Plenárisülés-dokumentum
12.1.2015 B8‑0021/2015
ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján
az ukrajnai helyzetről
( 2014/2965(RSP) )
Johannes Cornelis van Baalen, Petras Auštrevičius, Louis Michel, Catherine Bearder, Fredrick Federley, Paavo Väyrynen, Kaja Kallas, Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Ivo Vajgl, Urmas Paet, Pavel Telička, Juan Carlos Girauta Vidal, Dita Charanzová, Fernando Maura Barandiarán, Beatriz Becerra Basterrechea, Ilhan Kyuchyuk, Martina Dlabajová, Ivan Jakovčić, Jozo Radoš, Petr Ježek, Gérard Deprez, Alexander Graf Lambsdorff, Marietje Schaake
az ALDE képviselőcsoport nevében
Az Európai Parlament állásfoglalása az ukrajnai helyzetről
( 2014/2965(RSP) )
Az Európai Parlament,
– tekintettel az európai szomszédságpolitikáról, a keleti partnerségről és Ukrajnáról szóló korábbi állásfoglalásaira, különös tekintettel az ukrajnai helyzetről szóló 2014. február 27-i[1], az Ukrajna elleni orosz invázióról szóló 2014. március 13-i[2], a keleti partnerség országaira gyakorolt orosz nyomásról, és különösen Kelet-Ukrajna destabilizálásáról szóló 2014. április 17-i[3], az ukrajnai helyzetről szóló 2014. július 17-i[4], valamint az ukrajnai helyzetről és az EU és Oroszország közötti kapcsolatok jelenlegi állásáról szóló 2014. szeptember 18-i[5] állásfoglalására,
– tekintettel az Európai Tanács Ukrajnáról szóló október 23–24-i, valamint a Külügyek Tanácsa november 17-i következtetéseire,
– tekintettel az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodás, valamint a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségről szóló megállapodás utolsó részeinek 2014. májusi aláírására, valamint arra, hogy az Európai Parlament és az ukrán parlament (Verhovna Rada) 2014 szeptemberében ratifikálta az említett megállapodásokat és egyetértését adta hozzájuk,
– tekintettel a 2014. szeptember 5-i minszki jegyzőkönyvre és a 2014. szeptember 19-i minszki memorandumra,
– tekintettel a 2014. október 26-án sikeresen lebonyolított ukrajnai parlamenti választásokra,
– tekintettel arra, hogy a Krím félsziget továbbra is megszállás alatt áll és Ukrajna keleti részein súlyos harcok folynak, valamint arra, hogy hiteles és minden kétséget kizáró bizonyítékok állnak rendelkezésre arról, hogy ezekben a harcokban részt vesznek az orosz katonai erők, továbbá arra, hogy sürgősen fenntartható és átfogó politikai megoldást kell találni a konfliktusra,
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel 2014 őszén Donyeckben és Luhanszkban folyamatos harcok folytak az ukrán erők és az illegális fegyveres csoportok között, és mivel a minszki megállapodásokat továbbra is maradéktalanul végre kell hajtani és be kell tartani;
B. mivel az ukrajnai elnökválasztást és a parlamenti választásokat az európai és az EBESZ-normáknak megfelelően bonyolították le, amelyek ezáltal utat nyitottak a tartós politikai és gazdasági reformok, a korrupció elleni komoly fellépés, valamint a társulási megállapodás végrehajtása előtt, amelyek alapvető fontosságúak az ukrán állami vezetés demokratikus legitimációjának helyreállításához;
C. mivel a 2014. november 2-i donyecki és luhanszki, úgynevezett „elnökválasztás és parlamenti választások” megsértették az ukrán jogszabályokat és a minszki megállapodásokat, ezért nem ismerhetőek el;
D. mivel a tél beköszönte tovább fogja súlyosbítani a polgári lakosság terheit és szenvedéseit, különösen Ukrajna keleti részében, de a Krím félszigeten is és azok esetében, akik otthonaik elhagyására kényszerültek;
