Halászati Bizottság
8.5.2012
***I
JELENTÉSTERVEZET
a balti-tengeri lazacállományra és az ezen állomány halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
( COM(2011)0470 – C7‑0220/2011 – 2011/0206(COD) )
Halászati Bizottság
Előadó: Marek Józef Gróbarczyk
PR_COD_1amCom
Eljárások jelölései |
* Konzultációs eljárás *** Jóváhagyási eljárás ***I Rendes jogalkotási eljárás (első olvasat) ***II Rendes jogalkotási eljárás (második olvasat) ***III Rendes jogalkotási eljárás (harmadik olvasat)
(Az eljárás típusa a jogalkotási szövegben javasolt jogalaptól függ.)
|
Módosítások jogalkotási szöveghez |
A Parlament módosításaiban a jogalkotási szöveg módosításait félkövér dőlt betűkkel jelölik. A normál dőlt betűs kiemelés jelzi az illetékes osztályoknak, hogy a jogalkotási szöveg mely részeiben javasolnak javításokat a végleges szöveg kidolgozása érdekében (például nyilvánvaló hibák vagy kihagyások egy adott nyelvi változatban). Az ilyen jellegű javasolt módosításokat egyeztetni kell az érintett osztályokkal.
A jogszabálytervezettel módosítani kívánt, már létező jogszabályra vonatkozó valamennyi módosítás fejléce egy harmadik és egy negyedik sort is tartalmaz, amelyekben a létező jogszabály, illetve érintett rendelkezésének megjelölése található. Egy már létező jogszabály Parlament által módosítani kívánt – ám a jogszabálytervezet által nem módosított – rendelkezésének idézett részei félkövér betűkkel szerepelnek. Az ilyen részekben az esetleges törléseket a következőképpen kell jelölni: [...].
|
TARTALOM
Oldalszám
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE.................5
INDOKOLÁS...........................................................................................................................18
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
a balti-tengeri lazacállományra és az ezen állomány halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
( COM(2011)0470 – C7‑0220/2011 – 2011/0206(COD) )
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára ( COM(2011)0470 ),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 43. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7‑0220/2011),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. január 18-i véleményére[1],
– tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,
– tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére ( A7‑0000/2012 ),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez abban az esetben, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Módosítás 1
Rendeletre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(6) A fenntartható fejlődéssel foglalkozó 2002. évi johannesburgi nemzetközi csúcstalálkozón jóváhagyott végrehajtási terv kijelenti, hogy minden kereskedelmi állományt vissza kell állítani egy olyan szintre, amely 2015-re képes a legnagyobb fenntartható hozam biztosítására. Az ICES úgy véli, hogy a balti folyami lazacállományokra vonatkozóan ez a szint a vadon élő lazacállománnyal rendelkező különböző folyók potenciális kétéveslazac-termelési kapacitásának 60 és 75 %-a közötti termelési szintnek felel meg. Az ilyen tudományos szakvéleménynek alapul kell szolgálnia a többéves terv célkitűzéseinek és célértékeinek meghatározásához. | (6) A fenntartható fejlődéssel foglalkozó 2002. évi johannesburgi nemzetközi csúcstalálkozón jóváhagyott végrehajtási terv kijelenti, hogy minden kereskedelmi állományt vissza kell állítani egy olyan szintre, amely 2015-re képes a legnagyobb fenntartható hozam biztosítására. A HELCOM úgy véli, hogy a balti folyami lazacállományokra vonatkozóan ez a szint a vadon élő lazacállománnyal rendelkező különböző folyók potenciális kétéveslazac-termelési kapacitásának 80%-ának megfelelő termelési szintnek felel meg. Az ilyen tudományos szakvéleménynek alapul kell szolgálnia a többéves terv célkitűzéseinek és célértékeinek meghatározásához. |
Or. pl
Módosítás 2
Rendeletre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(12) A tudományos szakvélemények szerint az ivadéktelepítési eljárások jelentős hatást gyakorolhatnak a balti-tengeri lazacállomány genetikai sokféleségére, és fennáll a veszélye annak, hogy az, hogy minden évben nagy mennyiségű tenyésztett halat helyeznek ki a Balti-tengerbe, befolyásolja a vadon élő lazac genetikai integritását, ezért ezeket az eljárásokat fokozatosan meg kellene szüntetni. Ennélfogva e többéves tervben meg kell határozni e kihelyezések feltételeit. | (12) A tudományos szakvélemények szerint az ivadéktelepítési eljárások jelentős hatást gyakorolhatnak a balti-tengeri lazacállomány genetikai sokféleségére, és fennáll a veszélye annak, hogy az, hogy minden évben nagy mennyiségű tenyésztett halat helyeznek ki a Balti-tengerbe, befolyásolja a vadon élő lazac genetikai integritását, ezért ezeket az eljárásokat fokozottabban kellene ellenőrizni. Ennélfogva e többéves tervben meg kell határozni e kihelyezések feltételeit. |
Or. pl
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(14) Mivel azonban a lazac kihelyezése jelenleg kötelező lehet bizonyos tagállamokban, valamint azért, hogy a tagállamoknak legyen idejük igazodni e követelményekhez, a lazacok ivadéktelepítésen és közvetlen újratelepítésen kívüli kihelyezését az e rendelet hatálybalépését követő hét éves átmeneti időszakban továbbra is meg kell engedni. | (14) A lazacok ivadéktelepítésen és közvetlen újratelepítésen kívüli kihelyezését, amennyiben a vadon élő kétéveslazac-termelés eléri a potenciális lazacállomány 80%-át az adott folyóban, tíz év elmúltával sem kell megengedni. A lazac kihelyezése jelenleg kötelező lehet bizonyos tagállamokban, valamint azért, hogy a tagállamoknak legyen idejük igazodni e követelményekhez. |
Or. pl
Módosítás 4
Rendeletre irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(16) A lazacra halászó part menti hajók jelentős részének hossza nem éri el a 10 métert. Ezért az 1224/2009/EK rendelet 14. cikke által előírt halászati napló használatát és a 17. cikke által megkövetelt előzetes értesítést ki kellene terjeszteni valamennyi hajóra. | (16) Az 1224/2009/EK rendelet 14. cikke által előírt halászati napló használatát és a 17. cikke által megkövetelt előzetes értesítést a 12 méternél hosszabb hajókra kellene kötelezővé tenni. |
Or. pl
Módosítás 5
Rendeletre irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(17) Annak biztosítása érdekében, hogy a lazacok fogásait ne jelentsék megtévesztően tengeripisztráng-fogásként, elkerülve ezzel a megfelelő ellenőrzést, az előzetes értesítések 1224/2009/EK rendelet 17. cikkével összhangban történő benyújtásának kötelezettségét ki kell terjeszteni minden olyan hajóra is, amely tengeri pisztrángot tart a fedélzetén.
| (17) Annak biztosítása érdekében, hogy a lazacok fogásait ne jelentsék megtévesztően tengeripisztráng-fogásként, elkerülve ezzel a megfelelő ellenőrzést, az előzetes értesítések 1224/2009/EK rendelet 17. cikkével összhangban történő benyújtásának kötelezettségét elő kell írni az olyan 12 méternél hosszabb hajók számára, amelyek tengeri pisztrángot tartanak a fedélzetükön. |
Or. pl
Módosítás 6
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 pont – a alpont
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(a) a balti-tengeri és a Balti-tengerhez kapcsolódó, a tagállamok (a továbbiakban: az érintett tagállamok) területén található folyókban zajló kereskedelmi halászat; | (a) a balti-tengeri és a Balti-tengerhez kapcsolódó, a tagállamok (a továbbiakban: az érintett tagállamok) területén található folyókban zajló kereskedelmi halászat és szabadidős horgászat; |
Or. pl
Módosítás 7
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 pont – b alpont
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(b) a Balti-tengeren folytatott szabadidős lazachorgászat, amennyiben azt szolgáltató hajókról végzik. | törölve |
Or. pl
Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – h a alpont (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| ha. „szabadidős horgászat”: kereskedelmi célú tevékenységtől eltérő, és kereskedelmi és nem kereskedelmi céllal különféle halászati egységeket és eszközöket alkalmazó tevékenységi formák; |
Or. pl
Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
