Plenárisülés-dokumentum

 

B8-0157/2016

27.1.2016

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján

a vallási kisebbségekhez tartozók ISIS általi tömeges és szisztematikus lemészárlásáról

( 2016/2529(RSP) )

Javier Nart, Petras Auštrevičius, Dita Charanzová, Gérard Deprez, Filiz Hyusmenova, Ivan Jakovčić, Petr Ježek, Ilhan Kyuchyuk, Norica Nicolai, Urmas Paet, Jozo Radoš, Marietje Schaake, Jasenko Selimovic, Pavel Telička, Ivo Vajgl, Johannes Cornelis van Baalen, Hilde Vautmans

az ALDE képviselőcsoport nevében

 

B8-0157/2016

Az Európai Parlament állásfoglalása a vallási kisebbségekhez tartozók ISIS általi tömeges és szisztematikus lemészárlásáról

( 2016/2529(RSP) )

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Irakról, Szíriáról, Líbiáról és Egyiptomról szóló korábbi állásfoglalásaira, nevezetesen a keresztényekkel szembeni erőszak és üldöztetés különösen Malulában (Szíria) és Pesavárban (Pakisztán) tapasztalt közelmúltbeli eseteiről, valamint Szaíd Ábedíni lelkipásztor ügyéről (Irán) szóló 2013. október 10-i[1], az Irakban és Szíriában uralkodó helyzetről, valamint – a kisebbségek üldözését is beleértve – az Iszlám Állam által indított offenzíváról szóló 2014. szeptember 18-i[2], az Irakban és Szíriában, különösen az Iszlám Állammal (ISIS) összefüggésben kialakult humanitárius válságról szóló 2015. február 12-i[3], valamint az ISIS/DÁIS által a közelmúltban a Közel-Keleten, elsősorban az asszírok ellen végrehajtott támadásokról és emberrablásokról szóló 2015. március 12-i[4] állásfoglalásaira,

–  tekintettel az EU szíriai és iraki regionális stratégiájáról, valamint az ISIL/Dáis jelentette veszélyről szóló 2015. március 16-i, az ISIL/Dáis által Szíriában és Irakban előidézett válságról szóló 2014. október 20-i, az Irakról és Szíriáról szóló 2014. augusztus 30-i, a Szíriáról szóló 2014. április 14-i és 2015. október 12-i, valamint az Irakról szóló 2014. augusztus 15-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (alelnök/főképviselő) Irakról és Szíriáról szóló nyilatkozataira,

–  tekintettel a vallás vagy meggyőződés szabadságának előmozdításáról és védelméről, illetve a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartásának előmozdításáról szóló uniós iránymutatásokra, tekintettel a valláson vagy meggyőződésen alapuló intolerancia és megkülönböztetés minden formájának megszüntetéséről szóló 1981-es ENSZ-nyilatkozatra,

–  tekintettel a népirtással, az emberiség elleni bűncselekményekkel és a háborús bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozásról és büntetőeljárásról szóló, 2003. május 8-i 2003/335/JHA tanácsi határozatra[5], tekintettel az ENSZ főtitkárának a népirtás megelőzésével foglalkozó különleges tanácsadója által tett nyilatkozatra,

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának „Etnikai vagy vallási alapon elkövetett támadások és visszaélések áldozatai a Közel-Keleten” című, 2015. március 27-i nyílt vitáján Sztávrosz Lambrinídisz, az EU emberi jogi különleges képviselője által az Európai Unió nevében tett nyilatkozatra,

–  tekintettel az ENSZ Szíriai Arab Köztársasággal foglalkozó független nemzetközi vizsgálóbizottsága által az Emberi Jogi Tanács 2015. augusztus 13-i ülésén ismertetett jelentésre, különösen annak 165–173. bekezdéseire,

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2254/2015. számú, a szíriai békefolyamat ütemtervének támogatásáról és a tárgyalások menetrendjének meghatározásáról szóló határozatára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel – ahogyan azt az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2249/2015.

számú határozata is elismeri – az úgynevezett „ISIS/Dáis” erőszakos és szélsőséges ideológiája, az általuk elkövetett terrorcselekedetek, civilek ellen irányuló folyamatos, súlyos, módszeres és széles körű támadások, emberi jogi visszaélések és a nemzetközi humanitárius jog többek között vallási vagy etnikai alapon történő megsértése, a kulturális örökség elpusztítása, valamint a kulturális javakkal folytatott kereskedelem globális és példa nélkül álló fenyegetést jelentenek a nemzetközi békére és biztonságra;

B.  mivel az Egyesült Nemzetek Szervezete és más nemzetközi szervezetek arról számoltak be, hogy a Közel-Keleten, különösen Szíriában és Irakban az ISIS/Dáis és a hozzájuk kapcsolódó csoportok a nemzetközi emberi jogok és humanitárius jogszabályok széles körű és súlyos megsértését követték el etnikai és vallási kisebbségi csoportokkal szemben, többek között célzott gyilkosságok, kényszeráttérítések, emberrablás, nőkkel való kereskedelem, nők és gyermekek rabszolgaságra kényszerítése, gyermekek öngyilkos bombamerényletekhez való toborzása, szexuális visszaélések, fizikai bántalmazás és kínzás formájában; mivel egyre nagyobb aggodalomra ad okot az ISIS/Dáis erői által ellenőrzött területeken rekedtek sorsa, mivel ezekre a területekre a nemzetközi humanitárius segítségnyújtás szinte egyáltalán nem jut el;

C.  mivel az ISIS/Dáis célpontját a vallási és etnikai kisebbségek alkotják, így a keresztény, jezidita, türkmén, sabak, kakae, szábeus és síita közösségek, valamint arabok és szunnita muzulmánok; mivel mecsetek, emlékművek, szentélyek, templomok és más imahelyek, sírok és temetők estek áldozatul az önkényes pusztításnak;

D.  mivel az ISIS/Dáis 2015 februárjában az északkeleti el-Haszake tartományban a Kabur folyó déli partján számos gazdálkodó közösséget lerohant és több mint 220 asszír keresztényt elrabolt, akik közül a mai napig fizetség fejében csupán keveseket engedett szabadon, míg a többiek sorsa továbbra is ismeretlen;

E.  mivel a független nemzetközi vizsgálóbizottság dokumentálta és beszámolt arról, hogy az ISIS/Dáisnak és egyéb terrorista csoportoknak, milíciáknak és nem állami fegyveres csoportoknak az ezek de facto irányítása alatt álló területeken ellenszegülő etnikai és vallási kisebbségek továbbra is ki vannak téve az üldöztetés kockázatának;

F.  mivel egyes ENSZ-testületek, köztük az ENSZ főtitkárának a népirtás megelőzésével foglalkozó különleges tanácsadója, az ENSZ főtitkárának a védelmi felelősséggel foglalkozó különleges tanácsadója és az Egyesült Nemzetek Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala számos jelentésében megállapította, hogy az ISIS/Dáis által elkövetett cselekmények háborús bűncselekménynek, emberiesség elleni bűncselekménynek, és esetleg népirtásnak minősülhetnek;

G.  mivel a népirtás, az emberiesség elleni bűncselekmények és háborús bűncselekmények aggodalommal töltik el valamennyi uniós tagállamot, amelyeknek eltökélt szándéka, hogy együttműködjenek e bűncselekmények megelőzése és elkövetőik büntetlenségének megszüntetése érdekében, összhangban a Tanács 2003. június 16-i 2003/444/KKBP közös álláspontjával;

H.  mivel a nemzetközi jog alapján mindenkinek joga van arra, hogy saját lelkiismerete szerint éljen, illetve szabadon rendelkezzen vallási és világnézeti meggyőződéssel és változtathassa azt; mivel a politikai és vallási vezetők feladata minden szinten, hogy küzdjenek a szélsőségek ellen, és elősegítsék az egyének és vallási csoportok közötti kölcsönös tiszteletet;

1.  emlékeztet arra, hogy határozottan elítéli az ISIS/Dáis terrorszervezetet és annak égbekiáltó emberi jogi visszaéléseit, amelyek a Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) Római Statútuma értelmében emberiesség elleni és háborús bűncselekményeknek minősülnek, és amelyeket népirtásnak is lehet nevezni; rendkívül aggasztónak tartja, hogy ez a terrorcsoport – azon kísérletei részeként, hogy az ellenőrzése alatt álló területeken minden vallási kisebbséget megsemmisítsen – szándékosan a keresztény, jezidita, türkmén, síita, sabak, szábeus, kakae kisebbségeket és azon szunnitákat veszi célba, akik nem értenek egyet az iszlám általuk követett értelmezésével;

2.  sürgeti a népirtás bűntettének megelőzéséről és büntetéséről szóló, 1948. december 9-én Párizsban aláírt ENSZ-egyezmény és az egyéb vonatkozó nemzetközi megállapodások részes feleit, hogy saját területeiken belül előzzék meg a háborús bűnöket, az emberiesség elleni bűncselekményeket és a népirtást; hangsúlyozza, hogy az ilyen cselekmények elkövetői nem mentesülhetnek a felelősségre vonás alól, és a felelősöket az NBB elé kell állítani; sürgeti Szíriát és Irakot, hogy fogadják el a Nemzetközi Büntetőbíróság hatáskörét;

3.  feltétel nélkül elutasítja és illegitimnek tekinti az úgynevezett „ISIS/Dáis” vezetőjének bejelentését, amely szerint az újonnan ellenőrzésük alá vont területen kalifátust hoztak létre; hangsúlyozza, hogy az „Iszlám Kalifátus” létrehozása és terjeszkedése, valamint más szélsőséges csoportok tevékenysége a Közel-Keleten közvetlen fenyegetést jelent a térség és az európai országok biztonságára nézve, és a nemzetközi emberi jogi normák és a nemzetközi humanitárius jog egyértelmű megsértésének minősül;

4.  sürgeti a tagállamokat, hogy tevékenyen vegyenek részt a radikalizálódás elleni küzdelemben, valamint hogy javítsák jogi és igazságszolgáltatási rendszereiket annak érdekében, hogy megakadályozzák az úgynevezett „ISIS/Dáis” szervezethez csatlakozni kívánó állampolgáraik utazását, illetve – amennyiben mégis ezt teszik – biztosítsák, hogy a lehető leghamarabb büntetőjogi eljárás induljon ellenük, többek között internetes gyűlöletkeltés és a bűncselekmények elkövetésének támogatása miatt;– , hangsúlyozza a megelőzés, a peres eljárás, a megkeresés, a rehabilitáció és a reintegráció jelentőségét;

5.  elismeri, támogatja, valamint követeli, hogy mindenki tartsa tiszteletben valamennyi etnikai és vallási kisebbség, valamint más, Irakban és Szíriában élő személy elidegeníthetetlen jogát arra, hogy továbbra is méltóságban, egyenlőségben és biztonságban élhessen saját történelme és hagyományai szerinti szülőföldjén, és teljes körűen és szabadon gyakorolhassa vallását, anélkül, hogy bármilyen kényszert, erőszakot vagy megkülönböztetést kellene elviselnie; hangsúlyozza, hogy valamennyi regionális politikai és vallási vezetőnek egyértelműen és határozottan ki kell nyilvánítania, hogy támogatja a régió etnikai és vallási kisebbségeit, azok folyamatos jelenlétét, valamint a hazájuk állampolgáraiként őket megillető teljes körű és egyenlő jogokat;

6.  kéri a nemzetközi közösséget, beleértve az Uniót és tagállamait, hogy biztosítsák a szükséges biztonsági feltételeket és kilátásokat azon etnikai és vallási kisebbségek számára, amelyek hazájuk elhagyására kényszerültek vagy amelyeket erőszakkal kitelepítettek, valamint a lehető leghamarabb léptessék érvénybe jogukat arra, hogy visszatérhessenek hazájukba, megőrizhessék otthonaikat, földjeiket, ingatlanaikat és vagyontárgyaikat, valamint templomaikat, illetve vallási és kulturális helyszíneiket, valamint hogy méltóságteljes életük és jövőjük legyen;

7.  hangsúlyozza, hogy gondoskodni kell arról, hogy minden szereplő és a nemzetközi közösség katonai védelmet és támogatást nyújtson – ideértve a megfelelő katonai segítségnyújtást is – a Közel-Keleten az ISIS/Dáis célpontját képező, különösen kiszolgáltatott csoportok, például az etnikai és vallási kisebbségek számára, valamint hogy biztosítani kell e csoportok részvételét a jövőbeli tartós politikai megoldásokban, hogy meg lehessen őrizni életüket, valamint a különböző kultúrák, népcsoportok és vallási közösségek egymás mellett élésének hagyományát; felszólítja a konfliktusban érintett valamennyi felet, hogy tartsák tiszteletben az egyetemes emberi jogokat, és segítsék elő a humanitárius segítség és támogatás összes lehetséges csatornán keresztüli nyújtását; emlékeztet arra, hogy valamennyi regionális szereplőnek, valamint az Uniónak feltétlen elkötelezettséggel és felelősséggel meg kell tennie minden tőle telhetőt annak szavatolásáért, hogy a hagyományos kisebbségek tagjai és valamennyi polgár visszatérhessen korábbi lakóhelyére, ahonnan elűzték;

8.  felszólítja az összes szíriai felet – az olyan terrorcsoportok kivételével, mint amilyen az al-Kaida, a Dáis, a Dzsabhat an-Nuszra és a kapcsolódó csoportok –, hogy az ENSZ égisze alatt gyűljenek össze, és a teljes nemzetközi közösség támogatásával folytassanak tárgyalásokat a politikai átmenetről; ismét megerősíti, hogy teljes mértékben és aktívan támogatja Staffan De Mistura ENSZ-különmegbízott munkáját, melynek keretében az elkövetkezendő napokban Genfben az összes szíriai fél részvételével tárgyalásokat indít, valamint helyi tűzszünetre tesz javaslatokat; felszólítja az Uniót és a nemzetközi közösséget, hogy gyakoroljanak nyomást az összes adományozóra, hogy azok teljesítsék vállalásaikat és teljes mértékben kötelezzék el magukat a fogadó országok pénzügyi támogatása mellett, különösen a szíriai adományozók 2016. február 4-én Londonban tartandó, közelgő konferenciájára tekintettel;

9.  kéri, hogy munkájuk során az Unió humanitárius segítségnyújtási és együttműködési egységei is teljes mértékben és közvetlenül működjenek együtt a megcélzott etnikai és vallási kisebbségek elismert vezetőivel, és vonják be őket a segélyekre irányuló terveikbe, valamint azok gyakorlati végrehajtásába és elosztásába, hogy jobban ki tudják elégíteni e csoportok és általában a lakosság igényeit;

10.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Unió emberi jogokért felelős különleges képviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, Szíria kormányának és parlamentjének, Irak kormányának és képviselőtanácsának, a kurdisztáni regionális kormánynak, az Iszlám Együttműködés Szervezetének (OIC), az Öböl-menti Együttműködési Tanácsnak (ÖET), az ENSZ főtitkárának, az ENSZ Közgyűlésének, az ENSZ Biztonsági Tanácsának és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának.

[1] Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0422
[2] Elfogadott szövegek, P8_TA(2014)0027
[3] Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0040
[4] Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0071
[5] HL L 118., 2003.5.14., 12. o.