Plenárisülés-dokumentum
4.12.2013 B7‑0551/2013
ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján
az uniós adókijátszással és adókikerüléssel szembeni mérhető és kötelező érvényű kötelezettségvállalásra irányuló felhívásról
( 2013/2963(RSP) )
Cornelis de Jong, Willy Meyer, Patrick Le Hyaric, Marie-Christine Vergiat, Nikolaos Chountis, Marisa Matias
a GUE/NGL képviselőcsoport nevében
Az Európai Parlament állásfoglalása az uniós adókijátszással és adókikerüléssel szembeni mérhető és kötelező érvényű kötelezettségvállalásra irányuló felhívásról
( 2013/2963(RSP) )
Az Európai Parlament,
– tekintettel a „Cselekvési terv az adócsalás és az adókikerülés elleni küzdelem megerősítésére” című 2012. december 6-i bizottsági közleményre ( COM(2012)0722 ),
– tekintettel az agresszív adótervezésről szóló 2012. december 6-i bizottsági ajánlásra[1],
– tekintettel a jó adóügyi kormányzásra vonatkozó minimumkövetelmények harmadik országok általi teljesítésének ösztönzésére irányuló intézkedésekről szóló 2012. december 6-i bizottsági ajánlásra[2],
– tekintettel az adócsalás és az adókikerülés elleni küzdelem megerősítését célzó, többek között harmadik országok viszonylatában hozandó konkrét intézkedésekről szóló 2012. június 27-i bizottsági közleményre ( COM(2012)0351 ),
– tekintettel az adócsalás, az adókikerülés és az adóparadicsomok elleni küzdelemről szóló 2013. május 21-i állásfoglalására[3],
– tekintettel az adócsalás és az adóelkerülés elleni küzdelem terén teendő konkrét lépésekre irányuló felhívásról szóló 2012. április 19-i állásfoglalására[4],
– tekintettel az ECOFIN következtetéseire és az egyes adóügyi kérdésekről az Európai Tanácsnak készített 2012. június 22-i ECOFIN-jelentésre,
– tekintettel az ECOFIN 2013. május 14-i következtetéseire az adócsalásról és az adókikerülésről,
– tekintettel a G20-ak vezetői által a 2013. szeptember 5–6-i szentpétervári csúcstalálkozót követően kiadott nyilatkozatra,
– tekintettel a G20-ak pénzügyminiszterei és központi banki vezetői által a 2013. február 15–16-i moszkvai találkozót követően kiadott közleményre,
– tekintettel az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás kezeléséről szóló 2013-as OECD-jelentésre,
– tekintettel az Európai Szakszervezetek Szövetsége (ETUC) tanulmányára a megszorító intézkedések hatásáról az adóhatóságok működésére[5],
– tekintettel egy parlamentközi munkacsoport megalakulására az OECD-n belül,
– tekintettel az OECD „Hibrid struktúrákat alkalmazó adóelkerülési módszerek: adópolitika és megfelelőségi kérdések” című tanulmányára,
– tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel becslések szerint az Unióban évi 1 trillió euró adóbevétel veszik el adócsalás és adókikerülés miatt;
B. mivel a bevételek elmaradása befolyásolja a tagállamok államháztartási hiányát és adósságszintjét, valamint csökkenti az állami beruházások, a növekedés és a foglalkoztatás ösztönzésére rendelkezésre álló forrásokat;
C. mivel az adócsalások nagy része Európában a nagy adófizetők tevékenységéhez kapcsolódik;
D. mivel az adócsalás és adóelkerülés mértéke aláássa a polgároknak az adórendszerek méltányosságába és törvényességébe vetett bizalmát;
E. mivel az adóelkerülés tisztességtelen versenyfeltételeket teremt a kkv-k számára a nemzetközi társaságokkal szemben;
F. mivel a nemzeti szinten hozott egyoldalú intézkedések sok esetben hatástalannak és elégtelennek bizonyultak, nemzeti, uniós és nemzetközi szinten meghatározott kézzelfogható stratégiákon és célkitűzéseken alapuló összehangolt és többrétű megközelítésre van szükség;
G. mivel a tagállamok adóalapjai közötti hibrid struktúrák tisztességtelen kibúvókat hoznak létre az adórendszerek eltérésnek kihasználása révén;
H. mivel számos tagállam csökkentette az adóhatóságok számára biztosított pénzügyi forrásokat, miáltal csökkent adóellenőreik kapacitása és hatékonysága; mivel hosszú távon az ilyen csökkentések hátrányosan fogják érinteni a tagállamok adóbeszedési képességét és általában csökkenni fog adóbevételük szintje;
I. mivel egyes tagállamok olyan adók, például a hozzáadottérték-adó emelése mellett tették le voksukat, amelyek különösen az alacsony bevétellel rendelkezőket érintik hátrányosan; mivel megfelelően figyelembe kell venni az adóbeszedés hatását a tisztességes újraelosztásra, és mivel az adóbeszedés erősítése egy társadalmilag igazságos elosztási modellt kell eredményezzen, hogy fedezve legyenek az olyan kulcsfontosságú ágazatok szükségletei, mint az egészségügy és az oktatás;
1. emlékeztet, hogy a pénzügyi ágazat és áttekinthetetlenül összetett pénzügyi termékei jelentősen hozzájárultak a világot sújtó gazdasági válsághoz, sajnálatosnak tartja, hogy az európai vezetők késlekednek a pénzügyi piacok és azok szereplői szigorúbb felügyeletének megvalósítása terén; emlékeztet, hogy a baloldali mozgalmak mindig is e piacok és eszközök szigorúbb állami ellenőrzését kérték, valamint olyan intézkedések meghozatalát, amelyekkel felszámolják az adóparadicsomokat, megszüntetik az adózás alóli kibúvókat és fellépnek az agresszív adótervezéssel szemben;
2. tudomásul veszi a Bizottság, a Tanács és egyes tagállamok nyilatkozatait, amelyek az adócsalás és az adóelkerülés kezelésének szándékáról tanúskodnak Európában az adócsalás, az adóelkerülés és az agresszív adótervezés elleni küzdelem fokozása révén; úgy ítéli meg, hogy ez már régóta esedékes;
3. megismétli a tagállamokhoz intézett sürgős felhívását, hogy kötelezzék el magukat azon a nagyratörő ám reális cél mellett, 2020-ra legalább a felére csökkentik az adóhiányt;
4. úgy véli, hogy az adópolitika elsődleges célja a tagállamok polgárai arányos adóztatásának helyreállítása kell legyen, és felhívja a tagállamokat, hogy a gazdasági javakat egyenletesen osszák el az Európai Unión belül azáltal, hogy küzdenek az adókijátszás ellen, bevezetik a vagyon megadóztatását, növelik a legmagasabb jövedelműek jövedelmi adóját és adókat vetnek ki a pénzügyi ágazatra és spekulatív pénzügyi termékeire;
5. úgy véli, hogy az adóverseny ellentétes a tagállamok és az EU egésze hosszú távú érdekeivel;
6. hangsúlyozza, hogy a jelenlegi válságban az adócsalás és az adóelkerülés elleni küzdelemre vonatkozó kötelező célok és valódi kötelezettségvállalások az adóhiány megszűnése révén az adókulcsok növelése nélkül is előidézhetik az adóbevételek oly szükséges növekedését;
7. üdvözli, hogy a hibrid struktúrák hatékonyabb kezelése és részben az adóelkerülés egyes formáinak felszámolása érdekében a Bizottság javasolja az anya- és leányvállalatokról szóló irányelv módosítását;
8. felszólít arra, hogy 2020-ra az adóhiány felére csökkentésére vonatkozó uniós cél mellett határozzanak meg országspecifikus adócélokat és mutatószámokat is az elkerült vagy elcsalt adóbevétel csökkenése vonatkozásában;
9. hangsúlyozza, hogy a konkrét adócélok elérésének összehangolása és közös végrehajtása tartalommal tölthetné meg az adókijátszás és adókikerülés elleni küzdelem iránti elkötelezettséggel kapcsolatos tanácsi ígéreteket és megkönnyítené más célok, köztük az adók stabilitása elérését is;
10. hangsúlyozza, hogy kritikusan felül kell vizsgálni a közös konszolidált társaságiadó-alapról szóló javaslatot, és egyaránt szívesen vár javaslatokat annak kötelezővé tételére vagy teljes eltörlésére;
11. a tagállamok közötti adóverseny felszámolása érdekében ismét kéri a kamat- és jogdíjfizetésekről szóló irányelv felülvizsgálatát, valamint a transzferárak kezelését;
12. úgy véli, hogy az adóamnesztia nem megfelelő stratégia az adócsalás és adóelkerülés elleni hatékony fellépés terén, és azt a tagállamok és az EU érdekeivel ellentétes rossz gyakorlatnak tartja;
13. felhívja a tagállamokat, hogy legyenek következetesek és átláthatóak az anya- és leányvállalatokról szóló irányelv felülvizsgálata kapcsán;
Számvitel és adminisztráció
14. úgy ítéli meg, hogy a cégjegyzékek és trösztbejegyzések szabályozásának és átláthatóságának erősítése az adóelkerülés kezelésének előfeltétele;
15. emlékeztet arra, hogy a több országban működő vállalatokra vonatkozó országonkénti jelentéstételi követelmények valamennyi ágazatban lényegesek a vállalati adóelkerülés feltárása szempontjából; sürgeti az EU-t, hogy ismét tegyen lépéseket ezen a téren, és kötelezze el magát az országonkénti jelentéstétel teljes körű végrehajtása mellett, és 2015-re tegye azt a társaságok pénzügyi és nem pénzügyi jelentéseire vonatkozó nemzetközi előírássá;
16. felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a tagállamokat azon területek azonosításában, amelyeken az adócsalás visszaszorítása érdekében javítani lehet az uniós jogszabályokon és a tagállamok közötti adminisztratív együttműködésen;
17. felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsák adózási rendszereik zökkenőmentes együttműködését és összehangolását az adóztatás szándékolatlan elmaradása, az adóelkerülés, és az adócsalás felszámolása érdekében;
Adómegállapodások
18. felhívja a tagállamokat, hogy vizsgálják felül a tagállamok közötti, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti, jelenleg hatályban lévő adómegállapodásokat, amennyiben ezek hozzájárulnak az adóelkerüléshez és bonyolítják a forrásadó hatékony kivetését egyes tagállamokban;
19. felhívja a Bizottságot, hogy tegyen jelentést az uniós koordináció lehetőségéről a tagállamok közötti adóegyezményeknek az Európai Tanács által kitűzött célokkal való összhangba hozásuk, és ezáltal az adóelkerülés megnehezítése érdekében történő megváltoztatása terén;
Egyéb kezdeményezések
20. felhívja a tagállamokat, hogy erősítsék meg adóhatóságaikat, növeljék az adóellenőrök számát, tegyék őket hatékonyabbá és biztosítsák függetlenségüket; ezt kulcsfontosságúnak tartja a multinacionális társaságok és más nagy adófizetők hatékony adóztatása szempontjából;
21. hangsúlyozza álláspontját, hogy a hozzáadottérték-adó folyamatos emelése nem csak hogy erősen megkérdőjelezhető a tisztességesség szempontjából, de káros a gazdaság talpra állása tekintetében is; üdvözli ezért az adóterhek elmozdítását a fogyasztásról és a munkáról a termelés és a nyereség irányába;
22. kiegyensúlyozottabb és tisztességesebb adórendszerre szólít fel, beleértve a vagyonadó bevezetését is a fenntartható és szociálisan kiegyensúlyozott gazdasági fellendülés finanszírozása érdekében; úgy véli, hogy a reformok célja egy társadalmilag igazságos, gazdaságilag nyereséges és az adminisztráció szempontjából teljes és hatékony adórendszer kell legyen;
23. felhívja az EU-t és tagállamat, hogy tegyenek konkrét lépéseket az adóparadicsomok felszámolása érdekében;
24. felhívja a tagállamokat annak biztosítására, hogy az állami tulajdonú társaságok ne folytassanak adócsaló és adóelkerülő gyakorlatokat;
25. felhívja a képviselőket, hogy vállaljanak részt az OECD erőfeszítéseiben, amelyek egy adócsalás és adóelkerülés elleni küzdelemmel foglalkozó parlamentközi munkacsoport létrehozására irányulnak;
26. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.