Plenárisülés-dokumentum

 

B8-0069/2016

15.1.2016

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján

a Grúziával, Moldovával és Ukrajnával kötött társulási megállapodások/mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodások végrehajtásáról

( 2015/3032(RSP) )

Cristian Dan Preda, Elmar Brok, Jacek Saryusz-Wolski, Andrej Plenković, Sandra Kalniete, Jerzy Buzek, David McAllister, Michael Gahler, Daniel Caspary, Iuliu Winkler, Andrzej Grzyb, Tunne Kelam, Jaromír Štětina, Alojz Peterle, Davor Ivo Stier, László Tőkés, Jarosław Wałęsa, Bogdan Andrzej Zdrojewski, Mariya Gabriel, Fernando Ruas, Siegfried Mureşan, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Dariusz Rosati, Ramón Luis Valcárcel Siso

a PPE képviselőcsoport nevében

 

B8-0069/2016

Az Európai Parlament állásfoglalása a Grúziával, Moldovával és Ukrajnával kötött társulási megállapodások/mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodások végrehajtásáról

( 2015/3032(RSP) )

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Grúzia, Moldova és Ukrajna között létrejött társulási megállapodásokra /mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségekre (AA/DCFTA),

–  tekintettel e megállapodásoknak 2014 szeptemberében (Ukrajna), novemberében (Moldova) és decemberében (Grúzia) bekövetkezett, az Európai Parlament általi ratifikálására,

–  tekintettel a Grúziáról, Moldováról és Ukrajnáról szóló korábbi állásfoglalásaira, valamint az európai szomszédságpolitika és a keleti partnerség felülvizsgálatáról szóló közelmúltbeli jelentésére,

–  tekintettel a keleti partnerséggel foglalkozó, 2015. május 21–22-i rigai csúcstalálkozón kiadott együttes nyilatkozatra,

–  tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének az európai szomszédságpolitika felülvizsgálatáról szóló, 2015. november 18-i nyilatkozatára,

–  tekintettel vízumliberalizációs cselekvési terv Grúzia és Ukrajna általi végrehajtása terén az elért haladásról szóló, 2015. december 18-i jelentésekre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel Grúzia, Moldova és Ukrajna a keleti partnerség olyan országai, amelyek az EU-val való szorosabb politikai társulás és gazdasági integráció útja mellett álltak ki a jelenleg legelőrehaladottabb társulási megállapodások révén, amelyek mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségek (AA/DCFTA) létrehozásával járnak, illetve egy, a demokrácia, a jó kormányzás, a jogállamiság, az emberi jogok és az alapvető szabadságok értékein alapuló reformprogrammal;

B.  mivel az EU elismeri a három ország európai törekvéseit, és hangsúlyozza a társulási megállapodások által a reformfolyamatok során képviselt hozzáadott értéket;

C.  mivel a Grúziával és Moldovával kötött társulási megállapodások / mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodások (a továbbiakban: AA/DCFTA) ideiglenes végrehajtása 2014. szeptember 1-jén megkezdődött;

D.  mivel az Ukrajnával kötött társulási megállapodás előzetes alkalmazása 2014. november 1-én kezdődött, a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás ideiglenes alkalmazása csak 2016. január 1-jén indult be;

E.  mivel az EU és Moldova közötti vízummentes beutazás 2014 áprilisában került bevezetésre, és mivel a Bizottság legfrissebb, 2015. decemberi jelentései azt mutatják, hogy Grúzia és Ukrajna most már teljesíti a vízumliberalizációs cselekvési tervekben előírt követelményeket;

F.  mivel az EU-nak a keleti partnerség országaival kapcsolatos szerepvállalása az Oroszországi Föderáció erős ellenállásába és olyan agresszív reakcióiba ütközött, mint például a társuló országok elleni megtorló intézkedések; mivel a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodások nem egy harmadik fél érdekei ellen irányulnak, és mivel az EU alapvetően jó szándékról és a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodások végrehajtása következményei terén jelentős erőfeszítésekről tett tanúbizonyságot az esetlegesen felmerülő kétségek megválaszolásakor;

1.  üdvözli az AA/DCFTA megállapodások végrehajtása során eddig elért eredményeket; emlékeztet, hogy e AA/DCFTA megállapodások és a velük összefüggő társulási menetrendek szigorú és kellő időben történő végrehajtásának továbbra is hosszú távú prioritásnak kell lennie az EU és a három partner számára; emlékezteti a Bizottságot arra, hogy minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy mindhárom országban támogatást kapjon a AA/DCFTA megállapodások teljes körű és sikeres végrehajtása;

2.  rámutat arra, hogy a AA/DCFTA megállapodások sikeres végrehajtása egy stabil politikai környezet, illetve konkrét kereskedelempolitikai reformtervek, egyértelmű feladatmegosztással járó intézményi kapacitás, stratégiai gondolkodás, a civil társadalom bevonása, valamint a nemzetközi pénzügyi és technikai támogatás függvénye;

3.  megjegyzi, hogy mindhárom ország hasonló kihívásokkal néz szembe területi integritását illetően, és politikai, szociális és gazdasági reformok miatt belső nyomásnak van kitéve; hangsúlyozza, hogy a strukturális reformoknak a demokrácia megszilárdítását, a korrupció megszüntetését és a jogállamiság megerősítését kell előtérbe helyeznie;

4.  ismételten határozott támogatásának ad hangot mindhárom fél szuverenitását és területi integritását illetően, ezek nemzetközileg elismert határain belül;

5.  hangsúlyozza, hogy a társuló országok szabadon döntöttek arról, hogy elmélyültebb kapcsolatot alakítanak ki az Európai Unióval, valamint hogy a választásukat minden harmadik félnek teljes mértékben tiszteletben kell tartania és egyetlen harmadik fél sem gyakorolhat nyomást; ez a kapcsolat a stabilitást, a gazdaság korszerűsítését és diverzifikációját, a jólétet és a demokráciát hivatott serkenteni az emberi jogok tiszteletben tartása, a jó kormányzás és a jogállamiság alapján;

6.  üdvözli, hogy a Bizottság a vízumliberalizációs cselekvési tervek Ukrajna és Grúzia általi végrehajtásáról készített utolsó értékelésében pozitív megítélést adott e két ország esetében a vízumliberalizációról; elvárja a Tanácstól és a tagállamoktól, hogy fölösleges késedelem nélkül járjanak el annak érdekében, hogy a két országra vízummentes utazás legyen érvényes; bízik abban, hogy a vízummentes beutazási rendszert a két ország polgárai Európára voksolásuk kézzelfogható előnyeként élik meg, valamint hogy a rendszer az uniós vállalkozások, a polgári társadalom és a polgárok szintjén az emberek közötti kapcsolatokat is erősítik;

7.  hangsúlyozza, hogy az igazságügyi rendszer a meggyökeresedett korrupcióval, átpolitizáltsággal és a függetlenség hiányával – amelyek a társulási országok gazdasági-társadalmi fejlődését súlyosan hátráltatják – továbbra is közös kihívás a három társulási ország az AA/DCFTA szövegének és szellemének megfelelő reformok iránti elkötelezett erőfeszítései számára;

8.  hangsúlyozza, hogy a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségek fő célkitűzése mikroskálán az átlagpolgárok életkörülményeinek kézzelfogható és fenntartható javítása, a stabilitás biztosítása, a kkv-k számára lehetőségek teremtése, munkahelyeket létrehozása révén, makroskálán pedig a növekedés fokozása és a reform elősegítése, többek között a korrupció elleni küzdelem, a kereskedelemfejlesztés és a beruházások feltételeinek javítása, a szabályozási keret közelítésének, valamint a partnerek az EU belső piacán való fokozatos gazdasági integrációjának bátorítása, illetve kedvező és kiszámítható üzleti környezet kialakítása révén;

9.  felhívja a Bizottságot, hogy évente számoljon be részletesen a Grúziával, Moldovával és Ukrajnával kötött DCFTA végrehajtásáról, különösen a grúziai kijátszásellenes mechanizmusról és Moldova esetében a kijátszásellenes mechanizmusról és a védzáradékokról;

10.  kiemeli az AA/DCFTA energiaügyi együttműködésről szóló rendelkezéseinek fontosságát az ellátás biztonsága és a versenyképes, átlátható, hátrányos megkülönböztetéstől mentes energiapiacoknak az európai uniós szabályok és szabványok szerinti kifejlesztése szempontjából, akárcsak a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság szempontjából; támogatja az EU szándékát, hogy az Energiaközösség révén fellendítse Grúzia és Moldova és Ukrajna teljes energiapiaci integrációját;

11.  rámutat arra, hogy mennyire fontos a társulási országok lakosságával megértetni az AA/DCFTA végrehajtásának előnyeit és eloszlatni a tévhiteket; felszólítja a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), hogy támogassák a civil társadalom és a média által e téren tett erőfeszítéseket és üdvözli az East StratCom Team által e célból végzett munkát;

Grúzia

12.  rámutat, hogy nyugodt és tiszteletteljes politikai környezetet kell biztosítani, és gondoskodni kell a Grúziában a demokráciát, a jogállamiságot és az emberi jogok tiszteletben tartását szavatoló intézmények függetlenségének teljes tiszteletben tartásáról és hatékonyságról; hangsúlyozza, hogy egy életképes politikai ellenzék léte kiemelten fontos a kiegyensúlyozott, érett politikai rendszer érdekében; elítéli a bármely politikai párt tagjai ellen elkövetett, a jelentésekben szereplő összes erőszakos cselekményt, és hangsúlyozza, hogy az ilyen cselekményeket azonnal és alaposan ki kell vizsgálni;

13.  úgy véli, hogy Miheil Szaakasvili volt grúz elnök zaklatása és az előző kormányok alatt szolgált tisztviselők, illetve a jelenlegi ellenzék tagjainak fogva tartása és bebörtönzése a szelektív igazságszolgáltatás jeleként értelmezhető; mélységes aggodalmát fejezi ki az igazságszolgáltatási rendszernek a politikai ellenfelek gyengítése céljára való kihasználása miatt, ami alááshatja Grúzia európai jövőképét, illetve a grúz hatóságok demokratikus reformok terén tett erőfeszítéseit; emlékeztet Tbiliszi korábbi polgármestere, Gigi Ugulava esetére, akit börtönből való szabadulása után 23 órán belül letartóztattak, miután az alkotmánybíróság kijelentette, hogy meghosszabbított előzetes fogva tartása alkotmányellenes és törvénytelen volt; felszólítja a grúz politikai elitet, hogy összpontosítson az ország jövőjére és szüntesse meg a politikai polarizációt;

14.  hangsúlyozza, hogy minden büntetőeljárást átlátható, részre nem hajló, bizonyítékokra alapozó, arányos és politikai indíttatástól mentes módon kell lefolytatni, szigorúan betartva a jogszerű nyomozati és bírósági eljárás elveit, valamint maradéktalanul tiszteletben tartva az emberi jogok európai egyezményében foglalt, tisztességes eljárásra vonatkozó elveket;

15.  aggodalmának ad hangot az arra irányuló legutóbbi kísérletek láttán, hogy megváltoztassák Grúzia legnépszerűbb független tv-csatornájának, a Rustavi 2-nek a tulajdonosi és szerkesztési politikáját; kéri e politikai indíttatású megfélemlítés beszüntetését; megismétli, hogy ez különösen aggasztó az egyre romló sajtószabadságra való tekintettel, az AA/DCFTA szövegének és szellemének súlyos megsértése, sőt, veszélybe sodorja Grúzia Európa felé tartó törekvését;

16.  felszólítja a grúz kormányt – különösen a 2016-os parlamenti választások fényében –, hogy a szabad média számára teremtsen kedvező környezetet, amely támogatja a véleménynyilvánítás szabadságát és a média pluralizmusát, valamint tegye lehetővé, hogy a média politikai vagy gazdasági nyomás nélkül, függetlenül és objektíven tudósíthasson;

17.  felhívja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy indítsanak magas szintű tanácsadókból – köztük az Európai Unió Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának nyugdíjazott bíráiból – álló szakértői küldöttséget, hogy áttekintsék a Rustavi 2 jelenleg is folyamatban lévő ügyét;

