Plenárisülés-dokumentum

 

4.2.2014                                                                                                                  B7‑0138/2014

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően

az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján

az ukrajnai helyzetről

( 2014/2547(RSP) )

Rebecca Harms, Mark Demesmaeker, Werner Schulz, Tarja Cronberg, Raül Romeva i Rueda, Indrek Tarand

a Verts/ALE képviselőcsoport nevében

 

B7‑0138/2014

Az Európai Parlament állásfoglalása az ukrajnai helyzetről

( 2014/2547(RSP) )

Az Európai Parlament,

–       tekintettel 2013. december 12-i állásfoglalására a vilniusi csúcstalálkozó eredményéről és a keleti partnerség jövőjéről, különös tekintettel Ukrajnára[1],

–       tekintettel 2013. október 23-i állásfoglalására az európai szomszédságpolitikáról: a partnerség erősítése felé – az Európai Parlament álláspontja a 2012. évi jelentésekről[2],

–       tekintettel az Oroszország által a keleti partnerség országaira gyakorolt nyomásról szóló 2013. szeptember 12-i állásfoglalására,[3]

–       tekintettel a keleti partnerségi csúcstalálkozó 2013. november 29-i, „Keleti partnerség: az előrevezető út” című együttes nyilatkozatára,

–       tekintettel a Catherine Ashton, a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője által a kijevi tüntetőkkel szembeni erőszakról és tüntetők állítólagos haláláról tett 2014. január 22-i, valamint az ukrán parlamentben történt fejleményekről tett 2014. január 17-i nyilatkozatra,

–       tekintettel a Külügyek Tanácsa 2014. január 20-i ülésén elfogadott, Ukrajnáról szóló tanácsi következtetésekre,

–       tekintettel a 2014. január 28-án megrendezett EU–Oroszország-csúcstalálkozóra,

–       tekintettel az Európai Unió és Ukrajna között 1998. március 1-jén hatályba lépett partnerségi és együttműködési megállapodásra, és a 2012. március 30-án parafált új társulási megállapodásra,

–       tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A.     mivel az ukrán kormány azon döntését követően, hogy felfüggeszti a társulási megállapodás aláírását, emberek százezrei özönlöttek az utcákra az egész országban, hogy kifejezésre juttassák az Európai Unióhoz való csatlakozás iránti támogatásukat; mivel Kijevben a tüntetők békésen elfoglalták a Függetlenség terét, határozott politikai változást sürgetve annak reményében, hogy a kormány ennek hatására felülvizsgálja döntését;

B.     mivel a helyzet az utóbbi hetekben tovább romlott, miután a rohamrendőrség tüntetőkkel szembeni brutális támadását követően az emberek a demokrácia és a polgári jogok védelmében folytatták az utcai tiltakozásokat;

C.     mivel a nemzetközi nyomásgyakorlás ellenére a tüntetők megfélemlítése, elnyomása és a velük szembeni erőalkalmazás tovább tart, melynek eredményeképp további letartóztatásokra került sor, a sérültek száma meghaladta a kétezret, sok embert elraboltak, és legalább hat ember meghalt;

D.     mivel 2014. január 28-án Mikola Azarov miniszterelnök és kormánya benyújtotta lemondását; mivel a Verhovna Rada ugyanezen a napon visszavonta a január 16-án elhamarkodottan elfogadott törvényeket, amelyek korlátozták a gyülekezési és szólásszabadságot és a civil társadalmi szervezetek tevékenységét;

E.     mivel az ukrán parlament a következő napon amnesztiáról szóló törvényt fogadott el anélkül, hogy a törvény feltételeit és alkalmazási módját előzetesen egyeztette volna az ellenzékkel, és anélkül, hogy abban foglalkozott volna a bűnüldöző szervek tisztjei által élvezett széles körű büntetlenség jelenlegi gyakorlatával;

F.     mivel Ukrajna ügye kiemelt pontként szerepelt a 2014. január 28-án Brüsszelben tartott EU–Oroszország csúcstalálkozó napirendjén;

1.      erőteljes támogatását, együttérzését és szolidaritását fejezi ki minden olyan ember iránt, aki Ukrajnában az elmúlt két hónapban az utcára ment, hogy így juttassa kifejezésre az Európai Unióhoz való csatlakozás, a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartása iránti támogatását;

2.      erőteljesen elítéli, hogy az ukrán speciális rendőri erők brutálisan megtámadták a tüntetőket, hogy a bűnüldöző szervek tisztjei folytatólagosan alkalmazzák a megfélemlítés és a zaklatás eszközeit, hogy számos tüntetőt rabolnak el vagy tartóztatnak le önkényesen, korlát nélkül meghosszabbítva az előzetes letartóztatás idejét, valamint elítéli a provokáció stratégiájának alkalmazását, és követeli az elkövetők bíróság elé állítását;

3.      felszólítja Janukovics elnököt, hogy rendelje el e gyakorlatok beszüntetését és követeli valamennyi jogellenesen letartóztatott tüntető és politikai fogoly – köztük Julija Timosenko – azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását; kéri vizsgálóbizottság felállítását az összes emberi jogi jogsértés kivizsgálása érdekében, melyekre a tiltakozások kezdete óta sor került;

4.      üdvözli, hogy a Verhovna Rada 2014. január 28-án megszavazta a január 16-i antidemokratikus törvények visszavonását, miután a többségi és az ellenzéki oldalnak sikerült egyességre jutnia, és sajnálja, hogy nem sikerült hasonló megállapodást elérni az amnesztiáról szóló törvénnyel kapcsolatban; e tekintetben kéri a politikai vezetőket a párbeszéd folytatására, remélve, hogy az hamarosan a válság békés megoldását eredményezi;

