Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló intézményközi megállapodásra

HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

–   tekintettel az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 20-i, az európai globalizációs alkalmazkodási alap létrehozásáról szóló 1927/2006/EK rendeletére

HL L 406., 2006.12.30., 1.o.

–   tekintettel az európai globalizációs alkalmazkodási alap létrehozásáról szóló 1927/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. június 18-i 546/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre

HL L 167., 2009.6.9, 26.o.

–   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre

HL L 248., 2009.6.9, 1.o.

–   tekintettel az „Európa 2020 stratégia költségvetéséről” szóló bizottsági közleményre (COM(2011)0500),

–   tekintettel a Bizottságnak az EGAA tevékenységeiről szóló éves jelentésére,

–   tekintettel a Bizottság 2011 januárjában és márciusában a tagállamokkal és a szociális partnerek képviselőivel tartott, az érdekelt felek számára rendezett, az EGAA jövőjéről szóló konferenciáira,

–   tekintettel az EGAA 2007. januártól történt mobilizálásáról szóló állásfoglalásaira, ideértve a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság (EMPL) erre vonatkozó kérelmekről szóló észrevételeit is,

–   tekintettel az európai globalizációs alkalmazkodási alap finanszírozásáról és működéséről szóló, 2010. szeptember 7-i állásfoglalására

P7_TA(2010)0303.

–   tekintettel a „Befektetés a jövőbe: új többéves pénzügyi keret (MFF) a versenyképes, fenntartható és befogadó Európáért” című 2011. június 8-i állásfoglalására

P7_TA(2011)0266.

–   tekintettel az EMPL bizottság különleges munkacsoportjának az EGAA-ról szóló véleményére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel a munkaerőpiacra történő visszajuttatás elősegítése érdekében az EGAA támogatását célzó intézkedések életbe léptek azon munkavállalók számára, akiket a leginkább érintenek a globalizáció vagy a pénzügyi és gazdasági válság miatti tömeges elbocsátások az Európai Unióban;

B.  mivel az esetek túlnyomó többségében az EGAA-t a pénzügyi és gazdasági válság okozta elbocsátások miatt vették igénybe;

C. mivel a Bizottság 2013 végéig javasolja az átmeneti eltérés kiterjesztését, amely lehetővé teszi, hogy az EGAA-t a globális pénzügyi és gazdasági válság következtében munkanélkülivé vált munkavállalók támogatására használják;

D. mivel az EGAA-t a tömeges elbocsátások esetén történő gyors beavatkozás eszközeként hozták létre annak érdekében, hogy megelőzzék a hosszú távú munkanélküliséget nehéz munkaerő-piaci feltételek között; mivel az EGAA eredeti célja eszközként a jelentős számú – egy adott ágazatban és régióban nagyvállalatoknál vagy kis- és középvállalkozásokban tevékenykedő – munkavállalók elbocsátásából eredő sürgető és előre nem látható munkaerő-piaci problémák rövid időn belüli mérséklése volt; egyúttal ismételten kijelenti, hogy a foglalkoztatási és foglalkoztathatósági arány növelését célzó, hosszú távú Európa 2020 célkitűzéseket az Európai Szociális Alap (ESZA) támogatja;

E.  mivel az EGAA igénybevételére vonatkozó hosszas eljárást az idevonatkozó rendelet jelentős hiányosságaként azonosították;

F.  mivel egyes tagállamok küzdöttek az EGAA igénybevételével, mivel nehézséget okozott nemzeti szintű finanszírozást találni;

G. mivel az EGAA hozzájárult olyan kísérleti innovációs intézkedésekhez, amelyek előmozdítják a munkavállalók foglalkoztathatóságát;

H. mivel a jelenlegi EGAA-ról szóló rendelet elég rugalmasnak mutatkozott arra, hogy lehetővé tegye alkalmazását különböző munkaerő-piaci rendszerekben és helyzetekben az Európai Unió területén;

I.   mivel az EGAA kiegészítő támogatásokat adott képzések és átképzések során, valamint kiegészítő intézkedéseket finanszírozott azok számára, akiket az ESZA is finanszírozott;

1.  emlékeztet rá, hogy az EGAA-t azzal a céllal hozták létre, hogy bizonyítsák, hogy az Unió szolidáris a globalizáció következtében tömegesen elbocsátott munkavállalókkal, továbbá hogy 2009-ben ezt – a helyreállítási terv részeként – kiterjesztették a pénzügyi és gazdasági válság miatt bekövetkezett elbocsátások fedezésére;

2.  elismeri, hogy az EGAA gyors intervenciós eszközként hozzáadott értéket jelent, amelynek jól behatárolt feladata az, hogy aktív munkaerő-piaci intézkedések társfinanszírozása révén a munkájukat elvesztő munkavállalók munkaerőpiacra való újbóli belépését elősegítse; hangsúlyozza továbbá, hogy a jövőben a fenntartható munkaerő-piaci politikákra kell koncentrálni; ösztönzi a tagállamokat, hogy az uniós célkitűzések megvalósítása és az új ismeretek – ideértve az új, fenntartható, magas színvonalú környezetbarát munkahelyek – népszerűsítése érdekében használják az európai globalizációs alkalmazkodási alapot;

3.  örömét fejezi ki amiatt, hogy az EGAA képes volt támogatást nyújtani valamennyi elbocsátott munkavállaló körülbelül 10 százalékának a 2009–2010-es időszak alatt az Európai Unióban, továbbá megjegyzi, hogy az EGAA által megcélzott munkavállalók 40 százaléka sikeresen visszailleszkedett a munkaerő-piacra 2009-ben a pénzügyi és gazdasági válság munkaerő-piacra gyakorolt negatív hatásainak ellenére;

4.  támogatja az Európai Bizottság javaslatát, miszerint továbbra is folytatják az EGAA folyósítását a jelenlegi többéves pénzügyi kereten felül, illetve sürgős pontosítást kér a mezőgazdasági termelők és azok helyzetének tekintetében, akiknek határozott időre szóló szerződése van;

5.  felszólít az EGAA megújítására egy, a szükséges átalakítással kapcsolatos európai kerettel történő szoros összekapcsolás révén az átmenet előkészítése és kezelése érdekében;

6.  úgy véli, hogy a legnagyobb hozzáadott érték, amelyet egy megújított EGAA tudna nyújtani, a munkavállalók képzésének és átképzésének hatékony támogatása lenne a munkaerő-piacra történő újbóli beilleszkedés terén a vállalatok előre nem látható szerkezeti átalakításából vagy a szakmák hibás párosítását létrehozó, illetve fokozó ágazatokból származó nehéz munkaerő-piaci helyzetekben; hangsúlyozza, hogy egy ilyen eszköz értékes kiegészítést nyújtana az olyan ESZA által finanszírozott intézkedésekhez, amelyeknek elsődleges célja a globális kihívásokhoz való alkalmazkodás a fenntartható gazdasági fejlődés terén; továbbá hangsúlyozza, hogy egyrészről ez az eszköz biztosítaná az Unió szolidaritását a szerkezetátalakítás által hátrányosan érintett munkavállalókkal, másrészről valamennyi tagállam részesülhetne az időben történő, célzott és helyzethez igazított beavatkozásból a hosszú távú munkanélküliség megelőzése érdekében;

7.  véleménye szerint az EGAA hatékonyabb és gyorsabb igénybevételét lehetővé tevő, gyorsabb beavatkozási intervenciós eljárások bevezetése a jövő fő kihívása;

8.  figyelembe veszi a Bizottság azon erőfeszítéseit, hogy életképes megoldásokat terjesszen elő a kérelmezési és igénybevételi eljárás hosszának legfeljebb – a jelentkezési határidőtől kezdve a pénzösszeg érintett tagállamba történő utalásáig számított – hat hónapra történő csökkentése céljából az EGAA számára jelenleg meghatározott törvényi és költségvetési eljárásokkal összhangban; megjegyzi azonban, hogy nem tapasztalt előrelépést abban a 4 évben, amikor az EGAA-t működésbe hozták, és sürgeti a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel a működését az intézkedések előrehozásával hatásköre keretein belül, anélkül, hogy háttérbe szorítanák azokat a tagállamokat, amelyek költségvetési nehézségekkel küzdenek;

