Az Európai Parlament,

–  tekintettel az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Grúzia, Moldova és Ukrajna között 2014. június 27-én létrejött társulási megállapodásokra, valamint az azokat kísérő mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásokra;

–  tekintettel e megállapodásoknak az Európai Parlament általi megerősítésére 2014 szeptemberében (Ukrajna), novemberében (Moldova) és decemberében (Grúzia) és az Európai Parlament ezeket kísérő állásfoglalásaira;

–  tekintettel az európai szomszédságpolitika felülvizsgálatáról szóló, 2015. júniusában elfogadott jelentésére, és a három országban uralkodó politikai helyzetre vonatkozó állásfoglalásaira;

–  tekintettel a 2014–2016 közötti időszakra vonatkozó társulási menetrendekre, amelyek a három országra vonatkozó európai szomszédságpolitikai (ENP) cselekvési tervet követték,

–  tekintettel vízumliberalizációs cselekvési terv Grúzia és Ukrajna általi végrehajtása terén az elért haladásról szóló, 2015. december 18-i jelentésekre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az európai szomszédságpolitika és a keleti partnerség létrehozásának célja a béke, a stabilitás és a jólét előmozdítása Európában a demokrácia, a jogállamiság és a fenntartható gazdasági fejlődéshez támogatása révén; mivel az európai szomszédságpolitikát, illetve az EU és keleti szomszédai közötti együttműködést és partnerséget egyáltalán nem valamely más ország ellen irányuló geopolitikai vetélkedésnek szánták;

B.  mivel a társulási megállapodások, valamint a Grúziával és Moldovával kötött kereskedelmi megállapodások már több mint egy éve hatályban vannak; mivel az Ukrajna és az Európai Unió közötti mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség 2016. január 1-jétől teljes körűen hatályba lépett; mivel az Európai Unió és Grúzia, az EU és Moldova és az EU és Ukrajna közötti mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségek létrehozása a megállapodások egyik legjelentősebb kölcsönös előnye, ugyanis vitathatatlan a kereskedelem fontossága a növekedés, munkahelyteremtés, jólét és stabilitás szempontjából;

C.  mivel az EU és Moldova közötti vízummentes beutazás 2014 áprilisában került bevezetésre, és mivel a Bizottság legfrissebb, 2015. decemberi jelentései azt mutatják, hogy Grúzia és Ukrajna most már teljesíti a vízumliberalizációs cselekvési tervekben előírt követelményeket;

D.  mivel az EU közeledése a keleti partnerekhez ellenállásba ütközött az Orosz Föderáció részéről, amely – úgy tűnik – az Unió kezdeményezését kizárólag zéróösszegű geopolitikai versenynek,tekinti;

E.  mivel Oroszország továbbra is – közvetlenül vagy közvetetten – érintett a három társulási ország konfliktusaiban és belső megosztottságában: Grúziában az abháziai és dél-oszétiai konfliktusokban, Moldovában a Dnyeszteren túli régió kérdése kapcsán, Ukrajnában pedig a Krím Oroszország általi annektálása és a keleti országrészben fennálló konfliktus révén; mivel ezek a konfliktusok aláássák a partnerországok területi integritását, megszegik a nemzetközi jogot és gyengítik az európai kontinens általános biztonsági helyzetét;

F.  mivel az Európai Unió és tagállamai számos szankciót és korlátozó intézkedést fogadtak el az Orosz Föderáció és orosz tisztviselők ellen, mégpedig a Krím Oroszország általi annektálása és Oroszországnak az Ukrajna keleti részében zajló konfliktusban való közvetlen részvétele nyomán;

G.  mivel a társulási országok számos területen kimutatható eredményeket értek el, ugyanakkor egyrészt belső politikai nyomással szembesülnek a politikai, társadalmi és gazdasági reformok nyomán, illetve a még alakulóban lévő demokratikus kultúra okán, valamint külső nyomással is szembe kell nézniük;

H.  mivel a demokratikus intézmények még mindig gyengék a három társulási országban; mivel gazdasági érdekkörök jelenléte egyes politikai pártokban, és ezért a kormányokban, illetve befolyásuk a kabinetek kialakítására, döntő mértékben befolyásolja az országok demokratikus viszonyait;

