Plenárisülés-dokumentum
11.4.2016
ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
benyújtva a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján
a lengyelországi helyzetről
( 2015/3031(RSP) )
Syed Kamall, Ryszard Antoni Legutko, Anna Elżbieta Fotyga, Tomasz Piotr Poręba, Ryszard Czarnecki, Karol Karski, Jadwiga Wiśniewska, Sławomir Kłosowski, Edward Czesak, Janusz Wojciechowski, Stanisław Ożóg, Zbigniew Kuźmiuk, Zdzisław Krasnodębski, Roberts Zīle, Czesław Hoc, Marek Jurek
az ECR képviselőcsoport nevében
Az Európai Parlament állásfoglalása a lengyelországi helyzetről
( 2015/3031(RSP) )
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 6. cikkére,
– tekintettel a lengyel alkotmányra, különösen annak 2., 10., 190., 194., 195. és 197. cikkére,
– tekintettel az Alkotmánybíróságról szóló 2015. június 25-i törvényre és annak későbbi módosításaira,
– tekintettel a Szejm (a Lengyel Köztársaság parlamentje) által elfogadott 2015. november 25-i állásfoglalásokra arról, hogy nem fűződik joghatás az Alkotmánybíróság bíráinak megválasztásáról szóló, a Szejm által 2015. október 8-án elfogadott állásfoglalásokhoz,
– tekintettel a Lengyel Köztársaság Szejmjének eljárási szabályzatára,
– tekintettel a Jog a Demokráciáért Európai Bizottságnak (Velencei Bizottság) a lengyel Alkotmánybíróságról szóló 2015. június 25-i törvény módosításairól szóló 833/2015. számú véleményére,
– tekintettel a Velencei Bizottság CDL-STD(1997)020. számú véleményére,
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a kommunizmus bukása óta az ország történelmében a jelenlegi lengyel kormány rendelkezik a legerősebb demokratikus felhatalmazással;
B. mivel az Alkotmánybíróságról szóló törvény az előző kormány által 2015. június 25-én elfogadott módosításait azért vezették be, hogy betöltsenek öt olyan bírói pozíciót, amelyek rendesen csak a 2015. október 25-i demokratikus választásokat követően váltak volna szabaddá, ezáltal az utolsó pillanatban megváltoztatva az Alkotmánybíróság összetételét;
C. mivel az Alkotmánybíróságról szóló 2015. évi törvény 21. cikke értelmében az Alkotmánybíróság bírájának megválasztott személynek esküt kell tennie az elnök mellett, és mivel ez kötelező ahhoz, hogy valaki alkotmánybíró lehessen;
D. mivel 2015. november 19-én és december 22-én a lengyel parlament módosította az Alkotmánybíróságról szóló 2015. évi törvényt, és meghatározta a lengyel alkotmány 197. cikke értelmében végzett alkotmányossági felülvizsgálatra vonatkozó eljárási szabályzatot;
E. mivel valamely megfelelően közzétett jogszabály alkotmányosságának vélelme a jogállamiság biztosításához szükséges alapvető alkotmányos elv, amelyet alkalmazni kell az egyes jogszabályok alkotmányosságának vizsgálatakor;
F. mivel a lengyel alkotmány 122. cikkének (3) bekezdése értelmében valamely jogi aktust a hatálybalépése előtt csak a Lengyel Köztársaság elnöke utalhatja alkotmányossági felülvizsgálatra;
G. mivel az Alkotmánybíróság határozatait megfelelő eljárás szerint kell elfogadni, ami elengedhetetlen feltétele annak, hogy valamely, az alkotmánybírák által hozott állásfoglalás a lengyel alkotmány 190. cikke értelmében hozott határozatnak minősüljön, és hogy azt hivatalosan kihirdessék;
H. mivel Lengyelország felkérte a Velencei Bizottságot, hogy vizsgálja meg az Alkotmánybíróság által lefolytatandó eljárásokra vonatkozó szabályokat megállapító új jogszabály rendelkezéseit;
