Plenárisülés-dokumentum

 

10.9.2013                                                                                                                B7‑0413/2013

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően

az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján

a szíriai helyzetről

( 2013/2819(RSP) )

Charles Tannock, Geoffrey Van Orden, Nirj Deva, Adam Bielan

az ECR képviselőcsoport nevében

 

B7‑0413/2013

Az Európai Parlament állásfoglalása a szíriai helyzetről

( 2013/2819(RSP) )

Az Európai Parlament,

–   tekintettel Szíriáról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–   tekintettel a Külügyek Tanácsa Szíriáról szóló korábbi állásfoglalásaira, köztük a legutóbbi, 2013. július 22-i állásfoglalásra,

–   tekintettel a főképviselő/a Bizottság alelnöke Szíriáról szóló korábbi nyilatkozataira,

–   tekintettel az ENSZ-közgyűlés Szíriáról szóló határozataira, különösen a 2013. május 15-i 67/262. számú, a 2012. augusztus 3-i 66/253B. számú, valamint a 2012. február 16-i 66/253. számú határozatra,

–   tekintettel a szomszédos országokba menekült szíriaiak helyzetéről szóló 2013. május 22-i állásfoglalására[1],

–   tekintettel az ENSZ-közgyűlés 2005. október 24-i 60/1 számú határozatára, és különösen annak a népek népirtással, háborús bűnökkel, etnikai tisztogatással és emberiesség elleni bűncselekményekkel szembeni védelme iránti felelősségvállalásról szóló 138–140. bekezdéseire,

–   tekintettel az Emberi Jogok 1948. évi Egyetemes Nyilatkozatára,

–   tekintettel az 1949. évi genfi egyezményekre és azok kiegészítő jegyzőkönyveire,

–   tekintettel a fojtó, mérgező vagy egyéb gázok, valamint a bakteriológiai eszközök hadviselési célokra történő használatának tilalmáról szóló, 1925. június 17-én Genfben aláírt jegyzőkönyvre,

–   tekintettel a bakteriológiai (biológiai) és toxinfegyverek kifejlesztésének, előállításának és tárolásának tilalmáról, valamint e fegyverek megsemmisítéséről szóló, Londonban, Moszkvában és Washingtonban 1972. április 10-én aláírt egyezményre,

–   tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések és bánásmódok elleni egyezményre, a gyermekek jogairól szóló egyezményre és az ahhoz csatolt, a gyermekek fegyveres konfliktusba való bevonásáról szóló fakultatív jegyzőkönyvre, valamint a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről szóló egyezményre, amelyek közül Szíria mindnek részes fele,

–   tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által 2011. augusztus 22-én felállított, Szíriával foglalkozó független nemzetközi vizsgálóbizottság 2013. június 4-i, március 22-i és február 5-i jelentésére,

–   tekintettel az Európai Bizottság és a főképviselő „Az átalakuló szomszédság új megközelítése” című, az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, 2011. május 25-i közös közleményére,

–   tekintettel a Szíriáról szóló magas szintű nemzetközi humanitárius donorkonferenciára, amelyre 2013. január 30-án Kuvaitban került sor,

–   tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel Szíriában immár három éve tartanak a zavargások és a vérontás, és nincsenek kilátások arra, hogy a harcok a közeljövőben megszűnnének;

B.  mivel a polgári zavargások, valamint az, hogy a szíriai hatóságok brutálisan elnyomják a szíriai lakosságot, polgárháborúba sodorták az országot, ami pedig kiterjedtebb regionális konfliktusba torkollhat;

C. mivel a harcok kezdete óta több mint 100 000 szíriai veszítette életét;

D.  mivel a nyilvántartásba vett szíriai menekültek számát összességében több mint kétmillióra becsülik, és mintegy négymillió szíriai kényszerült lakóhelye elhagyására;

E.  mivel Aszad elnök újra és újra nem vesz tudomást a nemzetközi közösség arra irányuló számtalan felszólításáról, hogy vessen véget a Szíriában zajló szörnyű vérontásnak;

F.  mivel az erőszak – többek között nehéztüzérség és bombázások alkalmazása lakott területek ellen – és a szíriai hadsereg, a biztonsági erők és a Sabbíha, valamint különböző ellenzéki erők által elkövetett borzalmas gyilkosságok tovább eszkalálódnak;