1. Azon vadon élő lazacállománnyal rendelkező folyók esetében, amelyek e rendelet hatálybalépéséig elérték a potenciális kétéveslazac-termelési kapacitás 50 %-át, a vadon élő kétéves lazacok termelésének a rendelet hatálybalépésétől számított öt éven belül el kell érnie az adott folyóra vonatkozó potenciális kétéveslazac-termelési kapacitás 75%-át. | 1. Azon vadon élő lazacállománnyal rendelkező folyók esetében, amelyek e rendelet hatálybalépéséig elérték a potenciális kétéveslazac-termelési kapacitás 50 %-át, a vadon élő kétéves lazacok termelésének a rendelet hatálybalépésétől számított öt éven belül el kell érnie az adott folyóra vonatkozó potenciális kétéveslazac-termelési kapacitás 80%-át. |
Or. pl
Módosítás 10
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 2 bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
2. Azon vadon élő lazacállománnyal rendelkező folyók esetében, amelyek e rendelet hatálybalépéséig nem érték el a potenciális kétéveslazac-termelési kapacitás 50%-át, a vadon élő kétéves lazacok termelésének a rendelet hatálybalépésétől számított öt éven belül el kell érnie a folyóra vonatkozó potenciális kétéveslazac-termelési kapacitás 50%-át és tíz éven belül a 75%-át. | 2. Azon vadon élő lazacállománnyal rendelkező folyók esetében, amelyek e rendelet hatálybalépéséig nem érték el a potenciális kétéveslazac-termelési kapacitás 50 %-át, a vadon élő kétéves lazacok termelésének a rendelet hatálybalépésétől számított öt éven belül el kell érnie a folyóra vonatkozó potenciális kétéveslazac-termelési kapacitás 50 %-át és tíz éven belül a 80 %-át. |
Or. pl
Módosítás 11
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 3 bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
3. Tíz évvel e rendelet hatálybalépését követően a vadon élő kétéves lazacok termelését minden vadon élő lazacállománnyal rendelkező folyó esetében a potenciális kétéveslazac-termelési kapacitás legalább 75%-ának megfelelő szinten kell tartani. | 3. Tíz évvel e rendelet hatálybalépését követően a vadon élő kétéves lazacok termelését minden vadon élő lazacállománnyal rendelkező folyó esetében a potenciális kétéveslazac-termelési kapacitás legalább 80%-ának megfelelő szinten kell tartani. |
Or. pl
Módosítás 12
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 4 bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
4. A Bizottság a 4. és az 5. cikkben meghatározott célkitűzések és célértékek alapján háromévente értékeli a tagállamok által e cikk értelmében meghozott intézkedések összeegyeztethetőségét és hatékonyságát. | 4. A Bizottság a 4. és az 5. cikkben meghatározott célkitűzések és célértékek alapján évente értékeli a tagállamok által e cikk értelmében meghozott intézkedések összeegyeztethetőségét és hatékonyságát. |
Or. pl
Módosítás 13
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – cím
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
A nemzeti kvóta szolgáltató hajók általi felhasználása | A nemzeti kvóta szabadidős horgászati tevékenységek keretében történő felhasználása |
Or. pl
Módosítás 14
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
A szolgáltató hajókról a tengeren kifogott lazac beleszámít a nemzeti kvótába. | A szabadidős horgászat során kifogott lazac beleszámít a nemzeti kvótába. |
Or. pl
Módosítás 15
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 1 bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
1. Azon vadon élő lazacállománnyal rendelkező folyókra vonatkozóan, amelyek e rendelet hatálybalépéséig nem érték el a potenciális kétéveslazac-termelési kapacitás 50 %-át, az érintett tagállamok az e rendelet hatálybalépésétől számított két éven belül nemzeti technikai védelmi intézkedéseket állapítanak meg. | 1. Azon vadon élő lazacállománnyal rendelkező folyókra vonatkozóan, amelyek e rendelet hatálybalépéséig nem érték el a potenciális kétéveslazac-termelési kapacitás 50 %-át, az érintett tagállamok az e rendelet hatálybalépésétől számított egy éven belül nemzeti technikai védelmi intézkedéseket állapítanak meg. |
Or. pl
Módosítás 16
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 1 bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
