A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 7. cikke védi a polgárok magán- és családi életének, otthonának és kommunikációjának tiszteletben tartásához fűződő alapvető jogát. E jog szempontjából rendkívül fontos a magánélet tiszteletben tartása a személyek közötti kommunikáció során. Az elektronikus hírközlés titkossága biztosítja, hogy a felek közötti információcseréről és az ilyen kommunikáció külső elemeiről, így például az információ küldésének időpontjáról, feladójáról és címzettjéről a kommunikációban részt vevő feleken kívül más ne szerezzen tudomást. A titkosság elvét az aktuális és jövőbeli kommunikációs eszközökre, többek között a hívásokra, az internet-hozzáférésre, az azonnali üzenetküldő alkalmazásokra, az e-mailekre, az internetes telefonálásra és a közösségi médián keresztül küldött személyes üzenetekre egyaránt alkalmazni kell.

(1)  Az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 7. cikke védi a polgárok magán- és családi életének, otthonának és kommunikációjának tiszteletben tartásához fűződő alapvető jogát. E jog szempontjából rendkívül fontos a magánélet tiszteletben tartása a személyek közötti kommunikáció során. Az elektronikus hírközlés titkossága biztosítja, hogy a felek közötti információcseréről és az ilyen kommunikáció külső elemeiről, így például az információ küldésének időpontjáról, feladójáról és címzettjéről a kommunikációban részt vevő feleken kívül más ne szerezzen tudomást. A titkosság elvét az aktuális és jövőbeli kommunikációs eszközökre, többek között a hívásokra, az internet-hozzáférésre, az azonnali üzenetküldő alkalmazásokra, az e-mailekre, az internetes telefonálásra és a közösségi médián keresztül küldött üzenetekre egyaránt alkalmazni kell.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az elektronikus hírközlés tartalma rendkívül bizalmas adatokat tárhat fel a kommunikációban részt vevő végfelhasználókról: a személyes élményeik és érzelmeik mellett az egészségügyi állapotuk, a szexuális irányultságuk és a politikai nézeteik is napvilágra kerülhetnek, ami személyes és társadalmi károkhoz, vagyoni hátrányhoz és megszégyenüléshez vezethet. Az elektronikus kommunikációból származó metaadatok szintén felfedhetnek igen bizalmas és személyes adatokat. Ilyen metaadatok a hívott számok, a látogatott weboldalak, a földrajzi hely, az egyéni hívások ideje, időpontja és időtartama stb., amelyekből pontos következtetéseket lehet levonni az elektronikus kommunikációban részt vevő személyek magánéletéről, például társadalmi kapcsolataikról, szokásaikról, mindennapi tevékenységeikről, érdeklődési körükről és egyéni ízlésükről.

(2)  Az elektronikus hírközlés rendkívül bizalmas adatokat tárhat fel a kommunikációban részt vevő végfelhasználókról: a személyes élményeik és érzelmeik mellett az egészségügyi állapotuk, a szexuális irányultságuk és a politikai nézeteik is napvilágra kerülhetnek, ami személyes és társadalmi károkhoz, vagyoni hátrányhoz és megszégyenüléshez vezethet. Az elektronikus kommunikációból származó metaadatok szintén felfedhetnek igen bizalmas és személyes adatokat. Ilyen metaadatok a hívott számok, a látogatott weboldalak, a földrajzi hely, az egyéni hívások ideje, időpontja és időtartama stb., amelyekből pontos következtetéseket lehet levonni az elektronikus kommunikációban részt vevő személyek magánéletéről, például társadalmi kapcsolataikról, szokásaikról, mindennapi tevékenységeikről, érdeklődési körükről és egyéni ízlésükről.A hírközlés titkosságának védelme alapvető feltétele továbbá egyéb kapcsolódó jogok és szabadságok, például a gondolat-, a lelkiismereti és a vallásszabadság, valamint a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága tiszteletben tartásának.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A Charta 8. cikkének (1) bekezdése és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 16. cikkének (1) bekezdése értelmében mindenkinek joga van a rá vonatkozó személyes adatok védelméhez. Az (EU) 2016/679 rendelet szabályokat állapít meg a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelmére és a személyes adatok szabad áramlására vonatkozóan. Az elektronikus hírközlési adatok az (EU) 2016/679 rendelet értelmében vett személyes adatokat tartalmazhatnak.

(4)  A Charta 8. cikkének (1) bekezdése és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 16. cikkének (1) bekezdése értelmében mindenkinek joga van a rá vonatkozó személyes adatok védelméhez. Az (EU) 2016/679 rendelet szabályokat állapít meg a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelmére és a személyes adatok szabad áramlására vonatkozóan. Az elektronikus hírközlési adatok általánosságban az (EU) 2016/679 rendelet értelmében vett személyes adatok.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  E rendelet rendelkezései pontosítják az (EU) 2016/679 rendeletben a személyes adatok védelmével kapcsolatban előírt általános szabályokat, valamint kiegészítik azokat a személyes adatnak minősülő elektronikus hírközlési adatok tekintetében. A természetes személyek számára az (EU) 2016/679 rendelet alapján biztosított adatvédelem szintjét ez a rendelet tehát nem csökkenti. Az elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók számára kizárólag e rendelettel összhangban engedélyezhető az elektronikus hírközlési adatok kezelése.

(5)  E rendelet rendelkezései pontosítják az (EU) 2016/679 rendeletben a személyes adatok védelmével kapcsolatban előírt általános szabályokat, valamint kiegészítik azokat a személyes adatnak minősülő elektronikus hírközlési adatok tekintetében. A természetes személyek számára az (EU) 2016/679 rendelet alapján biztosított adatvédelem szintjét ez a rendelet tehát nem csökkentheti. Éppen ellenkezőleg, célja további és kiegészítő biztosítékok nyújtása a hírközlés titkosságára vonatkozó védelem bővítésének szükségességére való tekintettel. Az elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók számára kizárólag e rendelettel összhangban és az abban kifejezetten meghatározott jogalap szerint engedélyezhető az elektronikus hírközlési adatok kezelése.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  Noha az 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek22 alapelvei és főbb rendelkezései általában továbbra is helytállóak, az említett irányelv nem volt képes teljes körűen lépést tartani a technológiai és piaci körülmények változásaival, ami a magánélet és a titoktartás ellentmondásos vagy elégtelen védelméhez vezetett az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat illetően. Ilyen fejlemény például az olyan elektronikus hírközlési szolgáltatások piaci megjelenése, amelyek fogyasztói szempontból kiváltják ugyan a hagyományos szolgáltatásokat, de nem kell megfelelniük az azokra vonatkozó szabályoknak. Újabb fejlemény az olyan új technikák megjelenése is, amelyek lehetővé teszik azon végfelhasználók online magatartásának nyomon követését, akik nem tartoznak a 2002/58/EK irányelv hatálya alá. Ezért a 2002/58/EK irányelvet hatályon kívül kell helyezni, és ezzel a rendelettel kell felváltani.

(6)  Noha az 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek22 alapelvei és főbb rendelkezései általában továbbra is helytállóak, az említett irányelv nem volt képes teljes körűen lépést tartani a technológiai és piaci körülmények változásaival, ami a magánélet és a titoktartás ellentmondásos vagy elégtelen védelméhez vezetett az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat illetően. Ilyen fejlemény például az olyan elektronikus hírközlési szolgáltatások piaci megjelenése, amelyek fogyasztói szempontból kiváltják ugyan a hagyományos szolgáltatásokat, de nem kell megfelelniük az azokra vonatkozó szabályoknak. Újabb fejlemény az olyan új technikák megjelenése is, amelyek lehetővé teszik a felhasználók online magatartásának nyomon követését. Ezért a 2002/58/EK irányelvet hatályon kívül kell helyezni, és ezzel a rendelettel kell felváltani.

__________________

__________________

22 Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

22 Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)  A tagállamoknak e rendelet keretein belül lehetőséget kell adni arra, hogy olyan nemzeti rendelkezéseket tartsanak fenn vagy vezessenek be, amelyek bővebben kifejtik és tovább pontosítják e rendelet szabályainak alkalmazását azok hatékony végrehajtása és értelmezése érdekében. A tagállamoknak tehát ezt a mozgásteret úgy kell kezelniük, hogy fennmaradjon a magánélet és a személyes adatok védelme, valamint az elektronikus hírközlési adatok szabad áramlása közötti egyensúly.

törölve

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8)  Ezt a rendeletet az elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatókra, a nyilvános névjegyzékek szolgáltatóira, valamint az elektronikus hírközlést, többek között az információk online lekérdezését vagy megjelenítését lehetővé tévő szoftverek gyártóira kell alkalmazni. Vonatkozik továbbá azokra a természetes és jogi személyekre is, akik elektronikus hírközlési szolgáltatásokat vesznek igénybe közvetlen üzletszerzési célú kereskedelmi tájékoztatás küldéséhez, illetve a végfelhasználók végberendezéseivel kapcsolatos vagy rajtuk tárolt adatok gyűjtéséhez.

(8)  Ezt a rendeletet az elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatókra, a nyilvános névjegyzékek szolgáltatóira, valamint az elektronikus hírközlést, többek között az információk online lekérdezését vagy megjelenítését lehetővé tévő szoftverek gyártóira kell alkalmazni. Vonatkozik továbbá azokra a természetes és jogi személyekre is, akik elektronikus hírközlési szolgáltatásokat vesznek igénybe közvetlen üzletszerzési célú vagy kereskedelmi tájékoztatás küldéséhez, illetve a végfelhasználók végberendezéseivel kapcsolatos, azok által feldolgozott vagy azokon tárolt adatok gyűjtéséhez.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9)  Ezt a rendeletet az Unión belüli elektronikus hírközlési szolgáltatások biztosításával és alkalmazásával összefüggésben kezelt elektronikus hírközlési adatokra is alkalmazni kell attól függetlenül, hogy az adatok kezelésére az Unión belül kerül-e sor, vagy sem. Ezenfelül annak érdekében, hogy az Unión belüli végfelhasználók teljes körű hatékony adatvédelmet élvezhessenek, ez a rendelet azokra az elektronikus hírközlési adatokra is vonatkozik, amelyeket az Unión belüli végfelhasználók számára az Unión kívülről biztosított elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal összefüggésben kezelnek .

(9)  Ezt a rendeletet az Unión belüli elektronikus hírközlési szolgáltatások biztosításával és alkalmazásával összefüggésben kezelt elektronikus hírközlési adatokra is alkalmazni kell attól függetlenül, hogy az adatok kezelésére az Unión belül kerül-e sor, vagy sem. Ezenfelül annak érdekében, hogy az Unión belüli végfelhasználók teljes körű hatékony adatvédelmet élvezhessenek, ez a rendelet azokra az elektronikus hírközlési adatokra is vonatkozik, amelyeket az Unión belüli végfelhasználók számára az Unión kívülről biztosított elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal összefüggésben kezelnek. Ez attól függetlenül érvényes, hogy az elektronikus hírközléshez kapcsolódik-e fizetés vagy nem.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(11)  A kommunikációs célokra használt szolgáltatások és az azokat biztosító technikai eszközök jelentős fejlődésen mentek keresztül. A végfelhasználók a hagyományos hangtelefon-, szövegesüzenet (SMS-)küldő és elektronikus levéltovábbítási szolgáltatások helyett egyre inkább a funkcionálisan egyenértékű online szolgáltatásokat, például a internetes hangtovábbítási (VoIP), üzenetküldési és webalapú e-mail-szolgáltatásokat veszik igénybe. Annak érdekében, hogy a funkcionálisan egyenértékű szolgáltatásokat igénybe vevő végfelhasználóknak is hatékony és egyenlő védelmet biztosítson, ez a rendelet az elektronikus hírközlési szolgáltatásokon az[ Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv24] -ben megadott fogalommeghatározást érti. Az említett meghatározásba nem csupán az internet-hozzáférést biztosító szolgáltatások, valamint a részben vagy egészében jeltovábbításban álló szolgáltatások tartoznak bele, hanem a személyközi kommunikációs (számfüggő vagy számfüggetlen) szolgáltatások, például az internetes hangtovábbítási (VoIP), üzenetküldési és webalapú e-mail-szolgáltatások is. A hírközlés titkosságának védelme a más szolgáltatásokat kiegészítő, személyközi kommunikációt lehetővé tevő szolgáltatások esetében is elengedhetetlen, vagyis az ilyen, kommunikációs funkcióval rendelkező szolgáltatások is e rendelet hatálya alá tartoznak.

(11)  A kommunikációs célokra használt szolgáltatások és az azokat biztosító technikai eszközök jelentős fejlődésen mentek keresztül. A végfelhasználók a hagyományos hangtelefon-, szövegesüzenet (SMS-)küldő és elektronikus levéltovábbítási szolgáltatások helyett egyre inkább a funkcionálisan egyenértékű online szolgáltatásokat, például a internetes hangtovábbítási (VoIP), üzenetküldési és webalapú e-mail-szolgáltatásokat veszik igénybe. E rendelet célja, hogy hatékony és egyenlő védelmet biztosítson a funkcionálisan egyenértékű szolgáltatásokat igénybe vevő végfelhasználóknak, és ekképpen a választott technológiai eszköztől függetlenül biztosítsa a titkosság védelmét. Az elektronikus hírközlési szolgáltatásokba nem csupán az internet-hozzáférést biztosító szolgáltatások, valamint a részben vagy egészében jeltovábbításban álló szolgáltatások tartoznak bele, hanem a személyközi kommunikációs (számfüggő vagy számfüggetlen) szolgáltatások, például az internetes hangtovábbítási (VoIP), üzenetküldési és webalapú e-mail-szolgáltatások is. A hírközlés titkosságának védelme a más szolgáltatásokat kiegészítő, személyközi kommunikációt lehetővé tevő szolgáltatások esetében is elengedhetetlen, vagyis az ilyen, kommunikációs funkcióval rendelkező szolgáltatások is e rendelet hatálya alá tartoznak.

__________________

__________________

24 A Bizottság javaslata – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról (jogszabály-átdolgozás) (COM/2016/0590 final – 2016/0288 (COD) ).

24 A Bizottság javaslata – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról (jogszabály-átdolgozás) ( COM(2016)0590 – 2016/0288 (COD) ).

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12)  Az összekapcsolt eszközök és berendezések egyre inkább elektronikus hírközlő hálózatokon (a dolgok internetén) keresztül kommunikálnak egymással. A berendezések közötti kommunikáció továbbítása a jelek hálózati továbbításával jár, azaz rendszerint elektronikus hírközlési szolgáltatásnak minősül. Annak érdekében, hogy biztosítani tudja a magánélet tiszteletben tartásához való jogok teljes körű védelmét és a hírközlés titkosságát, valamint hogy elősegítse a dolgok internetének megbízható és biztonságos megvalósulását a digitális egységes piacon, fontos tisztázni, hogy ez a rendelet a berendezések közötti kommunikáció továbbítására is vonatkozik. A titkosság e rendeletben lefektetett elvét tehát a berendezések közötti kommunikáció továbbítása esetében is érvényesíteni kell. Külön biztosítékok elfogadására ágazati jogszabályok – például a 2014/53/EU irányelv – révén is sor kerülhet.

(12)  Az összekapcsolt eszközök és berendezések egyre inkább elektronikus hírközlő hálózatokon (a dolgok internetén) keresztül kommunikálnak egymással. A berendezések közötti kommunikáció továbbítása a jelek hálózati továbbításával jár, azaz rendszerint elektronikus hírközlési szolgáltatásnak minősül. Annak érdekében, hogy biztosítani tudja a magánélet tiszteletben tartásához való jogok teljes körű védelmét és a hírközlés titkosságát, valamint hogy elősegítse a dolgok internetének megbízható és biztonságos megvalósulását a digitális egységes piacon, fontos tisztázni, hogy ez a rendelet a berendezések közötti kommunikációra is vonatkozik, amennyiben az a felhasználókkal kapcsolatos. A titkosság e rendeletben lefektetett elvét tehát a berendezések közötti kommunikáció továbbítása esetében is érvényesíteni kell. Külön biztosítékok elfogadására ágazati jogszabályok – például a 2014/53/EU irányelv – révén is sor kerülhet.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13)  A gyors és hatékony, vezeték nélküli technológiák fejlődése nyomán az internet- nyilvános vagy részben privát pontokról (hotspotokról) , vezeték nélküli hálózatokon keresztül egyre könnyebben elérhető bárki számára a települések bizonyos pontjain, így például az áruházakban, bevásárlóközpontokban és kórházakban. Az ilyen hálózatokon keresztül továbbított kommunikáció titkosságát biztosítani kell, amennyiben meghatározatlan végfelhasználói csoportok férhetnek hozzá a hírközlő hálózatokhoz. Az, hogy a vezeték nélküli elektronikus hírközlési szolgáltatások más szolgáltatások kiegészítő szolgáltatásai is lehetnek, nem akadályozhatja meg a hírközlési adatok titkosságának védelmét, illetve e rendelet alkalmazását. Ezt a rendeletet ezért az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat és a nyilvános hírközlő hálózatokat igénybe vevő elektronikus hírközlési adatokra szintén alkalmazni kell. Ez a rendelet azonban nem alkalmazandó a végfelhasználók zárt csoportjaira, például a vállalati hálózatokra, amelyeket az adott vállalat tagjai érhetnek csak el.

(13)  A gyors és hatékony, vezeték nélküli technológiák fejlődése nyomán az internet – nyilvános vagy részben privát pontokról, például a települések bizonyos pontjain, így például az áruházakban, bevásárlóközpontokban és kórházakban, továbbá repülőtereken, szállodákban és éttermekben található Wi-Fi hozzáférési pontokról, vezeték nélküli hálózatokon keresztül – egyre könnyebben elérhető bárki számára. E Wi-Fi hozzáférési pontokhoz bejelentkezés, illetve jelszó lehet szükséges, és azokat közigazgatási szervek is biztosíthatják. Amennyiben e hírközlő hálózatokat felhasználók számára biztosítják, az ilyen hálózatokon keresztül továbbított kommunikáció titkosságát biztosítani kell. Az, hogy a vezeték nélküli elektronikus hírközlési szolgáltatások más szolgáltatások kiegészítő szolgáltatásai is lehetnek, nem akadályozhatja meg a hírközlési adatok titkosságának védelmét, illetve e rendelet alkalmazását. Ezt a rendeletet ezért az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat és a nyilvános hírközlő hálózatokat igénybe vevő elektronikus hírközlési adatokra szintén alkalmazni kell. Ezenfelül e rendeletet a közösségi média zárt profiljaira és a felhasználó által korlátozott vagy privátként meghatározott csoportokra is alkalmazni kell. Ez a rendelet azonban nem alkalmazandó a végfelhasználók zárt csoportjaira, például a vállalati intranethálózatokra, amelyeket csak az adott szervezet tagjai érhetnek el.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14)  Az elektronikus hírközlési adatok fogalmát kellően átfogóan, technológiasemleges módon kell meghatározni, és bele kell foglalni minden olyan, a továbbított vagy cserélt tartalommal (az elektronikus hírközlés tartalmával) kapcsolatos információt, valamint az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat igénybe vevő végfelhasználóval kapcsolatos információt, amelyet elektronikus hírközlési tartalom továbbítása, terjesztése vagy cseréje céljából kezelnek; idetartoznak a kommunikáció feladójának és címzettjének, valamint a kommunikáció földrajzi helyének, dátumának, időpontjának, időtartamának és típusának nyomon követésére vagy azonosítására szolgáló adatok. Függetlenül attól, hogy az ilyen jelek és a kapcsolódó adatok továbbítása kábeles, rádióhullámos, optikai vagy elektromágneses formában, azaz például műholdas hálózatokon, vezetékes hálózatokon, rögzített (vonal- vagy csomagkapcsolt, például internetes) vagy mobil földi hálózatokon, illetve elektromos vezetékrendszereken keresztül történik-e, az ilyen jelekhez kapcsolódó adatok elektronikus hírközlési metaadatoknak tekintendők, és e rendelet rendelkezései vonatkoznak rájuk. Az elektronikus hírközlési metaadatok között az adott szolgáltatásra való előfizetés részét képező információk is szerepelhetnek, ha ezeket az információkat az elektronikus hírközlés tartalmának továbbítása, terjesztése vagy cseréje céljából kezelik.

(14)  Az elektronikus hírközlési adatok fogalmát kellően átfogóan, technológiasemleges módon kell meghatározni, és bele kell foglalni minden olyan, a továbbított vagy cserélt tartalommal (az elektronikus hírközlés tartalmával) kapcsolatos információt, valamint az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat igénybe vevő végfelhasználóval kapcsolatos információt, amelyet elektronikus hírközlési tartalom továbbítása, terjesztése vagy cseréje céljából kezelnek; idetartoznak a kommunikáció feladójának és címzettjének, valamint a kommunikáció földrajzi helyének, dátumának, időpontjának, időtartamának és típusának nyomon követésére vagy azonosítására szolgáló adatok. Magában kell foglalnia továbbá egyedi helymeghatározó adatokat, például azon végberendezés helyére vonatkozóan, amelyről vagy amelyre a telefonhívást vagy internetkapcsolatot kezdeményezték, vagy arra a Wi-Fi hozzáférési pontra vonatkozóan, amelyhez az eszköz kapcsolódik, valamint a felhasználó végberendezésének azonosításához szükséges adatokat. Függetlenül attól, hogy az ilyen jelek és a kapcsolódó adatok továbbítása kábeles, rádióhullámos, optikai vagy elektromágneses formában, azaz például műholdas hálózatokon, vezetékes hálózatokon, rögzített (vonal- vagy csomagkapcsolt, például internetes) vagy mobil földi hálózatokon, illetve elektromos vezetékrendszereken keresztül történik-e, az ilyen jelekhez kapcsolódó adatok elektronikus hírközlési metaadatoknak tekintendők, és e rendelet rendelkezései vonatkoznak rájuk. Az elektronikus hírközlési metaadatok között az adott szolgáltatásra való előfizetés részét képező információk is szerepelhetnek, ha ezeket az információkat az elektronikus hírközlés tartalmának továbbítása, terjesztése vagy cseréje céljából kezelik.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15)  Az elektronikus hírközlési adatok bizalmasan kezelendők. Ez azt jelenti, hogy az elektronikus hírközlési adatok továbbításának megzavarása, legyen az akár közvetlen emberi beavatkozás, akár automatizált gépi adatkezelés eredménye, a kommunikációban részt vevő felek beleegyezése nélkül tilos. A hírközlési adatok kifürkészésének tilalmát a továbbításuk során, azaz addig kell alkalmazni, amíg az elektronikus hírközlés tartalma el nem jut a megadott címzetthez. Az elektronikus hírközlési adatok kifürkészésének minősül például, ha a kommunikációban részt vevő feleken kívüli személy a kommunikációban való részvételen kívül egyéb okból vagy céllal belehallgat a hívásokba, elolvassa, beolvassa vagy tárolja az elektronikus hírközlés során létrejött tartalmat, illetve az ezekhez kapcsolódó metaadatokat. Az is kifürkészésnek tekintendő, amikor egy külső fél az érintett végfelhasználó beleegyezése nélkül követi figyelemmel a felkeresett webhelyeket, a látogatások időpontját, a másokkal folytatott kommunikációt stb. A technológiai fejlődéssel a kifürkészést lehetővé tévő technikai eszközök száma is megnőtt. Hogy csak néhány példát említsünk, idesorolhatók a célterületen található végberendezésekről adatokat, például nemzetközi mobil-előfizetői azonosítókat (IMSI) gyűjtő berendezések, valamint az olyan programok és eljárások is, amelyek például titokban figyelemmel követik a böngészési szokásokat, és ezek alapján végfelhasználói profilokat hoznak létre. Egy másik példa a kifürkészésre a terhelési adatok vagy a titkosítatlan, vezeték nélküli hálózatokról és útválasztókról gyűjtött tartalmi adatok, például a böngészési szokások rögzítése a végfelhasználók beleegyezése nélkül.

(15)  Az elektronikus hírközlés bizalmasan kezelendő. Ez azt jelenti, hogy az elektronikus hírközlés továbbításának megzavarása, legyen az akár közvetlen emberi beavatkozás, akár automatizált gépi adatkezelés eredménye, a kommunikációban részt vevő felek beleegyezése nélkül tilos. Amennyiben az adatok kezelését az e rendelet szerinti tilalmak alóli bármely kivétel megengedi, az (EU) 2016/679 rendelet 6. cikke alapján történő bármely egyéb kezelést tilosnak kell tekinteni, ideértve az említett rendelet 6. cikkének (4) bekezdése alapján, más célból végzett kezelést is. Ez nem akadályozza az új kezelési műveletekhez való további hozzájárulás kérését. A hírközlési adatok kifürkészésének tilalmát a továbbításuk során is, azaz addig is alkalmazni kell, amíg az elektronikus hírközlés tartalma el nem jut a megadott címzetthez, valamint alkalmazni kell a kézbesítés után a hálózatban maradó ideiglenes fájlokra is. Az elektronikus hírközlés kifürkészésének minősül például, ha a kommunikációban részt vevő feleken kívüli személy a kommunikációban való részvételen kívül egyéb okból vagy céllal belehallgat a hívásokba, elolvassa, beolvassa vagy tárolja az elektronikus hírközlés során létrejött tartalmat, illetve az ezekhez kapcsolódó metaadatokat. Az is kifürkészésnek tekintendő, amikor külső fél az érintett felhasználó beleegyezése nélkül követi figyelemmel a felkeresett webhelyeket, a látogatások időpontját, a másokkal folytatott kommunikációt stb. A technológiai fejlődéssel a kifürkészést lehetővé tévő technikai eszközök száma is megnőtt. Hogy csak néhány példát említsünk, idesorolhatók a célterületen található végberendezésekről adatokat, például nemzetközi mobil-előfizetői azonosítókat (IMSI) gyűjtő berendezések, valamint az olyan programok és eljárások is, amelyek például titokban figyelemmel követik a böngészési szokásokat, és ezek alapján felhasználói profilokat hoznak létre. Egy másik példa a kifürkészésre a terhelési adatok vagy a titkosítatlan, vezeték nélküli hálózatokról és útválasztókról gyűjtött tartalmi adatok, illetve a fogyasztók forgalmi adatainak elemzése, többek között a böngészési szokások rögzítése a felhasználók beleegyezése nélkül.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16)  A kommunikáció tárolására vonatkozó tilalomnak nem célja, hogy ezeknek az adatoknak bármilyen automatikus, közbenső és átmeneti tárolását tiltsa, amennyiben az ilyen tárolásra kizárólag az elektronikus hírközlő hálózaton keresztül történő továbbítás céljával kerül sor. A rendelet az elektronikus hírközlési adatok olyan célú kezelését sem tiltja, amellyel az elektronikus hírközlési szolgáltatások biztonságát és folytonosságát, többek között a biztonságot fenyegető veszélyek, például a rosszindulatú szoftverek jelenlétének ellenőrzését vagy a metaadatok kezelését biztosítják, így garantálva a szolgáltatás paramétereinek, úgymint késleltetés, késleltetésingadozás stb., szükséges minőségét.

(16)  A kommunikáció tárolására vonatkozó tilalomnak nem célja, hogy ezeknek az adatoknak bármilyen automatikus, közbenső és átmeneti tárolását tiltsa, amennyiben az ilyen tárolásra kizárólag a továbbítás céljával kerül sor. A rendelet az elektronikus hírközlési adatok olyan célú kezelését sem tiltja, amellyel az elektronikus hírközlési szolgáltatások biztonságát és folytonosságát, többek között a biztonságot fenyegető veszélyek, például a rosszindulatú szoftverek, kéretlen elektronikus hirdetések vagy elosztott szolgáltatásbénító támadások jelenlétének ellenőrzését vagy a metaadatok kezelését biztosítják, így garantálva a szolgáltatás paramétereinek, úgymint késleltetés, késleltetésingadozás stb., szükséges minőségét.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16a)  Lehetővé kell tenni, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatókat kötelezzék bizonyos minőségű szolgáltatás biztosítására például annak szavatolása révén, hogy a szolgáltatás minősége ne romoljon, illetve hogy a forgalom indokolatlanul ne lassuljon. E tekintetben bizonyos korlátozott körülmények között szükség lehet a metaadatok valós idejű elemzésére és a forgalomingadozásra való reagálásra. Bizonyos, az elektronikus hírközlésre vonatkozó metaadatok ahhoz szükségesek, hogy a szolgáltatók számára lehetővé tegyék az igénybe vett szolgáltatásokról szóló, helyes számla összeállítását a végfelhasználók részére, illetve a végfelhasználók számára lehetővé tegyék annak ellenőrzését, hogy a felmerült költség megfelel-e a tényleges használatnak. Az adatok ilyen célokra történő kezelését és tárolását ezért az érintett végfelhasználó hozzájárulása nélkül meg kell engedni. E feldolgozás magában foglalja az esetleges ügyfélszolgálati célokra történő adatkezelést is. A metaadatok a 2013/0309/EU irányelv értelmében a csalárd vagy visszaélésszerű felhasználás feltárása céljából is kezelhetők. Amennyiben az elektronikus hírközlési metaadatok kezelésének – különösen új technológiákat alkalmazó – típusa az adatkezelés jellegére, hatókörére, körülményére és céljára is tekintettel valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, adatvédelmi hatásvizsgálatot kell végezni, és adott esetben konzultációt kell folytatni a felügyeleti hatósággal az adatkezelést megelőzően, az (EU) 2016/679 rendelet 35. és 36. cikkének megfelelően. Ezenfelül a helymeghatározó adatok és egyéb metaadatok kezelésében részt vevő feleknek a jogszabályban előírt titoktartási kötelezettségük sérelme nélkül közzé kell tenniük anonimizálási módszereiket és további összesítéseket. Az anonimizálási módszernek – az adatkezelés meghatározott céljának teljesülése esetén – technikailag meg kell akadályoznia, hogy bármely fél adott adatállományon belül kiszűrje valamely felhasználót, vagy hogy a felhasználók eszközeiről begyűjtött új adatokat összekapcsolja a meglévő adatokkal.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(17)  Az elektronikus hírközlési adatok kezelése a vállalkozások, a fogyasztók és a társadalom egésze szempontjából hasznos lehet. Ez a rendelet a 2002/58/EK irányelvhez képest több lehetőséget biztosít az elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók számára ahhoz, hogy kezelhessék az elektronikus hírközlési metaadatokat, amennyiben a végfelhasználók hozzájárulnak ehhez. A végfelhasználók azonban igen nagy jelentőséget tulajdonítanak a kommunikációjuk, egyebek mellett az online tevékenységeik titkosságának, és ellenőrzésük alatt kívánják tartani az elektronikus hírközlési adataiknak a kommunikáció lebonyolításától eltérő célokra való felhasználását. A rendeletnek ennélfogva elő kell írnia az elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók számára, hogy szerezzék meg a végfelhasználók hozzájárulását az elektronikus hírközlési metaadatok kezelésére vonatkozóan – az eszköz helyét meghatározó, a szolgáltatáshoz való hozzáférés és az azzal való kapcsolat biztosítása és fenntartása céljából létrehozott adatokat is ideértve. Az elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz való felhasználástól eltérő célokra létrehozott helymeghatározó adatok nem tekinthetők metaadatnak. Az elektronikus hírközlési metaadatok kereskedelmi felhasználásának minősül például, ha az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók hőtérképeket hoznak létre, azaz az adatok grafikus ábrázolása révén színekkel jelzik az egyének jelenlétét. Annak érdekében, hogy egy bizonyos ideig bizonyos irányokban meg lehessen jeleníteni a forgalmi helyváltozásokat, azonosítót kell használni, amely az egyének helyzetét adott időszakokhoz rendeli. Anonim adatok használata esetén azonban hiányozna ez az azonosító, ezért az említett helyváltozásokat nem lehetne megjeleníteni. Az elektronikus hírközlési metaadatok ilyen jellegű felhasználása például segítheti a közigazgatási szerveket és közösségi közlekedési szolgáltatókat abban, hogy meghatározzák a meglévő struktúra használata és terheltsége alapján, hogy hol van szükség új infrastruktúra fejlesztésére. Amennyiben az elektronikus hírközlési metaadatok kezelésének – különösen új technológiákat alkalmazó – típusa az adatkezelés jellegére, hatókörére, körülményére és céljára is tekintettel valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, adatvédelmi hatásvizsgálatot kell végezni, és adott esetben konzultációt kell folytatni a felügyeleti hatósággal az adatkezelést megelőzően, az (EU) 2016/679 rendelet 35. és 36. cikkének megfelelően.

