Plenárisülés-dokumentum
12.9.2011 B7‑0488/2011
ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján
az Európai Uniónak a nem fertőző betegségek megelőzése és ellenőrzése tárgyában megtartandó, magas szintű ENSZ-találkozóra vonatkozó álláspontjáról és kötelezettségvállalásáról
Antonyia Parvanova, Sarah Ludford, Liam Aylward, Frédérique Ries
az ALDE képviselőcsoport nevében
Linda McAvan, Glenis Willmott
az S&D képviselőcsoport nevében
Michèle Rivasi, Raül Romeva i Rueda
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Marina Yannakoudakis, Milan Cabrnoch
az ECR képviselőcsoport nevében
Marisa Matias, Bairbre de Brún, Nikolaos Chountis
a GUE/NGL képviselőcsoport nevében
Az Európai Parlament állásfoglalása az Európai Uniónak a nem fertőző betegségek megelőzése és ellenőrzése tárgyában megtartandó, magas szintű ENSZ-találkozóra vonatkozó álláspontjáról és kötelezettségvállalásáról
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) a nem fertőző betegségek megelőzésére és ellenőrzésére irányuló átfogó stratégiára vonatkozó 2008–2013-as cselekvési tervére[1],
– tekintettel az Egészségügyi Világszervezet 2006. szeptember 11-i állásfoglalására a nem fertőző betegségek megelőzéséről és ellenőrzéséről a WHO európai régiójában[2]
– tekintettel a nem fertőző betegségek megelőzéséről és ellenőrzéséről szóló, 2010. októberi 64/265 sz. ENSZ-határozatra[3],
– tekintettel az egészséges életmódról és a nem fertőző betegségek ellenőrzéséről szóló 2011. áprilisi moszkvai nyilatkozatra[4],
– tekintettel az Egészségügyi Világközgyűlés 2011. májusi állásfoglalására a nem fertőző betegségekről[5],
– tekintettel az ENSZ Főtitkárának a nem fertőző betegségek megelőzéséről és ellenőrzéséről szóló jelentésére[6]
– tekintettel az Egészségügyi Világszervezet a krónikus légzőszervi megbetegedések világméretű felügyeletéről, megelőzéséről és ellenőrzéséről szóló 2008-as jelentésére[7]
– tekintettel a WHO európai régiójának tagállamai által 2011 márciusában elfogadott pármai nyilatkozatra és a cselekvés iránti kötelezettségvállalásra[8],
– tekintettel a WHO 2011-es asztúriai nyilatkozatára[9],
– tekintettel a 2006 novemberében elfogadott, Elhízás Elleni Európai Chartára[10],
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 168. és 179. cikkére,
– tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 35. cikkére,
– tekintettel „Az egészséges táplálkozás és testmozgás előmozdítása: a túlsúlyosság, az elhízás és a krónikus betegségek megelőzésének európai dimenziója” című, 2007. február 1-jei[11] valamint a táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi kérdésekről szóló fehér könyvről szóló, 2008. szeptember 25-i állásfoglalására[12],
– tekintettel a szív- és érrendszeri betegségek leküzdésére irányuló intézkedésekről szóló, 2007. július 12-i állásfoglalására[13], valamint a 2008. április 10-i állásfoglalására a rák elleni küzdelemről a kibővített Európai Unióban[14], és tekintettel a diabéteszről szóló 2006. április 27-i nyilatkozatára[15],
– tekintettel a 2004–2010 közötti időszakra vonatkozó európai környezetvédelmi és egészségügyi cselekvési terv félidős felülvizsgálatáról szóló 2008. szeptember 4-i állásfoglalására,
– tekintettel a hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program megállapításáról szóló 1600/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra[16],
– tekintettel a generációk közötti demográfiai kihívásokról és szolidaritásról szóló 2010. november 11-i,[17] valamint az egészség terén az Európai Unióban mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentéséről szóló 2011. május 6-i állásfoglalására[18] ,
