Plenárisülés-dokumentum
9.2.2011 B7‑0096/2011
ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján
a következő programozási időszakban a kkv-k finanszírozására szolgáló uniós eszközök felülvizsgálatának gyakorlati vonatkozásairól
Othmar Karas, Bendt Bendtsen
a PPE képviselőcsoport nevében
Edit Herczog
az S&D képviselőcsoport nevében
Jürgen Creutzmann
az ALDE képviselőcsoport nevében
Reinhard Bütikofer
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Derk Jan Eppink
az ECR képviselőcsoport nevében
Az Európai Parlament állásfoglalása a következő programozási időszakban a kkv-k finanszírozására szolgáló uniós eszközök felülvizsgálatának gyakorlati vonatkozásairól
Az Európai Parlament,
– tekintettel az eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel az EU-ban működő 23 millió kis- és középvállalkozás (kkv) – amelyek körülbelül az összes vállalkozás 99%-át teszik ki, és több mint 100 millió munkahelyet biztosítanak – alapvető szerepet játszik a gazdasági növekedésben, a társadalmi kohézióban és a munkahelyteremtésben, az innováció egyik legfőbb forrása és létfontosságú szerepet játszik a foglalkoztatás fenntartásában és növelésében,
B. mivel a kkv-k finanszírozáshoz való jutásának korlátozott mivolta jelentős akadály a kkv-k alapítása és növekedése útjában, és mivel a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság e problémát tovább súlyosbította,
C. mivel számos területen az európai pénzügyi piacok különböző okokból nem képesek a kkv-knak elegendő finanszírozást biztosítani, annak ellenére sem, hogy a kkv-k számára nyújtott hitelezés hagyományos formái a jelenlegi válság során stabilak maradtak; mivel a nemzetközi banki szabályozás folyamatban lévő reformjainak és Európában történő végrehajtásának következtében szükség van olyan erőfeszítésekre, amelyek kizárják, hogy a jövőben a bankoknak a kkv-k számára nyújtott finanszírozás iránti hajlandósága csökkenjen,
D. mivel az európai kkv-szektor rendkívül heterogén, és nagy számban foglal magában a hagyományos ágazatokban sikeresen működő mikro- és családi vállalkozásokat, valamint egyre nagyobb számban új, induló vállalkozásokat és gyorsan fejlődő csúcstechnológiát alkalmazó, illetve kiemelkedően innovatív vállalkozásokat; mivel e különböző üzleti modellek egymástól eltérő problémákkal néznek szembe, ezért a finanszírozás tekintetében is különböző igényeik vannak; mivel a magas tőkeáttételű (magas fokú hitelfinanszírozás) kkv-k sokkal sérülékenyebbek válság esetén, vagy akkor, ha kockázatosabb projektjeik nehézségekbe ütköznek,
E. mivel a fokozottan tőke- és kockázatérzékeny banki ágazat szigorúbb feltételeket diktál a hitelfinanszírozás terén, többek között magasabb biztosíték-követelményeket és kockázati prémiumokat, és mivel hagyományos hitelezéssel a bankok nem szívesen finanszíroznak már olyan kockázatosabb üzleti projekteket, amelyekben induló vállalkozások, innovatív termékek, sőt vállalkozásátadások is szerepelnek;
F. mivel a kiemelkedően innovatív és gyorsan fejlődő vállalatok döntő fontosságúak az európai gazdaság jövőbeli versenyképessége és a munkahelyteremtés szempontjából, főként a forráshatékony gazdaságba történő átmenetet biztosító piacokon,
G. mivel a statisztikák szerint az európai kkv-k esetében például az egyesült államokbeli kkv-knál kisebb az esélye annak, hogy fontolóra vegyék a sajáttőke-finanszírozást,