I.  mivel a társulási megállapodás megkötése nem önmagáért való cél, hanem része a társulási országokkal folytatott szorosabb együttműködésre törekvő átfogó folyamatnak, amely során az érintett országok közelebb kerülnek az EU-hoz a jogi, gazdasági, politikai és társadalmi reformok és konvergencia vonatkozásában; mivel e célból a megállapodás végrehajtása elengedhetetlen; mivel ez az eljárás az Európai Unió és a társulási országok közös értékein alapszik, amelyek mind tagjai az Európa Tanácsnak;

1.  üdvözli a társulási megállapodások végrehajtása terén elért előrehaladást és a szabadkereskedelmi megállapodások által a kereskedelem és az üzleti megállapodások számának növekedésére, a reformok ösztönzésére, valamint a gazdasági növekedésre gyakorolt pozitív hatást, és megismétli, hogy az EU a megkezdett reformok pozitív eredményeinek megőrzése, a szabadkereskedelmi megállapodások hatásának szoros nyomon követése és az új szabadkereskedelmi rendszer esetleges negatív hatásainak minimálisra csökkentése érdekében kész további erőfeszítéseket tenni;

2.  hangsúlyozza, hogy a társulási országok szabadon döntöttek arról, hogy elmélyültebb szerződéses kapcsolatot alakítanak ki az Európai Unióval, valamint hogy a választásukat teljes mértékben tiszteletben kell tartani; emlékeztet arra, hogy az európai szomszédságpolitika és a keleti partnerség nem tekinthetők egy harmadik féllel szembeni geopolitikai versengésnek, hanem az európai kontinens stabilitásának, jólétének és demokráciájának megteremtésére irányuló hosszú távú politikának, amely tiszteletben tartja az emberi jogokat, a jó kormányzást, a jogállamiságot és a piacgazdaságot;

3.  hangsúlyozza, hogy az Európai Unió Tanácsa egyhangúlag aláírta a társulási megállapodásokat;

4.  üdvözli, hogy a két országra vonatkozó vízumliberalizációs cselekvési terv végrehajtására vonatkozó legutóbbi értékelésében a Bizottság pozitívan értékelte az Ukrajna és Grúziaszámára alkalmazandó vízumliberalizációt, ; elvárja a Tanácstól és a tagállamoktól, hogy haladéktalanul adja meg e két ország számára a vízummentes utazási rendszerben való részvételt;

5.  tudomásul veszi a Tanács 2015. december 21-i határozatát, amely meghosszabbítja az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciókat, mivel még nem történt meg a minszki megállapodás teljes körű végrehajtása; hangsúlyozza, hogy a minszki megállapodás teljes körű végrehajtása továbbra is központi jelentőségű Kelet-Ukrajna stabilitásának megteremtésében, és hogy az EU szankciói mindaddig hatályban maradnak, amíg Oroszország nem teljesítette a megállapodás rá vonatkozó részét; emlékeztet arra, hogy a szankciók nem önmagukban vett célok, és reményét fejezi ki, hogy az Oroszországi Föderáció hamarosan igazodik a nemzetközi joghoz, és az Unió felfüggesztheti a szankciókat;

6.  hangsúlyozza, hogy a keleti szomszédságban zajló konfliktusokra továbbra is politikai figyelmet kell fordítania az Európai Uniónak, és minden európai többoldalú biztonsági szervezetnek, különösen az EBESZ-nek és az EBESZ német elnökségének; felhívja az EKSZ-t, a Tanácsot és a tagállamokat a proaktívabb fellépésre, továbbá arra, hogy használják fel diplomáciai és politikai eszköztáruk minden elemét a konfliktusok kezelésére; rámutat, hogy amennyiben egy meghatározott diplomáciai rendezési mechanizmus a többéves erőfeszítések ellenére sem hoz eredményeket, új formák révén kell megoldást keresni; emlékeztet arra, hogy az EU akkor képes a leghatékonyabb fellépésre a globális színtéren, ha egységes;

7.  felhívja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy dolgozzanak ki a társult országokkal közösen bizalomépítő intézkedéseket, amelyek enyhíthetik a választóvonalak mentén kialakult feszültségeket, és a konfliktusokban részt vevők szenvedését; ezzel összefüggésben hangsúlyozza az EU közös biztonság- és védelempolitikai missziói – az Európai Unió határőrizeti segítségnyújtó missziója (EUBAM) és a Moldova és Ukrajna és az Európai Unió grúziai megfigyelő missziója (EUMM Georgia) – által végzett kitartó munkát;

