Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Tanács elé terjesztett bizottsági javaslatra (COM(2009)0189) és az EK-Szerződés 37. cikkére, amely alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7‑0010/2009),

–   tekintettel „A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének a folyamatban lévő intézményközi döntéshozatali eljárásokra gyakorolt hatásai” című, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett bizottsági közleményére (COM(2009)0665),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére,

–   tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2010. március 17-i véleményére

HL C 354., 2010.12.28., 68. o.

–   tekintettel az atlanti-óceáni fattyúmakréla nyugati állományára és annak halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló .../2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása érdekében első olvasatban 2010. november 23-án elfogadott álláspontjára (COM(2009)0189 – C7-0010/2009 – 2009/0057(COD),

–   tekintettel a közös halászati politika reformjáról szóló zöld könyvről szóló 2010. február 25-i állásfoglalására (P7_TA (2010)0039),

–   tekintettel a közös halászati politikáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló közelmúltbeli bizottsági javaslatra (COM(2011)425),

–   tekintettel az atlanti-óceáni fattyúmakréla nyugati állományára és annak halászatára vonatkozó többéves tervre irányuló javaslat jelenlegi állásáról szóló, a Bizottsághoz és a Tanácshoz intézett szóbeli választ igénylő kérdésekre (B7-0023/2011, B7-0024/2011),

–   tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére,

A. mivel az ENSZ 2002-ben Johannesburgban tartott világ-csúcstalálkozóján elfogadott végrehajtási terv értelmében az Európai Unió többek között köteles a halállományokat a legnagyobb fenntartható hozamot biztosító szinten tartani vagy arra visszaállítani, szem előtt tartva, hogy a megcsappant állományok esetében ezt a célt sürgősen, lehetőség szerint 2015-ig el kell érni;

B.  mivel a halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendelet 2. cikke értelmében a közös halászati politika az élővízi erőforrások fenntartható gazdasági, környezeti és társadalmi feltételeket teremtő kiaknázásának biztosítását célozza;

C. mivel gazdasági értelemben az uniós vizekben élő legjelentősebb fattyúmakréla-állomány a nyugati;

D. mivel 2009 áprilisában a Bizottság állománygazdálkodási tervet terjesztett elő (COM(2009)189) a nyílt tengeri állományokkal foglalkozó regionális tanácsadó testület előkészítő munkája, valamint a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) és a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) tanácsai alapján;

E.  mivel a többéves tervek a KHP sarokkövének és az állománymegőrzés alapvető eszközeinek számítanak, melyek tartalmazzák a KHP céljainak eléréséhez szükséges általános rendelkezéseket, ezért ezeket a rendes jogalkotási eljárás keretében kell elfogadni az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdésével összhangban;

F.  mivel a nyugati fattyúmakréla-állománnyal kapcsolatos biológiai információk nem elegendőek az állomány teljes felméréséhez; mivel ugyanakkor a HTMGB szakvéleménye szerint az ikrabőség alakulására épülő, lehalászást korlátozó szabály lehetővé tenné a fenntartható állománygazdálkodást; mivel a lehalászást korlátozó szabályt egyfelől a szokásos állománymegújulás mellett javasolható elővigyázatos megközelítés, másfelől az előzőleg alkalmazott teljes kifogható mennyiségeknek egy olyan tényezővel való kiigazítása alapján kell meghatározni, amely az ikrabőség alapján tükrözi az állomány méretének alakulását;

G. mivel a halászati lehetőségek megállapítása és tagállamok közötti elosztása a közös halászati politika keretein belül közvetlenül kihat a tagállamok – különösen a part menti kisüzemi halászatban érdekelt – halászflottáinak társadalmi-gazdasági helyzetére;

H. mivel a Tanács nem tarthatja fenn magának a jogot, hogy egyoldalúan fogadja el a javaslatban meghatározott, a teljes kifogható mennyiségek megállapítására szolgáló paramétereket, lévén, hogy ezek a javasolt hosszú távú terv kulcselemei;

I.   mivel a Parlament az első olvasatban elfogadott álláspontjában – a tudományosan megalapozott lehalászási szabályokkal összhangban – bizonyos mozgásteret hagyott a Tanácsnak a teljes kifogható mennyiség kiszámításának módját illetően, hogy elősegítse a kompromisszum létrejöttét, továbbá ösztönözze a jelen jogalkotási javaslat építő és pozitív megközelítését;

J.   mivel a lehalászási szabály részét képező biológiai hivatkozások és paraméterek a legújabb tudományos ajánlásokat tükrözik, és a Bizottságot az EUMSZ 290. cikkével összhangban fel kell jogosítani felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a lehalászási szabályba beépített egyes biológiai hivatkozások és paraméterek módosítása tekintetében a változásokra való gyors reagálás érdekében;

1.  hangsúlyozza, hogy a terv célja olyan szinten tartani a fattyúmakréla nyugati állományának biomasszáját, amely biztosítja fenntartható kiaknázását és legmagasabb hosszú távú hozamát;

2.  úgy véli, hogy a lehalászást korlátozó szabályt egyfelől a javasolt elővigyázatos megközelítés, másfelől az előzőleg alkalmazott teljes kifogható mennyiségeknek egy olyan tényezővel való kiigazítása alapján kell meghatározni, amely az ikrabőség alapján tükrözi az állomány méretének közelmúltbeli alakulását;

3.  hangsúlyozza, hogy a lehalászást korlátozó szabályok a többéves tervek alapelemei, melyekről a rendes jogalkotási eljárás keretében kell határozni;

4.  hangsúlyozza, hogy a halállományok megőrzése érdekében kulcsfontosságú lenne a lehető legtöbb halállomány tekintetében hosszú távú állománygazdálkodási tervvel rendelkezni, amint azt a Bizottság is kiemelte a megújult közös halászati politikáról szóló javaslatában;

5.  hangsúlyozza, hogy meg kell szüntetni a jelenlegi intézményi patthelyzetet a fenntartható halállomány kialakulásának elősegítése, valamint annak lehetővé tétele érdekében, hogy a halászatban érdekelt szereplők jobban tudják előzetesen tervezni tevékenységeiket;

6.  sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen több kezdeményezést a három intézmény közötti, az egyes intézmények döntéshozatalban betöltött szerepének egyértelművé tételére és a többéves állománygazdálkodási tervek jövőbeli felépítésének megvitatására irányuló politikai párbeszéd előmozdítása érdekében;

7.  sürgeti a Bizottságot, hogy a számos alkalommal hozzá intézett felhívásoknak és általa tett ígéreteknek megfelelően gyors fellépéssel előzze meg a jövőbeli többéves állománygazdálkodási tervekkel kapcsolatban esetlegesen kialakuló hasonló intézményi patthelyzeteket;

8.  sürgeti a Tanácsot, hogy terjessze elő az atlanti-óceáni fattyúmakréla nyugati állományára vonatkozó többéves tervvel kapcsolatos álláspontját, hogy a Parlament megkezdhesse annak második olvasatbeli tárgyalását, és mielőbb továbblépésre kerüljön sor az ügyben;

9.  utasítja elnökét, hogy ezt az állásfoglalást tájékoztatás céljából továbbítsa a Tanácsnak és a Bizottságnak.