9.  ezért javasolja, hogy közösségi eszközként hozzanak létre egy saját költségvetési tételt az EGAA számára annak érdekében, hogy egy gyorsabb és hatékonyabb eljárást dolgozzanak ki, amely lehetővé teszi, hogy előleget fizessenek a kérelmező tagállamoknak a kérelmezés regisztrálásától számított két hónapon belül;

10. ösztönzi, hogy a jövőbeli EGAA fokozottan koncentráljon az innovációra az Európa 2020 stratégia célkitűzéseivel összhangban, továbbá kéri a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatokat, amelyek által jelentős munkahelymegszűnéshez vezető helyi, regionális és nemzeti válságot is figyelembe lehetne venni az EGAA keretében;

11. hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak kell azt biztosítania, hogy az elfogadott intézkedések következetesek és összeegyeztethetőek legyenek az Európa 2020 stratégia célkitűzéseivel, továbbá technikai támogatási költségvetése egy részét arra használja, hogy ösztönzi és terjeszti a legjobb gyakorlatokat, valamint a kölcsönös tanulást a tagállamok között;

12. sürgeti a Bizottságot, hogy biztosítson összhangot az EGAA beavatkozásai és a vállalatokat, valamint ágazatokat célzó intézkedések között az uniós versenyszabályzatok és iparpolitika területén;

13. javításokra szólít fel a jövőbeli EGAA rendeletben annak biztosítására, hogy az EGAA ne okozzon morális kockázatokat a multinacionális vállalatok számára;

14. hangsúlyozza, hogy nagy mértékben be kell vonni a szociális partnereket és a helyi hatóságokat a kérelmezési eljárásba, és elsősorban az összehangolt intézkedéscsomag kialakításába; újólag megerősíti, hogy a szociális partnereknek részt kell venniük a végrehajtás ellenőrzésében és a munkavállalók tekintetében elért eredmények értékelésében;

15. sürgeti a Bizottságot, hogy vizsgálja meg azokat a módokat, amelyekkel biztosítani tudná, hogy a nettó nyereséggel rendelkező multinacionális vállalatok ne használják közvetetten az EGAA pénzügyi eszközeit a társadalmilag felelős szerkezetváltási költségek csökkentésére, valamint arra, hogy kibújjanak a felelősség alól;

16. sürgeti a Bizottságot, hogy állapítsa meg azokat az okokat, amelyek miatt egyes tagállamok még nem éltek az EGAA-val, habár történtek tömeges elbocsátások, továbbá javasoljon megfelelő megoldásokat annak érdekében, hogy az EGAA-finanszírozás elosztása összhangban legyen a gazdasági, társadalmi és területi kohézió, valamint a tagállamok közötti szolidaritás előmozdításának uniós célkitűzésével (az EUSZ 3. cikke);

17. ragaszkodik ahhoz, hogy az EGAA továbbra is csak olyan aktív munkaerő-piaci intézkedéseket finanszírozzon, amelyek kiegészítik a saját nemzeti jogszabályok rendelkezései szerint előírt intézkedéseket tömeges elbocsátások esetén; továbbá javasolja, hogy a jövőben az EGAA által nyújtott támogatásokat szintén az EGAA által támogatott képzési vagy átképzési intézkedésekhez kapcsolják, valamint, hogy ne lehessen a nemzeti jog, a közösségi jog vagy a kollektív szerződések alapján nyújtott támogatásokat EGAA-támogatással kiváltani;

18. javasolja továbbá, hogy az EGAA társfinanszírozási rátáját hangolják össze a strukturális alapokra vonatkozó rátával az érintett tagállamban;

19. kéri, hogy a kérelmek nyújtsanak tájékoztatást társfinanszírozási forrásokkal kapcsolatban;

20. sürgeti a Bizottságot, hogy szigorúbban kövesse nyomon a végrehajtási folyamatot annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedések eredménye valamennyi munkavállaló számára egyaránt kedvező legyen, valamint, hogy készítse el a legjobb gyakorlatok és modellek adatbázisát;

21. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak.