Plenárisülés-dokumentum

7.7.2015                                                                                                                  B8‑0721/2015

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

benyújtva az Elnök nyilatkozatát követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján

a srebrenicai megemlékezésről

( 2015/2747(RSP) )

Fabio Massimo Castaldo, Ignazio Corrao

az EFDD képviselőcsoport nevében

B8‑0721/2015

Az Európai Parlament állásfoglalása a srebrenicai megemlékezésről

( 2015/2747(RSP) )

Az Európai Parlament,

–       tekintettel a Srebrenicáról szóló 2009. január 15-i állásfoglalására[1],

–       tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Bosznia-Hercegovina között 2008. június 16-án aláírt és valamennyi tagállam által ratifikált stabilizációs és társulási megállapodásra,

–       tekintettel a Tanács Bosznia-Hercegovináról szóló 2015. március 16-i következtetéseire,

–       tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 827(1993), 1551(2004) és 1575(2004). számú határozataira,

–       tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.     mivel 1995. július 11-én a kelet-boszniai Srebrenica városát – amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsának 819(1993) sz. határozata biztonságos területté nyilvánított – a Republika Srpska (Boszniai Szerb Köztársaság) akkori elnöke, Radovan Karadžić irányítása alatt álló, Ratko Mladić tábornok által vezetett csapatok elfoglalták;

B.     mivel a Srebrenica elestét követő, napokig tartó mészárlás során az ENSZ védelmi haderő (UNPROFOR) védelme alatt álló területen menedéket kereső több mint 8 000 muszlim férfit és fiút a Mladić tábornok vezetése alatt álló boszniai szerb haderők és paramilitáris egységek – köztük rendőrökből álló szabadcsapatok – kivégeztek; mivel mintegy 30 000 nőt, gyermeket és idős embert deportáltak erőszakkal egy tömeges etnikai tisztogató művelet során, mely Európában a II. világháború vége óta a legsúlyosabb háborús bűncselekmény volt;

C.     mivel ez a tragédia, amelyet a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekményeket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék (ICTY) népirtásnak nyilvánított, az ENSZ által biztonságos menedékhelynek nyilvánított helyen történt meg, és ezért a nemzetközi közösség konfliktusba való beavatkozásra és a polgári lakosság védelmére vonatkozó tehetetlenségének szimbóluma lett;

D.     mivel a srebrenicai polgári lakosság ellen olyan cselekményeket követtek el, amelyekkel a Genfi Egyezményt többszörösen megsértették, beleértve nők, gyermekek és idős emberek ezreinek deportálását és sok nő megerőszakolását;

E.     mivel a tömeg- és egyéni sírok felkutatására és exhumálására tett erőfeszítések ellenére mintegy 1200 srebrenicai férfi és fiú holttestét még mindig nem sikerült megtalálni és azonosítani;

F.     mivel 2015. január 30-án az ICTY helybenhagyta a boszniai szerb hadsereg öt magas rangú, az 1995. évi srebrenicai tragédiában való részességükért elítélt tisztje ellen hozott ítéletet; mivel ez az első olyan végleges ítélet, amelyet népirtásért szabtak ki; mivel az elítélt tisztek közül egyesek közvetlenül Ratko Mladić – a hadsereg akkori vezetője – parancsnoksága alá tartoztak, akinek ügyét az ICTY jelenleg tárgyalja;

G.     mivel az EU döntéshozatali mechanizmusának hiányosságai és a valóban közös kül- és biztonságpolitika hiánya is negatívan hozzájárultak az események alakulásához;

H.     mivel a megemlékezés napjának intézményesítése a legjobb mód a mészárlás áldozatai előtt való tisztelgésre és arra, hogy a jövő nemzedékei számára egyértelmű üzenetet küldjünk;

1.      kegyeletteljes tisztelettel megemlékezik a volt Jugoszláviában folyt háború során történt atrocitások valamennyi áldozatáról; őszinte részvétéről és szolidaritásáról biztosítja az áldozatok családtagjait;

2.      hangsúlyozza, hogy a népirtások és az emberiesség elleni bűncselekmények időben történő megelőzésének és hatékony megbüntetésének az Unió fő prioritásai közé kell tartozniuk;

3.      felhívja a Tanácsot, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy minden tőlük telhetőt tegyenek meg annak megelőzése érdekében, hogy hasonló rémtettekre valaha is sor kerülhessen Európában;

4.      hangsúlyozza a megbékélési politikák fontosságát, és kiemeli a vallási hatóságok, a média és az oktatási rendszerek jelentős szerepét e nehéz folyamatban;

5.      emlékeztet rá, hogy mennyire fontos, hogy a régióban béke és stabilitás uralkodjon, és hisz a fokozott regionális együttműködés jelentőségében;

6.      utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak, Bosznia-Hercegovina kormányának, parlamentjének és entitásainak, valamint a nyugat-balkáni országok kormányainak és parlamentjeinek.