8.  megismétli, hogy támogatja a a keleti partnerség összes országának szuverenitását és területi integritását – beleértve a három társulási országét, és hangsúlyozza, hogy a megállapodásokat – többek között a szabadkereskedelmi rendelkezéseket – oly módon kell végrehajtani, amely elősegíti a területi konfliktusok megoldását;

9.  hangsúlyozza, hogy az uniós jogszabályokhoz való közeledés révén az olyan területeken, mint a versenypolitika, a közbeszerzések, a szellemi tulajdonjogok, a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás, a DCFTA hozzá fog járulni e gazdaságok modernizációjához és diverzifikációjához, ezáltal lendületet ad a reformoknak és a korrupció elleni küzdelemnek; az élelmiszer-biztonság területén tett előrelépés lehetővé teszi ezen országok számára, hogy állati eredetű termékeket exportáljanak az Unióba; megjegyzi, hogy az egészségügyi és növény-egészségügyi előírások és a műszaki előírások és szabványok uniós követelményekhez való közelítésének pozitív növekedést kell eredményeznie a mezőgazdaságban és az élelmiszer-feldolgozó ágazatban;

10.  hangsúlyozza, hogy az igazságszolgáltatásnak teljesen függetlennek kell lennie Grúziában, Ukrajnában és Moldovában;

11.  hangsúlyozza továbbá a valódi sajtószabadság szükségességét; aggodalmának ad hangot minden olyan esettel kapcsolatban, amelyek során sérülhet a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadsága;

12.  úgy véli, hogy a parlamenti ellenőrzés alapvető feltétele az uniós szakpolitikák demokratikus támogatásának; ezért felhívja a Bizottságot, hogy mielőbb tegye lehetővé a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtását érintő rendszeres és részletes európai parlamenti ellenőrzést; felszólítja a Bizottságot, hogy az egyes ágazatokban különösen az átmeneti időszakban bekövetkező szociális és környezeti dömping elkerülése érdekében szorosan kövesse nyomon a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtását; hangsúlyozza a parlamenti diplomácia fontosságát, és ezzel összefüggésben kiemeli az EURONEST Parlamenti Közgyűlés reformjának egyértelmű szükségességét;

13.  arra ösztönzi a társulási országokat, hogy tegyenek további erőfeszítéseket az alábbi területeken:

Grúzia:

i.  felhívja a figyelmet arra, hogy 2015 decemberében változás történt a miniszterelnök személyében Grúziában, és üdvözli a parlamenti ellenzékkel folytatott együttműködésre vonatkozó kijelentéseket, amely együttműködés az országban tapasztalható, feszültséget gerjesztő politikai megosztottság enyhítésének egy módja; úgy véli azonban, hogy az üzleti és a politikai szférának nem szabad összefonódniuk egy demokratikus ország kormányzása során;

ii.  üdvözli a grúz hatóságok által az állami intézmények – különösen az igazságszolgáltatás intézményei –stabilitásának, függetlenségének és hatékonyságának megerősítése érdekében a közelmúltban bevezetett reformokat, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmének megszilárdítására tett erőfeszítéseket; úgy véli azonban, hogy ezek a reformok nem elégségesek, és nem oldják meg az igazságügyi intézmények problémáit, különösen a politikai befolyás miatt csorbát szenvedő függetlenség és intézményi integritás problémáját; konkrétan felhív a bírók átlátható, érdemeken alapuló kiválasztására, és a rájuk vonatkozó hároméves próbaidős rendszer átalakítására;

iii.  hangsúlyozza, hogy minden büntetőeljárást átlátható, arányos és politikai indíttatástól mentes módon kell lefolytatni, szigorúan betartva a jogszerű nyomozati és bírósági eljárás elveit, valamint maradéktalanul tiszteletben tartva az emberi jogok európai egyezményében foglalt, tisztességes eljárásra vonatkozó elveket; továbbra is aggodalmát fejezi ki az Államügyészi Hivatal elszámoltathatóságának hiánya, valamint az ügyészek és a nyomozók kinevezésének homályos kritériumai miatt; folyamatos erőfeszítésekre szólít fel az igazságszolgáltatás, az Államügyészi Hivatal, a Belügyminisztérium és az újonnan létrehozott Biztonsági Szolgálat teljes függetlenségének, hatékonyságának, pártatlanságának és szakmaiságának biztosítása érdekében, és kéri az ezek elszámoltathatósági mechanizmusának kialakítására irányuló politikai akarat előmozdítását;

