Plenárisülés-dokumentum

 

15.7.2014                                                                                                                B8‑0064/2014

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján

az iraki helyzetről

( 2014/2716(RSP) )

Marietje Schaake, Johannes Cornelis van Baalen, Annemie Neyts-Uyttebroeck, Gérard Deprez, Petras Auštrevičius, Louis Michel, Robert Rochefort, Jean-Marie Cavada, Marielle de Sarnez, Charles Goerens, Alexander Graf Lambsdorff, Fernando Maura Barandiarán

az ALDE képviselőcsoport nevében

 

B8‑0064/2014

Az Európai Parlament állásfoglalása az iraki helyzetről

( 2014/2716(RSP) )

Az Európai Parlament,

–       tekintettel az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága azon jelentéseire, melyek szerint az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ISIL) nevű szélsőséges terrorista csoport, a hadsereg és egyéb csoportok közötti közelmúltbeli összecsapások következtében több mint egymillió iraki állampolgárnak kellett elhagynia otthonát,

–       tekintettel az Egyesült Nemzetek Iraki Segítségnyújtási Missziója (UNAMI) közelmúltban tett, a 2014. júniusi veszteségekre vonatkozó adatokat tartalmazó nyilatkozataira, melyek szerint a júniusi terrorista és erőszakos cselekmények során legalább 2417 iraki – köztük több mint 1500 civil személy – meghalt, 2278 pedig megsebesült, ami 2007 óta a egy hónapra vetítve a legmagasabb arány,

–       tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről az Iraki Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodásra, valamint az Európai Unió és Irak közötti partnerségi és együttműködési megállapodásról szóló, 2013. január 17-i állásfoglalására,

–       tekintettel a Bizottság Irakra vonatkozó közös stratégiáról (2011–2013) szóló dokumentumára,

–       tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Navi Pillay 2014. június 16-i nyilatkozatára, melyben elítéli az ISIL által elkövetett törvénytelen kivégzéseket, kifejtve, hogy azok szinte bizonyosan háborús bűncselekménynek minősülnek,

–       tekintettel az ENSZ főtitkárhelyettese és a nemek közötti egyenlőséggel és a nők társadalmi szerepvállalásának növelésével foglalkozó ENSZ-szervezet (UN Women) ügyvezető igazgatója, Phumzile Mlambo-Ngcuka nyilatkozatára, amelyben külön aggodalmát fejezi ki az iraki lányok és asszonyok biztonsága miatt, különös tekintettel az ISIL ellenőrzése alatt álló területekre,

–       tekintettel az uniós külpolitika digitális szabadságra vonatkozó stratégiájáról szóló, 2012. november 15-i állásfoglalására[1],

–       tekintettel „A sajtó és a média szabadsága a világban” című, 2013. június 13-i állásfoglalására[2],

–       tekintettel Catherine Ashton alelnök/főképviselő 2014. június 27-i nyilatkozatára, melyben inkluzívabb kormányt követel,

–       tekintettel John Kerry amerikai külügyminiszter június 23-i nyilatkozatára, melyben az USA részéről segítséget ígért Iraknak, és felszólította az iraki kormányt, hogy valósítsa meg az ország egységét,

–       tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.     mivel június 20-én az ISIL szélsőséges terrorista csoport ellenőrzése alá vonta az észak-iraki Mószult, az ország második legnagyobb városát; mivel ezzel kezdetét vette e viszonylag kis csoportosulás nagyszabású offenzívája, mely az ország jelentős részének elfoglalásához vezetett;

B.     mivel az iraki biztonsági erők többnyire képtelenek voltak megállítani az ISIL-t, és számos katona megszökött, ami a fegyveres erőkben tapasztalható alapvető problémákra utal;

C.     mivel az ISIL számos Irak és Szíria közötti határátkelőhely felett átvette az ellenőrzést;

D.     mivel legalább 53 holttestet találtak, ami bizonyítja, hogy kivégzés-szerű gyilkosságok zajlanak;

E.     mivel Irak nemcsak súlyos biztonsági problémákkal küzd, hanem politikai, vallási, társadalmi és gazdasági nehézségekkel is szembe kell néznie;

F.     mivel az iraki kormány politikája – többek között a szunniták tiltakozásainak erőszakos elfojtása – növelte a vallási feszültséget, és az iraki lakosság bizonyos részeit elidegenítette egymástól;

G.     mivel a népesség túlnyomó részét továbbra is széles körű szegénység, magas munkanélküliségi arány, gazdasági stagnálás, környezetkárosodás, illetve az alapvető szolgáltatások hiánya sújtja; mivel a múltban számos, több szociális, gazdasági és politikai jogot követelő békés tüntetést fojtottak el következetesen erőszakosan – és büntetlenül – a biztonsági erők;

H.     mivel a sajtó és a média szabadságát, valamint a digitális szabadságot mind a kormány, mind a szélsőséges csoportok visszatérően és egyre nagyobb mértékben támadják; mivel újságírókat és hírszolgálatokat támadtak meg vagy cenzúráztak, és a Riporterek Határok Nélkül az el-Anbár tartománybeli helyzetet „hírzárlatnak” nevezte; mivel a Freedom House „Szabadság a világban” című 2014. évi jelentése Irakot a „nem szabad” minősítéssel jellemzi;

I.      mivel az ISIL győzelmeire reagálva az iraki kormány a fegyveresek közötti kommunikáció ellehetetlenítése érdekében megpróbálta blokkolni a közösségi médiát, illetve az ország egyes részein kikapcsolni az internetet;

J.      mivel az iraki alkotmány törvény előtti egyenlőséget biztosít az ország valamennyi állampolgára számára, emellett „közigazgatási, politikai, kulturális és oktatási jogokat a különböző nemzetiségek számára”; mivel az iraki kormány felel azért, hogy garantálja a lakosság egészének jogait, jólétét és biztonságát;

K.     mivel 2014. április 30-án Irak parlamenti választásokat tartott, és a kormány jelenleg áll fel;

L.     mivel az iraki félautonóm kurd régió elnöke, Masszuúd Barzáni kérte a régió parlamentjét, hogy készítsen elő egy függetlenségről szóló népszavazást; mivel a kurd erők átvették az irányítást a korábban az iraki biztonsági erők ellenőrzése alatt álló egyes észak-iraki területek, például Kirkuk városa felett;

M.    mivel a Bizottság 2007 óta közel 145 millió eurónyi humanitárius támogatást nyújtott Iraknak, beleértve az Irakba menekült szíriaiaknak nyújtott támogatást is; mivel a Bizottság úgy határozott, hogy a közelmúltbeli erőszakos cselekményekre való tekintettel a 12 millió euró összegű 2014-es humanitárius támogatáson felül 5 millió euróval növeli az Iraknak nyújtott humanitárius segítségnyújtás összegét;

N.     mivel az EU és Irak közötti partnerségi és együttműködési megállapodás, különösen az abban foglalt emberi jogi záradék hangsúlyozza, hogy az EU és Irak közötti politikai párbeszéd középpontjában az emberi jogoknak és a demokratikus intézmények megerősítésének kell állnia;

O.     mivel az Egyesült Államok az ISIL elleni küzdelmet elősegítendő több száz tanácsadót és kiegészítő hadi felszerelést küldött az iraki kormánynak, és drónokat használ az országban;

P.     mivel Oroszország katonai felszereléssel, például vadászgépekkel látta el az iraki hadsereget;

Q.     mivel a jelentések szerint Irán is katonai segítséget nyújtott az iraki kormánynak az ISIL elleni harc támogatása érdekében;

R.     mivel Szaúd-Arábia bejelentette, hogy fegyveres erőket indít az iraki határ felé, mivel az iraki csapatok visszavonultak a térségből;

S.     mivel a terrorizmus és a szélsőségesség megjelenése és terjedése komoly veszélyt jelent az Unió és a nemzetközi közösség számára, nem utolsósorban a hazájukba visszatérő dzsihádisták és más harcosok formájában;

T.     mivel Irakban az ISIL és az egyéb fegyveres erők által nők és lányok ellen indított támadásokról, emberrablásról, erőszakról és kényszerházasságokról érkeznek beszámolók;

1.      mélységes aggodalmának ad hangot az ISIL gyors előretörése kapcsán, valamint amiatt, hogy az iraki biztonsági erők képtelenek hatékonyan visszaszorítani a csoportot;

2.      részvétét fejezi ki a harcok valamennyi áldozatának és azok hozzátartozóinak;

3.      elítéli az erőszakot és az ISIL fegyveres erői által elkövetett tömeges kivégzéseket; elismeri az iraki kormány jogát arra, hogy megvédje felségterületét, ugyanakkor sürgeti az iraki biztonsági erőket, hogy a nemzetközi és nemzeti jognak megfelelően, valamint az emberi jogokról és alapvető szabadságokról szóló nemzetközi megállapodásokban tett iraki kötelezettségvállalások tiszteletben tartásával lépjenek fel;

4.      úgy véli, hogy a jelenlegi válságra adott bármilyen hatékony válasznak nem csupán a biztonságra kellene összpontosítania, hanem a rendszerszintű politikai, gazdasági és társadalmi problémákat is kezelnie kellene, ezekkel ugyanis az iraki társadalom egyes kisebbségeinek marginalizációja elleni küzdelem érdekében szembe kell nézni, áthidalva a vallási csoportok közötti szakadékot és biztosítva az iraki állam egységét;

5.      ezzel kapcsolatban rámutat, hogy a terrorizmus és a felkelők elleni intézkedéseknek a katonai fellépésen felül másból is kell állniuk, és az erőszak kiváltó okait kezelő, átfogó megközelítést, valamint a bizalmat és a befogadó társadalmi és gazdasági fejlődést támogató politikákat kell magukban foglalniuk;

6.      mélységes aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az instabilitás újból megjelent Irakban, és felszólítja az összes – mindenféle hátterű – iraki politikai vezetőt, hogy működjenek együtt a vallási alapú erőszak és a polarizáció megszüntetése, valamint az iraki emberek összekovácsolása érdekében; úgy véli, hogy a vallási vezetőknek nem lenne szabad az erőszakot dicsőíteni, és fel kellene vállalniuk a felelősséget, hogy biztosítsák a különböző hitű és meggyőződésű emberek iraki alkotmányos keretek közötti békés együttélését; ezzel kapcsolatban szorgalmazza a milíciáknak a reguláris fegyveres erőkbe való integrálását;

7.      úgy véli, hogy a közelmúltbeli iraki választások lehetőséget biztosítanak egy befogadó programmal rendelkező, valóban képviseleti kormány létrehozására; sürgeti az összes iraki erőt, hogy kötelezzék el magukat egy ilyen kormány mellett; sürgeti a nemzetközi közösséget, elsősorban az Uniót, hogy a lehetőségekhez mérten támogassa e folyamatot;

8.      aggodalmának ad hangot a kurd függetlenségről szóló népszavazásra való felszólítás időzítése miatt, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi válság megoldásához a legstabilabb alap az iraki kormányon belüli széleskörű koalíción és a kurd képviselők bevonásán alapuló egység és befogadó demokrácia lenne; ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy egyik vallási vagy etnikai csoportnak sem származna előnye az iraki állam felbomlásából;

9.      hangsúlyozza, hogy válság idején is tiszteletben kell tartani az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat, nevezetesen a véleménynyilvánítás szabadságát, a sajtószabadságot és a digitális szabadságot;

10.    aggodalmának ad hangot amiatt, hogy kapcsolat áll fenn az Irakban, illetve a Közel-Kelet egyéb részein, például a Szíriában dúló erőszak és harcok között; úgy véli ezért, hogy a régiót sújtó problémák kezeléséhez regionális párbeszédre van szükség; felszólítja a nemzetközi közösséget, elsősorban az Uniót, hogy könnyítse meg ezt a párbeszédet, és vonja be valamennyi fontos felet, különösen Iránt és Szaúd-Arábiát;

11.    üdvözli a Bizottság azon döntését, hogy megnöveli az Iraknak nyújtandó humanitárius segítséget; továbbra is meggyőződése azonban, hogy az Unió többet tud tenni egy valóban demokratikus és befogadó jellegű folyamat előmozdítása és támogatása érdekében Irakban, és többet is kell tennie;

12.    elítéli, hogy Perzsa-öböl menti államok és Irán finanszírozzák és támogatják a terrorista és szélsőséges csoportokat és tevékenységeket;

13.    üdvözli, hogy számos uniós tagállam hatóságai fokozták a dzsihádista, szélsőséges vagy egyéb terrorista csoportokba történő toborzásban vagy az ezekben folytatott harcokban részt vevő uniós polgárok problémájának kezelésére irányuló erőfeszítéseiket;

14.    utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az EU emberi jogokért felelős különleges képviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az iraki kormánynak és képviselőtanácsnak, a kurd regionális kormánynak, az ENSZ főtitkárának, valamint az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának.

[1] Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0470
[2] Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0274