Plenárisülés-dokumentum
10.5.2016
ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
benyújtva a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján
Kína piacgazdasági státuszáról
( 2016/2667(RSP) )
Reinhard Bütikofer, Yannick Jadot, Ska Keller, Philippe Lamberts, Claude Turmes, Bas Eickhout
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Az Európai Parlament állásfoglalása Kína piacgazdasági státuszáról
( 2016/2667(RSP) )
Az Európai Parlament,
– tekintettel az EU dömpingellenes szabályozására (az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet[1]),
– tekintettel a Kína Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) való csatlakozásáról szóló 2001. december 11-i jegyzőkönyvre,
– tekintettel az EU és Kína közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokról szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel az Európai Unió és Kína a világ legjelentősebb kereskedelmi partnerei között szerepelnek, Kína az EU második, míg az EU Kína első számú kereskedelmi partnere, a kereskedelmi kapcsolatok volumene pedig jóval meghaladja a napi egymilliárd eurót;
B. mivel a kínai termékek behozatalára vonatkozó szabályozással kapcsolatos bármely döntésnek biztosítania kell az uniós jog és a WTO szabályai közötti megfelelést;
C. mivel amikor Kína csatlakozott a WTO-hoz, a csatlakozás érdekében átmeneti rendelkezéssel – a csatlakozási jegyzőkönyv 15. szakasza alapján – lehetővé tették a dömpingérték számításának egyedi módját, illetve a kínai behozatal eltérő kezelését;
D. mivel 2016. december 16. után a 15. szakasz a) bekezdésének i. pontja és d) bekezdése továbbra is hatályos;
E. mivel – a kínai gazdaságra gyakorolt állami befolyás jelenlegi mértékéből adódóan – a cégek árra, költségekre, outputra és inputra vonatkozó döntései nem felelnek meg a kínálatra és a keresletre vonatkozó piaci jelzéseknek;
F. mivel Kína termelési többletkapacitásai máris jelentős szociális, gazdasági és környezeti következményekkel járnak az EU-ban, amit jól mutat például az uniós acélágazatra gyakorolt jelenlegi káros hatás, és mivel a piacgazdasági státusz megadásának jelentős szociális következményei lehetnek az uniós munkaerőpiacra nézve;
G. mivel a jelenleg hatályos 73 uniós dömpingellenes intézkedésből 56 vonatkozik a kínai behozatalra;
H. mivel a Kínának esetleg megadandó piacgazdasági státusszal kapcsolatosan nemrég végrehajtott nyilvános konzultáció további hasznos információkat szolgáltathat a kérdés kezeléséhez;
I. mivel a Bizottság 2012. október 10-i, „Erősebb európai ipart a növekedés és a gazdasági fellendülés érdekében” című közleménye célul tűzi ki annak biztosítását, hogy Európában az ipar GDP-hez való hozzájárulása 2020-ra elérje a 20%-ot;
1. újólag felhívja a figyelmet az EU Kínával való stratégiai partnerségének fontosságára, melyben fontos szerep jut a kereskedelemnek és a beruházásoknak;
2. hangsúlyozza, hogy a kínai gazdaság nem piacgazdaság, és hogy az ilyen státusz meghatározása tekintetében az EU által felállított öt ismérv még nem teljesült;
3. sürgeti a Bizottságot, hogy egyeztessen – a következő G7 csúcstalálkozó keretében is – legnagyobb kereskedelmi partnereivel arról, hogy miképpen lehetne a legmegfelelőbben elérni azt, hogy a Kína WTO-hoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv 15. szakaszának – az a) bekezdés ii. pontja kivételével – valamennyi rendelkezésének jogi érvényessége maradéktalanul megjelenjen a kínai jogrendszerben is;
4. felhívja a Bizottságot, hogy vegye kellőképpen figyelembe az uniós iparágak, a szakszervezetek és más érintett szereplők által kifejezett aggodalmakat, amelyek az uniós munkahelyekre és a fenntartható gazdasági fejlődésre gyakorolt hatásokra vonatkoznak valamennyi gyártási ágban, illetve az uniós ipar egészére, és gondoskodjon az EU versenyképességének fennmaradásáról a globális környezetben;
5. véleménye szerint csupán a standard módszertanra való támaszkodás nem elegendő az uniós ipar tisztességtelen kereskedelemi gyakorlatokkal szembeni megvédéséhez;
6. meggyőződése, hogy mindaddig, amíg Kína nem felel meg a piacgazdasági státusz elnyeréséhez szükséges öt uniós ismérvnek, az EU adott esetben nem standard módszertannal is élhet a Kínából származó behozatal dömpingellenes vizsgálatakor az árkomparabilitás meghatározása érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő ennek megfelelő javaslatot;
7. felhívja a Bizottságot, hogy gondoskodjon hatékony kereskedelmi védintézkedésekről annak garantálása érdekében, hogy az uniós ipar – a WTO szabályainak megfelelően – Kínával egyenlő partnerként léphessen fel;
8. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.