(17)  Az elektronikus hírközlési adatok kezelése a vállalkozások, a fogyasztók és a társadalom egésze szempontjából hasznos lehet. Az elektronikus hírközlési metaadatok ilyen felhasználásának minősül például, ha az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók hőtérképeket hoznak létre, azaz az adatok grafikus ábrázolása révén színekkel jelzik az egyének jelenlétét. Annak érdekében, hogy egy bizonyos ideig bizonyos irányokban meg lehessen jeleníteni a forgalmi helyváltozásokat, azonosítót kell használni, amely az egyének helyzetét adott időszakokhoz rendeli, feltéve, hogy az adatokat azonnal anonimizálják, vagy a felhasználó másokkal való összekeverése esetén anonimizálási technikákat alkalmaznak. Az elektronikus hírközlési metaadatok ilyen jellegű felhasználása például segítheti a közigazgatási szerveket és közösségi közlekedési szolgáltatókat abban, hogy meghatározzák a meglévő struktúra használata és terheltsége alapján, hogy hol van szükség új infrastruktúra fejlesztésére.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(17a)  Ez a rendelet több lehetőséget biztosít az elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók számára ahhoz, hogy a felhasználók hozzájárulása alapján kezelhessék az elektronikus hírközlési metaadatokat. A felhasználók azonban igen nagy jelentőséget tulajdonítanak a kommunikációjuk, egyebek mellett az online tevékenységeik titkosságának, és ellenőrzésük alatt kívánják tartani az elektronikus hírközlési adataiknak a kommunikáció lebonyolításától eltérő célokra való felhasználását. A rendeletnek ennélfogva elő kell írnia az elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók számára, hogy szerezzék be a felhasználók hozzájárulását az elektronikus hírközlési metaadatok kezelésére vonatkozóan – az eszköz helyét meghatározó, a szolgáltatáshoz való hozzáférés és az azzal való kapcsolat biztosítása és fenntartása céljából létrehozott adatokat is ideértve. E rendelet alkalmazásában a végfelhasználó hozzájárulását, legyen szó akár természetes, akár jogi személyről, ugyanúgy kell értelmezni és ugyanazokkal a feltételekkel kell alkalmazni, mint az érintett (EU) 2016/679 rendelet szerinti hozzájárulását. A végfelhasználók számára jogot kell biztosítani ahhoz, hogy egy további szolgáltatásra vonatkozóan visszavonják hozzájárulásukat anélkül, hogy azzal megsértenék alapszolgáltatásra vonatkozó szerződést. Nem érvényes a felhasználónak az internetes vagy hangalapú kommunikációs használatból származó adatok kezeléséhez való hozzájárulása, ha nem rendelkezik valódi és szabad választási lehetőséggel, illetve nem áll módjában visszautasítani vagy visszavonni hozzájárulását anélkül, hogy az kárára válna.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(18)  A végfelhasználók hozzájárulhatnak metaadataik kezeléséhez konkrét szolgáltatások, például csalás elleni védelmet biztosító szolgáltatások (a felhasználási adatok, hely és ügyfélfiók valós időben történő elemzésének) igénybevételéhez. A digitális gazdaságban a szolgáltatásnyújtást gyakran valamilyen fizetési kötelezettséggel nem járó ellenszolgáltatáshoz kötik; ilyen például a hirdetések megjelenítésének végfelhasználó általi engedélyezése. E rendelet alkalmazásában a végfelhasználó hozzájárulását, legyen szó akár természetes, akár jogi személyről, ugyanúgy kell értelmezni és ugyanazokkal a feltételekkel kell alkalmazni, mint az érintett hozzájárulását az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban. Az alapszintű széles sávú internet-hozzáférést és hangalapú hírközlési szolgáltatásokat alapszolgáltatásnak kell tekinteni az egyének szempontjából, amely ahhoz szükséges, hogy kommunikálni tudjanak egymással, és az ilyen szolgáltatások használatával hozzájáruljanak a digitális gazdaság működéséhez. Nem érvényes az érintettnek az internetes vagy hangalapú kommunikációs használatból származó adatok kezeléséhez való hozzájárulása, ha nem rendelkezik valódi és szabad választási lehetőséggel, illetve nem áll módjában visszautasítani vagy visszavonni hozzájárulását anélkül, hogy az kárára válna.

törölve

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(19)  Az elektronikus hírközlés tartalmára jellegéből adódóan a Charta 7. cikkével összhangban védett, a polgárok magán- és családi életének, otthonának és kommunikációjának tiszteletben tartásához fűződő alapvető jog vonatkozik. Az elektronikus hírközlés tartalmának bárminemű megzavarása csak nagyon világosan meghatározott körülmények között, meghatározott célokra és visszaélések megakadályozására alkalmas biztosítékok szavatolásával engedélyezhető. Ez a rendelet lehetőséget biztosít az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók számára az elektronikus hírközlési adatok továbbítás során történő kezelésére az összes érintett végfelhasználó tájékoztatáson alapuló hozzájárulásával. Ilyen jellegű szolgáltatás lehet például az e-mailek szűrése bizonyos előre meghatározott tartalmak eltávolítása céljából. A hírközlés tartalmának bizalmas jellege miatt a rendelet vélelmezi, hogy az ilyen adattartalom kezelése nagy kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve. Ilyen adatok kezelése esetén az elektronikus hírközlési szolgáltatások szolgáltatójának az adatkezelést megelőzően egyeztetnie kell a felügyeleti hatósággal. Ezt a konzultációt az (EU) 2016/679 rendelet 36. cikkének (2) és (3) bekezdésének megfelelően kell lefolytatni. A vélelem nem vonatkozik az olyan adattartalmak kezelésére, amelyek a végfelhasználó által igényelt szolgáltatás teljesítéséhez szükségesek, amennyiben a végfelhasználó hozzájárult az adatkezeléshez, és az a szolgáltatás céljából, illetve az ahhoz feltétlenül szükséges, illetve azzal arányos ideig zajlik. Miután a végfelhasználó elküldi az elektronikus hírközlés tartalmát, és a címzett végfelhasználó(k) fogadja/fogadják, a végfelhasználó(k), illetve az általuk adatrögzítéssel és -tárolással megbízott harmadik felek rögzíthetik vagy tárolhatják az ilyen adatokat. Az adatok bárminemű kezelésének az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban kell történnie.

(19)  Az elektronikus hírközlés tartalmára jellegéből adódóan a Charta 7. cikkével összhangban védett, a polgárok magán- és családi életének, otthonának és kommunikációjának tiszteletben tartásához fűződő alapvető jog vonatkozik. Ez a rendelet lehetőséget biztosít az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók számára az elektronikus hírközlési adatok helyben vagy továbbítás során történő kezelésére az összes érintett felhasználó tájékoztatáson alapuló hozzájárulásával. Ilyen jellegű szolgáltatás lehet például az e-mailek szűrése bizonyos előre meghatározott tartalmak eltávolítása céljából. A hírközlés tartalmának bizalmas jellege miatt a rendelet vélelmezi, hogy az ilyen adattartalom kezelése nagy kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve. Ilyen adatok kezelése esetén az elektronikus hírközlési szolgáltatások szolgáltatójának az adatkezelést megelőzően egyeztetnie kell a felügyeleti hatósággal. Ezt a konzultációt az (EU) 2016/679 rendelet 36. cikkének (2) és (3) bekezdésének megfelelően kell lefolytatni. A vélelem nem vonatkozik az olyan adattartalmak kezelésére, amelyek a felhasználó által igényelt szolgáltatás teljesítéséhez szükségesek, amennyiben a felhasználó hozzájárult az adatkezeléshez, és az a szolgáltatás céljából, illetve az ahhoz feltétlenül szükséges, illetve azzal arányos ideig zajlik. Miután a végfelhasználó elküldi az elektronikus hírközlés tartalmát, és a címzett felhasználó(k) fogadja/fogadják, a felhasználó(k), illetve az általuk adatrögzítéssel és -tárolással megbízott egyéb felek rögzíthetik vagy tárolhatják az ilyen adatokat. Az adatok bárminemű kezelésének az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban kell történnie.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(19a)  Lehetőséget kell biztosítani az elektronikus hírközlési adatoknak a felhasználó által kifejezetten igényelt szolgáltatások nyújtása céljából való kezelésére, személyes vagy személyes munkához kötődő célból, például keresési vagy kulcsszó-indexálási funkció, virtuális asszisztens, felolvasómotorok és fordítási szolgáltatások céljából, a kép hanggá alakítását és a fogyatékossággal élő személyek által akadálymentesítési eszközként használt egyéb automatizált tartalomfeldolgozást is beleértve. Ezt az összes felhasználó hozzájárulása nélkül is lehetővé kell tenni, ugyanakkor kizárólag a szolgáltatást igénylő felhasználó hozzájárulásával történhet. E konkrét hozzájárulás kizárja, hogy a szolgáltató ezen adatokat eltérő célokra kezelje.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(20)  Az elektronikus hírközlő hálózatok végfelhasználóinak végberendezései és mindennemű, ilyen végberendezés használatához kapcsolódó információ (legyen szó akár kifejezetten a berendezésen tárolt vagy arról származó, egy másik eszközről vagy hálózatról az ahhoz való csatlakozás céljából lekért vagy kezelt információról) az Európai Unió Alapjogi Chartája és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény értelmében védelmet kérő végfelhasználók magánszférájának része. Tekintve, hogy ezek a berendezések olyan adatokat tartalmaznak, illetve kezelnek, amelyek az egyén érzelmi, politikai és társadalmi viszonyrendszerével kapcsolatos információkat, például kommunikációs tartalmat, fényképeket, az eszköz GPS-beállításaihoz hozzáférve egyének helyzetét, kapcsolattartási listákat, valamint az eszközön tárolt bármilyen más adatot fedhetnek fel, ezért az ilyen berendezésekhez kapcsolódó információt fokozott védelemben kell részesíteni. Az úgynevezett kémszoftverek, webpoloskák, rejtett azonosítók, nyomkövető sütik és egyéb hasonló, nem kívánatos nyomkövető eszközök a felhasználó tudta nélkül bejuthatnak a felhasználó végberendezésébe adatszerzés, rejtett adatok tárolása vagy a felhasználó tevékenységeinek nyomon követése céljából. A végfelhasználó eszközével kapcsolatos adatokat távolról, gyakran a végfelhasználó tudta nélkül is gyűjthetik azonosítás vagy nyomkövetés céljából olyan technikák használatával, mint az úgynevezett „eszközazonosítás” (device fingerprinting), ami súlyosan sértheti e végfelhasználóknak a magánéletük tiszteletben tartásához való jogát. A végfelhasználók tevékenységeit titokban figyelemmel kísérő technikák – például a felhasználók tevékenységeinek vagy a végberendezéseik helyének online nyomkövetése, illetve azok a módszerek, amelyek veszélyeztetik a végfelhasználók végberendezéseinek működését, komoly fenyegetést jelentenek a végfelhasználók magánéletére nézve. A végfelhasználó végberendezéséhez való bárminemű hozzáférés ezért csak a végfelhasználó hozzájárulásával, konkrét és átlátható célokra engedélyezhető.

(20)  Az elektronikus hírközlő hálózatok felhasználóinak végberendezései és mindennemű, ilyen végberendezés használatához kapcsolódó információ (legyen szó akár kifejezetten a berendezésen tárolt vagy arról származó, egy másik eszközről vagy hálózatról az ahhoz való csatlakozás céljából lekért vagy kezelt információról) az Európai Unió Alapjogi Chartája és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény értelmében védelmet kérő felhasználók magánszférájának része. Tekintve, hogy ezek a berendezések igen érzékeny adatokat tartalmaznak, illetve kezelnek, amelyek egy adott egyén magatartási, pszichológiai jellemzőivel, érzelmi állapotával, politikai és társadalmi preferenciáival kapcsolatos információkat, például kommunikációs tartalmat, fényképeket, az eszközük GPS-beállításaihoz hozzáférve egyének helyzetét, kapcsolattartási listákat, valamint az eszközön tárolt bármilyen más adatot fedhetnek fel, ezért az ilyen berendezésekhez kapcsolódó információt fokozott védelemben kell részesíteni. A felhasználó eszközével kapcsolatos adatokat távolról, gyakran a felhasználó tudta nélkül is gyűjthetik azonosítás vagy nyomkövetés céljából olyan technikák használatával, mint az úgynevezett „eszközazonosítás” (device fingerprinting), ami súlyosan sértheti e felhasználóknak a magánéletük tiszteletben tartásához való jogát. Ezenfelül az úgynevezett kémszoftverek, webpoloskák, rejtett azonosítók és egyéb hasonló, nem kívánatos nyomkövető eszközök a felhasználó tudta nélkül bejuthatnak a felhasználó végberendezésébe adatszerzés vagy rejtett adatok tárolása céljából. A felhasználók tevékenységeit titokban figyelemmel kísérő technikák – például a felhasználók tevékenységeinek vagy a végberendezéseik helyének online nyomkövetése, illetve azok a módszerek, amelyek veszélyeztetik a felhasználók végberendezéseinek működését, komoly fenyegetést jelentenek a felhasználók magánéletére nézve. A felhasználó végberendezéséhez való bárminemű hozzáférés ezért csak a felhasználó hozzájárulásával, konkrét és átlátható célokra engedélyezhető. A felhasználóknak egyértelmű és könnyen érhető nyelvezeten minden lényeges információt meg kell kapniuk a tervezett adatkezelésről. Ezt az információt a szolgáltatás feltételeitől elkülönítve kell biztosítani.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(21)  A végberendezések adatkezelési és tárolási kapacitásához, illetve az ilyen berendezéseken tárolt információkhoz való hozzáféréshez történő hozzájárulás megszerzésével kapcsolatos kötelezettség alóli kivételeket olyan helyzetekre kell korlátozni, amelyek nem, vagy csak nagyon korlátozott mértékben sértik a felhasználó magánéletét. Nincs szükség például hozzájárulásra a végfelhasználó által kifejezetten kért konkrét szolgáltatás használatát biztosító törvényes cél miatt feltétlenül szükséges és arányos technikai tárolás vagy hozzáférés engedélyezéséhez. Idetartozik a sütik weboldalon való tárolása egyetlen munkamenet idejére azért, hogy nyomonkövethetők legyenek a végfelhasználó által beírt adatok többoldalas online űrlapok kitöltése során. A sütik lehetnek jogosan használt, hasznos eszközök, ha például weboldalak látogatottságának mérése használják fel őket. Az olyan, információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók, amelyek konfiguráció-ellenőrzést végeznek a végfelhasználó beállításainak megfelelő szolgáltatás biztosítása érdekében, és annak puszta naplózása, hogy a végfelhasználó eszköze nem képes a végfelhasználó által kért tartalom fogadására, nem minősül az ilyen eszközhöz való hozzáférésnek, illetve az eszköz adatkezelési kapacitása használatának.

(21)  A végberendezések adatkezelési és tárolási kapacitásához, illetve az ilyen berendezéseken tárolt információkhoz való hozzáféréshez történő hozzájárulás megszerzésével kapcsolatos kötelezettség alóli kivételeket olyan helyzetekre kell korlátozni, amelyek nem, vagy csak nagyon korlátozott mértékben sértik a felhasználó magánéletét. Nincs szükség például hozzájárulásra a felhasználó által kifejezetten kért konkrét szolgáltatás használatát biztosító törvényes cél miatt feltétlenül szükséges és arányos technikai tárolás vagy hozzáférés engedélyezéséhez. Idetartozik az információk (például sütik és azonosítók) weboldalon való tárolása egyetlen munkamenet idejére azért, hogy nyomonkövethetők legyenek a felhasználó által beírt adatok többoldalas online űrlapok kitöltése során. A nyomonkövetési technikák a magánélet védelmére vonatkozó megfelelő garanciák mellett szintén jogosan használt, hasznos eszközök lehetnek, ha például weboldalak látogatottságának mérése használják fel őket. Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók konfiguráció-ellenőrzést végezhetnek a felhasználó beállításainak megfelelő szolgáltatás biztosítása érdekében, és annak puszta naplózása, hogy a felhasználó eszköze nem képes a felhasználó által kért tartalom fogadására, nem minősül jogosulatlan hozzáférésnek.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(22)  A tájékoztatással és a végfelhasználók hozzájárulásának megszerzésével kapcsolatos módszereket a lehető legfelhasználóbarátabb módon kell kialakítani. Mivel széles körben elterjedt a nyomkövető sütik és egyéb nyomkövető technológiák használata, a szolgáltatók egyre többször kérik a felhasználókat ilyen sütik végberendezéseken történő tárolására. Emiatt elszaporodtak a felhasználók hozzájárulását kérő üzenetek. Megoldást jelenthet a problémára, ha a felhasználók technikai eszközök használatával, például átlátható és felhasználóbarát beállítások révén adhatnak hozzájárulást a nyomkövető technológiák használatához. A rendeletnek ezért rendelkeznie kell arról, hogy a hozzájárulás a böngészők és egyéb alkalmazások megfelelő beállításainak használatával is kifejezhető legyen. Azoknak a beállításoknak, amelyeket a végfelhasználó a böngésző vagy más alkalmazás általános adatvédelmi beállításaiban megadott, bármilyen harmadik fél vonatkozásában kötelezőnek és érvényesíthetőnek kell lenniük. A webböngésző olyan szoftveres alkalmazástípus, amely lehetővé teszi az adatok interneten való lekérdezését és megjelenítését. Ugyanilyen funkciókat látnak el a például híváskezdeményezésre és -fogadásra, illetve üzenetküldésre, valamint navigációra használható alkalmazások. A weboldal és a végfelhasználó közötti kommunikáció javát webböngészők közvetítik. Ebből a szempontból kiemelt szerepük van abban, hogy aktívan segítsék a végfelhasználót a végberendezésen fogadott és arról küldött információk áramlásának ellenőrzésében. Közelebbről: a webböngészők a végfelhasználó végberendezésen (például okostelefonon, táblagépen vagy számítógépen) tárolt adatainak hozzáféréssel és tárolással szembeni védelmére is használhatók.

