Plenárisülés-dokumentum
B8-0098/2016 } RC1
20.1.2016
KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
az eljárási szabályzat 135. cikkének (5) bekezdése és 123. cikkének (4) bekezdése alapján
amely a következő képviselőcsoportok állásfoglalási indítványai helyébe lép:
Verts/ALE ( B8-0083/2016 )
EFDD ( B8-0088/2016 )
ECR ( B8-0089/2016 )
PPE ( B8-0092/2016 )
ALDE ( B8-0094/2016 )
S&D ( B8-0098/2016 )
on North Korea
( 2016/2521(RSP) )
Cristian Dan Preda, Elmar Brok, Davor Ivo Stier, Andrej Plenković, Lara Comi, Tunne Kelam, Patricija Šulin, Jarosław Wałęsa, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Eduard Kukan, Brian Hayes, Bogdan Brunon Wenta, Thomas Mann, Csaba Sógor, Claude Rolin, Andrey Kovatchev, Eva Paunova, Milan Zver, Ildikó Gáll-Pelcz, Pavel Svoboda, Ivan Štefanec, Michaela Šojdrová, Tomáš Zdechovský, Sven Schulze, Jaromír Štětina, Andrey Novakov, Lefteris Christoforou, József Nagy, Dubravka Šuica, Marijana Petir, Anna Záborská, Roberta Metsola, Joachim Zeller, Luděk Niedermayer, Paul Rübig, Kinga Gál, David McAllister, Ivana Maletić, László Tőkés, Elisabetta Gardini, Romana Tomc, Inese Vaidere
a PPE képviselőcsoport nevében
Nikos Androulakis, Zigmantas Balčytis, Hugues Bayet, Brando Benifei, Goffredo Maria Bettini, José Blanco López, Vilija Blinkevičiūtė, Simona Bonafè, Biljana Borzan, Victor Boştinaru, Nicola Caputo, Andrea Cozzolino, Andi Cristea, Isabella De Monte, Monika Flašíková Beňová, Knut Fleckenstein, Doru-Claudian Frunzulică, Eider Gardiazabal Rubial, Enrico Gasbarra, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Michela Giuffrida, Ana Gomes, Sylvie Guillaume, Cătălin Sorin Ivan, Liisa Jaakonsaari, Afzal Khan, Miapetra Kumpula-Natri, Kashetu Kyenge, Juan Fernando López Aguilar, Andrejs Mamikins, Costas Mavrides, Marlene Mizzi, Sorin Moisă, Alessia Maria Mosca, Momchil Nekov, Pier Antonio Panzeri, Demetris Papadakis, Pina Picierno, Tonino Picula, Miroslav Poche, Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández, Siôn Simon, Monika Smolková, Tibor Szanyi, Marc Tarabella, Julie Ward, Josef Weidenholzer, Flavio Zanonato, Damiano Zoffoli
az S&D képviselőcsoport nevében
Charles Tannock, Mark Demesmaeker, Raffaele Fitto, Anna Elżbieta Fotyga, Ryszard Antoni Legutko, Ryszard Czarnecki, Tomasz Piotr Poręba, Karol Karski, Angel Dzhambazki, Jana Žitňanská, Branislav Škripek, Monica Macovei
az ECR képviselőcsoport nevében
Hilde Vautmans, Marielle de Sarnez, Urmas Paet, Beatriz Becerra Basterrechea, Izaskun Bilbao Barandica, Petras Auštrevičius, Dita Charanzová, Pavel Telička, Ilhan Kyuchyuk, Ramon Tremosa i Balcells, Ivo Vajgl, Nedzhmi Ali, Martina Dlabajová, José Inácio Faria, Fredrick Federley, Nathalie Griesbeck, Marian Harkin, Filiz Hyusmenova, Ivan Jakovčić, Petr Ježek, Kaja Kallas, Louis Michel, Javier Nart, Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Frédérique Ries, Robert Rochefort, Johannes Cornelis van Baalen, Paavo Väyrynen, Valentinas Mazuronis, Norica Nicolai, Marietje Schaake, Jasenko Selimovic
az ALDE képviselőcsoport nevében
Klaus Buchner, Barbara Lochbihler, Igor Šoltes, Bodil Valero, Davor Škrlec, Ernest Urtasun, Heidi Hautala
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Ignazio Corrao, Fabio Massimo Castaldo, Marco Zanni
az EFDD képviselőcsoport nevében
Helmut Scholz
Az Európai Parlament állásfoglalása Észak-Koreáról
( 2016/2521(RSP) )
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Észak-Koreáról szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel Federica Mogherininek, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a KNDK-ban állítólag végrehajtott nukleáris kísérletről szóló, 2016. január 6-i nyilatkozatára;
– tekintettel az ENSZ főtitkárának a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság által bejelentett nukleáris kísérletről szóló, 2016. január 6-i nyilatkozatára,
– tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1718(2006), 1874(2009), 2087(2013) és 2094(2013) számú határozataira, amelyek kifejezetten megtiltják a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nukleáris kísérleteit,
– tekintettel az ENSZ Közgyűlésének a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban uralkodó emberi jogi helyzetről szóló, 2015. december 17-i határozatára,
– tekintettel az ENSZ „A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság 2015-ben: Szükségletek és prioritások” című, 2015. áprilisi jelentésére,
– tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban uralkodó emberi jogi helyzetről szóló, 2015. március 27-i határozatára,
– tekintettel az ENSZ vizsgálóbizottságának a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban uralkodó emberi jogi helyzetről szóló, 2014. február 7-i jelentésére,
– tekintettel az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, a Gyermekjogi Egyezményre, valamint a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezményre, amelyek mindegyikét aláírta a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság,
– tekintettel a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni 1984-es egyezményre,
– tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,
A. mivel az Európai Unió Tanácsa és az ENSZ Biztonsági Tanácsa elítélte a KNDK által 2016 január 6-án állítólag végrehajtott „sikeres hidrogénbomba-kísérletet”, amellyel az ország egyértelműen megsértette az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata szerinti nemzetközi kötelezettségeit;
B. mivel a nukleáris, vegyi és biológiai fegyverek, valamint hordozóeszközeik elterjedése fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra nézve; mivel a KNDK 2003-ban kilépett az atomsorompó-szerződésből (NPT), 2006 óta nukleáris kísérleteket hajt végre, 2009-ben pedig hivatalosan bejelentette, hogy atomfegyvert fejlesztett ki, ami azt jelenti, hogy a nukleáris képességének fejlesztéséből adódó fenyegetettség egyértelműen megerősödött; mivel az illegális nukleáris és ballisztikusrakéta-programok folytatása problémát jelent a nemzetközi nukleáris nonproliferációs rendszer szempontjából, és a regionális feszültségek súlyosbodásának veszélyével fenyeget;
C. mivel a katonaság köré szerveződő gazdasággal rendelkező ország távol áll attól a kinyilvánított céljától, hogy erős és virágzó nemzetté váljon, sőt ehelyett egyre inkább elszigeteli és elszegényíti népét a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik hajszolása révén;
D. mivel az EU határozottan támogatja nukleáris fegyverektől mentes Koreai-félszigetre vonatkozó elképzelést, és alapvető fontosságúnak véli a hatoldalú tárgyalások újraindítását a régió békéje, biztonsága és stabilitása érdekében,
E. mivel a KNDK katonai beruházásaira való összpontosítása polgárai alapvető szükségletei bűnös elhanyagolásának tekinthető, tekintettel arra, hogy az ország 24,6 milliós lakosságának körülbelül 70 százaléka szorul sürgős élelmiszersegélyre, és az 5 éves kor alatti gyermekek mintegy 30 százaléka akut alultápláltságban szenved;
F. mivel a KNDK-ban hosszú évek óta igen súlyos az emberi jogok helyzete; mivel a KNDK-rezsim alig működik együtt az ENSZ-szel és elutasítja az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának és Közgyűlésének minden, az emberi jogok észak-koreai helyzetére vonatkozó határozatát; mivel nem működött együtt az emberi jogok észak-koreai helyzetével foglalkozó ENSZ különmegbízottal, és elutasított az ENSZ emberi jogi főbiztosa által különleges eljárás keretében felajánlott minden segítséget;
G. mivel az Emberi Jogi Tanács 2015. március 27-i határozatát követően észak-koreai diplomaták és Marzuki Darusman, az Emberi Jogi Bizottság emberi jogokkal foglalkozó különleges előadójának találkozójára került sor Észak-Koreában.
H. mivel az Európai Unió az emberi jogok és a demokrácia támogatója és előmozdítója a világban; mivel az EU és a KNDK között az emberi jogokról folytatott párbeszédet a KNDK 2013-tól felfüggesztette; mivel az EU és a KNDK 2015 júniusában politikai párbeszédsorozatot tartott.
I. mivel az ENSZ vizsgálóbizottsága vizsgálatot folytatott „az emberi jogok Észak-Koreában tapasztalható súlyos, széles körű és rendszeres megsértésére” vonatkozóan, és 2014. február 7-én jelentést tett közzé; mivel az ENSZ vizsgálóbizottsága jelentésében arra a következtetésre jutott, hogy Phenjan emberi jogsértéseihez „foghatót nem találunk a mai világban” és „a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságának, valamint a véleményalkotás, a véleménynyilvánítás szabadságának, az információ- és gyülekezési szabadság majdnem teljes tagadását” állapította meg; mivel az ENSZ vizsgálóbizottsága sok esetben úgy találta, hogy az emberi jogi visszaélés emberiesség elleni bűncselekménynek minősül; mivel 2014 óta romlott az emberi jogok helyzete a KNDK-ban;
J. mivel a KNDK kormánya nem engedélyezi semmiféle szervezett politikai ellenzék működését, szabad és tisztességes választások szervezését, a média szabadságát, a vallásszabadságot, a gyülekezési szabadságot, a kollektív tárgyalásokat, illetve a mozgásszabadságot;
K. mivel a KNDK olyan kiterjedt és jól strukturált biztonsági rendszerrel rendelkezik, amely szoros figyelemmel kíséri közel minden polgár életét, és az alapvető szabadság semmilyen formáját sem engedélyezi.
L. mivel a KNDK állami hatóságai rendszeresen követnek el bírósági eljárás nélküli kivégzéseket, önkényes letartóztatásokat és eltűntetéseket – többek között a külföldi állampolgárok elrablásának formájában –, és már több mint 100 000 embert internáltak börtönbe és „átnevelő” táborokba;
M. mivel a nép a KNDK területén évtizedekig elmaradottságban élt, szegényes egészségügyi ellátás, valamint az anyák és a gyermekek alultápláltsága mellett, politikai és gazdasági elszigeteltség, visszatérő természeti katasztrófák és nemzetközi viszonylatban emelkedő élelmiszer- és üzemanyagárak által jellemzett környezetben; mivel a KNDK folyamatosan megsérti a lakosság élelemhez való jogát
1. határozottan elítéli a negyedik, 2016. január 6-i nukleáris kísérletet mint szükségtelen és veszélyes provokációt, az ENSZ Biztonsági Tanácsa vonatkozó határozatainak megsértését és a Koreai-félsziget és az északkelet-ázsiai régió békéje és stabilitása elleni komoly fenyegetést; támogatja a közelmúltbeli nukleáris kísérletek nyomán bevezetendő értelmes és hatékony szankciókat, melyekről a nemzetközi közösségnek kell döntenie;
2. arra ösztönzi a KNDK-t, hogy tartózkodjon a további provokatív fellépéstől, teljes, ellenőrizhető és visszafordíthatatlan módon állítsa le nukleáris és ballisztikusrakéta-programját, hagyjon fel minden kapcsolódó tevékenységgel, és azonnal teljesítse nemzetközi kötelezettségeit, ideértve az ENSZ Biztonsági Tanácsának és a NAÜ kormányzótanácsának határozatait, valamint a leszereléssel és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásával kapcsolatos egyéb nemzetközi előírásokat; felhívja a KNDK-t, hogy késlekedés nélkül írja alá és ratifikálja az Átfogó Atomcsend Szerződést, és tegyen eleget a hatoldalú megbeszélések 2005. szeptember 19-i közös nyilatkozatában tett kötelezettségvállalásainak;
