökség, valamint a származási országgal kapcsolatos információkkal foglalkozó európai hálózatok dolgoznak ki uniós szinten e rendelet 8. és 10. cikkének megfelelően34. Továbbá a nemzetközi védelem iránti kérelmek elbírálásakor a tagállamoknak figyelembe kell venniük az UNHCR-től és a helyszínen tevékenykedő civil társadalmi szervezetektől kapott összes vonatkozó információt. |
__________________ | __________________ |
Or. en
Indokolás
Noha az előadó egyetért azzal, hogy az Európai Menekültügyi Támogatási Hivataltól kapott információkat a tagállamoknak fel kell használniuk a nemzetközi védelem iránti kérelmek elbírálása során, az ügynökség azonban nem lehet az egyetlen információforrás. Az UNHCR és a helyszínen tevékeny más érintett szereplők is részletes tájékoztatást tudnak adni a harmadik országokban fennálló helyzetről.
Módosítás 13
Rendeletre irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(16) Ki kell terjeszteni a családtag fogalmát, figyelembe véve az eltartotti viszony különféle sajátos körülményeit, valamint a gyermek mindenek felett álló érdekének szentelendő külön figyelmet. A fogalomnak tükröznie kell a jelenlegi migrációs trendek realitását, mely szerint a kérelmezők gyakran hosszadalmas átutazást követően érkeznek a tagállam területére. Ezért a fogalomnak ki kell terjednie a származási országon kívül, ám még a tagállam területére való érkezés előtt létesített házasságokra. | (16) Ki kell terjeszteni a családtag fogalmát, figyelembe véve a család sokszínűségét, az eltartotti viszony különféle sajátos körülményeit, valamint a gyermek mindenek felett álló érdekének szentelendő külön figyelmet. A fogalomnak tükröznie kell a jelenlegi migrációs trendek realitását, mely szerint a kérelmezők gyakran hosszadalmas átutazást követően érkeznek a tagállam területére. Ezért a fogalomnak ki kell terjednie a származási országon kívül létesített házasságokra és a tagállam területére való érkezésük után létrejött családokra, kivételt képeznek minden esetben ez alól a kényszerházasságok. A házastárs vagy a nőtlen/hajadon élettárs fogalma nem különböztetheti meg nemük alapján a házas- és élettársakat. |
Or. en
Indokolás
A tagállam területére történő érkezésüket követően létrejött családokra is ki kell terjednie a családtag meghatározásának. Ugyanakkor a kényszerházasságokat – függetlenül attól, hogy hol kötötték meg azokat – ki kell zárni.
Módosítás 14
Rendeletre irányuló javaslat
22 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(22) Így különösen szükséges a következőkre vonatkozó közös fogalmak bevezetése: sur place védelem szükségessége, a sérelem és védelem forrásai, a belföldi védelem és az üldöztetés, beleértve az üldöztetés okait is. | (22) Így különösen szükséges a következőkre vonatkozó közös fogalmak bevezetése: sur place védelem szükségessége, a sérelem és védelem forrásai és az üldöztetés, beleértve az üldöztetés okait is. |
Or. en
Indokolás
Az előadó nem gondolja, hogy a belső védelem fogalma kellően fejlett, egyértelmű és biztonságos ahhoz, hogy azt teljesen harmonizált módon lehessen alkalmazni.
Módosítás 15
Rendeletre irányuló javaslat
23 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(23) Amennyiben hajlandóak és képesek rá, védelmet egyrészt az állam, másrészt olyan felek és szervezetek nyújthatnak – ideértve nemzetközi szervezeteket is, az ezen rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén –, amelyek valamely régiót vagy az államterület egy jelentős részét ellenőrzésük alatt tartják, és teljesítik az ezen rendeletben meghatározott feltételeket. E védelemnek hatékonynak és nem ideiglenes jellegűnek kell lennie. | (23) Amennyiben hajlandóak és képesek rá, védelmet egyrészt az állam, másrészt államilag felhatalmazott olyan felek és szervezetek nyújthatnak – ideértve nemzetközi szervezeteket is, az ezen rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén –, amelyek valamely régiót vagy az államterület egy jelentős részét ellenőrzésük alatt tartják, és teljesítik az ezen rendeletben meghatározott feltételeket. E védelemnek hatékonynak és nem ideiglenes jellegűnek kell lennie. |
Or. en
Indokolás
A genfi egyezmény 1d. cikke azokra a személyekre is vonatkozik, akik az UNHCR védelmében részesülnek, amelyet az állam hatalmazott fel ahhoz, hogy az adott állam területén jelen lehessen. Ezen túlmenően a nem állami szereplők nem tekintendők védelmet biztosító szereplőknek, kivéve ha őket az állam erre felhatalmazta, mivel a nemzetközi jog szerint nem vonhatók felelősségre, csak ideiglenes és korlátozott eredményességű védelmet tudnának nyújtani.
Módosítás 16
Rendeletre irányuló javaslat
24 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(24) Az üldöztetés vagy súlyos sérelem ellen hatékony belföldi védelemnek ténylegesen elérhetőnek kell lennie a kérelmező számára a származási ország azon részén, ahová biztonságosan és jogszerűen elutazhat, bebocsátást nyerhet, és ahol észszerűen elvárható, hogy letelepedhet. Az ilyen belső védelem meglétére vonatkozó értékelésnek a nemzetközi védelem iránti kérelem szerves részének kell lennie, amelyet akkor kell elvégezni, miután az eljáró hatóság megállapította, hogy a jogosultság elismerésére vonatkozó feltételek egyébként alkalmazhatók. Az eljáró hatóságot terheli annak bizonyítása, hogy a belső védelem rendelkezésre áll-e. | (24) Az üldöztetés vagy súlyos sérelem ellen hatékony belföldi védelem ténylegesen rendelkezésre állhat a kérelmező számára a származási ország azon részén, ahová biztonságosan és jogszerűen elutazhat, bebocsátást nyerhet, és ahol észszerűen elvárható, hogy letelepedhet. Az ilyen belső védelem meglétére vonatkozó értékelés a nemzetközi védelem iránti kérelem szerves részét képezheti, amennyiben az állam vagy az állam megbízottai nem felelősek az üldöztetésért vagy a súlyos sérelmekért. Kizárólag az eljáró hatóságot terheli annak bizonyítása, hogy a belső védelem rendelkezésre áll-e, de nem zárhatja ki a kérelmezőt abból, hogy bizonyítékokat terjesszen elő az eljáró hatóság belső védelem rendelkezésre állására vonatkozó bármely megállapításának cáfolatára. |
Or. en
Indokolás
A tagállamokat fel kell jogosítani arra, hogy a nemzetközi védelem fogalmát alkalmazzák a nemzetközi védelem iránti kérelem általános vizsgálata során. Egy ilyen alternatíva azonban nem támaszkodhat a tagállamokra azokban az esetekben, amikor az üldöztetés vagy súlyos sérelem az államtól vagy az állam megbízottaitól ered.
Módosítás 17
Rendeletre irányuló javaslat
25 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(25) Amennyiben az állam vagy az állam megbízottai felelősek az üldöztetésért vagy a súlyos sérelemért, akkor azt kell vélelmezni, hogy a kérelmező számára nem áll rendelkezésre hatékony védelem. Amennyiben a kérelmező kísérő nélküli kiskorú, az ő mindenek felett álló érdekét szolgáló megfelelő gondozási és gyermekfelügyeleti megoldások elérhetőségét is vizsgálni kell annak megállapításakor, hogy a védelem hatékonyan elérhető-e. | (25) Amennyiben az állam vagy az állam megbízottai felelősek az üldöztetésért vagy a súlyos sérelemért, akkor azt kell vélelmezni, hogy a kérelmező számára nem áll rendelkezésre hatékony védelem és a belső védelemmel kapcsolatos rendelkezést kell alkalmazni. Amennyiben a kérelmező kísérő nélküli kiskorú, az ő mindenek felett álló érdekét szolgáló megfelelő gondozási és gyermekfelügyeleti megoldások elérhetőségét is vizsgálni kell annak megállapításakor, hogy a védelem hatékonyan elérhető-e. |
Or. en
Indokolás
A belső védelem alternatívája azonban nem támaszkodhat a tagállamokra azokban az esetekben, amikor az üldöztetés vagy súlyos sérelem az államtól vagy az állam megbízottaitól ered.
Módosítás 18
Rendeletre irányuló javaslat
26 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(26) Különösen fontos az, hogy az eljáró hatóságok a kiskorúak nemzetközi védelem iránti kérelmének elbírálása során tekintettel legyenek az üldöztetésnek kifejezetten a gyermekeket veszélyeztető formáira. | (26) Különösen fontos az, hogy az eljáró hatóságok a kiskorúak nemzetközi védelem iránti kérelmének elbírálása során tekintettel legyenek az üldöztetésnek kifejezetten a gyermekeket veszélyeztető formáira vagy az ilyen üldöztetéssel szembeni védelem hiányára. |
Or. en
Indokolás
Az üldöztetéssel szembeni védelem hiányát szintén figyelembe kell venni a védelem elérhetőségének bírálatakor, különös tekintettel a kiskorúakra.
Módosítás 19
Rendeletre irányuló javaslat
28 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(28) Hasonlóképpen szükséges bevezetni a „meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás” miatti üldöztetés közös fogalmát. Egy meghatározott társadalmi csoport meghatározása céljából kellő figyelmet kell fordítani a kérelmező neméből fakadó szempontokra, ideértve a nemi identitást és szexuális irányultságot, ami kapcsolódhat bizonyos olyan jogi hagyományokhoz és szokásokhoz, amelyek például a nemi szervek megcsonkításához, kényszersterilizációhoz, illetve kényszerabortuszhoz vezethetnek, amennyiben azok kapcsolatban állnak a kérelmező üldöztetéstől való megalapozott félelmével. | (28) Hasonlóképpen szükséges bevezetni a „meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás” miatti üldöztetés közös fogalmát. Egy meghatározott társadalmi csoport meghatározása céljából kellő figyelmet kell fordítani a kérelmező neméből fakadó szempontokra, ideértve a nemi identitást, nemi jelleget és szexuális irányultságot, ami kapcsolódhat bizonyos olyan jogi hagyományokhoz és szokásokhoz, amelyek például a nemi szervek megcsonkításához, kényszersterilizációhoz, illetve kényszerabortuszhoz vezethetnek, amennyiben azok kapcsolatban állnak a kérelmező üldöztetéstől való megalapozott félelmével. |
Or. en
Indokolás
A kérelmező nemi jellege is az egyik tényező lehet annak meghatározása során, hogy a kérelmező egy meghatározott társadalmi csoporthoz tartozik-e.
Módosítás 20
Rendeletre irányuló javaslat
29 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(29) Az Európai Unió Bírósága vonatkozó ítélkezési gyakorlatának megfelelően, a nemzetközi védelem iránti kérelmek elbírálásakor a tagállamok illetékes hatóságainak olyan módszerek alapján kell értékelniük a kérelmező szavahihetőségét, amely tiszteletben tartja a Charta által biztosított személyes jogokat, különösen az emberi méltósághoz, valamint a magánélethez és a családi élethez fűződő jogokat. Ami konkrétan a homoszexualitást illeti, a kérelmező szavahihetőségének egyéni értékelését nem szabad a homoszexuálisokra vonatkozó sztereotipikus fogalmakra alapozni, és a kérelmezőt nem szabad a szexuális szokásaira vonatkozó részletes kikérdezésnekvagy vizsgálatoknakalávetni. | (29) Az Európai Unió Bírósága vonatkozó ítélkezési gyakorlatának megfelelően, a nemzetközi védelem iránti kérelmek elbírálásakor a tagállamok illetékes hatóságainak olyan módszerek alapján kell értékelniük a kérelmező szavahihetőségét, amely tiszteletben tartja a Charta által biztosított személyes jogokat, különösen az emberi méltósághoz, valamint a magánélethez és a családi élethez fűződő jogokat. Ami konkrétan a szexuális irányultságot és nemi identitást illeti, a kérelmező szavahihetőségének egyéni értékelését nem szabad a szexuális irányultságra és nemi identitásra vonatkozó sztereotipikus fogalmakra alapozni, és a kérelmezőt nem szabad a szexuális szokásaira vonatkozó részletes kikérdezésnek vagy vizsgálatoknak alávetni. Továbbá az illetékes nemzeti hatóságok nem gondolhatják azt, hogy a kérelmező kijelentései nem szavahihetőek kizárólag azon az alapon, hogy a kérelmező, amikor először előadta üldöztetésének részleteit, nem hivatkozott szexuális irányultságára, nemi identitására, nemi önkifejezésére, illetve nemi jellegére. |
Or. en
Indokolás
Az Európai Unió Bíróságának az A, B és C kontra Staatssecretaris van Veiligheid en Justitie ügyben hozott 2014. december 2 -i ítéletében említett négy paraméter egyike a késedelmes közzététel, ám az a Bizottság szövegében nem lett megemlítve és ezzel a szöveget ki kell egészíteni. Az LMBTI menedékkérők esetében a félelem és a megbélyegzés gyakran vezet a szexuális irányultságuk, nemi identitásuk, nemi önkifejezésük vagy nemi jellegük késedelmes közzétételéhez. Kérelmeiket nem lehet elhanyagolni kizárólag a késedelmes közzététel miatt.
Módosítás 21
Rendeletre irányuló javaslat
31 a preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (31a) A kiegészítő védelmi jogállás elismerése deklaratív aktus. |
Or. en
Indokolás
Mivel az előadó szerint a menekült jogállás és a kiegészítő védelmi jogállás is ugyanolyan jogokat biztosít a védelmet nyújtó tagállamban, ezért jogállásukat egyenlővé kell tenni a rendeletben.
Módosítás 22
Rendeletre irányuló javaslat
34 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(34) A súlyos sérelem megítélése céljából, amely alapot adhat a kérelmező kiegészítő védelmi jogállásra való jogosultságra, a megkülönböztetés nélküli erőszak fogalmának az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlata szerint ki kell terjednie az olyan erőszakra, mely személyes körülményeikre való tekintet nélkül érinthet embereket. | (34) A súlyos sérelem megítélése céljából, amely alapot adhat a kérelmező kiegészítő védelmi jogállásra való jogosultságra, a megkülönböztetés nélküli erőszak fogalmának az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlata szerint ki kell terjednie az olyan erőszakra, mely személyes körülményeikre való tekintet nélkül érinthet embereket. A megkülönböztetés nélküli erőszak fennállásának meghatározásakor figyelembe veendő tényezők között lehet a külső agresszió, megszállás, idegenuralom, belső konfliktusok, az emberi jogok súlyos megsértése, vagy a származási ország vagy annak egy része közrendjét súlyosan zavaró események. |
Or. en
Indokolás
Bizonyos tényezőket figyelembe kell venni, amikor a megkülönböztetés nélküli erőszak fennállását mérlegelik. A felsorolás nem teljes körű.
Módosítás 23
Rendeletre irányuló javaslat
36 a preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (36a) Egy olyan személy, aki azért szorul védelemre, mert természeti vagy ember által okozott katasztrófa miatt nem tud származási országába visszatérni, e rendelet értelmében szintén védelemre jogosultnak minősül. |
Or. en
Indokolás
A személyek vagy személyek csoportjai, akik a környezet hirtelen vagy fokozatosan bekövetkezett és az életükre vagy életkörülményeikre kedvezőtlen hatással lévő változások miatt kényszerülnek elhagyni szokásos lakóhelyüket, és védelmet keresnek és védelemre szorulnak, e rendelet szerint az Európai Unióban nemzetközi védelemre jogosultak.
Módosítás 24
Rendeletre irányuló javaslat
37 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(37) A nemzetközi védelemben részesülő személyek számára első alkalommal kiadott, vagy a jelen rendelet hatályba lépését követően megújított tartózkodási engedélynek és úti okmánynak meg kell felelnie az 1030/2002/EK rendelet, illetve a 2252/2004/EK tanácsi rendelet rendelkezéseinek. | (37) A nemzetközi védelemben részesülő személyek számára a jelen rendelet hatályba lépését követően kiadott tartózkodási engedélynek és úti okmánynak meg kell felelnie az 1030/2002/EK rendelet, illetve a 2252/2004/EK tanácsi rendelet rendelkezéseinek. |
Or. en
Indokolás
Nincs jelentősége annak, hogy a tartózkodási engedélyt vagy az úti okmányt első ízben állítják-e ki vagy megújítják, mivel azoknak a vonatkozó rendeleteknek mindig meg kell felelniük.
Módosítás 25
Rendeletre irányuló javaslat
39 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(39) Annak megállapítása céljából, hogy a nemzetközi védelemben részesülő személyeknek továbbra is szükségük van-e az ilyen védelemre, az eljáró hatóságoknak felül kell vizsgálniuk a nekik nyújtott jogállást, amikor a tartózkodási engedélyt meg kell újítani, menekültek esetében az első alkalommal, a kiegészítő védelemben részesülő személyek esetében pedig az első és a második alkalommal , valamint akkor is, amikor a kedvezményezettek származási országában jelentős változás következik be az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége, valamint a származási országgal kapcsolatos információkkal foglalkozó európai hálózatok által a rendelet 8. és 10. cikkének megfelelően a származási országban fennálló helyzetre vonatkozó közös elemzés és iránymutatás szerint37 jelentős változás következik be. | (39) Annak megállapítása céljából, hogy a nemzetközi védelemben részesülő személyeknek továbbra is szükségük van-e az ilyen védelemre, az eljáró hatóságok felülvizsgálhatják a nekik nyújtott jogállást, amikor az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége, valamint a származási országgal kapcsolatos információkkal foglalkozó európai hálózatok a rendelet 8. és 10. cikkének37 megfelelően a származási országban fennálló helyzetre vonatkozó közös elemzése és iránymutatása szerint a kedvezményezettek származási országában jelentős változás következik be. |
__________________ | __________________ |
Or. en
Indokolás
A védelmi szükségletek szisztematikus felülvizsgálata az eljáró tagállami hatóságok számára különösen erőforrás-igényes lenne. Egyáltalán nem derül ki, hogy a nemzetközi védelem szükségességéről szóló határozatért felelős hatóságok ugyanazok a hatóságok-e, mint amelyek a tartózkodási engedélyeket adják ki. Fontos az is, hogy indokolatlanul ne kerüljenek veszélybe a beilleszkedési kilátások amiatt a felfogás miatt, hogy a védelem csak ideiglenes lehet.
Módosítás 26
Rendeletre irányuló javaslat
41 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(41) Amikor a menekült- vagy kiegészítő védelmi jogállás megszűnik, ésszerű időpontig el kell halasztani a tagállam eljáró hatóságának a jogállás visszavonására, megszüntetésére, vagy meghosszabbításának elmaradására vonatkozó határozatának végrehajtását, hogy az érintett harmadik országbeli állampolgárnak vagy hontalan személynek más jogalapon lehetősége legyen tartózkodási engedélyt kérnie, mint amely jogalap szerint nemzetközi védelemben részesült, például családi alapon, a munkájához vagy a tanulmányaihoz kapcsolódóan, a vonatkozó uniós és nemzeti jog értelmében. | (41) Amikor a nemzetközi védelemben részesülő személy jogállása megszűnik, ésszerű időpontig el kell halasztani a tagállam eljáró hatóságának a jogállás visszavonására vonatkozó határozatának végrehajtását, hogy az érintett harmadik országbeli állampolgárnak vagy hontalan személynek más jogalapon lehetősége legyen tartózkodási engedélyt kérnie, mint amely jogalap szerint nemzetközi védelemben részesült, például családi alapon, a munkájához vagy a tanulmányaihoz kapcsolódóan, a vonatkozó uniós és nemzeti jog értelmében. |
Or. en
Módosítás 27
Rendeletre irányuló javaslat
42 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(42) A nemzetközi védelemben részesülő személyek tartózkodási helyének abban a tagállamban kell lennie, amelyik védelmet nyújtott számukra. A nemzetközi védelemben részesülő személyek közül azok számára, akik érvényes úti okmánnyal és a schengeni vívmányokat teljes körűen alkalmazó tagállam által kiállított tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, 180 napos időszakonként legfeljebb 90 napig tartó időtartamra lehetővé kell tenni a schengeni vívmányokat teljes körűen alkalmazó tagállamok területére való belépést és az azon belüli szabad mozgást a Schengeni határ-ellenőrzési kódex38 és a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény39 21. cikke szerint. A nemzetközi védelemben részesülő személyek a védelmet biztosító tagállamtól eltérő tagállamban is kérhetnek tartózkodási engedélyt, a vonatkozó uniós jogszabályokkal – elsősorban a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló jogszabállyal40 – és a nemzeti jogszabályaival összhangban; ez azonban nem jár együtt a nemzetközi védelem és az ahhoz kapcsolódó jogok átruházásával. | (42) A nemzetközi védelemben részesülő személyek tartózkodási helyének abban a tagállamban kell lennie, amelyik védelmet nyújtott számukra. A nemzetközi védelemben részesülő személyek közül azok számára, akik érvényes úti okmánnyal és a schengeni vívmányokat teljes körűen alkalmazó tagállam által kiállított tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, az engedélyezett tartózkodási időszakon belül lehetővé kell tenni a schengeni vívmányokat teljes körűen alkalmazó tagállamok területére való belépést és az azon belüli szabad mozgást a Schengeni határ-ellenőrzési kódex38 és a Schengeni Megállapodás39 végrehajtásáról szóló egyezmény 21. cikke szerint. A nemzetközi védelemben részesülő személyek a védelmet biztosító tagállamtól eltérő tagállamban is kérhetnek tartózkodási engedélyt, a vonatkozó uniós jogszabályokkal – elsősorban a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló jogszabállyal40 – és a nemzeti jogszabályaival összhangban; ez azonban nem jár együtt a nemzetközi védelem és az ahhoz kapcsolódó jogok átruházásával. |
__________________ | __________________ |
38 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/399 2016. március 9-i rendelete (.) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről. | 38 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/399 2016. március 9-i rendelete (.) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről. |
39 A Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormánya között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás. | 39 A Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormánya között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás. |
Or. en
Indokolás
Egy preambulumbekezdésnek nem kell az időszakok tekintetében olyan részleteket tartalmaznia, amelyek felülvizsgálat tárgyát képezhetik és amelyeket a cikkekben szereplő rendelkezések tartalmaznak. A bevezető hivatkozásoknak inkább a jogszabály fő rendelkezései mögött álló megfontolásokat kell megfogalmazniuk.
Módosítás 28
Rendeletre irányuló javaslat
43 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(43) Az Európai Unión belüli másodlagos mozgás megakadályozása érdekében abban az esetben, ha egy nemzetközi védelemben részesülő személyt a számára védelmet biztosító országtól eltérő olyan tagállamban találják, ahol nem felel meg a tartózkodás vagy letelepedés feltételeinek, a felelős tagállamnak vissza kell fogadnia az érintett személyt a rendeleti úton41 meghatározott eljárás szerint . | (43) Abban az esetben, ha egy nemzetközi védelemben részesülő személyt a számára védelmet biztosító országtól eltérő olyan tagállamban találják, ahol nem felel meg a tartózkodás vagy letelepedés feltételeinek, a felelős tagállamnak vissza kell fogadnia az érintett személyt a rendeleti úton meghatározott eljárás41 szerint. |
__________________ | __________________ |
41 (EU) [xxx/xxxx új Dublini Rendelet]. | 41 (EU) [xxx/xxxx új Dublini Rendelet]. |
Or. en
Indokolás
Összhangban az előadó azon megközelítésével, hogy a kedvezményezetteket ösztönözni kell arra, hogy abban a tagállamban maradjanak és integrálódjanak, amelyik nemzetközi védelmet nyújt számukra, a másodlagos mozgások megelőzése egy ilyen politika pozitív mellékhatása, és nem mozgatórugója.
Módosítás 29
Rendeletre irányuló javaslat
44 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(44) Az Európai Unión belüli másodlagos mozgás visszaszorítása érdekében módosítani kell a huzamos tartózkodásra vonatkozó 2003/109/EK irányelvet annak előírása céljából, hogy a nemzetközi védelemben részesülő személyek hosszú távú tartózkodásra való jogosulttá válásához szükséges 5 éves várakozási időszak minden olyan esetben kezdődjön újra, amikor az érintett személyt a számára nemzetközi védelmet biztosító országtól eltérő olyan tagállamban találják, ahol a vonatkozó uniós vagy nemzeti jogszabályok szerint nem lenne jogosult tartózkodni vagy letelepedni. | (44) A nemzetközi védelemben részesülő személyek számára biztosított tartózkodási engedélyek időtartamát megfelelő időtartamra kell egységesíteni, hogy arra ösztönözzék őket, hogy abban a tagállamban maradjanak, amelyik ilyen védelemben részesítette őket. |
Or. en
Indokolás
A nemzetközi védelmet élvező személyek másodlagos mozgását nem a kedvezményezettekkel szembeni szankciók előmozdítása révén kell visszaszorítani, hanem arra való ösztönzésükkel, hogy továbbra is abban a tagállamban maradjanak és integrálódjanak, amelyik védelmet nyújt számukra. Az ösztönzés egyik ilyen formája a nemzetközi védelemben részesülő személyek számára megadott tartózkodási engedély időtartamának kellően hosszú időtartamra történő harmonizálása. Az ilyen harmonizált időtartamot illetően figyelembe kell venni a tagállamok jelenlegi gyakorlatait.
Módosítás 30
Rendeletre irányuló javaslat
45 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(45) A nemzetbiztonság és a közrend fogalma magában foglalja azon eseteket is, amikor a harmadik ország állampolgára a nemzetközi terrorizmust támogató szervezethez tartozik, vagy ilyen szervezetet támogat. | (45) A nemzetbiztonság és a közrend fogalma magában foglalja azon eseteket is, amikor a harmadik ország állampolgára a nemzetközi terrorizmust támogató szervezethez tartozik. |
Or. en
Indokolás
A terrorizmust támogató szervezet támogatásának fogalma túl tág ahhoz, hogy a jogi megfogalmazás egyértelmű lehessen.
Módosítás 31
Rendeletre irányuló javaslat
49 a preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (49a) Tekintettel arra, hogy az integráció kétirányú folyamat, az uniós alapértékek és a nemzetközi védelemben részesülő személyek alapvető jogainak tiszteletben tartásának a beilleszkedési folyamat szerves részét kell képeznie. Az integrációnak az elszigetelődés helyett a befogadást kellene elősegítenie, és sikeréhez elengedhetetlen az összes érintett fél részvétele. A nemzeti, regionális és helyi szinten eljáró tagállamoknak támogatást és lehetőséget kell nyújtaniuk a nemzetközi védelemben részesülő személyek számára az új társadalomba való beilleszkedéshez és életük újbóli felépítéséhez, amelybe beletartozik a szállás, az írni-olvasni tudás, a nyelvtanulás, az interkulturális párbeszéd, az oktatás és a szakképzés, továbbá a társadalom demokratikus struktúráihoz való tényleges hozzáférés biztosítása is. |
Or. en
Indokolás
Az előadó úgy véli, hogy az integráció kulcsfontosságú elem a közös európai menekültügyi rendszer megfelelő működésének javításához. Ha a kedvezményezettek megfelelően beilleszkednek a fogadó ország társadalmába, akkor a másodlagos mozgásokban való részvétel ösztönzői is jelentősen csökkenni fognak.
Módosítás 32
Rendeletre irányuló javaslat
51 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(51) Ezen túlmenően különösen a szociális nehézségek elkerülése érdekében helyénvaló, hogy a nemzetközi védelemben részesülő személyek számára megkülönböztetéstől mentes, megfelelő szociális ellátást biztosítsanak. Ugyanakkor ami a kiegészítő védelemben részesülő személyeket illeti, bizonyos mértékű rugalmasságot kell biztosítani a tagállamok részére, hogy az ilyen védelmet az alapellátásokra korlátozhassák, amelyet úgy kell értelmezni, hogy annak legalább minimális jövedelemtámogatást, valamint betegségi, terhességi, illetve gyermeknevelési támogatást kell biztosítani, amennyiben ezen ellátásokat az adott tagállam nemzeti jogszabályai a saját állampolgárok számára is biztosítják. A beilleszkedésük elősegítése érdekében a tagállamoknak lehetőséget kell adni arra, hogy a szociális segítségnyújtás nemzeti törvényekben rögzített bizonyos formáihoz való hozzáférést a menekülteknek és a kigészítő védelemben részesülő személyeknek az integrációs intézkedésekben való tényleges részvételétől tegyék függővé. | (51) Ezen túlmenően különösen a szociális nehézségek elkerülése érdekében helyénvaló, hogy a nemzetközi védelemben részesülő személyek számára megkülönböztetéstől mentes, megfelelő szociális ellátást biztosítsanak. A beilleszkedésük elősegítése érdekében a tagállamoknak lehetőséget kell adni arra, hogy a szociális segítségnyújtás nemzeti törvényekben rögzített bizonyos formáihoz való hozzáférést az integrációs intézkedésekben való tényleges részvételétől tegyék függővé. |
Or. en
Indokolás
Egyáltalán nem világos, hogy a védelemre szoruló és a kiegészítő védelemben részesülő személyek miért ne részesülhetnének a nemzetközi védelemre szoruló személyek számára nyújtott szociális segítségben. A nemzetközi védelemre szoruló személyekkel szemben nem szabad eltérő bánásmódot alkalmazni. Ez jogi szempontból kérdéses és adminisztratív szempontból sem jár semmi előnnyel. Amint a védelem szükségessége megállapításra került, e személyek mindegyike azonos társadalmi szükségleteikkel rendelkezik a fogadó tagállamban.
Módosítás 33
Rendeletre irányuló javaslat
52 a preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (52a) A nemzetközi védelemben részesülő személyeknek biztosítani kell az árukhoz és szolgáltatásokhoz, illetve a nyilvánosság számára elérhető árukkal és szolgáltatásokkal való ellátottsághoz, valamint a munkaügyi hivatalok által nyújtott tájékoztatáshoz és tanácsadáshoz való hozzáférést. |
Or. en
Indokolás
A preambulumbekezdés megfogalmazását az Európai Bizottság által javasolt, az egyenlő bánásmódot biztosító, legális migrációs eszközökről szóló szöveghez (nevezetesen a kék kártya felülvizsgálatához) igazítják. A preambulumbekezdés kifejeződik a 30. és a 35. cikkekben is.
Módosítás 34
Rendeletre irányuló javaslat
53 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(53) A nemzetközi védelemben részesülő személyek beilleszkedésének elősegítése érdekében a nemzetközi védelemben részesülő személyek a tagállamok által biztosított integrációs intézkedésekben vehetnek részt, amelyek formáját a tagállamok határozzák meg. A tagállamok kötelezővé tehetik az ilyen integrációs intézkedésekben, például nyelvtanfolyamokon, állampolgári ismeretekkel foglalkozó tanfolyamokon, szakképzésben és más, a munkavállaláshoz kapcsolódó tanfolyamokon való részvételt. | (53) A nemzetközi védelemben részesülő személyek beilleszkedésének elősegítése érdekében a nemzetközi védelemben részesülő személyek a tagállamok által biztosított integrációs intézkedésekben vehetnek részt, amelyek formáját a tagállamok határozzák meg. A tagállamok kötelezővé tehetik az ilyen integrációs intézkedésekben, például nyelvtanfolyamokon, állampolgári ismeretekkel foglalkozó tanfolyamokon, szakképzésben és más, a munkavállaláshoz kapcsolódó tanfolyamokon való részvételt, feltéve, hogy ezek az integrációs intézkedések könnyen hozzáférhetők, rendelkezésre állnak és díjmentesek. |
Or. en
Indokolás
Az előadó üdvözli az integrációs intézkedésekhez való hozzáférésről szóló rendelkezéseket, de úgy véli, hogy ezeknek az intézkedéseknek mindig díjmentesnek, a nemzetközi védelemben részesülő személyek számára könnyen hozzáférhetőnek kell lenniük (pl. nem szabad a tagállam egy vagy két nagyvárosára korlátozódniuk), és figyelembe kell venniük a szóban forgó kedvezményezettek sajátos igényeit. Ez még inkább fontos, ha a tagállam kötelezővé kívánja tenni a nemzetközi védelemben részesülő személyek számára a részvételt.
Módosítás 35
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 9 pont – bevezető rész
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
9. „családtag”: a nemzetközi védelemben részesülő személy alábbi olyan családtagjai, akik a nemzetközi védelem iránti kérelemmel összefüggésben a kérdéses tagállamban tartózkodnak, amennyiben a családi kötelék már azelőtt is fennállt, mielőtt a kérelmező a tagállamok területére lépett: | 9. „családtag”: a nemzetközi védelemben részesülő személy alábbi olyan családtagjai, akik a tagállamok területén tartózkodnak: |
Or. en
Indokolás
A tagállam területére történő érkezésüket követően létrejött családokra is ki kell terjednie a családtag meghatározásának. Ugyanakkor a kényszerházasságokat – függetlenül attól, hogy hol kötötték meg azokat – ki kell zárni.
Módosítás 36
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 9 pont – a pont
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
a) a nemzetközi védelemben részesülő személy házastársa vagy nőtlen/hajadon élettársa, amennyiben az érintett tagállam harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó jogszabályai vagy gyakorlata az élettársakat a házaspárokhoz hasonló módon kezeli; | a) a nemzetközi védelemben részesülő személy házastársa vagy nőtlen/hajadon élettársa, amennyiben az érintett tagállam vonatkozó nemzeti jogi keretének jogszabályai vagy gyakorlata az élettársakat a házaspárokhoz hasonló módon kezeli; |
Or. en
Módosítás 37
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 9 pont – b pont
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
b) az (a) pontban említett párok, valamint a nemzetközi védelemben részesülő személy kiskorú, nem házas gyermekei, függetlenül attól, hogy házasságban vagy házasságon kívül születtek, vagy nemzeti jogszabályok értelmében örökbe fogadták őket; | b) az (a) pontban említett párok, valamint a nemzetközi védelemben részesülő személy kiskorú gyermekei, függetlenül attól, hogy házasságban vagy házasságon kívül születtek, vagy nemzeti jogszabályok értelmében vagy e jogszabályok által elismert módon örökbe fogadták őket; |
Or. en
Indokolás
Az előadó szerint a gyermekek házas vagy egyedülálló volta nem számít döntő tényezőnek annak meghatározásában, hogy a család tagjai közé tartoznak-e.
