Plenárisülés-dokumentum
29.6.2016
ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
benyújtva a B8-0702/2016 . és B8-0703/2016 . számú szóbeli választ igénylő kérdésekhez
az eljárási szabályzat 128. cikkének (5) bekezdése alapján
a bálnavadászat 2015–2016-os szezonban történő újrakezdésére vonatkozó japán döntésről
( 2016/2600(RSP) )
Renate Sommer
a PPE képviselőcsoport nevében
Renata Briano
az S&D képviselőcsoport nevében
Julie Girling, Angel Dzhambazki
az ECR képviselőcsoport nevében
Frédérique Ries
az ALDE képviselőcsoport nevében
Az Európai Parlament állásfoglalása a bálnavadászat 2015–2016-os szezonban történő újrakezdésére vonatkozó japán döntésről
( 2016/2600(RSP) )
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságnak (IWC) a kereskedelmi célú bálnavadászat vonatkozásában zéró fogási kvótáról szóló, 1986-ban hatályba lépett megállapodására (a „moratórium”),
– tekintettel a 2014. szeptemberében rendezett 65. ülésén a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság által elfogadott 2014-5. sz. határozatra,
– tekintettel a Biológiai Sokféleség Egyezménykeretében elfogadott, a biológiai sokféleségre vonatkozó aicsi célkitűzésekre,
– tekintettel a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelvre (élőhelyvédelmi irányelv)[1],
– tekintettel a bálnavadászattal kapcsolatos közösségi fellépésről szóló 2009. február 19-i állásfoglalására[2],
– tekintettel a Nemzetközi Bíróság (NB) 2014. március 31-i, a Déli-sarkvidéken folytatott bálnavadászat ügyében hozott ítéletére (Ausztrália kontra Japán: Új-Zéland intervenciója),
– tekintettel az Unió által 2015 decemberében aláírt, a déli-óceáni bálnavadászatnak a tudományos kutatási célú új bálnavadászati program (NEWREP-A) keretében történő, Japán általi újraindításával kapcsolatos demarsra,
– tekintettel a Tanácshoz és a Bizottsághoz intézett, a bálnavadászat 2015–2016-os szezonban történő újrakezdésére vonatkozó japán döntésről szóló kérdésekre ( O-000058/2016 – B8-0702/2016 és O-000059/2016 – B8-0703/2016 ),
– tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a bálnaállományok kihalásának megakadályozása és helyreállításuk lehetővé tétele érdekében a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) 1982-ben moratóriumot fogadott el valamennyi kereskedelmi célú bálnavadászat tekintetében, amely még mindig hatályban van; mivel a moratórium csupán korlátozott számú bálna szigorúan tudományos céllal történő vadászata esetén tesz lehetővé kivételt, amely „különleges engedéllyel történő bálnavadászat” néven ismert;
B. mivel a moratórium ellenére számos országban továbbra is folyik a kereskedelmi célú bálnavadászat gyakorlata; mivel a moratórium bevezetése óta a különleges engedéllyel történő, állítólagosan tudományos célú bálnavadászat során leölt állatok száma valójában nőtt; mivel Japán évtizedek óta folytat ilyen különleges engedélyhez kötött bálnavadászatot;
C. mivel a bálnavadászat komoly szenvedést okoz az egyes állatoknak, és veszélyezteti a bálnapopulációk egészének védettségi helyzetét;
D. mivel 2014. március 31-i ítéletében az NB elrendelte a Japánban a JARPA II program alapján folytatott éves bálnavadászat felfüggesztését, a„tudományos érték hiányára” hivatkozva, valamint azért, mert a kiadott engedélyeket Japán állításaival ellentétben nem tudományos kutatás céljaira használták;
E. mivel 2015 októberében Japán nyilatkozatott tett az ENSZ számára, melyben elismeri az NB joghatóságát, kivéve a tengerek biológiai erőforrásainak kutatása, megőrzése, kezelése vagy kiaknázása miatt vagy azzal kapcsolatban felmerülő viták tekintetében, kifejezetten kizárva azt, hogy az NB a jövőben vitathassa Japán különleges engedéllyel történő bálnavadászatra irányuló programját;
F. mivel 2015 novemberében a japán halászati ügynökség arról tájékoztatta a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságot, hogy a tudományos kutatási célú új bálnavadászati program (NEWREP-A) alapján újrakezdi a bálnavadászatot;
G. mivel a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság tudósokból álló szakértői testülete, amely megvitatta és felülvizsgálta a NEWRAP-A programot, megállapította, hogy a javaslat nem bizonyította a halálos kimenetelű mintavétel szükségességét a kitűzött célok eléréséhez;
H. mivel elsődleges célként a biológiai sokszínűség védelmét kell kitűzni, beleértve ebbe a fajok megőrzését, mivel a bálnák (és a delfinek) vonatkozásában a közösségi álláspontot meghatározó uniós élőhelyvédelmi irányelv nem engedélyezi a kereskedelmi célú bálnavadászat újrakezdését egyetlen bálnaállomány tekintetében sem az Európai Unió vizein;
I. mivel az Unió és tagállamai bírálták Japánt a bálnavadászat újrakezdése miatt, továbbá azért, mert Japán nem tartja kellően tiszteletben a Nemzetközi Bíróság 2014. évi véleményében foglalt iránymutatást; mivel 2015 decemberében csatlakoztak Új-Zélandhoz a japán kormány elleni demars keretében;
J. mivel Japán az Unió stratégiai partnere, és a kétoldalú kapcsolat olyan közös értékeken alapul, mint például a hatékony multilateralizmusba és a szabályokon alapuló nemzetközi rendbe vetett szilárd hit;
1. határozottan támogatja a kereskedelmi bálnavadászatra vonatkozó általános moratórium fenntartását és a bálnából készült termékek nemzetközi kereskedelmére vonatkozó tilalmat; sürgeti az indokolatlan „tudományos célú bálnavadászat” megszüntetését, illetve támogatja jelentős méretű óceáni és tengeri térségek menedékhelyekké történő kijelölését, ahol mindennemű bálnavadászat határozatlan ideig tilos;
2. komoly aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a bálnavadászatnak a NEWREP-A program keretében történő újrakezdése 333 csukabálna leölését tenné lehetővé a Déli-óceánban a 2015–2016-os szezonban, továbbá közel 4000 bálna leölését a teljes 12 éves időszak során;
3. helyteleníti, hogy a bálnavadászat újrakezdésével Japán egyértelműen semmibe veszi a Nemzetközi Bíróság ítéletét; úgy véli, hogy vadászatok ezért sértik az IWC normáit, és aláássák a biológiai sokféleség és a tengeri ökoszisztémák védelmét; hangsúlyozza, hogy a valódi tudományos kutatáshoz nincs szükség a bálnák nagyarányú és rendszeres leölésére; felszólítja Japánt, hogy haladéktalanul állítsa le bálnavadász-tevékenységeit, és tartsa be az IWC tudományos bizottságának következtetéseit;
4. üdvözli, hogy az Unió csatlakozott a demarshoz, hogy ezzel Japán tudtára adja komoly aggodalmait; felszólítja a Bizottságot, az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ-t) és a Tanácsot, hogy szorgalmazza, hogy Japán teljesítse a tengeri emlősök védelmével kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeit;
5. sajnálja, hogy Japán a diplomáciai demars és a széles körű nemzetközi tiltakozás ellenére nem vizsgálta felül döntését; sürgeti az Uniót és tagállamait, hogy tegyenek meg mindent a kérdés politikai párbeszéd révén és az IWC segítségével történő megoldása érdekében;
6. felszólítja a Bizottságot, az EKSZ-t és a tagállamokat, hogy találják meg a megfelelő módját annak, hogy a gyakorlat felszámolása érdekében folyamatosan párbeszédet folytassanak Japánnal a tudományos célú bálnavadászat kérdéséről;
7. támogatja az IWC 2014-5. sz. határozatát, melynek értelmében előzetes nemzetközi – többek között az IWC tudományos bizottsága általi – felülvizsgálat nélkül nem adható ki további bálnavadászati engedély; sürgeti az IWC-t, hogy az NB ítéletét építse be munkagyakorlatába, és szabályait annak megfelelően igazítsa ki; felhívja a figyelmet arra, hogy sürgősen lépéseket kell tenni az IWC e tekintetben történő megerősítése érdekében, és felszólítja a tagállamokat, hogy az IWC következő, októberben megrendezendő ülésén sürgessék a szükséges határozatok meghozatalát;
8. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint Japán kormányának és parlamentjének.