3. megerősíti, hogy diplomáciai és politikai jellegű megoldást szeretne találni a KNDK-val kapcsolatos nukleáris kérdésre; megismétli, hogy támogatja a hatoldalú megbeszéléseket, és felszólít azok újrakezdésére; arra ösztönzi a hatoldalú tárgyalások valamennyi résztvevőjét, hogy fokozzák erőfeszítéseiket; felszólítja a KNDK-t, hogy újra működjön együtt konstruktívan a nemzetközi közösséggel – ezen belül is különösen a hatoldalú megbeszélések résztvevőivel –, annak érdekében, hogy sikerüljön tartós békét és biztonságot teremteni a nukleáris fegyverektől mentes Koreai-félszigeten, és mivel ez jelentené a KNDK virágzóbb és stabilabb jövője szavatolásának legmegfelelőbb eszközét;
4. meggyőződése, hogy itt az ideje annak, hogy a nemzetközi közösség konkrét intézkedéseket tegyen az elkövetők büntetlenségének megszüntetésére; követeli, hogy vonják felelősségre, állítsák a Nemzetközi Büntetőbíróság elé és célzott szankcióknak vessék alá a KNDK-beli emberiesség elleni bűncselekmények elkövetéséért leginkább felelős személyeket;
5. hangsúlyozza, hogy az ENSZ vizsgálóbizottságának jelentésében leírt jogsértések – melyek közül sok emberiesség elleni bűncselekménynek minősül – túl régóta folytatódnak a nemzetközi közösség szeme láttára;
6. sürgeti a KNDK kormányát, hogy késedelem nélkül hajtsa végre a vizsgálóbizottság ajánlásait;
7. felhívja a Kínai Népköztársaság kormányát, hogy használja fel megnövekedett befolyását, valamint a KNDK feletti politikai és gazdasági hatalmát annak biztosítása érdekében, hogy a helyzet ne fajuljon tovább; felszólítja a Kínai Népköztársaságot, hogy – a nemzetközi közösséggel együttműködésben – tegye meg az összes szükséges lépést a Koreai-félsziget békéjének és stabilitásának helyreállítása érdekében; felhívja a figyelmet arra, hogy a Kínai Népköztársaság támogatta az ENSZ Biztonsági Tanács 2094(2013) számú határozatát; felhívja a figyelmet az ENSZ Biztonsági Tanácsa tagjainak egyetértésére a KNDK közelmúltbeli nukleáris kísérleteire való reakció tekintetében;
8. arra ösztönzi a Kínai Népköztársaság kormányát, hogy a menekültek helyzetére vonatkozó ENSZ-egyezmény részes feleként rá háruló kötelezettségekkel összhangban ne tagadja meg a határon át Kínába belépő észak-koreai menekültektől a menedékkérés jogát, és ne küldje vissza őket erőszakkal Észak-Koreába, hanem védje meg alapvető emberi jogaikat; felhívja az Uniót, hogy ennek érdekében fejtsen ki diplomáciai nyomást; ismételten felhív minden KNDK-ból érkező menekülteket fogadó országot, hogy tartsák tiszteletben az 1951. évi genfi egyezményt és az 1967. évi jegyzőkönyvet, és ne küldjenek vissza észak-koreai menekülteket a KNDK-ba;
9. üdvözli az ENSZ Közgyűlésének a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban uralkodó emberi jogi helyzetről szóló 2015. december 17-i határozatát, amelyet valamennyi uniós tagállam támogatott; felhívja az Uniót és tagállamait, hogy továbbra is foglalkozzanak a KNDK-beli aggasztó emberi jogi helyzettel;
10. felhívja Federica Mogherini alelnököt/főképviselőt, hogy használja fel a Koreai Köztársaság szakértelmét az Unió KNDK-ra irányuló stratégiájának kidolgozásához; felhívja az alelnököt/főképviselőt, hogy kísérje figyelemmel a KNDK-beli fejleményeket, és tegyen róluk jelentést a Parlamentnek annak érdekében, hogy az emberi jogok KNDK-beli helyzete az uniós politikai napirend kiemelt kérdése maradjon; meggyőződése, hogy az Unió konstruktív szerepet játszhat a KNDK kormányával szemben kritikát is megfogalmazó közeledés révén;
11. súlyos aggodalmát fejezi ki a KNDK-beli emberi jogi helyzet folyamatos romlása miatt; felszólítja a KNDK kormányát, hogy teljesítse az azon emberi jogi eszközök keretében rá háruló kötelezettségeket, amelyeknek részes fele, és biztosítsa, hogy a humanitárius szervezetek, a független emberi jogi megfigyelők és az ENSZ emberi jogok észak-koreai helyzetével foglalkozó különleges előadója bebocsátást nyerjen az országba, és megkapják a szükséges mértékű együttműködést;
12. felszólítja a KNDK kormányát, hogy azonnal hagyjon fel az emberi jogok módszeres semmibevételével, amelyet politikai eszközként használ saját népének irányítására és ellenőrzésére;
13. határozottan elítéli a halálbüntetés széles körben és módszeresen való alkalmazását a KNDK-ban; felszólítja a KNDK kormányát, hogy hirdessen moratóriumot valamennyi kivégzésre nézve, a halálbüntetés közeljövőben való eltörlésének céljával; felszólítja a KNDK-t, hogy vessen véget a bírósági eljárás nélküli kivégzéseknek és az erőszakos eltüntetés gyakorlatának, bocsássa szabadon a politikai foglyokat, és tegye lehetővé állampolgárai szabad utazását mind belföldön, mind az országon kívülre; felhívja a KNDK-t, hogy tegye lehetővé a nemzeti és nemzetközi média számára a szabad véleménynyilvánítást és a sajtószabadságot, valamint biztosítson polgárai számára cenzúramentes hozzáférést az internethez;
14. felhívja a KNDK kormányát, hogy szüntesse be az állam által finanszírozott kényszermunkaprogramot, amelynek keretében más országok több tízezer észak-koreai munkást vettek igénybe jogellenes körülmények között, főképpen bányákban, fakitermelésben, textilüzemekben és építkezéseken, az ebből konvertibilis valutában származó bevétel pedig a rendszer fenntartását segíti; rámutat, hogy ebben az esetben a munkavállalói jogok védelmének feladata kiterjed a fogadó országokra, amelyeknek biztosítaniuk kellene a munkavállalói és emberi jogi normák betartását;
15. elítéli a gondolat, lelkiismeret, vallás és meggyőződés, vélemény és véleménynyilvánítás, békés gyülekezés, egyesülés szabadságának szigorú korlátozását, valamint a szongbun alapján történő megkülönböztetést, amely az állam által kijelölt társadalmi osztályokba sorolás és születés alapján sorolja be az egyéneket, figyelembe véve politikai véleményüket és vallásukat is;
16. különös aggodalmát fejezi ki az országban uralkodó rossz élelmezési helyzettel, illetve annak a lakosság gazdasági, társadalmi és kulturális jogaira gyakorolt hatásaival kapcsolatban; felszólítja a Bizottságot, hogy tartsa fenn a jelenlegi humanitárius segélyprogramokat és a KNDK-val kialakított kommunikációs csatornákat, valamint biztosítsa, hogy a humanitárius segélyek eljussanak a lakosság megcélzott rétegeihez; felhívja a KNDK hatóságait, hogy a humanitárius alapelveknek megfelelően minden polgár számára biztosítsák az élelemhez és a humanitárius segítségnyújtáshoz való hozzáférést a szükségletek alapján;
17. sürgeti a KNDK-t, hogy sürgősen oldja meg a módszeres emberrablások ügyét, adjon át minden harmadik országból, köztük Japánból és a Koreai Köztársaságból származó személyre vonatkozó információt, akiket az elmúlt évtizedekben vélhetően észak-koreai állami ügynökök raboltak el, és a még mindig fogva tartott elrabolt személyeket azonnal vigyék vissza hazájukba;
18. felhívja a KNDK-t, hogy az emberi jogok országbeli helyzetének javítása érdekében folytassa a nemzetközi tárgyalópartnerekhez való konstruktív közeledést, többek között párbeszéd, az országba tett hivatalos látogatások és az emberek közti kapcsolatok erősítése révén;
19. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az EU emberi jogi különleges képviselőjének, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának és parlamentjének, a Koreai Köztársaság kormányának és parlamentjének, a Kínai Népköztársaság kormányának és parlamentjének, az Egyesült Államok kormányának és parlamentjének, az Oroszországi Föderáció kormányának és parlamentjének, Japán kormányának és parlamentjének, az ENSZ KNDK-beli emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges előadójának és az ENSZ főtitkárának.