Módosítás 38
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 9 pont – c pont
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
c) amennyiben a nemzetközi védelemben részesülő személy kiskorú és nem házas, az apja, az anyja vagy az érte jogszabály vagy az érintett tagállam gyakorlata alapján felelős egyéb felnőtt; | c) amennyiben a kérelmező kiskorú, az apja, az anyja vagy az érte jogszabály vagy az érintett tagállam gyakorlata alapján felelős egyéb felnőtt; |
Or. en
Indokolás
Az előadó szerint a gyermekek házas vagy egyedülálló volta nem számít döntő tényezőnek annak meghatározásában, hogy kik a család tagjai.
Módosítás 39
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 9 pont – c a pont (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| ca) a nemzetközi védelemben részesülő személy testvére vagy testvérei; |
Or. en
Indokolás
E bekezdést az új átdolgozott Dublini Rendelet „családtagok” meghatározásából vették át.
Módosítás 40
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 19 pont
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
19. „gondnok”: az a személy vagy szervezet, akit vagy amelyet az illetékes szervek a kísérő nélküli kiskorú támogatására és képviseletére jelölnek ki azzal a céllal, hogy az e rendeletben előírt eljárások során biztosítsa a gyermek mindenek felett álló érdekét, valamint szükség esetén jognyilatkozatot tegyen a kiskorú nevében. | 19. „gondnok”: az a személy vagy szervezet, akit vagy amelyet az illetékes szervek a kísérő nélküli kiskorú támogatására és képviseletére jelölnek ki azzal a céllal, hogy az e rendeletben előírt eljárások során védelmezze a gyermek mindenek felett álló érdekét és jóllétét, valamint szükség esetén jognyilatkozatot tegyen a kiskorú nevében. |
Or. en
Indokolás
Az UNCRC 3. cikkének meghatározásaival való összehangolás és azokra történő utalás.
Módosítás 41
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(1) A kérelmezőnek minden rendelkezésére álló bizonyítékot be kell nyújtania, amely indokolja a nemzetközi védelem iránti kérelemét. A kérelmező köteles együttműködni az eljáró hatósággal, és a teljes eljárás során köteles jelen lenni és rendelkezésre állni. | (1) A kérelmezőnek minden rendelkezésére álló bizonyítékot be kell nyújtania, amely indokolja a nemzetközi védelem iránti kérelemét. Az eljáró hatóság és a kérelmező az eljárás egésze során köteles együttműködni. A kérelmező a teljes eljárás során köteles jelen lenni és rendelkezésre állni. |
Or. en
Indokolás
Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban az eljáró hatóságoknak kötelessége együttműködni a kérelmezővel az ügy lényegi elemeinek meghatározásában. A hatályos irányelv 4. cikkének (1) bekezdése is ezt a megfogalmazást alkalmazza.
Módosítás 42
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 3 bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(3) Az eljáró hatóság a(z) XXX/XX (EU) rendelet [az eljárásokról szóló rendelet] 33. cikkének megfelelően értékeli a kérelem szempontjából jelentőséggel bíró bizonyítékokat. | (3) Az eljáró hatóság a(z) XXX/XX (EU) rendelet [az eljárásokról szóló rendelet] 33. cikkének megfelelően értékeli a nemzetközi védelemre irányuló kérelem szempontjából jelentőséggel bíró bizonyítékokat. |
Or. en
Módosítás 43
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 5 bekezdés – a pont
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
a) a kérelmező láthatóan mindent megtett kérelmének alátámasztása érdekében; | a) a kérelmező láthatóan mindent megtett nemzetközi védelemre irányuló kérelmének alátámasztása érdekében; |
Or. en
Módosítás 44
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 5 bekezdés – d pont
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
d) a kérelmező az első adandó alkalommal benyújtotta a nemzetközi védelem iránti kérelmét, kivéve, amennyiben alapos indokkal igazolni tudja ennek elmulasztását; | törölve |
Or. en
Indokolás
Számos oka lehet annak, hogy egy személy miért nem kér nemzetközi védelmet azonnal. Az, hogy a kérelmező az első adandó alkalommal benyújtotta-e nemzetközi védelem iránti kérelmét, nem határozhatja meg, hogy mennyire tartjuk indokoltnak a kérelmező állításait.
Módosítás 45
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 3 bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(3) A genfi egyezmény és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény sérelme nélkül, az ismételt kérelmet benyújtó kérelmező a(z) XXX/XX (EU) rendelet [az eljárásokról szóló rendelet] 42. cikke értelmében rendszerint nem ismerhető el menekültként, amennyiben az üldöztetés veszélye olyan körülményeken alapul, amelyeket a származási ország elhagyását követően a kérelmező maga idézett elő. | (3) Feltéve, hogy a hozott határozat teljes mértékben megfelel a genfi egyezménynek, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezménynek és az Európai Unió Alapjogi Chartájának, az ismételt kérelmet benyújtó kérelmezőtől a(z) XXX/XX (EU) rendelet [az eljárásokról szóló rendelet] 42. cikke értelmében a menekültjogállás vagy a kiegészítő védelmi jogállás megtagadható, amennyiben az üldöztetés veszélye olyan körülményeken alapul, amelyeket a származási ország elhagyását követően a kérelmező maga idézett elő. |
Or. en
Indokolás
Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata világossá teszi, hogy a kérelmezőnek nem kell elővigyázatosan viselkednie, tartózkodnia a vallásgyakorlástól vagy elrejtenie szexuális irányultságát annak érdekében, hogy nemzetközi védelemre legyen jogosult. Amennyiben a nemzetközi védelmet elutasítják, ezen elutasításnak meg kell felelnie a genfi egyezménynek, valamint az EUB és az EJEB ítélkezési gyakorlatának.
Módosítás 46
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 1 bekezdés – b pont
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
b) az államot, illetve az államterület egy jelentős részét ellenőrzésük alatt tartó pártok vagy szervezetek, ideértve a nemzetközi szervezeteket is, | b) az államot, illetve az államterület egy jelentős részét ellenőrzésük alatt tartó, állam által megbízott pártok vagy szervezetek, ideértve a nemzetközi szervezeteket is, |
Or. en
Indokolás
A genfi egyezmény 1d. cikke azokra a személyekre is vonatkozik, akik az UNHCR védelmében részesülnek, amelyet az állam hatalmazott fel ahhoz, hogy az adott állam területén jelen lehessen. Ezen túlmenően a nem állami szereplők nem tekintendők védelmet biztosító szereplőknek, kivéve ha őket az állam erre felhatalmazta, mivel a nemzetközi jog szerint nem vonhatók felelősségre, csak ideiglenes és korlátozott eredményességű védelmet tudnának nyújtani.
Módosítás 47
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
amennyiben hajlandóak és képesek a (2) bekezdés szerinti védelem nyújtására. | ameddig hajlandóak és képesek a (2) bekezdés szerinti védelem nyújtására. |
Or. en
Indokolás
A kérelmezőnek nyújtott védelmet gyakorlatban kell megmutatni, és abban az adott esetben, nem csupán elvben vagy általánosságban. Az illetékes hatóságnak kell bizonyítania, hogy a védelem nem csak ideiglenes és hatékonysága nem korlátozott.
Módosítás 48
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(1) A nemzetközi védelem iránti kérelem értékelésének részeként az eljáró hatóság megállapítja, hogy a kérelmező nem szorul nemzetközi védelemre, amennyiben a származási ország bizonyos részére biztonságosan és jogszerűen elutazhat, oda bebocsátást nyerhet, és észszerűen elvárható, hogy ott letelepedjen, és amennyiben az adott területen | (1) A nemzetközi védelem iránti kérelem értékelésének részeként, és feltéve, hogy nem az állam vagy az állam megbízottai felelősek az üldöztetésért vagy a súlyos sérelemért, az eljáró hatóság megállapíthatja, hogy a kérelmező nem szorul nemzetközi védelemre, amennyiben a származási ország bizonyos részére biztonságosan és jogszerűen elutazhat, oda bebocsátást nyerhet, és észszerűen elvárható, hogy ott letelepedjen, és amennyiben az adott területen: |
Or. en
Indokolás
A belső védelem alternatívája azonban nem támaszkodhat a tagállamokra azokban az esetekben, amikor az üldöztetés vagy súlyos sérelem az államtól vagy az állam megbízottaitól ered. Ezenkívül a belső védelem elképzelésének alkalmazása tagállamonként igen eltérő, és mivel nem egységesen használják, opcionálisnak kell maradnia a tagállamok számára.
Módosítás 49
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 2 bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(2) A belső védelem elérhetőségére vonatkozó értékelést akkor kell elvégezni, miután az eljáró hatóság megállapította, hogy egyébként alkalmazhatók a jogosultság elismerésére vonatkozó feltételek. Az eljáró hatóságot terheli annak bizonyítása, hogy a belső védelem rendelkezésre áll-e. A kérelmezőnek nem kell bizonyítania, hogy mielőtt nemzetközi védelemért folyamodott, saját származási országában minden lehetőséget kimerített annak érdekében, hogy védelmet kapjon. | (2) Az eljáró hatóságot terheli annak bizonyítása, hogy a belső védelem rendelkezésre áll-e. Ez nem zárhatja ki a kérelmezőt abból, hogy bizonyítékokat terjesszen elő az eljáró hatóság belső védelem rendelkezésre állására vonatkozó bármely megállapításának cáfolatára. A kérelmezőnek nem kell bizonyítania, hogy mielőtt nemzetközi védelemért folyamodott, saját származási országában minden lehetőséget kimerített annak érdekében, hogy védelmet kapjon. |
Or. en
Indokolás
Nem indokolható kellően, miért kellene a belső védelem rendelkezésre állására vonatkozó határozatnak azután következnie, hogy az eljáró hatóság eldöntötte, hogy a kérelmező egyébként védelemre szorulna. Ennek a kérelmező védelmi igénye általános értékelésének részét kell képeznie. Ezen túlmenően, miközben az előadó üdvözli, hogy a bizonyítás terhét már egyértelműen az eljáró hatóságra hárítják, mindez nem akadályozhatja meg a kérelmezőt abban, hogy bizonyítékokat terjesszen elő a belső védelem rendelkezésre állására vonatkozó bármely megállapítás cáfolatára.
Módosítás 50
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 1 bekezdés – d pont – bevezető rész
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
d) egy adott csoport különösen akkor minősül meghatározott társadalmi csoportnak, ha: | d) egy adott csoport különösen akkor minősül meghatározott társadalmi csoporthoz tartozónak, ha: |
Or. en
Módosítás 51
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 1 bekezdés – d pont – 1 franciabekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
- tagjai veleszületett jellemzőkkel vagy meg nem változtatható közös háttérrel rendelkeznek vagy olyan közös meggyőződésük, illetve jellemzőik vannak, amelyek olyannyira alapvetők az identitás, illetve lelkiismeret szempontjából, hogy az érintett személyeket nem lehetne azok feladására kényszeríteni, illetve | - tagjai veleszületett jellemzőkkel vagy meg nem változtatható közös háttérrel rendelkeznek vagy olyan közös meggyőződésük, illetve jellemzőik vannak, amelyek olyannyira alapvetők az identitás, illetve lelkiismeret szempontjából, hogy az érintett személyeket nem lehetne azok feladására kényszeríteni, vagy |
Or. en
Indokolás
A két bekezdés ismerteti egy bizonyos társadalmi csoport létezésének két módját. Ezért a bekezdéseknek választó, nem kapcsolatos viszonyban kell lenniük.
