Plenárisülés-dokumentum
9.2.2011 B7‑0097/2011
ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
benyújtva a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján
az Európa 2020 stratégiáról
Malcolm Harbour
az ECR képviselőcsoport nevében
Az Európai Parlament állásfoglalása az Európa 2020 stratégiáról
Az Európai Parlament,
– tekintettel az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című bizottsági közleményre,
– tekintettel a Tanács és a Bizottság nyilatkozataira az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezéseiről,
– tekintettel a Bizottság javasolt tíz kiemelt intézkedésére,
– tekintettel az „Éves növekedési jelentés: az EU válságra adott átfogó válaszlépéseinek előmozdítása” című bizottsági közleményre,
– tekintettel az Európai Tanács 2010. június 17-18-i ülésének elnökségi következtetéseire,
– tekintettel az Európai Tanács 2010. február 11-i nem hivatalos ülésére,
– tekintettel a Bizottság által az Európa 2020 stratégiáról indított nyilvános konzultációra és annak kimenetelére (SEC(2010)116),
– tekintettel a Bizottság lisszaboni stratégiára vonatkozó értékelésére (SEC(2010)114),
– tekintettel „A növekedést és foglalkoztatást célzó európai stratégia végrehajtásának hét lépése” című, az Európai Tanács által készített dokumentumra,
– tekintettel az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezéseiről szóló, 2010. júniusi európai parlamenti állásfoglalásra,
– tekintettel az Európai Parlament 2010. március 10-i, az „EU 2020” stratégiáról szóló állásfoglalására,
– tekintettel az „Éves növekedési jelentés: az EU válságra adott átfogó válaszlépéseinek előmozdítása” című bizottsági közleményre,
– tekintettel a 2010. december 16-i egységes piaci intézkedéscsomagra,
– tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,
Általános észrevételek
1. megállapítja, hogy az Európa 2020 stratégia legfontosabb célja átvezetni az Európai Uniót a gazdasági fellendülésen keresztül egy fenntartható és versenyképes jövő felé;
2. kiemeli, hogy az Európai Unió komparatív gazdasági előnyeire kell összpontosítani annak biztosítására, hogy az Európa 2020 stratégia sikeres legyen és az uniós hozzáadott értéket elérjék;
3. hangsúlyozza, hogy a Bizottság első konzultációja közzétételét követő összes elemzést egységesíteni kell, beleértve az éves növekedésre, a kiemelt célokra, a foglalkoztatási útmutatásokra és a tíz kiemelt intézkedésre vonatkozó jelentést, hogy biztosítva legyen egy koherens, összpontosított és sikeres megközelítés, és elkerülhető legyen a lisszaboni stratégia sorsa;
4. üdvözli az egységes piacról szóló jogszabályt, mely kulcsfontosságú politikai kezdeményezés és az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek és kiemelt kezdeményezéseinek alapjait erősíti;
Az Európa 2020 stratégia és a kiemelt célok irányítása
5. üdvözli az éves növekedési jelentés közzétételét, beleértve annak hangsúlyozását, hogy a tagállamoknak fel kell gyorsítaniuk a munkaerőpiacok mobilizálását és a munkanélküliek munkába való visszatérését; támogatja a tagállamok felhívásait a strukturális reformok végrehajtásának folytatására, a kutatás és innováció támogatására, a kkv-kben rejlő lehetőségek kiaknázására és nemzetközivé válásukra, valamint a technológiai fejlődés támogatására;
6. hangsúlyozza az egységes piac újraindításának fontos szerepét az Európa 2020 stratégia növekedésre és versenyképességre vonatkozó céljainak elérésében; úgy véli, hogy a legmagasabb politikai szintről érkező, átfogó iránymutatás alapvető fontosságú az egységes piac újraindítása tekintetében; kéri, hogy az Európai Tanács tavaszi ülésén vitassák meg az egységes piac újraindításának helyzetét, amelyet az időközi célok teljesítésének értékelését szolgáló nyomon követési folyamat kísér;
7. felszólítja a tagállamokat, hogy támogassák az egységes piacot azáltal, hogy céljaikat és menetrendjüket az egységes piac prioritásainak megfelelően alakítják ki;
