Plenárisülés-dokumentum
17.6.2016
ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője által tett nyilatkozatról szóló vitát követően
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján
a kelet-kongói mészárlásokról
( 2016/2770(RSP) )
Charles Tannock, Mark Demesmaeker, Raffaele Fitto, Angel Dzhambazki, Arne Gericke
az ECR képviselőcsoport nevében
Az Európai Parlament állásfoglalása a kelet-kongói mészárlásokról
( 2016/2770(RSP) )
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Kongói Demokratikus Köztársaságról (KDK) szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a 2016. március 10-i[1] állásfoglalására,
– tekintettel a Tanácsnak a Kongói Demokratikus Köztársaságról szóló, 2016. május 23-i következtetéseire,
– tekintettel a demokráciáról, a választásokról és a kormányzásról szóló afrikai chartára,
– tekintettel a Cotonoui Megállapodásra,
– tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a kelet-kongói mészárlásokról szóló 2016. június 22-i nyilatkozatára,
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a kelet-kongói erőszakos cselekmények eddig 1116 ember életét követelték 2014 októbere és 2016 májusa között, miközben 1470 másik embert elraboltak, 34 297 családot pedig kitelepítettek vagy erőszakkal szétszórtak;
B. mivel az anyagi károk között szerepel 13 leégett egészségügyi központ, 27 lerombolt, erőszak miatt elhagyott vagy lakóhelyét elhagyni kényszerült személyek vagy katonai, illetve fegyveres csoportok által elfoglalt iskola, valamint számos, felfegyverzett milicisták által elfoglalt falu;
C. mivel a Kelet-Kongóban működő fegyveres csoportok között szereplő ugandai Egyesült Demokratikus Erők (ADF) nevű mozgalmat gyakran teszik felelőssé a 2014 óta a térséget érintő mészárlásokért;
D. mivel 2013-ban a kongói hadsereg és az ENSZ-békefenntartók elindították az első nagy támadást az ADF ellen, azonban sokkal kisebb támadó szereppel bírtak 2015-ben;
E. mivel egy nemrégiben a Kongói Kutatócsoport által készült jelentés szerint a KDK hadseregének katonái 2014 óta részt vettek civilek lemészárlásában az ország északkeleti területén, ugyanakkor a jelentés szerint nem világos, hogy milyen mértékben vonódott be a katonai vezetés;
F. mivel e jelentés írója, a 2016 áprilisában a KDK-ból kiutasított Jason Stearns azt állította, hogy „az ADF nem külföldi iszlamista szervezet, hanem egy, a helyi társadalomban mélyen gyökerező milícia, mely kapcsolatban áll a helyi politikai és gazdasági vezetőkkel, és jól beépült a létező csempészhálózatokba, főként a faanyagcsempészetébe”;
G. mivel a kelet-kongói mészárlások a politika, az etnikumok és az erőforrások kiaknázása közötti kapcsolat eredménye;
H. mivel nagyok a politikai feszültségek a KDK-ban, ahol a 2001 óta hatalmon lévő Kabila elnöknek az alkotmány szerint le kell mondania az év vége előtt, de azzal vádolják, hogy hatalmon maradása érdekében elhalasztja a 2016 novemberében esedékes elnökválasztást;
I. mivel a kongói kormány letartóztatásokkal és az ellenzékiek, például Moïse Katumbi megfélemlítésével üldözi az eltérő véleményűeket;
J. mivel a kongói ellenzék egy 2016. június 9-i találkozó során Genvalban, Belgiumban közös nyilatkozatot fogadott el, melyben visszautasítja Kabila elnök tisztségben töltött idejének meghosszabbítását;
1. elítéli a jelenleg folyó, kelet-kongóiak ellen elkövetett gyilkosságokat, és arra sürgeti a KDK kormányát, hogy biztosítson minden lakosa számára biztonságot, és akadályozza meg, hogy a hivatásos katonai testület részt vegyen a helyi természeti erőforrások kereskedelmében és kiaknázásában;
2. nemzetközi vizsgálatot kér, mely segíthet azonosítani a mészárlások elkövetőit, bűnrészeseit és felbujtóit, mivel ezen mészárlások az emberiség ellen elkövetett bűntettnek és az emberi jogok megsértésének minősülnek, melyet az észak-kongói lakosok szenvedtek el;
3. kéri a FARDC (a Kongói Demokratikus Köztársaság fegyveres erői) és a MONOSCU (az ENSZ kongói demokratikus köztársasági stabilizációs missziója) közös műveleteinek folytatását az észak-kongói fegyveres csoportok semlegesítése érdekében;
4. felszólítja a KDK hatóságait, hogy határozottan vállalják az alkotmánynak való megfelelést, biztosítsák a választások késedelem nélküli megtartását 2016 végéig, teljes összhangban a demokráciáról, a választásokról és a kormányzásról szóló afrikai chartával, valamint garantálják egy átlátható, hiteles és inkluzív választásokhoz vezető környezet kialakítását;
5. felszólítja az alelnököt/főképviselőt, hogy folytasson intenzívebb párbeszédet a KDK hatóságaival a Cotonoui Megállapodás 8. cikke alapján, a választási folyamat végleges tisztázása érdekében;
6. felhívja az EU-t, hogy a további erőszak megelőzésének elősegítése érdekében vegye fontolóra célzott szankciók kivetését – többek között utazási tilalmat és a vagyoni eszközök befagyasztását – azokra nézve, akik felelősek a kelet-kongói mészárlásokért és a Kongói Demokratikus Köztársaságban történt, békés aktivistákkal és a politikai ellenzékkel szembeni erőszakos fellépésért;
7. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Afrikai Uniónak, a Kongói Demokratikus Köztársaság elnökének, miniszterelnökének és parlamentjének, az ENSZ főtitkárának, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának és az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlésnek.