Az ülés dokumentuma
13.01.2016
HATÁROZAT-TERVEZET
benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően
az eljárási szabályzat 123. cikkének 2. bekezdése alapján
a kolumbiai békefolyamat támogatásáról
( 2015/3033(RSP) )
Luis de Grandes Pascual, Francisco José Millán Mon, Davor Ivo Stier, Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Cristian Dan Preda, Ramón Luis Valcárcel Siso
a PPE képviselőcsoport nevében:
Az Európai Parlament határozata a kolumbiai békefolyamat támogatásáról
( 3033/2015(RSP) )
Európai Parlament
– tekintettel a kolumbiai emberi jogi helyzetről szóló számos állásfoglalására, különösen az 1996. április 18-i, az 1997. június 12-i, az 1998. május 14-i, az 1999. március 11-i és a 2000. szeptember 7-i állásfoglalására,
– tekintettel a kolumbiai helyzetről szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen az 1996. március 14-i és október 24-i, az 1997. szeptember 18-i és az 1999. január 14-i állásfoglalására,
– tekintettel a Kolumbia Tervvel, illetve a kolumbiai békefolyamat támogatásáról szóló 2001. február 1-jei, továbbá a Kolumbiára vonatkozó 2001. október 4-i és 2002. március 14-i állásfoglalására,
– tekintettel az EU és Kolumbia közötti különleges kapcsolatokra és különösen az egyrészről az EU és tagállamai, másrészről Kolumbia és Peru között 2012. július 26-án, Brüsszelben aláírt többoldalú kereskedelmi megállapodásra,
– tekintettel a békét szolgáló különleges joghatóság létrehozásáról szóló, 2015. szeptember 23-án Havannában aláírt 60. együttes nyilatkozatra, illetve a 2015. december 15-én aláírt 64. együttes nyilatkozatra, amely tükrözi a konfliktus áldozatairól szóló megállapodást az igazság tisztázását, az igazságszolgáltatást, a jóvátételt, valamint a konfliktus kiújulásának megakadályozását célzó átfogó rendszerről, beleértve a békét szolgáló különleges joghatóságot és az emberi jogok terén tett kötelezettségvállalásokat,
– tekintettel az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlésbe (EuroLat) delegált EP-küldöttség által megfogalmazott, a CELAC–EU második brüsszeli csúcstalálkozóhoz intézett üzenet a kolumbiai kormány és a FARC közötti belső konfliktus lezárásáról szóló 44. pontjára,
– tekintettel a 2015. június 11-én zárult II. CELAC–EU csúcstalálkozón elfogadott Brüsszeli Nyilatkozatra,
– tekintettel Federica Mogherininek, az EU főképviselőjének a kolumbiai átmeneti igazságszolgáltatásról szóló 2015. szeptember 24-i nyilatkozatára, illetve az azt követő október 1-jei nyilatkozatára, amelyben kinevezi Eamon Gilmore-t az Unió kolumbiai békefolyamattal foglalkozó különleges megbízottjának,
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a Kolumbia, Peru, illetve az EU és tagállamai között létrejött megállapodás alapján az EU és Kolumbia 2013 óta szoros gazdasági és kereskedelmi együttműködést folytat, amelynek fő célja nem kizárólag a felek közötti gazdasági kapcsolatok bővítése, hanem a puszta árucserénél messzebbre mutató szövetségek megkötése is, erősítve ezzel a békét, a demokráciát és az állampolgárok jólétét;
B. mivel a fenti megállapodás keretein belül kiemelkedik az EU–CELAC 2015. júniusi II. csúcstalálkozóján jóváhagyott megállapodás a kolumbiai állampolgárok uniós vízumkényszerének megszüntetéséről,
C. mivel ez a szoros kapcsolat kiterjed az olyan nagyszabású közös ügyekben folytatott nemzetközi együttműködésre, mint a békéért és a terrorizmus ellen folytatott harc, ezek közül külön ki kell emelni, hogy az EU–Kolumbia keretegyezmény 2014–es megkötése óta Kolumbia részt vesz az EU válságkezelő akcióiban, a kolumbiai fegyveres erők az Egyesült Nemzetek alapelvei szerint együttműködnek az európaiakkal nemzetközi békeműveletekben;
D. mivel 2012. augusztus 26-án párbeszédre került sor a kubai Havannában a kolumbiai kormány és a FARC között, miután általános megállapodást írtak alá a konfliktus lezárásáról és a stabil, tartós béke megvalósításáról, teljesítve a kolumbiai nép békés élet iránti vágyát, és különösen elismerve, hogy a béke megteremtése az egész nép dolga, továbbá az állam kötelessége, hogy az ország egész területén előmozdítsa az emberi jogok érvényesülését, és az egyenlőségen alapuló gazdasági és társadalmi fejlődés valamint a béke egyben az ország inkluzív és fenntartható növekedésének is az előfeltétele;
E. mivel a havannai tárgyalások különböző szakaszaiban a tárgyaló felek megállapodtak az új kolumbiai vidékfejlesztésről, a teljes körű agrárreformról, a politikai részvételről, illetve a demokratikus nyitásról, a béke kivívása és a tiltott kábítószerek problémájának a megoldása érdekében;
F. mivel 2015. szeptember 13-án a kolumbiai kormány és a FARC bejelentette egy olyan különleges joghatóság létrehozásáról szóló megállapodást, amely érvényre juttatja az áldozatok jogait és hozzájárul a stabil és tartós béke megteremtéséhez, ezért a felek megállapodtak abban, hogy átfogó rendszert alakítanak ki az igazság tisztázása, az igazságszolgáltatás, a jóvátétel, valamint a konfliktus kiújulásának megakadályozása céljából, ami magában foglalja az igazság tisztázásával, az együttéléssel és a konfliktus kiújulásának megakadályozásával, továbbá az áldozatok kártalanítására irányuló megállapodásokkal foglalkozó bizottság létrehozását;
G. mivel az említett átmeneti igazságszolgáltatásról szóló megállapodás megkötésével a tárgyaló felek megtették a döntő lépést az immár visszafordíthatatlannak tűnő béke felé, ugyanis mindkét fél vállalta, hogy legkésőbb hat hónap múlva megkötik a békét, amelynek végső határidejét 2016. március 23-ban szabták meg;
H. mivel a különleges joghatóság nemzetközi jognak megfelelő létrehozására azért van szükség, hogy e különleges igazságszolgáltatási rendszer elítélje a súlyos bűncselekmények elkövetőit, kártalanítsa az áldozatokat, és egyben megkönnyítse a fegyverletételt;
I. mivel a kolumbiai kormánynak, a törvényhozásnak és a kolumbiai népnek szuverén joga, hogy meghatározza a különleges joghatóság paramétereit, amelynek fő feladata, hogy véget vessen a büntetlenségnek, felderítse az igazságot és elítélje, megbüntesse a konfliktus alatt bűncselekményeket elkövető személyeket, különösen a legsúlyosabb és a legjellemzőbb bűnök elkövetőit, illetve biztosítsa, hogy ez nem fog megismétlődni, továbbá hozzájáruljon az áldozatok kártalanításához;
J. mivel a több millió áldozattal járó, 50 éves belső konfliktusnak véget vető stabil és tartós kolumbiai béke elsősorban Kolumbia számára, de egyben az Európai Unió és a nemzetközi közösség számára is elsőrendű kérdés, amint ezt a békefolyamatot támogató számos ország, regionális és nemzetközi szervezet – beleértve az Európai Uniót is – nyilatkozata tanúsítja;
1. elégedetten fogadja a kolumbiai kormány és a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) között 2015. szeptember 23-án létrejött megállapodást a különleges joghatóság létrehozásáról, amely megfelelő megoldást jelent a tárgyalás legfőbb és legproblematikusabb kérdésére, és üdvözli a felek arra irányuló közös döntését, hogy a végső megállapodás megkötésére hat hónapon belül, 2016. március 23-ig sort kerítenek;
2. véleménye szerint a különleges joghatóság létrehozásáról nemrégen kötött megállapodás, illetve az ezt megelőzően aláírt – teljes körű agrárreformról, politikai részvételről, a béke megteremtésére irányuló demokratikus nyitásról és a tiltott kábítószerek problémájának a megoldásáról szóló – többi megállapodás egyaránt határozott lépést jelent a kolumbiai társadalom által óhajtott végleges békemegállapodás felé, lezárva a több mint félévszázados belső fegyveres konfliktust, lehetővé téve a stabil és tartós békét, és kifejezetten figyelembe véve a konfliktus áldozatainak jogát az elszenvedett fizikai, erkölcsi és anyagi károk teljes körű, igazságos és méltányos megtérítésére;
3. felszólítja az ELN–t, hogy minden további kifogás és halogatás nélkül határozottan és szilárdan kötelezze el magát a kolumbiai béke mellett, illetve kezdjen tárgyalásokat a kolumbiai kormánnyal a békés társadalmi és politikai integrációjuk érdekében;
4. kifejezi azon vágyát, hogy a FARC-cal folytatott jelenlegi béketárgyalások a lehető leggyorsabban, – de mindenképpen a Havannában szeptember 23-án kitűzött hat hónapos határidőn belül – lezáródjanak, hogy 2016. március 23-ára ténylegesen véget érjen a konfliktus, igazi mérföldkövet jelölve ki ezzel Kolumbia modern történetében;
5. elismeri a kolumbiai kormány és a FARC óriási erőfeszítését, realizmusát és állhatatosságát a kibékíthetetlen álláspontok közelítésére és egy olyan kompromisszumra kész légkör fokozatos kialakításában, amely lehetővé teszi a kolumbiaiak által olyannyira vágyott stabil és tartós béke keresését célzó tárgyalásokat, illetve garantálja, hogy a konfliktus soha ne ismétlődhessen meg;
6. ismét kinyilvánítja, hogy az erőszak nem lehet a politikai harc legitim eszköze, és felkéri mindazokat, akiknek ez a meggyőződése, hogy térjenek át a demokrácia útjára, annak minden következményével és követelményével együtt, ami közül az első a fegyverek teljes és örökre szóló letétele, illetve meggyőződésül és célkitűzéseik demokratikus szabályoknak és a jogállamiságnak megfelelő érvényre juttatása;
7. ugyancsak elismeri a Kuba és Norvégia által garanciaországként, illetve a Chile és Venezuela által a békefolyamatot figyelemmel kísérő országként betöltött szerepet, és különösen hálás Ferenc pápa erkölcsi vezetéséért, illetve az annyira vágyott kolumbiai béke érdekében tett erőfeszítéseiért;
8. elégedetten fogadja Mogherini asszonynak, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Bizottság alelnökének 2015. október 1-jei döntését, amelyben kinevezi Eamon Gilmore-t, az Ír Köztársaság volt miniszterelnök-helyettesét, külügy-és külkereskedelmi miniszterét az Európai Unió kolumbiai békefolyamattal foglalkozó különleges megbízottjának;
9. megerősíti eltökéltségét, hogy minden lehetséges támogatást megad a végleges békeszerződés gyakorlati megvalósításáért, ezért ismét felhívja az Európai Unió tagállamait, hogy hozzanak létre egy vagyonkezelői alapot a konfliktus utáni helyzet kezelésére;
10. elégedetten állapítja meg, hogy az emberiesség elleni bűncselekményeket, a népirtás és a súlyos háborús bűncselekmények elkövetőit kizárják bármilyen amnesztiából vagy kegyelemből, a nemzetközi büntetőjogi és humanitárius jogi normákkal, illetve az emberi jogokra vonatkozó nemzetközi törvényekkel és jogszabályokkal összhangban;
11. elkerülhetetlennek tartja, hogy a bűncselekmények elkövetőire kiszabott büntetések hozzájáruljanak az áldozatok kártalanításához, illetve a politikai megbékéléshez;
12. elégedetten fogadja a felek arra irányuló megállapodását, hogy a végleges békeszerződés aláírását követően hozzanak létre egy független, részrehajlástól mentes, bíróságon kívüli bizottságot az igazság tisztázására, az együttélésre és az konfliktus megismétlődésének megakadályozására, amely közösen kívánja feldolgozni és történelmi kontextusba helyezni a valós eseményeket, mert csakis a múlt tisztességes feltárása, a felelősség teljes felvállalása teszi lehetővé a jövőbeni megbékélést és valamennyi áldozat számára az igazságszolgáltatást;
13. határozott támogatásáról biztosítja a végleges fegyverszüneti megállapodásról és az ellenségeskedés 2016. március 23-a előtti beszüntetéséről folyamatban lévő tárgyalásokat;
14. elismeri a kolumbiai kormány és intézmények arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a kolumbiai politikai rendszer az egész országban garantálni lehessen az emberi jogok teljes és folyamatos tiszteletben tartását; felszólítja a kolumbiai intézményeket, hogy kövessék az emberi jogok tiszteletben tartásának útját, amely területen Kolumbiának még nagy kihívásokkal kell szembenéznie, többek között számolják fel az erőszak szubkultúráját, amely az ötven éven át tartó konfliktus során az emberi jogok tiszteletben tartása helyett esetenként törvénytelen válaszokat és szokásokat, nem jogállami magatartásformákat honosított meg; ebből a szempontból felszólít az emberi jogok kolumbiai védelmezőinek megóvására, és elvárja ezektől a civil szervezetektől, hogy még jobban és hűségesebben működjenek együtt a megbékélés helyreállítása érdekében Kolumbiában;
15. pozitívan értékeli a kolumbiai fegyveres erők nemrégiben tett bejelentését, hogy felülvizsgálja a kolumbiai katonai doktrínát annak érdekében, hogy átalakítsa és felkészíthesse a fegyveres erőket a konfliktus utáni új kihívásokra és feladatokra adandó hatékony és rugalmas válaszra; ez egyben a békemegállapodások betartásának is a biztosítéka; egyúttal előremutató, reménykeltő és jó irányba tett lépésnek tekinti a FARC friss bejelentését, mely szerint beszünteti a katonai kiképzést és mostantól csak a politikai és kulturális képzéssel foglalkozik a fegyveres konfliktus befejezésére irányulót folyamaton belül;
16. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az EU soros elnökségének, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlésnek, illetve Kolumbia kormányának és kongresszusának.