8. üdvözli a Bizottságnak az éves növekedési jelentésben olvasható kötelezettségvállalását az egységes piac előreütemezésére és a fontossági sorrendben való előre helyezésére vonatkozóan; javasolja, hogy a Bizottság elnöke vállaljon nagyobb felelősséget azokon a területeken, amelyek az Európai Unió hatáskörébe vagy megosztott hatáskörébe tartoznak, segítve ezáltal a tagállamok tevékenységeinek és politikai akaratának összehangolását, az egységes piac politikáinak, intézkedéseinek teljes körű végrehajtása és érvényesítése érdekében, és a meglévő szabályoknak megfelelően;
9. kiemeli azoknak az elsőbbséget élvező kiemelt intézkedéseknek a korlátolt számát, amelyeket az Európai Parlament kiválaszt majd a három saját kezdeményezésű, az egységes piacról szóló jogszabályra vonatkozó jelentésében, amelyeket a társjogalkotók 2012. december 31. (az egységes piac huszadik évfordulója) előtt fogadnak el; ez lenne az Európa 2020 stratégia első lépése, és egy olyan világos, céltudatos jövőképet biztosítana, amely a politikai vezetésen, a tulajdonon, az elkötelezettségen és az összehangoláson alapul;
10. úgy véli, hogy az intelligens és összehangolt befektetések kialakítása a reálgazdaságban, beleértve a kutatásba és fejlesztésbe, a megújuló energiákba, a transznacionális közlekedési hálózatba és a digitális egységes piacba történő befektetéseket/beruházásokat, kulcsszerepet játszik abban, hogy Európa visszakerüljön egy fenntartható és versenyképes, hosszú távú növekedési pályára;
11. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy csökkentsék a kkv-kre nehezedő bürokratikus terheket, és maradéktalanul hajtsák végre az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagot;
12. felhívja a figyelmet arra, milyen szerepet játszhat az intelligens szabályozás annak a szabályozási keretnek a tökéletesítésében, amelyben a vállalkozások működnek; úgy véli, hogy az abban szereplő javaslatok segíthetnek az erős üzleti környezet kialakításában, amely a növekedést és az innovációt serkenti, de megjegyzi, hogy a jogalkotási folyamatban részt vevő összes szereplőnek felelősséget kell vállalnia a hatékonyabb és kevésbé költséges szabályozás megteremtéséért;
13. felszólít az uniós szabadalom társjogalkotók általi gyors elfogadására az Európai Unió innovációs készsége és versenyképessége javításának és évi 250 millió euró megtakarítása érdekében;
14. üdvözli a közbeszerzések széles körű felülvizsgálatának elindítását, amely rámutat a reform szükségességére; felszólítja a tagállamokat, hogy ennek a kérdésnek adjanak elsőbbséget, főképp azáltal, hogy a kkv-k számára is hozzáférhetővé teszik a közbeszerzéseket;
15. felszólít az évi minimum 10 milliárd eurós, az innovatív termékek és szolgáltatások közbeszerzésére fordítandó elkülönített költségvetések létrehozására, a közszolgáltatások javítását célzó innovációkra;
16. üdvözli az Európai Unió erőfeszítéseit a Stabilitási és Növekedési Paktumot veszélyeztető és a több tagállamban jelenleg tapasztalható kedvezőtlen költségvetési helyzetet eredményező problémák megoldására; hangsúlyozza, hogy a költségvetési fegyelem betartása a tagállamok feladata, és hogy egy teljes mértékben elszámoltatható és átlátható uniós keretrendszer hozzájárulhat ahhoz, hogy az államháztartások stabilabbak legyenek, és határozottabban tudjanak fellépni a jövőbeli válságokkal szemben;
17. elismeri, hogy az uniós tagállamok érdeke, hogy az euróövezet erős és versenyképes legyen; hangsúlyozza azonban, hogy minden reform során teljes mértékben figyelembe kell venni az euróövezet, az euróövezethez még nem csatlakozott tagállamok, illetve a csatlakozást nem tervező tagállamok igényeit egyaránt;
18. javasolja, hogy az Unió könnyítse meg és támogassa a kkv-k sajáttőkéjébe történő befektetéseket, vagy kockázati tőke révén, vagy részvények jegyzésével, kevésbé hagyatkozva az eladósodásra;
19. sürgeti, hogy az EU pénzügyi központjait arra ösztönözzék, hogy maradjanak globálisan versenyképesek a 2020-as célkitűzések elérése érdekében;
20. a tagállamokat arra kell ösztönözni, hogy nemzeti reformprogramjaikban a munkanélküliség kezelése és a munkaerőpiacról való hosszú távú kizárás megakadályozása legyen a legfőbb prioritás; ezt olyan intézkedésekkel kellene kombinálni, amelyek közép- és hosszú távon több munkahely teremtését, jobb munkahelyeket és nagyobb számú magasabb szintű foglalkoztatást biztosítanának;