H. mivel európai és nemzeti szinten számos pénzügyi közvetítőt elriasztanak az összetett európai pénzügyi jogszabályok diktálta adminisztratív terhek, valamint az európai finanszírozási programokra érvényes politikai és operatív iránymutatások,
I. mivel az európai intézményeknek értékelniük és felül kell vizsgálniuk a kkv-k finanszírozását támogató jelenlegi eszközöket, előretekintve a következő programozási időszakra a következő többéves finanszírozási keret összefüggésében,
A kkv-k finanszírozási modelljei működésének megerősítése
1. megjegyzi, hogy számos kkv a külső finanszírozás tekintetében továbbra is főként a hitelektől és kölcsönöktől függ; aggodalommal tölti el, hogy a fokozottan tőke- és kockázatérzékeny banki ágazat még több biztosítékot kér és magasabb kockázati prémiumot alkalmaz, melyek mindegyike elégtelen finanszírozáshoz és elszalasztott üzleti és foglalkoztatási lehetőségekhez vezet a gazdaság e rendkívül széles ágazatában; ezért a hitelgarancia-rendszerek hozzáférhetőségét a kkv-k növekedési és munkahelyteremtő potenciáljának kiaknázása szempontjából döntő fontosságúnak tekinti; úgy ítéli meg, hogy szükség van a meglévő programok nemzeti és uniós szintű kihasználására, és támogatja az EBB-nek a kkv-k számára nyújtott kölcsönök terén betöltött fontos szerepét;
2. rámutat, hogy a bankok vonatkozásában a Bázeli Bizottság által javasolt szigorúbb sajáttőke-követelmények támasztása során figyelembe kell venni a kkv-k érdekeit is;
3. határozottan támogatja a versenyképességi és innovációs program (CIP), a hetedik keretprogram kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmusa (CIP) és a strukturális alapok (JEREMIE) keretén belül a garanciaeszközök folyamatos végrehajtását azzal a céllal, hogy a kkv-k számára nyújtott hiteleket ösztönözze és a JASMINE kezdeményezés keretében a mikrofinanszírozási intézményeket támogassa; rámutat, hogy ezek megfelelő végrehajtását jelenleg túl bonyolult adminisztratív eljárások akadályozzák; kéri, hogy a Bizottság a kkv-k finanszírozási eszközeinek tekintetében könnyítse meg a strukturális alapok felhasználását, főként a biztosítási rendszerek feltöltődő alapjainak finanszírozását, ugyanakkor elkerülve például a nemzeti szinten meglévő rendszerekkel párhuzamos struktúrák létrehozását;
4. az a véleménye, hogy különösen a versenyképességi és innovációs programra nem jut elég pénz, és hogy ezt a programot annak alapján kellene értékelni, hogy mekkora területet fed le; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gondoskodjanak az innovatív pénzügyi eszközök hatékonyabb finanszírozásáról a következő többéves pénzügyi kereten belül;
5. kéri az innovatív pénzügyi eszközök finanszírozásának az EU költségvetéséből történő jelentős növelését a kkv-k pénzügyi szükségleteiről való gondoskodás jegyében, és az Európa 2020 stratégia és az ágazatközi kiemelt kezdeményezések tükrében bátorítja az EBB csoporttal közös eszközök végrehajtását, különösen a közös kockázatmegosztási mechanizmusok révén; kéri, hogy a jövőbeli programok legyenek eléggé rugalmasak a nem megfelelő egysége megoldásokhoz való folyamodás elkerülése érdekében;
A piac elégtelenségeinek orvoslása
6. hangsúlyozza, hogy javítani kell az induló és az innovatív vállalkozások hozzáférését a részvénytőke alapú, illetve kvázi-részvénytőke alapú pénzügyi eszközökhöz, amelyekkel a piac nincs kellőképpen ellátva; kéri a Bizottságot, hogy gondoskodjék arról, hogy a programok következő generációja a köztes pénzügyi eszközökre nagyobb hangsúlyt helyezzen, és hogy kockázatmegosztó alapokkal, valamint segédeszközökkel támogassa ezeket az eszközöket;
7. megjegyzi, hogy a rendkívül innovatív és gyorsan növekvő vállalatoknak hozzá kell férniük a nagyobb európai kockázatitőke- és kötvénypiacokhoz, sürgeti a Bizottságot, hogy kezdeményezze az európai kockázatitőke- és kötvénypiacok fejlesztése útjában álló akadályok felszámolását, terjessze ki a kockázatmegosztó megoldásokat a részvénybefektetésekre is, támogassa a közös alapban kezelt vállalati kötvényekkel kapcsolatos ügyeket, és bátorítsa a tagállamokat, hogy a befektetőknek nyújtott adóügyi ösztönzők révén támogassák az „üzleti angyalok” (business angels) tevékenységét;
8. megjegyzi, hogy a kkv-k finanszírozásának jelenlegi szerkezetét számos európai országban mind a kínálat, mind a kereslet szintjén erősen befolyásolják az adózási és támogatási rendszerek, amelyek jelentős ösztönzőket nyújtanak az adósságfinanszírozáshoz és nem ösztönzik a részvényfinanszírozást; felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen kezdeményezéseket a szabályozói keretek által előírt rossz irányú ösztönzők okozta problémák tudatosításának növelése érdekében, és hogy bátorítsa a tagállamokat a szükséges reformok véghezvitelére;
Az adminisztratív akadályok eltávolítása
9. aggódik az uniós pénzügyi rendeletek és az európai pénzügyi eszközökre vonatkozó iránymutatások bonyolultsága miatt, különösen mikor az európai alapokat és programokat egyéni vállalkozások viszonylag alacsony összegek nyújtása révén történő támogatására használják; úgy véli, hogy az említett rendeleteknek való megfelelésre fordított pénz és idő egyáltalán nem arányos a támogatás végső kedvezményezettjének hasznával; az innovatív pénzügyi eszközökkel összefüggésben egyszerűsített igazgatásra, hatékony adminisztrációra és jelentéstételre, illetve költséghatékonyságra szólít fel; hangsúlyozza, hogy a bankokat, közvetítőket és kedvezményezetteket nem szabad járulékos adminisztratív terhekkel elbátortalanítani és eltéríteni a programok és alapok igénybevételétől; kéri a Bizottságot, hogy javasoljon egyszerűsített és kevésbé költséges rendeleteket és iránymutatásokat, különösen a kis volumenű kkv-k garanciák, valamint köztes és tulajdoni részesedést megtestesítő eszközök formájában történő támogatására szánt programokra vonatkozóan;
10. örömmel veszi tudomásul, hogy 2011-ben létrejött a kkv-k finanszírozási fóruma, és sürgeti a Bizottságot, hogy javítsa a nemzeti fejlesztési bankokkal és kereskedelmi bankokkal folytatott együttműködését a tapasztalatok összegyűjtése, a bevált gyakorlat cseréje, szinergiák kialakítása, illetve annak feltárása érdekében, hogy miként lehet egyszerűsíteni és gördülékennyé tenni a kkv-k uniós finanszírozását;
11. rámutat arra, hogy jelenleg a kkv-k pénzügyi támogatása sok különböző uniós program részét képezi, mint például a versenyképességi és innovációs program (CIP), a strukturális alapok (JEREMIE), a hetedik keretprogram stb., és megjegyzi, hogy e programok közt nincs összefüggés; felszólítja a Bizottságot, hogy teremtsen nagyobb koherenciát a különféle programok között, azáltal hogy garanciákat vállal, és nagyobb egyensúlyt alakít ki az innováció finanszírozását támogató és a kkv-k részére kockázati tőke nyújtását előíró nemzeti és uniós mechanizmusok között; szorgalmazza, hogy a Bizottság hozzon létre egyablakos ügyintézési pontokat a kkv-kat célzó különféle európai uniós finanszírozási eszközök számára;
12. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.