G. mivel számos mészárlásra és férfiak, nők és gyermekek célzott (közvetlen) tömeges megölésére került sor;

H. mivel az utóbbi hónapok során a kínzás alkalmazása, a tömeges letartóztatások és a lakott területek széles körű lerombolása drámai mértékben fokozódtak;

I.   mivel az ENSZ menekültügyi főbiztosa rámutatott, hogy a szíriai konfliktus messze túlmutat egy humanitárius válságon, és azzal fenyeget, hogy átterjed az egész régióra, és olyan politikai, biztonsági és humanitárius katasztrófába torkollik, amely teljességgel meghaladná a nemzetközi reagálási képességet;

J.   mivel naponta szíriaiak ezrei menekülnek a harcok elől a szomszédos országokba biztonságot és védelmet keresve, hogy azután a menekülttáborokban továbbra is kiszolgáltatottak legyenek;

K. mivel a konfliktus és a menekültek kiáramlása által legdrámaibb módon érintett országok Libanon, Jordánia és Törökország;

L.  mivel 2013. augusztus 21-én bombatámadás érte Kelet-Gútát, melynek lakosai olyan, azonnal jelentkező tünetekről számoltak be, mint a görcsök, a fulladás és az izmok feletti kontroll elvesztése, amelyek vegyi fegyverek bevetésének a következményei;

M. mivel a támadásban a jelentések szerint 1300 személy, köztük mintegy 400 gyermek halt meg, és több százan megsebesültek, egy olyan területen, amelyet a kormányerők korábban már naponta bombáztak, lehetetlenné téve több százezer lakos legalapvetőbb létszükségleteinek kielégítését, amint arról a szíriai erőszakos cselekményeket dokumentáló központ beszámolt;

N. mivel számos független jelentés megerősíti, hogy a kelet-gútai támadásban vegyi fegyvereket vetettek be;

O. mivel a vegyi fegyverek használata a genfi jegyzőkönyvben és a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumában tiltott háborús bűncselekmény;

P.  mivel bár Szíria egyike annak a néhány országnak, amelynek még alá kell írnia az ENSZ vegyifegyver-tilalmi egyezményét, kimondható, hogy az egyezmény előírásai ennek ellenére – a nemzetközi szokásjog szerint – alkalmazandók;

Q. mivel ENSZ-fegyverellenőrök egy csoportja négy napot töltött Szíriában, vizsgálva a vegyi fegyverek 2013. augusztus 21-i kelet-gútai bevetését azzal a megbízatással, hogy az esetleges elkövetők kilétének vizsgálata nélkül értékelje, sor került-e vegyi fegyverek bevetésére;

R.  mivel az Arab Liga 2013. augusztus 27-én nyilatkozatot adott ki, amelyben elítélte a szíriai rezsimet, és népirtással vádolta Aszad elnököt, szokatlanul erős szavakkal azt állítva, hogy a rezsim „teljes mértékben felelős a szörnyű bűntettért”, valamint követelve, hogy „a gyalázatos bűncselekmény összes elkövetőjét állítsák nemzetközi bíróságok elé”;

S.  mivel az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2013. augusztus 30-án nem jutott egyetértésre arról, hogy milyen beavatkozásra van szükség a nemzetközi normák szíriai válság során történő, Aszad elnök általi megsértésével szemben;

T.  mivel „A béke megszilárdításának és az állam kiépítésének fejlesztési kilátásai konfliktus utáni helyzetekben” című, 2008. december 18-i európai parlamenti állásfoglalás[2] egyértelműen kimondja az alábbiakat: „hangsúlyozza, hogy a »Védelem iránti felelősséget« az emberek biztonsága előmozdításának eszközeként kell tekinteni; hangsúlyozza, hogy a lakosság elleni népirtás, háborús bűncselekmények, etnikai tisztogatás és emberiség elleni bűncselekmények megakadályozásának elsődleges felelősségét maga az állam viseli, és megerősíti minden egyes kormánynak a saját polgárai védelméért viselt felelősségét; úgy véli azonban, hogy ott, ahol a kormányok nem képesek vagy nem akarnak ilyen védelmet nyújtani, a megfelelő fellépés felelősségét az egész nemzetközi közösség viseli; megjegyzi továbbá, hogy az ilyen fellépésnek megelőző és reaktív természetűnek kell lennie, és kényszerítő katonai erő csakis a legvégső eszközként alkalmazható”;

1.  helyteleníti a Szíria belső konfliktusában részt vevők által a férfiakkal, a nőkkel és a gyermekekkel szemben alkalmazott erőszakot, megfélemlítést és kínzást;

2.  a leghatározottabban elítéli a polgári lakosság körében 2013. augusztus 21-én vegyi fegyverek bevetésével végrehajtott tömegmészárlást; komoly aggodalommal veszi tudomásul, hogy ez a legnagyobb szabású, vegyi fegyverekkel elkövetett tömegmészárlás a Szaddám Huszein csapatai által 1988-ban az észak-iraki Halabdzsa városban elkövetett, 5 000 iraki kurd életét követelő támadás óta; hangsúlyozza, hogy a nemzetközi jog értelmében a vegyi fegyverek alkalmazása jogellenes, e jog megsértésének súlyos következményekkel kell járnia, illetve Szíria azon igen kevés számú ország egyike, amely nem részes fele a nemzetközi vegyifegyver-tilalmi egyezménynek, azonban részes fele az 1925. évi genfi jegyzőkönyvnek, amely tiltja a vegyi fegyverek alkalmazását;

3.  meggyőződése, hogy a vegyi fegyverek – amelyek az atom- és biológiai fegyverekkel együtt tömegpusztító fegyverek (WMD) – alkalmazása nem maradhat válaszlépés nélkül és a nemzetközi közösségnek, ideális esetben az ENSZ égisze alatt eljárva meg kell vizsgálnia a nemzetközi jog értelmében az augusztus 21-i támadásra adandó válaszlépéshez rendelkezésre álló minden lehetőséget;

4.  meggyőződése, hogy a nemzetközi közösségnek erkölcsi kötelessége reagálni a civil lakosság védelme, illetve azon kockázat elkerülése érdekében, hogy a konfliktus során újból vegyi vagy egyéb tömegpusztító fegyvereket vessenek be;

5.  felhívja az ENSZ-et, hogy mihamarabb hajtson végre alapos vizsgálatot a 2013. augusztus 21-én Szíriában végrehajtott tömegmészárlás kapcsán, és állapítsa meg a felelősöket;

6.  sajnálatát fejezi ki, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem tett válaszlépéseket a szíriai válsághelyzet kapcsán;

7.  sürgeti az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy foglalkozzon a szíriai tömegmészárlással és a nemzetközi egyezmények megsértésével az ENSZ szakértői munkacsoportjának következtetései alapján, és haladéktalanul tegyen válaszlépéseket a vegyi fegyverek Szíriában való alkalmazása kapcsán;

8.  különösen felhívja Oroszországot és Kínát mint az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjait, hogy tegyenek eleget kötelezettségeiknek, és segítsék elő egy közös álláspont kialakítását és a szíriai válság megoldását; helyteleníti az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagjaiként Oroszország és Kína által a szíriai helyzet vonatkozásában ismételten alkalmazott vétót, amellyel megakadályozzák a nemzetközi közösséget abban, hogy az ENSZ Alapokmányában foglaltak szerint békét és biztonságot teremtsen a térségben;

9.  tudomásul veszi az Arab Liga 2013. augusztus 27-i közleményét, amely felhívja az ENSZ Biztonsági Tanácsában képviselt nemzetközi közösséget, hogy „kerekedjen felül belső ellentétein, és tegyen lépéseket azon bűnök ellen, amelyekért a szíriai rezsim a felelős”;

10. kiemeli, hogy a szíriai helyzet a NATO-szövetségesek, az EU-tagállamok és a szélesebb nemzetközi közösség összehangolt, egységes fellépését teszi indokolttá; felhívja tehát az EU-t és tagállamait, hogy vizsgálják meg, milyen intézkedéseket tud az Unió elfogadni a szíriai ellenzék demokratikus erőinek támogatására, a többi nemzetközi szereplővel – többek között az Arab Ligával – folytatott párbeszéd és a velük kialakított közös megközelítés elősegítésére, illetve a szíriai és a szomszédos országokban élő lakosságnak nyújtott további humanitárius segítség érdekében;

11. felhívja a nemzetközi közösséget és a szíriai konfliktusban érintett valamennyi szereplőt, hogy mindent kövessenek el egy 2. genfi konferencia összehívása érdekében, amelynek közös célja az lenne, hogy a szíriai harcokra politikai megoldását találjanak; továbbá ösztönzi a nemzetközi közösséget, hogy kezdje meg konkrét tervek kidolgozását az Aszad kormányzása utáni demokratikus szíriai átmenet érdekében;

12. felszólít egy nemzetközi vizsgálóbizottság felállítására, amely az ENSZ fegyverellenőrei mellett belépési engedélyt kapna, nemcsak a vegyi fegyverek konkrét alkalmazásának dokumentálása és megerősítése érdekében, hanem azért is, hogy meghatározza a vegyi fegyverek törvénytelen alkalmazásáért felelős feleket;

13. felszólít az emberiesség elleni bűnök és a széles körű, szisztematikus és súlyos emberi jogi jogsértések felelősei elleni vádemelésre, illetve arra, hogy e személyeket az ENSZ Biztonsági Tanácsa utalja az ügyészi hivatal elé, hogy a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság által lefolytatott vizsgálatot követően elítéljék őket;

14. súlyos aggodalmának ad hangot a jelenlegi szíriai humanitárius válság és annak szomszédos országokra gyakorolt következményei miatt; aggodalmát fejezi ki továbbá amiatt, hogy a menekültek Szíriából való kiáramlása tovább fokozódik;

15. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a G20-ak legutóbbi szentpétervári csúcstalálkozóján nem született megállapodás a Szíriában augusztus 21-én vegyi fegyverrel végrehajtott támadásra adandó egységes nemzetközi válaszlépésről;

16. elismerését fejezi ki a szomszédos országok – különösen Törökország és Libanon – kormányai által a szíriai menekültek számára történő humanitárius segítségnyújtás érdekében tett válaszlépésekért; elismeri, hogy ez a segítségnyújtás tovább fokozta a szóban forgó országok meglévő szolgáltatásaira és költségvetéseire háruló terheket; felhívja a nemzetközi közösséget, hogy támogassa az ebben érintett országokat;

17. osztja az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkárhelyettese és gyorssegélyekkel foglalkozó koordinátora azzal kapcsolatos aggodalmait, hogy a 2 millió menekülttel és 100 000 halálos áldozattal járó konfliktus lezárására való képtelenség árát a hétköznapi emberek fizetik meg;

18. megjegyzi, hogy mint Szíria alkotmányos és legitim vezetője, végső soron Aszad elnök tartozik felelősséggel a fegyveres erők által Szíriában elkövetett atrocitásokért; tovább sürgeti Aszad elnököt, hogy ismerje fel, a szíriaiak elutasítják a fennálló rezsimet, és hogy az ország, valamint a nép egysége érdekében mondjon le;

19. felszólítja az összes szíriai felet, hogy tartsák magukat az emberi jogok és a demokrácia elveihez, és működjenek együtt a nemzetközi közösséggel a konfliktus békés lezárása érdekében;

20. úgy véli, hogy a szíriai válság megoldása érdekében sürgősen összpontosítani kell a nemzetközi és a regionális erőfeszítéseket; továbbra is sürgeti az ENSZ Biztonsági Tanácsának összes tagját, hogy tegyenek eleget a válsággal kapcsolatos kötelességeiknek; nyomatékosan kéri a válság megoldásának elősegítésében aktív szerepet játszó valamennyi országot ezen erőfeszítések támogatására; meggyőződése, hogy ennek a folyamatnak a 2012. június 30-i genfi közleményben foglalt elveken és az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2042. számú határozatán kell alapulnia;

21. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Arab Liga főtitkárának, a Szíriai Arab Köztársaság kormányának és parlamentjének, valamint a Szíriával szomszédos országok kormányainak és parlamentjeinek.

 

[1] Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0223
[2] HL C 45. E, 2010.2.23., 74. o.