Plenárisülés-dokumentum
B8-0106/2018 } RC1
7.2.2018
KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
az eljárási szabályzat 135. cikkének (5) bekezdése és 123. cikkének (4) bekezdése alapján
amely a következő képviselőcsoportok állásfoglalási indítványai helyébe lép:
Verts/ALE ( B8-0096/2018 )
ECR ( B8-0098/2018 )
PPE ( B8-0099/2018 )
ALDE ( B8-0102/2018 )
S&D ( B8-0105/2018 )
GUE/NGL ( B8-0106/2018 )
Oroszországról, Ojub Tyityijev ügyéről és a Memorial Emberi Jogi Központról
( 2018/2560(RSP) )
Cristian Dan Preda, Tunne Kelam, Tomáš Zdechovský, Jeroen Lenaers, Bogdan Brunon Wenta, Jaromír Štětina, Michaela Šojdrová, Romana Tomc, Laima Liucija Andrikienė, Roberta Metsola, Eduard Kukan, Ivan Štefanec, Milan Zver, Patricija Šulin, Bogdan Andrzej Zdrojewski, Krzysztof Hetman, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Dubravka Šuica, Francis Zammit Dimech, László Tőkés, David McAllister, Adam Szejnfeld, Mairead McGuinness, Csaba Sógor, Sandra Kalniete, Ramona Nicole Mănescu, Anna Maria Corazza Bildt, Deirdre Clune, Seán Kelly, Pavel Svoboda, Inese Vaidere, Željana Zovko, Stanislav Polčák, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra
a PPE képviselőcsoport nevében
Elena Valenciano, Victor Boştinaru, Soraya Post
az S&D képviselőcsoport nevében
Charles Tannock, Karol Karski, Ruža Tomašić, Jan Zahradil, Kosma Złotowski, Anna Elżbieta Fotyga, Zdzisław Krasnodębski
az ECR képviselőcsoport nevében
Petras Auštrevičius, Beatriz Becerra Basterrechea, Dita Charanzová, Gérard Deprez, Martina Dlabajová, Nathalie Griesbeck, Marian Harkin, Ivan Jakovčić, Ilhan Kyuchyuk, Louis Michel, Urmas Paet, Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Jozo Radoš, Frédérique Ries, Robert Rochefort, Marietje Schaake, Jasenko Selimovic, Pavel Telička, Ramon Tremosa i Balcells, Johannes Cornelis van Baalen, Hilde Vautmans, Cecilia Wikström
az ALDE képviselőcsoport nevében
Helmut Scholz, Merja Kyllönen, Barbara Spinelli
a GUE/NGL képviselőcsoport nevében
Heidi Hautala, Barbara Lochbihler, Klaus Buchner, Ernest Urtasun, Alyn Smith, Florent Marcellesi, Davor Škrlec
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Az Európai Parlament állásfoglalása Oroszországról, Ojub Tyityijev ügyéről és a Memorial Emberi Jogi Központról
( 2018/2560(RSP) )
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Oroszországról szóló korábbi jelentéseire és állásfoglalásaira, különös tekintettel az oroszországi jogállamiságról szóló, 2013. június 13-i állásfoglalására[1], a Bolotnaja téri eseményekben részt vevő tüntetők elleni ítéletről szóló, 2014. március 13-i állásfoglalására[2], és a (2009. évi Szaharov-díjjal kitüntetett) Memorial nevű nem kormányzati szervezet feloszlatásáról szóló, 2014. október 23-i állásfoglalására[3],
– tekintettel a Parlament Külügyi Bizottsága és Emberi Jogi Albizottsága elnökeinek 2018. január 12-i nyilatkozatára, amelyben követelik Ojub Tyityijev emberi jogi aktivista azonnali szabadlábra helyezését,
– tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 5. cikkére és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 7. cikkére, amelyek kimondják, hogy senkit nem lehet kínzásnak és kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, és amelyeknek az Oroszországi Föderáció részes fele,
– tekintettel a Memorial Emberi Jogi Központtal kapcsolatos oroszországi emberi jogi jogsértésekről szóló, 2018. január 19-i uniós nyilatkozatra, és az EKSZ szóvivője által Ojub Tyityijevnek, a Memorial Emberi Jogi Központ csecsenföldi irodája igazgatójának letartóztatatásáról tett 2018. január 11-i nyilatkozatra,
– tekintettel az Európa Tanács kínzás megelőzésével foglalkozó bizottságának az Oroszországi Föderáció Csecsen Köztársaságába tett 2017. november–decemberi látogatására,
– tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló egyezményre,
– tekintettel az ENSZ Közgyűlése által 1998. december 9-én elfogadott, az emberi jogok védelmezőiről szóló ENSZ-nyilatkozatra,
– tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről az Oroszországi Föderáció közötti meglévő partnerségi és együttműködési megállapodásra, valamint az új EU–Oroszország megállapodással kapcsolatos, felfüggesztett tárgyalásokra,