iv.  üdvözli, hogy módosították a munka törvénykönyvét Grúziában; hangsúlyozza azonban, hogy a munkavállalói jogokra vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági jogszabályoknak továbbra is kiemelt helyen kell szerepelniük;

v.  ismételten hangsúlyozza aggodalmát az állami felügyelet nélküli bentlakásos egyházi intézetekben elhelyezett gyermekek sorsa miatt, és hangsúlyozza a kormány nemzetközi emberi jogi normák szerinti felelősségét, miszerint valamennyi gyermeket meg kell védeni az erőszaktól, és felszólít olyan intézkedések meghozatalára, amelyek hatékony nyomozást és rehabilitációt biztosítanak a bántalmazás és/vagy szexuális kizsákmányolás áldozatául esett gyermekek számára;

vi.  felszólít egy világos, átlátható és az emberi jogokon alapuló politikára, valamint az emberi jogok megsértésének kivizsgálására, büntetésére és kárpótlására irányuló mechanizmusok kialakítására, és annak biztosítására, hogy ez az eljárás maradéktalanul tiszteletben tartsa a jogállamiság és a jogszerű eljárás elvét;

vii.  hangsúlyozza, hogy javítani kell a politikai kultúrát és létre kell hozni a nemzeti megbékélés légkörét; úgy véli, hogy az előző kormányok alatt szolgált tisztviselőknek és a jelenlegi ellenzék tagjainak a fogva tartása és bebörtönzése a szelektív igazságszolgáltatás jeleként tekinthető; aggodalmát fejezi ki az igazságszolgáltatási rendszernek a politikai ellenfelek elleni küzdelem céljára való felhasználása miatt, ami alááshatja Grúzia európai jövőképét, illetve a grúz hatóságok demokratikus reformok terén tett erőfeszítéseit; felhív minden politikai erőt, hogy kerüljék el az ilyen típusú, eszközként való felhasználást, és komolyan lépjenek fel a korrupció és a hivatali visszaélések felszámolása érdekében;

viii.  felszólítja a grúz kormányt – különösen a 2016-os parlamenti választások fényében –, hogy a szabad média számára teremtsen kedvező környezetet, amely támogatja a véleménynyilvánítás szabadságát és a média pluralizmusát, valamint tegye lehetővé, hogy a média politikai vagy gazdasági nyomás nélkül, függetlenül és objektíven tudósíthasson; aggodalmának ad hangot egyrészt az arra irányuló legutóbbi kísérletek láttán, hogy megváltoztassák Grúzia legnépszerűbb független tv-csatornájának, a Rustavi 2-nek a tulajdonosi és szerkesztési politikáját, másrészt a média szabadsága miatt az országban; szorgalmazza e tekintetben a médián belüli tulajdonviszonyok átláthatóságáról szóló törvény teljes körű végrehajtását, és megismétli, hogy semmilyen bírósági ítélet nem áshatja alá a média szerkesztési politikájának függetlenségét;

ix.  felszólítja a grúz kormányt, hogy a nemzetközi és európai követelményekkel, valamint a grúz alkotmánybíróság döntéseivel összhangban kezdeményezze a választási törvény megreformálását az arányos és pluralista képviselet jobb biztosítása érdekében;

x.  elítéli azokat az erőfeszítéseket, amelyek Sztálin-emlékművek és -szobrok felállítására irányulnak, és felszólítja a grúz hatóságokat, hogy határolódjanak el az ilyen tevékenységektől és adózzanak kellő tisztelettel a sztalinizmus több millió áldozata emlékének;

xi.  hangsúlyozza, hogy a grúziai statisztikai hivatal (Geostat) szerint a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás (DCFTA) végrehajtásának első 12 hónapjában a Grúziából az EU-ba irányuló import 15%-os növekedést, míg a Grúziába irányuló uniós export 6,2%-os enyhe csökkenést mutat; felszólít Grúziának az Energiaközösségről szóló szerződéshez való csatlakozására a DCFTA 11. fejezetének való teljes megfelelés biztosítása érdekében;

xii.  hangsúlyozza, hogy fel kell gyorsítani az élelmiszer-biztonsági rendeletek helyszíni végrehajtását és javítani kell az ügynökségközi együttműködést Grúziában a DCFTA nyújtotta remélt eredmények megvalósulása érdekében;

xiii.  felszólítja a grúz kormányt a civil társadalmi szervezetek reformfolyamatokba történő megfelelő bevonásának biztostására;

