Plenárisülés-dokumentum
4.7.2016
ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően
az eljárási szabályzat 37. cikkének (3) bekezdése és az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás alapján
a Bizottság 2017. évi munkaprogramjára vonatkozó stratégiai prioritásokról
( 2016/2773(RSP) )
Enrique Guerrero Salom, Maria João Rodrigues
az S&D képviselőcsoport nevében
Az Európai Parlament állásfoglalása a Bizottság 2017. évi munkaprogramjára vonatkozó stratégiai prioritásokról
( 2016/2773(RSP) )
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Bizottságnak szóló, Jean-Claude Juncker által 2014. július 15-én ismertetett, „Új kezdet Európa számára: a munkahelyteremtés, a növekedés, a méltányosság és a demokratikus változás programja” című politikai iránymutatásokra,
– tekintettel „A Bizottság 2016. évi munkaprogramja – Lejárt a szokványos megoldások ideje” című bizottsági közleményre ( COM(2015)0610 ) és annak 1–6. mellékletére,
– tekintettel a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásra,
– tekintettel a Bizottsági Elnökök Értekezletének összefoglaló jelentésére, amely kiegészítő információkat nyújt ezen állásfoglaláshoz a parlamenti bizottságok szempontjából, és amelyet a Bizottságnak kellőképpen figyelembe kell vennie 2017. évi munkaprogramjának kidolgozásakor és elfogadásakor,
– tekintettel az Európai Parlament 2016. június 28-i állásfoglalására az egyesült királysági népszavazás eredményeképpen létrejött, az Unióból való kilépésről szóló döntésről[1],
– tekintettel az Európai Tanács 2016. június 28–29-i következtetéseire,
– tekintettel a Régiók Bizottságának a Bizottság 2017. évi munkaprogramjára vonatkozó megállapításaira,
– tekintettel a Bizottság 2017. évi munkaprogramjáról szóló, 2016. július 6-i bizottsági nyilatkozatra,
– tekintettel eljárási szabályzata 37. cikkének (3) bekezdésére,
A. mivel az európai integrációs folyamat békét eredményezett, és évtizedek óta hozzájárul Európában a biztonsághoz és a jóléthez;
B. mivel Európa jelenleg számos közös és globális kihívással néz szembe, emellett pedig növekvő frusztrációval és bizalmatlansággal sok polgár részéről amiatt, hogy életkilátásaik bizonytalanok, és hiányoznak a lehetőségek, és a polgárok elvárják, hogy a döntéshozók reagáljanak erre; mivel annak érdekében, hogy sikeres legyen, az európai integrációnak nem szabad engednie, hogy egy pusztán gazdasági projektté váljon; mivel sürgősen szükség van arra, hogy ismét megnyerjük az európaiak szívét az európai projekt számára, és hogy megerősítsük a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót;
C. mivel az Unió egymást átfedő válságai hatékony európai megoldásokat tesznek szükségessé, amelyek szorosan kötődnek egy demokratikusabb folyamathoz a közösségi módszer révén, és teljes körűen bevonják az Európai Parlamentet és a nemzeti parlamenteket;
D. mivel az EU mindannyiunk közös lakóhelye, amelynek biztonságos otthont kell nyújtania, valamint stabil gazdasági környezet és valódi esélyegyenlőséget polgárai számára; mivel a fenntarthatóság és a gazdasági növekedés összeegyeztethető egymással, és kölcsönösen erősíthetik egymást; mivel fontos, hogy az EU leküzdje az elhúzódó gazdasági válságot, és hogy biztosítsa a társadalmi haladást azáltal, hogy fokozza a fenntartható beruházásokat, csökkenti a különbségeket és jobb szakpolitikákat dolgoz ki, különösen a belső piac elmélyítésével, valamint a gazdasági és monetáris unió megvalósításával;
E. mivel úgy döntöttünk, hogy közös értékeken alapuló közösségként közös jövőt építünk, és ápoljuk hagyományaink és történelmünk gazdagságát és sokszínűségét; mivel azt szeretnénk, hogy Európa betölthesse szerepét és felelősségét a globális színtéren, elkötelezetten a szolidaritás, a multilateralizmus, külső partnerségeink és a jobb normák konvergenciájának előmozdítása iránt; mivel biztosítani szeretnénk a közös békén, jóléten és demokrácián alapuló közös projektünket, annak érdekében, hogy vonzó jövőt teremtsünk az összes elkövetkező nemzedék számára;
Az európai polgárok munka- és életkörülményeinek javítása