E. mivel hitelt érdemlő jelentések – köztük ENSZ-jelentések – vannak arról, hogy Donyeckben és Luhanszkban, és különösen a Krím félszigeten súlyosan megsértik az emberi jogokat, és a jelentések többek között törvénytelen kivégzésekről, eltűnésekről és a nemzetközi emberi jogi normák és előírások egyéb súlyos megsértéséről is beszámolnak;
F. mivel a Kelet-Ukrajnában zajló fegyveres konfliktus már több ezer katonai és civil áldozatot követelt, és még ennél is többen sebesültek meg, illetve százezrek menekültek el otthonaikból vagy szenvedtek a hónapokig tartó harcok által okozott bizonytalanság miatt;
G. mivel a konfliktus rontotta az ukrán gazdaság helyzetét, aminek következtében ebben az évben a GDP 7,5 %-kal esett vissza, és mivel az országban jelentős gazdasági és korrupcióellenes reformokat kell végrehajtani;
H. mivel a válság katonai úton nem rendezhető, a megoldásnak politikai párbeszéden és egy Ukrajnán belül kialakult megállapodáson kell alapulnia a Porosenko elnök által előterjesztett béketervvel összhangban, amely nagyobb mértékű helyi és regionális kormányzást foglal magában, Ukrajna szuverenitásának, területi integritásának, egységének és függetlenségének teljes mértékű tiszteletben tartását alapul véve;
I. mivel továbbra is a 2014. szeptember 5-én, Minszkben aláírt tűzszüneti megállapodás jelenti a legjobb alapot a válság politikai megoldása érdekében tett erőfeszítésekhez, annak ellenére, hogy a tűzszüneti megállapodást számos alkalommal megsértették; mivel mindegyik félnek végre kell hajtania a Minszkben kötött megállapodásokat; mivel lemondták a tárgyalások folytatását, amelyet eredetileg 2014 decemberében, Minszkben tartottak volna;
J. mivel a Külügyek Tanácsa 2014. november 17-én elvi határozatot hozott a szeparatista vezetők ellen irányuló további szankciókról;
1. ismételten együttérzését fejezi ki az Ukrajna keleti részében zajló harcok polgári és katonai áldozatai családtagjainak, és mély sajnálatát fejezi ki a válság által okozott emberi szenvedés miatt;
2. hangsúlyozza, hogy a konfliktus kizárólag tárgyalásos, politikai úton rendezhető, a minszki megállapodások, valamint a Porosenko elnök által előterjesztett béketerv alapján, amely az ukrán állam decentralizáltabb felépítését hozná létre; hangsúlyozza, hogy minden félnek teljes mértékben végre kell hajtania és be kell tartania a minszki megállapodásokat, ezáltal lehetővé téve a konfliktus fokozatos enyhítését; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy anélkül, hogy a fogolycserére vonatkozó megállapodáson túl más eredményt is elértek volna, lemondták a tárgyalások folytatását, amelyet 2014. december végén, Minszkben tartottak volna; felszólítja a feleket, hogy tegyenek meg mindent a tárgyalások mielőbbi újrakezdése érdekében;
3. felszólítja a feleket, hogy tartózkodjanak az erőszak bármilyen formájának alkalmazásától; hangsúlyozza, hogy a konfliktus megoldása felé vezető sikeres politikai folyamat első sürgős lépése az erőszak beszüntetése;
4. ismételten elítéli a Krím félsziget orosz megszállását és bekebelezését, valamint elítél minden, az Ukrajna keleti részein levő úgynevezett szeparatista erők érdekében történő külföldi fellépést, illetve a nekik nyújtott támogatást; hangsúlyozza, hogy ezek a fellépések sértik a nemzetközi jogot, és komoly veszélyt jelentenek Európa biztonsági helyzetére nézve; ismét kifejezi Ukrajna függetlensége, szuverenitása, területi integritása, határainak sérthetetlensége, valamint sorsának szabad megválasztásához való joga iránti elkötelezettségét;
5. felszólítja az Oroszországi Föderációt, hogy haladéktalanul vonja ki minden katonai személyzetét Ukrajna területéről, és tartózkodjon attól, hogy ezeket a jövőben bármikor újra odatelepítse; felszólítja Oroszországot, hogy sürgősen hozzon intézkedéseket Ukrajnával közös határának ellenőrzése érdekében és állítsa meg az irreguláris harcosok valamennyi határsértését és mozgását, továbbá a fegyverek és hadi felszerelések mozgását, annak érdekében, hogy megszűnjön az ukrán területekre való bármilyen további beszivárgás;
6. felszólítja az orosz vezetést, hogy használja fel a szeparatisták feletti befolyását, és győzze meg őket arról, hogy kapcsolódjanak be a politikai folyamatba; felszólít minden felet arra, hogy a béke és a megbékélés érdekében hagyjanak fel a háborút támogató retorikával;
7. kéri az ukrán kormányt, hogy használja fel tekintélyét annak érdekében, hogy megelőzze és elítélje a szélsőséges és önkényuralmi jelképek használatát;
8. hangsúlyozza, hogy az Európai Uniónak és az Európa Tanácsnak készen kell állnia arra, hogy segítséget nyújtson és felajánlja szakértelmét az Ukrajna irányításának decentralizáltabbá tételére irányuló munka során; hangsúlyozza, hogy a szakadárok semmilyen körülmények között nem rendelkezhetnek vétójoggal Ukrajna külpolitikai döntéseit illetően; hangsúlyozza ugyanakkor annak fontosságát, hogy széles körű megegyezés alakuljon ki a belpolitika és a külpolitika területét érintő legfontosabb politikai döntéseket illetően;
9. hangsúlyozza, hogy az uniós szankciókat addig nem lehet megszüntetni, amíg az ukrajnai békefolyamatban nem mutatkoznak az egyértelmű előrelépés jelei, és hogy készen áll újabb szankciók bevezetésére; hangsúlyozza, hogy az Unió korlátozó intézkedései visszafordíthatók és skálázhatók, valamint szükség szerint módosíthatók, felfüggeszthetők, illetve hatályon kívül helyezhetők; hangsúlyozza, hogy az Európai Unió egészének egységesnek kell mutatkoznia annak megítélését illetően, hogy a helyzet változásának függvényében mi lenne a válság kezelésének legmegfelelőbb módja; felszólítja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon az úgynevezett „orosz ellenlépések” hatását és hozzon gyors intézkedéseket az orosz kereskedelmi korlátozások által leginkább sújtott termelők támogatására;
10. hangsúlyozza, hogy az EBESZ alapvető szerepet játszik az ukrajnai válság megoldásában, tekintettel a fegyveres konfliktusok és válságok kezelése terén szerzett tapasztalataira és arra, hogy e szervezetnek az Oroszországi Föderáció és Ukrajna egyaránt tagja; felszólítja a tagállamokat, a főképviselőt és a Bizottságot, hogy tegyenek további erőfeszítéseket az EBESZ ukrajnai különleges megfigyelő missziójának mind személyzet, mind eszközök vonatkozásában történő megerősítése érdekében; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az EBESZ minden további késedelem nélkül ellenőrizze az ukrán–orosz határ jelenleg a szakadárok kezén lévő minden egyes szakaszát;
11. felszólítja a főképviselőt és a Tanácsot, hogy vegye fontolóra az EU Ukrajnával és az ukrajnai konfliktussal foglalkozó magas rangú és magas szintű különleges képviselőjének kinevezését, ami megkönnyítené a békés megoldás elérése érdekében tett erőfeszítéseket;