5.      úgy vélekedik, hogy az ukrán válság megoldása érdekében végrehajtandó legégetőbb feladat az intézményi hatáskörök egyensúlyának visszaállítása és végeredményben az alkotmánybíróság által 2010-ben – az ukrán parlament megkerülésével – jogellenesen eltörölt 2004-es alkotmányhoz való visszatérés;

6.      úgy véli, hogy az európai parlamenti képviselők aktív kijevi jelenlétével megakadályozható a válság további eszkalálódása, és erre tekintettel kéri állandó parlamenti misszió Ukrajnába menesztését, a nemzeti parlamentek részvételével, a feszültség oldása és a felek közötti párbeszéd megkönnyítése céljából;

7.      rámutat arra, hogy a társulási megállapodás aláírására irányuló javaslat még mindig érvényes, és hogy az EU készen áll annak aláírására, amint a jelenlegi politikai válság megoldódik, és mindaddig, amíg a Külügyi Tanács 2012. decemberi ülésén meghatározott feltételek teljesülnek;

8.      elvárja, hogy a Tanács és a Bizottság teljesítse ígéreteit, és továbbra is támogassa Ukrajnát e mély politikai és gazdasági válság leküzdésében; sürgeti különösen a Bizottságot, hogy találjon módot arra, hogy orvosi ellátást és támogatást nyújtson a tiltakozókkal szemben alkalmazott erőszak valamennyi áldozatának;

9.      ezzel összefüggésben kéri a Tanácsot, hogy haladéktalanul lépjen fel minden olyan ukrán tisztviselővel és üzleti támogatóikkal szemben – többek között a diplomáciai nyomásgyakorlás eszközével, valamint az utazásukat érintő egyedi, célzott intézkedések és szankciók bevezetésével, eszközeik és a tulajdonukban lévő vagyon befagyasztásával –, akik felelőssé tehetők a tüntetők elleni, halálos áldozatokat is követelő támadásokért, és fokozza az ukrán társaságok és üzletemberek európai bankokban folytatott pénzmosási és adóelkerülési üzelmeinek leállítását célzó erőfeszítéseket;

10.    felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy fokozzák az IMF, a Világbank, az EBRD és az EBB mozgósítására tett erőfeszítéseiket, hogy mielőbb fogadjanak el egy hosszú távú, konkrét pénzügyi támogató intézkedéseket tartalmazó csomagot annak érdekében, hogy segítsék Ukrajnát romló gazdasági és társadalmi helyzete kezelésében, és nyújtsanak gazdasági támogatást az ukrán gazdaság szükséges mélyreható és átfogó reformjának elindításához;

11.    azon a véleményen van, hogy az EU és Ukrajna közötti vízummentességi megállapodás gyors véglegesítése a legjobb mód az ukrán civil társadalom és diákok felhívásainak megválaszolására, akik az elmúlt néhány napban tüntettek az ország terein Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozása mellett; rámutat továbbá, hogy ez a megállapodás fel fogja gyorsítani és meg fogja könnyíteni a civil társadalmak közötti cseréket és közvetlen emberi kapcsolatokat, ezáltal növelve egymás megértését, és lehetőséget teremtve az ukrán közvélemény számára minden területen az európai normákkal és bevált gyakorlatokkal való ismerkedésre; eközben felszólít átmeneti, rendkívüli módon leegyszerűsített és olcsó vízumeljárások bevezetésére;

12.    felhívja Moszkvát, hogy tanúsítson építő jellegű magatartást, és hagyjon fel a megtorló intézkedésekkel és azzal a megengedhetetlen nyomásgyakorlással, amelynek célja, hogy aláássa szomszédai azon szuverén jogát, hogy szabadon határozzák meg jövőjüket; sürgeti az EU-t és tagállamait, hogy egy hangon beszéljenek Oroszországgal a keleti partnerséghez tartozó azon országok európai törekvéseit támogatandó, amelyek szabadon úgy döntöttek, hogy mélyítik kapcsolataikat az EU-val; ezzel összefüggésben felhívja az EU-t, hogy a WTO-n belül vagy más nemzetközi szervezetekben támogassa Ukrajnát vagy a keleti partnerséghez tartozó bármely más országot, amennyiben az Oroszországi Föderációval van vitájuk;

13.    továbbá kéri a Bizottságot, hogy működjön együtt az ukrán hatóságokkal azért, hogy megtalálják annak a módját, hogy ellensúlyozzák a Moszkva által a társulási megállapodás aláírásának megakadályozására elfogadott megtorló intézkedések hatásait;

14.    kéri a Bizottságot, hogy jelentős mértékben fokozza az ukrajnai civil társadalmi szervezeteknek juttatott pénzügyi támogatást, és dolgozzon ki fenntartható, országra szabott és látható stratégiát az ukrán polgári lakosság támogatása vonatkozásában; úgy véli, hogy megfelelő emberi erőforrásokat kell biztosítani e civil társadalmi program irányításához;

15.    továbbá hiszi, hogy Ukrajna számára valódi európai perspektívát kell kínálni, mihelyt az ország a gyakorlatban is bizonyítja, hogy kész a reformokra, és magáévá teszi az EU által vallott értékeket;

16.    rámutat arra, hogy a partnerországokban folytatott uniós kommunikációs stratégia még mindig nem hatékony; ezzel összefüggésben sürgeti a Bizottságot, hogy fordítson több energiát az érintett országok közvéleményének tájékoztatására a társulási megállapodás potenciális előnyeiről;

17.    utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak, Ukrajna elnökének, kormányának és parlamentjének, valamint az Oroszországi Föderáció elnökének, kormányának és parlamentjének.

[1] Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0595
[2] Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0446
[3] Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0383