Plenárisülés-dokumentum
4.5.2011 B7‑0286/2011
ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
a B7‑0301/2011 . és B7‑0302/2011 . számú szóbeli választ igénylő kérdésekhez
az eljárási szabályzat 115. cikkének (5) bekezdése alapján
a kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálatáról
Bendt Bendtsen
a PPE képviselőcsoport nevében
Edit Herczog
az S&D képviselőcsoport nevében
Fiona Hall, Jürgen Creutzmann
az ALDE képviselőcsoport nevében
Reinhard Bütikofer, Raül Romeva i Rueda
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Giles Chichester
az ECR képviselőcsoport nevében
Niki Tzavela
az EFD képviselőcsoport nevében
Az Európai Parlament állásfoglalása a kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálatáról
Az Európai Parlament,
– tekintettel „Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálata” című, 2011. február 23-i bizottsági közleményre ( COM(2011)0078 ),
– tekintettel a kisvállalkozói intézkedéscsomagról szóló, 2009. március 10-i állásfoglalására[1],
– tekintettel a következő programozási időszakban a kkv-k finanszírozására szolgáló uniós eszközök felülvizsgálatának gyakorlati vonatkozásáról szóló, 2011. február 16-i állásfoglalására[2],
– tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel az EU-ban működő 23 millió kis- és középvállalkozás (kkv) – amelyek körülbelül az összes vállalkozás 99%-át teszik ki, és több mint 100 millió munkahelyet biztosítanak – alapvető szerepet játszik a gazdasági növekedésben, a társadalmi kohézióban és a munkahelyteremtésben, az innováció egyik legfőbb forrása és létfontosságú szerepet játszik a foglalkoztatás fenntartásában és növelésében, valamint hozzájárul az EU 2020 stratégia kiemelt kezdeményezései célkitűzéseinek megvalósításához,
B. mivel a kisvállalkozói intézkedéscsomag számos fontos politikai pilléren alapul, így többek között a finanszírozáshoz és a piacokhoz (az egységes piachoz, a nemzetközi piacokhoz és a közbeszerzésekhez) való hozzáférésen, valamint a hatékonyabb szabályozáson; mivel a tagállamokon belül a kkv-k vállalkozói környezetének javítását célzó konkrét lépések megtételében elért haladás igen változó és gyakran a kisvállalkozói intézkedéscsomag elvei iránt megnyilvánuló politikai elkötelezettség ellenére is elenyésző,
C. mivel a kkv-k továbbra is jelentős problémákkal szembesülnek tevékenységük kiterjesztése, innovációs képességük és piacra jutásuk javítása terén, aminek elsődleges oka a pénzügyi források megszerzésének nehézségei, valamint a makacs adminisztrációs terhek, amelyeket tovább kell csökkenteni,
D. mivel a versenyképességi és innovációs keretprogram sikeresnek bizonyult, hiszen több mint 100 000 részt vevő kkv húzott belőle eddig hasznot és 2013-ig (a program végéig) még továbbiak részesedhetnek belőle,
A kisvállalkozói intézkedéscsomag megvalósítása
1. üdvözli a kisvállalkozói intézkedéscsomag bizottsági felülvizsgálatát és támogatja a pénzügyi eszközökhöz való jobb hozzáférés és a piacra jutás javítására, valamint a bürokráciának a megerősített irányítás és nyomon követés, illetve az intelligens szabályozás és intézkedések (pl. a kkv-k teljesítményének felülvizsgálata) révén történő folyamatos csökkentésére összpontosító új javaslatokat;
2. üdvözli továbbá, hogy a kisvállalkozói intézkedéscsomagba tartozó jogalkotási javaslatok majdnem mindegyikét sikeresen elfogadták; határozottan sürgeti a tagállamokat, hogy haladéktalanul fogadják el a még hátralevő egyetlen, az európai zártkörű társaság statútumáról szóló javaslatot, amely lehetővé tenné a kkv-k számára, hogy az EU teljes területén kereskedjenek, és egyben visszaszorítaná a költségeket, ösztönözné e terület fellendülését, előmozdítaná az adminisztratív terhek kisvállalkozói intézkedéscsomagban jelzett 25%-os csökkenését, hozzájárulna az egységes piaci intézkedéscsomag hatékonyságához, ellensúlyozná a tagállamok protekcionista gazdasági politikáit és élénkítené a vállalkozásokat;
3. sürgeti a tagállamokat, hogy minél gyorsabban hajtsák végre a késedelmes fizetésről szóló irányelvet, hogy hatékonyan vehessék fel a harcot a késedelmes fizetések és elsősorban a kkv-kra gyakorolt negatív hatásuk ellen; e tekintetben felszólítja a Bizottságot is, hogy hajtsa végre a kkv-k hatékony hitelkezelési rendszerei létrehozásának támogatását célzó, jóváhagyott kísérleti projektet, amely elősegítené a határokon átnyúló adósságbehajtást;
4. rámutat arra, hogy a kisvállalkozói intézkedéscsomagban tervezett intézkedések végrehajtásának szintje tagállamonként eltérő; ezért határozottan sürgeti a tagállamokat, hogy kettőzzék meg az e téren tett erőfeszítéseiket, és tegyenek konkrét vállalásokat a következő Versenyképességi Tanácson;
5. úgy véli, hogy a rendszeres bizottsági ellenőrzésnek biztosítania kell a végrehajtás szisztematikus és átfogó mivoltát; meggyőződése, hogy a Bizottságnak hatékonyabb eszközökre van szüksége annak érdekében, hogy a tagállamokat a kisvállalkozói intézkedéscsomag elveinek végrehajtására ösztönözze, és felkéri a Bizottságot, hogy készítsen éves jelentést a kisvállalkozói intézkedéscsomag európai és tagállami végrehajtásának alakulásáról;
6. üdvözli, hogy a Bizottság új kkv-küldöttet nevezett ki, és támogatja a küldött megbízatását, hogy ellenőrizze a tagállamok kisvállalkozói intézkedéscsomag végrehajtása terén elért haladását, valamint hogy az egész Bizottságban előmozdítsa a kkv-k érdekeit, különös tekintettel a „Gondolkozz előbb kicsiben!” elv hatékony alkalmazásának biztosítására; felszólítja a tagállamokat, hogy a kkv-kal kapcsolatos politikák összehangolása és a kisvállalkozói intézkedéscsomag különböző kormányok általi végrehajtásának ellenőrzése érdekében jelöljenek ki nemzeti kkv-küldötteket;
7. felszólítja a Bizottságot, hogy a kkv-kel kapcsolatos politikák számos területet érintő szerepére tekintettel és a politikák egységességének biztosítása érdekében az érintett főigazgatóságokon (például a kutatásért, a környezetvédelemért, a belső piacért, a foglalkoztatásért és a kereskedelemért felelős főigazgatóságokon) jelöljön ki a kkv-k ügyeivel foglalkozó főigazgató-helyettest, aki szorosan együttműködik a kkv-küldöttel;
8. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság szerint nem minden jogalkotási javaslatban – különösen nemzeti szinten – alkalmazták helyesen és következetesen a kkv-tesztet; felszólítja ezért a tagállamokat és a Bizottságot, hogy biztosítsák, hogy valamennyi új jogszabályt értékeljék a kkv-kra gyakorolt esetleges hatások szempontjából, és hogy a hatásvizsgálatok részeként rendszeresen alkalmazzák a kkv-tesztet; felszólítja továbbá a Bizottságot, hogy készítsen javaslatot a kkv-teszt uniós és nemzeti szinten történő alkalmazásának bevált gyakorlatokon alapuló normáira és minimálkövetelményeire;
9. kiemeli, hogy a hatásvizsgálatokat – köztük a kkv-tesztet – teljesen függetlenül kell elvégezni, és azoknak mindig a lehetséges hatások átgondolt és objektív elemzésén kell alapulniuk; ezért úgy véli, hogy a hatásvizsgálati testület tagjait a Bizottság javaslata alapján az Európai Parlamentnek és Tanácsnak kellene kineveznie, és a tagokat ki kellene vonni a Bizottság elnökének irányítása alól; javasolja, hogy a kkv-teszt megfelelő végrehajtásának felügyelete érdekében a kkv-küldött legyen a hatásvizsgálati testület állandó tagja;
Intelligens szabályozás
10. figyelmeztet a kkv-k számára jelentős akadályt képviselő, továbbra is fennálló bürokratikus és adminisztratív terhekre; üdvözli a Bizottság véleményét, amely szerint a tagállamoknak az irányelvek nemzeti törvényekbe történő átültetése során törekedniük kellene az uniós jogszabályokban előírt követelmények szigorításából fakadó túlszabályozás elkerülésére; úgy véli, hogy a tagállamoknak az európai irányelvek nemzeti jogszabályaikba történő átültetésekor megfeleltetési táblázatokat kellene alkalmazniuk, mivel ezáltal egyértelműen kimutatható lenne, hogy a javaslat mely részei erednek az uniós szabályozásból, és mely részei jelentenek további nemzeti szabályozást;
11. hangsúlyozza az e-kormányzat és a „csak egyszer” elv jelentőségét, amely szerint a tagállamoknak törekedniük kellene az információbekérés többszöri megismétlésének elkerülésére;
12. üdvözli, hogy a Bizottság közleményében újból a kkv-k adminisztratív terhei nemzeti szintű csökkentésének ösztönzésére törekszik, mivel néhány tagállam még nem vezetett be, illetve nem tett eleget a nemzeti csökkentési céloknak; felszólítja a tagállamokat, hogy mutassanak határozottabb politikai elkötelezettséget e célok meghatározása és több elkötelezettséget ezek érvényesítése tekintetében;
13. hangsúlyozza, hogy az adminisztratív terhek annál súlyosabbnak tűnnek, minél kisebb a vállalkozás, ezért kéri, hogy tegyenek különbséget a mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozások között; kiemeli, hogy a mikrovállalkozások (10 főnél kevesebb foglalkoztatott) teszik ki az uniós vállalkozások 91,8%-át, és ezért nagyobb figyelmet és megfelelően rájuk szabott megközelítést érdemelnek;
A pénzügyi eszközökhöz való hozzáférés
14. hangsúlyozza, hogy az innovatív kkv-k ösztönzését célzó sikeres stratégia nem alapulhat az egyre több támogatáson, hanem alapját olyan vállalkozói környezet kialakításának kell nyújtania, amelyben a kkv-k számára nagyobb szabadságot és a források és finanszírozási eszközök valamennyi fajtájához – többek között támogatásokhoz, garanciákhoz és sajáttőke-finanszírozáshoz – jobb hozzáférést biztosítanak; megjegyzi, hogy bizonyos mértékű kudarc az innováció elválaszthatatlan velejárója, és ezért hangsúlyozza, hogy a finanszírozás megszerzéséhez újabb lehetőséget kell biztosítani a tisztességes és egyszer már kudarcot vallott kkv-k számára;
15. kiemelten kéri, hogy az innováció kezdeti szakaszában javítsák a pénzügyi támogatáshoz való hozzáférést indulótőke-finanszírozás vagy részvénybefektetéshez hasonló finanszírozás formájában, valamint az induló vállalkozásoknak és az innovatív kisvállalkozásoknak biztosítsanak jelentősebb sajáttőke- vagy kvázisajáttőke-finanszírozást európai, regionális és helyi szinten; hangsúlyozza, hogy e tekintetben létre kell hozni az európai kockázatitőke-alapot; úgy véli, hogy az Európai Uniónak a kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmuson (RSFF) keresztül ki kell terjesztenie az Európai Beruházási Bank (EBB) által kínált állandó kockázatmegosztásra szolgáló termékek körét;
16. úgy véli, hogy mivel a bankokra vonatkozó új Bázel III követelmények jelentősen befolyásolják a kkv-knak nyújtott banki finanszírozást, a jelenleg előkészítés alatt álló, tőkekövetelményekről szóló IV. irányelv hatáselemzésének részeként kiemelt figyelmet kell fordítani az átfogó kkv-tesztre, valamint európai szinten nagyobb figyelmet kell fordítani az alternatív finanszírozásként biztosítandó garanciarendszerekre;
17. e tekintetben üdvözli, hogy az EBB 1 milliárd eurót bízott az Európai Beruházási Alapra, hogy azt Mezzanine növekedési eszközként a növekedést, az innovációt és a versenyképes kkv-kat célzó beruházási alapokként a nevében Európa-szerte befektesse; ezért kéri e pénzügyi eszközök támogatásának további növelését, mivel ezek segítik az európai versenyképesség alapját nyújtó innováció ösztönzését;
18. határozottan támogatja a versenyképességi és innovációs keretprogramot és annak bizonyított sikerét, és figyelmeztet arra, hogy a program hatékonyságát és rugalmasságát befolyásolhatja, ha a jövőbeni uniós kutatási programba történő várható beolvasztása következtében a szerkezete is megváltozik; kéri, hogy a versenyképességi és innovációs keretprogram maradjon a kkv-knak szóló, önálló és kiemelt program; a kisvállalkozói intézkedéscsomag egyes prioritásainak finanszírozása érdekében a kisvállalkozói intézkedéscsomagra vonatkozó, önálló költségvetési tételt kellene bevezetni a jövőbeni versenyképességi és innovációs keretprogramban;
19. sajnálja, hogy 2009 végére az összesen 21 milliárd eurónak megfelelő értékű pénzügyi támogatás csupán 75%-a volt – közvetítő bankokon keresztül – maradéktalanul elérhető a mintegy 23 millió kkv-ból pusztán 50 000 számára; ezért olyan intézkedéseket követel, amelyek a kifizetési mechanizmust és különösen a közvetítő partnerbankok rendszerét átláthatóbbá, hozzáférhetőbbé és hatékonyabbá teszik a hiányok elkerülése és a teljes 30 milliárd euró 2008 és 2011 közötti folyósításának megvalósítása érdekében;
A piacokhoz való hozzáférés
20. üdvözli egységes piaci intézkedéscsomag elfogadását, amelynek alapját a Monti-jelentéssel összhangban álló, európai parlamenti kezdeményezés nyújtotta; különösen üdvözli azokat a jogalkotási intézkedéseket, amelyek a kkv-k számára biztosítják, hogy maradéktalanul részesüljenek az egységes piac kínálta előnyökből, így például a kockázatitőke-alapokra vonatkozó szabályokat, a felülvizsgált héa-szabályozást és a számviteli irányelvek egyszerűsítését; sürgeti a Tanácsot, hogy határozottan kötelezze el magát az egységes piaci intézkedéscsomag végrehajtása mellett, különös tekintettel a kiemelt intézkedések 2012 végéig történő elfogadására; felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a folyamat során valamennyi intézkedés esetében körültekintően vegyék figyelembe a kkv-k érdekeit;
21. úgy véli, hogy a kkv-k és a közbeszerzők közötti párbeszédet meg kell erősíteni, hogy a szerződések odaítélési eljárásaiban előmozdítsák a kkv-k részvételét; e tekintetben azt javasolja, hogy vizsgálják meg, hogyan segíthetnék a kkv-kat társulások és konzorciumok létrehozásában, hogy a közbeszerzéseken közösen tehessenek ajánlatot; felszólítja a Bizottságot, hogy folytasson hatásvizsgálatot és tanulmányozza az uniós közbeszerzések határértékeinek megemelését, ami lehetővé tenné a kkv-k részvételét olyan eljárásokban is, amelyekre egyébként egyedi előírások vonatkoznak és ezért nem elérhetők számukra; felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogyan lehetne javítani a közbeszerzési felhívások közzétételét Európa-szerte, valamint hogy törölje el azokat az adminisztratív terheket, amelyek megakadályozzák, hogy európai cégek határokon átnyúló közbeszerzésben vegyenek részt; felszólítja a tagállamokat, hogy rendszeresebben alkalmazzák a kkv-k közbeszerzésekhez való hozzáférését elősegítő bevált gyakorlatok európai kódexét;
22. felszólítja a Bizottságot, hogy az európai szabványosítási rendszer korszerűsítésére vonatkozó jövőbeni javaslatokban biztosítsa a kkv-k érdekeinek megfelelő képviseletét az európai szabványügyi testületekben, valamint a kkv-k könnyebb hozzáférését a szabványokhoz;
23. hangsúlyozza, hogy az olyan kezdeményezések, mint a kisvállalkozói kutatási kezdeményezés, kiemelkedő segítséget nyújtanak a közszféra szervei számára abban, hogy kisvállalkozásoktól kutatást és fejlesztést vásároljanak állami szükségleteket kielégítő megoldások létrehozása érdekében és egyben támogatva az innovatív termékek és szolgáltatások fejlesztését;
A kkv-k támogatása
24. megismétli korábbi felhívását, hogy hozzanak létre a kkv-k számára nemzeti információs – fizikai vagy elektronikus – kapcsolattartó pontokat és támogató ügynökségeket, amelyek az „egyablakos rendszer” elvén működve a vállalkozások életciklusa szerint strukturált különféle információforrásokat és támogató szolgáltatásokat tesznek elérhetővé;
25. úgy véli, hogy segíteni kell a kisvállalkozások nemzeti piacokon való versenyképességének növelését azáltal, hogy fokozzák exportképességüket; tájékoztatást kapnak a nemzetközi piacokhoz való hozzáférést és a kkv-k által kínált termékek és szolgáltatások piacra jutását ösztönző programokról és kezdeményezésekről; a két- és többoldalú kereskedelmi tárgyalások során biztosítják a kisvállalkozások érdekeinek megfelelő képviseletét;
Kutatás és innováció
26. további erőfeszítéseket kér a kutatás, a fejlesztés és az innováció finanszírozásának egyszerűsítése, valamint a programok megfelelő irányítása terén különösen a kkv-k érdekében, amint az a kutatási keretprogramok végrehajtásának egyszerűsítéséről szóló, 2010. november 11-i és a következő programozási időszakban a kkv-k finanszírozására szolgáló uniós eszközök felülvizsgálatának gyakorlati vonatkozásairól szóló, 2011. február 16-i európai parlamenti állásfoglalásokban kifejtésre került;
27. üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy a kkv-k számára egyszerűbb adminisztratív és pénzügyi szabályokat, valamint a teljes innovációs ciklusra – ideértve a nem műszaki innovációt is – vonatkozó innovációs kapacitásuk megerősítését célzó, ésszerű eszközöket javasoljon a jövőbeni kutatási és innovációs finanszírozási kereten belül és különösen a hetedik keretprogramot és a versenyképességi és innovációs keretprogramot felváltó programok keretében; emlékezteti a Bizottságot a kkv-k helyi támogatása biztosításának fontosságára például az innovációs központok, a kereskedelmi kamarák, a vállalkozók szervezetei és az innovációs klaszterek bevonása révén;
28. kéri az egységes európai szabadalom elfogadását és fejlesztését, valamint a kkv-k innovációmenedzsmenttel kapcsolatos kapacitásának, a kutatási és innovációs szolgáltatásokhoz, illetve egyéb tudásalapú üzleti szolgáltatásokhoz (üzleti modellezés, kockázatértékelés stb.) való hozzáférésének javítását célzó eszközök és programok (például az „innovációs utalványok”) fejlesztését és európai szintű összehangolását; hangsúlyozottan kiemeli a kkv-k kutatáshoz és fejlesztéshez való hozzáférését elősegítő, egyetemalapú technológiaátadási központok tagállami bevált gyakorlatait; felszólítja a Bizottságot, hogy értékelje e technológiaátadások kutatási központok és vállalkozások, különösen az innovatív kkv-k közötti előmozdítását célzó, európai szabványügyi alap létrehozásának megvalósíthatóságát;
29. felkéri a nemzeti kormányokat, hogy fontolják meg adóügyi ösztönzők bevezetését az induló innovatív kisvállalkozások működésének első éveire;
Készségek, oktatás és szakmai képzés
30. sajnálja, hogy a kisvállalkozói intézkedéscsomag nem fordít kellő figyelmet olyan szociális és munkaerő-piaci kérdésekre, amelyek befolyásolják a vállalkozási kedvet és a kkv-k képességét arra, hogy kihasználják foglalkoztatási potenciáljukat és megfelelő képzettségű munkaerőt alkalmazzanak;
31. elismeri, hogy a növekedés és az innováció legfontosabb mozgatórugói a vállalkozói szellemmel bíró kkv-k; hangsúlyozza, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a vállalkozói szellem fejlesztésére az oktatás és a képzés valamennyi szintjén olyan innovatív módszerek alkalmazása révén, mint valódi minivállalatok létrehozása a középiskolai oktatásban; kiemeli a kisvállalkozások jelenlegi piaci környezetben való sikeréhez szükséges vezetői és számítástechnikai készségek fejlesztése támogatásának fontosságát;
32. felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki és népszerűsítsenek olyan kezdeményezéseket, amelyek jobban támogatják a kkv-k képzési igényeinek számbavételét és előrejelzését elsősorban fenntarthatóbb működésük biztosítása érdekében, valamint hogy a tagállamok bevált gyakorlatai alapján dolgozzanak ki a vállalkozási ismeretek oktatására és a szakmai képzésre vonatkozó stratégiákat;
33. felkéri a Bizottságot, hogy megfelelő források révén biztosítsa a fiatal vállalkozóknak szóló Erasmus programok folyamatosságát, tekintettel az előkészítő intézkedések rendkívül ígéretes eredményeire annak ellenére, hogy a program még nem működik teljes körűen;
A források hatékonysága
34. üdvözli, hogy a Bizottság felismerte, hogy a kkv-k kulcsfontosságú szerepet játszanak az erőforrásokat hatékonyan felhasználó gazdaságra történő áttérésben; úgy véli, hogy értékláncon alapuló megközelítésre van szükség a forráshatékonyság célkitűzéseinek megvalósításához; felkéri ezért a Bizottságot kkv-k által koordinált ágazati projektek és fellépések létrehozására, amelyek célja az érték- és ellátási láncok potenciálisan erőforrás-hatékony innovációinak feltérképezése;
35. üdvözli az ökoinnovációs cselekvési terv elfogadására irányuló bizottsági javaslatot; olyan nagyra törő intézkedéseket követel, amelyek az értéklánc minden szakaszában – ideértve a tervezést is – támogatják a kkv-k ökoinnovációs megoldásainak bevezetését; úgy véli, hogy elengedhetetlen az e terület kezdeményezéseire fordított források növelése többek között a jövőbeni versenyképességi és innovációs keretprogram, valamint a strukturális alapok célzott felhasználása révén; felkéri a Bizottságot, hogy kétévente tegyen jelentést a kkv-k ökoinnovációjának támogatása terén a tagállamok által elért haladásról;
36. felhívja a figyelmet a kkv-kban rejlő energiatakarékossági lehetőségekre, mivel jelenleg a kkv-k csupán 24%-a aktív a környezetre gyakorolt hatások csökkentését célzó fellépésekben; hangsúlyozza, hogy a költséghatékony energiahatékonysági intézkedések végrehajtása elősegítené a kkv-k energiaszámláinak csökkenését és növelné az újraberuházásra való képességüket; meggyőződése, hogy határozottan szükség van a kis- és középvállalkozók alacsony széndioxid-kibocsátással kapcsolatos ismereteinek bővítésére; hangsúlyozza, hogy míg minden kkv-ra jut legalább egy pénzügyi tanácsadó, addig nagyon kevés olyan szakértő létezik, aki a kkv-knak energiatakarékossággal és -hatékonysággal kapcsolatos tanácsokkal szolgálhatna;
37. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.