Plenárisülés-dokumentum
17.6.2016
ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján
a kelet-kongói mészárlásokról
( 2016/2770(RSP) )
Mariya Gabriel, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Cristian Dan Preda, Joachim Zeller, Michael Gahler, György Hölvényi, Davor Ivo Stier, Theodor Dumitru Stolojan, Krzysztof Hetman
a PPE képviselőcsoport nevében
Az Európai Parlament állásfoglalása a kelet-kongói mészárlásokról
( 2016/2770(RSP) )
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Kongói Demokratikus Köztársaságról (KDK) szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a 2015. július 9-i[1], 2015. december 17-i[2], valamint 2016. március 10-i[3] állásfoglalásra,
– tekintettel a Kongói Demokratikus Köztársaságban járt EU-küldöttség által az országban tapasztalható emberi jogi helyzetről tett nyilatkozatokra,
– tekintettel „Az EU 2014. évi éves jelentése az emberi jogok és a demokrácia helyzetéről a világban” című, a Tanács által 2015. június 22-én elfogadott dokumentumra,
– tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának a KDK-ról szóló határozataira, különösen a KDK szankciórendszerének és a szakértői csoportok megbízatásának megújításáról szóló 2198. (2015) számú, valamint a 2277. (2016) számú határozatára, amely megújította az Egyesült Nemzetek Szervezetének kongói demokratikus köztársasági stabilizációs missziójának (MONUSCO) megbízatását,
– tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosának 2015. július 27-i éves jelentésére az emberi jogok kongói demokratikus köztársasági helyzetéről,
– tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsa elnökének a KDK-ban kialakult helyzetről szóló 2015. november 9-i nyilatkozatára,
– tekintettel az ENSZ főtitkárának az Egyesült Nemzetek Szervezetének kongói demokratikus köztársasági stabilizációs missziójáról, valamint a KDK és a régió békéje és biztonsága érdekében folytatandó együttműködésről kidolgozott keretmegállapodás végrehajtásáról szóló, 2016. március 9-i jelentésére,
– tekintettel a Kongói Demokratikus Köztársaságról szóló, 2016. május 23-i tanácsi következtetésekre,
– tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (alelnök/főképviselő) és szóvivőjének a Kongói Demokratikus Köztársaságban kialakult helyzetről szóló nyilatkozataira, különösen a 2015, január 25-i és 2015. október 12-i nyilatkozatára,
– tekintettel az Európai Uniónak a KDK-ban kialakult emberi jogi helyzetről kiadott 2015. október 21-i helyi nyilatkozataira,
– tekintettel a KDK és a Nagy-tavak régió békéje és biztonsága érdekében folytatandó együttműködésről szóló keretmegállapodásra, amelyet 2013 februárjában, Addisz-Abebában írtak alá,
– tekintettel a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezményre,
– tekintettel az EU-nak a fegyveres konfliktusok által érintett gyermekekről szóló iránymutatásaira,
– tekintettel a KDK által ratifikált, Az emberi jogok és a népek jogainak afrikai chartájára (1981. június),
– tekintettel a Cotonoui Megállapodásra,
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a KDK-ban a folytonos humanitárius és katonai válságok már mintegy 5 millió ember halálát okozták;
B. mivel a biztonsági és emberi jogi helyzet a KDK-ban az ország keleti részén tovább romlik, ahol továbbra is tucatnyi fegyveres csoport tevékenykedik, és folyamatosan érkeznek jelentések az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog megsértéséről, többek között polgári személyek elleni támadásokról, a szexuális erőszak széles körű elterjedéséről, valamint a gyermekek fegyveres csoportok általi rendszeres besorozásáról és felhasználásáról;
C. mivel Észak-Kivu tartományban külföldi és hazai fegyveres csoportok, köztük a kongói hadsereg (FARDC) továbbra is szórványos jelleggel civileket gyilkol, gyakran etnikai alapon és teljes büntetlenség mellett;
D. mivel 2016 májusának elején Beniben több mint 50 embert, köztük gyermekeket gyilkoltak meg brutálisan, és ezzel 2014 októbere óta 600 fölé emelkedett az áldozatok száma a régióban; mivel számos, az északi területeken elhelyezkedő falut jelenleg fegyveres csoportok tartanak megszállva;
