Plenárisülés-dokumentum
12.1.2011 B7‑0044/2011
ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követő vita összefoglalása
benyújtva az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján
a belarusz helyzetről
Elmar Brok, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Ioannis Kasoulides, Jacek Protasiewicz, Laima Liucija Andrikienė, Elena Băsescu, Piotr Borys, Michael Gahler, Andrzej Grzyb, Gunnar Hökmark, Tunne Kelam, Lena Kolarska-Bobińska, Krzysztof Lisek, Cristian Dan Preda, Ria Oomen-Ruijten, Jacek Saryusz-Wolski, Peter Šťastný, Tőkés László, Traian Ungureanu, Corien Wortmann-Kool, Paweł Zalewski
a PPE képviselőcsoport nevében
az Európai Parlament állásfoglalása a belarusz helyzetről
Az Európai Parlament,
– tekintettel a belarusz helyzetről szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a 2009. december 17-i állásfoglalására,
– tekintettel az egyes belarusz tisztviselőkkel szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010. október 25-i 2010/639/KKBP tanácsi határozatra, amely 2011. október 31-ig meghosszabbítja a korlátozó intézkedéseket és a felfüggesztést egyaránt,
– tekintettel a Külügyek Tanácsa 2010. október 25-i következtetéseire,
– tekintettel az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (EBESZ/ODIHR) és az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének a fehéroroszországi elnökválasztásról kiadott 2010. december 20-i előzetes megállapításaira és következtetéseire,
– tekintettel a keleti partnerségről szóló 2008. december 3-i bizottsági közleményre ( COM(2008)0823 ),
– tekintettel az Európai Tanács 2009. március 19–20-i ülésén kiadott, a keleti partnerségről szóló nyilatkozatra, valamint a 2009. május 7-i, a keleti partnerséggel foglalkozó prágai csúcstalálkozón kiadott közös nyilatkozatra,
– tekintettel az Európai Uniónak az európai szomszédságpolitika (ENP) keretében a Belarusszal és népével ápolt kapcsolatok megújítására irányuló készségéről szóló 2006. november 21-i bizottsági nyilatkozatra,
– tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a Belarusz kormányával együtt aláírt prágai nyilatkozat megállapítja az alábbiakat: „A prágai csúcstalálkozó résztvevői megállapodtak abban, hogy a keleti partnerség alapját a nemzetközi jog elvei és az alapvető értékek – többek között a demokrácia, a jogállamiság, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása […] fogja képezni”,
B. mivel a Tanács 2010. október 25-én felszólította a belarusz hatóságokat, hogy biztosítsák, hogy az (elnök)választást a demokratikus választásokra vonatkozó nemzetközi normáknak és előírásoknak, illetve a Belarusz által az EBESZ és az ENSZ felé vállalt kötelezettségeknek megfelelően bonyolítják le,
C. mivel a Tanács megerősítette, hogy továbbra is készen áll arra, hogy – a Belarusz által a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság terén megvalósítandó további eredményekre figyelemmel – elmélyítse a Belarusszal fennálló kapcsolatait és segítse az országot e célkitűzések elérésében; mivel a Tanács – a Belaruszban e területeken elért eredményekre is figyelemmel – készen állt lépéseket tenni a Belarusszal fennálló szerződéses jogviszonyok magasabb szintre emelése érdekében,
D. mivel a Tanács – a Belaruszban bekövetkezett fejlemények értékelését követően – úgy határozott, hogy 2011. október 31-ig meghosszabbítja az egyes belarusz tisztviselőkkel szembeni korlátozó intézkedések hatályát, ugyanezen időpontig azonban felfüggeszti az Unióba történő utazással kapcsolatos korlátozások alkalmazását,
E. mivel Belarusz kötelezettséget vállalt arra, hogy figyelembe veszi az EBESZ és a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR) ajánlásait az ország választási jogszabályainak olyan irányú javításával kapcsolatban, hogy azok összhangba kerüljenek a demokratikus választásokra vonatkozó nemzetközi normákkal, és hogy a javasolt módosításokról konzultációt folytat az EBESZ-szel, mivel a belarusz nemzetgyűlés az EBESZ-szel való előzetes konzultáció nélkül fogadta el a választási kódex reformját,
F. mivel az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének és az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának a belarusz elnökválasztásról kiadott előzetes megállapításai és következtetései szerint „az elnökválasztás rámutatott arra, hogy Fehéroroszországnak még hosszú utat kell megtennie ahhoz, hogy teljesítse az EBESZ felé tett kötelezettségvállalásait, bár egyes esetekben némi javulás már történt. A választások éjszakáját a legtöbb elnökjelölt, valamint több száz aktivista, újságíró és civil társadalmi képviselő letartóztatása árnyékolta be”,