I. mivel a Velencei Bizottság 2016. március 11-én benyújtotta 833/2015. számú véleményét a Lengyel Köztársaság Szejmjének;
1. hangsúlyozza, hogy az Alkotmánybíróságról szóló törvény 2015. június 25-én elfogadott módosításai, valamint öt bírának 2015. október 8-án, közvetlenül a 2015. október 25-i parlamenti választásokat megelőzően történt megválasztása jelenti az Alkotmánybíróság körüli jelenlegi vitatott helyzet forrását;
2. hangsúlyozza, hogy az előző kormány elsöprő többséget biztosított magának az Alkotmánybíróság 15 bírája közül 14 kinevezésével, és ezáltal megsértette a bíróságokra vonatkozóan a pluralizmus alapelvét, valamint a Velencei Bizottság 1997. évi ajánlásait, amelyek kimondták, hogy „a kormányzó párt nem lehet abban a helyzetben, hogy valamennyi bírát a tetszése szerint nevezze ki”;
3. kiemeli, hogy az új parlament e kinevezéseket a rendes önkorrekciós eljárás keretében érvénytelenítette, és hangsúlyozza, hogy semmi sem indokolja, hogy megtagadják az újonnan megválasztott parlament azon jogát, hogy határozzon az ugyanazon eljárás során hozott korábbi határozatának helyességéről;
4. rámutat, hogy az Alkotmánybíróságról szóló 2015. évi törvény a Jog és Igazságosság párti kormány által bevezetett módosításainak célja, hogy elősegítse a konkrét alkotmányossági felülvizsgálati eljárásokat, és hogy átláthatóbb szabályokat biztosítson a politikai, elvont alkotmányossági felülvizsgálat számára, továbbá hogy korlátozza az Alkotmánybíróság elnökének korlátlan mérlegelési jogkörét ebben a tekintetben;
5. hangsúlyozza, hogy az Alkotmánybíróság 2016. március 9-i állásfoglalását egy legalább 13 bíróból álló testület helyett egy 12 fős bírói testület vitatta meg és fogadta el, ami egyértelműen sérti a lengyel jog szerinti eljárást, és ellentétes az alkotmány 197. cikkével, amelynek értelmében az Alkotmánybíróságnak követnie kell jogszabályban előírt saját eljárási szabályzatát; hangsúlyozza továbbá, hogy az alkotmány 7. cikke kötelezi a kormányt a jogszerűség elvére, ezért nem tehet közzé olyan állásfoglalásokat, amelyeket az előírt eljárás nyilvánvaló megsértésével fogadtak el;
6. üdvözli a Lengyel Köztársaság Szejmje elnökének azon határozatát, hogy szakértői csoportot nevez ki, amely nyitva áll valamennyi parlamenti párt képviselői előtt, és amelynek feladata, hogy ajánlásokat dolgozzon ki a jövőbeli parlamenti munka számára, valamint hogy a lehető legnagyobb mértékben alkalmazza a Velencei Bizottság ajánlásait a szóban forgó rendszerszintű kérdésekre, tiszteletben tartva azt a meggyőződést, hogy az Alkotmánybíróság munkájának a lehető legátláthatóbbnak kell lennie, és hogy az e bíróság eljárásához való hozzáférésnek a lehető legszélesebb körűnek kell lennie;
7. hangsúlyozza, hogy a Velencei Bizottság elnöke észrevételeiben egyértelműen kifejezte, hogy az Alkotmánybíróság reformja Lengyelország belügye, amelyet az illetékes nemzeti hatóságoknak kell megoldaniuk; hangsúlyozza, hogy ez a megközelítés összhangban áll az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével;
8. ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy az ügyet csak úgy lehet megfelelően rendezni, ha a lengyel politikai élet valamennyi résztvevője felelősen cselekszik, és kompromisszumot tud elérni;
9. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, a tagállamoknak, az Európa Tanácsnak, valamint a Jog a Demokráciáért Európai Bizottságnak.