E. mivel Kabila elnöknek az állítólag mind a lázadó, mind a kormánycsapatok által elkövetett atrocitásokkal szembeni tétlensége és hallgatása egyre növekvő elégedetlenséget vált ki;
F. mivel kulcsfontosságú, hogy politikai megoldást találjanak a KDK keleti részén dúló válságra, a béke és biztonság az országban és a Nagy-tavak régiójának egészében való helyreállítása érdekében;
G. mivel humanitárius szereplők becslései szerint jelenleg mintegy 7,5 millióan szorulnak segítségre; mivel a folyamatban lévő konfliktus és katonai műveletek miatt 1,5 millióan hagyták el lakóhelyüket, illetve 500 000 ember kényszerült az ország elhagyására;
H. mivel az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatalának (OCHA) jelentése szerint növekszik az emberrablások és a segélymunkások és konvojok elleni támadások száma, ami arra kényszerítette a humanitárius szervezeteket, hogy elhalasszák a segélyek kiszállítását és felfüggesszék tevékenységüket;
I. mivel az iskolákat továbbra is katonai célokra, például megszállási pontként vagy sorozási helyszínként használják;
J. mivel, ami a szexuális erőszakot illeti, az ENSZ hangsúlyozta, hogy a kongói hatóságok erőteljesen fellépnek a jelenség ellen, többek közt az elmúlt hónapokban 20 bírósági eljárásra került sor, amelyek során 19 katonatisztet ítéltek el nemi erőszak vádjával; mivel azonban a szexuális erőszak aránya a KDK-ban a világon az egyik legmagasabb;
K. mivel a kongói hadsereg és az Egyesült Nemzetek Szervezetének kongói demokratikus köztársasági stabilizációs missziója (MONUSCO) azzal a céllal vannak jelen a régióban, hogy fenntartsák a stabilitást, szembeszálljanak a lázadó fegyveres erőkkel és megvédjék a civil lakosságot;
L. mivel a KDK-ra vonatkozó, 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó nemzeti indikatív program, amely a 11. Európai Fejlesztési Alapból 620 millió euró összegű finanszírozásban részesül, előtérbe helyezi a kormányzás és a jogállamiság megerősítését, beleértve az igazságszolgáltatás, a rendőrség és a hadsereg megreformálását;
M. mivel a következő elnöki és parlamenti választásokra a tervek szerint 2016. novemberében kerül sor, és Kabila elnök második, alkotmány szerinti elnöki megbízatásának végét jelentik majd; mivel az elnököt az ellenzék tagjai azzal vádolják, hogy megkísérli elhalasztani a választásokat, hogy a választásokra kitűzött időponton túl is hatalmon maradhasson; mivel ennek következtében országszerte fokozódott a politikai feszültség, és súlyosbodott a nyugtalanság és az erőszak;
N. mivel a természeti erőforrásokhoz való hozzáférés és azok kiaknázása továbbra is fontos szerepet játszik a KDK-ban és a régióban zajló konfliktusok gerjesztésében;
1. mélységesen aggasztja a jelenlegi biztonsági és emberi jogi válság a KDK keleti területén, amely továbbra is gyorsan változik, és amelynek során különböző fegyveres csoportok folyamatosan támadásokat hajtanak végre a civil lakosság ellen; megismétli, hogy az emberi jogi jogsértések, háborús bűncselekmények és emberiesség elleni bűncselekmények elkövetői nem maradhatnak büntetlenül, és követeli, hogy a kongói hatóságok és az ország nemzetközi partnerei indítsanak alapos, független és átlátható vizsgálatot az Észak-Kivu tartományban elkövetett mészárlások ügyében;
2. megismétli a konfliktusban részt vevő felekhez intézett felhívását, hogy késedelem nélkül vessenek véget az erőszaknak, tegyék le a fegyvert, engedjék szabadon a besorozott gyerekeket, és mozdítsák elő a konfliktus békés és fenntartható megoldását célzó párbeszédet;
3. továbbá emlékeztet arra, hogy a régióban tevékeny fegyveres csoportok semlegesítése erőteljesen hozzájárul majd a békéhez a stabilitáshoz, és felhívja a KDK kormányát, hogy tegye ezt és az észak-kivui területek biztonságát prioritássá;
4. emlékeztet rá, hogy a kongói kormány feladata a biztonság az ország egész területén való garantálása, valamint a lakosság védelme; ezért sürgeti a hatóságokat, hogy hozzanak meg minden szükséges intézkedést a KDK keleti területein dúló, folyamatos konfliktus lezárása és az állami fennhatóság visszaállítása érdekében;
5. elismeri a kongói hatóságoknak a büntetlenség felszámolása céljából tett erőfeszítéseit, hozzátéve azonban, hogy az előrelépés üteme túlságosan lassú; ragaszkodik ahhoz, hogy az emberi jogok és nemzetközi humanitárius jogok elleni jogsértések és visszaélések – többek közt a gyermekek elrablása és fegyveres konfliktusban való toborzása, valamint a nőkkel és gyermekekkel szemben elkövetett szexuális erőszak – elkövetőit bíróság elé kell állítani és felelősségre kell vonni; e tekintetben üdvözli a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumát végrehajtó jogszabálynak a Nemzetgyűlés általi, 2015 decemberi elfogadását;
6. ismételten mély aggodalmának ad hangot az országban fennálló riasztó humanitárius helyzet miatt, amit különösen az ország keleti térségében zajló heves fegyveres konfliktusok okoznak; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy továbbra is nyújtsanak segítséget a Kongói Demokratikus Köztársaság népének emberi életek megmentése és a lakosság leginkább veszélyeztetett csoportjai életkörülményeinek javítása érdekében;
7. elítél minden, a humanitárius szereplők ellen irányuló támadást és a humanitárius hozzáférés akadályozását; felhívja a konfliktusban részt vevő valamennyi felet, hogy tartsák tiszteletben a humanitárius szereplők függetlenségét, semlegességét és pártatlanságát;
8. hangsúlyozza, hogy a választások sikeres és időben való megtartása döntő fontosságú lesz az ország hosszú távú stabilitása és fejlődése szempontjából; felszólítja a KDK hatóságait, hogy kifejezetten kötelezzék el magukat az alkotmány tiszteletben tartása mellett, valamint hogy biztosítsák az átlátható, hiteles és inkluzív választásokat elősegítő környezet kialakítását; hangsúlyozza hogy a kormány feladata a jelenlegi politikai válság elmélyülésének megakadályozása, a politikai jogok és a lakosság biztonságának tiszteletben tartása;
9. emlékeztet a KDK által a Cotonoui Megállapodás keretében tett azon kötelezettségvállalására, hogy tiszteletben tartja a demokráciát, a jogállamiságot és az emberi jogi alapelveket; sürgeti az Európai Uniót, hogy fokozza a KDK-val folytatott párbeszédet, valamint hogy helyezze fejlesztési együttműködése középpontjába a jobb kormányzás kiépítését és az ország gyenge katonai, rendőri és igazságszolgáltatási rendszerének javítását;
10. felszólítja a nemzetközi közösséget, elsősorban az Afrikai Uniót, az EU-t és a KDK-val szomszédos országokat, hogy a további destabilizáció megelőzése érdekében biztosítsák az állandó politikai párbeszédet a Nagy-tavak régió országai között; sajnálattal állapítja meg, hogy csak korlátozott előrelépés történt a béke és biztonság érdekében folytatandó együttműködésről szóló megállapodás végrehajtása terén, és felhívja a feleket, hogy tevékenyen járuljanak hozzá a stabilizációs erőfeszítésekhez;
11. felhívja az Európai Uniót, hogy küldjön megfigyelőt a humanitárius helyzet értékelése céljából, valamint hogy hívja fel a nemzetközi közösség figyelmét a mészárlásokra;
12. üdvözli a MONUSCO mandátumának megújítását és a polgári lakosság védelme terén biztosított hatáskörének megerősítését, ideértve a nemi alapú erőszak és a gyermekek elleni erőszak horizontális problémakörét; üdvözli továbbá Maman Sambo Sidikou az ENSZ főtitkárának a Kongói Demokratikus Köztársaságba rendelt különleges képviselőjévé és a MONUSCO vezetőjévé való kinevezését, és újólag megerősíti, hogy teljes mértékben kiáll a MONUSCO erős mandátumának az emberi jogok és a jogállamiság támogatása érdekében való végrehajtása mellett;
13. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányának és parlamentjének, az Afrikai Uniónak, az Egyesült Nemzetek főtitkárának, valamint a Kongói Demokratikus Köztársaság kormányának és parlamentjének.