(22)  A tájékoztatással és a végfelhasználók hozzájárulásának megszerzésével kapcsolatos módszereket a lehető legfelhasználóbarátabb módon kell kialakítani. Mivel széles körben elterjedt a nyomkövető sütik és egyéb nyomkövető technológiák használata, a szolgáltatók egyre többször kérik a felhasználókat ilyen sütik végberendezéseken történő tárolására. Emiatt elszaporodtak a felhasználók hozzájárulását kérő üzenetek. Megoldást jelenthet a problémára, ha a felhasználók technikai eszközök használatával, például átlátható és felhasználóbarát beállítások révén adhatnak hozzájárulást a nyomkövető technológiák használatához. E rendeletnek ezért meg kell előznie az úgynevezett „sütifalak” és „sütisávok” használatát, amelyek nem segítik hozzá a felhasználókat ahhoz, hogy megőrizzék a személyes adataik és magánéletük fölötti ellenőrzést, vagy hogy tájékoztatást kapjanak jogaikról. E rendeletnek rendelkeznie kell arról, hogy a hozzájárulás technikai specifikációk, például a böngészők és egyéb alkalmazások megfelelő beállításainak használatával is kifejezhető legyen. E beállításoknak magukban kell foglalniuk az információnak a felhasználó végberendezésén való tárolására vonatkozó beállításokat, valamint a böngésző vagy egyéb alkalmazás által más feleknek küldött, a felhasználó preferenciáira vonatkozó jelet. Azoknak a beállításoknak, amelyeket a felhasználó a böngésző vagy más alkalmazás általános adatvédelmi beállításaiban megadott, bármilyen harmadik fél vonatkozásában kötelezőnek és érvényesíthetőnek kell lenniük. A webböngésző olyan szoftveres alkalmazástípus, amely lehetővé teszi az adatok interneten való lekérdezését és megjelenítését. Ugyanilyen funkciókat látnak el a például híváskezdeményezésre és -fogadásra, illetve üzenetküldésre, valamint navigációra használható alkalmazások. A weboldal és a felhasználó közötti kommunikáció javát webböngészők közvetítik. Ebből a szempontból kiemelt szerepük van abban, hogy aktívan segítsék a felhasználót a végberendezésen fogadott és arról küldött információk áramlásának ellenőrzésében. Konkrétabban: a webböngészők, alkalmazások vagy mobil operációs rendszerek a felhasználói döntések végrehajtóiként, így a felhasználó végberendezésen (például okostelefonon, táblagépen vagy számítógépen) tárolt adatainak hozzáféréssel és tárolással szembeni védelmének elősegítésére is használhatók.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(23)  A beépített és alapértelmezett adatvédelemre vonatkozó elveket az (EU) 2016/679 rendelet 25. cikke tartalmazza. A webböngészők többségének sütikkel kapcsolatos alapértelmezett beállítása jelenleg az „összes süti elfogadása”. Ilyenformán az információ lekérdezését és megjelenítését engedélyező szoftver szolgáltatóját kötelezni kell a szoftver olyan módon történő konfigurálására, hogy az lehetőséget kínáljon arra, hogy harmadik felek ne tárolhassanak információt a felhasználó végberendezésén; ez az esetek többségében a harmadik felek sütijeinek visszautasíthatóságával valósul meg. A végfelhasználóknak többféle, azaz szigorúbb (például soha ne fogadja el a sütiket), megengedő (például mindig fogadja el a sütiket) és köztes (például kizárólag belső sütiket fogadjon el vagy mindig utasítsa el harmadik felek sütijeit) adatvédelmi beállítási lehetőséget kell biztosítani. Az ilyen beállításokat jól láthatóan és könnyen érthető módon kell feltüntetni.

(23)  A beépített és alapértelmezett adatvédelemre vonatkozó elveket az (EU) 2016/679 rendelet 25. cikke tartalmazza. A webböngészők többségének sütikkel kapcsolatos alapértelmezett beállítása jelenleg az „összes süti elfogadása”. Ilyenformán az információ lekérdezését és megjelenítését engedélyező szoftver szolgáltatóját kötelezni kell a szoftver olyan módon történő konfigurálására, hogy az lehetőséget kínáljon arra, hogy alapértelmezetten megelőzze, hogy egyéb felek tartományokon átívelő nyomkövetést folytassanak és információkat tároljanak a felhasználó végberendezésén; ez az esetek többségében a harmadik felek nyomkövető moduljainak és sütijeinek visszautasíthatóságával valósul meg. A felhasználóknak alapértelmezetten többféle, azaz szigorúbb (például „soha ne fogadja el a nyomkövető modulokat és a sütiket”), megengedő (például „mindig fogadja el a nyomkövető modulokat és a sütiket”) és köztes (például „utasítsa el az összes olyan nyomkövető modult és sütit, amely nem feltétlenül szükséges a felhasználó által kifejezetten igényelt szolgáltatás nyújtásához” vagy „utasítsa el az összes tartományokon átívelő nyomkövetést”) adatvédelmi beállítási lehetőséget kell biztosítani. E beállításokat tovább is lehet finomítani. Az adatvédelmi beállításoknak magukban kell foglalnia az arra vonatkozó lehetőségeket is, hogy a felhasználó eldönthesse, hogy futtatható-e például a Flash, JavaScript vagy hasonló szoftver, hogy valamely honlap gyűjthet-e földrajzi helymeghatározási adatokat a felhasználótól, illetve hogy hozzáférhet-e bizonyos hardverekhez, például a webkamerához vagy mikrofonhoz. Az ilyen beállításokat jól láthatóan, objektív és könnyen érthető módon kell feltüntetni.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(24)  A webböngészők csak olyan módon szerezhetik meg a végfelhasználók (EU) 2016/679 rendeletben említett hozzájárulását, például harmadik felektől származó nyomkövető sütik tárolásához, ha a végberendezés végfelhasználója megerősítő cselekedettel önkéntes, konkrét, tájékoztatáson alapuló és egyértelmű hozzájárulását adja az ilyen sütik végberendezésén való tárolásához vagy az azokhoz való hozzáféréshez. Megerősítő cselekedetnek minősül például, ha a végfelhasználóknak ki kell választaniuk harmadik felek sütijeinek elfogadását a hozzájárulásuk megerősítése érdekében, amihez minden szükséges tájékoztatást megkapnak. Ennek érdekében elő kell írni az internetes hozzáférést biztosító szoftverek szolgáltatói számára, hogy a telepítés pillanatában tájékoztassák a végfelhasználókat arról, hogy több különböző adatvédelmi beállítás közül választhatnak, és kérjék meg őket, hogy válasszanak közülük. A tájékoztatás nem lehet olyan, hogy visszatartsa a felhasználókat attól, hogy szigorúbb adatvédelmi beállításokat válasszanak, és tartalmaznia kell azokat a tudnivalókat is, amelyek a harmadik felek sütijeinek számítógépen való tárolásának engedélyezésével kapcsolatos kockázatokra, például az egyének böngészési előzményeinek hosszú ideig történő gyűjtésére és az ilyen rekordok célzott hirdetések küldésére való használatára vonatkozó tudnivalókat. A webböngészőknek lehetőleg egyszerű módszerekkel kell biztosítaniuk, hogy a végfelhasználók bármikor módosíthassák adatvédelmi beállításaikat a használat során, és egyes weboldalak tekintetében kivételeket adhassanak meg vagy engedélyezési listákat állíthassanak össze, illetve beállíthassák, mely weboldalak (harmadik felek) sütijei legyenek mindig vagy soha ne engedélyezve.

törölve

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(25)  Az elektronikus hírközlő hálózatokhoz való hozzáféréshez bizonyos adatcsomagok rendszeres kibocsátása szükséges azért, hogy megtalálható vagy fenntartható legyen a kapcsolat a hálózattal vagy a hálózaton lévő más eszközökkel. Ezenfelül az eszközökhöz egyedi címet kell hozzárendelni a hálózaton való felismerhetőségük érdekében. A vezeték nélküli és mobiltelefonos szabványok használata is egyedi azonosítóval (például MAC-címmel, nemzetközi mobil-előfizetői vagy IMSI azonosítóval) rendelkező aktív jelzések kibocsátásával jár. A vezeték nélküli bázisállomásoknak (azaz az adóberendezéseknek és vevőkészülékeknek), például a vezeték nélküli hozzáférési pontoknak van egy bizonyos tartományuk, amelyen belül az ilyen információk foghatók. Egyre több olyan szolgáltató létezik, amely berendezésekhez kapcsolódó adatok leolvasásán alapuló, olyan változatos funkciókkal rendelkező nyomkövető szolgáltatásokat kínál, mint például a személyszámlálás, a sorban állók számával kapcsolatos adatok biztosítása, egy adott területen lévő személyek számának megállapítása stb. Ezek az információk a végfelhasználók zavarására alkalmas kereskedelmi jellegű üzenetek (egy áruházba belépve személyre szabott ajánlatok) küldésére is felhasználhatók. Míg egyes funkcióknak nincs magas adatvédelmi kockázatuk, másoknak igen, amelyek az egyének – például bizonyos webhelyek rendszeres felkeresésének – adott ideig tartó követésével járnak. Az ilyen módszereket alkalmazó szolgáltatóknak a szolgáltatói felület szélén jól látható figyelmeztetéseket kell elhelyezniük, amelyek a felületre való belépés előtt tájékoztatják a végfelhasználót a technológia adott hatókörön belüli működéséről, a nyomkövetés céljáról és felelőséről, valamint bármilyen olyan intézkedésről, amelynek révén a végberendezés végfelhasználója minimalizálhatja vagy leállíthatja az adatgyűjtést. Az (EU) 2016/679 rendelet 13. cikkének megfelelően kiegészítő tájékoztatást kell adni, amennyiben személyes adatok gyűjtésére kerül sor.

(25)  Az elektronikus hírközlő hálózatokhoz való hozzáféréshez bizonyos adatcsomagok rendszeres kibocsátása szükséges azért, hogy megtalálható vagy fenntartható legyen a kapcsolat a hálózattal vagy a hálózaton lévő más eszközökkel. Ezenfelül az eszközökhöz egyedi címet kell hozzárendelni a hálózaton való felismerhetőségük érdekében. A vezeték nélküli és mobiltelefonos szabványok használata is egyedi azonosítóval (például MAC-címmel, nemzetközi mobil-előfizetői vagy IMSI azonosítóval) rendelkező aktív jelzések kibocsátásával jár. A vezeték nélküli bázisállomásoknak (azaz az adóberendezéseknek és vevőkészülékeknek), például a vezeték nélküli hozzáférési pontoknak van egy bizonyos tartományuk, amelyen belül az ilyen információk foghatók. Egyre több olyan szolgáltató létezik, amely berendezésekhez kapcsolódó adatok leolvasásán alapuló, olyan változatos funkciókkal rendelkező nyomkövető szolgáltatásokat kínál, mint például a személyszámlálás, a sorban állók számával kapcsolatos adatok biztosítása, egy adott területen lévő személyek számának megállapítása stb. Ezek az információk a felhasználók zavarására alkalmas kereskedelmi jellegű üzenetek (egy áruházba belépve személyre szabott ajánlatok) küldésére is felhasználhatók. Míg egyes funkcióknak nincs magas adatvédelmi kockázatuk, másoknak igen, amelyek az egyének – például bizonyos webhelyek rendszeres felkeresésének – adott ideig tartó követésével járnak. Az ilyen módszereket alkalmazó szolgáltatóknak a szolgáltatói felület szélén jól látható figyelmeztetéseket kell elhelyezniük, amelyek a felületre való belépés előtt tájékoztatják a felhasználót a technológia adott hatókörön belüli működéséről, a nyomkövetés céljáról és felelőséről, valamint bármilyen olyan intézkedésről, amelynek révén a végberendezés felhasználója minimalizálhatja vagy leállíthatja az adatgyűjtést. Az (EU) 2016/679 rendelet 13. cikkének megfelelően kiegészítő tájékoztatást kell adni, amennyiben személyes adatok gyűjtésére kerül sor. Emellett e szolgáltatóknak be kell szerezniük a felhasználó hozzájárulását, vagy azonnal anonimizálniuk kell az adatokat, a felhasználási célt egyúttal csak az időben és térben korlátozott statisztikai számlálásra korlátozva, és tényleges kívülmaradási lehetőségeket kínálva.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(26)  Amilyen mértékben az elektronikus hírközlési adatoknak az elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók általi kezelése a rendelet alkalmazási körébe tartozik, e rendeletnek lehetővé kell tennie az Unió, illetve a tagállamok számára, hogy konkrét feltételekkel egyes jogokra és kötelezettségekre vonatkozóan jogi korlátozást alkalmazzanak, feltéve, hogy e korlátozás egy demokratikus társadalomban szükséges és arányos intézkedésnek minősül bizonyos közérdekek védelme szempontjából, például a nemzetbiztonság, a védelem, a közbiztonság, valamint a bűncselekmények megelőzése, kivizsgálása, felderítése és büntetőeljárás alá vonása, illetve büntetőjogi szankciók végrehajtása, ezeken belül értve a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelmet és e veszélyek megelőzését, továbbá az Unió vagy valamely tagállam egyéb fontos, általános érdekű célkitűzései, különösen az Unió vagy valamely tagállam fontos gazdasági vagy pénzügyi érdeke, vagy az ilyen érdekekkel kapcsolatban közhatalmi feladatok ellátásához kapcsolódó ellenőrzési, vizsgálati vagy szabályozási tevékenységek tekintetében. A rendelet így tehát nem érinti a tagállamok azon lehetőségét, hogy jogszerűen kifürkésszék az elektronikus kommunikációt vagy egyéb intézkedéseket hozzanak, ha azok szükségesek és arányosak a fent említett közérdekek védelme érdekében, és összhangban vannak azzal, ahogyan az az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága az Európai Unió Alapjogi Chartáját és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményt értelmezi. Az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak olyan megfelelő eljárásokat kell biztosítaniuk, amelyek lehetővé teszik az illetékes hatóságok jogos kéréseinek teljesítését, adott esetben a 3. cikk (3) bekezdésének értelmében kijelölt képviselő szerepét is figyelembe véve.

(26)  Amilyen mértékben az elektronikus hírközlési adatoknak az elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók általi kezelése a rendelet alkalmazási körébe tartozik, e rendelet nem érinti az Unió, illetve a tagállamok azon lehetőségét, hogy konkrét feltételekkel az e rendeletben meghatározott egyes jogokra és kötelezettségekre vonatkozóan jogi korlátozást alkalmazzanak, feltéve, hogy e korlátozás olyan személyekre irányul, akiket bűncselekmény elkövetésével gyanúsítanak, és egy demokratikus társadalomban szükséges és arányos intézkedésnek minősül bizonyos közérdekek védelme szempontjából, például a nemzetbiztonság, a védelem, a közbiztonság, valamint a bűncselekmények megelőzése, kivizsgálása, felderítése és büntetőeljárás alá vonása, illetve büntetőjogi szankciók végrehajtása. A rendelet így tehát nem érinti a tagállamok azon lehetőségét, hogy jogszerűen kifürkésszék az elektronikus kommunikációt vagy egyéb intézkedéseket hozzanak, ha azok szükségesek és arányosak a fent említett közérdekek védelme érdekében, és összhangban vannak azzal, ahogyan az az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága az Európai Unió Alapjogi Chartáját és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményt értelmezi.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(29)  Már vannak olyan technológiák, amelyek lehetővé teszik az elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók számára, hogy különböző módokon korlátozzák a nem kívánatos hívások végfelhasználók általi fogadását, azaz blokkolják az ún. néma, illetve egyéb csalárd és zaklató hívásokat. A nyilvánosan hozzáférhető számfüggő személyközi kommunikációt nyújtó szolgáltatóknak alkalmazniuk kell az ilyen technológiai megoldásokat, és védeniük kell a végfelhasználókat a zaklató hívásokkal szemben, amit díjmentesen kell biztosítaniuk. A szolgáltatóknak tájékoztatniuk kell a végfelhasználókat az ilyen funkciók meglétéről, például olyan módon, hogy közzéteszik ezt az információt a weboldalukon.

(29)  Már vannak olyan technológiák, amelyek lehetővé teszik az elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók számára, hogy különböző módokon korlátozzák a nem kívánatos hívások végfelhasználók általi fogadását, azaz blokkolják az ún. néma, illetve egyéb csalárd és zaklató hívásokat, valamint az egyedi előhívószámmal vagy előtétszámmal indított marketinghívásokat. A nyilvánosan hozzáférhető számfüggő személyközi kommunikációt nyújtó szolgáltatóknak alkalmazniuk kell az ilyen technológiai megoldásokat, és védeniük kell a végfelhasználókat a zaklató hívásokkal szemben, amit díjmentesen kell biztosítaniuk. A szolgáltatóknak tájékoztatniuk kell a végfelhasználókat az ilyen funkciók meglétéről, például olyan módon, hogy közzéteszik ezt az információt a weboldalukon.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(30)  Az elektronikus hírközlési szolgáltatások végfelhasználóinak nyilvános névjegyzékei széles körben hozzáférhetők. Nyilvános névjegyzék minden olyan jegyzék vagy szolgáltatás, amelyik a végfelhasználók adatait, például telefonszámát (a mobiltelefonszámokat is ideértve) és kapcsolattartásra használt e-mail-címét tartalmazza, és tudakozó szolgáltatásokat nyújt. A természetes személyek magánéletének és személyes adatainak tiszteletben tartásához való jog megköveteli, hogy a természetes személynek minősülő végfelhasználók hozzájárulását kérjék, mielőtt névjegyzékbe veszik személyes adataikat. A jogi személyek jogos érdeke pedig azt követeli meg, hogy a jogi személynek minősülő végfelhasználók kifogásolhassák az adataik névjegyzékbe való felvételét.