G. mivel a 2010. december 19-i tüntetéssel szemben tanúsított rendőri fellépést és a demokratikus ellenzékkel, a szabad médiumokkal és a civil társadalommal szemben foganatosított további hatósági intézkedéseket az Európai Parlament elnöke, az EU főképviselője és az ENSZ főtitkára is elítélte,
1. hangsúlyozza, hogy az EBESZ Parlamenti Közgyűlése és az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala nyilatkozatának előzetes következtetései a következőket tartalmazzák: „A választás folyamatát általában jónak minősítették, de a folyamat jelentősen romlott a szavazatszámlálás ideje alatt, és ez aláássa a választások javítására tett intézkedéseket. (...) Mivel a számlálás nagymértékben átláthatatlan módon és általában csendben zajlott, ez aláásta a hitelességét. Sok esetben a megfigyelők tevékenységét korlátozták, és nem kaptak valódi lehetőséget arra, hogy megfigyeljék a számlálást. Egyes esetekben a szavazóhelyiségek jegyzőkönyveiben az eredményeknél rögzített számadatok eltértek a területi választási bizottságokhoz beérkező adatoktól”;
2. mindezek miatt felhívja a belarusz hatóságokat az elnökválasztás megismétlésére;
3. elítéli a rendőri és titkosszolgálati szervek brutális fellépését a választások napján a tiltakozókkal szemben, és külön is hangot ad felháborodásának az Uladzimjer Nyakljajev elleni brutális agresszió miatt – mindkét eset példa az alapvető demokratikus elvek, azaz a gyülekezési szabadság és a véleménykifejezés szabadsága, illetve az emberi jogok súlyos megsértésére;
4. elítéli, hogy a belarusz hatóságok a letartóztatottak számára nem biztosították az akadálytalan jogi és legtöbbjük esetében az orvosi segítségnyújtást sem;
5. elítéli, hogy a kilenc elnökjelöltből hetet, valamint több mint 700 tiltakozót letartóztattak és fogva tartanak;
6. mélységes aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a belarusz hatóságok bűnügyi eljárást kezdeményeztek szinte valamennyi elnökjelölt, a demokratikus ellenzék vezetői, valamint nagyszámú civil aktivista, újságíró, oktató és diák ellen, és akár 15 évnyi börtönbüntetést is kiszabhatnak ellenük;
7. elítéli a civil társadalmi aktivisták elleni – a választások napját követő – fellépést és zaklatásukat, a magánlakásokban, irodákban, szerkesztőségekben és civil társadalmi szervezetek helyiségeiben foganatosított tömeges házkutatásokkal, valamint az egyetemekről és munkahelyekről való kitiltásokkal egyetemben;
8. kéri a választások napján, illetve a későbbiekben letartóztatott valamennyi személy, valamint az Amnesty International által elismerten lelkiismereti okokból fogva tartott Mikalaj Autuhovics azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását;
9. sajnálatát fejezi ki a belarusz hatóságok azon döntése miatt, hogy véget vetettek az EBESZ belaruszi irodája működésének, és felhívja a belarusz hatóságokat, hogy e döntésüket haladéktalanul vonják vissza és az irodát nyissák meg újra;
10. elítéli, hogy a választások napján Belaruszban számos fontos internetes honlapot – köztük hálózati kapcsolattartásra szolgáló, illetve ellenzéki weblapokat – blokkoltak; hangsúlyozza, hogy a médiára vonatkozó jelenlegi belarusz szabályozás nem illeszkedik a nemzetközi normákhoz, és ezért felhívja a belarusz hatóságokat a szabályozás felülvizsgálatára és módosítására;
11. felhívja a Tanácsot, a Bizottságot és az Unió főképviselőjét a Belarusz irányában folytatott uniós politika átgondolására, beleértve a gazdasági kapcsolatokat is; hangsúlyozza, hogy az európai szomszédságpolitika és a Belarusz számára biztosított nemzeti támogatás fő irányát oly módon kell megváltoztatni, hogy a civil társadalom megfelelő támogatásban részesüljön; megismétli annak fontosságát, hogy hatékony módon kell élni a demokrácia és az emberi jogok európai eszközével (EIDHR);
12. ebben az összefüggésben felhívja a Tanácsot, a Bizottságot és az Unió főképviselőjét, valamint a tagállamokat, hogy a független médiának (ideértve a következőket: TV Belsat, European Radio for Belarus, Radio Racyja és mások) és a civil társadalom szervezeteinek szánt pénzügyi támogatás jelentős növelése révén támogassák a belarusz demokráciát, illetve növeljék az azon belarusz diákoknak juttatott ösztöndíjak számát, akiket állampolgári tevékenységük miatt zaklatnak és kitiltanak az egyetemekről, továbbá járuljanak hozzá a „Szolidaritás Belarusszal” adományozói konferenciához (Varsó, 2011. február 2.), illetve a rá következő vilniusi konferenciához;
13. erőteljesen sürgeti a Bizottságot, hogy folytassa és növelje a litvániai Vilniusban működő Európai Bölcsészettudományi Egyetem pénzügyi támogatását, ugyanis az készen áll a 2010. december 19–20-i belaruszi elnökválasztás utáni erőszakos fellépést követően a belarusz egyetemekről eltávolított hallgatók befogadására;
14. felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki mechanizmust azon nem kormányzati szervezetek bejegyzésére, amelyeket Belaruszban politikai okokból nem jegyeznek be, ekképpen biztosítva számukra annak lehetőségét, hogy haszonélvezői lehessenek az Európai Bizottság programjainak. Mivel Belaruszban meg kell erősíteni a civil társadalmat, továbbra is szükség van a belaruszi nem kormányzati szervezetek részvételére a keleti partnerség civil társadalmi fórumán;
15. felhívja az Európai Bizottságot, hogy állítsa le a jelenlegi együttműködést, és vonja vissza a belaruszi állami médiának juttatott támogatást;
16. ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy kezdeményezze annak vizsgálatát, hogy miképpen lehetne létrehozni egy különleges támogató mechanizmust a civil társadalom, a független média és a politikai szerveződések hatékony és közvetlen pénzügyi és technikai támogatása céljából Belaruszban;
17. felhívja a Tanácsot, a Bizottságot és az Unió főképviselőjét, hogy haladéktalanul léptessék újra hatályba a vezető belarusz tisztségviselőkre vonatkozó vízumkorlátozást, kiterjesztve azt azon állami tisztviselőkre és az igazságügyi és biztonsági szervek azon tagjaira, akik felelőssé tehetők a választási csalásokért, a választásokat követő brutális fellépésért és ellenzékiek letartóztatásáért (a szankcióknak legalább addig hatályban kell maradniuk, amíg valamennyi politikai foglyot és letartóztatottat szabadon nem engedik és az ellenük emelt vádat vissza nem vonják); üdvözli a lengyel kormány és a litván parlament által mutatott jó példát, amelyek a maguk részéről utazási korlátozásokat vezettek be a minszki rezsim képviselőivel szemben, a belarusz állampolgárok számára egyidejűleg egyszerűsítve az Európai Unióba való belépést;
18. ösztönzi Európa valamennyi demokratikus kormányát – így Svájcét és Norvégiáét is –, hogy állapítsanak meg hasonló szankciókat a belarusz rezsim képviselőivel szemben; kifejezi csalódottságát az Orosz Föderáció elnökének 2010. december 20-i nyilatkozata miatt;
19. felhívja a Bizottságot, a Tanácsot és az Unió főképviselőjét, hogy fagyasszák be az IMF-kölcsönök útján nyújtott makroszintű pénzügyi támogatások valamennyi formáját, valamint az EKB és az EBRD programjai keretében megvalósuló, folyamatban levő műveleteket;
20. felhívja a Bizottságot, a Tanácsot és az Unió főképviselőjét, hogy függesszék fel Belarusz részvételét a keleti partnerség tevékenységeiben mindaddig, amíg valódi változások nem következnek be Belaruszban, mindenekelőtt amíg feltétel nélkül nem bocsátják szabadon a politikai ellenzék valamennyi tagját;
21. felhívja a Bizottságot, a Tanácsot és az Unió főképviselőjét, valamint a tagállamokat, hogy a belarusz hatóságokkal fenntartott kapcsolataikat csökkentsék a lehető legalacsonyabb szintre;
22. felhívja a Bizottságot, a Tanácsot és az Unió főképviselőjét, hogy fagyasszák be a BELTETH Export és más belarusz fegyverexportáló cégek javait;
23. felhívja a Bizottságot, a Tanácsot és az Unió főképviselőjét, hogy – az emberek közötti kapcsolatok bővítése érdekében – gyorsítsák fel a munkát a vízumkönnyítésre és a visszafogadási megállapodásokra irányuló tárgyalásokra vonatkozó iránymutatások tekintetében (kivéve a diplomata-útlevelek kérdését);
24. felkéri az Európai Unió nemzetközi partnereit, hogy fogadjanak el közös álláspontot, és kövessenek hasonló stratégiát a belarusz rezsim irányában;
25. úgy vélekedik, hogy az olyan sportesemények, mint a 2014-ben megrendezendő jéghoki-világbajnokság is, mindaddig nem tarthatók meg Belaruszban, amíg az országban politikai okokból tartanak fogva embereket;
26. felhívja az Európai Unió partnereit, hogy egyesítsék erőfeszítéseiket a 2010. december 19–20-i események tárgyilagos és részletes kivizsgálását elvégző nemzetközi bizottság létrehozása érdekében;
27. támogatja a belarusz ellenzék arra irányuló kérését, hogy Brüsszelben jöjjön létre egy olyan iroda, amely biztosítja a belaruszi demokratikus ellenzék és civil társadalom képviseletét; hangsúlyozza, hogy az iroda megfelelő pénzügyi támogatásáról az Unió közösségének és az Unió partnereinek kell gondoskodniuk;
28. hangsúlyozza, hogy Belarusznak mindaddig helye van az európai családban, amíg az országban tiszteletben tartják a jogállamiságot, a demokráciát és az emberi jogokat;
29. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányának, Belarusz elnökének, kormányának és parlamentjének, valamint az Európa Tanács és az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének.