Plenárisülés-dokumentum
7.9.2011 B7‑00478/2011
ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján
a dohai fejlesztési menetrendről szóló tárgyalások jelenlegi helyzetéről
Vital Moreira
a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság nevében
B7‑00478/2011
Az Európai Parlament állásfoglalása a dohai fejlesztési menetrendről szóló tárgyalások jelenlegi helyzetéről
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 2001. november 14-i dohai miniszteri nyilatkozatára,
– tekintettel a WTO 2005. december 18-i hongkongi miniszteri nyilatkozatára,
– tekintettel a WTO hongkongi miniszteri konferenciáját követő dohai forduló értékeléséről szóló 2006. április 4-i állásfoglalásra[1],
– tekintettel a dohai fejlesztési menetrendről (DDA) szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a 2008. október 9-i[2] és 2009. december 16-i[3] állásfoglalásokra,
– tekintettel a WTO-ról szóló parlamenti konferencia 2011. évi éves ülésének záródokumentumára, amelyet 2011. március 22-én Genfben konszenzussal fogadtak el,
– tekintettel a kereskedelmi tárgyalásokért felelős bizottság 2011. május 31-i és 2011. június 22-i informális üléseire, valamint a tárgyalások elnökei által 2011. április 21-én bemutatott dokumentumokra,
– tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a 2001-ben útjára indított dohai forduló célja új kereskedelmi lehetőségek teremtése, a többoldalú kereskedelem szabályainak szigorítása és a kereskedelmi rendszer jelenlegi egyensúlyhiányának kezelése, továbbá a kereskedelemnek a fenntartható fejlődés szolgálatába való állítása, hangsúlyt helyezve a fejlődő országok, különösen a legkevésbé fejlett országok gazdasági bevonására, abból a meggyőződésből kiindulva, hogy egy igazságosabb és méltányosabb szabályokon alapuló többoldalú rendszer hozzá tud járulni az összes földrész fejlődését szolgáló tisztességes kereskedelem kialakításához,
B. mivel a két- és többoldalú megállapodásokat a nemzetközi ügyek közös eszközrendszere részének kell tekinteni, és mint ilyenek, ezek állandó jellemzői a kiegyensúlyozott és kiegészítő jellegű politikai és kereskedelmi kapcsolatoknak,
C. mivel a dohai forduló lezárására irányuló WTO miniszteri tárgyalások 2008. július végén elakadtak,
D. mivel 2011 elején jól haladtak a tárgyalások, mint ahogy az a tárgyalásokat vezető elnökök 2011. április 21-én bemutatott jelentéseiből is kitűnik, azonban ugyanezekből a jelentésekből az is világossá válik, hogy nagyon nehéz lesz a kereskedelmi tárgyalásokért felelős bizottságban korábban megbeszélteknek megfelelően 2011-ben megállapodásra jutni,
E. mivel a WTO nyolcadik miniszteri konferenciája 2011. december 15–17-én kerül megrendezésre Genfben,
1. ismételten hangsúlyozza a többoldalú kereskedelmi rendszer, valamint a WTO mint a szabályokon alapuló kereskedelmi rendszer garantálója iránti teljes elkötelezettségét; úgy véli, hogy a WTO kulcsszerepet tölt be a globalizáció megfelelőbb kezelése, hasznainak méltányosabb elosztása és a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés terén; ismételten megerősíti teljes körű elkötelezettségét a dohai fejlesztési menetrend kiegyensúlyozott és tisztességes lezárása mellett, ami a szabályokon alapuló és méltányos globális kereskedelmi rendszer jövőjébe vetett politikai bizalom fontos jele lenne;
2. teljes mértékben tisztában van az egységes kötelezettségvállalás elvével kapcsolatos nehézségekkel;
3. sajnálja, hogy a 2011. december 15–17-én Genfben megrendezésre kerülő nyolcadik miniszteri konferencián nem lesz lehetséges megállapodásra jutni a dohai fejlesztési menetrend vitás kérdéseiről; hangsúlyozza, hogy mégis fontos eredményeket felmutatni és kézzelfogható előrelépést elérni, hogy ne ássuk alá a többoldalú kereskedelmi rendszert és annak szabályozó szerepét;
4. ismételten leszögezi, hogy határozottan támogatja, hogy a fejlesztést a dohai fejlesztési menetrend központi kérdéseként kezeljék, és felhívja a WTO-tagokat, hogy mutassanak fel eredményeket a 2001-es dohai miniszteri nyilatkozatban megfogalmazott célok és a WTO 2005-ben Hongkongban tartott miniszteri konferenciáján megfogalmazott kötelezettségvállalások terén; szilárd meggyőződése, hogy a WTO nyolcadik miniszteri konferenciájának legalább a legkevésbé fejlett országoknak kedvező eredményeket kell felmutatnia;
5. úgy ítéli meg, hogy a lehető legkorábban végrehajtandó megállapodásnak a dohai miniszteri nyilatkozat 47. bekezdésének rendelkezéseivel összhangban legalább tartalmaznia kellene egy átfogó csomagot a legkevésbé fejlett és a fejlődő országok számára, amely a következőkből állna:
a) a Hongkongban 2005-ben kötött megállapodás szerint a legkevésbé fejlett országok termékei a vámtarifasorok legalább 97%-a esetében vám- és kvótamentesen juthassanak el a piacokra;
b) a korábbi megállapodásokkal összhangban a pamutra vonatkozó exporttámogatások fejlett országok általi megszüntetése, illetve konkrét kötelezettségvállalások a hazai kereskedelmet torzító, pamutra vonatkozó támogatások gyors és kifejezett csökkentésére;
c) a korábbi megállapodásokkal összhangban biztosított különleges és differenciált bánásmód, ideértve a szolgáltatások alóli mentességet és egy különleges és differenciált ellenőrzési mechanizmust;
d) a legkevésbé fejlett országokból érkező importra vonatkozó továbbfejlesztett preferenciális származási szabályok annak biztosítására, hogy az import átlátható és egyszerű legyen, valamint a termékek piacra jutásának megkönnyítése érdekében;
6. felszólítja valamennyi fejlett és élen járó fejlődő országot, hogy az EU „A fegyvereken kívül mindent” elnevezésű kezdeményezésének példáját követve garantálja a legkevésbé fejlett országok termékeinek teljes mértékben vám- és kvótamentes piacra jutását, mivel a Hongkongban meghozott megállapodásból kimaradt vámtarifasorok között van néhány a szegény országok szempontjából rendkívül fontos termék, ami jelentős mértékben csökkenti a legkevésbé fejlett országok számára biztosított előnyöket;
7. emlékeztet a nemzeti gazdaságok növekedése közötti lényeges különbségekre világszerte, csakúgy, mint a nemzetközi kereskedelmi forgalom terén jelenleg zajló változásra; sürgeti a feltörekvő gazdaságokat, hogy globális gazdasági szereplőként vállalják fel a rájuk háruló felelősséget, és tegyenek fejlettségi szintjükkel és versenyképességükkel arányos engedményeket;
8. ezenkívül úgy véli, hogy a kereskedelem megkönnyítéséről szóló tárgyalásokon eddig elért előrehaladás lehetővé tenné, hogy ezt a területet is belefoglaljuk egy megállapodásba, ugyanis a kereskedelem megkönnyítéséről szóló WTO-szabályok javítása a WTO valamennyi tagországa számára előnyös lenne a jogbiztonság növelése, a kereskedelmi tranzakciók költségeinek csökkentése és a visszaélések megelőzése szempontjából;
9. ismételten hangsúlyozza a környezetbarát termékekhez és technológiákhoz való hozzáférés javításának fontosságát a fenntartható fejlődés célkitűzéseinek elérése érdekében;
10. úgy véli, hogy a dohai fejlesztési menetrend eredeti felépítését és céljait érintő tartós patthelyzet miatt most minden eddiginél fontosabb folytatni a vitát a WTO jövőbeli működéséről és az új többoldalú kereskedelmi rendszer lehetséges reformjáról; felhívja a Bizottságot, hogy kezdeményezzen konzultációt a Parlamenttel a jövőbeli globális kereskedelmi rendszer felépítésére vonatkozó közös látásmódról; sürgeti a WTO-t, hogy – a jelenlegi gazdasági és társadalmi válságra való tekintettel, és még abban az esetben is, ha nem sikerül lezárni a dohai fejlesztési menetrendet– más nemzetközi szervezetekkel karöltve sürgősen és következetesen kezelje azon új globális kihívásokat, amelyekben a kereskedelem szerepet játszik, például az élelmiszerbiztonságot, az energiaügyet, a fenntartható fejlődést és a kereskedelmet célzó támogatást;
11. határozott meggyőződése, hogy a WTO a gazdasági kormányzás globális rendszerének részeként létfontosságú a világ számára; felszólítja a WTO valamennyi tagját, hogy továbbra is járuljon hozzá a WTO átfogó, nagyra törő és kiegyensúlyozott fejlesztéséhez annak érdekében, hogy világszerte biztosítható legyen a gazdasági növekedés, valamint a szegénység felszámolása;
12. hangsúlyozza, hogy elemezni kell, hogy a dohai forduló indulásakor fennálló körülmények megváltozása, különös tekintettel a BRIC-országok világgazdaságban betöltött szerepére, nem lehetetlenítik-e el a dohai forduló eredeti célkitűzéseinek elérését;
13. hangsúlyozza, hogy az élelmiszerárak elmúlt időszakban bekövetkezett ingadozásai szükségessé teszik, hogy a nemzetközi kereskedelem szabályai elősegítsék az élelmiszerbiztonság növelését;
14. sajnálja, hogy számos ország alkalmaz exportkorlátozásokat olyan természeti erőforrások tekintetében, amelyek szűkösen állnak rendelkezésre; szükségesnek tartja, hogy a nemzetközi kereskedelmi szabályok átfogó jelleggel szabályozzák ezeket az exportkorlátozásokat;
15. felhívja a WTO-tagokat, hogy támogassák a WTO és más nemzetközi szervezetek, mint például az ILO, a FAO, az UNCTAD, az UNFCCC és egyéb ENSZ-szervezetek közötti erős intézményi kapcsolatok kiépítését;
16. felhívja a Bizottságot és a Tanácsot annak biztosítására, hogy a Parlamentet szorosan vonják be a 2011. december 15–17-én Genfben megrendezésre kerülő nyolcadik miniszteri konferencia előkészítésébe;
17. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a WTO főigazgatójának.