– tekintettel a „Fellépés a rák ellen: európai partnerség” című bizottsági közleményről szóló, 2010. május 6-i állásfoglalására,[19]valamint az „Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás: egy európai fellépési keret felé” című bizottsági fehér könyvről szóló 2010. május 6-i állásfoglalására[20]
– tekintettel a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének elfogadásáról szóló, 2004. június 2-i 2004/513/EK tanácsi határozatra[21],
– tekintettel a Tanácsnak a szív egészségével kapcsolatos, 2004-es következtetéseire[22],
– tekintettel az egészségügyre vonatkozó második közösségi cselekvési program (2008–13) létrehozásáról szóló, 2007. október 23-i 1350/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra[23],
– tekintettel az Európai Közösség kutatási, technológiai fejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló 2006. december 18-i, 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra[24],
– tekintettel a Tanács „A krónikus betegségek innovatív megközelítései a közegészségügyben és az egészségügyi ellátási rendszerekben” című, 2010. december 7-i következtetéseire[25],
– tekintettel a Tanács „A közös értékekről és elvekről az európai uniós egészségügyi rendszerekben” című 2006. június 22-i, valamint „A modern, alkalmazkodásra képes és fenntartható egészségügyi rendszerek felé” című 2011. június 6-i következtetéseire[26],
– tekintettel a Tanácsnak „az Európai Unió globális egészségügy terén betöltött szerepe”című 2010. május 10-i következtetéseire[27],
– tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a WHO szerint az Európában bekövetkező halálesetek 86%-át nem fertőző betegségek okozzák;
B. mivel a négy, leggyakoribb nem fertőző betegség a szív- és érrendszeri betegségek, a légzőszervi betegségek, a rák és a diabétesz;
C. mivel a halálozások legnagyobb részéért szív- és érrendszeri betegségek felelősek, évente több mint kétmillió ember halálát okozva; a leggyakoribb szív- és érrendszeri betegségek a szívkoszorúér-betegség és a stroke, melyek a szív- és érrendszeri betegségek következtében bekövetkezett összes haláleset több mint harmadáért (azaz 741 000 halálesetért), illetve több mint negyedéért (azaz 508 000 halálesetért) felelősek;
D. mivel a rák a második leggyakoribb halálok, és a lakosság 3-4%-át érinti, ami az idősek között 10-15%-ra nő; és mivel az EU-ban évente mintegy 2,45 millió személynél állapítanak meg rákos megbetegedést és 1,23 millió, rákkal összefüggő halálesetet jegyeznek fel; mivel a gyermekkori rákos megbetegedések száma évente több mint 1%-kal nő Európában;
E. mivel a megelőzhető krónikus légzőszervi megbetegedések, így az asztma és a krónikus obstruktív légúti betegség (COPD) milliókat érint Európában;
F. mivel nincsen a diabéteszre átfogó módon irányuló (az 1-es és 2-es típusúra egyaránt vonatkozó), európai uniós szintű stratégia vagy kezdeményezés, holott ez a betegség a becslések szerint több mint 32 millió uniós polgárt érint, és ugyanennyien szenvednek csökkent glükóz-toleranciában, ami nagy valószínűséggel klinikailag kimutatható diabétesszé alakul majd; mivel ezek a számok az elhízás járványszerű elterjedésének, az európai népesség elöregedésének és egyéb, még meghatározásra váró, további kutatást igénylő tényezőknek köszönhetően 2030-ra várhatóan 16%-kal megnövekednek;
G. mivel a krónikus, nem fertőző betegségek többségéért összesen négy kockázati tényező okolható: a dohányzás, a kiegyensúlyozatlan étrend, az alkoholfogyasztás és a mozgáshiány; mivel a környezeti szennyezőanyagoknak való kitettség az ötödik fontos tényezőt képezi;
H. mivel a dohányzás a megelőzhető halálesetek legfőbb oka, és a hosszú távú dohányosoknál akár minden második esetben halált okoz;
I. mivel az alkoholfogyasztás, a helytelen táplálkozás és a mozgáshiány jelentősen megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek, a rák és a diabétesz bizonyos fajtái kialakulásának kockázatát;
J. mivel a testmozgásnak a nem fertőző betegségek megelőzésében játszott szerepét egyre szélesebb körben elismerik;
K. mivel a krónikus nem fertőző betegségek többsége megelőzhető, konkrétan a legfontosabb kockázati tényezők – dohányzás, kiegyensúlyozatlan táplálkozás, mozgáshiány, alkoholfogyasztás és bizonyos vegyi anyagoknak való kitettség – csökkentésével vagy elkerülésével; mivel a hatékony környezeti politika, beleértve a meglévő jogszabályok és szabványok végrehajtását, számos lehetőséget kínál a megelőzésre;
L. mivel a nem fertőző betegségek többsége közös tünetekkel, így krónikus fájdalommal és mentális egészségi problémákkal jár, melyek közvetlenül érintik a betegeket és a betegek életminőségét, és e tünetek vonatkozásában egységes, horizontális megközelítést kellene alkalmazni, hogy az egészségügyi rendszerek költséghatékonyabb módon kezelhessék az említett betegségeket;
M. mivel a betegségek megelőzésére adódó lehetőségek továbbra is kiaknázatlanok, holott bizonyított tény, hogy a nem fertőző betegségek megelőzésére irányuló, a lakosság egészére kiterjedő stratégiák következetesen a költségek csökkentését eredményezik;
N. mivel jelenleg az egészségügyi kiadások 97%-át kezelésre költik, és csupán 3%-át fordítják megelőzésre, és mivel a nem fertőző betegségek kezelésének költségei a diagnosztika és a kezelések szélesebb körű rendelkezésre állásának következtében drámai növekedésnek indultak;
O. mivel a WHO a nem fertőző betegségek számának növekedését járványnak tekinti, és úgy véli, hogy 2030-ra már 52 millió lesz e betegségek áldozatainak száma;
P. mivel a Világgazdasági Fórum és a Harvard School of Public Health által közzétett becslések szerint 2005 és 2030 közötti időszakban a nem fertőző betegségek 25 trillió eurós veszteséget okoznak majd a globális gazdaságnak;
Q. mivel a nem fertőző betegségek gátolhatják az Európa 2020 stratégia megvalósulását és megfoszthatják az embereket az egészséges és produktív élethez való joguktól;
R. mivel az EU-nak központi szerepet kell játszania a globális egészségügyi kihívások megválaszolása terén tett előrelépés felgyorsításában, így az egészségügyre vonatkozó Millenniumi Fejlesztési Célok és a nem fertőző betegségek tekintetében is, ahogyan az az EU globális egészségügy terén betöltött szerepéről szóló tanácsi következtetésekben is szerepel;
S. mivel a születést megelőző körülmények, beleértve a környezetszennyezésnek való kitettséget is, az egészség és jólét számos aspektusa tekintetében az egész életen át kihatnak, különös tekintettel a légzőszervi megbetegedések kialakulásának valószínűségére, és hozzájárulhatnak a rák és a diabétesz kialakulásához;
T. mivel, bár az emberek a korábbi generációkhoz képest átlagosan hosszabb és egészségesebb életet élnek, az EU-nak a lakosság elöregedése és a „legidősebb idősek” jelenségének megjelenése miatt a krónikus betegségek és a multi-morbiditás járványszerű előfordulásával kell számolnia, valamint azzal, hogy ennek következtében veszélybe kerül, illetve nagyobb nyomásnak lesz kitéve a nemzeti egészségügyi rendszerek fenntarthatósága;
U. mivel a társadalmi-gazdasági tényezők szintén jelentős mértékű befolyást gyakorolnak az egészségre, és mind a tagállamok közt, mind az egyes tagállamokon belül egészségügyi egyenlőtlenségek állnak fent;
V. mivel becslések szerint az európai egészségügyben a munkaerő – így az orvosok, ápolók, fogorvosok, gyógyszerészek és gyógytornászok – hiánya 2020-ra eléri az 1 millió főt;
W. mivel a társadalmi és környezeti tényezőket egyértelműen az egészséget meghatározó tényezőkként kell azonosítani, tekintettel arra, hogy például a beltéri légszennyezés évente 1,6 millió ember halálát okozza, s így súlyos környezeti közegészségügyi veszélyt jelent Európában, és jelentősen csökkenti a várható élettartamot és a termelékenységet;
X. mivel az európai polgárokat aggasztja a környezet egészségükre gyakorolt lehetséges hatása, különösen a veszélyes vegyi anyagok potenciális hatása; mivel például a finom részecskék által okozott szennyezést a 27 uniós tagállamban évente összesen bekövetkező több mint 455 000, a szív és a légzőszervek megbetegedése miatti halálesettel hozzák összefüggésbe;
1. olyan szilárd politikai elkötelezettséget kér az Európai Bizottságtól és az uniós tagállamoktól, amely tükrözi a nem fertőző betegségek világméretű terjedése által okozott helyzet súlyosságát és jelentőségét;
2. sürgeti az EU-t, hogy támogassa a nem fertőző betegségek által okozott megelőzhető mortalitás csökkentésének ambiciózus célkitűzését, így azt a WHO által meghatározott célt is, amely 2025-re nemzeti halálozási aránynak a 2010-es arányhoz mért 25%-os csökkentését irányozza elő;
3. kéri az EU-t és az uniós tagállamokat, hogy támogassák az alábbi öt, kulcsfontosságú kötelezettségvállalást, és illesszék be azokat a nem fertőző betegségekkel kapcsolatos, 2011 szeptemberében sorra kerülő, magas szintű ENSZ-találkozó résztvevői által kiadandó politikai nyilatkozatba:
- 2025-re a nem fertőző betegségek által okozott megelőzhető mortalitás arányának 25%-os csökkentése, ahogyan az a WHO javaslatában szerepel,
- a költséghatékony és költségmegtakarítást eredményező beavatkozások végrehajtása, beleértve a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének gyorsabb végrehajtását, a só, a cukor, a telített zsír és a transzzsír fogyasztásának a lakosság egészét érintő csökkentését, az alkoholfogyasztás széleskörű csökkentését, és a testmozgáshoz való széleskörű hozzáférés ösztönzését, valamint a környezetszennyezésnek való kitettségnek a lakosság egészét érintő csökkentését,
- a nem fertőző betegségek által okozott mortalitás tendenciáinak és az e betegségeket elősegítő közös kockázati tényezők nyomon követése,
- globális és nemzeti elszámolási mechanizmusok létrehozása valamennyi kulcsfontosságú érdekelt fél tekintetében,
- 2012-ben magas szintű partnerség létrehozása az ajánlások végrehajtásának előmozdítása, valamint egy, a kötelezettségvállalások megvalósítása mértékének áttekintésére irányuló, magas szintű találkozó 2014-ben való megrendezésének ösztönzése érdekében;
4. felhívja az EU-t és tagállamait, hogy aktívan hajtsák végre a magas szintű csúcstalálkozót követően kiadandó politikai nyilatkozatot, és a nem fertőző betegségekkel kapcsolatos kihívások megoldása érdekében vonják be a munkába az összes érintett uniós ügynökséget és intézményt;
5. felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy fokozzák a leggyakoribb nem fertőző betegségek – azaz a szív- és érrendszeri betegségek, a légzőszervi betegségek, a rák és a diabétesz – elsődleges megelőzésére, kutatására, korai diagnosztizálására és kezelésére irányuló erőfeszítéseiket, beleértve az olyan személyek korai azonosítását is, akik fokozottan ki vannak téve e betegségek kockázatának, illetve az e betegségek által okozott elhalálozás veszélyének;
6. hangsúlyozza, hogy a hosszú távú betegségek esetében olyan, integrált és holisztikus, betegközpontú megközelítésre van szükség, amely magában foglalja a megelőzést és az egészség elősegítését, a korai diagnózist, a nyomon követést és az oktatást, valamint a kórházi ápolást és a közösségi ellátást is;
7. kéri a nem fertőző betegségek megelőzésére irányuló stratégiák fiatal kortól kezdődő alkalmazását;
8. megjegyzi, hogy a nem fertőző betegségekkel összefüggésbe hozott viselkedési, társadalmi, gazdasági és környezeti tényezők kezelésére irányuló szakpolitikákat gyorsan és teljes körűen végre kell hajtani e betegségek leghatékonyabb módon történő leküzdése, illetve az életminőség javítása és az egyenlőség egészségügy terén való érvényesítése érdekében;
9. elismeri, hogy az előrehaladott krónikus betegségek ellátását célzó ápolási modellek helyett a nem fertőző betegségek korai stádiumában lévő betegek kezelését kell középpontba állítani, melynek végső célja nem csupán a betegségek kezelése, hanem a krónikus betegségekben szenvedők prognózisának javítása is;
10. üdvözli, hogy az előző uniós elnökségek hangsúlyt helyeztek a krónikus, nem fertőző betegségek megelőzésére és ellenőrzésére, így például a spanyol elnökség kiemelten foglalkozott a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, a lengyel elnökség pedig konferenciákat rendezett „Gyermekkori krónikus légzőszervi megbetegedések” illetve „Szolidaritás az egészségügyben – az uniós tagállamok közti különbségek felszámolása” címmel;
11. kéri a leggyakoribb nem fertőző betegségekre vonatkozó egyértelmű protokollok és kutatási eredményeken alapuló iránymutatások kialakítását annak biztosítása érdekében, hogy az egészségügyi dolgozók – köztük a szakorvosok, az alapellátást biztosító orvosok és szakápolók – megfelelően kezeljék és lássák el a betegeket;
12. hangsúlyozza, hogy valamennyi szinten szükség van a krónikus betegségekkel kapcsolatos kutatásra és oktatásra, különösen a négy leggyakoribb nem fertőző betegség tekintetében, továbbá a kockázati tényezők csökkentése, általában a közegészségügyi beavatkozások, valamint a szennyezés forrásai és az egészségre gyakorolt hatások közti kölcsönhatások vonatkozásában, s ennek során a megfelelő forrásokkal rendelkező régiók és országok között multidiszciplináris együttműködést kell kialakítani a nem fertőző betegségek kiemelt kutatásában;
13. határozottan felhívja a tagállamokat, hogy tartsák be az EU levegőminőségi előírásait, és hajtsák végre a WHO beltéri és kültéri levegőre vonatkozó levegőminőségi iránymutatásait és a 2010-es pármai nyilatkozatot és a cselekvés iránti kötelezettségvállalást, amely szükségesnek tartja az éghajlatváltozás egészségügyi hatásainak kezelését;
14. hangsúlyozza a dohánytermékekre vonatkozó irányelv azonnali és hatékony felülvizsgálatát;
15. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EU és az uniós tagállamok a nem fertőző betegségekkel kapcsolatos célkitűzések végrehajtása és a közegészségügyi, társadalmi és gazdasági kihívások megoldása érdekében még inkább beépítsék a megelőzést és a kockázati tényezők csökkentését az érintett jogalkotási és politikai területekbe és különösen környezeti, fogyasztóvédelmi és élelmiszerpolitikáikba;
16. elismeri, hogy az EUMSZ 168. cikke értelmében az egészségüggyel kapcsolatos intézkedések elsősorban tagállami hatáskörbe tartoznak, ugyanakkor hangsúlyozza egy a krónikus, nem fertőző betegségekkel kapcsolatos, az Európai Unió Tanácsának ajánlásai által követett uniós stratégia létrehozásának fontosságát, mely ajánlások külön szakaszokban foglalkoznak a négy, leggyakrabban előforduló, nem fertőző betegséggel, figyelembe véve a nemek sajátosságait is, együttműködve az érdekelt felekkel, köztük a betegekkel és az egészségügyi szakemberekkel;
17. kéri, hogy a tagállamok legkésőbb 2013-ig hozzanak létre a nem fertőző betegségekkel kapcsolatos nemzeti terveket, különösen a négy legfőbb nem fertőző betegség tekintetében, és ehhez rendeljenek a nem fertőző betegségek által jelentett tehertétellel arányos forrásokat, továbbá hozzanak létre globális, magas szintű koordinációs mechanizmust az ilyen betegségekkel kapcsolatos intézkedések kivitelezésére;
18. megjegyzi, hogy a fent említett nemzeti tervek végrehajtása a hatékonyabb megelőzéssel, diagnózissal és a nem fertőző betegségek kezelésével együtt jelentősen csökkenthetné az e betegségek képezte terheket, és így pozitívan hozzájárulhatna a nemzeti egészségügyi rendszerek fenntarthatóságának megőrzéséhez;
19. felhívja a Bizottságot, hogy folyamatosan kövesse nyomon a nem fertőző betegségekre vonatkozó nemzeti tervek tagállami végrehajtása terén elért előrelépéseket az Unió egészében, és jelentésben számoljon be ennek eredményeiről, különösen a négy leggyakrabban előforduló nem fertőző betegség esetében, kihangsúlyozva a megelőzés, az észlelés, a betegségek kezelése és a kutatás terén elért eredményeket;
20. felhívja a tagállamokat, hogy a nem fertőző betegségek által jelentett terhek hatékonyabb csökkentése érdekében intézkedjenek az egészségügyi rendszerekben képzett és ténylegesen alkalmazott egészségügyi személyzet számának növelése érdekében;
21. hangsúlyozza, hogy következetességre és közös megközelítésre van szükség az ENSZ politikai nyilatkozata és az Európai Tanács és az Európai Bizottság folyamatban lévő intézkedései között (ti. a krónikus betegségekkel kapcsolatban igényelt gondolkodási folyamat);
22. kéri a Bizottságot, hogy fontolja meg és értékelje az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) hatásköre kiterjesztésének lehetőségét, hogy az a nem fertőző betegségeket is magában foglalja, valamint fontolja meg a Központ a nem fertőző betegségekre irányuló adatok gyűjtésére, illetve az ilyen betegségekre vonatkozó ajánlások kidolgozására szolgáló központként való használatát, ezáltal a politikaformálók, kutatók és orvosok rendelkezésére bocsátva a nem fertőző betegségekkel kapcsolatos legjobb, részletes gyakorlatokat, illetve bővebb ismereteket;
23. hangsúlyozza, hogy prioritásokat kell megállapítani a központi adatgyűjtés tekintetében, olyan, összehasonlítható adatok kinyerése céljából, amelyek az EU egészében lehetővé teszik a hatékonyabb tervezést, valamint jobb ajánlások megfogalmazását;
24. kéri, hogy 2014-ig kerüljön sor az ENSZ politikai nyilatkozata végrehajtásának átfogó felülvizsgálatára;
25. felhívja a tagállamokat és a Bizottságot annak biztosítására, hogy a 2011. szeptember 19-én és 20-án megrendezendő ENSZ-találkozón magas szintű küldöttség ismertesse az EU ambiciózus és összehangolt álláspontját;
26. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének/a Bizottság alelnökének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európai Unió ENSZ-hez delegált nagykövetének, az ENSZ főtitkárának és a WHO főigazgatójának.