– tekintettel az Oroszországi Föderációról szóló hetedik időszaki jelentésre, amelyet az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága 3136. és 3137. – 2015. március 16-i és 17-i – ülésén tárgyalt,
– tekintettel a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI) személyek emberi jogai maradéktalan érvényesítésének elősegítését és védelmét szolgáló, 2013. június 24-i európai tanácsi iránymutatásokra,
– tekintettel az Oroszországról szóló korábbi jelentéseire és állásfoglalásaira, különösen a Borisz Nyemcov orosz ellenzéki vezető meggyilkolásáról és a demokrácia oroszországi helyzetéről szóló, 2015. március 12-i állásfoglalására[4], az Ildar Dagyin oroszországi lelkiismereti fogoly ügyéről szóló, 2016. november 24-i állásfoglalására[5] és az Oroszországról, Alekszej Navalnij és más tüntetők letartóztatásáról szóló, 2017. április 6-i állásfoglalására[6],
– tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,
A. mivel az Oroszországi Föderáció az Európa Tanács teljes jogú tagjaként, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata és a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni egyezmény aláírójaként elkötelezte magát a demokrácia elvei, a jogállamiság, valamint az alapvető szabadságjogok és az emberi jogok tiszteletben tartása mellett; mivel Oroszország köteles kivizsgálni a csecsen hatóságok által elkövetett bűncselekményeket, és erre megvannak az eszközei; mivel az Oroszországi Föderáció a 18 nemzetközi emberi jogi szerződésből 11-et ratifikált;
B. mivel Ojub Tyityijevet, a 2009-es Szaharov-díjas emberi jogi szervezet, a Memorial Emberi Jogi Központ (ismert nevén a Memorial) csecsenföldi irodájának igazgatóját 2018. január 9-én letartóztatta és kábítószer birtoklásával vádolta meg a csecsen rendőrség; mivel ezeket a vádakat Tyityijev úr tagadta, és nem kormányzati szervezetek és egyéb emberi jogi aktivisták koholtnak nevezték;
C. mivel 2018. január 25-én a Csecsen Köztársaság Legfőbb Bírósága fenntartotta a Salinszkij Körzeti Bíróság ítéletét, amellyel Ojub Tyityijevet két hónapra vizsgálati fogságban tartotta;
D. mivel az Oroszországi Föderáció büntetőjogát módosították és kibővítették az új 212.1. cikkel, amely szerint vád emelhető a nyilvános gyülekezésre vonatkozó jogszabály megsértése miatt annak ellenére is, hogy a módosítás korlátozza a szólásszabadságot és a gyülekezéshez való szabadságot;
E. mivel az orosz hatóságok tendenciát mutatnak abban a tekintetben, hogy nem tartják tiszteletben a gyülekezés szabadságához való jogot, és több mint 1000 tüntető állampolgárt tartóztattak le csak Moszkva városában és sokan másokat az Oroszországi Föderáció több egyéb városában a 2017. március 26-án tartott békés tüntetések után;
F. mivel a Memorial Emberi Jogi Központ szerint az utóbbi években az országban jelentősen – 2016-ban 102-re – növekedett a politikai foglyok száma;
G. mivel a nem kormányzati szervezetekről szóló 2012-es törvény súlyosan korlátozta a nem kormányzati szervezetek azon képességét, hogy függetlenül dolgozzanak és hatékonyan működjenek; mivel e törvény szerint a Memorialt az orosz igazságügyi minisztérium „külföldi ügynöknek” minősítette;
H. mivel Jurij Dmitrijev, a Memorial történésze tagja volt annak a csapatnak, amely Szandarmohban több mint 9000 ember holttestét tartalmazó tömegsírt talált, akik közül sokan a szovjet értelmiség tagjai voltak; mivel az elmúlt években a Memorial lett az utolsó független emberi jogi szervezet, amely továbbra is működik a Csecsenföldi Köztársaságban; mivel az emberi jogi aktivisták ellen a Csecsen Köztársaságban elkövetett támadások, köztük az Ojub Tyityijev elleni koholt büntetőügyi vádak és a szomszédos köztársaságokban végrehajtott gyújtogatások nagy valószínűség szerint a Memorial elleni bosszút jelentenek, mert nyilvánosságra hozta a csecsenföldi emberi jogi jogsértéseket és igazságot keres azok áldozatainak;
I. mivel a Parlament 2009-ben a gondolatszabadságért járó Szaharov-díjat a Memorial emberi jogi csoportnak ítélte oda;