Moldova:

i.  sajnálja, hogy Moldova parlamentje és a parlamenti pártok még nem tudták megalakítani az új kormányt, mivel a 2015. október 29-i bizalmatlansági szavazás Valeriu Streleț miniszterelnök kormányának lemondásához vezetett; úgy véli, hogy a jelenlegi politikai zsákutca Moldovában kritikus pontjához érkezett, kockáztatva az ország intézményeinek destabilizációját, valamint veszélyeztetve a gazdaságot, a politikai pártok politikai legitimitását, valamint a közvetlen külföldi befektetések beáramlását súlyosan érintő korrupció elleni küzdelmet;

ii.  felszólítja Moldova valamennyi politikai pártját, hogy a kormányalakításhoz szükséges többség megtalálása érdekében szervezzenek érdemi tárgyalásokat, hogy folytatni lehessen a szükséges reformok végrehajtását, különösen a gazdaság stabilizálását a Világbank és az IMF követeléseivel összhangban, a beruházások és a közbeszerzések biztosítása érdekében;

iii.  hangsúlyozza, hogy a Moldindconbankban, a Moldova Agroindbankban és a Victoria Bankban mélyreható ellenőrzéseket kell folytatni és az esetleges feltárt problémákat haladéktalanul kezelni kell; megjegyzi, hogy a bankágazat felülvizsgálata továbbra is elégtelen; hangsúlyozza, hogy a pénzügyi válság költségeit a vállalkozások viselik a nehezebb hitelhez jutás miatt;

iv.  hangsúlyozza, hogy egy évvel a DCFTA végrehajtását követően Moldova teljes kivitele 14,8%-kal csökkent, míg azonban az EU-val folytatott kereskedelem volt a legstabilabb, ugyanis az export csak 1,4%-kal csökkent, miközben a FÁK-ba és más partnerekhez irányuló export jelentősebb mértékű csökkenést mutatott; rámutat különösen az agrár-élelmiszeripari termékek esetére, amelyet nagy elvárások öveztek és számos ellenző állította, hogy Moldova nem versenyképes, azonban az EU-ba irányuló export pozitív mérleggel zárult (10,8%-os növekedés);

v.  megjegyzi a szolgáltatásokkal kapcsolatosan, hogy a belső jogszabályozásban továbbra is alapvető hiányosságok mutatkoznak a szakemberek letelepedésének és mozgásának, valamint a biztosítási ágazat alapvető feltételrendszerének tekintetében, aminek következtében Moldova a globális bankválságot okozó kockázatokhoz hasonlóaknak van kitéve;

Ukrajna:

i.  sajnálatának ad hangot, amiért a minszki megállapodást nem hajtották végre teljes mértékben, és ösztönzi az ukrán és az orosz hatóságokat, hogy tegyenek meg minden erőfeszítést a megállapodás értelmében rájuk háruló kötelezettségek teljes végrehajtása érdekében; üdvözli a minszki megállapodás követelményeinek teljesítéséhez szükséges reformokkal, a vízumliberalizációs cselekvési terv teljesítésével és a társulási cselekvési tervnek való megfeleléssel kapcsolatos munkát, és hangsúlyozza, hogy ezek a reformok, amikor majd teljes mértékben végrehajtásra kerülnek, alapvetően megváltoztatják az ukrán társadalmat és javítják az ukrán polgárok életkörülményeit;

ii.  felszólítja a tagállamokat, hogy hagyják az EBESZ-missziót teljes létszámban és teljes körűen működni; tudomásul veszi az ukrán kormány arra irányuló kéréseit, hogy telepítsenek kibővített nemzetközi békefenntartó erőket az ukrán–orosz határhoz, valamint a luhanszki és a donyecki régióban; egyetért azzal, hogy ha majd a helyzet lehetővé teszi, és a minszki megállapodás teljes körű végrehajtásának részeként, egy EU vezette KVBP-missziót kellene felajánlani a konfliktus részes feleinek, amely segítséget nyújtana olyan feladatokban, mint aknamentesítés, a helyi választások előkészületeiben való részvétel és a humanitárius segélyszervezetek szabad bejutásának biztosítása;

iii.  újra felszólít, hogy továbbra is különleges figyelmet kell fordítani az igazságszolgáltatási reformra és a korrupció elleni harcra, mivel ezek meghatározó szerepet játszanak az ukrán parlament és az ukrán politikai pártok iránti teljes bizalom és legitimitás visszaállításában;

iv.  felszólítja az ukrán hatóságokat, politikusokat, vezetőket, politikai feleket és más véleményformálókat, hogy tegyenek további erőfeszítéseket az ország egységesítése, a belső megosztottságon való felülkerekedés és a gyakran polarizált politikai kultúra felszámolása érdekében; kiemeli, hogy a politikai pártokat teljes mértékben demokratikus, helyi alapon szerveződő szervezetekké kell formálni, és nem függhetnek az oligarchák támogatásától és befolyásától; hangsúlyozza, hogy a pártfinanszírozásról szóló törvényt szigorúan végre kell hajtani;

v.  üdvözli a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás 2016. január 1-jei hatálybalépését, és sajnálja az Orosz Föderáció azon döntését, hogy korlátozza az Ukrajnával folytatott kereskedelmet, megsértve ezáltal a WTO- és kétoldalú kötelezettségeit; emlékeztet, hogy a Bizottság párbeszédet folytatott Ukrajnával és Oroszországgal a szabadkereskedelmi megállapodás következményeiről, és ez volt az első alkalom, hogy az EU megbeszéléseket kezdett harmadik országgal kétoldalú megállapodásról; reméli, hogy ezek a megbeszélések folytatódnak és konkrét eredményekkel járnak; felszólítja ezért az Orosz Föderációt, hogy ne folyamodjon további kereskedelmi megszorításokhoz és alakítson ki konstruktívabb együttműködést mind az EU-val, mind Ukrajnával;

vi.  megjegyzi, hogy Ukrajna teljes exportja 2015 első felében csökkenést mutat, míg a kivitel regionális struktúrájának megváltozásása azt eredményezte, hogy az EU-ba irányuló export aránya stabil maradt, a teljes export körülbelül 30%-a;

vii.  sürgeti Ukrajnát, hogy a társasági jog, a vállalatirányítás, a számvitel és a pénzügyi ellenőrzés területén hangolja össze jogszabályait az uniós jogszabályokkal, és mozdítsa el a fára vonatkozó exportkorlátozási intézkedéseit, amelyek megsértik a társulási megállapodás 35. cikkét és a WTO-szabályokat;

viii.  üdvözli Ukrajna azon határozatát, hogy a WTO 2015. július 20-i határozatával összhangban elmozdítja a személygépkocsikra vonatkozó védintézkedéseit, és tudomásul veszi a fizetési mérleg egyensúlytalanságaival indokolt különleges „erga omnes” vámfelár megszüntetését, amelyet Ukrajna még 2014 végén vezetett be;

14.  kéri a 2015-ben elkezdett energiareform gyors befejezését; megjegyzi, hogy 2016. április 1-jével kezdődően minden energiaárat egységesíteni kellene, hogy meg lehessen akadályozni bizonyos bennfentesek esetében fennálló további privilegizált nyerészkedést, valamint egy valódi gáz- és villamosenergia-piacot kellene kialakítani, amelyet valóban független szabályozó ellenőrizne;

15.  hangsúlyozza, hogy elő kell mozdítani a szabad médiát és a véleménynyilvánítás szabadságát mint alapvető tényezőket, miközben fokozni kell a félretájékoztatás elleni erőfeszítéseket, továbbá javítani kell az uniós politikákra és tevékenységekre – többek között az EKSZ keretében kialakított új struktúrának, a keleti stratégiával és kommunikációval foglalkozó uniós munkacsoportnak a tevékenységeire – irányuló stratégiai kommunikációt a keleti szomszédságban, többek között a három társulási országban;

16.  megjegyzi, hogy az EUSZ 49. cikke szerint Grúzia, Moldova és Ukrajna a többi európai államhoz hasonlóan kérheti az Unióba való felvételét, amennyiben elkötelezi magát a demokrácia elvei mellett, tiszteletben tartja az alapvető szabadságjogokat, az emberi és a kisebbségi jogokat, valamint biztosítja a jogállamiságot;

17.  ismételten felszólít az európai szomszédságpolitika egyértelmű és ambiciózus politikai elképzelésen alapuló megújítására, valamint politikai kérdésekben az egységes hangon való felszólalás szükségességére; ismételten felszólít a keleti, illetve a déli szomszédsággal foglalkozó különleges képviselők kinevezésére, akiknek feladata lenne a felülvizsgált szakpolitika politikai összehangolása;

18.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást Grúzia, Moldova és Ukrajna elnökének, parlamentjének és kormányának, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Külügyi Szolgálatnak és az Európai Tanácsnak.