12. mély aggodalmának ad hangot a kemény téli körülmények miatt Kelet-Ukrajnában, a Krím félszigeten, az Ukrajnában lakóhelyüket elhagyni kényszerülteket és az Oroszországba menekülteket illetően kialakult humanitárius helyzet miatt; rámutat, hogy sürgősen további segítséget és segélyt kell biztosítani a konfliktus által sújtott területek lakossága, a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek és a menekültek számára; megismétli az Egészségügyi Világszervezet által kiadott figyelmeztetéseket, amelyek szerint Kelet-Ukrajna egészségügyi szükséghelyzettel néz szembe, a kórházak nem működnek teljes körűen, továbbá hiány lépett fel gyógyszerekből és oltóanyagokból; felszólít a nemzetközi közösség, többek között az Európai Unió további sürgős erőfeszítéseire a leginkább rászorulók támogatása érdekében; emlékeztet arra, hogy az Ukrajna keleti részeibe irányuló humanitárius segély helyszínre juttatását a nemzetközi humanitárius jogszabályok, illetve az emberiesség, a semlegesség, a pártatlanság és a függetlenség elveinek teljes körű tiszteletben tartásával, valamint az ukrán kormánnyal, az ENSZ-szel és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságával (ICRC) való szoros együttműködésben kell végrehajtani; kifejezi abbéli reményét, hogy az Európai Parlament küldöttsége fel tudja keresni a válságövezetet;
13. felszólítja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy sürgősen dolgozzanak ki egy átfogó és nagyratörő pénzügyi segélycsomagot Ukrajna számára, a politikai megoldásra és a nemzeti megbékélésre irányuló munka támogatása céljából; felszólítja továbbá a Bizottságot, hogy hozzon meg minden szükséges intézkedést az Ukrajnával kötött társulási megállapodás zökkenőmentes és mielőbbi végrehajtása érdekében, mivel ez alapvető fontosságú eszköz az EU és Ukrajna közötti kapcsolatok fejlesztése szempontjából valamennyi érintett területen, és hangsúlyozza, hogy ez egy kétoldalú megállapodás; felszólítja Ukrajnát, hogy teljesítse az Unió ideiglenes kereskedelmi megállapodásainak részeseként vállalt kötelezettségeit;
14. e tekintetben ismét hangot ad azon véleményének, hogy ez a megállapodás nem a végső célja az EU és Ukrajna közötti kapcsolatoknak; rámutat továbbá arra, hogy az EUSZ 49. cikke szerint Ukrajna a többi európai államhoz hasonlóan rendelkezik európai perspektívával, és kérheti az Európai Unióba való felvételét, amennyiben elkötelezi magát a koppenhágai kritériumok és a demokrácia elvei mellett, tiszteletben tartja az alapvető szabadságjogokat, az emberi és a kisebbségi jogokat, valamint biztosítja a jogállamiságot és az átláthatóságot;
15. határozottan úgy véli, hogy sürgősen szükség van Ukrajnában egy nagyratörő korrupcióellenes programra – amely zéró toleranciát hirdet a korrupcióval szemben – annak érdekében, hogy helyre lehessen állítani a polgároknak az államba, az igazságszolgáltatási rendszerbe, a közigazgatási szervekbe és a bűnüldöző szervekbe vetett bizalmát; üdvözli, hogy a Verhovna Rada nemrég korrupcióellenes törvénycsomagot fogadott el, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy ezeket a törvényeket időben és megfelelően hajtsák végre;
16. felszólítja az újonnan kinevezett gazdasági minisztert és pénzügyminisztert, hogy ne késlekedjenek az Ukrajna gazdasági növekedésének helyreállításához szükséges reformok végrehajtását illetően; alapvetően fontosnak ítéli az EU Ukrajnai Támogató Csoportjának arra irányuló küldetését, hogy feltárja azokat a területeket, ahol technikai segítségnyújtásra van szükség annak érdekében, hogy Ukrajna átfogó reformprogramot dolgozzon ki és hajtson végre;
17. megjegyzi, hogy miközben a tűzszüneti megállapodás magában foglal az Ukrajna keleti részében zajló konfliktusban részt vevők büntetlenségére vonatkozó egyes rendelkezéseket, nem lehet ilyen határozatot hozni az elkövetett háborús bűnök vonatkozásában – mint amilyen a maláj légitársaság MH17-es járatának lelövésével megvalósított terrorcselekmény volt; hangsúlyozza, hogy a gép lelövésének tetteseit bíróság elé kell állítani; hangsúlyozza a Holland Biztonsági Testületre bízott független, gyors és teljes körű vizsgálat fontosságát; elítéli, hogy nem teszik lehetővé a lelőtt repülőgép helyszínéhez való hozzáférést;
18. üdvözli a francia kormány arra vonatkozó döntését, hogy leállítja a Mistral helikopter-hordozók szállítását, és felszólítja az összes tagállamot, hogy képviseljenek hasonló álláspontot az uniós szankciók által nem érintett exportok vonatkozásában, különösen a fegyverek és a kettős felhasználású anyagok tekintetében;
19. hangsúlyozza az ukrán energiaágazat reformjának szükségességét az országnak az Energiaközösség szerint vállalt kötelezettségeivel összhangban, és annak szükségességét, hogy gyökeresen meg kell növelni az Unió energiabiztonságát, az energia területén a függetlenségét és a külső nyomással szembeni rugalmasságát, az európai energiaunió létrehozása, az energiainfrastruktúrának az Unió szomszédos államaiban történő további fejlesztése, valamint az ezen országok közötti és az EU-n belüli rendszerösszekötők fejlesztése révén, az Energiaközösség célkitűzéseivel összhangban, valamint hogy kiemelt prioritásként kell végrehajtani ezeket a közös érdekű projekteket; hangsúlyozza, hogy ehhez jelentős infrastrukturális beruházásokra lesz szükség;
20. sürgeti a Bizottságot, hogy kezdje meg az Ukrajnának nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás harmadik nagyra törő csomagjának előkészítését, valamint vállaljon vezető szerepet a nemzetközi szervezeteket, nemzetközi pénzügyi intézményeket és civil társadalmi szervezeteket felölelő, Ukrajnát célzó adományozói konferencia szervezésében; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a nemzetközi közösség elkötelezze magát az ukrajnai gazdasági és politikai stabilizáció és reform támogatása mellett;
21. felhívja a figyelmet az emberi jogoknak a Krím félszigeten és a válságterületeken történt megsértéséről nemrég készült hiteles jelentésekre; támogatja az ukrán kormányhoz intézett azon felhívást, hogy hozzon létre egy egységes, rendszeresen frissített nyilvántartást a jelentett emberrablási esetekről, és támogatja a konfliktusban érintett bármelyik fél által elkövetett, az erőszakkal való visszaélésre, a rossz bánásmódra vagy kínzásra vonatkozó állítások alapos és pártatlan kivizsgálását;
22. kiemeli az orosz civil társadalom megszólításának szükségességét annak érdekében, hogy egyértelművé tegyük, hogy az EU nem ellenfélként tekint az orosz népre, azonban azt is, hogy Ukrajna függetlenségét és területi integritását tiszteletben kell tartani; amennyiben az orosz kormány konkrét lépéseket tesz annak érdekében, hogy visszatérjen a jószomszédi viszony elvéhez és a nemzetközi jogrendhez, az a konfliktus enyhítésének alapját fogja képezni;
23. felszólítja a tagállamokat, hogy vizsgálják meg, hogy az, hogy a nemrégi jelentések szerint az EU-n belüli szélsőjobboldali és szélsőbaloldali politikai pártok orosz bankoktól és magánszemélyektől támogatásban részesültek, sérti-e a pártfinanszírozási jogszabályokat, és felszólít arra, hogy folytassanak élénk vitát azokról a kockázatokról és kihívásokról, amelyeket az ilyen típusú pénzügyi támogatások jelentenek, valamint arról, hogy az említett fejlemények tükrében a jelenlegi pártfinanszírozási jogszabályok teljes mértékben megfelelőek-e;
24. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak, Ukrajna elnökének, kormányának és parlamentjének, az Oroszországi Föderáció elnökének, kormányának és parlamentjének, valamint az Európa Tanácsnak.