1. emlékeztet arra, hogy az utóbbi időben az európai gazdasági fellendülés visszafogott és kiegyensúlyozatlan volt, az Unió számos régiójában továbbra is elfogadhatatlan a munkanélküliség, a szegénység és az egyenlőtlenség szintje, valamint hogy a fiatalabb generációk súlyos kilátástalansággal szembesülnek; hangsúlyozza, hogy az EU-nak ezért azon kell dolgoznia, hogy dinamikus és befogadó munkaerőpiacot valósítson meg a szociális piacgazdaság európai modelljébe ágyazva, javítva a polgárok élet- és munkakörülményeit származási helyükön, és lehetővé téve a tisztességes munkaerő-mobilitást, minden tagállamban tiszteletben tartva a munkavállalók szabad mozgásának európai alapelvét; meg van győződve arról, hogy valamennyi uniós polgár számára biztosítani kell, hogy számíthasson a tisztességes munkakörülmények alapvető elemeire, teljes mértékben megfelelve a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra, valamint a magas színvonalú oktatáshoz való hozzáférésre, a szociális védelemre és az azokra az alapvető szolgáltatásokra vonatkozó európai normáknak, amelyek lehetővé teszik a munka és a magánélet közötti egyensúly megvalósítását;
2. felhívja a Bizottságot, hogy e célból építsen a folyamatban lévő nyilvános konzultációra és a Parlament hamarosan elkészülő jelentésére, azáltal, hogy a Szerződés célkitűzéseivel és az Európai Unió Alapjogi Chartájával összhangban előterjeszt egy ambiciózus javaslatot a szociális jogok európai pillérével kapcsolatban, amelyet konkrét kezdeményezésekre lehet átültetni, különösen az alábbiakra:
– a kisgyermekkori nevelés, a gyermekgondozás és az egészségügyi ellátás hozzáférhetőségének, megfizethetőségének és minőségének előmozdítása, ami kulcsfontosságú ahhoz, hogy egyetlen gyermek se maradjon le; a Bizottságnak ezért át kell gondolnia, hogy milyen további intézkedésekkel lehetne fejleszteni a szociális beruházást, és különösen azt, hogy hogyan lehetne csökkenteni a gyermekszegénységet az uniós gyermekgarancia elfogadása révén;
– a készséghiány áthidalása és a minőségi oktatáshoz, képzéshez, szakképzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz való hozzáférés biztosítása mindenki számára;
– a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése és a minőségi munkahelyek támogatása, különösen a fiatalok és a tartósan munkanélküliek számára;
– a munka és a magánélet közötti egyensúllyal kapcsolatos kihívások kezelése, valamint a nemek között a béreket és a nyugdíjakat illetően megfigyelhető szakadék orvoslása, többek között a szülési szabadságról szóló irányelvre, a gondozói szabadságról szóló irányelvre és az apasági szabadságra vonatkozó új jogalkotási javaslatok révén;
3. hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak nyomon kell követnie, ösztönöznie és támogatnia kell a tagállamok hatékony és eredményes pénzeszközfelhasználását a fiatalok foglalkoztatásának fellendítése és a minőségi munkahelyek létrehozása terén, különösen azokban a régiókban, ahol magas a munkanélküliség szintje, az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés, az európai strukturális és beruházási alapok, valamint az Európai Stratégiai Beruházási Alap és az Európai Beruházási Bank által finanszírozott programokon keresztül;
4. hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak – a tagállamokkal és a szociális partnerekkel együttműködve – meg kell erősítenie az európai szociális párbeszédet is azért, hogy jobban összehangolja a munkaerő-piaci és a szociális védelmi rendszereket a társadalmi egyenlőtlenségek, valamint a globalizációból és a digitalizációból fakadó új kihívások orvoslása érdekében;
5. hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak biztosítania kell a hátrányos megkülönböztetés tilalmának, valamint az ugyanazon a helyen egyenlő munkáért járó egyenlő díjazásnak az elvét minden munkavállaló esetében, tekintet nélkül az alapul szolgáló szerződésre, ideértve az utazó és a kiküldött munkavállalókat is;
A gazdasági fellendülés és a hosszú távú versenyképesség megerősítése a munkahelyteremtés, az életszínvonal emelése és a jólét fokozása céljából
