Plenárisülés-dokumentum

 

B8-0723/2016

1.6.2016

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján

a venezuelai helyzetről

( 2016/2699(RSP) )

Ernest Urtasun, Molly Scott Cato, Bronis Ropė, Igor Šoltes, Ernest Maragall, Barbara Lochbihler

a Verts/ALE képviselőcsoport nevében

 

B8-0723/2016

Az Európai Parlament állásfoglalása a venezuelai helyzetről

( 2016/2699(RSP) )

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Venezueláról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a venezuelai helyzet számos, egymástól igen különböző tényező miatt rendkívül feszült;

B.  mivel a kőolaj – amely mindent összevetve az ország legfőbb valutabevételi forrása – árának zuhanása a nemzetgazdaság erőteljes összehúzódásához vezetett;

C.  mivel az infláció 700%-ra nőtt, ami a világon a legmagasabb;

D.  mivel az alapvető fogyasztási cikkekkel – többek között az élelmiszerrel és gyógyszerekkel – való ellátás nagyon hiányos, és a hazai előállítású vagy behozott alapvető termékeknek – amelyek árát szociális okokból alacsonyan tartják – akár 40%-a eltűnik a szomszédos országok feketepiacán;

E.  mivel a túlságosan alacsony kőolajár régóta kért növelése és az árfolyam liberalizációja szintén negatív hatással volt a bevételekre és az árukhoz való hozzáférésre;

F.  mivel az El Niño jelenség által okozott, korábban nem tapasztalt mértékű aszály még tovább rontja az ország helyzetét; mivel az a döntés, hogy az ország energiaszükségletének 70%-át vízenergia alapján állítják elő – figyelmen kívül hagyva más megújuló energiaforrásokat –, a jelenlegi rendkívüli energiaszegénységhez és mind magánvállalatok, mind állami hivatalok bezárásához vezetett;

G.  mivel 2016. május 13-án Nicolás Maduro venezuelai elnök újabb 60 nappal meghosszabbította a szükségállapotot;

H.  mivel a 2015. decemberi parlamenti választásokon az ellenzék győzött – nem utolsósorban amiatt, hogy a korábbi PSUV-szavazók nagy számban távol maradtak a választásoktól –, és ez a végrehajtó, az igazságszolgáltató és a törvényhozó hatalom tekintetében egy eddig ismeretlen „politikai társbérletet” eredményezett;

I.  mivel az ellenzék népszavazási kezdeményezést indított a venezuelai elnök megbízatásának visszavonására, amit az 1999-es venezuelai alkotmány lehetővé tesz, mivel kimondja, hogy valamennyi szinten, bármilyen hivatalt ellátó személy megbízatását vissza lehet vonni azt követően, hogy megbízatásának fele letelt;

J.  mivel ez a mechanizmus a világon egyedülálló, és számos feltételhez van kötve, többek között: valamennyi szövetségi államban legalább a szavazók 1%-ának kérnie kell a folyamat elindítását, a szavazásra jogosultak 20%-ának kérnie kell a népszavazást, a szavazásra jogosultak legalább 25%-ának részt kell vennie a szavazáson, és végül, többen kell, hogy a hivatalt ellátó, visszahívandó személy ellen szavazzanak, mint ahányan mellette szavaztak;

K.  mivel a konfliktusok erőszakos eszközökkel való megoldása a 20. század során végig jellemző volt az egész régióban; mivel a közélet minden szintjén továbbra is nagy fokú erőszak tapasztalható, és ez Venezuela tönkretételével fenyeget, amelyet nem sújtottak polgárháborúk, mint a régió legtöbb országát;

L.  mivel a büntetlenség régóta jellemző Venezuelában, míg a gyilkosságokért és a mészárlásokért – mint például a Catia elnevezésű börtönben 1992-ben végrehajtott gyilkosságokért – való felelősségre vonás még mindig nem biztosított;

M.  mivel a 2014-es erőszakos események – amikor is legalább 43 embert megöltek – büntetlenül maradnak, holott tényfeltáró bizottságnak kellene felderítenie az elmúlt évtizedekben elkövetett bűncselekményeket, és előkészítenie az utat a szabályszerű tárgyalások és szankciók előtt;

N.  mivel a Dél-amerikai Nemzetek Uniója és az Amerikai Államok Szervezete jelenleg közvetítési kezdeményezést folytat azzal a céllal, hogy az alkotmány keretein belül újrakezdődjön a politikai párbeszéd; mivel a korábbi spanyol miniszterelnök, José Luis Rodriguez Zapatero diplomáciai erőfeszítéseket tesz, amelyeket támogat az Egyesült Államok külügyminisztere, John Kerry;

1.  sürgeti valamennyi érintett felet, hogy ne súlyosbítsa tovább az ország instabilitását, hogy kerülje az erőszak minden formáját, és ne ismételje meg a 2015 elején az erőszakos tüntetések által okozott vérontást, hogy tartsa tiszteletben a jogot, valamint hogy kezdjen konstruktív párbeszédet a jogállamiság és a nemzeti alkotmány keretein belül;

2.  hangsúlyozza, hogy a venezuelai népnek kell eldöntenie demokratikus úton, hogy az ország milyen társadalmi és gazdasági modell szerint működjön;

3.  ragaszkodik ahhoz, hogy a jelenlegi helyzetet nem használhatják fel a Venezuelán kívüli államok hazai célokra a saját országukban;

4.  határozottan elítél minden olyan beavatkozásra való felhívást, amelynek célja a kormány megbuktatása, ráadásul katonai beavatkozás révén, ahogyan a volt kolumbiai elnök, Alvaro Uribe fogalmazott 2016. május 12-i beszédében, Miamiban; kitart amellett, hogy bármilyen politikai változást kizárólag jogi úton és választások útján kell elérni;

5.  felszólítja valamennyi érintett felet, hogy dolgozzanak ki tervet a humanitárius segítségnyújtásra, és hogy vessenek véget a feketepiac működésének, a csempészetnek és más olyan tevékenységeknek, amelyek megakadályozzák az alapvető termékekhez való hozzáférést, különösen a venezuelai társadalom szegényebb rétegei számára;

6.  üdvözli a UNASUR és főtitkára, Ernesto Samper, valamint a volt spanyol miniszterelnök, José Luis Rodríguez Zapatero, a Dominikai Köztársaság volt elnöke, Leonel Fernández, valamint Panama volt elnöke, Martín Torrijos erőfeszítéseit, melyeknek célja, hogy előmozdítsák a nemzeti párbeszédet a venezuelai kormány képviselői és az ellenzéket képviselő MUD között;

7.  felhívja a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, Federica Mogherinit, hogy támogassa ezeket az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a felek visszatérjenek a békés tárgyalásokhoz, és hogy megelőzzék a konfliktus további eszkalálódását;

8.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak, Venezuela kormányának és hatóságainak, valamint az EuroLat Közgyűlésnek.