Plenárisülés-dokumentum
17.10.2012 B7‑0463/2012
ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján
a belaruszi választásokról
( 2012/2815(RSP) )
Libor Rouček, Justas Vincas Paleckis, Kristian Vigenin, Marek Siwiec, Liisa Jaakonsaari
az S&D képviselőcsoport nevében
Az Európai Parlament állásfoglalása a belaruszi választásokról
( 2012/2815(RSP) )
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Fehéroroszországról szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel az Európai Parlament elnöke, Martin Schulz 2012. szeptember 24-i nyilatkozatára, amelyben sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Belaruszban tartott parlamenti választások ismét nem feleltek meg a tisztességes és átlátható választásokra vonatkozó nemzetközi normáknak,
– tekintettel Catherine Ashton, az EU főképviselője és Štefan Füle biztos 2012. szeptember 24-i nyilatkozatára a belaruszi parlamenti választásokról,
– tekintettel Thorbjørn Jaglandnak, az Európa Tanács főtitkárának és Catherine Ashtonnak, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének 2012. október 10-i , a halálbüntetés elleni európai és világnap alkalmából tett együttes nyilatkozatára,
– tekintettel a Külügyek Tanácsának 2012. október 15-i, 3191., Luxemburgban tartott ülésén Belaruszról hozott tanácsi következtetéseire,
– tekintettel az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (EBESZ/ODIHR) és az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének a belaruszi parlamenti választásokról kiadott 2012. szeptember 24-i előzetes megállapításaira és következtetéseire,
– tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel 1995 óta nem tartottak Belaruszban olyan parlamenti vagy elnökválasztást, amelyet az EBESZ szabad és tisztességes választásnak ismert el;
B. mivel az EBESZ/ODIHR választásokat megfigyelő nemzetközi küldöttsége és az EBESZ Parlamenti Közgyűlése szerint a szeptember 23-i parlamenti választások számos – így a polgárok egyesülésre, jelölhetőségre, illetve szabad véleménynyilvánításra vonatkozó jogait érintő – EBESZ-kötelezettségvállalás a választási törvény bizonyos javítása ellenére sem teljesült; mivel a nemzetközi választásmegfigyelők számára nem adtak kielégítő lehetőséget a szavazatszámlálás megfigyelésére, és e megfigyelők jelentős számú szavazóhelyiség esetében negatívan értékelték az eljárást;
C. mivel a belarusz választási törvény módosításai ellenére a jogi keret nem adott megfelelő garanciát a szavazásoknak az EBESZ kötelezettségvállalásaival és a nemzetközi normákkal összhangban álló lefolytatására;
D. mivel a Belarusz Központi Választási Bizottság szerint a szavazásra jogosultak 74,3%-a vett részt a szavazáson, és a parlament 110 tagjából 109-et már az első fordulóban megválasztottak; mivel az egyik választókörzetben a részvételi arány nem érte el a minimálisan előírt 50%-ot; mivel ellenzéki jelöltet egyáltalán nem választottak meg;
E. mivel bizonyos ellenzéki politikai pártok és mozgalmak (például az Európai Belarusz mozgalom és a bejegyzés nélküli Belarusz Keresztény Párt) bojkottálta a választásokat, miközben más pártok „feltételes részvételben” állapodtak meg – amit „aktív bojkottnak” is neveztek –, azaz részt vettek a választási kampányban, de jelöltjeiket a választásokat megelőzően visszahívták, tekintettel arra, hogy nem teljesültek a részvételük feltételéül szabott kívánalmaik – különösen valamennyi politikai fogoly szabadon bocsátása –, és a választási eljárás iránt bizalom szintje alacsony volt;
F. mivel független nemzetközi megfigyelők számos jogsértésről számoltak be; mivel az „Emberi jogi jogvédők a szabad választásokért” megfigyelő kampány során megállapították, hogy a választások lefolytatása során számos jogsértést követtek el, és hogy a szavazatszámlálás átláthatóságának hiánya miatt minden alapot nélkülöz annak megerősítése, hogy a választások eredményei a belarusz nép akaratát tükrözik;