J. mivel az Economist 2017-es demokráciamutatója Oroszországot 167 ország közül a 135. helyre sorolja, ami jelentős romlást mutat az ország 2006-os 102. helyéhez képest;
K. mivel súlyos aggályok övezik a csecsenföldi LMBTI-személyekkel szembeni emberi jogi visszaéléséket; mivel az Oroszországi Föderáció több nemzetközi emberi jogi egyezmény aláírója, és az Európa Tanács tagjaként az emberi jogok európai egyezményének is, és így kötelessége minden esetlegesen veszélyben lévő személy biztonságának garantálása; mivel az Európai Unió több ízben nyújtott kiegészítő támogatást és szakértői segítséget ahhoz, hogy Oroszország az Európa Tanács normáival összhangban korszerűsítse – és betartsa – alkotmányos és jogrendjét; mivel Oroszország köteles kivizsgálni a csecsen hatóságok által elkövetett bűncselekményeket, és erre megvannak az eszközei; mivel az Oroszországi Föderáció 1993-ban törölte a homoszexualitást a bűncselekmények köréből;
1. követeli Ojub Tyityijevnek, a Memorial Emberi Jogi Központ csecsenföldi irodája 2018. január 9-én letartóztatott, majd hivatalosan megvádolt és kábítószerek illegális beszerzésének és birtoklásának koholt vádjával őrizetbe vett igazgatójának azonnali szabadlábra helyezését; sürgeti az orosz hatóságokat, hogy biztosítsák Tyityijev úr emberi és törvényes jogainak teljes körű tiszteletben tartását, beleértve az ügyvédhez és az orvosi ellátáshoz való jogot, a testi épséghez és méltósághoz való jogot, és a jogi zaklatástól, a kriminalizálástól és az önkényes letartóztatástól való védelemhez való jogot;
2. sajnálja a csecsen hatóságok azon nyilatkozatát, amelyben vádakkal illetik az emberi jogi aktivisták és szervezetek munkáját; aggodalommal állapítja meg, hogy a letartóztatásra röviddel Magomed Daudov úr, a csecsen parlament szóvivője nyilvános megjegyzéseit követően került sor, aki – úgy tűnik – elnézi az emberi jogi aktivisták elleni erőszakot;
3. azon a véleményen van, hogy a Tyityijev úr letartóztatása azon aggasztó tendencia részét képezi, hogy Csecsenföldön dolgozó független újságírókat és emberi jogi aktivistákat tartóztatnak le, támadnak, félemlítenek meg és járatnak le; rámutat arra, hogy ezen aggasztó tendencia részét képezi a Kaukázusi Népek Közgyűlése elnökének, Ruszlan Kutajevnek és Zsalaudi Gerijev újságírónak a letartóztatása, akiket 2014-ben, illetve 2016-ban a kábítószerekkel kapcsolatos kétes okokból ítéltek el;
4. mély aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy még senkit nem állítottak igazságszolgáltatás elé Natalja Esztyemirova, Ojub Tyityijev Memorialnál dolgozó elődje és csecsenföldi emberi jogi aktivista meggyilkolása miatt, akit 2009 júliusában raboltak el grozniji otthona elől, és akit ugyanazon a napon később a szomszédos Ingusétiában, Gazi-Jurt település közelében holtan találtak meg lőtt sebbel; sürgeti az orosz hatóságokat, hogy folytassanak valódi vizsgálatokat e bűncselekmény ügyében; e tekintetben emlékeztet arra, hogy egy másik emberi jogi jogászt és aktivistát, Sztanyiszlav Markelovot, aki a csecsenföldi visszaélésekkel kapcsolatos munkájáról volt ismert, Moszkva központjában lőttek le 2009-ben;
5. sürgeti az orosz hatóságokat, hogy azonnali hatállyal szüntessék meg az Oroszországi Föderáció említett régiójában dolgozó független újságírók és emberi jogi aktivisták letartóztatásának, támadásainak, megfélemlítésének és lejáratásának aggasztó tendenciáját, amely megsérti a szabad véleménynyilvánítás jogát; elítéli az emberi jogok védelmezői elleni támadásokat a csecsen hatóságok részéről, és sürgeti Moszkvát, hogy szüntesse meg e támadásokat, valamint hogy teremtsen rendes munkakörülményeket az emberi jogi aktivisták és szervezetek számára Csecsenföldön és az Oroszországi Föderáció egyéb részein;
6. mély aggodalmát fejezi ki a kritikus oroszországi civil társadalom, különösen az emberi jogokkal és a demokratikus szabadságjogokkal foglalkozó és e tekintetben az állami politikákat kritikával illető szervezetek romló körülményei miatt; hangsúlyozza, hogy a Memorial, a Szaharov-díj 2009. évi kitüntetettje ma Oroszországban az egyik legmértékadóbb hang az emberi jogokkal kapcsolatban, és az utolsó független emberi jogi szervezet, amely továbbra is folytatja működését a Csecsenföldi Köztársaságban, és szolidaritását és erőteljes támogatását fejezi ki elszánt munkájához;
7. felhívja az orosz hatóságokat valamennyi orosz állampolgár törvénytelen visszaélésekkel szembeni védelmére; felhívja az orosz hatóságokat, hogy azonnali hatállyal szüntessék meg Csecsenföldön a szabad véleménynyilvánítás elleni erőszakos fellépést, és nyújtsanak tényleges biztonsági garanciákat a visszaélések áldozatainak és tanúinak, valamint állítsák igazságszolgáltatás elé az elkövetőket; hangsúlyozza, hogy Oroszországot és kormányát terheli a végső felelősség e cselekmények kivizsgálása, az elkövetők bíróság elé állítása és valamennyi orosz állampolgár törvénytelen visszaélésekkel szembeni védelme vonatkozásában;
8. rámutat, hogy az észak-kaukázusi régióban működő emberi jogi szervezetek által elszenvedett üldöztetés és zaklatás egy újabb jele a Memorial irodáinak felgyújtása volt 2018. január 17-én a szomszédos Ingusétiai Köztársaságban, valamint a 2018. január 22-i támadás, amelynek során ismeretlenek felgyújtottak egy, a Memorial dagesztáni helyi irodájához tartozó gépkocsit; elítéli ezeket a támadásokat, és sürgeti az orosz hatóságokat, hogy ténylegesen vizsgálják ki ezeket és a Memorial tulajdona elleni egyéb támadásokat, valamint az alkalmazottai elleni fenyegetéseket, továbbá biztosítsák a felelősök elszámoltatását;
9. felszólítja az orosz hatóságokat, hogy sürgősen folytassanak azonnali, független, tárgyilagos és alapos vizsgálatokat a sajnálatos csecsenföldi fejleményekkel kapcsolatban; felszólítja a csecsenföldi és az oroszországi föderációbeli hatóságokat, hogy tartsák be a hazai jogszabályokat és a nemzetközi kötelezettségvállalásokat, tartsák fenn a jogállamiságot és az egyetemes emberi jogi normákat, és biztosítsák minden esetlegesen veszélyeztetett személy biztonságát és demokratikus szabadságjogait;
10. tudomásul veszi a Memorial azon kérését, hogy Tyityijev ügyét Csecsenföldön kívül vizsgálják ki;
11. elítéli az egyéb civil társadalmi csoportok és nem kormányzati szervezetek elleni csecsenföldi támadásokat, beleértve a Csecsenföldi Emberi Jogi Aktivisták Közös Mobil Csoportja elleni támadásokat és mocskolódó kampányt, amelyek ahhoz vezettek, hogy a csoport biztonsági okokból kivonult Csecsenföldről 2016-ban;
12. mély aggodalmát fejezi ki a Csecsenföldi Köztársaságban elfogott LMBTI-személyek önkényes fogva tartásáról és kínzásáról szóló jelentések kapcsán; felszólítja a hatóságokat, hogy vessenek véget az üldöző kampánynak, és engedélyezzék a nemzetközi emberi jogi szervezetek számára az állítólagos bűncselekmények hiteles kivizsgálását; elítéli egyes áldozatok családtagok által ún. „becsületgyilkosságokban” történő meggyilkolását is, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy e bűncselekményeket a csecsen hatóságok támogatják és bátorítják;
13. felszólítja a Bizottságot, az EKSZ-t és a tagállamokat, hogy segítsék a Csecsenföldről menekülő személyeket, és hozzák nyilvánosságra a visszaélésekkel kapcsolatos említett kampányt; üdvözli, hogy számos tagállam nyújtott menedékjogot az ilyen áldozatoknak, és felszólítja a tagállamokat, hogy az európai és a nemzeti joggal összhangban folytassák vagy fokozzák a menedékkérők, újságírók és az emberi jogi aktivisták esetében a menedékjog iránti kérelmek feldolgozásával kapcsolatos eljárásokat;
14. felhívja a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét és az EKSZ-t annak biztosítására, hogy az EU és Oroszország közötti emberi jogi konzultációk újrakezdésekor a politikai okokból büntetőeljárás alá vont személyek minden ügye felvetésre kerüljön, és hogy e konzultációk során Oroszország képviselőit hivatalosan is felkérjék, hogy válaszoljanak minden egyes ügyre, valamint arra, hogy az orosz hatóságokkal folytatott eszmecseréről tájékoztassák a Parlamentet;
15. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európa Tanácsnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, az Oroszországi Föderáció elnökének, kormányának és parlamentjének, valamint a csecsen hatóságoknak.