21. a demográfiai változások negatív hatásainak ellensúlyozására az Európa 2020 stratégia nyíltan támogatja az idősebb munkavállalók jelenlétét a munkaerőpiacon; a tagállamokat ösztönözni kell, hogy a további munkavállalás támogatásával, a rugalmasabb munkaerőpiacok kialakításával, a nem tipikus szerződések támogatásával és az idősebb emberek hosszabb időn át való munkaerőpiacon tartásával érjék el ezt a fő célkitűzést; továbbá az egész életen át tartó tanulási programok támogatásával, a megelőzésen alapuló egészségvédelem révén, az idősebb munkavállalók tapasztalatával és szaktudásával kombinálva, határozottan hozzájárulnak az Unió fellendüléséhez és jövőbeni növekedéséhez;
22. létfontosságú, hogy a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága ne csupán a költségvetési meggondolásokra terjedjen ki; az egyéni megtakarítások aránya, a foglalkoztatási arány és a demográfiai helyzet várható alakulása mind fontos szerepet játszanak a szociális védelmi rendszerek fenntarthatóságának biztosításában;
23. szorgalmazza a tagállamok egyetértésével az EU 2020 stratégiában megfogalmazott foglalkoztatási célkitűzések elérésének alapvető eszközéül szolgáló Európai Szociális Alap (ESZA) eredményesebb és átláthatóbb kezelését; kitart amellett, hogy az ESZA-nak a kohéziós alapokra vonatkozó általános rendelkezésekről szóló rendelet keretében kell maradnia;
24. hangsúlyozza, hogy a nemzeti parlamenteket, a nemzeti, helyi és regionális hatóságokat és a civil társadalmat jobban be kell vonni és rendszeresen konzultálni kell tagjaival;
25. hangsúlyozza, hogy a politikai iránymutatások meghatározásánál az Európai Bizottságnak és a Tanácsnak tiszteletben kell tartaniuk a szubszidiaritás elvét;
Kiemelt kezdeményezések
Kiemelt készségek és munkahelyek
26. hangsúlyozza az egységes piacról szóló jogszabályban szereplő prioritások végrehajtásának fontosságát, mivel az a munkahelyteremtést ösztönzi; különösen támogatja az európai képesítési keretrendszer végrehajtását és a szakképzettségek megreformálást célzó, tervezett jogszabályi kezdeményezést, amely a szakképzettségek kölcsönös elismerését biztosítja; felszólít egy uniós szakmai kártya megvalósíthatóságának felmérésére, az adatvédelem biztosítására, valamint egy európai készségútlevél létrehozására, amely jelentősen javítaná a munkavállalók mobilitását;
27. hangsúlyozza a kkv-kre nehezedő terhek csökkentésének szükségességét, valamint a munkavállalók jogainak fontosságát a jelenlegi gazdasági helyzetben, amely nem az újabb munkaerő alkalmazására ösztönzi a vállalkozásokat, csökkentve ezzel a növekedés lehetőségét;
28. az olyan hagyományos iparágak modernizálása érdekében, mint például a halászat és a családi gazdálkodások, amelyek a kis közösségekben a jövedelem keletkezéséhez járulnak hozzá, családi kkv-knak nyújtva így támogatást, fejleszteni kell a készségeket, ami összhangban van az Európa 2020 stratégiának a foglalkoztatással és növekedéssel összefüggő prioritásaival;
29. támogatja azokat az intézkedéseket, amelyek a szolgáltatásokról szóló irányelv valamint az árucsomagolásról szóló irányelvek teljes mértékű megvalósítását célozzák a még több munkahely teremtése érdekében;
A digitális menetrend kiemelt kezdeményezése
30. üdvözli az első rádióspektrum-politikai program létrehozásáról szóló határozatra irányuló bizottsági javaslatot; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a Bizottság megközelítése legyen jól átgondolt, ne siesse el ezt a bonyolult, de széles skálát átívelő harmonizációs politikát;
31. kiemeli az egységes digitális piac kiegészítésének szükségességét, mivel az a szerzői jogdíjak illetéke tekintetében igen hiányosak; hangsúlyozza, hogy az egységes digitális piac megvalósítása sürgős prioritás, amely gyorsan megkönnyíti majd a határokon átnyúló kereskedelmet és munkahelyteremtést;
32. hangsúlyozza az ICT ágazat fontosságát az európai gazdaság szempontjából, és kulcsfontosságú szerepét a kutatás és fejlesztésbe történő beruházás vonatkozásában, amelyet tökéletesíteni kell, ha az Unió versenyezni akar az Egyesült Államokkal,
33. hangsúlyozza, hogy az egységes digitális piac megteremtéséhez nélkülözhetetlen a nagy sebességű szélessávú kapcsolat; felszólítja a tagállamokat, hogy kezeljék prioritásként a hálózatverseny megnyitását, és támogassák az új belépőket, az új távközlési keretszabályok értelmében;
„Innovatív Unió”kiemelt kezdeményezés
34. üdvözli a nemrég közzétett közbeszerzési konzultációt; hangsúlyozza a közbeszerzés még ki nem aknázott lehetőségeit az innovatív termékek és szolgáltatások élénkítésében és az innovatív vállalkozások finanszírozásának fontosságát;
35. hangsúlyozza a szabványosítás kulcsszerepét az innováció és az energia-hatékony megoldások ösztönzésében; türelmetlenül várja a Bizottságtól a szabványosítási keret jogalkotási reformját;
36. kiemeli az európai egyetemek rendkívül fontos szerepét; támogatja az innovatív egyetemek önálló besorolási rendszerét; kiemeli a bürokrácia csökkentésének és a kutatók mobilitása elé háruló akadályok megszüntetésének fontosságát, beleértve a nyugdíjjogosultságukat, amely biztosítaná, hogy ötleteiket és innovatív megoldásaikat más innovatív gazdaságokból az Európai Unióba hozhassák;
37. kiemeli a kutatás fontosságát az orvosi ágazatban, amely innovatív alkalmazásokkal kombinálva növekedést és jólétet eredményez majd egy elöregedő társadalomban; támogatja az egyetemi kutatási osztályok és a gyógyászati ágazat közötti szoros együttműködést, olyan termékek és szolgáltatások létrehozása érdekében, amelyekre az uniós polgároknak a következő évtizedben nagy szükségük lesz;
38. támogatja az Európai Innovációs Partnerséget az (európai, nemzeti és regionális, állami és magánszférához tartozó) érdekelt felek mozgósításában, olyan céllal, hogy Európa a világ vezető pozíciójába kerüljön; további partnerségre szólít fel az energia, az intelligens városok és a mobilitás, a vízellátás hatékonysága, a nem energiaforrás típusú nyersanyagok, valamint a fenntartható és produktív mezőgazdaság;
39. türelmetlenül várja az uniós szabadalom elfogadását, valamint a szabadalmak és licenszek európai tudáspiacáról szóló javaslatokat, amelyek még jobban ösztönözhetik az innovációt;
40. kiemeli a hetedik keretprogram kulcsfontosságú szerepét, valamint azt, hogy vissza kell szorítani a hozzá kapcsolódó bürokráciát;
41. támogatja az innovációs Unióval kapcsolatos eredményjelzőre és a sikeres innovációs rendszerek elemeit tartalmazó jegyzékre irányuló javaslatot, mivel ezek kulcsfontosságúak az innováció Európai Unión belüli serkentése tekintetében; éves innovációs konferencia megtartását kéri az e tekintetben elért haladás felmérése céljából;
Mozgásban az ifjúság kiemelt kezdeményezés
42. támogatja a „mozgásban az ifjúság” kártya bevezetését, amely tovább növeli a fiatalok Európai Unión belüli mobilitását; határozottan kiáll az ifjúsági programok, köztük az Erasmus és Leonardo programok mellett, mivel ezek nagyobb mobilitásra ösztönzik a fiatalokat azzal, hogy más uniós tagállamban tanulhatnak vagy dolgozhatnak, és ezáltal fokozzák foglalkoztathatóságukat és növelik képzettségüket, egyszersmind hozzájárulva az Európai Unió növekedéséhez;
43. úgy véli, hogy a Bizottságnak feltétlenül ösztönöznie kell a továbbtanulást, ugyanakkor nem szabad eltántorítania senkit az alapvető szakmai és gyakorlati pályáktól, hogy ne alakuljon ki hiány az európai gazdaság folyamatos munkaerőigényt támasztó ágazataiban;
44. hangsúlyozza, hogy segíteni kell a fiatal vállalkozókat vállalkozásaik elindításában; türelmetlenül várja a Bizottság „Progress” nevű új európai mikrofinanszírozási eszközét, amely pénzügyi támogatással járul majd hozzá e célkitűzés eléréséhez;
A szegénység elleni platform kiemelt kezdeményezés
