Plenárisülés-dokumentum
17.1.2011 B7‑0039/2011
ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
a Bizottság alelnöke/az Unió közös külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján
a keresztények helyzetéről a vallásszabadság összefüggésében
Fiorello Provera, Nikolaos Salavrakos, Mario Borghezio, Oreste Rossi, Francesco Enrico Speroni, Niki Tzavela, Lorenzo Fontana, Mara Bizzotto
az EFD képviselőcsoport nevében
Az Európai Parlament állásfoglalása a keresztények helyzetéről a vallásszabadság összefüggésében
Az Európai Parlament,
– tekintettel a vallásszabadságról szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel az 1966-ban elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 18. cikkére,
– tekintettel az ENSZ 1981-ben elfogadott, a valláson vagy meggyőződésen alapuló intolerancia és megkülönböztetés minden formájának megszüntetéséről szóló nyilatkozatára,
– tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a demokrácia előmozdítása és az emberi jogok és a polgári szabadságjogok tiszteletben tartása az Európai Unió alapelvei és alapvető céljai, és azok a harmadik országokkal fenntartott kapcsolatainak közös alapját képezik,
B. mivel a nemzetközi emberi jogi jogszabályoknak és különösen a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 18. cikkének megfelelően mindenkinek joga van a gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadsághoz; mivel ez a jog magában foglalja a vallás vagy a meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben, istentisztelet, oktatás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatását;
C. mivel a vallási türelmetlenség egyre nagyobb mértékben sújtja a keresztény közösségeket világszerte,
D. mivel egy újévi misén végrehajtott öngyilkos bombamerénylet 21 kopt keresztény halálát okozta az egyiptomi Alexandriában,
E. mivel Egyiptom, Pakisztán, Palesztina, Irak, Irán, Nigéria, Kína, Észak-Korea, Vietnam, Malajzia, Burma, Nepál csak néhány ország azok közül, ahol az elmúlt hetekben ismételt támadásokat hajtottak végre keresztények ellen,
F. mivel a keresztény közösségekkel szembeni megfélemlítés és erőszak – különösen a Közel-Keleten – arra irányul, hogy felszámolják jelenlétüket a régióban, egyes terrorista csoportok propagandájában a keresztények jelenléte a Nyugat szimbólumaként jelent meg,
G. mivel a régióban közel 2000 éve élő iraki keresztények száma az Egyesült Államok külügyminisztériuma szerint töredékére, a virágzó, egymilliós közösségből 400 000 főre csökkent,
H. mivel Libanonban, ahol 1932 óta nem volt hivatalos népszámlálás, a keresztény lakosság aránya 30%-ra csökkent, és sok libanoni keresztény elmenekült a polgárháború alatt,
I. mivel Ciszjordániában a keresztények száma a teljes lakosság 2%-ára csökkent, és az izraeli kormány becslése szerint Izraelben, Ciszjordániában és a Gázai övezetben összesen 210 000 keresztény maradt, mivel Betlehemben, Jézus szülővárosában, ahol valaha a keresztények a lakosság 80%-át alkották, a keresztények aránya nem teszi ki a lakosok egyharmadát,
J. mivel a XX. század fordulóján a keresztények a Közel-Kelet lakosságának körülbelül 20%-át tették ki, ma azonban a becslések szerint ez az arány 10% alatt van,
K. mivel a világ keresztényei Európától várnak támogatást, mivel Európa túlnyomóan keresztény,
1. hangsúlyozza, hogy a gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadság olyan alapvető emberi jogok, amelyeket nemzetközi jogi eszközök garantálnak, és határozottan elítéli a keresztény közösségek elleni, valláson vagy meggyőződésen alapuló erőszak, hátrányos megkülönböztetés és intolerancia minden formáját;
2. elítéli az egyiptomi kopt keresztények ellen nemrégiben elkövetett támadásokat, és együttérzését fejezi ki az áldozatok családjainak; ismételten felszólítja az egyiptomi kormányt, hogy biztosítsa a kopt keresztények és az ország más vallási kisebbségéhez tartozók személyes biztonságát és testi épségét; felszólítja az egyiptomi kormányt, hogy a kopt keresztények és más vallási kisebbségek tagjai számára teljes körűen biztosítsa emberi jogaikat és alapvető szabadságjogaikat – beleértve a vallás szabad megválasztásához és megváltoztatásához fűződő jogot –, és vegye elejét az ellenük irányuló mindenfajta hátrányos megkülönböztetésnek;
3. elítéli, hogy a török hatóságok erőszakkal félbeszakították a Ciprus megszállt részén megmaradt 300 keresztény által karácsony napján tartott szentmisét;
4. kéri a Tanácsot, a Bizottságot és az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy az EU által a harmadik országokkal fenntartott kapcsolatok és együttműködés keretén belül fordítsanak fokozott figyelmet a vallási kisebbségek és ezen belül a keresztény felekezetek helyzetére;
5. valamennyi vallási hatóságot arra szólítja fel, hogy támogassák a toleranciát és tegyenek kezdeményezéseket a gyűlölet és az erőszakos és szélsőséges radikalizálódás ellen;
6. felszólítja az újonnan létrehozott Európai Külügyi Szolgálatot, hogy állítson fel egy állandó rendszert a keresztények helyzetének nyomon követésére a vallásszabadság összefüggésében, és erről évente számoljon be az Európai Parlamentnek;
7. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, Egyiptom kormányának és parlamentjének, valamint az Arab Ligának.