6. meggyőződése, hogy az EU világelső lehet egységes piaca teljes potenciáljának felszabadítása, valamint a vállalkozási kedv, a tisztességes verseny és az innovációba történő beruházás előmozdítása révén;
7. kéri, hogy indítsák újra a fenntartható növekedést és a foglalkoztatást célzó Európa 2020 stratégiát, a jövőre vonatkozó valódi ambícióval, különösen ami szociális piacgazdaságunk modelljének javítását, valamint azt illeti, hogy a jólétből nagyjából mindenki részesüljön; meggyőződése, hogy a foglalkoztatás növelése továbbra is kiemelt fontosságú, és hogy az EU-nak célzott beruházásokra van szüksége az az innovatív, erőforrás-hatékony és digitális gazdaság felé történő elmozdulás felgyorsításához, Európa újraiparosítása érdekében;
8. kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy új, ambiciózus ipari stratégiát, amely a körforgásos gazdaságról szóló csomagra épül, és kiegészíti azt; rámutat, hogy még több magán- és közberuházásra van szükség az energetikai átállás, az ökoinnovatív kkv-k, a kutatás és az oktatás terén;
9. felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot további intézkedésekre a kutatás és fejlesztés, az innováció, a kulturális sokszínűség és a kreativitás fokozására, melyek a munkahelyteremtés kulcsfontosságú előmozdítói, miközben figyelembe veszi, hogy a vállalatok – és különösen a kkv-k – tőkéhez való hozzáférése alapvető eszköz a fejlesztés és az új termékek és szolgáltatások előállításának ösztönzésére mind a hagyományos, mind a feltörekvő ágazatokban, valamint a szellemi tulajdonjogok hatékony szintű védelmére;
10. úgy véli, hogy az egységes piacot integráltabbá kell tenni, különösen a digitális területen, a fogyasztók és a kkv-k számára tisztességes környezet megteremtésével, valamint az indokolatlan akadályok felszámolásával; mélyen meg van győződve arról, hogy a globálisan versenyképes, innovatív és polgárközpontú digitális egységes piac az egyik lehetséges előrevezető út annak érdekében, hogy meg tudjunk felelni a 21. század kihívásainak; úgy véli, hogy az uniós gazdasági növekedést tovább lehet bővíteni az utazási és idegenforgalmi ágazat potenciáljának teljes mértékű kiaknázásával, és hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak központi szerepet kell játszania annak biztosításában, hogy valamennyi, a versenyképességhez, a digitalizációhoz, a jó kormányzáshoz, a készségekhez és képesítésekhez, a fenntarthatósághoz és az idegenforgalmi ágazatban az összekapcsolhatósághoz kapcsolódó prioritást figyelembe vegyék a különböző politikai keretek;
11. elvárja a Bizottságtól, hogy mozgósítsa valamennyi hatáskörét és jogkörét, hogy elősegítse a jobb növekedési modellre való áttérést, amely összeegyeztethető a fenntartható fejlődés elveivel, amely gazdasági, társadalmi és környezeti dimenziókat is magában foglal;
Válasz az éghajlatváltozásra és az energiabiztonság biztosítása
12. megismétli, hogy fokozni kell az erőfeszítéseket az energiaunió megvalósítása érdekében, hogy biztosítani lehessen az energiabiztonságot, valamint a megfizethető és fenntartható energiát valamennyi polgár és vállalkozás számára, különös figyelmet fordítva az energiaszegénység leküzdésére;
13. megjegyzi az európai éghajlati katasztrófák emberi és gazdasági következményeit; hangsúlyozza, hogy továbbra is kezelni kell az éghajlatváltozás alapvető okait egy, az energiahatékonyságot is magában foglaló ambiciózus éghajlat-változási stratégia révén;
14. sürgeti ambiciózusabb célkitűzések uniós szinten történő meghatározását az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, a megújuló energiák és az energiahatékonyság vonatkozásában a 2020 utáni időszakra, az ENSZ párizsi éghajlat-változási konferenciáján (COP 21) elért megállapodás keretében;
15. kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki közös energia- és klímadiplomáciai stratégiát a globális aggályok eloszlatására;
16. kéri a Bizottságot, hogy hangolja össze a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának fokozatos megszüntetésére irányuló erőfeszítéseket;
A menekültek növekvő beáramlására adandó következetes válasz biztosítása