Módosítás 52
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 1 bekezdés – d pont – 2 albekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
A származási ország körülményeitől függően meghatározott társadalmi csoportnak minősülhet az olyan csoport is, amely tagjainak közös jellemzője a szexuális irányultságon alapul (de nem tartoznak a fogalom alá az olyan cselekmények, amelyek a tagállamok nemzeti joga értelmében bűncselekménynek minősülnek). egy meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás meghatározása vagy egy ilyen csoport jellemzőinek beazonosítása céljából kellő figyelmet kell fordítani a nemre vonatkozó szempontokra, ideértve a nemi identitást is; | a származási ország körülményeitől függően meghatározott társadalmi csoportnak minősülhet az olyan csoport is, amelynek alapjául tagjainak szexuális irányultságból és a társadalmi nemekhez kapcsolódó szempontokból – többek között a nemi identitásból, a nemi önkifejezésből és a biológiai nemi jellemzőkből – álló közös jellemzője szolgál. E szempontokra egy meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás meghatározása vagy egy ilyen csoport jellemzőinek beazonosítása céljából kellő figyelmet kell fordítani; |
Or. en
Indokolás
A szexuális irányultság és a bűncselekménynek tekintett cselekedetek közötti kapcsolatra utaló megjegyzés nem tartozik ide, törölni kell. A szexuális irányultság a jogalkotásban sosem jelenthet bűncselekménynek tekintett cselekményeket, és nincs jogi hozzáadott értéke, mivel a szexuális irányultságot az európai szerződések és az uniós jog világosan meghatározza, így a nemzeti jog is elismeri.
Módosítás 53
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 3 bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(3) Amikor az eljáró hatóság megvizsgálja, hogy a kérelmező megalapozottan tarthat-e az üldözéstől, észszerűen nem várhatja el a kérelmezőtől, hogy az üldöztetés kockázatának elkerülése érdekében elővigyázatosan viselkedjen vagy tartózkodjon bizonyos cselekedetektől a származási országban, amikor az ilyen viselkedés vagy cselekedet identitásának alapvető velejárója. | (3) Amikor az eljáró hatóság megvizsgálja, hogy a kérelmező megalapozottan tarthat-e az üldözéstől, észszerűen nem várhatja el a kérelmezőtől, hogy az üldöztetés kockázatának elkerülése érdekében elővigyázatosan viselkedjen vagy tartózkodjon bizonyos cselekedetektől a származási országban, amikor az ilyen viselkedés vagy cselekedet identitásának vagy lelkiismeretének alapvető velejárója. |
Or. en
Indokolás
Az „identitás” kifejezés némiképp korlátozó. A személy lelkiismerete is vezethet ahhoz a jól megalapozott félelemhez, hogy kivégezhetik.
Módosítás 54
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(1) A harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy nem ismerhető el menekültként, amennyiben az érintett személy: | (1) A harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy nem tartozik e rendelet hatálya alá, amennyiben az érintett személy: |
Or. en
Indokolás
A genfi egyezmény 1. cikkének (D) bekezdése nem tagadja meg a menekültstátuszt személyek bizonyos kategóriájától. Egyszerűen az egyezmény által biztosított jogoktól és előnyöktől fosztja meg őket. Mivel e cikket is a genfi egyezmény 1. cikkének (D) bekezdése inspirálta, e rendeletbe is át kell venni ezt a megközelítést.
Módosítás 55
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 5 bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(5) Az 2. bekezdés b) és c) pontja alkalmazásában az alábbi cselekmények számítanak súlyos nem politikai bűncselekménynek: | törölve |
a) különösen kegyetlen cselekedetek, amelyek nem állnak arányban az állítólagos politikai célkitűzésekkel, |
|
b) terrorcselekmények, melyeket a civil lakosság elleni erőszak jellemez, még akkor is, ha azokat állítólagos politikai célok érdekében követnek el. |
|
Or. en
Indokolás
Az EUB (31) preambulumbekezdésben hivatkozott ítélkezési gyakorlata a hatályos 12. cikk (2) bekezdése b) és c) pontjának rendelkezéseit értelmezi. Ha újabb bekezdést adunk ehhez a cikkhez, csak zavart okozunk. Az EUB értelmezését a (31) preambulumbekezdés határozza meg, és ez kellően világos és elegendő a 12. cikk (2) bekezdése b) és c) pontjának értelmezéséhez a terrorizmus és a különösen kegyetlen cselekményekre vonatkozásában. Az (5) bekezdést törölni kell.
Módosítás 56
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 6 bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(6) Egy személy kizárása a menekült jogállásból kizárólag azon múlhat, hogy az (1) és az (5) bekezdés feltételei teljesülnek-e, és a kizárás nem alapulhat semmilyen z adott esettel kapcsolatos bármilyen további arányossági értékelésen. | törölve |
Or. en
Indokolás
The Commission's proposed text in Article 12(6) is terribly confusing insofar as it refers to case law. The principle of proportionality is a general principle of Union law. The CJEU, in its case-law, has stated that whether someone is refused refugee status on the grounds laid down in Article 12 depends on an assessment of the “seriousness of the acts committed”, which in turn requires taking account of “all the circumstances surrounding the acts in question and the situation of that person”. This inevitably requires a proportionality test. The Commission proposal is misleading in that regard and should be deleted.
Módosítás 57
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – cím
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
A menekült jogállás visszavonása, megszüntetése, illetve megújításának megtagadása | A menekültjogállás visszavonása |
| (E módosítás a teljes szövegre vonatkozik. Elfogadása esetén a szövegben mindenütt el kell végezni a szükséges módosításokat.) |
Or. en
Indokolás
A rendeletjavaslat 2. cikkének (14) bekezdése tartalmazza a „nemzetközi védelem visszavonása” meghatározását: „az illetékes hatóság azon határozata, hogy visszavonja, megszünteti vagy nem újítja meg a menekült-, illetve a kiegészítő védelemre jogosító jogállást”. E meghatározás fényében megfelelő a „nemzetközi védelem visszavonása” kifejezés használata a cikkekben, és nem kell folyamatosan ismételni a „visszavonása, megszüntetése, illetve megújításának megtagadása kifejezéseket.
Módosítás 58
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(1) Az eljáró hatóságok a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy menekültjogállását visszavonják, megszüntetik, vagy megtagadják annak megújítását, amennyiben: | (1) Az eljáró hatóságok a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy menekültjogállását visszavonják, amennyiben: |
Or. en
Indokolás
A módosítást a korábbi módosításokkal való összhang érdekében nyújtjuk be.
Módosítás 59
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 1 bekezdés – d pont
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
d) alaposan feltehető, hogy az érintett személy veszélyt jelent a tartózkodási helye szerinti tagállam biztonságára; | d) alaposan feltehető, hogy az érintett személy veszélyt jelent a tartózkodási helye szerinti tagállam biztonságára, miután különösen súlyos bűncselekményért jogerősen elítélték; |
Or. en
Indokolás
Nincs olyan indok a genfi egyezményben, amely megfelelne a 14. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontjában meghatározott visszavonás indokainak. Az előadó úgy véli, a kettőt össze kell vonni, mivel az, hogy különösen súlyos bűncselekményért elítélték, észszerű indokot kínál annak meghatározására, hogy a menekült veszélyt jelent a szóban forgó tagállam biztonságára.
Módosítás 60
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 1 bekezdés – e pont
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
e) különösen súlyos bűncselekményért való jogerős elítéléséből fakadóan veszélyt jelent a tartózkodási helye szerinti tagállam társadalmára; | törölve |
Or. en
Indokolás
Nincs olyan indok a genfi egyezményben, amely megfelelne a 14. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontjában meghatározott visszavonás indokainak. Az előadó úgy véli, a kettőt össze kell vonni, mivel az, hogy különösen súlyos bűncselekményért elítélték, észszerű indokot kínál annak meghatározására, hogy a menekült veszélyt jelent a szóban forgó tagállam biztonságára.
Módosítás 61
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 1 bekezdés – f pont
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
f) a 23. cikk (2) bekezdését kell alkalmazni. | törölve |
Or. en
Indokolás
Az Európai Unió Alapjogi Chartája, valamint az EUB és az EJEB ítélkezési gyakorlata szerint a visszaküldés tilalmának elve abszolút. Ezért senkit sem lehet visszaküldeni, amennyiben kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek vetnék alá. E kiegészítő bekezdés nem releváns, ezért törölni kell.
Módosítás 62
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 2 bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(2) Az (1) bekezdés d)–f) pontjaiban említett esetekben az eljáró hatóság határozhat úgy, hogy nem ismeri el a menekültjogállást, amennyiben még nem született arról határozat. | (2) Az (1) bekezdés d) pontjában említett esetekben az eljáró hatóság határozhat úgy, hogy nem ismeri el a menekültjogállást, amennyiben még nem született arról határozat. |
Or. en
Indokolás
A módosítást a korábbi módosításokkal való összhang érdekében nyújtjuk be.
Módosítás 63
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 3 bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(3) Az (1) bekezdés d)–f) pontjainak vagy 2. bekezdés hatálya alá tartozó személyeket megilletik a genfi egyezmény 3., 4., 16., 22., 31., 32., és 33. cikkében meghatározott vagy az azoknak megfelelő jogok, amennyiben e személyek az érintett tagállamban tartózkodnak. | (3) Az (1) bekezdés d) pontja vagy a 2. bekezdés hatálya alá tartozó személyeket megilletik a genfi egyezmény 3., 4., 16., 22., 31., 32., és 33. cikkében meghatározott vagy az azoknak megfelelő jogok, amennyiben e személyek az érintett tagállamban tartózkodnak. |
Or. en
Indokolás
A módosítást a korábbi módosításokkal való összhang érdekében nyújtjuk be.
Módosítás 64
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 5 bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(5) Az eljáró hatóság azon határozatai, amellyel az (1) bekezdés a) pontja értelmében visszavonják, megszüntetik vagy nem újítják meg a menekültjogállást, csak három hónappal a határozat elfogadása után lépnek hatályba, hogy a harmadik országbeli állampolgárnak vagy hontalan személynek lehetősége legyen a vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályok szerint más alapon tartózkodási engedélyt kérni a tagállamban. | (5) Az eljáró hatóság azon határozatai, amellyel az (1) bekezdés a) pontja értelmében visszavonják a menekültjogállást, csak három hónappal a határozat elfogadása után lépnek hatályba, hogy a harmadik országbeli állampolgárnak vagy hontalan személynek lehetősége legyen a vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályok szerint más alapon tartózkodási engedélyt kérni a tagállamban. |
Or. en
Indokolás
A módosítást a korábbi módosításokkal való összhang érdekében nyújtjuk be.
Módosítás 65
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
A 14 cikk (1) bekezdése alkalmazása érdekében az eljáró hatóság különösen az alábbiak alapján vizsgálja felül a menekültjogállást: | A 14 cikk (1) bekezdése alkalmazásában az eljáró hatóság felülvizsgálhatja a menekültjogállást, különösen amennyiben az (EU) XXX/XX rendelet [az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségére vonatkozó rendelet] 8. és 10. cikkében említett, a származási országra vonatkozó uniós szintű információk és az ilyen információk közös értékelése azt jelzik, hogy jelentős változás következett be a kérelmező védelmi szükségletei szempontjából releváns származási országban; |
Or. en
Indokolás
A védelmi szükségletek szisztematikus felülvizsgálata az eljáró tagállami hatóságok számára különösen erőforrás-igényes lenne. Egyáltalán nem derül ki, hogy a nemzetközi védelem szükségességéről szóló határozatért felelős hatóságok ugyanazok a hatóságok-e, mint amelyek a tartózkodási engedélyeket adják ki. Fontos az is, hogy indokolatlanul ne kerüljenek veszélybe a beilleszkedési kilátások amiatt a felfogás miatt, hogy a védelem csak ideiglenes lehet.
Módosítás 66
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 1 bekezdés – a pont
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
a) amennyiben az (EU) XXX/XX rendelet [az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségére vonatkozó rendelet] 8. és 10. cikkében említett, a származási országra vonatkozó uniós szintű információk és az ilyen információk közös értékelése azt jelzik, hogy jelentős változás következett be a kérelmező védelmi szükségletei szempontjából releváns származási országban; | törölve |
Or. en
Indokolás
E pont összevonásra került az (1) bekezdés bevezető részével.
Módosítás 67
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 1 bekezdés – b pont
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
b) amikor a menekültnek kiadott tartózkodási engedélyt a hatóság első alkalommal felülvizsgálja. | törölve |
Or. en
Indokolás
A védelmi szükségletek szisztematikus felülvizsgálata az eljáró tagállami hatóságok számára különösen erőforrás-igényes lenne. Egyáltalán nem derül ki, hogy a nemzetközi védelem szükségességéről szóló határozatért felelős hatóságok ugyanazok a hatóságok-e, mint amelyek a tartózkodási engedélyeket adják ki. Fontos az is, hogy indokolatlanul ne kerüljenek veszélybe a beilleszkedési kilátások amiatt a felfogás miatt, hogy a védelem csak ideiglenes lehet. Ezért ezt a pontot törölni kell.
Módosítás 68
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 1 bekezdés – c pont
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
c) nemzetközi vagy belső fegyveres konfliktushelyzetekben felmerülő megkülönböztetés nélküli erőszak következtében polgári személy életének vagy testi épségének súlyos és egyedi fenyegetettsége. | c) nemzetközi vagy belső fegyveres konfliktushelyzetekben felmerülő megkülönböztetés nélküli erőszak következtében polgári személy életének vagy testi épségének súlyos és egyedi fenyegetettsége; vagy |
Or. en
Módosítás 69
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 1 pont – c a pont (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| ca) természeti vagy ember által okozott katasztrófa következtében polgári személy életének vagy testi épségének súlyos és egyedi fenyegetettsége. |
Or. en
Indokolás
A személyek vagy személyek csoportjai, akik a környezet hirtelen vagy fokozatosan bekövetkezett és az életükre vagy életkörülményeikre kedvezőtlen hatással lévő változások miatt kényszerülnek elhagyni szokásos lakóhelyüket, és védelmet keresnek és védelemre szorulnak, e rendelet szerint az Európai Unióban nemzetközi védelemre jogosultak.
Módosítás 70
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk – cím
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
A kiegészítő védelmi jogállás visszavonása, megszüntetése, illetve megújításának megtagadása | A kiegészítő védelmi jogállás visszavonása |
| (E módosítás a teljes szövegre vonatkozik. Elfogadása esetén a szövegben mindenütt el kell végezni a szükséges módosításokat.) |
Or. en
Indokolás
A rendeletjavaslat 2. cikkének (14) bekezdése tartalmazza a „nemzetközi védelem visszavonása” meghatározását: „az illetékes hatóság azon határozata, hogy visszavonja, megszünteti vagy nem újítja meg a menekült-, illetve a kiegészítő védelemre jogosító jogállást”. E meghatározás fényében megfelelő a „nemzetközi védelem visszavonása” kifejezés használata a cikkekben, és nem kell folyamatosan ismételni a „visszavonása, megszüntetése, illetve megújításának megtagadása kifejezéseket.
Módosítás 71
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(1) Az eljáró hatóság visszavonja, illetve megszünteti a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy kiegészítő védelmi jogállását, illetve megtagadja annak megújítását, ha: | (1) Az eljáró hatóságok a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy kiegészítő védelmi jogállását visszavonják, amennyiben: |
Or. en
Indokolás
A módosítást a korábbi módosításokkal való összhang érdekében nyújtjuk be.
Módosítás 72
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk – 1 bekezdés – d pont
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
d) a 23. cikk (2) bekezdését kell alkalmazni. | törölve |
Or. en
Indokolás
Az Európai Unió Alapjogi Chartája, valamint az EUB és az EJEB ítélkezési gyakorlata szerint a visszaküldés tilalmának elve abszolút. Ezért senkit sem lehet visszaküldeni, amennyiben kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek vetnék alá. E kiegészítő bekezdés nem releváns, ezért törölni kell.
Módosítás 73
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk – 3 bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(3) Az eljáró hatóság azon határozatai, amellyel az (1) bekezdés a) pontja értelmében visszavonják, megszüntetik vagy nem újítják meg a kiegészítő védelmi jogállást, csak három hónappal a határozat elfogadása után lépnek hatályba, hogy a harmadik országbeli állampolgárnak vagy hontalan személynek lehetősége legyen a vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályok szerint más alapon tartózkodási engedélyt kérni a tagállamban. | (3) Az eljáró hatóság azon határozatai, amellyel az (1) bekezdés a) pontja értelmében visszavonják a kiegészítő védelmi jogállást, csak három hónappal a határozat elfogadása után lépnek hatályba, hogy a harmadik országbeli állampolgárnak vagy hontalan személynek lehetősége legyen a vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályok szerint más alapon tartózkodási engedélyt kérni a tagállamban. |
Or. en
Indokolás
A módosítást a korábbi módosításokkal való összhang érdekében nyújtjuk be.
Módosítás 74
Rendeletre irányuló javaslat
21 cikk – 1 bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
A 20 cikk (1) bekezdése alkalmazásában az eljáró hatóság különösen az alábbiak alapján vizsgálja felül a kiegészítő védelmi jogállást: | A 20 cikk (1) bekezdése alkalmazásában az eljáró hatóság felülvizsgálhatja a kiegészítő védelmi jogállást, különösen amennyiben az (EU) XXX/XX rendelet [az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségére vonatkozó rendelet] 8. és 10. cikkében említett, a származási országra vonatkozó uniós szintű információk és az ilyen információk közös értékelése azt jelzik, hogy jelentős változás következett be a kérelmező védelmi szükségletei szempontjából releváns származási országban; |
Or. en
Indokolás
A védelmi szükségletek szisztematikus felülvizsgálata az eljáró tagállami hatóságok számára különösen erőforrás-igényes lenne. Egyáltalán nem derül ki, hogy a nemzetközi védelem szükségességéről szóló határozatért felelős hatóságok ugyanazok a hatóságok-e, mint amelyek a tartózkodási engedélyeket adják ki. Fontos az is, hogy indokolatlanul ne kerüljenek veszélybe a beilleszkedési kilátások amiatt a felfogás miatt, hogy a védelem csak ideiglenes lehet.
Módosítás 75
Rendeletre irányuló javaslat
21 cikk – 1 bekezdés – a pont
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
a) az (EU) XXX/XX rendelet [az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségére vonatkozó rendelet] 8. és 10. cikkében említett, a származási országra vonatkozó uniós szintű információk és az ilyen információk közös értékelése azt jelzik, hogy jelentős változás következett be a kérelmező védelmi szükségletei szempontjából releváns származási országban; | törölve |
Or. en
Indokolás
E pont összevonásra került az (1) bekezdés bevezető részével.
Módosítás 76
Rendeletre irányuló javaslat
21 cikk – 1 bekezdés – b pont
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
b) amikor a kiegészítő védelemben részesülő személy tartózkodási engedélyét a hatóság első és második alkalommal felülvizsgálja. | törölve |
Or. en
Indokolás
A védelmi szükségletek szisztematikus felülvizsgálata az eljáró tagállami hatóságok számára különösen erőforrás-igényes lenne. Egyáltalán nem derül ki, hogy a nemzetközi védelem szükségességéről szóló határozatért felelős hatóságok ugyanazok a hatóságok-e, mint amelyek a tartózkodási engedélyeket adják ki. Fontos az is, hogy indokolatlanul ne kerüljenek veszélybe a beilleszkedési kilátások amiatt a felfogás miatt, hogy a védelem csak ideiglenes lehet. Ezért ezt a pontot törölni kell.
Módosítás 77
Rendeletre irányuló javaslat
22 cikk – 1 bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(1) A menekülteket és a kiegészítő védelemben részesült személyeket az e fejezetben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg. E fejezet rendelkezései nem sértik a genfi egyezményben megállapított jogokat és kötelezettségeket. | (1) A nemzetközi védelemben részesülő személyeket– a genfi egyezményben megállapított jogok és kötelezettségek sérelme nélkül – az e fejezetben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg. |
Or. en
Indokolás
Nyelvi módosítás.
Módosítás 78
Rendeletre irányuló javaslat
22 cikk – 5 bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(5) E fejezet kiskorúakat érintő rendelkezéseinek végrehajtása során az illetékes hatóságoknak elsősorban a gyermek mindenek felett álló érdekét kell szem előtt tartaniuk. | (5) E rendelet alkalmazása során a tagállamoknak elsődlegesen a gyermek mindenek felett álló érdekét kell figyelembe venniük. |
Or. en
Indokolás
A gyermek mindenek felett álló érdekére mint elsődleges szempontra történő utalásnak az egész rendeletre ki kell terjednie, nem csupán a VII. fejezet rendelkezéseire, ahogyan az a cikkben áll.
Módosítás 79
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 2 bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(2) Amennyiben azt az (1) bekezdésben említett nemzetközi kötelezettségek nem tiltják, úgy a tagállamok – a menekültként való hivatalos elismerés tényétől függetlenül – visszaküldhetik a menekültet vagy a kiegészítő védelemben részesülő személyt, ha: | törölve |
a) alaposan feltehető, hogy veszélyt jelent a tartózkodási helye szerinti tagállam biztonságára; |
|
b) az adott személyt különösen súlyos bűncselekményért jogerősen elítélték, és emiatt veszélyt jelent az érintett tagállam társadalmára. |
|
Ezekben az esetekben az eljáró hatóság a menekültjogállást vagy a kiegészítő védelmi jogállást a 14. cikk, illetve a 20. cikk alapján vissza is vonja. |
|
Or. en
Indokolás
Az Európai Unió Alapjogi Chartája, valamint az EUB és az EJEB ítélkezési gyakorlata szerint a visszaküldés tilalmának elve abszolút, ezért senkit sem lehet visszaküldeni, amennyiben kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek vetnék alá. E kiegészítő bekezdés nem releváns, ezért törölni kell.
Módosítás 80
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk – 6 bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(6) A tagállamok határozhatnak úgy, hogy e cikk azon egyéb közeli hozzátartozókra is alkalmazandó, akik a származási ország elhagyásának időpontjában, vagy mielőtt a kérelmező a tagállamok területére lépett, a családdal együtt éltek, és akik ezen időpontban teljes mértékben vagy nagy részben a nemzetközi védelemben részesülő személy eltartottjai voltak. | (6) A tagállamok határozhatnak úgy, hogy e cikk azon egyéb közeli hozzátartozókra is alkalmazandó, akik a származási ország elhagyásának időpontjában, vagy mielőtt a kérelmező a tagállamok területére lépett, a családdal együtt éltek. |
Or. en
Indokolás
Amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy e cikk rendelkezéseit a család egységének fenntartása érdekében fokozzák, nem kellene e szándékot a közeli rokonokra korlátozni, akik teljes mértékben vagy nagy részben a nemzetközi védelemben részesülő személy eltartottjai voltak. A tagállamok dönthessenek e tekintetben.
Módosítás 81
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 1 bekezdés – a pont
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
a) A menekültjogállással rendelkező személyek esetében a tartózkodási engedély érvényessége három év, amelyet ezután újabb három évre lehet megújítani. | a) A menekültjogállással rendelkező személyek esetében a tartózkodási engedély érvényessége öt év, amelyet ezután újabb öt évre lehet megújítani. |
Or. en
Indokolás
In the interests of encouraging integration in the host Member State, and in offering a positive incentive for beneficiaries of international protection not to engage in secondary movements, the standard period of validity of residence permits should be extended and harmonised. It is important not to unduly undermine integration prospects via the perception that protection may only be temporary. The harmonised duration of residence permits granted to those in need of international protection should take full account of current practice across the Member States and should not be based on a 'race to the bottom' principle.
Módosítás 82
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 1 bekezdés – b pont
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
b) A kiegészítő védelmi jogállással rendelkező személyek esetében a tartózkodási engedély érvényessége egy év, amelyet ezután két évre lehet megújítani. | b) A kiegészítő védelmi jogállással rendelkező személyek esetében a tartózkodási engedély érvényessége öt év, amelyet ezután újabb öt évre lehet megújítani. |
Or. en
Indokolás
In the interests of encouraging integration in the host Member State, and in offering a positive incentive for beneficiaries of international protection not to engage in secondary movements, the standard period of validity of residence permits should be extended and harmonised. It is important not to unduly undermine integration prospects via the perception that protection may only be temporary. The harmonised duration of residence permits granted to those in need of international protection should take full account of current practice across the Member States and should not be based on a 'race to the bottom' principle.
Módosítás 83
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 2 bekezdés – a pont
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
a) ha az eljáró hatóság a harmadik országbeli állampolgár menekültjogállását a 14. cikk alapján, illetve kiegészítő védelmi jogállását a 20. cikk alapján visszavonja, megszünteti, illetve nem újítja meg; | a) ha az eljáró hatóság a harmadik országbeli állampolgár menekültjogállását a 14. cikk alapján, vagy kiegészítő védelmi jogállását a 20. cikk alapján visszavonja; |
Or. en
Indokolás
A módosítást a korábbi módosításokkal való összhang érdekében nyújtjuk be.
Módosítás 84
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 2 bekezdés – b pont
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
b) ha a 23. cikk (2) bekezdését kell alkalmazni; | törölve |
Or. en
Indokolás
Az Európai Unió Alapjogi Chartája, valamint az EUB és az EJEB ítélkezési gyakorlata szerint a visszaküldés tilalmának elve abszolút, ezért senkit sem lehet visszaküldeni, amennyiben kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek vetnék alá. E kiegészítő bekezdés nem releváns, ezért törölni kell.
Módosítás 85
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 2 bekezdés – c pont
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
c) ha a nemzetbiztonság vagy a közrend védelme ezt szükségessé teszi. | c) ha kényszerítő nemzetbiztonsági vagy közrendi okok ezt megkövetelik. |
Or. en
Indokolás
A Bizottság azt javasolja, hogy töröljék a „kényszerítő” kifejezést, amely a jelenlegi irányelvben szerepel, anélkül, hogy megfelelő indokot szolgáltatnának e törlésre. Mivel e bekezdés a nemzetközi védelemre szorulóként azonosított személyek tartózkodási engedélyének elvételével foglalkozik, világos, hogy az ezt alátámasztó okoknak kényszerítőnek kell lenniük.
Módosítás 86
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 1 bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(1) Az illetékes hatóságok a menekültjogállással rendelkező személyek részére a genfi egyezmény mellékletében meghatározott formájú, valamint a 2252/2004/EK tanácsi rendeletben45 rögzített minimális biztonsági jellemzőkkel és biometrikus elemekkel rendelkező úti okmányokat állítanak ki. A fenti úti okmányok legalább egy évig érvényesek. | (1) Az illetékes hatóságok a menekültjogállással rendelkező személyek részére a genfi egyezmény mellékletében meghatározott formájú, valamint a 2252/2004/EK tanácsi rendeletben45 rögzített minimális biztonsági jellemzőkkel és biometrikus elemekkel rendelkező úti okmányokat állítanak ki. A fenti úti okmányok legalább öt évig érvényesek. |
__________________ | __________________ |
45 A Tanács 2004. december 13-i 2252/2004/EK rendelete a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról (HL L 385., 2004.12.29., 1. o.). | 45 A Tanács 2004. december 13-i 2252/2004/EK rendelete a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról (HL L 385., 2004.12.29., 1. o.). |
Or. en
Indokolás
A nemzetközi védelemben részesülő személyeknek megadott tartózkodási engedélyek hosszára vonatkozó módosításokkal összhangban a nemzetközi védelemben részesülő személyek számára kiadott úti okmányok érvényességét is meg kell hosszabbítani. E úti okmányok érvényességi idejének figyelembe kell vennie a tagállamok által kibocsátott úti okmányok rendes érvényességi idejét.
Módosítás 87
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 2 bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(2) Az illetékes hatóságok a kiegészítő védelmi jogállással rendelkező személyek részére a 2252/2004/EK tanácsi rendeletben rögzített minimális biztonsági jellemzőkkel és biometrikus elemekkel rendelkező úti okmányokat állítanak ki. A fenti dokumentumok legalább egy évig érvényesek. | (2) Az illetékes hatóságok a kiegészítő védelmi jogállással rendelkező személyek részére a 2252/2004/EK tanácsi rendeletben rögzített minimális biztonsági jellemzőkkel és biometrikus elemekkel rendelkező úti okmányokat állítanak ki. A fenti okmányok legalább öt évig érvényesek. |
Or. en
Indokolás
A nemzetközi védelemben részesülő személyeknek megadott tartózkodási engedélyek hosszára vonatkozó módosításokkal összhangban a nemzetközi védelemben részesülő személyek számára kiadott úti okmányok érvényességét is meg kell hosszabbítani. E úti okmányok érvényességi idejének figyelembe kell vennie a tagállamok által kibocsátott úti okmányok rendes érvényességi idejét.
Módosítás 88
Rendeletre irányuló javaslat
34 cikk – 2 bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(2) A kiegészítő védelemben részesülő személyek esetében a tagállamok a szociális segítségnyújtást alapvető ellátásokra korlátozhatják. | törölve |
Or. en
Indokolás
Egyáltalán nem világos, hogy a védelemre szoruló és a kiegészítő védelemben részesülő személyek miért ne részesülhetnének a nemzetközi védelemre szoruló személyek számára nyújtott szociális segítségben. A nemzetközi védelemre szoruló személyekkel szemben nem szabad eltérő bánásmódot alkalmazni. Ez jogi szempontból kérdéses és adminisztratív szempontból sem jár semmi előnnyel. Amint a védelem szükségessége megállapításra került, e személyek mindegyike azonos társadalmi szükségleteikkel rendelkezik a fogadó tagállamban.
Módosítás 89
Rendeletre irányuló javaslat
36 cikk – 5 bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(5) Ha egy kísérő nélküli kiskorú nemzetközi védelemben részesült, és családtagjainak felkutatása még nem kezdődött meg, az illetékes hatóságok a nemzetközi védelem megadását követően mielőbb megkezdik a felkutatásukat a kiskorú mindenek felett álló érdekének tiszteletben tartásával. Ha a családtagok felkutatása már megkezdődött, azt szükség esetén folytatni kell. Amennyiben a kiskorú, illetve a kiskorú közeli hozzátartozóinak élete vagy testi épsége veszélybe kerülhet, különösen ha azok a származási országban maradtak, ügyelni kell arra, hogy az érintett személyekre vonatkozó információk gyűjtése, feldolgozása és közlése bizalmasan történjen. | (5) Ha egy kísérő nélküli kiskorú nemzetközi védelemben részesült, és családtagjainak felkutatása még nem kezdődött meg, az illetékes hatóságok a nemzetközi védelem megadását követően mielőbb megkezdik a felkutatásukat a kiskorú mindenek felett álló érdekének tiszteletben tartásával. Ha a családtagok felkutatása már megkezdődött, azt szükség esetén folytatni kell. Amennyiben a kiskorú, illetve a kiskorú közeli hozzátartozóinak élete vagy testi épsége veszélybe kerülhet, különösen ha azok a származási országban maradtak, biztonságuk veszélyeztetésének elkerülése érdekében ügyelni kell arra, hogy az érintett személyekre vonatkozó információk gyűjtése, feldolgozása és közlése bizalmasan történjen. |
Or. en
Indokolás
A módosítást az információk bizalmas kezelésére irányuló cél tisztázása érdekében nyújtjuk be.
Módosítás 90
Rendeletre irányuló javaslat
38 cikk – 1 bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(1) A nemzetközi védelemben részesülő személyek társadalmi beilleszkedésének elősegítése érdekében a nemzetközi védelemben részesülő személyek a tagállamok által biztosított integrációs intézkedésekben vehetnek részt, elsősorban olyan nyelvtanfolyamokon, állampolgári ismeretekkel és beilleszkedéssel foglalkozó programokban, valamint szakképzésben, amelyek figyelembe veszik sajátos igényeiket. | (1) A nemzetközi védelemben részesülő személyek társadalmi beilleszkedésének elősegítése érdekében a nemzetközi védelemben részesülő személyek a tagállamok által biztosított integrációs intézkedésekben vehetnek részt, elsősorban olyan nyelvtanfolyamokon, állampolgári ismeretekkel és beilleszkedéssel foglalkozó programokban, valamint szakképzésben, amelyek ingyenesek, könnyen hozzáférhetőek, és figyelembe veszik sajátos igényeiket. |
Or. en
Indokolás
Az előadó üdvözli az integrációs intézkedésekhez való hozzáférésről szóló rendelkezéseket, de úgy véli, hogy ezeknek az intézkedéseknek mindig díjmentesnek, a nemzetközi védelemben részesülő személyek számára könnyen hozzáférhetőnek kell lenniük (pl. nem szabad a tagállam egy vagy két nagyvárosára korlátozódniuk), és figyelembe kell venniük a szóban forgó kedvezményezettek sajátos igényeit. Ez még inkább fontos, ha a tagállam kötelezővé kívánja tenni a nemzetközi védelemben részesülő személyek számára a részvételt. A nyelvtanfolyamokra vonatkozó rendelkezések a következő bekezdésben találhatóak.
Módosítás 91
Rendeletre irányuló javaslat
38 cikk – 1 a bekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (1a) A tagállamok a nemzetközi védelemben részesülő személyek számára hatékony hozzáférést biztosítanak ingyenes nyelvtanfolyamokhoz attól az időponttól kezdve, amelytől nemzetközi védelemben részesülnek. |
Or. en
Indokolás
A nyelvi készségek nélkülözhetetlenek a kérelmezők megfelelő életszínvonalának biztosításához, reális elhelyezkedéséhez és jobb integrációs kilátásaihoz. Az adott tagállam hivatalos nyelvének vagy egyik hivatalos nyelvének megtanulása növeli az önállóságot és a befogadó társadalomba való integráció esélyét, továbbá eltántorít a továbbutazástól. A nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtásának napjától ezért minden kedvezményezett számára tényleges hozzáférést kell biztosítani nyelvtanfolyamokhoz.
Módosítás 92
Rendeletre irányuló javaslat
38 cikk – 2 bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(2) A tagállamok kötelezővé tehetik az integrációs intézkedésekben való részvételt. | (2) A tagállamok kötelezővé tehetik az integrációs intézkedésekben való részvételt, feltéve, hogy a szóban forgó intézkedések könnyen hozzáférhetők, ingyenesek és figyelembe veszik a nemzetközi védelemben részesülő személy sajátos igényeit. |
Or. en
Indokolás
Az előadó üdvözli az integrációs intézkedésekhez való hozzáférésről szóló rendelkezéseket, de úgy véli, hogy ezeknek az intézkedéseknek mindig díjmentesnek, a nemzetközi védelemben részesülő személyek számára könnyen hozzáférhetőnek kell lenniük (pl. nem szabad a tagállam egy vagy két nagyvárosára korlátozódniuk), és figyelembe kell venniük a szóban forgó kedvezményezettek sajátos igényeit. Ez még inkább fontos, ha a tagállam kötelezővé kívánja tenni a nemzetközi védelemben részesülő személyek számára a részvételt.
Módosítás 93
Rendeletre irányuló javaslat
38 cikk – 2 a bekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (2a) A tagállamok nem alkalmaznak büntető intézkedéseket a nemzetközi védelemben részesülő személyek ellen, amennyiben e személyek nem tudnak részt venni az integrációs intézkedésekben olyan körülmények miatt, amelyeket nem tudnak befolyásolni, vagy az adott integrációs intézkedések nem megfelelő jellege miatt. |
Or. en
Módosítás 94
Rendeletre irányuló javaslat
44 cikk – -1 bekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (-1) A 2003/109/EK irányelv 4. cikkében az (2) bekezdés harmadik albekezdésének helyébe a következő szöveg lép: |
| „Azon személyek tekintetében, akik nemzetközi védelmi jogállást kaptak, a nemzetközi védelem iránti kérelem – amelynek alapján a nemzetközi védelmet megadták – benyújtásának időpontja és az (EU) .../... rendelet [kvalifikációs rendelet] 26. cikkében említett tartózkodási engedély kiadásának időpontja közötti időszakot figyelembe kell venni az (1) bekezdésben említett időszak kiszámításához.” |
Or. en
Indokolás
The Commission proposes for the beneficiaries of international protection to benefit from long term residence, however the period would only start once their status is granted. The Rapporteur is of the opinion that the protection needs and circumstance of an applicant for an international protection, whom protection is granted at a later stage, are exactly the same as those of beneficiaries on international protection. The period of long term residence should therefore start from the day when an application is made. The Council Directive 2003/109/EC should therefore be amended accordingly.
Módosítás 95
Rendeletre irányuló javaslat
46 cikk – 2 bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
Ezt a rendeletet [a hatályba lépés napjától számított hat hónap elteltével] kell alkalmazni. | Ezt a rendeletet [a hatályba lépés napjától számított három hónap elteltével] kell alkalmazni. |
Or. en
INDOKOLÁS
A Közös Európai Menekültügyi Rendszer (a továbbiakban: KEMR) javasolt felülvizsgálatával arra törekszünk, hogy az elmúlt néhány év során tapasztalt migrációs tendenciákra, valamint a harmadik országokból származó állampolgárok Európai Unióba történő tömeges érkezésére reagáljunk, akik közül sokaknak nemzetközi védelemre van szükségük. Talán az, hogy a KEMR legutóbbi reformjának elfogadása után nem sokkal annak ismételt felülvizsgálatát javasoljuk, nem feltétlenül a legjobb mód annak biztosítására, hogy a rendszer teljes mértékben működjön és gyökeret verhessen a nemzeti politikákban és gyakorlatokban. Azonban a KEMR megreformálásának lehetőségét azért kell megragadni, hogy javuljon az Unió közös menekültügyi politikája, amelynek a valódi szolidaritáson és a felelősség méltányos megosztásán kell alapulnia, és hogy fokozatosan át lehessen térni az Unió egészén belül érvényes, egységes nemzetközi védelmi jogállásra, ahogy azt az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 78. cikkének (2) bekezdése is rögzíti.
Az előadó szerint a kvalifikációs irányelv rendeletté való átalakítására irányuló javaslat azon szabályok fokozatos, pozitív és felfelé történő harmonizációja felé való elmozdulás lehetőségét hordozza magában, amelyek meghatározzák, hogy a személyek nemzetközi védelemre szorulnak-e, továbbá azt, hogy ezen személyek milyen jogokat élvezhetnek. Ugyan nagy nyomás nehezedik a rendszerre, ám alapvető fontosságú az európai menekültügyi hagyomány újbóli megszilárdítása a genfi egyezmény alapján, továbbá az Unió által a közös értékek alapján fokozatosan kialakított kiegészítő védelem megerősítése.
Ezt szem előtt tartva az előadó kiemelt figyelmet szentelt annak biztosítására, hogy a két európai bíróság (a luxembourgi és a strasbourgi) által kialakított ítélkezési gyakorlatot megfelelően beépítsék a felülvizsgált jogszabályokba, például az alapvető jogokra és a megkülönböztetés tilalmára vonatkozó uniós vívmányokba. Az előadó figyelembe vette a tagállamok által a kvalifikációs irányelv alapján eddig kidolgozott szakpolitikákat és gyakorlatokat, és célja annak javítása volt.
Az előadó szakpolitikai döntéseit a jelentésben a két védelmi jogállás egymáshoz közelítése és a további harmonizáció vezérelte. A tagállamokban folytatott jelenlegi gyakorlat és maga a védelem fogalma nem indokolja a két jogállás közötti különbségtételt. A realitás azt igazolja, hogy a kiegészítő védelem a védelem fokozottabban ideiglenes jellegének és korlátozott hatékonyságának indokolatlan feltételezésén alapul.
Ezen túlmenően az előadó a büntető intézkedések helyett megpróbálta a védelmet az integrációval ötvözni, előnyben részesítve ily módon a hosszú távú társadalmi kohéziót és a mindenki számára garantált biztonságot, valamint megakadályozva a másodlagos mozgást. A javasolt módosításokat az az általános törekvés vezérelte, hogy a rendelet jövőbeli gyakorlati működéséhez elkerülhető legyen, hogy a tagállamok közigazgatásaira túl nagy teher háruljon.
Ezzel összefüggésben az előadó módosítani kívánja a nemzetközi védelemben részesülőknek biztosított jogállás javasolt kötelező felülvizsgálatát a körülmények származási országban vagy a jogállás megújításának időpontjában történő megváltozása esetén. Bár az előadó egyetért azzal, hogy a származási országban bekövetkező – és az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége által harmonizált módon értékelt – fejlemények hatással lehetnek a védelmi szükségletekre, ugyanakkor egy szisztematikus felülvizsgálat különösen erőforrás-igényes lenne az eljáró tagállami hatóságok számára. Ezen túlmenően, ha a rendszer folyamatosan és potenciálisan felülvizsgálat tárgyát képezi, ez alááshatja a védelemben részesülők befogadó társadalomba történő beilleszkedési kilátásait. Az előadó ezért javasolja, hogy a felülvizsgálat inkább választható lehetőségként álljon a tagállamok rendelkezésére, mintsem azt a menekültjogállás automatikus és kötelező részeként előírják számukra.
Az előadó hasonlóképpen nem kívánja, hogy a felülvizsgált uniós jogszabályok a tagállamok által a területükön tartózkodó, nemzetközi védelemben részesülő személyeknek jelenleg megadott tartózkodási engedélyek hosszának csökkentését eredményezzék. Ezért azt javasolja, hogy a tartózkodási engedélyek új rendes uniós érvényességi idejét módosítsák mind a menekültek, mind a kiegészítő védelemben részesülő személyek esetében, hogy jobban tükrözze a nemzeti szinten meglévő jelenlegi gyakorlatot, és nagyobb jogbiztonságot nyújtson a kedvezményezetteknek. Ez is arra ösztönzi a kedvezményezetteket, hogy befektessenek életükbe, és hozzájáruljanak befogadó közösségeikhez.
Ezenkívül az e kérdést érintő módosítások arra törekszenek, hogy a menekülteknek és a kiegészítő védelemben részesülő személyeknek megadott tartózkodási engedélyek hosszát egymáshoz igazítsák. Ez utóbbi jogállás valóban nem felel meg egy átmenetibb védelmi igénynek, hanem egyszerűen más abban a tekintetben, hogy nem tartozik a menekültek jogi meghatározása és jogállása hatálya alá. Noha e személyek szigorú értelemben véve nem menekültek, komoly veszéllyel néznek szembe származási országukban, nem térhetnek biztonságosan haza, és újra kell építeniük életüket egy olyan országban, amely „menedéket” ad nekik. Ezért számukra a menekültekhez hasonlóan elengedhetetlen, hogy megpróbáljanak jogi kereteket biztosítani integrációjuk ösztönzésére. A tartózkodási engedély érvényességi idején túl a két védelmi jogállás közelítésének logikája vezette az előadó számos módosításának benyújtását.
A mára elért harmonizációs szint büszkeségre ad okot, ám fenn kell tartani a tendenciát. Az előadó elő kívánja mozdítani a menedékjog európai humanista hagyományát, ami századok óta létezik és fokozatosan meghonosodott az egész EU területén. Ehhez a vívmányok megszilárdítása és a tagállamok közötti további harmonizálása szükséges. Mindehhez előre kell jelezni és meg kell tervezni a jövőt. E tekintetben az előadó a környezeti változásokkal foglalkozó innovatív módosítást javasol. A bolygó természeti vagy ember által okozott változásai már most is teremtenek kiszolgáltatott helyzeteket, és várhatóan egyre több ember életét befolyásolják majd. Sokakat arra késztethetnek, hogy elhagyják tartózkodási helyüket, sőt akár országukat is, hogy külföldön találjanak menedéket. Az uniós jog által biztosított nemzetközi védelemnek ezekre a védelmi igényekre is ki kell terjednie.
A kivégzés elleni védelem nem mindig jelenti azt, hogy az illetőnek el kell hagynia az országot. Az előadó elismeri, hogy egyedi esetekben találhat menedéket a személy saját származási országában is, amennyiben az üldöztetés vagy súlyos sérelem az államtól vagy az állam megbízottaitól ered. A tagállamok kötelezése arra, hogy megvizsgálják a belső védelem alternatíváját, miután az eljáró hatóság eldöntötte, hogy a kérelmező egyébként védelemre szorulna, egy kicsit túl messze megy. A belső védelem alternatívájának – korlátozott esetekben – a tagállamok rendelkezésére álló opciónak kell maradnia, nem pedig kötelezettségnek.
Összegezve, az előadó által javasolt módosítások a védelemre szorulók – az Unióban való tartózkodási helyüktől független – megfelelő elismerése és az integrációjukat megkönnyítő jogok biztosításának átfogó célkitűzésére válaszolnak. Az előadó hangsúlyozni kívánja, hogy a KEMR reformja összefügg a rászoruló harmadik országbeli állampolgároknak biztosított védelem javításával, az uniós hagyományoknak és értékeknek megfelelően. Az EU-nak gondoskodnia kell saját biztonságáról, de a kettő együtt jár – az EU-nak biztonságosnak kell lennie, hogy menedéket nyújthasson a konfliktusok és barbárság elől menekülő, védelmet kereső embereknek. Ha a szankciókra és a rendszerrel való esetleges visszaélésre helyezzük a hangsúlyt, az valószínűleg csak a bizonytalanság általános érzetét erősíti mind a védelemre szoruló személyek, mind az uniós polgárok körében. Pozitív üzenetet kell küldeni mindkét irányba, hogy azok a harmadik országbeli állampolgárok, akiknek nem feltétlenül saját választásuk, hogy az Unióba jöjjenek, gyorsan egy olyan társadalom részének érezhessék magukat, ahol a védelem és a biztonság összeegyeztethető – e célt kívánja megvalósítani az előadó javaslataival.
MELLÉKLET: AZON SZERVEZETEK ÉS SZEMÉLYEK FELSOROLÁSA, AMELYEKTŐL ÉS AKIKTŐL AZ ELŐADÓ ÉSZREVÉTELEKET KAPOTT
A következő felsorolás tisztán önkéntes alapon, az előadó kizárólagos felelősségi körében készült. Az előadó az alábbi szervezetektől vagy személyektől kapott észrevételeket a jelentéstervezet elkészítése során:
Szervezet és/vagy személy |
Save the Children (Mentsük meg a gyermekeket!) |
Menekültek és Száműzöttek Európai Tanácsa (ECRE) |
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala |
A Meijers-bizottság |
EUROCITIES, a nagy európai városok hálózata |
ILGA-Europe |
Migration Policy Group (bevándorláspolitikai csoport) |
az Európai Jezsuita Menekültügyi Szolgálat |
Ajda Mihelčič, Brüsszel |