1. A Bizottság a 4. és az 5. cikkben meghatározott célkitűzések és célértékek alapján háromévente értékeli a tagállamok által a 9. és a 10. cikk értelmében meghozott intézkedések összeegyeztethetőségét és hatékonyságát, különösen, ha a vadon élő lazacállománnyal rendelkező folyók több tagállamot szelnek át. | 1. A Bizottság a 4. és az 5. cikkben meghatározott célkitűzések és célértékek alapján évente értékeli a tagállamok által a 9. és a 10. cikk értelmében meghozott intézkedések összeegyeztethetőségét és hatékonyságát, különösen, ha a vadon élő lazacállománnyal rendelkező folyók több tagállamot szelnek át. |
Or. pl
Módosítás 17
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
A lazacoknak a 12. és a 13. cikkel összhangban történő kihelyezéstől eltérő kihelyezése e rendelet hatálybalépésétől számítva 7 éven át folytatódhat. | A lazacoknak a 12. és a 13. cikkel összhangban történő kihelyezéstől eltérő kihelyezése e rendelet hatálybalépésétől számítva 7 éven át folytatódhat. A lazacoknak a 12. és a 13. cikk hatálya alá nem tartozó kihelyezése 10 év eltelte után nem folytatható, amennyiben az adott folyóban a vadon élő kétéveslazac-állomány eléri a potenciális kétéveslazac-termelési kapacitás 80%-át. |
Or. pl
Módosítás 18
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
Az 1224/2009/EK rendelet 14. cikkétől eltérve, a lazacra vonatkozó halászati engedéllyel rendelkező, bármilyen hosszúságú európai uniós halászhajók parancsnokainak hajónaplót kell vezetniük a műveleteikről az 1224/2009/EK rendelet 14. cikkében megállapított szabályoknak megfelelően. | Az 1224/2009/EK rendelet 14. cikkétől eltérve, a lazacra vonatkozó halászati engedéllyel rendelkező, 12 métert meghaladó teljes hosszúságú európai uniós szolgáltató és halászhajók parancsnokainak hajónaplót kell vezetniük a műveleteikről az 1224/2009/EK rendelet 14. cikkében megállapított szabályoknak megfelelően. |
Or. pl
Módosítás 19
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
Az 1224/2009/EK rendelet 17. cikke (1) bekezdésének bevezető mondatától eltérve, a fedélzeten lazacot és/vagy tengeri pisztrángot tartó, bármilyen hosszúságú európai uniós halászhajók parancsnokainak a halászati művelet befejezését követően azonnal értesíteniük kell a lobogójuk szerinti tagállam illetékes hatóságait az 1224/2009/EK rendelet 17. cikkének (1) bekezdésében felsorolt információkról.
| Az 1224/2009/EK rendelet 17. cikke (1) bekezdésének bevezető mondatától eltérve, a fedélzeten lazacot és/vagy tengeri pisztrángot tartó, 12 métert meghaladó teljes hosszúságú európai uniós szolgáltató és halászhajók parancsnokainak a halászati művelet befejezését követően azonnal értesíteniük kell a lobogójuk szerinti tagállam illetékes hatóságait az 1224/2009/EK rendelet 17. cikkének (1) bekezdésében felsorolt információkról. |
Or. pl
Módosítás 20
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
Az érintett tagállamok kirakodási vizsgálatok útján ellenőrzik a fogási nyilatkozatokban szereplő adatok pontosságát. Az ilyen kirakodási vizsgálatok a kirakodások teljes számának legalább 10%-át érintik. | Az érintett tagállamok kirakodási vizsgálatok útján ellenőrzik a fogási nyilatkozatokban szereplő adatok pontosságát. Az ilyen kirakodási vizsgálatok a kirakodások teljes számának legalább 50%-át érintik. |
Or. pl
Módosítás 21
Rendeletre irányuló javaslat
cikk (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| 20a. cikk |
| A szabadidős horgászat ellenőrzése |
| E rendelet alkalmazásában a szabadidős horgászat ellenőrzése elsősorban az 1224/2009/EK rendelet 55. cikke és a 404/2011/EU rendelet 64. és 65. cikke alapján történik. |
Or. pl
Módosítás 22
Rendeletre irányuló javaslat
cikk (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| 22a. cikk |
| Legkésőbb e rendelet hatályba lépését követő három éven belül az Európai Bizottság bemutatja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a ragadozók, különösen a fókák és kormoránok balti-tengeri lazacállományra gyakorolt hatásának témájában végzett tudományos kutatások eredményeit. Ezen kutatások eredményei képezik majd az alapot az Európai Bizottság számára, hogy elkészítse a balti-tengeri lazacállományra hatást gyakorló ragadozóállomány kezelési tervét, amely legkésőbb 2016-ban lép életbe. |
Or. pl
Módosítás 23
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 1 bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