18.  megismétli határozott támogatását, Grúzia függetlensége, szuverenitása és az ország nemzetközileg elismert határain belüli területi integritása iránt, és ismételten aggodalmának ad hangot Abházia és Csinvali/Dél-Oszétia grúz területek orosz erők általi folyamatos megszállása miatt; határozottan elítéli a közigazgatási határ mentén történő, orosz indíttatású ún. határépítési folyamatot, amely komoly humanitárius következményekkel járna; erőfeszítései folytatására ösztönzi Grúziát, hogy ezek egész területén eljussanak közösségeihez;

Moldova

19.  komoly aggodalmának ad hangot a de facto rendszerszintű politikai instabilitás miatt, amely a legutóbbi, 2014. november 30-i parlamenti választások óta gyakorlatilag folytatódott; sajnálja, hogy Moldova parlamentje és a parlamenti pártok még nem tudták az új kormányt megalakítani, mivel a 2015. október 29-i bizalmatlansági szavazás Valeriu Streleț miniszterelnök kormányának lemondásához vezetett; tudomásul veszi a január 4-i és 13-i sikertelen próbálkozásokat az új kormány kialakítására;

20.  úgy véli, hogy a jelenlegi politikai patthelyzet Moldovában kritikus ponthoz érkezett, amely az ország, illetve már eleve gyenge intézményeinek további destabilizálódása kockázatával jár, és veszélyezteti a gazdaságot, különösen a közvetlen külföldi befektetések és az adóbevételek csökkenése révén;

21.  felszólít minden európai politikai pártot Moldovában, hogy tegyék félre nézeteltéréseiket, és tegyenek eleget a rájuk háruló felelősségnek, hogy komolyan kezdjenek tárgyalásokat, és oldják meg a válságot, valamint alkossanak többséget egy olyan stabil kormányt kialakítására, amely a jelenlegi parlamenti ciklus végéig működne, és haladéktalanul eljárna a szükséges reformok egyértelmű teljesítménnyel és pontos alkalmazási ütemtervvel járó, szigorú végrehajtása érdekében;

22.  felhívja az Európa-párti politikai pártokat, hogy ismerjék el annak végzetes geopolitikai következményeit, ha új kormányalakítási erőfeszítéseik az Alkotmánybíróság ítéletében megállapított, 2016. január 29-i határidőig kudarcba fulladnának, mivel ez előrehozott választásokhoz vezetne; hangsúlyozza, hogy az előrehozott választások negatív következményekkel járhatnak az Európa-párti pártok tekintélyére nézve, valamint egy lehetséges/valószínű váltáshoz is vezethetnek a geopolitikai irányultság terén, illetve tovább destabilizálhatják az országot;

23.  hangsúlyozza, hogy a Moldovában szükséges reformok maguk után vonják a rendszerszintű korrupció felszámolását, az állam általi elkobzás megszüntetését, egy független, pártatlan és politikamentes igazságszolgáltatás létrehozását, a gazdaság stabilizálását a Nemzetközi Valutaalap (IMF) követelményeivel összhangban és a bankszektor valódi felügyeletéről való gondoskodást; sajnálatát fejezi ki, hogy a politikai instabilitás illetve a moldovai intézmények teljesítési képtelensége, valamint az IMF-fel kötött megállapodás hiánya miatt az európai uniós pénzügyi támogatást 2015 elején felfüggesztették; felhívja a figyelmet arra, hogy amennyiben a jelenlegi politikai válság így marad, 2016 elején elképzelhető a fizetésképtelenné válás;

24.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy minden szükséges technikai szakértelmet és pénzügyi támogatást terjesszenek ki a következő moldovai kormányra, az EU Ukrajnai Támogató Csoportjának példáját követve, többek között brüsszeli és tagállami fővárosi kirendelt szakértők küldésével, valamint a moldovai közigazgatásba való beépítésével, hogy a helyszínen, és mindennapos jelleggel tudják követni és támogatni a reformok végrehajtását;

25.  ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy minden erőfeszítést megtéve politikai akaratot és bátorságot kell mutatni annak a korrupciós botránynak a kivizsgálása kapcsán, amelynek következtében mintegy 1 milliárd eurót loptak el a bankszektorból (a helyi GDP megközelítőleg 18%-át), valamint arra, hogy a felelősöket bíróság elé kell állítani, és vissza kell szerezni az eltulajdonított összegeket; a fenti intézkedések mindegyike fontos lépést jelentene a politikai szereplők részéről a társadalom bizalmának visszanyerése felé;

Ukrajna

26.  üdvözli, hogy 2016. január 1-jén hatályba lépett az EU és Ukrajna közötti mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás; elítéli ugyanakkor, hogy az Oroszországi Föderáció egyoldalúan felfüggesztette a szabadkereskedelmi megállapodását Ukrajnával, súlyos kereskedelmi korlátozásokat vezetett be az Oroszországba irányuló ukrán exportra, valamint akadályozza a harmadik országokba irányuló árutranzitot, megsértve a Kereskedelmi Világszervezet szabályait és más kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat, ami káros hatással van az ukrán gazdaságra és külkereskedelemre; felkéri a Tanácsot, hogy ösztönözze Oroszországot ezen intézkedések módosítására és megszüntetésére; kifejezi azt a szándékát, hogy továbbra is foglalkozik az EU és Ukrajna közötti mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás ügyével az Európai Parlament illetékes szerveiben;

27.  hangsúlyozza, hogy a Bizottság több mint másfél éven át példátlan nyitottsággal és erőfeszítésekkel igyekezett eloszlatni az orosz fél valamennyi kétségét a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtásából eredő következményeket illetően, valamint gyakorlati megoldásokat találni az ügyben; sajnálatosnak tartja, hogy az orosz fél nem hozott fel kézzelfogható példákat arra vonatkozóan, hogy a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás hatálybalépése milyen hatással lenne piacára és kereskedelmére; megismétli, hogy a társulási megállapodás/mélyreható és átfogó szabad kereskedelmi megállapodás végrehajtása potenciális előnyökkel járhatna Oroszország számára is a fokozott kereskedelmi és gazdasági tevékenységek, valamint a stabilabb szomszédság révén;

28.  határozottan elítéli Oroszország agresszív és terjeszkedő politikáját, amely fenyegetést jelent Ukrajna egységére, területi integritására és függetlenségére, de magára az Európai Unióra nézve is, elítéli továbbá Oroszország katonai intervencióját és az ukrán területek elfoglalását, ideértve a Krím félsziget annektálását is, amely sérti a nemzetközi jogot és Oroszország azon kötelezettségvállalásait is, amelyek az ENSZ Alapokmányából, az EBESZ-tagságból, a Helsinki Záróokmány aláírásából, valamint az 1994. december 5-i budapesti megállapodásból erednek;

29.  súlyos aggodalmának ad hangot a minszki megállapodás végrehajtását illetően, amelynek határideje az eredeti megállapodás szerint 2015. december 31. volt; emlékeztet arra, hogy az orosz hatóságokat különös felelősség terheli e tekintetben; megismétli, hogy október közepe óta egyre gyakrabban sértik meg a tűzszünetet, az EBESZ különleges megfigyelő missziójának (SMM) mozgását továbbra is korlátozzák, nem valósult meg az ukrán–orosz közös határ teljes hossza fölött gyakorolt ukrán ellenőrzés, nem sikerült megállapodásra jutni az ideiglenesen elfoglalt luhanszki és donyecki területeken tartandó helyi választások részleteit illetően, valamint nem bocsátották szabadon az összes rabot és jogellenesen fogva tartott személyt, például Nadja Szavcsenkót vagy Oleg Szencovot;

30.  üdvözli, hogy a Tanács 2015. december 21-i határozata kiterjesztette az Oroszországi Föderációval szembeni gazdasági szankciókat, mivel ez utóbbi nem teljesítette a minszki megállapodásokat; megismétli, hogy a minszki megállapodások teljes körű végrehajtása a szankciók felfüggesztésének előfeltétele;

31.  gratulál Ukrajnának a vízumliberalizációról szóló cselekvési terv végrehajtásával kapcsolatos pozitív végső értékelő jelentéshez, amelyet 2015 decemberében tett közzé a Bizottság; arra számít, hogy az ukrán vezetés 2016 első negyedévében eleget tesz korrupcióellenes kötelezettségvállalásainak; üdvözli az ukrán hatóságok arra irányuló folyamatos erőfeszítéseit, hogy teljesítsék a vízumliberalizációról szóló cselekvési tervet; bízik benne, hogy a vízummentes rendszer mielőbbi bevezetését az ukrán nép elsöprő többsége az európai alternatíva melletti kiállásuk kézzelfogható eredményének fogja tekinteni; konkrét jogalkotási javaslatot vár a Bizottságtól annak érdekében, hogy Ukrajna is felkerüljön azon harmadik országok jegyzékére, amelyek állampolgárai mentesek a vízumkötelezettség alól;

32.  hangsúlyozza, hogy a reformtörekvések előtt álló legnagyobb kihívás a mélyen gyökerező korrupció; sürgeti az ukrán hatóságokat, hogy kötelezzék el magukat az országban tapasztalható korrupció felszámolása mellett; üdvözli az eddig meghozott döntéseket, például a korrupcióellenes jogszabályok elfogadását és a korrupcióellenes intézmények (nemzeti korrupcióellenes hivatal, a korrupció megelőzésével foglalkozó nemzeti ügynökség, egy különleges korrupcióellenes ügyészség) és mechanizmusok létrehozását; határozottan ösztönzi a politika függetlenségének biztosítását, valamint a megfelelő pénzügyi és egyéb források rendelkezésre bocsátását, amelyek lehetővé teszik, hogy az intézmények elláthassák feladataikat, ezáltal teljes mértékben megfelelve a nemzetközi közösség és mindenekelőtt az ukrán állampolgárok elvárásainak; hangsúlyozza különösen, hogy a korrupcióellenes intézményeknek politikailag függetlennek kell lenniük, valamint rendelkezniük kell a megfelelő hatáskörökkel és forrásokkal annak érdekében, hogy valóban végre tudják hajtani megbízatásukat; sürgeti a hatóságokat, hogy e kérdésben semmilyen módon se kössenek kompromisszumokat, és szálljanak szembe az álcázott érdekekkel, hiszen az Ukrajnát támogató nemzetközi közösség és az ukrán állampolgárok maguk is gyors és kézzelfogható eredményeket várnak el a korrupció elleni küzdelemben; úgy véli, hogy az előrelépés csak az eredmények alapján értékelhető, nem pedig a puszta jó szándék fényében;

33.  elvárja, hogy az ukrán hatóságok gyorsan és szigorúan hajtsák végre a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás és a társulási menetrend rendelkezéseit; megérti, hogy az Ukrajna keleti részén tapasztalható háborús helyzet súlyosan akadályozza ezt az erőfeszítést; egyértelművé teszi azonban, hogy Ukrajna sikere és külső ellenségekkel szembeni ellenálló képessége szorosan függ gazdaságának és jogszabályi keretének stabilitásától, a demokrácia fejlődésétől és a jólét fokozódásától;

34.  megismétli, hogy a társulási megállapodás/mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás nagyobb fokú stabilitást, fenntartható növekedést, új piacokhoz való hozzáférést, valamint az uniós szabályokhoz és normákhoz való közeledést eredményez majd, ami kedvez a gazdasági környezetnek és átláthatóbbá teszi a döntéshozatalt például a közbeszerzési eljárásokban, és az ország így maga mögött hagyhatja a színfalak mögötti gazdasági alkuk posztszovjet oligarchikus gyakorlatát; kézzelfogható eredményekkel jár majd a polgárok számára , munkahelyeket teremt, és lehetővé teszi számukra, hogy egy olyan országban éljenek, amelynek egészséges és erős intézményrendszere van, és ez tiszteletet és méltóságot biztosít majd a hétköznapi embereknek;

35.  úgy véli, hogy az ukrán nép részéről az ukrán hatóságok által szorgalmazott reformtörekvések hitelességébe vetett bizalom helyreállítása érdekében az igazságügyi és ügyészségi reformot hosszú távú prioritásnak kell tekinteni; ezeknek a reformoknak kell ugyanis biztosítaniuk, hogy elfogulatlan versenyeztetéses kiválasztási eljárás alapján kiválasztott független szakemberek új generációja foglalja el a hivatalokat; hangsúlyozza, hogy a főügyésznek vissza kell nyernie a polgárok bizalmát azáltal, hogy bíróság elé állítja az Euromajdan tüntetőinek meggyilkolásáért felelős személyeket; kiemelkedő fontosságúnak tartja a bírói kar függetlenségét, valamint az eljárások átláthatóságát és depolitizálását; biztosítani kell a tényleges jogállamiságot; hangsúlyozza, hogy az előrelépés akkor lesz látható, ha radikálisan szakítanak a múlttal, és hétköznapi emberek is tudják, hogy az igazságszolgáltatás mellettük áll, és nem azok mellett, akik le tudják fizetni a bírákat, ahogyan az az elmúlt két évtizedben történt;

35.  üdvözli a folyamatban lévő alkotmányos reformfolyamatot a decentralizáció és az igazságszolgáltatás terén; emlékeztet arra, hogy az Európa Tanács Velencei Bizottsága pozitív ajánlásokat fogalmazott meg mindkét alkotmánymódosításról; hangsúlyozza, hogy az igazságszolgáltatást illetően elfogadott módosítások megnyitják az utat az igazságszolgáltatási rendszer átfogó reformja előtt, és ezért üdvözli a közelmúltban az ukrán parlament által annak érdekében tett lépéseket, hogy az alkotmánybíróság elé utalja ezeket a módosításokat; hangsúlyozza, hogy a decentralizációról szóló módosítások egyrészt tükrözik a minszki megállapodások előírásait, másrészt határozottan hozzájárulnak az ország modernizációjához; ezért felszólítja az ukrán parlamentet, hogy mihamarabb fogadja el a második olvasat során e módosításokat;

36.  aggodalmát fejezi ki az ukrán gazdaság állapota, valamint az ország általános pénzügyi helyzete miatt; tudomásul veszi gazdasági teljesítmény stabilizálása terén látható enyhe javulást; elismerését fejezi ki az Ukrajna által a hitelezőivel 2015 szeptemberében elért, mérföldkőnek számító adósságelengedési megállapodást; emlékeztet arra, hogy a nemzetközi közösség, különösen az EU, az európai központú nemzetközi pénzügyi szervezetek, az IMF és az egyes adományozó országok eddig példa nélkül álló összeget, közel 20 milliárd eurót ajánlottak fel; a kifizetést szigorúan a reformok végrehajtása terén elért kézzelfogható eredményekhez, referenciaértékekhez és határidőkhöz kell kötni; a gazdaság deregulációját és a monopóliumok lebontását továbbra is prioritásnak kell tekinteni, ahogyan a további szabályozási reformokat, a tényleges privatizációt, a költségvetési reformokat, az átláthatóság fokozását és a kedvezőbb befektetési környezet kialakítását is; üdvözli a szabályozás javításáért felelős hivatal közelmúltbeli létrehozását, ami szintén ezt a célt szolgálja; kéri, hogy ebben az ukrajnai szakértői közösség is tevékenyen vegyen részt, valamint az uniós szakértők járuljanak hozzá független szaktanácsadással és a reformok végrehajtási folyamatának ellenőrzésével;

37.  nagyra értékeli az EU-Ukrajna Parlamenti Társulási Bizottság hatékony és dinamikus munkáját az ukrajnai politikai, biztonsági és gazdasági helyzet felügyelete tekintetében Ukrajna, valamint azt, hogy az ukrajnai hatóságok elkötelezték magukat az EU-irányultságú átfogó reformfolyamatok további javítása mellett, és támogatják ezeket a reformokat; emlékeztet hogy az ukrajnai Verhovna Rada és az Európai Parlament által 2015-ben aláírt egyetértési megállapodásra, amely közös keretet hoz létre a két intézmény közti parlamenti segítségnyújtás és kapacitásépítés céljaira; emlékeztet arra, hogy jelenleg zajlik egy olyan igényfelmérő küldöttség létrehozása, amely részletesen rögzítené, hogy az Európai Parlament miként tud segítséget nyújtani az ukrajnai Verhovna Radának;