17. úgy véli, hogy az Európai Uniónak konkrét megoldásokat kell kidolgoznia a menekültügyi vészhelyzet nemzetközi joggal összhangban történő kezelésére, különösen a kiváltó okok kezelése, a migrációs áramlások tranzit- és származási országaival történő együttműködés megerősítése, valamint ezen országok stabilizációját, helyreállítását és fejlesztését biztosító valamennyi rendelkezésre álló szakpolitika és eszköz felhasználása révén;
18. ösztönzi a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve folytassa a szükséges humanitárius segítségnyújtást és biztosítson megfelelő életkörülményeket a menekülttáborokban, összekapcsolva mindezt a hosszabb távú fejlesztési programokkal, különösen az oktatás terén;
19. rámutat arra, hogy az uniós menekültügyi és migrációs politika nem felel meg a célnak, és az EUMSZ 80. cikke alapján alapvető újragondolás szükséges; úgy véli, hogy a közös európai menekültügyi rendszer reformja semmiképpen sem vezethet az uniós menekültügyi jogszabályok nyújtotta védelem jelenlegi szintjének csökkenéséhez; felszólítja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a menedékkérők tagállamok közötti méltányos elosztását, és váltsa fel a jelenlegi elavult dublini rendszert;
20. kéri rendszerszerű és érvényesíthető programok mihamarabbi megvalósítását a menedékkérők közvetlen áttelepítésére és áthelyezésére;
21. felszólít arra, hogy a menedékkérők fogadására hozzanak létre olyan körülményeket az EU-n belül, amelyek biztosítják a menedékkérők biztonságát, valamint humánus és nemi alapú bánásmódját, különös figyelmet fordítva a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok igényeinek kielégítésére; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy elegendő forrást kell biztosítani a menekültek munkaerő-piaci integrációjára és társadalmi befogadására, biztosítva az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és a társadalombiztosításhoz való hozzáférésüket; ezzel összefüggésben hangsúlyozza a fokozott finanszírozási igényt az Európai Szociális Alap és a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (FEAD) tekintetében a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata keretében;
22. kéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy megfelelő uniós gazdasági és jogi migrációs politika kialakítására, amely a diákok, kutatók és magasan képzett munkavállalók számára meglévő eszközökön alapul, valamint – az uniós munkaerőpiacon megállapított hiányosságok orvoslása érdekében – hosszabb távon állapítson meg az egyenlő bánásmód elvére alapuló általánosabb szabályokat, amelyek irányadóak azon harmadik országbeli állampolgárok beutazására és a tartózkodására nézve, akik munkakeresés céljából érkeznek az EU-ba;
23. úgy véli, hogy mivel a nemzetközi migráció globális jelenség, amelynek mértéke, összetettsége és hatása egyre inkább nő, az EU-nak és a nemzetközi közösség többi részének saját felelősséget kell vállalnia ezen a területen;
A polgárok biztonsági aggályainak kezelése
24. hangsúlyozza, hogy a belső és külső biztonság egyre szorosabban kapcsolódik egymáshoz;
25. sürgeti a Bizottságot, hogy az Európai Határ- és Parti Őrségre vonatkozó javaslat elfogadását követően, biztosítsa annak gyors elindítását és biztosítsa számára a szükséges emberi és logisztikai kapacitásokat az EU megvédése és a schengeni térség oly módon történő kibővítése révén, hogy ahhoz valamennyi csatlakozni kívánó tagállam csatlakozhasson;
26. felszólítja a Bizottságot, hogy a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség fenyegetéseire válaszul kövesse szorosan nyomon az EU terrorizmus elleni intézkedéseinek – többek között rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a nemzetközi hatóságok közötti, valamint az Europolon és az Eurojuston keresztüli információk időben történő megosztása, a terrorizmus finanszírozására irányuló új trendek visszaszorítására irányuló intézkedések – hatékony átültetését és végrehajtását; hangsúlyozza továbbá, hogy a Bizottság indítson jogsértési eljárást azon tagállamokkal szemben, amelyek nem felelnek meg az uniós jognak e területen, különösen a hatékony információcsere tekintetében;
27. kéri a Bizottságot, hogy mobilizálja a szakértelmet, valamint a technikai és pénzügyi erőforrásokat annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a bevált gyakorlatok uniós szintű koordinációját és cseréjét az erőszakos szélsőségesség, a terrorista propaganda, valamint a radikális hálózatok és a terrorista szervezetek általi online és offline eszközökön keresztül történő toborzás elleni küzdelem területén, különös tekintettel a megelőzési, beilleszkedési és újrabeilleszkedési stratégiákra;
28. sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a biztonságra vonatkozóan már elfogadott jogszabályok maradéktalan végrehajtását; megismétli felhívását az EU terrorizmus elleni stratégiájának mélyreható elemzésére, amelynek során felmérik mind az elfogadott intézkedések alkalmazását, mind azok hatékonyságát; elvárja, hogy a Bizottság – figyelembe véve a növekvő terrorfenyegetettséget – szükség szerint frissítse a biztonsági stratégiát;
29. felhívja a Bizottságot, hogy terjessze elő bejelentett javaslatait az Europolon belül működő, a Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központja megfelelő jogi alapjára, a meglévő információs rendszerek javítására és fejlesztésére, az információs hiányosságok kezelésére, az interoperabilitás előmozdítására, valamint az információk kötelező uniós szintű megosztására, amelyet megfelelő adatvédelmi biztosítékok kísérnek;
A szomszédságpolitikával és a globális rendszerrel kapcsolatos külső fellépések ambiciózus menetrendjének kidolgozása
30. üdvözli az EU globális stratégiájának bemutatását, amelyben az EU geopolitikai szereplővé válik a gyorsan változó világban, és kéri a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy koherens módon mozdítsa elő az EU valamennyi külső fellépési eszközét egy fokozottabb globális irányítás elérése, a hatékonyabb szabályozással kapcsolatos széles körű konvergencia, nagyobb biztonság és az emberi jogoknak az egész világon történő fokozottabb tiszteletben tartása céljából; hangsúlyozza ezért, hogy ennek érdekében az alábbi kulcsfontosságú elemeket az EU külügyi napirendjének prioritásai közé kell sorolni:
– a stabilitás és a jólét előmozdítása az EU szomszédos országaiban olyan kezdeményezések révén, amelyek ösztönzik a fejlődést, a demokráciát, a jó kormányzást és a jogállamiságot, megerősítik a polgári konfliktusmegelőzést és a megbékélést célzó intézkedéseket, a biztonsági párbeszédet és tevékenységeket a közös biztonság- és védelempolitika terén, többek között a NATO megfelelő részvételével, amely azon tagállamok esetében, amelyek a NATO tagjai, továbbra is kollektív védelmük alapja és annak végrehajtási fóruma;
– a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének támogatásával a közös biztonság- és védelempolitika megújítása, amely már nem lehet az uniós integrációs folyamat leggyengébb láncszeme; annak biztosítása, hogy a struktúrák, mechanizmusok vagy a már létező eszközök működő realitássá váljanak;
– előrehaladás a csatlakozási tárgyalási folyamatban, megerősítve a szociális, politikai és gazdasági stabilitást és demokráciát a tagjelölt országokban anélkül, hogy a koppenhágai csatlakozási kritériumok tekintetében engedmények történnének;
– a fejlesztési együttműködési politika hatékonyabbá, koordináltabbá és az EU egyéb külső fellépési eszközeivel koherensebbé tétele annak elsődleges célkitűzésének tiszteletben tartása mellett – a Lisszaboni Szerződésben foglaltaknak megfelelően –, a fejlesztéspolitika és a biztonságpolitika közötti koherencia és következetesség biztosítása, mivel a kettő egymással összekapcsolódik, egymástól függ és egymást kölcsönösen erősíti;
– a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend és a politikák fejlesztési célú koherenciájának integrálása az EU külső és belső politikáiba; sürgeti a Bizottságot, hogy számoljon be a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend és a fenntartható fejlesztési célok végrehajtására, ellenőrzésére, nyomon követésére és integrálására vonatkozó tervéről;
– a kereskedelem mint a növekedés, a foglalkoztatás és a versenyképesség előmozdításának fontos eszköze előmozdítása, valamint az emberi jogokkal és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos uniós normák előmozdítása; az uniós piacvédelmi eszközök korszerűsítése és szigorú alkalmazása, és adott esetben nem szabványos módszerek használata;
– a hibrid fenyegetések elleni küzdelemre vonatkozó megoldások elfogadása, az EU és tagállamai, illetve a partnerországok rezilienciájának megerősítése, különösen az EU szomszédságában;
– a nemzetközi kulturális kapcsolatokra irányuló stratégia végrehajtása mint a puha diplomácia egyik fontos eszköze, amely az EU partnerországaival ápolt kapcsolatok javítására, valamint az inkluzív növekedés és a munkahelyteremtés támogatására irányul;
Méltányos adópolitikák a megfelelő források beszedése érdekében
31. hangsúlyozza, hogy soha nem volt még nagyobb szükség arra, hogy fokozzák az adócsalás és az adókikerülés elleni küzdelmet, ami a nemzeti költségvetések számára 1 milliárd euró összegű potenciális bevételt jelent; úgy véli, hogy e forrásokat a jövőt szolgáló beruházásokra, a foglalkoztatás fellendítésére és az egyenlőtlenségek csökkentésére lehetne fordítani;
32. hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak továbbra is haladéktalanul fel kell lépnie annak biztosítása érdekében, hogy a nyereséget azokban az országokban adóztassák, amelyekben a tényleges gazdasági tevékenység és értékteremtés folyik Európában; az Uniónak arra kell törekednie, hogy elmozduljon a kötelező közös konszolidált társaságiadó-alap felé, fokozza az adózással összefüggő állami támogatás megsértéseinek kivizsgálására irányuló erőfeszítéseket, alkalmazzon a feltételes adómegállapítások használatára és átláthatóságára vonatkozó közös szabályokat, valamint alkalmazzon pontosan meghatározott közös megközelítést az adóparadicsomok megszüntetése érdekében;
33. felhívja a Bizottságot, hogy foglalja bele az adókijátszás és az adókikerülés ellen folytatott küzdelmébe a külső dimenziót, ezáltal megakadályozva, hogy a nyereségek elhagyják az Európai Uniót anélkül, hogy azok után itt adóztak volna, valamint hogy küzdjön a harmadik országokból származó, azon illegális tőkeáramlások ellen, amelyek gátolják a fejlődést és aláássák a szegénység elleni küzdelmet;
Az uniós költségvetés megerősítése és a pénzügyi eszközök
34. azon a véleményen van, hogy ahhoz, hogy az Unió képes legyen hatékonyan fellépni, új pénzügyi és költségvetési stratégiára van szüksége; úgy véli, hogy a Bizottságnak ezért a következő elvekre és elemekre épülő intézkedéseket kell javasolnia:
– gyors ütemben megfelelő források mozgósítása; elkerülhetetlen az Unió finanszírozási rendszerének megreformálása a valódi saját források megerősítése, illetve olyan új források bevezetése révén, mint például a pénzügyi tranzakciós adó, egy megreformált uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer és a szén-dioxid-kibocsátás megadóztatására irányuló rendszer, illetve a multinacionális vállalatok megadóztatása révén, azzal a céllal, hogy az Unió költségvetése stabilabbá, fenntarthatóbbá és kiszámíthatóbbá váljon; ugyanakkor fontos a globális fedezet elvének tiszteletben tartása és az átláthatóság javítása;
– a lehető legjobb eredmények elérése érdekében az uniós költségvetési eszközöket a teljesítményre és a költséghatékonyságra fokozott figyelemmel kell kezelni, biztosítva egyúttal a megfelelést és az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét;
– az Uniónak lépéseket kell tennie, hogy egyesítse forrásait a magas ifjúsági és tartós munkanélküliség, a szegénység és a társadalmi kirekesztés, valamint a menekültügyi vészhelyzet belső és külső dimenziói jelentette kihívásokra válaszul;
– mindössze két évnyi végrehajtási időszak után a többéves pénzügyi keret elérte korlátait; ezen túlmenően, a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata nélkül az Unió költségvetése nem lesz képes sem arra, hogy kezelje a további pénzügyi szükségleteket és új politikai prioritásokat, sem pedig arra, hogy elkerülje egy újabb kifizetési válság kialakulását; felhívja a Bizottságot, hogy 2016 vége előtt terjessze elő a többéves pénzügyi keret működésének felülvizsgálatát, tegyen döntő lépéseket a többéves pénzügyi keret felső határainak áttekintésére, és terjessze ki azokat annak érdekében, hogy rugalmasan lehessen reagálni a 2013-ban előre nem látott körülményekre;
– az Európai Stratégiai Beruházási Alapot (ESBA) oly módon kell kezelni, hogy az maximalizálja a kockázatmegtérülési profilt, lehetővé tegye valamennyi tagállam számára, hogy magasabb szintű stratégiai befektetésbe fogjon, és biztosítsa, hogy a beruházási támogatás elősegítse a fenntartható gazdaságba és társadalomba való átmenetet; az ESBA-irányítást az elszámoltathatóság és az eszköz feletti demokratikus ellenőrzés erősítése érdekében meg kell reformálni; a Bizottság arra irányuló javaslata, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap a következő szakaszban e célkitűzéseken alapuljon;
– a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó kohéziós politika hatékony végrehajtásának együtt kell járnia a 2020 utáni időszakra való felkészüléssel, tiszteletben tartva a Szerződésekben meghatározott valódi jellegét, az egységes piac fejlődésében játszott fontos szerepét, valamint beruházási eszközként az Unió valamennyi régiója számára elérhető lehetőséget; kerülni kell a kohéziós politika költségvetésének bárminemű csökkenését, és az európai strukturális és beruházási alapok, az Európai Stratégiai Beruházási Alap és egyéb uniós finanszírozási eszközök közötti szinergiákat meg kell erősíteni azzal a céllal, hogy felgyorsítsa az intelligens, környezetbarát és inkluzív növekedést, hiteles egyensúlyt teremtve a támogatások és a kialakítandó pénzügyi eszközök között;
– felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat a KAP mezőgazdasági termelők számára bürokratikus bonyolultságának csökkentése érdekében; felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki hatékonyabb eszközöket a mezőgazdasági piacokon uralkodó rendkívüli válságok kezelésére; úgy véli, hogy az élelmiszer-ellátási láncon belüli tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok leküzdése érdekében uniós szintű keretszabályozásra van szükség, ami biztosítja, hogy az európai mezőgazdasági termelők és fogyasztók tisztességes értékesítési és vásárlási feltételekben részesülhessenek;
A gazdasági és monetáris unió kiteljesítése
35. kitart amellett, hogy a demokratikus elszámoltathatóságot biztosítani kell az európai gazdasági kormányzás keretében hozott valamennyi határozatra vonatkozóan;
36. kitart azon véleménye mellett hogy az Uniónak a felfelé irányuló gazdasági és társadalmi konvergenciára kell törekednie, az Európa 2020 stratégiával, a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályaival és az európai szemeszter irányítási keretével összhangban;
37. a Bizottságnak továbbra is figyelemmel kell kísérnie az adósságokat, hiányokat és a makrogazdasági egyensúlyhiányt, és arra kell törekednie, hogy optimalizálja az euróövezet összesített költségvetési irányvonalát oly módon, hogy tiszteletben tartsa a Stabilitási és Növekedési Paktumot, és ösztönözze a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést;
38. úgy véli, hogy az Uniónak javítania kell az európai szemeszter hitelességét, következetességét, nemzeti felelősségvállalását és demokratikus legitimitását a felelősségteljes költségvetési gazdálkodás megvalósítása és az egyenlőtlenségek és az egyensúlyhiány kezelése érdekében;
39. szorgalmazza a szorosabb gazdaságpolitikai koordinációt az euróövezet beruházási hiányosságainak kezelése és a reform-erőfeszítések megerősítése érdekében a versenyképesség és a munkahelyteremtés növelése, valamint a kereslet fenntartása céljából;
40. úgy véli, hogy a bankuniót ki kell teljesíteni;
41. kéri a Bizottságot, hogy alaposan vizsgálja meg a gazdasági és monetáris unió közös fiskális rendszerének fejlesztésére vonatkozó jelenlegi mérlegelés eredményeit;
42. kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő következetes és jól megalapozott javaslatcsomagot a gazdasági és monetáris uniónak az öt elnök jelentése által meghatározott kiteljesítéséről, megjegyezve, hogy e folyamatnak nyitottnak kell maradnia azon tagállamok számára, melyek kötelezettséget vállaltak arra, hogy bevezetik az eurót;
43. felszólítja a Bizottságot, hogy tartsa be ígéreteit, amelyeket akkor tett, amikor javaslatot tett a tőkepiaci unióra, és gyorsítsa fel az európai tőkepiacok elmélyítésére, összehangoltabbá és ténylegesen határokon átnyúlóvá tételére irányuló folyamatot, a közösségi módszert követő jogalkotási kezdeményezésekkel, amelyek többek között a felügyeleti hatóságok szerepének és küldetésének párhuzamos fejlesztésére irányuló javaslatokat tartalmaznak;
Az alapvető jogok és a demokrácia erősítése
44. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a jelenlegi válságok nemcsak az európai társadalmak kohézióját kezdték ki, hanem megrendítették az európai polgárok demokratikus intézményekbe vetett bizalmát is uniós, esetenként nemzeti szinten; ezért úgy véli, hogy Európa legfontosabb feladata az Unió demokratikus legitimitásának növelése és a polgárok érdekeinek szolgálatára vonatkozó képességébe vetett bizalom helyreállítása;
45. emlékeztet arra, hogy megannyi mai kihívás, köztük az éghajlatváltozás, a menekültügy és a migráció, a pénzügyi piacok, a vállalatok ellátási láncai, a terrorista hálózatok, valamint a bukott és „lator” államok kérdése nemzetközi és európai megoldásokat tesz szükségessé, amelyeket a Bizottság és a Parlament teljes körű bevonásával a közösségi módszer határoz meg;
46. emlékezteti a Bizottságot, hogy a Szerződések őreként elő kell mozdítania az Unió általános érdekeit (az EUSZ 17. cikke), vagyis a békét, az általa vallott értékeket és népei jólétét (az EUSZ 3. cikke); rámutat arra, hogy a Parlamentnek is saját politikai felelőssége van a tagállamok közötti megosztottság megszüntetésének, az európai polgárok általános érdekei védelmének elősegítésében, és európai szinten hozott döntések demokratikus legitimációjának biztosításában; ugyanakkor felkéri a nemzeti parlamenteket, hogy gyakoroljanak teljes demokratikus ellenőrzést az Európai Tanácsba delegált képviselőik felett; és felszólítja a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy minden kezdeményezés – ideértve az Európai Tanács kezdeményezéseit is – a Szerződéseken alapuljon;
47. felkéri a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket az európai intézmények megerősítése érdekében, valamint azért, hogy az uniós polgárokat az európai politikai életben való aktívabb részvételre ösztönözze; felhívja az uniós intézményeket, hogy fűzzék szorosabbra a kapcsolatot a fiatalabb generációkkal és kapcsolódjanak jobban vitafórumjaikhoz; úgy véli, hogy határozottabb lépésekre is van lehetőség, hogy az uniós polgárokat jogaikról tájékoztassák, az európai polgári kezdeményezést megreformálják, és hogy az európai ombudsman feladatát megerősítsék;
48. felhívja a Bizottságot, hogy fokozza az együttműködést a médiaműveltség biztosítása, valamint a média sokszínűségének és a sajtószabadságnak a megőrzése érdekében;
49. kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat egy, a demokráciáról, a jogállamiságról és az alapvető jogokról szóló paktumra, figyelembe véve a Parlament hamarosan várható jelentését; úgy véli, hogy a Bizottságnak továbbra is törekednie kellene arra, hogy az Unió csatlakozzon az emberi jogok európai egyezményéhez (EJEE), figyelembe véve a Bíróság e kérdésről szóló véleményét és választ adva a fennmaradó jogi kihívásokra; sürgeti az Uniót és tagállamait, hogy ratifikálják az Isztambuli Egyezményt a nők és lányok erőszakkal szembeni védelme érdekében;
50. felhívja az uniós intézményeket, hogy törekedjenek a lehető legnagyobb fokú átláthatósági, elszámoltathatósági és feddhetetlenségi normákra, valamint harcoljanak az összeférhetetlenségek ellen, amelyek károsan hatnak a jogszabályok hatékonyságára, méltányosságára és megbízhatóságára;
51. kéri a Bizottságot, hogy javasoljon a visszaélést jelentő személyek védelmére vonatkozó uniós szintű jogszabályi rendelkezéseket, így biztosítva a közzététel és a hatékony szankciók törvényes eszközeit;
52. elkötelezett amellett, hogy minden rendelkezésére álló eszközt és forrást hajtóerőként használjon az Európai Unió reformja felé vezető megújított demokratikus folyamat során;
°
° °
53. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak.