Plenárisülés-dokumentum
3.7.2012 B7‑0407/2012
ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
benyújtva a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján
A 2012. június 28-i és 29-i Európai Tanács következtetéseiről
( 2011/2923(RSP) )
Gabriele Zimmer
a GUE/NGL képviselőcsoport nevében
Az Európai Parlament állásfoglalása a 2012. június 28-i és 29-i Európai Tanács következtetéseiről
( 2011/2923(RSP) )
Az Európai Parlament,
– tekintettel a 2012. június 28-i és 29-i Európai Tanács következtetéseire,
– tekintettel az Európai Bizottság 2012. május 30-i országspecifikus ajánlásaira,
– tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a jelenlegi gazdasági és szociális válság okozója az Európai Unió neoliberális politikája, amely támogatja a deregularizált pénzpiacokat, a liberalizált termék- és szolgáltatási piacokat, a gazdaság növekvő financializációját, az állami beruházások csökkentését és a munkaerőpiac növekvő deregularizációját,
B. mivel az EU válságellenes intézkedései el fogják mélyíteni a globális kapitalista válságot,
C. mivel a pénzügyi intézetek korábban példa nélküli megmentése a veszteségek kiterjedt államosításához és magas szintű államadósságokhoz vezetett,
D. mivel a Tanács által a helyzet orvoslására tett kezdeményezések kudarcot vallottak, mivel a megszorító intézkedések jelentősen súlyosbították a gazdasági és társadalmi válságot, ami kiterjedt szegénységet, munkanélküliséget és a foglalkoztatási struktúrák bizonytalanná tételét eredményezte,
E. mivel a demokratikus struktúrák súlyos károkat szenvedtek a trojka által előírt megszorításokra és az úgynevezett „piaci fegyelemre” irányuló fokozott figyelem következtében,
F. mivel a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek jelentős mértékben nőttek a bérektől a tőke felé irányuló folyamatos újraelosztás miatt,
1. ismételten hangot ad kritikájának a kudarcba fulladt uniós megszorítási politika kapcsán, és támogat minden ellentétes irányú lépést, úgy ítéli meg, hogy a Tanács által javasolt intézkedések teljességgel alkalmatlanok a válság megoldására és arra, hogy az EU tagállamait az állampolgárok érdekeit szem előtt tartó, demokratikus és befogadó társadalmakká alakítsák;
2. ragaszkodik ahhoz, hogy a költségvetési tervezés és ellenőrzés ténylegesen az EU-tagállamok demokratikusan megválasztott parlamentjeinek és kormányainak feladata legyen;
3. megállapítja, hogy a Tanács továbbra is ragaszkodik a gazdasági irányítási csomagokban – azaz a hatos és a kettes csomagban – előírt, kudarcot vallott politikákhoz;
4. sajnálatát fejezi ki, hogy az európai szemeszter keretében tett országspecifikus ajánlásokat elfogadták, határozottan ellenzi az európai szemeszter folyamatát és a kapcsolódó makrogazdasági ajánlásokat, komolyan aggódik, hogy ezen ajánlások végrehajtása tovább mélyíti a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségeket, mivel a javasolt intézkedések különösen társadalmunk legkiszolgáltatottabb rétegeire fognak kedvezőtlen hatást kifejteni;
5. ismételten követeli az államadósságok feltétel nélküli törlését, illetve az Európai Központi Bank közvetlen beavatkozását az elsődleges kötvénypiacon annak érdekében, hogy az érintett államok felszabadulhassanak a pénzügyi piacok előírásai alól;
6. sajnálatát fejezi ki, hogy az úgynevezett Növekedési és Munkahely-teremtési Paktum leginkább a korábbi szakpolitikák ismétlése, és vélhetőleg nem lesz hosszan tartó hatása a kapitalista válság megoldásában;
7. kiemeli, hogy sürgősen meg kell valósítani az európai gazdaságok társadalmi és ökológiai átalakítását, mivel ennek elmulasztása egyértelműen további gazdasági hanyatláshoz és kiterjedt szegénységhez fog vezetni;
8. emlékezteti a Tanácsot, hogy a gazdasági növekedés a jólét alapja, de nem maga a jólét, ennélfogva a hangsúlyt a minőségi, fenntartható és inkluzív növekedésre kell helyezni, amelynek kapcsán valamennyi polgár – különösen a szegény és perifériára szorult csoportok tagjai – számára lehetővé kell tenni, hogy hozzájáruljanak megvalósításához és részesülhessenek előnyeiből;
9. felhívja a tagállamokat, hogy a gazdasági javakat egyenletesen osszák el az Európai Unión belül azáltal, hogy küzdenek az adókijátszás ellen, bevezetik a vagyon megadóztatását, növelik a legmagasabb jövedelműek jövedelmi adóját, és adókat vetnek ki a pénzügyi ágazatra és spekulatív pénzügyi termékeire;
10. emlékeztet arra, hogy a pénzügyi ágazat és áttekinthetetlenül összetett pénzügyi termékei jelentősen hozzájárultak a világot sújtó gazdasági válsághoz, emlékeztet arra, hogy az adófizetők példa nélküli szinten voltak kénytelenek hozzájárulni olyan pénzügyi intézmények megmentéséhez, amelyek hihetetlen előnyhöz jutottak mértéktelen nyereségeikből;
11. sajnálatát fejezi ki az európai vezetők késlekedése miatt a pénzügyi piacok és azok szereplői jobb felügyeletének megvalósítása kapcsán, emlékeztet arra, hogy a baloldali erők mindig is e piacok és eszközeik szigorú állami ellenőrzését követelték;
12. úgy véli, hogy a pénzügyi intézmények szigorúbb felügyelete csak az első lépése a pénzügyi szektor tényleges állami ellenőrzésének, újfent megerősíti, hogy a pénzügyi ágazat drasztikus karcsúsítására van szükség ahhoz, hogy az a tényleges gazdaságot támogassa a spekulatív pénzügyi buborékok kialakítása helyett;
13. ismételten követeli, hogy a bankok és más pénzügyi szereplők – amelyek mértéktelen haszonra tettek szert úgy, hogy a társadalom egésze számára csak korlátozott hozzáadott értéket teremtettek – az általuk keltett válság megoldásához megfelelően járuljanak hozzá,
14. ragaszkodik az Európai Parlament arra vonatkozó követeléseinek egyértelmű támogatásához, hogy az Európai Tanács által elfogadott politikai álláspontokat tárgyalják meg a Parlament, a Tanács és a nemzeti parlamentek között, mielőtt a Tanács az EUMSZ 312. cikkének megfelelően hivatalosan benyújtaná javaslatait a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletre vonatkozó parlamenti egyetértés elnyerése céljából, hangsúlyozza, hogy a többéves programokhoz kapcsolódó jogalkotási javaslatokról szóló tárgyalásokat rendes jogalkotási eljárás keretében kell lefolytatni, és azok akkor fognak lezárulni, ha megállapodás születik a pénzügyi keretösszegekről; eltökélt szándéka, hogy a Szerződésben foglaltaknak megfelelően adott esetben teljes mértékben kihasználja az egyetértési és a rendes jogalkotási eljáráshoz kapcsolódó hatásköreit; megismétli, hogy rendkívül aggályosnak tartja, hogy az Európai Tanács következtetései kizárhatják a jogalkotási tárgyalásokat;
15. ismételten kifejti azon álláspontját, hogy megfelelő szintű erőforrásokat kell biztosítani az Unió számára a következő évek költségvetése és a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret tekintetében egyaránt;
16. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamok parlamentjeinek.