Az Európai Parlament,

–  tekintettel a kohéziós politika megvalósításának felgyorsításáról szóló, 2016. május 11-i állásfoglalására,

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0217.

–  tekintettel a 2014–2020 közötti időszakra szóló kohéziós politika elindulásában bekövetkezett késedelemről szóló, 2014. november 27-i állásfoglalására,

HL C 289., 2016.8.9., 50. o.

–  tekintettel az Európai Unió tagállamainak a kohéziós politika új programozási időszakának hatékony és időbeni elindítására való felkészültségéről szóló, 2014. január 14-i állásfoglalására,

HL C 482., 2016.12.23., 56. o.

–  tekintettel a Bizottság nyilatkozatát követően az eljárási szabályzat 123. cikke (2) bekezdésének megfelelően benyújtott, a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatáról szóló 2016. október 26-i állásfoglalására,

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0412.

–  tekintettel Regionális Fejlesztési Bizottság „Munkahelyteremtést és növekedést támogató beruházások – az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása: a közös rendelkezésekről szóló rendelet 16. cikkének (3) bekezdése szerinti jelentés értékelése” című jelentésére (A8-0385/2016),

–  tekintettel „A 2014–2020-as időszakra szóló kohéziós politika egyszerűsítése és teljesítményorientáltsága felé” című, 2015. november 26-i állásfoglalására,

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0419.

–  tekintettel a Bizottsághoz intézett, „Az esb-alapok operatív programjainak késedelmes végrehajtása – a kohéziós politikára gyakorolt hatás és a következő lépések” témájú kérdésre (O-000005/2017 – B8-0202/2017),

–  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyvre,

A.  mivel a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások kései lezárása és az európai strukturális és beruházási alapokról (esb-alapok) szóló rendeletek kései elfogadása a partnerségi megállapodások és az operatív programok elfogadásának és végrehajtásának, az irányító, igazoló és ellenőrző hatóságok kinevezésének, az előzetes feltételrendszer meghatározása és teljesítése folyamatának és a projektek helyi, regionális és nemzeti szintű végrehajtásának késedelmét vonta maga után; mivel annak ellenére, hogy nem állnak rendelkezésre tényszerű információk és elemzések e késedelmek okait illetően, a késedelmek a programozási időszak első felében hatást gyakorolnak az esb-alapok versenyképesség növelésére és szociális, gazdasági és területi kohézió fokozására irányuló képességére;

B.  mivel az esb-alapok keretében eddig 564 operatív program került elfogadásra, és a Bizottságot 374 program esetében értesítették hatóságok kinevezéséről; mivel az időközi kifizetésekre nem kerülhet sor az irányító hatóságok kinevezése nélkül; mivel a 2016. november 30-i adatok szerint 14,750 milliárd euró időközi kifizetést hajtottak végre, ami az eredetileg tervezettnél alacsonyabb kifizetési igényeket jelez;

C.  mivel az előző programozási időszak ugyanezen szakaszában – az irányítási és ellenőrzési rendszerekkel kapcsolatos követelményekhez fűződő hasonló késések és technikai akadályok ellenére – már 2009 júliusában regisztráltak időközi kifizetéseket, és a 2010-es költségvetésben betervezett kifizetési előirányzatoknak megfelelően arra lehetett számítani, hogy a kohéziós politikai programok abban az évben elérik teljes működőképességüket;

D.  mivel az időközi kifizetések jelenlegi szintje a programozási időszak előrehaladásához képest a program összes forrásának kis részét teszi ki; mivel a Parlament aggódik amiatt, hogy a tagállamok 2016. őszi előrejelzései szerint ez továbbra is hasonló ütemben fog folytatódni;

E.  mivel a késedelmes végrehajtás és következésképpen az alacsonyabb kifizetési igények már 2016-ban az 1b. alfejezet kifizetéseinek 7,2 milliárd euróval való csökkentéséhez vezettek a 4/2016. sz. költségvetés-módosítási tervezet révén; mivel a 2007–2013-as programozási időszak ugyanezen szakaszában nem volt szükség ilyen költségvetés-módosítási tervezetre; mivel a kifizetési előirányzatok csökkenése 2016-hoz képest 2017 tekintetében közel 24%;

F.  mivel határozottan javasolt a tagállamok és az uniós intézmények közötti szorosabb együttműködés, biztosítandó, hogy a 2018-as uniós költségvetésben a kohéziós politika kifizetési előirányzatai megfelelő szinten stabilizálódjanak, és a 2014–2020 közötti általános kifizetési tervet tiszteletben tartsák, szükség szerint az aktuális helyzetnek megfelelően kiigazítva;

G.  mivel az igazgatási kapacitás nemzeti, regionális és helyi szinten is a kohéziós politika sikeres végrehajtásának kulcsfontosságú előfeltétele;

1.  ismételten hangsúlyozza, hogy az esb-alapok beruházásai hozzájárulnak az európai régiókon belüli és a régiók közötti gazdasági, szociális és területi egyenlőtlenségek csökkentéséhez, valamint az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés és a munkahelyteremtés előmozdításához; ezért aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a kohéziós politikai operatív programok végrehajtásának további késedelme hátráltatni fogja e célok elérését, és hozzájárul a regionális fejlettség terén meglévő különbségek elmélyüléséhez;

2.  elismeri, hogy jóllehet néhány új követelmény, úgymint a tematikus koncentráció, az előzetes feltételrendszer és a pénzügyi irányítás bevezetése a programok teljesítményének javulását biztosítja, a jogi keret kései elfogadása miatt hozzájárult a végrehajtás késedelméhez; felhívja a figyelmet arra, hogy a végrehajtás jelenlegi üteme az elkövetkezendő években jelentős összegű kötelezettségvállalások visszavonását kockáztatja, és hangsúlyozza, hogy meg kell tenni a szükséges intézkedéseket ennek elkerülése érdekében; felkéri a Bizottságot, hogy jelezze, milyen lépéseket tervez e tekintetben;

3.  hangsúlyozza, hogy a végrehajtás késedelme miatt az esb-alapok operatív programjai keretében felhasznált pénzügyi eszközök felhasználása növelheti azt a már meglévő kockázatot, hogy a kifizetési arány alacsony marad, túlzottan nagy lesz a tőkésítettség, nem sikerül elegendő magántőkét bevonni, alacsony lesz a tőkeáttételi hatás és nehézségekbe ütközik a rulírozás; megjegyzi, hogy további pontosításokra és fellépésekre van szükség annak érdekében, hogy a tagállamokban azonos szinten legyenek képesek dolgozni tőkeáttételi eszközökként a pénzügyi eszközökkel, és felhívja a tagállamokat, kiegyensúlyozott módon használják fel a Bizottság és az EBB által létrehozott eszközöket; emlékeztet az esb-alapokból és az Európai Stratégiai Beruházási Alapból (ESBA) történő finanszírozás ötvözésének lehetőségére, ekképpen reagálva a beruházások csökkenésére, különösen azon ágazatokban, amelyek a leginkább képesek a növekedés és a foglalkoztatás fellendítésére;

4.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy teljes mértékben alkalmazzák és használják fel a Stabilitási és Növekedési Paktum keretében meglévő rugalmasságot, szem előtt tartva, hogy sok tagállamban a gazdasági válság likviditási problémákat és a közberuházások céljaira rendelkezésre álló állami források hiányát okozta, és hogy a kohéziós politikai támogatás vált az állami beruházások fő forrásává;

5.  felhívja ezért a Bizottságot, hogy a tagállamokkal szoros együttműködésben, és a jelenlegi késedelmekhez hozzájáruló tényezők objektív elemzése alapján 2017 első negyedévében terjesszen elő a kohézió felgyorsítására irányuló tervet az esb-alapok operatív programjai előrehaladásának felgyorsítása érdekében; ezzel összefüggésben ugyanakkor hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az alacsony hibaarányokat, a csalás elleni küzdelmet, valamint az igazgatási kapacitás nemzeti, regionális és helyi szinten való megerősítését, ami előfeltétele a jó eredmények időben történő elérésének; úgy véli, hogy a programok 2014–2015-ös végrehajtásáról szóló éves végrehajtási jelentésekről 2016 végén a Bizottság által közzétett összefoglaló jelentés elemzését testre szabott intézkedéseknek kell követniük, és felhívja a tagállamokat, hogy folyamatosan ellenőrizzék a projektek végrehajtása tekintetében elért előrehaladást; e tekintetben hangsúlyozza annak szükségességét és hozzáadott értékét, hogy az erőfeszítéseket a tematikus célkitűzések kiemelt ágazataira összpontosítsák; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy továbbra is nyújtson támogatást a Végrehajtás-javítási Munkacsoporton keresztül, és hogy nyújtsa be az annak tevékenységeiről szóló cselekvési tervet a Parlament részére;

6.  aggódik az irányító, igazoló és ellenőrző hatóságok kinevezésének késedelme miatt, amely a kifizetési kérelmek késedelmes benyújtását vonja maga után; ezért felhívja a tagállamokat, hogy zárják le a kinevezési eljárást, valamint a Bizottságot, hogy biztosítsa az irányító, igazoló és ellenőrző hatóságok számára szükséges technikai segítségnyújtást és tanácsadási szolgáltatásokat az operatív programok végrehajtásának helyszínen való előmozdítása és felgyorsítása érdekében, többek között a tervezett projektek előkészítése, a pénzügyi irányítási és kontrollrendszer egyszerűsítése, valamint a szerződéskötési és ellenőrzési eljárások tekintetében;

7.  elismeri, hogy az esb-alapok operatív programjainak gyorsabb és hatékonyabb végrehajtása közvetlenül kapcsolódik az egyszerűsítéshez; ezzel összefüggésben nyugtázza a salátarendeletre irányuló javaslat keretében rögzített prioritásokat; megállapítja ugyanakkor, hogy további erőfeszítésekre van szükség, különösen a projektirányítási költségek, a szabályok különbözősége és gyakori változása, a jelentős projektek jóváhagyásának bonyolultsága, a közbeszerzés, a megoldatlan tulajdonviszonyok, az engedélyek és határozatok megszerzésére vonatkozó hosszú eljárások, a számviteli és ellenőrzési szabályok visszamenőleges alkalmazása, a kedvezményezettek késedelmes kifizetése, az esb-alapokból történő finanszírozás más forrásokkal való ötvözésének nehézsége, az állami támogatásokkal kapcsolatos szabályok, valamint a lassú vitarendezés tekintetében; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a megfelelő koordinációt, és jelentős mértékben egyszerűsítse az állami támogatásra vonatkozó szabályokat, valamint biztosítsa azok kohéziós politikával való összhangját; emlékeztet arra, hogy erőfeszítéseket kell tenni az esb-alapokból finanszírozott beruházások eredményeire vonatkozó kommunikáció javítása érdekében;

8.  felhívja a Bizottságot, hogy az illetékes irányító hatóságok kérésére vegyen fontolóra és dolgozzon ki megoldásokat, például további rugalmassági formákat, úgymint a prioritások és az operatív programok közötti rugalmasság, összhangban az Európa 2020 stratégia célkitűzéseivel, és ezzel egyidejűleg biztosítsa a szükséges stabilitást és kiszámíthatóságot, valamint a teljes vagy részleges nemteljesítés következtében a kötelezettségvállalások visszavonásából – többek között az 1b. alfejezettel kapcsolatos kötelezettségvállalás-visszavonásokból – származó összegek uniós költségvetésbe való, korábban már javasolt visszahelyezését, szintén tekintettel az elkövetkező programozási időszakra;