1. Az érintett tagállamok az e rendelet hatálybalépése utáni harmadik évben és azután minden harmadik évben jelentést tesznek a Bizottságnak az V. fejezetnek megfelelően elfogadott technikai védelmi intézkedésekről és az 5. cikkben meghatározott célkitűzések általuk történő teljesítéséről. | 1. Az érintett tagállamok az e rendelet hatálybalépése utáni évben és azután évente jelentést tesznek a Bizottságnak az V. fejezetnek megfelelően elfogadott technikai védelmi intézkedésekről és az 5. cikkben meghatározott célkitűzések általuk történő teljesítéséről. |
Or. pl
Módosítás 24
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
2. Az érintett tagállamok az e rendelet hatálybalépése utáni hatodik évben és azután minden hatodik évben jelentést tesznek a Bizottságnak e rendelet végrehajtásáról és az 5. cikkben meghatározott célkitűzések teljesítéséről. A tagállami jelentés különösen a következő információkat tartalmazza: | 2. Az érintett tagállamok az e rendelet hatálybalépése utáni harmadik évben és azután minden harmadik évben jelentést tesznek a Bizottságnak e rendelet végrehajtásáról és az 5. cikkben meghatározott célkitűzések teljesítéséről. A tagállami jelentés különösen a következő információkat tartalmazza: |
Or. pl
Módosítás 25
Rendeletre irányuló javaslat
24 cikk
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
A Bizottság az azt követő évben, hogy megkapja a tagállami jelentéseket, a tagállamok e rendelet 23. cikkében említett jelentései, valamint tudományos szakvélemények alapján értékeli a gazdálkodási intézkedések balti-tengeri lazacállományra és annak halászatára gyakorolt hatását. | A Bizottság az azt követő évben, hogy megkapja a tagállami jelentéseket, a tagállamok e rendelet 23. cikkében említett jelentései, valamint tudományos szakvélemények alapján értékeli a gazdálkodási intézkedések balti-tengeri lazacállományra és annak halászatára gyakorolt hatását. A Bizottság a balti-tengeri lazacállományra gyakorolt hatásuk szempontjából felülvizsgálja az eresztőhálók lazachalászatra történő alkalmazásának tilalmát. |
Or. pl
Módosítás 26
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
Ha valamely érintett tagállam a megszabott határidőig nem állapította meg vagy tette közzé a 6. vagy a 11. cikkben meghatározott intézkedéseket, vagy ha ezeket az intézkedéseket a 6. cikk (4) bekezdésének vagy a 11. cikk (1) bekezdésének megfelelően elvégzett értékelés alapján a Bizottság nem megfelelőnek és/vagy hatástalannak találja, a Bizottság visszavonja az érintett tagállamnak a 6., illetve a 11. cikk szerinti felhatalmazását. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. | Ha valamely érintett tagállam a megszabott határidőig nem állapította meg vagy tette közzé a 6. vagy a 11. cikkben meghatározott intézkedéseket, vagy ha ezeket az intézkedéseket a 6. cikk (4) bekezdésének vagy a 11. cikk (1) bekezdésének megfelelően elvégzett értékelés alapján a Bizottság nem megfelelőnek és/vagy hatástalannak találja, a Bizottság visszavonja az érintett tagállamnak a 6., illetve a 11. cikk szerinti felhatalmazását. E felhatalmazás visszavonása az Európai Unió működéséről szóló szerződés 258. cikkében meghatározott eljárás szerint történik. |
Or. pl
INDOKOLÁS
A balti-tengeri lazacállomány védelmére vonatkozó többéves terv a közös halászati politika (KHP) reformjának keretein belül a tengeri halállományokkal való gazdálkodás egyik legfőbb eleme. E jelentés kidolgozása folyamán, a balti-tengeri lazacállomány szintjére gyakorolt hatás vizsgálatának keretében széles körű konzultációra került sor az érintett szereplők között, amelyen többek között részt vettek a halászok és a horgászok képviselői, a nem kormányzati szervezetek, a tanácsadó intézmények, mint például a balti-tengeri regionális tanácsadó testület és az ICES, a különböző államok kormányainak és önkormányzatainak képviselői, a Régiók Bizottsága stb. A résztvevők számos részletes kérdést intéztek az Európai Bizottsághoz az érdekeltek közötti viták tárgyát képező témákkal – így a szabadidős horgászattal vagy a halászati kvótáknak a különböző államokban történő odaítélésével – kapcsolatban. A fenti eljárások során összegyűlt információk alapján nyilvánvalóvá vált, hogy számos lényeges adat nem áll rendelkezésre, ami tovább nehezítette e jelentés kidolgozását.