38.  hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni az ukrán civil társadalmat, hogy az tanácsadással és támogatással segíthesse a hatóságokat reformígéreteik teljesítésében, és hogy ugyanakkor hatékony kritikus megfigyelőként működjön, és hívja fel a figyelmet a problémákra; üdvözli a szakértői közösség és a Verhovna Rada közötti hatékony együttműködést a reformfolyamat, illetve a társulási megállapodások/mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodások végrehajtása tekintetében; üdvözli, hogy a Verhovna Rada a civil társadalommal folytatott átfogó párbeszéd alapján alakítja ki prioritásait; kéri, hogy határozottabban törekedjenek egy olyan megközelítésre, amely felhívja az üzleti élet szereplőinek, különösen a kis- és középvállalkozásoknak a figyelmét a társulási megállapodás/mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás által kínált konkrét lehetőségekre; kéri, hogy a többi állami intézmény is partnerként tekintsen a civil társadalomra, hiszen a társulási megállapodás/mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtásához a társadalom valódi támogatására és egyetértésére van szükség, amely csak a párbeszéd és az eszmecsere útján valósulhat meg;

39.  súlyos aggodalmát fejezi ki a Kelet-Ukrajnában és a Krím félszigeten elkövetett emberi jogi jogsértések miatt, amely területeket jogellenes módon annektált az Oroszországi Föderáció, és ahol a krími tatárok és más kisebbségek, különösen a vallási kisebbségek célzott emberi jogi jogsértéseknek vannak kitéve, a jog és a közrend teljes összeomlása eredményeként;

40.  hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az EU az ukrán hatóságokkal együtt még több figyelmet fordítson az orosz agresszióból eredő ukrán humanitárius válságra, és foglalkozzon a katasztrofális kelet-ukrajnai humanitárius helyzettel, különösen az ukrajnai belső menekültek helyzetével; üdvözli az ukrán hatóságok, Bizottság, a tagállamok és a nemzetközi közösség egésze által ennek érdekében tett erőfeszítéseket; ismételten felkéri a Bizottságot, hogy növelje az EU humanitárius segítségnyújtásának láthatóságát, és hangsúlyozza, hogy ez az egyik kézzelfogható módja annak, hogy érzelmileg és észérvekkel is maga mellé állítsa az érintett területek lakosságát; hangsúlyozza, hogy további uniós pénzügyi támogatást kell nyújtani Ukrajnának, hogy meg tudjon birkózni a szörnyű humanitárius válsággal;

41.  súlyos aggodalmát fejezi ki az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodásról/mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásról tartandó holland véleménynyilvánító népszavazás kapcsán; bízik abban, hogy a holland emberek döntése figyelembe veszi majd a megállapodás érdemeit, elismerve azokat a kézzelfogható hatásokat, amelyeket a megállapodás gyakorol majd az EU-ra és különösen Hollandiára; azt szeretné, ha a holland kormány egyértelművé tenné, hogy milyen intézkedéseket tervez meghozni a népszavazás eredményétől függően;

°

°  °

42.  kiemeli, hogy a társulási megállapodás aláírása és ratifikálása nem tekinthető önmagában az EU, illetve Grúzia, Moldovai Köztársaság és Ukrajna közötti kapcsolatok végső céljának, és hangsúlyozza, hogy az EUSZ 49. cikke értelmében Grúzia, a Moldovai Köztársaság és Ukrajna – bármely más európai államhoz hasonlóan – európai perspektívával rendelkezik, és kérelmezheti az Európai Unióhoz való csatlakozást, feltéve, hogy elkötelezi magát a demokrácia elvei mellett, tiszteletben tartja az alapvető szabadságjogokat, az emberi és a kisebbségi jogokat, valamint biztosítja a jogállamiságot;

43.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást Grúzia, a Moldovai Köztársaság és Ukrajna elnökének és miniszterelnökének, az Európai Tanács elnökének, az Európai Bizottság elnökének, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, valamint a Hollandia külügyminiszterének.