Plenárisülés-dokumentum
10.5.2016
ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
benyújtva a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján
Kína piacgazdasági státuszáról
( 2016/2667(RSP) )
Iuliu Winkler, Daniel Caspary, Tokia Saïfi, Krišjānis Kariņš, Salvatore Cicu, Santiago Fisas Ayxelà, Franck Proust, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Adam Szejnfeld, Fernando Ruas, Jarosław Wałęsa, Seán Kelly, Pablo Zalba Bidegain, Herbert Reul, Françoise Grossetête, Theodoros Zagorakis
a PPE képviselőcsoport nevében
Az Európai Parlament állásfoglalása Kína piacgazdasági státuszáról
( 2016/2667(RSP) )
Az Európai Parlament,
– tekintettel az EU dömpingellenes szabályozására (az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet[1]),
– tekintettel a Kína Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvre,
– tekintettel az EU és Kína közötti kereskedelmi kapcsolatokról szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel az Európai Unió és Kína a világ legjelentősebb kereskedelmi hatalmai közé tartoznak, mivel Kína az EU második, míg az EU Kína első legnagyobb kereskedelmi partnere, a kereskedelmi forgalom pedig jóval meghaladja a napi egymilliárd eurót;
B. mivel a kínai termékek behozatalával kapcsolatos, 2016 decembere után követendő eljárásokra vonatkozó bármely döntésnek biztosítania kell az uniós jog a WTO szabványoknak való megfelelését;
C. mivel a Kína WTO-hoz történő csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv 15. szakaszának 2016 után hatályban maradó rendelkezései jogi alapot biztosítanak arra, hogy 2016 után a Kínából származó behozatalra a nem szabványos módszert alkalmazzák;
D. mivel – a kínai gazdaságra gyakorolt állami befolyás jelenlegi mértékéből adódóan – a cégek árra, költségekre, outputra és inputra vonatkozó döntései nem felelnek meg a kínálatot és a keresletet tükröző piaci jelzéseknek;
E. mivel Kína termelési többletkapacitása már jelenleg is súlyos társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi következményekkel jár az EU-ban, amint azt e többletkapacitásnak az EU acélágazatára a közelmúltban kifejtett negatív hatása is bizonyítja; mivel a piacgazdasági státusz megadásának rendkívül súlyos társadalmi hatása lehet az uniós munkahelyek tekintetében;
F. mivel a Kínának esetleg megadandó piacgazdasági státusszal kapcsolatosan nemrég indított nyilvános konzultáció további hasznos információkat szolgáltathat a kérdés kezeléséhez;
G. mivel a Bizottság 2012. október 10-i, „Erősebb európai ipart a növekedés és a gazdasági fellendülés érdekében” című közleménye azt tűzi ki célul, hogy az ipar az EU GDP-jéhez való hozzájárulása 2020-ra elérje a 20%-ot;
1. újólag felhívja a figyelmet az EU Kínával való stratégiai partnerségének fontosságára, melyben fontos szerep jut a kereskedelemnek és a beruházásoknak, és amelynek a kölcsönösségen és a kölcsönös előnyökön kell alapulnia;
2. hangsúlyozza, hogy Kína nem piacgazdaság, és hogy az ilyen országok meghatározása céljából az EU által felállított öt kritérium még nem teljesült;
3. sürgeti a Bizottságot, hogy egyeztessen – a következő G7 csúcstalálkozó keretében is – legnagyobb kereskedelmi partnereivel arról, hogy miképpen lehetne a legmegfelelőbben elérni azt, hogy a Kína WTO-hoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv 15. szakasza valamennyi, 2016 után érvényben maradó rendelkezésének jogi érvénye nemzeti jogrendszerükben is maradéktalanul megjelenjen, valamint hogy ellenezze a piacgazdasági státusz Kínának való bármely egyoldalú megadását vagy módszerbeli változtatások engedélyezését;
4. felhívja a Bizottságot, hogy vegye kellőképpen figyelembe az uniós iparágak és különböző érdekelt felek által kifejezett aggodalmakat, amelyek az uniós munkahelyekre és a fenntartható gazdasági fejlődésre, illetve az uniós ipar egészére gyakorolt hatásokra vonatkoznak valamennyi gyártási ágban, valamint hogy gondoskodjon az EU versenyképességének fennmaradásáról a globális környezetben;
5. meggyőződése, hogy mindaddig, amíg Kína nem teljesíti az ország piacgazdasággá minősítéshez szükséges öt uniós feltételt, az EU-nak nem szabványos módszert kell alkalmaznia a kínai behozatallal kapcsolatos dömpingellenes és szubvenció-ellenes vizsgálatok során az ár-összehasonlíthatóság meghatározásakor, teljes mértékben tiszteletben tartva a Kína WTO-hoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv 15. szakaszának azokat a részeit, amelyek elegendő teret hagynak a nem szabványos módszer alkalmazásának;
6. felhívja a Bizottságot egy hatékony piacvédelmi eszköz megerősítésére, annak garantálása érdekében, hogy az uniós ipar – a WTO szabályainak teljes mértékben megfelelően – Kínával egyenlő partnerként léphessen fel, valamint annak biztosítása érdekében, hogy bármely alkalmazott módszer hatékonyan védje az uniós ipart a Kínából származó dömpingelt behozatallal szemben;
7. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.