Szabadidős horgászat
A szabadidős horgászat egyike azon tevékenységeknek, amelyek jelentős hatást gyakorolnak a balti-tengeri lazacállomány szintjére, azonban e hatás pontos felmérése nem történt meg, mivel nem került sor megfelelő ellenőrzésekre, vagy mert a tagállamok nem teljesítették az idevágó információk továbbítására vonatkozó kötelezettségüket. Mindez a szabadidős horgászat ellenőrizetlen bővülését vonta maga után. Az olyan speciális fogalmak bevezetésével, mint a „szolgáltató hajó”, a szabadidős horgászat kikerült az ellenőrzés alól, ami hozzájárult a balti-tengeri be nem jelentett lazacfogások növekedéséhez. Beszámolók szerint ezenkívül a legfejlettebb technológiát képviselő halászfelszereléseket alkalmaznak szabadidős horgászat céljaira, ilyen például a vontatott háló, vagy az a technika, amelynek lényege, hogy akár 100 méter hosszúságú eresztőhálókkal elzárják a lazacok haladási útját a folyókban. Ez teljesen ellentétes a szabadidős horgászat fogalmával, amelynek meghatározásánál fogva hozzá kellene járulnia a fenntartható halászati kultúra terjesztéséhez, növelve ezzel az e tevékenységi körtől függő régiók turisztikai vonzerejét. A kisléptékű halászat különösen fontos szerepet játszik az összes fenntartható és felelős halászati mód előmozdításában azzal, hogy többek között élen jár a következetesen és átlátható módon alkalmazott ellenőrzési elveken nyugvó szabadidős lazachorgászatban.
Általában elmondható, hogy jelenleg nincsenek adataink és ennélfogva tudományos ismereteink arról, hogy a szabadidős horgászat mennyire elterjedt a különböző országokban, és milyen hatással van a balti-tengeri lazacállományra. E jelentés célja, hogy olyan világos szabályokat fogalmazzon meg, amelyek lehetővé teszik a szabadidős horgászattal kapcsolatos gazdálkodási és ellenőrzési elvek egységesítését. Az előadó úgy véli, hogy a megfelelően gyakorolt szabadidős horgászati tevékenységek nagyban hozzájárulnak az alternatív halászati módok fejlődéséhez, és ezzel elősegítik a halászattól függő régiók fenntartható fejlődését.
A balti-tengeri regionális tanácsadó testület véleménye
A szokásos gyakorlatnak megfelelően az európai uniós vizekben található halászati erőforrásokkal való gazdálkodás tervezésekor az Európai Bizottságnak figyelembe kellene vennie a regionális tanácsadó testületek véleményeit. Meg kell tehát állapítanunk, hogy a balti-tengeri regionális testületnek a balti-tengeri lazacállományokkal való gazdálkodással kapcsolatos véleménye néhány lényeges pontban határozottan eltér attól, amit az Európai Bizottság által előterjesztett gazdálkodási terv képvisel. A fő különbségek a következő területeken mutatkoznak: a vadon élő folyami lazacállományokra vonatkozó célértékek, a halászat okozta állománypusztulás aránya a tengeri lazacállományok esetében, a javasolt rendelet hatálya alá nem tartozó ivadéktelepítés fokozatos beszüntetése, valamint a hajónaplók vezetésével és az előzetes értesítéssel kapcsolatos követelmények. A fenti kérdések a balti-tengeri lazacállományra vonatkozó gazdálkodási terv alapját képezik. Ennek megfelelően az előadó hangsúlyozni kívánja, hogy a balti-tengeri regionális tanácsadó testület fenti kérdésekkel kapcsolatos eltérő véleménye konfliktusokat eredményezhet, vagy a bizottsági javaslat közösségi elutasítását vonhatja maga után. Mindez azt támasztja alá, hogy az Európai Unió halászati erőforrásaira vonatkozó gazdálkodási tervek kidolgozása során rendszeres és széles körű konzultációkat kell folytatni az érdekeltekkel, hogy meg lehessen találni azokat a kompromisszumos megoldásokat, amelyek hozzájárulnak a környezet megóvásához és a halászat fenntartható fejlődéséhez.
A ragadozók hatása a balti-tengeri lazacállományra
E jelentés kidolgozása idején fokozott erőfeszítések történtek annak felmérésére, hogy a ragadozók, különösen a fókák és a kormoránok milyen hatást gyakorolnak a balti-tengeri lazacállományra. Az e tárgyban közzétett dokumentumok vizsgálatából kitűnik, hogy a témával kapcsolatban nem készültek megbízható és tényszerű tanulmányok. Számos forrás megjegyzi, hogy a ragadozók jelentős befolyással vannak a lazacok szaporodási rátájára, különösen a folyókban található kétéves lazacok számára. Az előadó úgy véli, hogy mélyreható tudományos kutatásokat kell folytatni a különböző ragadozófajok számának, típusának és a balti-tengeri lazacállományra gyakorolt hatásának megállapítása érdekében.
A jelentés fő elemei
Szaporodás
Az előadó úgy véli, hogy a kétéveslazac-termelési szintet, a HELCOM ajánlásának megfelelően, a különböző folyó vizekben vadon élő lazacokra vonatkozó potenciális kétéveslazac-termelési kapacitás 80%-ában kellene rögzíteni. Ez a szint a természetes szaporodás alapját képezi, következésképpen a balti-tengeri lazacállomány növekedését eredményezi. Az a javaslat, amely szerint a rendelet 12. és 13. cikke alá nem tartozó ivadéktelepítést – azon esetekben, amikor nem állnak rendelkezésre megfelelő adatok a tárgyban, vagy ha a lazacállomány csökken – korlátozni kell, kedvezőtlen következményekkel járhat és a lazacállomány további csökkenését eredményezheti.
A rendelet hatálya
Az előadó úgy véli, hogy a rendelet hatályát ki kell bővíteni, hogy az valamennyi szabadidős horgászati módra kiterjedjen.
A fogások ellenőrzése
Az előadó a szigorúbb ellenőrzés híve, ezért azt javasolja, hogy minden egyes tagállamban a kirakodott halmennyiség legalább 50%-át vonják ellenőrzés alá. A jelentés egyik legfontosabb eleme a valamennyi szabadidős horgászati módra kiterjedő teljes körű ellenőrzés bevezetése és az ily módon ejtett fogások bejelentésére vonatkozó kötelezettség előírása. Az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal balti országokra vonatkozó ellenőrzési jelentéseinek vizsgálata arra mutatott rá, hogy az ellenőrzések nem megfelelő szintűek, ennélfogva a nem bejelentett fogások mennyisége igen nagy lehet. Az előadó a balti-tengeri regionális tanácsadó testület véleményével egybehangzóan úgy véli, hogy a 12 métert meg nem haladó hosszúságú halászhajók esetében nem kell alkalmazni a hajónapló vezetésére és az előzetes értesítésre vonatkozó kötelezettséget. A fentiekre tekintettel nagyobb hangsúlyt kell fektetni a fogási nyilatkozatok alkalmazására, és növelni kell a kikötői ellenőrzések gyakoriságát, mivel mindez hathatósan hozzájárulhat a lazacállományok helyreállításához.
Az Európai Bizottság által a tagállamoknak adott felhatalmazás visszavonása
Megjegyzendő, hogy az Európai Bizottság a balti-tengeri lazacállományokról szóló rendeletjavaslatában a tagállamokat az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozónak ítélt bizonyos területek (a tengeri biológiai erőforrások megőrzése) szabályozásával kapcsolatos jogkörökkel ruházza fel. Az Európai Bizottság ezzel azt juttatja kifejezésre, hogy a gazdálkodás regionalizációját és decentralizációját támogatja a közös halászati politika keretein belül. A Bizottság ugyanakkor fenntartja magának a jogot, hogy közbeavatkozzon, amennyiben valamely tagállam nem teljesíti a rendeletben foglalt, a balti-tengeri lazacállomány helyreállítását célzó követelményeket. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat a közös halászati politika egységesítéséhez tartozó pozitív elemnek kell tekintenünk, amelynek köszönhetően az Európai Bizottság a rendelet keretében javítani tudja az ellenőrzést, és hatékonyabban tud eljárni az érintett tagállamoknak adott felhatalmazások terén.
Az előadó mindemellett úgy véli, hogy az Európai Bizottság által az érintett tagállamoknak adott felhatalmazás visszavonását az Európai Unió működéséről szóló szerződés 258. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően kell végrehajtani.