45. emlékezteti a Bizottságot, hogy a tagállamok kötelezettséget vállaltak a szegénység visszaszorítására, valamint arra, hogy gondoskodnak a kiszolgáltatott csoportokról; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak megvannak a maguk saját, önmagukra szabott célkitűzései és rendszerei annak érdekében, hogy csökkentsék a szegénységet és gondoskodjanak a társadalom legkiszolgáltatottabb rétegeiről;
46. úgy véli, hogy a területi kohézió főként határokon átnyúló és régióközi együttműködés útján történő folytatása továbbra is megfelelő eszköz az EU-n belüli regionális különbségek felszámolására; hangsúlyozza, hogy e politikának egyszerűnek és átláthatónak kell lennie, és európai hozzáadott értéket kell biztosítania;
Erőforrás-hatékony Európa kiemelt kezdeményezés
47. üdvözli a cancúni konferencián az éghajlatváltozás megfékezése érdekében tett kísérleteket; támogatja azt a kötelezettségvállalást, hogy tovább csökkentsük a kibocsátást, de csak abban az esetben, ha mások is követik példánkat;
48. ösztönzi a tagállamokat, hogy az innovatív zöld technológiák mellett vegyék fontolóra nukleáris termelőkapacitásuk fejlesztését, mivel mindkét módszer azonos mértékben tud hozzájárulni kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos uniós kötelezettségvállalások megvalósításához;
49. sürgeti a tagállamokat, hogy a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos fejlesztések felgyorsítása érdekében rövidítsék le az engedélyezési eljárásokat;
50. elismeri a természeti erőforrások fontosságát, amely a biológiai sokféleség és az élőhelyek megóvásában nyilvánul meg; hangsúlyozza a biológiai sokféleségről szóló egyezmény célkitűzéseinek megvalósítása érdekében Nagoyában elfogadott tízéves terv fontosságát;
51. véleménye szerint, az EU-nak teljes mértékben működőképes és összekapcsolódó, liberalizált energiapiacra van szüksége, továbbá jelentős beruházásokra van szükség a meglévő energiainfrastruktúra modernizálása és kiterjesztése céljából, hogy elő lehessen mozdítani az alacsony széntartalmú energiaforrások tagállamok közötti cseréjét; hangsúlyozza az energiaforrások diverzifikálásának fontosságát az EU ellátásának biztonsága szempontjából; hangsúlyozza azonban, hogy a piacnak kell állnia ezen infrastruktúra finanszírozásának költségeit, ám elismeri, hogy az ellátásbiztonság miatt bizonyos projektek közfinanszírozásra tarthatnak igényt, amennyiben nem tudnak kellő mennyiségű forrást bevonni a magánszektorból;
„Iparpolitika a globalizáció korában”kiemelt kezdeményezés
52. hangsúlyozza, hogy csökkenteni kell a jogalkotásból kifolyólag az európai vállalkozásokra nehezedő terheket annak érdekében, hogy a vállalkozások a könnyebb hitelhez jutás és a kkv-k fokozott nemzetköziesítése révén növekedjenek;
53. hangsúlyozza az Európai Unió és a tagállamok versenyképességéről, iparpolitikáiról és teljesítményéről szóló éves jelentés fontosságát a növekedés fokozása tekintetében; elismeri, hogy a közlekedési politika kulcsfontosságú szerepet játszik az EU 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósítása tekintetében, hiszen jelentős mértékben hozzájárul a növekedés újraindításához, az egységes piac kiteljesítéséhez, valamint fontos gazdasági és szociális szerepet játszik, illetve a területi kohézió szempontjából is jelentős;
54. hangsúlyozza, hogy az egységes piac valamennyi közlekedési szektorban való kialakítása, a kabotázs liberalizálása, a hatékony módközi szállítás, a közös európai foglalási rendszer és az utasok jogainak megerősítése kulcsfontosságú lépések az ésszerű, fenntartható és inkluzív növekedés szempontjából, és mindennek az Európa 2020 stratégia hasznos részét kell képeznie;
55. hangsúlyozza, hogy az új stratégia keretében milyen fontos a TEN-T hálózattal és a TEN-T iránymutatásokkal kapcsolatos munka annak érdekében, hogy hatékony, kombinált és átfogó uniós közlekedési hálózatot lehessen kialakítani (megoldva többek között olyan kérdéseket, mint a megfelelő infrastruktúra hiánya, a hozzáférhetőség és az EU különböző részei közötti alacsony interoperabilitás), be lehessen fejezni a TEN-T hálózatot, meg lehessen szüntetni a szűk keresztmetszeteket és pótolni lehessen a hiányzó összeköttetéseket, különösen a határokon átnyúló szakaszokon;