9.  felszólít az erőfeszítések fokozására, az uniós finanszírozási lehetőségek – úgymint esb-alapok, Horizont 2020 és ESBA – közötti szinergiák biztosítása és elősegítése érdekében közös finanszírozás, az illetékes hatóságok közötti szoros együttműködés, az intelligens szakosodási fellépések támogatása, valamint az azokkal a nemzeti szervekkel folytatott szorosabb koordináció révén, amelyek kedvezményes hitelt biztosítanak az olyan projektek számára, amelyek megfelelnek az operatív programok célkitűzéseinek;

10.  felhív a Bizottság struktúrái (az illetékes főigazgatóságok) közötti, valamint a Bizottság és a tagállamok, továbbá a nemzeti és regionális hatóságok közötti kommunikáció javítására, mivel az a felhasználási arány javításának és a kohéziós politika keretében az intézkedések minőségének lényeges alapfeltétele;

11.  ismételten hangsúlyozza a teljesítményorientált megközelítés hozzáadott értékét, és üdvözli a Bizottságnak a szakpolitikai teljesítmény gyakorlati biztosítására irányuló erőfeszítéseit; tudomásul veszi a programok 2014–2015-ös végrehajtásáról szóló éves végrehajtási jelentésekről szóló összefoglaló jelentés következtetéseit, és várakozással tekint a Bizottság soron következő, 2017 végére tervezett stratégiai jelentésére, amely több információt fog tartalmazni a prioritások végrehajtásáról, hivatkozva a pénzügyi adatokra, a közös és programspecifikus mutatókra és a számszerűsített célértékekre, a mérföldkövek elérése terén tett előrehaladásra, valamint a függőben lévő előzetes feltételekhez kapcsolódó cselekvési tervek végrehajtásának állapotára;

A 2014–2015-ös végrehajtásról szóló éves végrehajtási jelentésekről szóló összefoglaló jelentés közzétételét követő szükséges frissítés.

12.  felhívja a figyelmet a 2014–2020-ra szóló jelenlegi kifizetési tervre; figyelembe véve a kötelezettségvállalások visszavonásának szabályait, felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre egy 2023-ig tartó, megfelelő kifizetési tervet, és a jelenlegi programozási időszak végéig szükség esetén tegyen javaslatot az 1b. alfejezet kifizetési határértékeinek növelésére; ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat az e-kohézió teljes körű működőképességének és könnyű használatának biztosítására, a kifizetési terv konkrét fejleményeknek megfelelő kiigazítása érdekében, valamint a kohézió felgyorsítására irányuló terv elkészítésére; ezért arra kéri a tagállamokat, hogy adják meg a tervezett projektekre és a beszerzési tervekre vonatkozó adatokat a pályázásra, a szerződéskötésre és a végrehajtásra vonatkozóan tervezett és végleges időpontokkal együtt, valamint a számlákkal, a társfinanszírozással, a kiadások támogathatóságával stb. kapcsolatos összes finanszírozási és elszámolási adatot;

13.  elvárja, hogy a Bizottság a kohéziós fórum keretében folytassa e kérdések megvitatását, és a 7. kohéziós jelentésben tegyen megoldási javaslatokat, a kohéziós politika teljes körű végrehajtásának biztosítása és az uniós beruházási szükségletek kielégítése céljából; felszólít a 2020 utáni programozási időszak időben történő elkezdéséhez szükséges lépések meghozatalára;

14.  felhívja a Bizottságot, hogy a 2020 utáni kohéziós politika megvitatása céljából az éves jelentésekben foglalt információk alapján vonjon le tanulságokat;

15.  sürgeti a Bizottságot, hogy legkésőbb 2018 elejéig nyújtsa be a következő programozási időszakra vonatkozó jogalkotási csomagot, és segítse elő a 2020 utáni időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret zökkenőmentes és időben történő megtárgyalását, beleértve szabályozási és eljárási puffer biztosítását, elkerülendő a kohéziós politikai beruházásokat és a végrehajtást érintő rendszersokkokat; úgy véli, hogy az egyesült királysági népszavazás eredményét és a brexittel kapcsolatos elkövetkezendő intézkedéseket kellőképpen figyelembe kell venni;

16.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, a Régiók Bizottságának, valamint a tagállamok nemzeti és regionális parlamentjeinek.