G. mivel a beszámolók szerint a legfőbb jogsértések az alábbiak voltak: az ellenzéki jelöltekre és a független megfigyelőkre gyakorolt nyomás a választási kampány folyamán, a választási bizottságokban való egyenlőtlen részvétel, a jelöltek programjainak és állami médiában való szereplésének cenzúra alá vonása, kényszerszavazások a korai szavazás időszakában, a megfigyelők munkájának komoly akadályozása, a korai szavazás, az otthoni szavazás és a szavazatszámlálás átláthatóságának hiánya, valamint a részvételi arány meghamisítása;
H. mivel a jelölőlisták összeállítása diszkriminatív módon történt; mivel az elutasítások többségét Mikalaj Sztatkevics és Aljakszej Mihalevics kezdeményezési csoportjaival szemben alkalmazták; mivel többek között Aljakszandr Milinkevicstől, a „For Freedom” (A szabadságért) mozgalom vezetőjétől és Mihail Paskevicstől, a „Tell the Truth” (Mondd el az igazságot!) mozgalom képviselőjétől megtagadták a jelölőlistára való felvételt;
I. mivel a választási kampány folyamán a jelöltek csupán öt percnyi beszédidőt kaptak az állami tulajdonú rádióban és televízióban, valamint egy előzetesen rögzített vitában ugyancsak ötperces hozzászólalásra volt csak lehetőségük; mivel a kampány a hivatalos korlátozások miatt nem adott teret a nézetek széles skálájának; mivel 2012. augusztus 27-től a Központi Választási Bizottság egyik határozata alapján a legtöbb médiacsatorna megtagadta műsoridő osztását a választás bojkottjára felhívó jelöltektől, a sajtó pedig cenzúrázta vagy nem közölte programjaikat;
J. mivel a belarusz ellenzék vitatta a választások eredményét, és kijelentette, hogy a súlyos jogsértésekre tekintettel nem fogja elismerni a választásokat; mivel az ellenzék szerint a választásokon való részvétel aránya mindössze 44% volt;
K. mivel Belaruszban 12 politikai fogoly továbbra is börtönben van, köztük Alesz Bjaljatszki emberi jogvédő és az Emberi Jogi Szervezetek Nemzetközi Szövetségének alelnöke, Mikalaj Sztatkevics korábbi elnökjelölt, valamint Zmicer Daskevics, a „Maladij Front” ifjúsági szervezet vezetője, aki nemrégiben a börtöntisztviselők által gyakorolt bántalmazások és fenyegetések miatt éhségsztrájkba kezdett;
L. mivel 2012. szeptember 13-án Alesz Bjaljatszkit jelölték az Európai Parlament gondolatszabadságért adományozott Szaharov-díjára;
M. mivel 2012. szeptember 26-án Szjarhej Kavalenka jeles ellenzéki aktivistát szabadon bocsátották, de csak azután, hogy a magánzárkába helyezés és a zsarolás eszközét is alkalmazó börtönhatóságok egyre nagyobb nyomására kegyelmi kérvényt adott be; mivel a politikai foglyok szabadon bocsátását feltételekhez kötik, szabadlábra helyezésüket követően a hatóságok folyamatos megfigyelése alatt állnak, és tartózkodási helyüket rendszeresen be kell jelenteniük a rendőrségen;
N. mivel Belarusz az egyetlen európai ország, amely továbbra is alkalmazza a halálbüntetést és a kivégzéseket végre is hajtja; mivel emberjogi aktivisták szerint 1991 óta mintegy 400 embert végeztek ki Belaruszban;
1. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a 2012. szeptember 23-i parlamenti választások ismét nem feleltek meg a szabad, tisztességes és átlátható választásokra vonatkozó nemzetközi normáknak;
2. komoly aggodalmának ad hangot az EBESZ/ODIHR választásokat megfigyelő küldöttségének jelentéseiből megismert számos szabálytalanság miatt, és úgy gondolja, hogy e szavazás során a belarusz hatóságok ismét elmulasztották annak lehetőségét, hogy a választásokat az EBESZ előírásaival és a nemzetközi demokratikus normákkal összhangban folytassák le, és közelebb kerüljenek a közös európai értékekhez;
3. sajnálatát fejezi ki a belaruszi választási folyamat antidemokratikus jellege miatt, és véleménye szerint a szabad és tisztességes választások elvének megsértéseiről szóló beszámolók súlyos kétségeket támasztanak a választási eredmények érvényessége és a megválasztott parlamenti képviselők legitimitása tekintetében;
4. továbbra is határozottan elítéli, hogy egyre rosszabb a helyzet az emberi jogok és az alapvető szabadságok érvényesülése tekintetében, amihez a mély demokratikus és gazdasági reformok hiánya is társul Belaruszban;
5. nyomatékosan kéri a belarusz hatóságokat, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül bocsássák szabadon a jelenleg még fogva tartott valamennyi politikai foglyot, akiket emberjogi aktivistaként, valamint az egyesülés és a véleménynyilvánítás szabadságához való jog békés gyakorlása miatt börtönöztek be, és megalapozatlan vádak alapján tartanak fogva;
6. sürgeti a belarusz hatóságokat, hogy haladéktalanul vessenek véget az emberi jogi jogvédők önkényes fogva tartásának, valamint a rövid távú önkényes fogva tartás és az önkényes utazási tilalom egyre gyakoribb alkalmazásának, amelynek célja a politikai ellenzék és a média képviselőinek megfélemlítése;
7. megjegyzi, hogy Szjarhej Kavalenka szabadon bocsátása pozitív jel, ám sajnálja, hogy erre csak kínzással kicsikart kegyelmi kérvényének benyújtása után került sor;
8. kéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy továbbra is támogassák a belarusz demokratikus civil táradalom fejlődését célzó valamennyi kezdeményezést, amelyek eredménye lehet a belarusz polgárok politikai szerepvállalásának növekedése és a változások iránti igény megerősödése;
9. kéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a kapacitások gyarapítása és a civil társadalom széles köreinek stratégia megcélzása révén különböző területeken fejlesszék tovább a „korszerűsítésről folytatott európai párbeszédet” annak érdekében, hogy a korszerűsítésre irányuló programok a lehető legnagyobb hatást fejthessék ki, és növekedjen az átláthatóság és az EU láthatósága a belarusz polgárok körében;
10. kéri a belarusz hatóságokat, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a „korszerűsítésről folytatott európai párbeszédnek” teljes mértékben a belarusz nép javára történő felhasználása érdekében;
11. sajnálja, hogy a parlamenti választások negatív értékelése ismét gátat vet az elé, hogy az Európai Parlament felvegye a hivatalos kapcsolatot a belarusz parlamenttel; sajnálja, hogy az EURONEST Parlamenti Közgyűlésnek ilyen körülmények között nincs alapja arra, hogy a belarusz jogalkotási testület hivatalos képviselőit felkérje a Közgyűlésben fenntartott helyeik betöltésére, ami a keleti partnerséget olyan fontos eszköztől fosztja meg, amely hozzájárulhatna Belarusznak a demokratikus uniós értékek felé közelítéséhez;
12. bátorít minden belarusz demokratikus politikai erőt és civil társadalmi aktivistát, hogy fellépésük hatékonyságának növelése érdekében alakítsanak ki egységes megközelítést, amelynek célja a belarusz nép életkörülményeinek javításához és demokratikusabbá tételéhez szükséges politikai változásokat célzó konkrét programok létrehozása;
13. ismételten kifejezésre juttatja szilárd elkötelezettségét amellett, hogy az EU erősítse meg szolidaritását a belarusz néppel és a demokratikus civil társadalommal, és támogassa demokratikus elvárásaikat;
14. kéri az EU tagállamait, hogy vonják szorosabbra kapcsolataikat a belarusz demokratikus civil társadalommal, és csökkentsék vagy töröljék el a belarusz polgárok beutazásához szükséges vízum díjait;
15. ismételten sürgeti Belaruszt – mint a halálbüntetést alkalmazó egyetlen európai országot –, hogy vezessen be azonnali moratóriumot a kivégzésekre, a halálbüntetésre pedig – annak teljes eltörlése felé tett első lépésként – hirdessen azonnali moratóriumot;
16. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak, az EBESZ és az Európa Tanács parlamenti közgyűléseinek, valamint a belarusz parlamentnek és kormánynak.