(30)  Az elektronikus hírközlési szolgáltatások végfelhasználóinak nyilvános névjegyzékei széles körben hozzáférhetők. Nyilvános névjegyzék minden olyan jegyzék vagy szolgáltatás, amelyik a végfelhasználók adatait, például telefonszámát (a mobiltelefonszámokat is ideértve) és kapcsolattartásra használt e-mail-címét tartalmazza, és tudakozó szolgáltatásokat nyújt. A természetes személyek magánéletének és személyes adatainak tiszteletben tartásához való jog megköveteli, hogy a természetes személynek minősülő felhasználók hozzájárulását kérjék, mielőtt névjegyzékbe veszik személyes adataikat. A jogi személyek jogos érdeke pedig azt követeli meg, hogy a végfelhasználók kifogásolhassák az adataik névjegyzékbe való felvételét.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(31)  Amennyiben természetes személynek minősülő végfelhasználók hozzájárulásukat adják adataiknak ilyen névjegyzékekbe való felvételéhez, a hozzájárulás során lehetőséget kell biztosítani a számukra annak eldöntéséhez, hogy személyes adataik közül mely kategóriák (ilyen kategória a név, e-mail-cím, otthoni cím, felhasználónév, telefonszám) kerüljenek bele az adott névjegyzékbe. Ezenfelül a nyilvános névjegyzékek szolgáltatóinak tájékoztatniuk kell a végfelhasználókat a névjegyzék céljairól és kereső funkcióiról, mielőtt felveszik őket a névjegyzékbe. A végfelhasználók számára hozzájárulásuk során lehetőséget kell biztosítani annak eldöntéséhez, mely személyesadat-kategóriák alapján kívánják elérhetőségeiket kereshetővé tenni. A névjegyzékbe felvett személyesadat-kategóriáknak és azoknak a személyesadat-kategóriáknak, amelyek alapján a végfelhasználó hozzájárul elérhetőségei kereshetőségéhez, nem kell feltétlenül azonosnak lenniük.

(31)  Amennyiben a felhasználók hozzájárulásukat adják adataiknak ilyen névjegyzékekbe való felvételéhez, a hozzájárulás során lehetőséget kell biztosítani a számukra annak eldöntéséhez, hogy személyes adataik közül mely kategóriák (ilyen kategória a név, e-mail-cím, otthoni cím, felhasználónév, telefonszám) kerüljenek bele az adott névjegyzékbe. Ezenfelül a nyilvános névjegyzékek szolgáltatóinak vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatóknak tájékoztatniuk kell a végfelhasználókat a névjegyzék céljairól és kereső funkcióiról, mielőtt felveszik őket a névjegyzékbe. A felhasználók számára hozzájárulásuk során lehetőséget kell biztosítani annak eldöntéséhez, mely személyesadat-kategóriák alapján kívánják elérhetőségeiket kereshetővé tenni. A névjegyzékbe felvett személyesadat-kategóriáknak és azoknak a személyesadat-kategóriáknak, amelyek alapján a felhasználó hozzájárul elérhetőségei kereshetőségéhez, nem kell feltétlenül azonosnak lenniük.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(32)  Ebben a rendeletben a közvetlen üzletszerzésen a reklám bármilyen olyan formája értendő, amelynek révén természetes vagy jogi személy elektronikus hírközlési szolgáltatás útján közvetlen üzletszerzési célú tájékoztatást küld közvetlenül egy vagy több azonosított vagy azonosítható végfelhasználó számára. A termékek és szolgáltatások kereskedelmi célú ajánlása mellett idetartoznak az elektronikus hírközlési szolgáltatások útján természetes személyeket pártjuk népszerűsítése céljából felkereső politikai pártok által küldött üzenetek is. Továbbá ebbe a kategóriába sorolandók az egyéb nonprofit gazdasági társaságok által a saját céljaik támogatására küldött üzenetek is.

(32)  Ebben a rendeletben a közvetlen üzletszerzésen a reklám bármilyen olyan formája értendő, amelynek révén természetes vagy jogi személy elektronikus hírközlési szolgáltatás útján bármilyen formában közvetlen üzletszerzési célú tájékoztatást küld közvetlenül egy vagy több azonosított vagy azonosítható végfelhasználó számára. A termékek és szolgáltatások kereskedelmi célú ajánlása mellett idetartoznak az elektronikus hírközlési szolgáltatások útján természetes személyeket pártjuk népszerűsítése céljából felkereső politikai pártok által küldött üzenetek is. Továbbá ebbe a kategóriába sorolandók az egyéb nonprofit gazdasági társaságok által a saját céljaik támogatására küldött üzenetek is.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(33)  Védeni kell a végfelhasználókat attól, hogy a közvetlen üzletszerzési célú, nem kívánt tájékoztatás a magánéletüket zavarja. A magánélet megsértésének és zavarásának mértéke viszonylag hasonlónak tekinthető, függetlenül attól, hogy az ilyen elektronikus hírközlések lebonyolításához rendelkezésre álló sokfajta technológia és csatorna közül melyiket használják, legyen szó akár automata hívó és hírközlő rendszerekről, üzenetküldő alkalmazásokról, e-mailekről, SMS-ekről, MMS-ekről, Bluetooth-kapcsolatról stb. Ezért indokolt előírni, hogy a szolgáltató a közvetlen üzletszerzési célú elektronikus kereskedelmi tájékoztatás elküldése előtt megszerezze a végfelhasználó hozzájárulását, annak érdekében, hogy az egyének a magánéletük megzavarásával szemben, a jogi személyek pedig jogos érdekeik tekintetében hatékony védelemben részesüljenek. A jogbiztonság mellett annak szükségessége, hogy a nem kívánt elektronikus tájékoztatással szembeni szabályok időtállóak maradjanak, szintén indokolja olyan egységes szabályok kialakítását, amelyek nem változnak a nem kívánt tájékoztatás továbbítására használt technológia függvényében, ugyanakkor azonos szintű védelmet garantálnak az Unió valamennyi polgára számára. Egy fennálló ügyfélkapcsolat keretében ugyanakkor észszerű megengedni az elektronikus elérhetőségi adatoknak hasonló termékek, illetve szolgáltatások felkínálására való igénybevételét. Ez a lehetőség csak egy és ugyanazon társaság esetében alkalmazható, amelyik az elektronikus elérhetőségi adatokat az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban megszerezte.

(33)  Védeni kell a végfelhasználókat attól, hogy a nem kívánt tájékoztatás vagy a közvetlen üzletszerzés a magánéletüket zavarja. A magánélet megsértésének és zavarásának mértéke viszonylag hasonlónak tekinthető, függetlenül attól, hogy az ilyen elektronikus hírközlések lebonyolításához rendelkezésre álló sokfajta technológia és csatorna közül melyiket használják, legyen szó akár automata hívó és hírközlő rendszerekről, üzenetküldő alkalmazásokról, e-mailekről, SMS-ekről, MMS-ekről, Bluetooth-kapcsolatról stb. Ezért indokolt előírni, hogy a szolgáltató a közvetlen üzletszerzési célú elektronikus kereskedelmi tájékoztatás elküldése előtt megszerezze a végfelhasználó hozzájárulását, annak érdekében, hogy az egyének a magánéletük megzavarásával szemben, a jogi személyek pedig jogos érdekeik tekintetében hatékony védelemben részesüljenek. A jogbiztonság mellett annak szükségessége, hogy a nem kívánt elektronikus tájékoztatással szembeni szabályok időtállóak maradjanak, indokolja olyan egységes szabályok kialakítását, amelyek nem változnak a nem kívánt tájékoztatás továbbítására használt technológia függvényében, ugyanakkor azonos szintű védelmet garantálnak az Unióban valamennyi egyén számára. Egy fennálló ügyfélkapcsolat keretében ugyanakkor észszerű megengedni az elektronikus elérhetőségi adatoknak hasonló termékek, illetve szolgáltatások felkínálására való igénybevételét. Ez a lehetőség csak egy és ugyanazon társaság esetében alkalmazható, amelyik az elektronikus elérhetőségi adatokat az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban megszerezte.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(34)  Amennyiben a végfelhasználók hozzájárulnak ahhoz, hogy közvetlen üzletszerzési célú, nem kívánt tájékoztatást kapjanak, lehetőséget kell biztosítani a számukra, hogy hozzájárulásukat bármikor egyszerű módon visszavonhassák. A közvetlen üzletszerzési célú, nem kívánt üzenetekre vonatkozó uniós szabályok hatékony végrehajtásának megkönnyítése céljából meg kell tiltani a közvetlen üzletszerzési célú, nem kívánt kereskedelmi tájékoztatás küldése során a személyazonosság elrejtését, valamint hamis azonosítók, hamis válaszcímek és számok alkalmazását. A kéretlen marketingkommunikációnak ezért könnyen felismerhetőnek kell lennie, és jeleznie kell a kommunikációt továbbító jogi vagy természetes személy személyazonosságát (illetve annak a személynek a személyazonosságát, akinek a nevében továbbítják), valamint tájékoztatnia kell a címzetteket arról, hogyan élhetnek a további írott és/vagy szóbeli marketingüzenetek visszautasításával kapcsolatos jogukkal.

(34)  Amennyiben a végfelhasználók hozzájárulnak ahhoz, hogy közvetlen üzletszerzési célú, nem kívánt tájékoztatást kapjanak, lehetőséget kell biztosítani a számukra, hogy hozzájárulásukat bármikor egyszerű módon visszavonhassák. A közvetlen üzletszerzési célú, nem kívánt üzenetekre vonatkozó uniós szabályok hatékony végrehajtásának megkönnyítése céljából meg kell tiltani a közvetlen üzletszerzési célú, nem kívánt kereskedelmi tájékoztatás küldése során a személyazonosság elrejtését, valamint hamis azonosítók, hamis válaszcímek és számok alkalmazását.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(35)  A hozzájárulás visszavonásának megkönnyítése érdekében az e-mail útján közvetlen üzletszerzési célú tájékoztatást nyújtó jogi vagy természetes személyeknek meg kell adniuk egy linket vagy egy érvényes elektronikus levelezési címet, amelyen keresztül a végfelhasználók könnyen visszavonhatják hozzájárulásukat. A beszédhívások vagy a hívó- és hírközlő rendszerek automatizálásával bonyolított hívások útján közvetlen üzletszerzési célú tájékoztatást nyújtó jogi vagy természetes személyeknek a vállalkozás hívására használható telefonvonal azonosítóját kell megjeleníteniük, vagy az üzletszerzési célú hívás tényét jelző külön előhívószámot kell kijelezniük.

(A magyar változatot nem érinti.)  

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(36)  A közvetlen üzletszerzési célú beszédhívások, amelyek automatizált hívó- és hírközlő rendszerek használata nélkül zajlanak, költségesebbek a tájékoztatás küldőjének, de a végfelhasználók számára semmilyen anyagi költséggel nem járnak. Ezért lehetővé kell tenni a tagállamoknak, hogy olyan nemzeti rendszert hozzanak létre, illetve tartsanak fenn, amelynek keretében kizárólag azokhoz a végfelhasználókhoz intézhetők ilyen hívások, akik ez ellen nem emeltek kifogást.

(36)  Az, hogy a közvetlen üzletszerzési célú beszédhívások, amelyek automatizált hívó- és hírközlő rendszerek használata nélkül zajlanak, költségesebbek a tájékoztatás küldőjének, de a végfelhasználók számára semmilyen anyagi költséggel nem járnak, indokolja annak lehetővé tételét a tagállamok számára, hogy olyan nemzeti rendszert hozzanak létre, illetve tartsanak fenn, amelynek keretében kizárólag azokhoz a végfelhasználókhoz intézhetők ilyen hívások, akik ez ellen nem emeltek kifogást.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(37)  Az elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatóknak tájékoztatniuk kell a végfelhasználókat arról, hogy milyen intézkedéseket hozhatnak kommunikációjuk biztonságának megőrzése érdekében, ilyen például bizonyos szoftverfajták vagy titkosítási technológiák használata. A végfelhasználóknak a különös biztonsági kockázatokról való tájékoztatására vonatkozó követelmény nem mentesíti a szolgáltatót azon kötelezettség alól, hogy saját költségén megfelelő és azonnali intézkedéseket tegyen minden új, előre nem látott biztonsági kockázat elhárítása és a szolgáltatás szokásos biztonsági szintjének helyreállítása végett. A végfelhasználókat díjmentesen kell tájékoztatni a biztonsági kockázatokról. A biztonságot az (EU) 2016/679 rendelet 32. cikke alapján kell értékelni.

(37)  Az elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatóknak az elektronikus hírközlési adatokat olyan módon kell kezelniük, hogy megakadályozzák az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést, azok közzétételét és módosítását, biztosítaniuk kell, hogy e jogosulatlan hozzáférés, közzététel és módosítás megállapítását, valamint hogy ezen elektronikus hírközlési adatokat bizonyos szoftverfajták és titkosítási technológiák használata révén védik. A végfelhasználóknak a különös biztonsági kockázatokról való tájékoztatására vonatkozó követelmény nem mentesíti a szolgáltatót azon kötelezettség alól, hogy saját költségén megfelelő és azonnali intézkedéseket tegyen minden új, előre nem látott biztonsági kockázat elhárítása és a szolgáltatás szokásos biztonsági szintjének helyreállítása végett. A végfelhasználókat díjmentesen kell tájékoztatni a biztonsági kockázatokról. A biztonságot az (EU) 2016/679 rendelet 32. cikke alapján kell értékelni. Az [Európai Elektronikus Hírközlési Kódex] 40. cikke szerinti kötelezettség a hálózatok és szolgáltatások, valamint a hozzájuk kapcsolódó biztonsági kötelezettségek tekintetében az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi szolgáltatásra érvényes.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(38)  Az (EU) 2016/679 rendelettel való teljes összhang biztosítása érdekében e rendelet rendelkezéseinek végrehajtását az (EU) 2016/679 rendelet rendelkezéseinek végrehajtásáért is felelős hatóságokat kell megbízni; e rendelet emellett az (EU) 2016/679 rendelet egységességi mechanizmusára támaszkodik. A tagállamok saját alkotmányos, szervezeti és közigazgatási szerkezetükhöz igazodva egynél több felügyeleti hatósággal is rendelkezhetnek. A felügyeleti hatóságoknak azt is ellenőrizniük kell, hogy a rendelet alkalmazása a jogi személyek esetében is megfelelő-e az elektronikus hírközlési adatok tekintetében. Az ilyen kiegészítő feladatok nem gátolhatják a felügyeleti hatóságokat abban, hogy az (EU) 2016/679 rendeletből és e rendeletből eredő, a személyes adatok védelmével kapcsolatos feladataikat is elvégezzék. Valamennyi felügyeleti hatóság számára biztosítani kell a feladatai hatékony ellátásához szükséges kiegészítő anyagi és humánerőforrásokat, helyiségeket és infrastruktúrát.

(38)  Az (EU) 2016/679 rendelettel való teljes összhang biztosítása érdekében e rendelet rendelkezéseinek végrehajtását az (EU) 2016/679 rendelet rendelkezéseinek végrehajtásáért is felelős hatóságokat kell megbízni; e rendelet emellett az (EU) 2016/679 rendelet egységességi mechanizmusára támaszkodik. A tagállamok saját alkotmányos, szervezeti és közigazgatási szerkezetükhöz igazodva egynél több felügyeleti hatósággal is rendelkezhetnek. A felügyeleti hatóságoknak azt is ellenőrizniük kell, hogy a rendelet alkalmazása a jogi személyek esetében is megfelelő-e az elektronikus hírközlési adatok tekintetében. Ha valamely tagállamban egynél több felügyeleti hatóságot hoznak létre, e hatóságoknak együtt kell működniük egymással. Együtt kell működniük továbbá az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex érvényesítésére kijelölt hatóságokkal és egyéb releváns, végrehajtásért felelős hatóságokkal, például a fogyasztóvédelmi feladatokkal megbízott hatóságokkal. Az ilyen kiegészítő feladatok nem gátolhatják a felügyeleti hatóságokat abban, hogy az (EU) 2016/679 rendeletből és e rendeletből eredő, a személyes adatok védelmével kapcsolatos feladataikat is elvégezzék. Valamennyi felügyeleti hatóság számára biztosítani kell a feladatai hatékony ellátásához szükséges kiegészítő anyagi és humánerőforrásokat, helyiségeket és infrastruktúrát.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(38a)  E rendelet rendelkezéseinek végrehajtásához gyakran két vagy több tagállam nemzeti felügyeleti hatóságainak együttműködésére van szükség, például a végberendezés titkosságába való beavatkozás elleni küzdelem során. Annak biztosítása érdekében, hogy ilyen esetekben zökkenőmentes és gyors legyen az együttműködés, e rendelet II. fejezetére az (EU) 2016/679 rendelet értelmében létrehozott együttműködési és egységességi mechanizmus eljárásait kell alkalmazni. Ezért az Európai Adatvédelmi Testületnek hozzá kell járulnia e rendelet Unió-szerte egységes alkalmazásához különösen azáltal, hogy az egységességi mechanizmusokkal összefüggésben véleményeket ad ki, vagy az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikkében meghatározott vitarendezéssel összefüggésben kötelező erejű határozatokat hoz e rendelet II. fejezetére vonatkozóan.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(39)  Az egyes felügyeleti hatóságok saját tagállamuk területén illetékesek az e rendeletben meghatározott hatáskörök és feladatok ellátására. E rendelet Unió-szerte következetes végrehajtásának és e végrehajtás következetes nyomon követésének biztosítása érdekében a felügyeleti hatóságokat minden tagállamban ugyanazokkal a feladatokkal és tényleges hatáskörökkel kell felruházni ahhoz, hogy e rendelet megsértése esetén a bűnüldözési hatóságok tagállami jog szerinti hatásköreinek sérelme nélkül az igazságügyi hatóságokhoz forduljanak és bírósági eljárást kezdeményezzenek. E rendelet alkalmazása során a tagállamokat és azok felügyeleti hatóságait ösztönözni kell, hogy vegyék figyelembe a mikro-, kis- és középvállalkozások sajátos szükségleteit.

(39)  Az egyes felügyeleti hatóságok saját tagállamuk területén illetékesek az e rendeletben meghatározott hatáskörök és feladatok ellátására, a kötelező erejű határozatok elfogadását is beleértve. E rendelet Unió-szerte következetes végrehajtásának és e végrehajtás következetes nyomon követésének biztosítása érdekében a felügyeleti hatóságokat minden tagállamban ugyanazokkal a feladatokkal és tényleges hatáskörökkel – többek között vizsgálati hatáskörökkel, korrekciós és szankcionálási hatáskörökkel, valamint engedélyezési és tanácsadó hatáskörrel – kell felruházni ahhoz, hogy e rendelet megsértése esetén a bűnüldözési hatóságok tagállami jog szerinti hatásköreinek sérelme nélkül az igazságügyi hatóságokhoz forduljanak és bírósági eljárást kezdeményezzenek. E rendelet alkalmazása során a tagállamokat és azok felügyeleti hatóságait ösztönözni kell, hogy vegyék figyelembe a mikro-, kis- és középvállalkozások sajátos szükségleteit.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(41)  E rendelet célkitűzéseinek megvalósítása, vagyis a természetes személyek alapvető jogainak és szabadságainak – különösen a személyes adatok védelméhez való joguk – védelme, valamint a személyes adatok Unión belüli szabad áramlásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából. Felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat kell elfogadni különösen azon információkkal kapcsolatban, amelyeket például szabványosított ikonokkal kell megjeleníteni annak érdekében, hogy jól látható, könnyen érthető áttekintést nyújtsanak a végberendezésekből kibocsátott adatok gyűjtéséről, annak céljáról, az adatgyűjtésért felelős személyről, valamint a végberendezés végfelhasználója által az adatgyűjtés minimalizálásáért tehető intézkedésekről. Emellett a közvetlen üzletszerzési célú – többek között automatizált hívó- és hírközlő rendszereken keresztül bonyolított – hívásokat azonosító előhívószám meghatározásához is felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra van szükség. Különösen fontos, hogy a Bizottság megfelelő konzultációkat folytasson, és hogy ezekre a konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak25 megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. Ezen túlmenően e rendelet egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni, ha e rendelet úgy rendelkezik. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(41)  E rendelet célkitűzéseinek megvalósítása, vagyis a természetes személyek alapvető jogainak és szabadságainak az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása és igénybevétele során való védelme, különösen a személyes adatok kezelése tekintetében a magánélet és a hírközlés tiszteletben tartásához való joguk védelme, valamint a személyes adatok Unión belüli szabad áramlásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából. Felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat kell elfogadni különösen azon információkkal kapcsolatban, amelyeket például szabványosított ikonokkal kell megjeleníteni annak érdekében, hogy jól látható, könnyen érthető áttekintést nyújtsanak a végberendezésekből kibocsátott adatok gyűjtéséről, annak céljáról, az adatgyűjtésért felelős személyről, valamint a végberendezés felhasználója által az adatgyűjtés minimalizálásáért tehető intézkedésekről. Különösen fontos, hogy a Bizottság megfelelő konzultációkat folytasson, és hogy ezekre a konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak25 megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. Ezen túlmenően e rendelet egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni, ha e rendelet úgy rendelkezik. Végrehajtási intézkedésekre van szükség például a közvetlen üzletszerzési célú – többek között automatizált hívó- és hírközlő rendszereken keresztül bonyolított – hívásokat azonosító előhívószám meghatározásához. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

__________________

__________________

25 Intézményközi megállapodás (2016. április 13.) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról (HL L 123., 2016.5.12., 1–14. o.).

25 Intézményközi megállapodás (2016. április 13.) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról (HL L 123., 2016.5.12., 1–14. o.).

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Ez a rendelet az elektronikus hírközlési adatoknak az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásával és igénybevételével összefüggésben végzett kezelésére, valamint a végfelhasználók végberendezéseivel kapcsolatos adatokra vonatkozik.

(1)  Ez a rendelet az elektronikus hírközlési adatoknak az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásával és igénybevételével összefüggésben végzett kezelésére, valamint a végfelhasználók végberendezéseivel kapcsolatos vagy azok által kezelt adatokra vonatkozik.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  az Unión belüli végfelhasználók végberendezéseivel kapcsolatos adatok védelme.

c)  az Unión belüli végfelhasználók végberendezéseivel kapcsolatos vagy azok által kezelt adatok védelme.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A nem az Unióban letelepedett, elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatóknak írásban uniós képviselőt kell kijelölniük.

(2)  A nem az Unióban letelepedett, elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatóknak, nyilvánosan hozzáférhető névjegyzéket szolgáltatóknak, az elektronikus hírközlést lehetővé tevő szoftverek szolgáltatóinak és a közvetlen üzletszerzési célú kereskedelmi tájékoztatást küldő vagy a végfelhasználók végberendezéseivel kapcsolatos vagy azokon tárolt (egyéb) információt gyűjtő személyeknek írásban uniós képviselőt kell kijelölniük.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A képviselőt fel kell jogosítani arra, hogy az elektronikus hírközlési adatok kezelésével összefüggő minden ügyben, az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében – különösen a felügyeleti hatóságok és a végfelhasználók megkeresésére – az általa képviselt szolgáltató mellett vagy helyett kérdésekre válaszoljon vagy tájékoztatást adjon.

(4)  A képviselőt fel kell jogosítani arra, hogy az elektronikus hírközlési adatok kezelésével összefüggő minden ügyben, az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében – különösen a felügyeleti hatóságok, bíróságok és a végfelhasználók megkeresésére – az általa képviselt szolgáltató mellett vagy helyett kérdésekre válaszoljon vagy tájékoztatást adjon.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5a)  A képviselő megegyezhet az (EU) 2016/679 rendelet 27. cikke alapján kijelölt képviselővel.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  az „elektronikus hírközlő hálózat”, az „elektronikus hírközlési szolgáltatás”, a „személyközi kommunikációs szolgáltatás”, a „számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatás”, a „számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatás”, a „végfelhasználó” és a „hívás” fogalmának az [Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló irányelv] 2. cikke 1., 4., 5., 6., 7., 14., illetve 21. pontjában rögzített meghatározásai;

b)  a „hívás” fogalmának az [Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló irányelv] 2. cikke 21. pontjában rögzített meghatározása;

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a „személyközi kommunikációs szolgáltatás” fogalommeghatározása minden olyan szolgáltatást is magában foglal, amely csupán egy másik szolgáltatáshoz szorosan kapcsolódó, jelentéktelen járulékos funkcióként teszi lehetővé a személyközi, interaktív kommunikációt.

törölve

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

-a)  „elektronikus hírközlő hálózat”: olyan átviteli rendszer – függetlenül attól, hogy állandó infrastruktúrán vagy központosított adminisztrációs kapacitáson alapul-e vagy sem –, adott esetben kapcsoló vagy útválasztó eszköz, illetve egyéb erőforrás – ideértve a nem aktív hálózati elemeket is –, amely lehetővé teszi a vezetéken, rádióhullámon, optikai vagy egyéb elektromágneses úton történő jelátvitelt, beleértve a műholdas hálózatokat, az elektromos vezetékrendszereket, amennyiben azokat jelek továbbítására használják, a rádióműsor- és televízióműsor-terjesztő hálózatokat, valamint a kábeltelevízió-hálózatokat, a továbbított információtípusra való tekintet nélkül;

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

-aa)  „elektronikus hírközlési szolgáltatás”: elektronikus hírközlési hálózatokon nyújtott szolgáltatás, amely – függetlenül attól, hogy díjazás ellenében nyújtják vagy sem – az alábbiak legalább egyikét foglalja magában: a 2. cikk (2) bekezdésében vagy az (EU) 2015/2010 rendeletben meghatározott „internet-hozzáférési szolgáltatás”; „személyközi kommunikációs szolgáltatás”; teljes egészében vagy főként jeltovábbításból álló szolgáltatás, például a berendezések közötti szolgáltatás nyújtásához vagy műsorszolgáltatáshoz felhasznált átviteli szolgáltatás, nem beleértve az elektronikus hírközlő hálózaton keresztül műsorterjesztési szolgáltatás részeként a nyilvánosságnak továbbított adatokat, kivéve, amennyiben az adat az azt átvevő, azonosítható előfizetőhöz vagy felhasználóhoz kapcsolható;

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

-ab)  „személyközi kommunikációs szolgáltatás”: olyan szolgáltatás, amely – függetlenül attól, hogy díjazás ellenében nyújtják vagy sem – lehetővé teszi a véges számú személy közötti közvetlen személyközi, interaktív információcserét, amelyben a kommunikációt kezdeményező vagy abban részt vevő személyek határozzák meg a fogadó(ka)t; magában foglalja az olyan szolgáltatásokat, amelyek csupán egy másik szolgáltatáshoz szorosan kapcsolódó, jelentéktelen járulékos funkcióként teszik lehetővé a személyközi, interaktív kommunikációt;

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

-ac)  „számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatás”: olyan személyközi kommunikációs szolgáltatás, amely hozzárendelt számozási erőforrások révén, például nemzeti, illetve nemzetközi távbeszélő-számozási tervben szereplő hívószám vagy hívószámok segítségével, vagy nemzeti, illetve nemzetközi távbeszélő-számozási tervben szereplő hívószámmal vagy hívószámokkal folytatott kommunikációt lehetővé téve kapcsolódik a közcélú kapcsolt távbeszélő-hálózathoz;

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

-ad)  „számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatás”: olyan személyközi kommunikációs szolgáltatás, amely nem kapcsolódik a közcélú kapcsolt távbeszélő-hálózathoz hozzárendelt számozási erőforrások révén, például nemzeti, illetve nemzetközi távbeszélő-számozási tervben szereplő hívószám vagy hívószámok segítségével, vagy nemzeti, illetve nemzetközi távbeszélő-számozási tervben szereplő hívószámmal vagy hívószámokkal folytatott kommunikációt lehetővé téve;

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

-ae)  „végfelhasználó”: a nyilvánosan hozzáférhető elektronikus hírközlési szolgáltatást használó vagy kérelmező jogi személy vagy természetes személy;

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

-af)  „felhasználó”: a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatást magáncéllal vagy üzleti céllal használó minden természetes személy, aki nem feltétlenül előfizetője az adott szolgáltatásnak;

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  „elektronikus hírközlési metaadatok”: az elektronikus hírközlés tartalmának továbbítása, terjesztése vagy cseréje céljából elektronikus hírközlő hálózatban kezelt adatok; idetartoznak a kommunikáció feladójának és címzettjének nyomon követésére és azonosítására szolgáló adatok, az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása során az eszköz helyére vonatkozóan előállított adatok, valamint a kommunikáció dátuma, időpontja, időtartama és típusa;

c)  „elektronikus hírközlési metaadatok”: az elektronikus hírközlés tartalmának továbbítása, terjesztése vagy cseréje céljából kezelt, valamely felhasználóval vagy elektronikus hírközlési szolgáltatással összefüggő adatok, valamint a szolgáltatásnyújtás céljából kezelt, a hírközléshez kapcsolódó, tartalomnak nem minősülő bármely egyéb adat; idetartoznak a kommunikáció feladójának és címzettjének nyomon követésére vagy azonosítására szolgáló adatok, valamint a kommunikáció dátuma, időpontja, időtartama és típusa; magában foglalja a végberendezés által a felhasználók kommunikációinak és/vagy a végberendezésnek vagy helyének azonosítása céljából sugárzott vagy kibocsátott és a hálózathoz vagy valamely másik berendezéshez való csatlakozását lehetővé tevő adatokat;

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

f)  „közvetlen üzletszerzési célú tájékoztatás”: elektronikus hírközlési szolgáltatásokat igénybe vevő egy vagy több azonosított vagy azonosítható végfelhasználóknak bármilyen formában, akár írásban, akár szóban – egyebek mellett automatizált hívó- és hírközlő rendszerek emberi beavatkozással vagy anélkül történő használatával, elektronikus levélben vagy SMS-ben – küldött reklám;

f)  „közvetlen üzletszerzési célú tájékoztatás”: elektronikus hírközlési szolgáltatásokat igénybe vevő egy vagy több azonosított vagy azonosítható végfelhasználóknak bármilyen formában, akár írásban, akár szóban vagy videoformátumban – egyebek mellett automatizált hívó- és hírközlő rendszerek emberi beavatkozással vagy anélkül történő használatával, elektronikus levélben vagy SMS-ben – küldött, kézbesített vagy megjelenített reklám;

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az elektronikus hírközlési adatok titkossága

Az elektronikus hírközlés titkossága

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az elektronikus hírközlési adatok titkosak. A végfelhasználókon kívüli személyeknek tilos az elektronikus hírközlési adatokhoz bármilyen módon hozzáférni, így azokat meghallgatni, lehallgatni, tárolni, nyomon követni, leolvasni vagy egyéb módon kifürkészni, továbbá megfigyelni vagy kezelni, kivéve, ha ezt e rendelet megengedi.

Az elektronikus hírközlés titkos. A felhasználókon kívüli személyeknek tilos az elektronikus hírközléshez helyben vagy továbbítás közben bármilyen módon hozzáférni, így azt meghallgatni, lehallgatni, tárolni, nyomon követni, leolvasni vagy egyéb módon kifürkészni, továbbá megfigyelni vagy bármilyen módon kezelni, kivéve, ha ezt e rendelet megengedi.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az elektronikus hírközlés titkossága a felhasználóval kapcsolatban kiterjed a végberendezésre és a berendezések közötti kommunikációra is.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az elektronikus hírközlési adatok kezelésének megengedett módja

Az elektronikus hírközlési adatok kezelésének jogszerű módja

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Az elektronikus hírközlő hálózatokat biztosító és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók abban az esetben kezelhetnek elektronikus hírközlési adatokat, amennyiben:

(1)  Az elektronikus hírközlő hálózatokat biztosító és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók kizárólag abban az esetben kezelhetnek elektronikus hírközlési adatokat, amennyiben:

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  erre a kommunikáció továbbításához van szükség, az e célból indokolt ideig; vagy

a)  az a kommunikáció továbbításához technikai szempontból elengedhetetlenül szükséges, az e célból indokolt ideig; vagy

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  erre az elektronikus hírközlő hálózatok vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatások biztonságának fenntartásához vagy helyreállításához, vagy az elektronikus hírközlési adatok továbbításában előforduló műszaki hiányosságok, illetve hibák észleléséhez van szükség, az e célból indokolt ideig.

b)  az az elektronikus hírközlő hálózatok vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatások biztonságának fenntartásához vagy helyreállításához, vagy az elektronikus hírközlési adatok továbbításában előforduló műszaki hiányosságok, illetve hibák észleléséhez technikai szempontból elengedhetetlenül szükséges, az e célból indokolt ideig.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók abban az esetben kezelhetnek elektronikus hírközlési metaadatokat, amennyiben:

(2)  Az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók kizárólag abban az esetben kezelhetnek elektronikus hírközlési metaadatokat, amennyiben:

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  erre az [Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló irányelvben] vagy az (EU) 2015/2120 rendeletben28 a szolgáltatásminőségre vonatkozóan előírt, kötelező érvényű követelmények teljesítéséhez van szükség, az e célból indokolt ideig; vagy

a)  az az [Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló irányelvben] vagy az (EU) 2015/2120 rendeletben28 a szolgáltatásminőségre vonatkozóan előírt, kötelező érvényű követelmények teljesítéséhez elengedhetetlenül szükséges, az e célból technikailag indokolt ideig; vagy

__________________

__________________

28 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2120 rendelete (2015. november 25.) a nyílt internet-hozzáférés megteremtéséhez szükséges intézkedések meghozataláról, továbbá az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv és az Unión belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló 531/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 310., 2015.11.26., 1–18. o.).

28 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2120 rendelete (2015. november 25.) a nyílt internet-hozzáférés megteremtéséhez szükséges intézkedések meghozataláról, továbbá az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv és az Unión belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló 531/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 310., 2015.11.26., 1–18. o.).

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  erre számlázáshoz, az összekapcsolásért fizetendő díj kiszámításához, az elektronikus hírközlési szolgáltatások csalárd vagy visszaélésszerű használatának vagy előfizetésének észleléséhez vagy beszüntetéséhez van szükség; vagy

b)  az számlázáshoz, az összekapcsolásért fizetendő díj kiszámításához, az elektronikus hírközlési szolgáltatások csalárd vagy visszaélésszerű használatának észleléséhez vagy beszüntetéséhez elengedhetetlenül szükséges; vagy

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  az érintett végfelhasználó hozzájárult hírközlési metaadatainak egy vagy több meghatározott célból – többek között bizonyos szolgáltatások e végfelhasználónak való nyújtása érdekében – történő kezeléséhez, feltéve, hogy az adott cél vagy célok nem teljesíthetők anonimizált információ kezelésével.

c)  azt követően, hogy az érintett végfelhasználó(k) valamennyi lényeges információt egyértelmű és könnyen érthető nyelvezeten, a szolgáltató feltételeitől elkülönítve megkapták a tervezett adatkezelésről, kifejezetten hozzájárult(ak) hírközlési metaadatai(na)k egy vagy több meghatározott célból – többek között bizonyos szolgáltatások e felhasználónak való nyújtása érdekében – történő kezeléséhez, feltéve, hogy az adott cél vagy célok nem teljesíthetők e metaadatok kezelése nélkül.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2a)  A (2) bekezdés c) pontjának alkalmazásában amennyiben az elektronikus hírközlési metaadatok kezelésének – különösen új technológiákat alkalmazó – típusa az adatkezelés jellegére, hatókörére, körülményére és céljára is tekintettel valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, az (EU) 2016/679 rendelet 35. és 36. cikke alkalmazandó.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  ha erre kizárólag azért van szükség, hogy a végfelhasználóknak bizonyos szolgáltatást nyújtsanak, feltéve, hogy az érintett végfelhasználó vagy végfelhasználók hozzájárultak az elektronikus hírközlés tartalmának kezeléséhez, és a szolgáltatás e tartalom kezelése nélkül nem nyújtható; vagy

a)  ha erre kizárólag azért van szükség, hogy a felhasználók által igényelt, konkrét szolgáltatást nyújtsanak, feltéve, hogy az érintett felhasználók kifejezetten hozzájárultak az elektronikus kommunikációjuk tartalmának kezeléséhez, és az adott szolgáltatás e tartalom kezelése nélkül nem nyújtható; vagy

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  ha minden érintett végfelhasználó hozzájárult ahhoz, hogy az elektronikus hírközlés tartalmát egy vagy több olyan meghatározott cél érdekében kezeljék, amely anonimizált információ kezelésével nem teljesíthető, a szolgáltató pedig konzultált a felügyeleti hatósággal. A felügyeleti hatósággal való konzultációra az (EU) 2016/679 rendelet 36. cikkének (2) és (3) bekezdése alkalmazandó.

b)  ha minden érintett felhasználó hozzájárult ahhoz, hogy az elektronikus hírközlés tartalmát egy vagy több olyan meghatározott cél érdekében kezeljék, amely anonimizált információ kezelésével nem teljesíthető, a szolgáltató pedig konzultált a felügyeleti hatósággal. A felügyeleti hatósággal való konzultációra az (EU) 2016/679 rendelet 36. cikkének (2) és (3) bekezdése alkalmazandó.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3a)  Az elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználója által tisztán személyes vagy személyes munkához kötődő célból kifejezetten igényelt szolgáltatás nyújtása érdekében az elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltató az elektronikus hírközlési adatokat kizárólag a kifejezetten igényelt szolgáltatás nyújtása céljából kezelheti, és az összes felhasználó hozzájárulása nélkül csupán abban az esetben, ha ez az igényelt adatkezelés kizárólag a szolgáltatást igénylő felhasználóra nézve jár hatással, és más felhasználó(k) alapvető jogait nem érinti hátrányosan. A felhasználó e kifejezett hozzájárulása kizárja, hogy a szolgáltató ezen adatokat más célokra kezelje.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3b)  Az e rendelet alapján gyűjtött elektronikus hírközlési adatokat sem az elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók, sem más fél nem kezelheti tovább.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A 6. cikk (1) bekezdése b) pontjának és (3) bekezdése a) és b) pontjának sérelme nélkül az elektronikus hírközlési szolgáltatás szolgáltatójának törölnie kell az elektronikus hírközlés tartalmát, vagy anonimizálnia kell a benne szereplő adatokat, miután a szándékolt címzett vagy címzettek megkapták az elektronikus hírközlés tartalmát. Ezeket az adatokat a végfelhasználók vagy az általuk az adatok rögzítésével, tárolásával vagy egyéb módon történő kezelésével megbízott harmadik felek rögzíthetik vagy tárolhatják az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban.

(1)  A 6. cikk (1) bekezdése b) pontjának és (3) bekezdése a) és b) pontjának sérelme nélkül az elektronikus hírközlési szolgáltatás szolgáltatójának törölnie kell az elektronikus hírközlés tartalmát, miután a szándékolt címzett vagy címzettek megkapták az elektronikus hírközlés tartalmát. Ezeket az adatokat a felhasználók vagy az általuk az adatok rögzítésével, tárolásával vagy egyéb módon történő kezelésével megbízott konkrét egyéb felek rögzíthetik vagy tárolhatják.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Amennyiben az elektronikus hírközlési metaadatokat a 6. cikk (2) bekezdése b) pontjának megfelelően számlázás céljából kezelik, ezeket a metaadatokat annak az időszaknak a végéig meg lehet őrizni, ameddig a számla a nemzeti jog alapján jogszerűen vitatható, illetve a kifizetés követelhető.

(3)  Amennyiben az elektronikus hírközlési metaadatokat a 6. cikk (2) bekezdése b) pontjának megfelelően számlázás céljából kezelik, az elengedhetetlenül szükséges metaadatokat annak az időszaknak a végéig meg lehet őrizni, ameddig a számla a nemzeti jog alapján jogszerűen vitatható, illetve a kifizetés követelhető.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A végfelhasználók végberendezésein tárolt és azokkal kapcsolatos adatok védelme

A felhasználók végberendezésein tárolt és azokkal kapcsolatos adatok védelme

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A végberendezések adatkezelési és -tárolási kapacitásainak használata és a végfelhasználók végberendezéseiről való – egyebek mellett a végberendezés szoftvereivel és hardverével kapcsolatos – adatgyűjtés az érintett végfelhasználón kívül mindenki számára tilos, kivéve, ha az alábbi okok valamelyike indokolja:

(1)  A végberendezések adatkezelési és -tárolási kapacitásainak használata, információknak a végberendezésről való rendelkezésre bocsátása és a felhasználók végberendezéseiről való – egyebek mellett a végberendezés szoftvereivel és hardverével kapcsolatos vagy azok által generált információkra vonatkozó – adatgyűjtés az érintett felhasználón kívül mindenki számára tilos, kivéve, ha az alábbi okok valamelyike indokolja:

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  kizárólag az elektronikus kommunikáció elektronikus hírközlő hálózaton keresztüli továbbításához szükséges; vagy

a)  kizárólag az elektronikus kommunikáció elektronikus hírközlő hálózaton keresztüli továbbításához technikai szempontból elengedhetetlenül szükséges; vagy

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  a végfelhasználó a hozzájárulását adta; vagy

b)  a felhasználó kifejezett hozzájárulását adta, ami nem lehet kötelező a szolgáltatás igénybevételéhez; vagy

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  a végfelhasználó által igényelt, információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtásához szükséges; vagy

c)  a felhasználó által igényelt, információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtásához technikai szempontból elengedhetetlenül szükséges; vagy

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  online közönségméréshez szükséges, amennyiben a mérést a végfelhasználó által igényelt, információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltató végzi.

d)  a felhasználó által igényelt, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra vonatkozó online közönségméréshez technikailag szükséges, amennyiben a mérést a végfelhasználó által igényelt, információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltató vagy annak nevében eljáró személy vagy közérdekből vagy tudományos céllal eljáró, független honlapelemző ügynökség végzi; feltéve továbbá, hogy személyes adatokat semmilyen más félnek nem bocsátanak rendelkezésre, és hogy ezen online közönségmérés a felhasználó alapvető jogait nem érinti hátrányosan;

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

da)  biztonsági frissítéshez szükséges, feltéve, hogy:

i.   a biztonsági frissítéseket körültekintően csomagban helyezik el, és azok semmilyen módon nem módosítják a felhasználó által választott adatvédelmi beállításokat;

ii.   a felhasználó minden alkalommal előzetes értesítést kap a frissítés telepítéséről; valamint

iii.   a felhasználónak lehetősége van e frissítések automatikus telepítését kikapcsolni.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

db)  munkaviszonyhoz kapcsolódóan szükséges, amennyiben:

i.   a munkáltató bizonyos berendezéseket biztosít;

ii.   e berendezéseket a munkavállaló használja; valamint

iii.   a beavatkozás elengedhetetlenül szükséges a berendezés munkavállaló általi használatához.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1a)  Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás vagy funkció – függetlenül attól, hogy azt díjazás ellenében nyújtják vagy sem – nem tagadható meg egyetlen felhasználótól sem azzal az indokkal, hogy nem adta meg a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti hozzájárulását személyes adatainak kezeléséhez és/vagy végberendezése tárolási kapacitásának használatához, amennyiben az az adott szolgáltatás vagy funkció nyújtásához nem szükséges.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  ez kizárólag a kapcsolat létesítése érdekében, az ahhoz szükséges ideig és annak a céljából történik; vagy

a)  ez csupán a felhasználó által igényelt kapcsolat létesítése érdekében, kizárólag az ahhoz szükséges ideig és annak a céljából történik; vagy

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

aa)  a felhasználó tájékoztatást kapott, és hozzájárulását adta; vagy

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ab)  az adatokat anonimizálják, és a kockázatokat megfelelően mérséklik.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  egyértelmű és jól látható értesítés jelenik meg, amely legalább az adatgyűjtés módjairól, céljáról, az adatgyűjtésért felelős személyről és személyes adatok gyűjtése esetén az (EU) 2016/679 rendelet 13. cikkében előírt egyéb információkról, valamint a végberendezés végfelhasználója által az adatgyűjtés beszüntetése vagy minimalizálása érdekében tehető intézkedésekről tájékoztat.

törölve

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az ilyen adatok gyűjtésének feltétele, hogy az (EU) 2016/679 rendelet 32. cikkében foglaltak szerint a megfelelő technikai és szervezési intézkedések alkalmazásával garantálják a kockázatok mértékének megfelelő szintű adatbiztonságot.

törölve

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2a)  A (2) bekezdés ab) pontjának alkalmazásában a kockázatok mérséklésére az alábbi ellenőrzéseket kell végrehajtani:

a)   a végberendezésről való adatgyűjtés céljának a pusztán statisztikai számlálásra kell korlátozódnia; és

b)   a nyomon követést időben és térben a cél elérése érdekében elengedhetetlenül szükséges mértékre kell korlátozni; és

c)   az adatokat közvetlenül a cél teljesülése után törölni vagy anonimizálni kell; valamint

d)   a felhasználóknak tényleges kimaradási lehetőséget kell biztosítani.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2b)  A (2) bekezdés aa) és ab) pontjában említett információkat egy egyértelmű és jól látható értesítésben kell közölni, amely legalább az adatgyűjtés módjáról, céljáról, az adatgyűjtésért felelős személyről és személyes adatok gyűjtése esetén az (EU) 2016/679 rendelet 13. cikkében előírt egyéb információkról tájékoztat. Az ilyen adatok gyűjtésének feltétele, hogy az (EU) 2016/679 rendelet 32. cikkében foglaltak szerint a megfelelő technikai és szervezési intézkedések garantálják a kockázatok mértékének megfelelő szintű adatbiztonságot.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A (2) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatást szabványosított ikonokkal is ki lehet egészíteni, amelyekkel jól látható, könnyen érthető és jól olvasható formában nyújtható érdemi áttekintés az adatgyűjtésről.

(3)  A (2) bekezdés aa) és ab) pontja szerinti tájékoztatást szabványosított ikonokkal is ki lehet egészíteni, amelyekkel jól látható, könnyen érthető és jól olvasható formában nyújtható érdemi áttekintés az adatgyűjtésről.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az (1) bekezdés sérelme nélkül, amennyiben műszakilag lehetséges és kivitelezhető, a 8. cikk (1) bekezdése b) pontjának alkalmazásában a hozzájárulás kifejezhető az internet-hozzáférést biztosító szoftveralkalmazás megfelelő műszaki beállításainak használatával.

(2)  Az (1) bekezdés sérelme nélkül, amennyiben műszakilag lehetséges és kivitelezhető, a 8. cikk (1) bekezdése b) pontjának alkalmazásában a hozzájárulás kifejezhető az elektronikus hírközlési szolgáltatás műszaki specifikációinak használatával. Amennyiben a felhasználó ilyen műszaki specifikációkat használ, azoknak bármely más féllel szemben kötelező erejűeknek és érvényesíthetőeknek kell lenniük.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Az elektronikus hírközlési adatok kezeléséhez a 6. cikk (2) bekezdésének c) pontja és (3) bekezdésének a) és b) pontja értelmében hozzájáruló végfelhasználók számára lehetővé kell tenni, hogy hozzájárulásukat az (EU) 2016/679 rendelet 7. cikke (3) bekezdésének megfelelően bármikor visszavonják, és az adatkezelés ideje alatt hathavonta emlékeztetni kell őket erre a lehetőségre.

(3)  Az elektronikus hírközlési adatok kezeléséhez a 6. cikk (2) bekezdésének c) pontja, (3) bekezdésének a) és b) pontja, a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdésének aa) pontja értelmében hozzájáruló felhasználók számára lehetővé kell tenni, hogy hozzájárulásukat az (EU) 2016/679 rendelet 7. cikke (3) bekezdésének megfelelően bármikor visszavonják, és az adatkezelés ideje alatt hathavonta emlékeztetni kell őket erre a lehetőségre.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)   A forgalomba hozott, elektronikus hírközlést, többek között az információk online lekérdezését vagy megjelenítését lehetővé tévő szoftvereknek lehetőséget kell kínálniuk arra, hogy a végfelhasználó megakadályozza, hogy harmadik felek adatokat tároljanak végberendezésén vagy a már ott tárolt adatokat kezeljék.

(1)   A forgalomba hozott, elektronikus hírközlést, többek között az információk online lekérdezését vagy megjelenítését lehetővé tévő szoftvereknek:

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  alapértelmezetten adatvédelmi beállításokat kell kínálniuk arra, hogy a felhasználó megakadályozza, hogy harmadik felek adatokat tároljanak végberendezésén vagy a már ott tárolt adatokat kezeljék;

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  telepítéskor tájékoztatniuk kell a felhasználót és fel kall ajánlaniuk számára annak lehetőségét, hogy az a) pontban meghatározott adatvédelmi beállításokat módosítsa vagy megerősítse azáltal, hogy valamely beállításhoz a felhasználó hozzájárulását kéri;

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  az a) és b) pontban meghatározott beállítást a szoftver használata során könnyen elérhetővé kell tenniük; valamint

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  lehetővé kell tenniük a felhasználó számára, hogy a szoftver telepítése utáni beállítások révén kifejezett hozzájárulását adja.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1a)  Az (1) bekezdés a) és b) pontjának alkalmazásában a beállításoknak magukban kell foglalniuk egy olyan jelet, amelyet egyéb feleknek kell elküldeni a felhasználó adatvédelmi beállításairól való tájékoztatás céljából. E beállításoknak bármely más féllel szemben kötelező erejűeknek és érvényesíthetőeknek kell lenniük.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Telepítéskor a szoftvernek tájékoztatnia kell a végfelhasználót az adatvédelmi beállítási lehetőségekről, és a telepítés folytatását ahhoz kell kötnie, hogy a végfelhasználó hozzájárulását adja valamely beállításhoz.

törölve

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

11 cikk

törölve

Korlátozások

(1)  Az Unió vagy a tagállamok jogalkotási intézkedés útján korlátozhatják az 5–8. cikkben rögzített jogok és kötelezettségek körét, amennyiben e korlátozás miatt az alapvető jogok és szabadságok lényege nem sérül, valamint ez a korlátozás egy demokratikus társadalomban az (EU) 2016/679 rendelet 23. cikke (1) bekezdésének a)–e) pontjában említett egy vagy több általános közérdek védelmét vagy az ilyen érdekekkel kapcsolatban közhatalmi feladatok ellátásával összefüggő nyomonkövetési, vizsgálati vagy szabályozási tevékenység gyakorlását szolgáló, szükséges, megfelelő és arányos intézkedés.

(2)  Az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak az (1) bekezdéssel összhangban elfogadott jogalkotási intézkedésen alapuló belső eljárásokat kell kidolgozniuk a végfelhasználók elektronikus hírközlési adataihoz való hozzáférés iránti kérelmek megválaszolására. A szolgáltatóknak az illetékes felügyeleti hatóságokat kérésükre tájékoztatniuk kell ezekről az eljárásokról, a beérkezett kérelmek számáról, az említett jogi indokolásról és a szolgáltató válaszáról.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

11a. cikk

A felhasználó jogainak korlátozása

(1)   A szolgáltatóra alkalmazandó uniós vagy tagállami jog jogalkotási intézkedésekkel korlátozhatja az elektronikus hírközlési adatok e rendelet 6., 7. és 8. cikke szerinti kezelésével kapcsolatos kötelezettségek és elvek hatályát, amennyiben rendelkezései megfelelnek az (EU) 2016/679 rendelet 12–22. cikkében meghatározott jogoknak és kötelezettségeknek, ha e korlátozás tiszteletben tartja az alapvető jogok és szabadságok lényeges tartalmát, valamint az (EU) 2016/679 rendelet 23. cikke (1) bekezdésének a)–d) pontjában meghatározott egy vagy több általános közérdek védelméhez szükséges, megfelelő és arányos intézkedés egy demokratikus társadalomban.

(2)   Az (1) bekezdésben említett jogalkotási intézkedések adott esetben részletes rendelkezéseket tartalmaznak legalább az (EU) 2016/679 rendelet 23. cikke (2) bekezdése szerint.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

11b. cikk

A kommunikáció titkosságának korlátozása

(1)   Az uniós vagy a tagállami jog jogalkotási intézkedés útján korlátozhatja az 5. cikkben meghatározott jogok és kötelezettségek hatályát, amennyiben e korlátozás tiszteletben tartja az alapvető jogok és szabadságok lényeges tartalmát, valamint az alábbi egy vagy több általános közérdek védelméhez szükséges, megfelelő és arányos intézkedés egy demokratikus társadalomban:

a)   nemzetbiztonság

b)   honvédelem;

c)   közbiztonság;

d)   súlyos bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése vagy a vádeljárás lefolytatása vagy büntető szankciók végrehajtása, a közbiztonság elleni fenyegetésekkel szembeni védelmet és az ilyen fenyegetések megelőzését.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Függetlenül attól, hogy a hívó végfelhasználó letiltotta-e a hívóvonal azonosításának kijelzését, segélyhívó szolgálatok hívásakor a nyilvánosan elérhető számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak a segélyhívási célú kommunikációval foglalkozó szervezetek, köztük a közbiztonsági válaszpontok esetében vonalanként figyelmen kívül kell hagyniuk a hívóvonal-azonosítás kijelzésének letiltását és a végfelhasználó metaadatok kezeléséhez való hozzájárulásának megtagadását vagy hiányát, hogy az említett szervezetek reagálhassanak a kommunikációra.

(1)  Függetlenül attól, hogy a hívó végfelhasználó letiltotta-e a hívóvonal azonosításának kijelzését, segélyhívó szolgálatok hívásakor a nyilvánosan elérhető számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak a segélyhívási célú kommunikációval foglalkozó szervezetek, köztük a közbiztonsági válaszpontok esetében vonalanként figyelmen kívül kell hagyniuk a hívóvonal-azonosítás kijelzésének letiltását és a felhasználó metaadatok kezeléséhez való hozzájárulásának megtagadását vagy hiányát, hogy az említett szervezetek reagálhassanak a kommunikációra.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  bizonyos számokról indított vagy névtelen hívások letiltása;

a)  bizonyos számokról indított, vagy a 16. cikk (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott, az üzletszerzési célú hívás azonosítására szolgáló egyedi előhívószámmal vagy előtétszámmal indított, vagy névtelen hívások letiltása;

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  harmadik fél által a végfelhasználó végberendezésére kezdeményezett automatikus hívásátirányítás letiltása.

b)  harmadik fél által a felhasználó végberendezésére kezdeményezett automatikus hívásátirányítás letiltása.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A nyilvános névjegyzéket biztosító szolgáltatók kötelesek beszerezni a természetes személynek minősülő végfelhasználók hozzájárulását a személyes adataik névjegyzékben való szerepeltetéséhez és ennélfogva a személyes adatok kategóriái szerinti adatbevitelhez, amennyiben ezek az adatok a névjegyzéket biztosító szolgáltató megítélése szerint a névjegyzék célja szempontjából lényegesek. A szolgáltatóknak biztosítaniuk kell a természetes személynek minősülő végfelhasználók számára az ilyen adatok ellenőrzéséhez, helyesbítéséhez és törléséhez szükséges eszközöket.

(1)  A nyilvános névjegyzéket biztosító szolgáltatók vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók kötelesek beszerezni a természetes személynek minősülő végfelhasználók hozzájárulását a személyes adataik névjegyzékben való szerepeltetéséhez és ennélfogva a személyes adatok kategóriái szerinti adatbevitelhez, amennyiben ezek az adatok a névjegyzék célja szempontjából lényegesek. A szolgáltatóknak biztosítaniuk kell a természetes személynek minősülő végfelhasználók számára az ilyen adatok ellenőrzéséhez, helyesbítéséhez és törléséhez szükséges eszközöket.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Természetes és jogi személyek elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevételével közvetlen üzletszerzési célú tájékoztatást nyújthatnak az ahhoz hozzájáruló, természetes személynek minősülő végfelhasználóknak.

(1)  Az elektronikus hírközlési szolgáltatások – többek között a beszédhívások, az automata hívó és hírközlő rendszerek (beleértve a hívó személyt valamely egyénnel összekapcsoló félautomata rendszereket), a fax, e-mail és egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatások – nem kívánt vagy közvetlen üzletszerzési célú tájékoztatás céljából való igénybevétele kizárólag azon végfelhasználók tekintetében megengedett, akik ahhoz előzetesen hozzájárultak.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  kijelzik annak a telefonvonalnak az azonosítóját, amelyen keresztül elérhetők; vagy

a)  kijelzik annak a telefonvonalnak az azonosítóját, amelyen keresztül elérhetők; valamint

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3a)  A nem kívánt, üzletszerzési célú tájékoztatásnak könnyen felismerhetőnek kell lennie, és jeleznie kell a tájékoztatást továbbító jogi vagy természetes személy vagy azon személy személyazonosságát, akinek a nevében továbbítják. A tájékoztatásnak biztosítania kell a szükséges információt a címzettek számára arról, hogyan élhetnek a további, üzletszerzési célú írott vagy szóbeli tájékoztatás visszautasításához való jogukkal.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  Az (1) bekezdés rendelkezései ellenére a tagállamok jogszabályban előírhatják, hogy a természetes személynek minősülő végfelhasználóknak szóló közvetlen üzletszerzési célú beszédhívások csak olyan természetes személynek minősülő végfelhasználókhoz intézhetők, akik nem emeltek kifogást ilyen tájékoztatás ellen.

(4)  Az (1) bekezdés rendelkezései ellenére a tagállamok jogszabályban előírhatják, hogy a felhasználóknak szóló közvetlen üzletszerzési célú beszédhívások csak olyan felhasználókhoz intézhetők, akik nem emeltek kifogást ilyen tájékoztatás ellen. A tagállamok előírják, hogy a felhasználók kifogást emelhetnek a nem kívánt tájékoztatás ellen egy nemzeti szintű „Ne hívjanak” nyilvántartás révén, egyúttal biztosítva, hogy a felhasználónak csak egyszer kelljen kimaradását bejelentenie.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  A közvetlen üzletszerzési célú tájékoztatás nyújtása céljából elektronikus hírközlési szolgáltatásokat igénybe vevő természetes és jogi személyeknek figyelmeztetniük kell a végfelhasználókat a tájékoztatás üzletszerzési jellegére, közölniük annak a jogi vagy természetes személynek a kilétét, akinek a nevében a tájékoztatást nyújtják, valamint meg kell adniuk az összes ahhoz szükséges információt, hogy a címzettek egyszerűen gyakorolhassák azon jogukat, hogy visszavonják a további üzletszerzési célú tájékoztatás fogadásához való hozzájárulásukat.

(6)  A közvetlen üzletszerzési célú tájékoztatás nyújtása céljából elektronikus hírközlési szolgáltatásokat igénybe vevő természetes és jogi személyeknek figyelmeztetniük kell a végfelhasználókat a tájékoztatás üzletszerzési jellegére, közölniük annak a jogi vagy természetes személynek a kilétét, akinek a nevében a tájékoztatást nyújtják, valamint meg kell adniuk az összes ahhoz szükséges információt, hogy a címzettek a hozzájárulás megadásával megegyező egyszerűséggel és díjmentesen gyakorolhassák azon jogukat, hogy visszavonják a további üzletszerzési célú tájékoztatás fogadásához való hozzájárulásukat.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikk (2) bekezdése alapján végrehajtási intézkedéseket fogadjon el a (3) bekezdés b) pontjában említett, az üzletszerzési célú hívások azonosítására szolgáló előhívószám vagy előtétszám meghatározásáról.

(7)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikk (1) bekezdése alapján végrehajtási intézkedéseket fogadjon el a (3) bekezdés b) pontjában említett, az üzletszerzési célú hívások azonosítására szolgáló előhívószám vagy előtétszám meghatározásáról.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Értesítés az észlelt biztonsági kockázatokról

A kommunikáció sértetlensége és tájékoztatás a biztonsági kockázatokról

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások biztonságát esetlegesen veszélyeztető konkrét kockázat felmerülése esetén az elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatónak értesítenie kell a végfelhasználókat erről a kockázatról, és amennyiben a kockázat a szolgáltató által végrehajtandó intézkedések alkalmazási körén kívül esik, tájékoztatnia kell a végfelhasználókat a jogorvoslati lehetőségekről, a várható költségeket is jelezve.

törölve

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy elegendő védelem álljon rendelkezésre az elektronikus hírközlési adatokhoz való jogosulatlan hozzáféréssel és az adatok módosításával szemben, valamint hogy a továbbítás titkosságát és biztonságát a továbbítás módjának jellege vagy az elektronikus hírközlési adatok korszerű, végpontok közötti titkosítása is garantálja. Az elektronikus hírközlési adatok titkosítása esetén továbbá tilos e kommunikáció visszafejtése, műszaki visszafejtése vagy megfigyelése. A tagállamok nem írnak elő olyan kötelezettségeket az elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók számára, amelyek hálózataik és szolgáltatásaik biztonságát és titkosítását gyengítenék.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Olyan konkrét kockázat felmerülése esetén, amely sértheti a hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások biztonságát, az érintett elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatónak értesítenie kell a végfelhasználókat erről a kockázatról, és amennyiben a kockázat a szolgáltató által végrehajtandó intézkedések hatályán kívül esik, tájékoztatnia kell a végfelhasználókat a jogorvoslati lehetőségekről.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A hálózatok és szolgáltatások biztonsága, valamint a kapcsolódó biztonsági kötelezettségek tekintetében az [Európai Elektronikus Hírközlési Kódex] 40. cikke szerinti kötelezettségek értelemszerűen alkalmazandók az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi szolgáltatásra.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ba)  iránymutatásokat dolgoz ki a felügyeleti hatóságok számára az 9. cikk (1) bekezdésében említett intézkedések alkalmazása, valamint a jogalanyok hozzájárulásának megadására vonatkozó konkrét részletek tekintetében;

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

bb)  e bekezdés b) pontjával összhangban iránymutatásokat, ajánlásokat és bevált gyakorlatokat bocsát ki a 6. cikk (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott, tisztán személyes vagy személyes munkához kötődő célból igényelhető szolgáltatástípusokra vonatkozó kritériumok és követelmények további pontosítása céljából;

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

bc)  e bekezdés b) pontjával összhangban iránymutatásokat, ajánlásokat és bevált gyakorlatokat bocsát ki az alábbiakra vonatkozó kritériumok és követelmények további pontosítása céljából:

i.  a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott online közönségmérés;

ii.   a 8. cikk (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott biztonsági frissítések;

iii.  a munkaviszonnyal összefüggésben a 8. cikk (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott beavatkozás;

iv.  a végberendezés által kibocsátott adatok 8. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott gyűjtése; valamint

v.  a 10. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott szoftverbeállítások;

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Egyéb közigazgatási vagy bírósági jogorvoslatok sérelme nélkül az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat igénybe vevő összes végfelhasználót ugyanazok, mégpedig az (EU) 2016/679 rendelet 77., 78. és 79. cikkében meghatározott jogorvoslati lehetőségek illetik meg.

(1)  Az egyéb közigazgatási vagy bírósági jogorvoslatok sérelme nélkül az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat igénybe vevő valamennyi végfelhasználó jogosult arra, hogy ha megítélése szerint az e rendelet szerinti jogai sérültek, panaszt tegyen valamely felügyeleti hatóságnál, különösen a szokásos tartózkodási helye, a munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti tagállamban.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1a)  Az egyéb közigazgatási vagy nem bírósági jogorvoslatok sérelme nélkül az elektronikus hírközlési szolgáltatások valamennyi végfelhasználója jogosult a hatékony bírósági jogorvoslatra a felügyeleti hatóság rá vonatkozó, jogilag kötelező erejű döntésével szemben. A végfelhasználókat abban az esetben is megilleti e jog, ha a felügyeleti hatóság nem foglalkozik a panasszal, vagy három hónapon belül nem tájékoztatja a végfelhasználót a benyújtott panasszal kapcsolatos eljárás fejleményeiről vagy eredményéről. A felügyeleti hatósággal szembeni eljárást a felügyeleti hatóság székhelye szerinti tagállam bírósága előtt kell megindítani.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1b)  A hírközlési szolgáltatások valamennyi végfelhasználója ott jogosult hatékony jogorvoslatra, ahol megítélése szerint az e rendelet szerinti jogait megsértették. Az elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatókkal, nyilvánosan hozzáférhető névjegyzéket szolgáltatókkal, az elektronikus hírközlést lehetővé tevő szoftverek szolgáltatóival és a közvetlen üzletszerzési célú kereskedelmi tájékoztatást küldő vagy a végfelhasználók végberendezéseivel kapcsolatos vagy azokon tárolt információt gyűjtő személyekkel szembeni eljárásokat a székhelyük szerinti tagállam bírósága előtt kell megindítani. Az ilyen eljárás megindítható a végfelhasználó szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam bírósága előtt is.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2a)  A végfelhasználók jogosultak arra, hogy panaszuk nevükben történő benyújtásával, az e cikk (1), (1a) és (1b) bekezdésében említett jogoknak a nevükben való gyakorlásával, valamint – ha a tagállam joga ezt lehetővé teszi – a 22. cikkben említett kártérítési jognak a nevükben történő érvényesítésével valamely nonprofit jellegű szervet, szervezetet vagy egyesületet bízzanak meg. E szerv, szervezet vagy egyesület létrehozásának az érintett tagállam jogának megfelelőnek kell lennie, alapszabályában rögzített céljainak a közérdeket kell szolgálnia, és az érintettek jogainak és szabadságainak a személyes adataik vonatkozásában biztosított védelme területén kell tevékenykednie.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2b)  A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy valamely szerv, szervezet vagy egyesület – a végfelhasználótól kapott megbízástól függetlenül – jogosult legyen arra, hogy az (1) bekezdés alapján eljárni jogosult felügyeleti hatósághoz panaszt nyújtson be, valamint hogy gyakorolja az (1a) és (1b) bekezdésben említett jogokat, ha megítélése szerint megsértették a végfelhasználó e rendelet szerinti jogait.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Minden olyan, elektronikus hírközlési szolgáltatásokat igénybe vevő végfelhasználó, aki e rendelet megsértésének eredményeként vagyoni vagy nem vagyoni kárt szenvedett, az elszenvedett kárért a jogsértőtől kártérítésre jogosult, kivéve, ha a jogsértő az (EU) 2016/679 rendelet 82. cikkének megfelelően bizonyítja, hogy a kárt előidéző eseményért őt semmilyen módon nem terheli felelősség.

Minden olyan, elektronikus hírközlési szolgáltatásokat igénybe vevő végfelhasználó, aki e rendelet megsértésének eredményeként vagyoni vagy nem vagyoni kárt szenvedett, az elszenvedett kárért a jogsértőtől kártérítésre jogosult, kivéve, ha a jogsértő bizonyítja, hogy a kárt előidéző eseményért őt semmilyen módon nem terheli felelősség.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  az elektronikus hírközlési adatokat kezelő jogi és természetes személyek 8. cikkben foglalt kötelezettségei;

törölve

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ba)  a nyilvánosan hozzáférhető számfüggő személyközi kommunikációt nyújtó szolgáltatók 12., 13. és 14. cikkben előírt kötelezettségei;

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

da)  az elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltató 17. cikkben rögzített kötelezettségei.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A hírközlés titkosságának elvére, az elektronikus hírközlési adatok kezelésének megengedett módjára, valamint az elektronikus hírközlési adatok törlésének határidejére vonatkozóan az 5., 6., illetve 7. cikkben rögzített rendelkezések megsértése – e cikk (1) bekezdésével összhangban – legfeljebb 20 000 000 EUR összegű közigazgatási bírsággal, illetve a vállalkozások esetében az előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 4 %-át kitevő összeggel sújtható; a kettő közül a magasabb összeget kell kiszabni.

(3)  A hírközlés titkosságának elvére, az elektronikus hírközlési adatok kezelésének megengedett módjára, valamint az elektronikus hírközlési adatok törlésének határidejére vonatkozóan az 5–8. cikkben rögzített rendelkezések megsértése – e cikk (1) bekezdésével összhangban – legfeljebb 20 000 000 EUR összegű közigazgatási bírsággal, illetve a vállalkozások esetében az előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 4%-át kitevő összeggel sújtható; a kettő közül a magasabb összeget kell kiszabni.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A 12., 13., 14. és 17. cikkben foglalt rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat a tagállamok állapítják meg.

törölve

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  A 8. cikk (4) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(6)  A 8. cikk (4) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Bizottság

Bizottsági eljárás

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Az Európai Bizottság munkáját az [Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló irányelv] 110. cikke alapján létrehozott Hírközlési Bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet29 értelmében vett bizottságnak minősül.

(1)  A Bizottságot az (EU) 2016/679 rendelet 93. cikke alapján létrehozott bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet29 értelmében vett bizottságnak minősül.

__________________

__________________

29 Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13–18. o.).

29 Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13–18. o.).