Plenárisülés-dokumentum
8.9.2015 B8‑0874/2015
ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján
a Fehéroroszországban kialakult helyzetről a 2015. évi, soron következő elnökválasztás fényében
( 2015/2834(RSP) )
Fabio Massimo Castaldo, Ignazio Corrao, Peter Lundgren, Kristina Winberg
az EFDD képviselőcsoport nevében
Az Európai Parlament állásfoglalása a Fehéroroszországban kialakult helyzetről a 2015. évi, soron következő elnökválasztás fényében
( 2015/2834(RSP) )
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Fehéroroszországról szóló korábbi állásfoglalásaira és ajánlásaira,
– tekintettel a 2015. október 11-én esedékes, soron következő elnökválasztásra,
– tekintettel a Parlament Fehéroroszországgal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttségének 2002 óta első ízben megszervezett hivatalos látogatására, amelyre 2015. június 18–19. között, Minszkben került sor,
– tekintettel a Fehéroroszország–EU emberi jogi párbeszéd első fordulójára, amelyre 2015. július 28-án került sor,
– tekintettel az Emberi Jogok Tanácsa Fehéroroszországról szóló, 2015. évi egyetemes időszakos felülvizsgálatára,
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel 2015. augusztus 22-jén Aljakszandr Lukasenka, fehérorosz elnök „humanitárius okokból” kegyelmet adott hat, a hatóságok által bebörtönzött ellenzéki vezetőnek;
B. mivel a szabadon engedett politikai ellenzékiek egyike sem indulhat a következő elnökválasztáson, a jelöltek nyilvántartásba vételére vonatkozó határidő ugyanis a szabadon engedésük előtti napon lejárt; mivel a szabadon bocsátott politikai személyiségeket rendőri felügyelet alá vonták, mozgásszabadságukat szigorúan korlátozzák, valamint kötelesek rendszeresen jelentkezni a rendőrségen;
C. mivel a 2010. évi elnökválasztást cenzúra, rajtaütések, és általában az ellenzék elleni erőszakos támadások zavarták, melynek során közel 700 ellenzéki aktivistát, köztük hét elnökjelöltet, bebörtönöztek;
D. mivel a 2010-es választásokat követően az EU megújította a Lukasenkára és 156 társára vonatkozó utazási tilalmat, melynek értelmében az említettek nem léphetnek be az Európai Unió tagállamainak területére; mivel 2015 júliusában az Európai Unió Tanácsa 26 személyt és négy társaságot törölt a Fehéroroszországra vonatkozó szankciós listáról, ugyanakkor a szankciók érvényét 2015. október 31-ig meghosszabbította;
E. mivel Fehéroroszország az utolsó olyan ország Európában, amely még alkalmazza a halálbüntetést; mivel a fehérorosz büntető törvénykönyv kimondja, hogy valamennyi kivégzést „kivégzőosztag” által kell végrehajtani, ami azt jelenti, hogy az áldozatokat térdre kényszerítik, majd tarkón lövik;
F. mivel 2012 októberében az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága kijelentette, hogy a fehérorosz kormány halálbüntetéssel kapcsolatos gyakorlata – ideértve a kivégzések titokban való végrehajtását, a holttestek családok számára való kiadásának megtagadását, a hatóságok azon jogosultságát, hogy a családtagokkal ne közöljék, hogy hová temették el a kivégzettet – sértik az elítélt és családtagjai emberi jogait;
G. mivel 2015. január 1-jén a média valamennyi formáját szabályozó, új jogszabályt vezettek be; mivel ez a jogszabály lehetővé teszi a kormány számára, hogy betiltson bármely médiaorgánumot, ideértve az online médiát is, amennyiben azok „nem megfelelőnek” ítélt tartalmat tesznek közzé;
H. mivel Lukasenka elnök 2015 áprilisában aláírta a „szociális rászorultság megakadályozásáról”, szóló 3. sz. dekrétumot, az úgynevezett „szociális élősködésről szóló jogszabályt”, amely a munkanélküli polgárokat mintegy 250 USD éves díj megfizetésére kötelezi;
I. mivel 2015 első felében több mint 30 olyan esetet regisztráltak, amikor a független újságírókkal szemben elkövetett zaklatás fokozódása során újságírókat fogva tartottak, megbírságoltak vagy letartóztattak;
J. mivel az elnökválasztásra 2015. október 11-én kerül sor;
K. mivel a Fehéroroszország–EU emberi jogi párbeszéd első fordulójára 2015. július 28-án, Brüsszelben került sor, és középpontjában a nemzeti emberi jogi intézet létrehozása, a véleménynyilvánítás szabadságának javítása, a gyülekezési és az egyesülési szabadság, a halálbüntetés eltörlése, az embertelen és megalázó bánásmód elleni küzdelem, valamint a gyermekek jogainak megerősítése állt;
1. aggodalmát fejezi ki a fehéroroszországi emberi jogi helyzet romlása, a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési és egyesülési szabadság megtagadása, a civil társadalmi szervezetek önkényes nyilvántartásba vételi folyamata, és a halálbüntetés alkalmazása kapcsán;
2. üdvözli a fehérorosz hatóságoknak az Európával és az Egyesült Államokkal fennálló kapcsolatok normalizálására felhívó nyilatkozatait, de megjegyzi, hogy az általános emberi jogi helyzet 2015 első felében nem javult az országban;
3. hangsúlyozza, hogy a szóban forgó normalizálásnak a feltételesség elvével összhangba kellene megtörténnie; felkéri a Tanácsot, hogy a Fehéroroszországgal szembeni szankciók enyhítését kösse az ország által a demokrácia és az emberi jogok terén elért eredményekhez;
4. pozitív gesztusként üdvözli a hat „politikai fogoly” számára nyújtott elnöki kegyelmet, és őszintén reméli, hogy ez a valódi változás jele lehet az ország számára, és nem csak egy, a közelgő elnökválasztást megelőző stratégiai lépés;
5. felhívja a hatóságokat a szabadon bocsátott politikai foglyok oly módon történő rehabilitációjára, hogy a szabadon engedettek maradéktalanul visszanyerjék polgári és politikai jogaikat, valamint hogy lehetővé váljon a számukra, hogy újra részt vehessenek a fehérorosz közéletben;
6. úgy véli, hogy a hat ellenzéki vezető szabadon bocsátása, bár pozitív lépés, nem több félintézkedésnél, amely nem biztosítja az októberi választások hitelességét; felszólítja a kormányt, hogy a szabad és tisztességes elnökválasztás felé tett szükséges lépésként enyhítse a polgári és politikai jogok korlátozását;
7. felszólítja a fehérorosz hatóságokat, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a választásokra nyitott, szabad és demokratikus módon és a nemzetközileg elismert normáknak megfelelően kerüljön sor; felhívja a hatóságokat, hogy tartózkodjanak az ellenzék marginalizálásától és a média elnyomásától, hogy olyan környezet alakulhasson ki, amelyben minden fél ténylegesen azonos feltételek mellett versenyezhet;
8. reméli, hogy a fehérorosz kormány további jelentős lépéseket tesz annak érdekében, hogy javítsa a humanitárius jogokat az országban, és felhagy a békés másként gondolkodók elnyomásával; úgy véli, hogy a hiteles demokrácia felé tett szükséges lépésként az igazságszolgáltatás jelentős reformjára, valamint a korlátozás nélküli szólásszabadság és gyülekezési szabadság biztosítására volna szükség;
9. emlékeztet arra, hogy az elmúlt évtized folyamán Fehéroroszországban évente kettő és kilenc között volt a halálra ítéltek száma; sürgeti Fehéroroszországot, hogy csatlakozzon a halálbüntetés alkalmazására vonatkozó globális moratóriumhoz, amely az első lépést jelentené e büntetési forma egyetemes eltörlése felé;
10. határozottan hisz az EU és Fehéroroszország közötti kapcsolatok minden szinten való kiépítésének fontosságában; különösen meg van győződve arról, hogy az EU-nak a civil társadalmi szervezetek támogatását stratégiai prioritásként kezelnie, és felhívja a Bizottságot, hogy pénzügyi és politikai eszközökkel támogassa a civil társadalmat Fehéroroszországban;
11. nagyra értékeli Fehéroroszország pozitív szerepét az ukrajnai békefolyamat során folytatott tárgyalások kapcsán, különösen a műszaki és logisztikai támogatás tekintetében, valamint az országban kialakult feszültségek enyhítésére irányuló erőfeszítéseit;
12. üdvözli, hogy Fehéroroszország 2015. május 14-én csatlakozott a bolognai folyamathoz és az európai felsőoktatási térséghez, és felhívja az országot, hogy teljesítse az ütemtervben előírt kötelezettségeit;
13. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az EKSZ-nek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamoknak.