Plenárisülés-dokumentum
13.3.2017
ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján
az Európai Unió prioritásairól az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2017. évi ülésein
( 2017/2598(RSP) )
Ignazio Corrao, Fabio Massimo Castaldo, Isabella Adinolfi
az EFDD képviselőcsoport nevében
Az Európai Parlament állásfoglalására irányuló indítvány az Európai Unió prioritásairól az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2017. évi ülésein
( 2017/2598(RSP) )
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Egyesült Nemzetek Alapokmányára,
– tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, valamint az ahhoz kapcsolódó emberi jogi ENSZ-egyezményekre és azok fakultatív jegyzőkönyveire,
– tekintettel az ENSZ Közgyűlésének az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (EJT) létrehozásáról szóló 60/251. számú határozatára,
– tekintettel az Emberi Jogok Európai Egyezményére, az Európai Szociális Chartára és az EU Alapjogi Chartájára,
– tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsáról (EJT) szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel az ENSZ Közgyűlésének 71. ülésszaka kapcsán a Tanácshoz intézett, 2016. július 7-i ajánlására[1],
– tekintettel az emberi jogok megsértéséről szóló korábbi állásfoglalásaira, ideértve 2016. évi sürgősségi állásfoglalásait Etiópiáról, Észak-Koreáról, Indiáról, a Krímről, Hongkongról, Kazahsztánról, Egyiptomról, a Kongói Demokratikus Köztársaságról, Pakisztánról, Hondurasról, Nigériáról, Gambiáról, Dzsibutiról, Kambodzsáról, Tádzsikisztánról, Vietnamról, Malawiról, Bahreinről, Mianmarról, a Fülöp-szigetekről, Szomáliáról, Zimbabwéről, Ruandáról, Szudánról, Thaiföldről, Kínáról, Brazíliáról, Tibetről, Mianmarról, Irakról, Indonéziáról, a Közép-Afrikai Köztársaságról, Burundiról, Nicaraguáról, Kuvaitról és Guatemaláról,
– tekintettel az emberi jogok és a demokrácia világbeli helyzetéről és az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikájáról szóló 2015. évi éves jelentésről szóló 2016. december 17-i állásfoglalására[2],
– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkére, 3. cikkének (5) bekezdésére, valamint 18., 21., 27. és 47. cikkére,
– tekintettel az ENSZ EJT által az ENSZ-közgyűlésének készített 2015. évi éves jelentésére,
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel az emberi jogok egyetemességének előmozdítása és védelme az Európai Unió etikai és jogi vívmányainak részét képezi, és az európai egység és integritás egyik sarokköve; mivel az emberi jogok tiszteletben tartását érvényesíteni kell minden uniós szakpolitikai területen;
B. mivel az EU határozottan elkötelezett a multilateralizmus és az ENSZ-szervezetek mellett az emberi jogok előmozdítása és védelme tekintetében;
C. mivel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (EJT) rendes ülései, a különleges előadók kijelölése, egyetemes időszakos felülvizsgálati mechanizmusa és az egyes országokban kialakult helyzetekre vagy tematikus kérdésekre vonatkozó egyedi eljárások hozzájárulnak az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság előmozdításához és erősítéséhez;
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa
1. üdvözli az ENSZ emberi jogi főbiztosa, valamint az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala (OHCHR) által végzett munkát; emlékeztet az Unió aziránti elkötelezettségére, hogy továbbra is támogassa és megvédje integritását, függetlenségét és működését; üdvözli az OHCHR szerepét a nemzetközi és regionális emberi jogi mechanizmusok közötti együttműködés előmozdításában, valamint annak azonosításában, hogy miként lehet fokozni a „regionális megállapodások” szerepét az egyetemes emberi jogi normákkal kapcsolatban;
2. véleménye szerint az ENSZ EJT hatékonysága és hitelessége attól függ, hogy tagjai valóban elkötelezettek-e minden országban, minden személy minden emberi jogi jogsértéssel szemben történő megvédelmezése mellett, az egyetemesség, a pártatlanság, az objektivitás, a megkülönböztetésmentesség, az építő párbeszéd és az együttműködés elveit előmozdító nemzetközi emberi jogi egyezményekkel összhangban; rámutat annak sürgető szükségességére, hogy az EJT-n belül elkerüljék a viták kiéleződését, és ösztönzi az építő párbeszédet;
3. felszólítja az érintett államokat, hogy biztosítsák a lehetőséget az ENSZ EJT független szakértői, a különleges előadók és az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala (OHCHR) szakértői számára az állítólagos emberi jogi jogsértések kivizsgálására, konstruktív módon járuljanak hozzá a helyzet orvoslásához, teljesítsék az emberi jogi egyezmények szerinti kötelezettségeiket, és maradéktalanul működjenek együtt az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának különleges eljárásai során;
4. bátorít minden államot, hogy tegyen konkrét lépéseket egyrészt az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelésben megfogalmazott ajánlásokkal összefüggésben, másrészt a hiányosságok felszámolása érdekében egy végrehajtási és nyomonkövetési mechanizmus bevezetése révén, amely nemzeti cselekvési tervek és nemzeti koordinációs mechanizmusok létrehozását is magában foglalja; osztozik az EJT aggodalmában az olyan civil szervezetek és nem kormányzati szervezetek tagjai elleni fenyegetésekről és megtorlásokról szóló jelentések miatt, amelyekkel az EJT az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelés során együttműködött;
5. emlékeztet az ENSZ Közgyűlésének azon kötelességére, hogy az EJT tagjainak megválasztásakor figyelembe vegye, hogy a jelöltek hogyan tartják tiszteletben és mozdítják elő az emberi jogokat, a jogállamiságot és a demokráciát; üdvözli, hogy az EJT úgy határozott, hogy értékelő jelentés készítésére kéri fel tanácsadó bizottságát az emberi jogok előmozdítására és védelmére irányuló regionális és szubregionális megállapodások kialakítása terén elért előrehaladásról; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy szavazási szokásaikban tükröződjön, hogy a jogok egyforma jelentőséggel bírnak, és hogy e tekintetben javítsák az uniós álláspontok összehangolását; határozottan kéri, hogy az EU egységesen szólaljon fel, és alakítson ki közös uniós álláspontot az EJT-ben való szavazások során;
6. elítéli, hogy az EJT-ben továbbra is olyan országok foglalnak helyet, amelyek bizonyítottan súlyosan és rendszeresen megsértették az emberi jogokat, úgymint Szaúd-Arábia, Kína és jelenleg Egyiptom, és ismételten kéri az uniós tagállamokat, hogy hozzák nyilvánosságra az EJT-ben leadott szavazatukat; ezzel kapcsolatban arra kéri az EU-t és a tagállamokat, hogy szavazási szokásaikban tükröződjön, hogy a jogok egyforma jelentőséggel bírnak, valamint az EJT-határozatokkal kapcsolatos szavazatukat sokkal inkább e szövegek tartalma határozza meg, ne pedig az, hogy kik a szerzők;
7. ismételten rámutat annak jelentőségére, hogy az EU hitelességének javítása érdekében biztosítani kell, hogy az Unió aktívan és következetesen részt vegyen az ENSZ emberi jogi mechanizmusaiban, különösen a Harmadik Bizottságban, az ENSZ-közgyűlésben és az EJT-ben; támogatja az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ), az EU New York-i és genfi képviselete és a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az EU emberi jogi ügyekben mutatott következetessége fokozódjon az ENSZ-ben;
Tematikus prioritások
8. hangsúlyozza az emberi jogi nem kormányzati szervezetek és az emberijog-védők jelentőségét az emberi jogok előmozdításában és védelmében; hangsúlyozza, hogy az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat védelmezni kell kifejeződésük minden vetületében, így többek között az új technológiák terén is; osztozik az EJT aggodalmában az olyan civil szervezetek és nem kormányzati szervezetek tagjai elleni fenyegetésekről és megtorlásokról szóló jelentések miatt, amelyekkel az EJT többek között a különleges eljárásai és időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelés során együttműködött;
9. súlyos aggodalmának ad hangot amiatt, hogy számos és egyre több kísérletet tesznek a civil társadalom és az emberi jogi jogvédők mozgásterének csökkentésére, többek között terrorizmusellenes törvények bevezetése révén; elítéli az emberijog-védők, a visszaélések bejelentői, valamint az újságírók és bloggerek ellen irányuló online vagy offline erőszak, zaklatás, megfélemlítés és üldözés minden formáját; felhív minden államot egy olyan biztonságos és támogató környezet kialakítására, amelyben a nem kormányzati szervezetek, a civil társadalom, az újságírók és az emberijog-védők – különös hangsúlyt fektetve valamennyi kiszolgáltatott csoportra – függetlenül és zavartalanul működhetnek; felhív a digitális szakadék áthidalására és az információhoz és kommunikációhoz való korlátlan hozzáférés, valamint az internethez való cenzúramentes hozzáférés biztosítására; ismételten felszólítja azon államokat, amelyek független emberi jogi szervezeteket célzó korlátozó vagy elnyomó intézkedéseket – többek között utazási tilalmat és eszközök befagyasztását – vezettek be, hogy szüntessék meg ezeket az intézkedéseket;
10. úgy véli, hogy a szabad, független és pártatlan média, amelyben a nyílt vita kulcsszerepet tölt be, a demokratikus társadalmak egyik alapvető eleme; támogatja az ENSZ-főtitkár újságírók biztonságával foglalkozó különmegbízottjának kinevezésére irányuló kérelmet; felhívja az EU-t, hogy az összes nemzetközi fórumon vesse fel az online véleménynyilvánítás szabadsága, a digitális szabadság és a szabad és nyitott internet fontosságának kérdését; felhív a digitális szakadék áthidalására és az információhoz és kommunikációhoz való korlátlan hozzáférés, valamint az internethez való cenzúramentes hozzáférés biztosítására;
11. emlékeztet arra, hogy a gyülekezési és egyesülési szabadsághoz való jogot továbbra is világszerte megsértik; melegen üdvözli Maina Kiai, a békés gyülekezés és az egyesülés szabadságához fűződő jog kérdésével foglalkozó különleges ENSZ-előadó munkáját; felhívja az összes államot, hogy megfelelően vegyék figyelembe a különleges előadó jelentéseit;
12. kiemeli, hogy a visszaélések bejelentői alapvető szerepet játszanak az információk közlésében, és minden államot felszólít arra, hogy fogadjanak el a visszaélések bejelentőit a fenyegetésektől és megtorlásoktól megvédő jogszabályokat;
13. sürgeti az összes államot Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya panaszkezelési és kivizsgálási mechanizmusokat létrehozó fakultatív jegyzőkönyveinek mielőbbi ratifikálására;
14. kiemeli a minden emberi jogot felölelő, jogokon alapuló megközelítés jelentőségét a fenntartható fejlesztési célok megvalósítása – többek között a például az egészség, az oktatás, az élelmezésbiztonság, a lakhatás, a vízellátás és a csatornázás, a tisztességes munka és a szociális védelmi szintek fejlesztése és növelése terén az emberi jogi dimenzió – és a nemek közti szakadék áthidalása szempontjából;
15. ellenez bármilyen alapú – többek között faj, bőrszín, nyelv, vallás vagy meggyőződés, nemi identitás vagy szexuális irányultság, társadalmi származás, kaszt, születés, kor vagy fogyatékosság alapján történő – hátrányos megkülönböztetést és üldözést; támogatja a vonatkozó különleges eljárásokban való uniós részvételt, ideértve a szexuális irányultságon és a nemi identitáson alapuló erőszak és megkülönböztetés elleni védelemmel foglalkozó új független szakértővel való együttműködést; felhívja az EU-t az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség előmozdításának, valamint az erőszak és a megkülönböztetés elleni küzdelemnek az aktív fenntartására;
16. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy állami és nem állami szereplők tevékenységei révén sokaknak sérül – egyénileg vagy kollektíven – a vallásszabadsághoz és a meggyőződés szabadságához való joga, ami megkülönböztetéshez, egyenlőtlenséghez és megbélyegzéshez vezet; emlékeztet a valláson vagy meggyőződésen alapuló intolerancia és megkülönböztetés elleni küzdelem szükségességére az egymással összefüggő egyéb emberi jogok, úgymint a véleménynyilvánítás szabadsága védelmének biztosítása érdekében;
17. felhívja az EU-t, hogy lépjen fel a vallási és etnikai kisebbségek üldözés és erőszak elleni fokozottabb védelmének biztosítása, valamint a vallási és etnikai kisebbségek és a nem hívők üldözésének ürügyeként szolgáló, az istenkáromlást vagy a hitehagyást bűncselekményként kezelő törvények visszavonása érdekében; felszólít a vallás és a meggyőződés szabadságának ügyével foglalkozó különleges ENSZ-előadó munkájának támogatására;
18. határozottan ösztönzi, hogy az EU továbbra is támogassa a halálbüntetéssel szembeni zéró toleranciát és hogy az ENSZ-közgyűlés halálbüntetés alkalmazására vonatkozó moratóriumról szóló következő határozatával összefüggésben törekedjen a több régióra kiterjedő támogatás megerősítésére; üdvözli, hogy 2015-ben Madagaszkár, a Fidzsi-szigetek, Suriname és a Kongói Köztársaság a halálbüntetés eltörlése mellett döntött; elítéli, hogy számos más ország – pl. Bahrein, Kuvait, Belarusz, Banglades, India, Omán, Dél-Szudán, Indonézia és Csád – újrakezdte a kivégzéseket; elítéli továbbá, hogy beszámolók szerint különösen Kínában, Egyiptomban, Iránban, Nigériában, Pakisztánban és Szaúd-Arábiában nőtt a halálos ítéletek száma; emlékezteti ezen országok hatóságait, hogy részes államai a gyermek jogairól szóló egyezménynek, amely tiltja a halálbüntetés kiszabását a 18 évesnél fiatalabb személyek által elkövetett bűncselekmények esetében;
19. nyomatékosan kéri az EU-t, hogy támogassa az ENSZ kínzás és egyéb kegyetlen, embertelen és lealacsonyító bánásmód vagy büntetés, tömeges kivégzések és kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények nyomán kiszabott kivégzések elleni munkáját és szólaljon fel e cselekmények ellen, kéri továbbá az EKSZ-t, hogy a párbeszéd minden szintjén és minden fórumon fokozza az Unió erőfeszítéseit a törvénytelen kivégzések, a kínzás és a bántalmazás egyéb formái elleni küzdelemben, összhangban az Unió harmadik országokra irányuló, a kínzással és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmóddal vagy büntetéssel kapcsolatos politikájáról szóló iránymutatásaival; kéri az ENSZ kínzás elleni egyezménye és annak fakultatív jegyzőkönyve egyetemes megerősítését és hatékony végrehajtását;
20. komoly aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a súlyos emberi jogi jogsértések száma világszerte továbbra sem csökken; határozottan támogatja a Nemzetközi Büntetőbíróságot mint a népirtás, az emberiség elleni bűntettek és a háborús bűnök elkövetőinek felelősségre vonását, valamint az áldozatok – a komplementaritás elve alapján való igazságszolgáltatás általi – támogatását célzó intézményt; felhív minden felet, hogy nyújtson politikai, diplomáciai, pénzügyi és logisztikai támogatást a Nemzetközi Büntetőbíróság napi működéséhez; felhívja az Uniót, hogy továbbra is erősítse a Nemzetközi Büntetőbíróság munkáját; erőteljes párbeszédet és együttműködést szorgalmaz a Bíróság, az ENSZ és ügynökségei, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsa között; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy néhány afrikai ország a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépés mellett döntött, és felhívja őket, hogy gondolják újra döntésüket; felszólítja az ENSZ összes tagállamát, hogy a Római Statútum megerősítésével mielőbb csatlakozzanak a Bírósághoz, valamint ösztönözzék a kampalai módosítások megerősítését;
21. nyomatékosan felszólítja az államokat, hogy mindent kövessenek el a büntetlenség elleni fellépés érdekében, és – többek között az egyetemes joghatóságra vonatkozó nemzeti szintű rendelkezések elfogadása és az egyetemes joghatóság gyakorlása révén – biztosítsák, hogy a nemzetközi bűncselekmények és az emberi jogok súlyos megsértésének elkövetői számára ne legyenek biztonságos menedékek;
22. határozottan elítéli, hogy széles körben nem tartják tiszteletben a nemzetközi humanitárius jogot, és mélységes aggodalmának ad hangot amiatt, hogy világszerte növekszik a fegyveres konfliktusokban a polgári veszteségek, valamint a kórházak, iskolák, humanitárius konvojok és egyéb polgári célpontok elleni halálos támadások aránya;
23. súlyos aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy a nemzetközi jogi kereten kívül használnak pilóta nélküli felfegyverzett légi járműveket; nyomatékosan kéri az Uniót és tagállamait, hogy segítsék elő egy, a pilóta nélküli felfegyverzett légi járművek használatára vonatkozó nemzetközi keret kidolgozását, amely tiszteletben tartja az emberi jogokat és a nemzetközi humanitárius jogot, és amelynek olyan kérdéseket kell kezelnie, mint a jogi keret, az arányosság, a felelősségre vonhatóság, a polgári személyek védelme és az átláthatóság; ismételten felszólítja az Uniót és tagállamait, hogy foglalják bele a pilóta nélküli felfegyverzett légi járműveket és a teljesen önműködő fegyvereket a vonatkozó európai és nemzetközi leszerelési és fegyverellenőrzési mechanizmusokba, és nyomatékosan kéri a tagállamokat, hogy vállaljanak szerepet ezekben az ellenőrzési mechanizmusokban, és erősítsék meg azokat;
24. a lehető leghatározottabban elítéli a Dáis, a Boko Haram és egyéb terrorista és félkatonai szervezetek által a polgári lakosság, különösen a nők és gyermekek ellen folyamatosan elkövetett, súlyos emberi jogi jogsértéseket; elítéli a kulturális örökség pusztításának gyakoriságát és mértékét, és támogatást kér az ENSZ különböző fórumain kifejtett vonatkozó erőfeszítések számára;
25. kéri az Uniót, hogy tevékenyen munkálkodjon egy arra irányuló kezdeményezésen, hogy az ENSZ ismerje el a Dáis által az etnikai és vallási kisebbségekkel szemben elkövetett népirtást, és utalja a Nemzetközi Büntetőbíróság elé az emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények, a háborús bűncselekmények és a népirtás eseteit; intenzív párbeszédet és együttműködést szorgalmaz a Bíróság, az ENSZ és ügynökségei, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsa között;
26. kéri az Uniót, hogy szólítsa fel valamennyi államot, hogy az emberi jogokat helyezzék fejlesztési politikáik középpontjába és hajtsák végre az ENSZ fejlődéshez való jogról szóló 1986-os nyilatkozatát; üdvözli, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa nemrégiben a fejlesztéshez való joggal foglalkozó különleges előadót nevezett ki, akinek megbízatása kiterjed arra, hogy hozzájáruljon fejlődéshez való jog előmozdításához, védelméhez és érvényesítéséhez a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend és más nemzetközi fejlesztési együttműködési megállapodások keretében; felhívja a figyelmet arra, hogy a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend valamennyi céljának és célszámának teljesítése során a mindenkit megillető emberi jogokat átfogó módon figyelembe kell venni;
27. kéri az Uniót, hogy a továbbiakban is segítse elő a férfiak és nők közötti egyenlőséget, és tevékenységeiben és programjaiban aktívan támogassa a nőkkel és a nemek közötti egyenlőség érvényesítésével kapcsolatos ENSZ-kezdeményezéseket; szorgalmazza azon intézkedések további támogatását, amelyek célja a nők és lányok társadalmi szerepvállalásának növelése, valamint a nőkkel és lányokkal szembeni erőszak és hátrányos megkülönböztetés valamennyi formájának – többek között a nemi alapú erőszak – megszüntetése; nyomatékosan kéri az Uniót, hogy indítson több régióra kiterjedő kezdeményezéseket a nők jogainak előmozdítására, védelmére és érvényesítésére, járuljon hozzá a Pekingi Cselekvési Platform és a nemzetközi népesedési és fejlesztési konferencia cselekvési programjának teljes körű és eredményes végrehajtásához, illetve hogy ezzel összefüggésben maradjon továbbra is elkötelezett a szexuális és reproduktív jogok iránt;
28. emlékeztet az Unió azon kötelezettségvállalására, hogy érvényesítse az ENSZ Biztonsági Tanácsának mérföldkőnek számító, a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló 1325. és 1820. számú határozatában foglalt emberi jogi és nemi szempontokat; felhívja az Uniót, hogy nemzetközi szinten támogassa a nők konfliktusmegelőzésbe és -megoldásba, békefenntartó műveletekbe, humanitárius segítségnyújtásba, konfliktus utáni újjáépítésbe és fenntartható megbékélésbe való bevonásával járó hozzáadott érték elismerését;
29. felhívja az Uniót, hogy a továbbiakban is mozdítsa elő a gyermekek jogait, különösen azáltal, hogy elősegíti a gyermekek vízhez, megfelelő higiénés körülményekhez, egészségügyi ellátáshoz és oktatáshoz való hozzáférésének biztosítását – többek között a konfliktusövezetekben és a menekülttáborokban –, valamint a gyermekmunka, a gyermekkatonák toborzása, a szabadságtól való megfosztás, a gyermekkínzás, a gyermekkereskedelem, a gyermek-, a korai és a kényszerházasságok, a gyermekek szexuális kizsákmányolása, valamint az olyan káros gyakorlatok felszámolását, mint a női nemi szervek megcsonkítása; intézkedéseket szorgalmaz azon nemzetközi erőfeszítések ENSZ-en keresztüli támogatása és megerősítése érdekében, amelyeknek célja, hogy véget vessenek a gyermekek fegyveres konfliktusokban való felhasználásának, és hogy hatékonyabban kezeljék a konfliktusok és a konfliktusok utáni helyzetek nőkre és lányokra gyakorolt hatásait; felszólítja az ENSZ tagállamait, hogy tegyenek eleget a gyermek jogairól szóló, 1989-ben elfogadott egyezmény szerinti szerződéses kötelezettségeiknek és kötelezettségvállalásaiknak annak érdekében, hogy területükön jogállásuktól függetlenül valamennyi gyermek jogait biztosítsák, elkerülve a megkülönböztetés valamennyi formáját; felszólítja az Egyesült Államokat, hogy a világ egyetlen olyan országaként, amely nem ratifikálta a gyermek jogairól szóló egyezményt, sürgősen csatlakozzon e jogi eszközhöz;
30. felhívja az államokat, hogy mozdítsák elő a fogyatékossággal élő személyek jogait, beleértve egyenlő részvételüket és társadalmi befogadásukat; kéri valamennyi államot, hogy ratifikálják és hajtsák végre az ENSZ fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményét;
31. kéri az Uniót, hogy működjön együtt partnereivel az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek végrehajtásában, többek között olyan intézkedésekkel, amelyek több államot ösztönöznek nemzeti cselekvési tervek elfogadására és az ENSZ-munkacsoportok és az OHCHR munkafolyamataiban való részvételre; üdvözli, hogy az Unió és számos tagállama részt vett a kormányközi munkacsoport 2016. októberi ülésén, amelyen a vállalkozások emberi jogi felelősségéről szóló, kötelező erejű ENSZ-szerződés elemeit vitatták meg; ismételten felszólítja valamennyi államot és az Uniót, hogy tevékenyen és építő jelleggel vegyen részt e folyamatban egy olyan, jogi kötőerővel bíró eszköz létrehozása érdekében, amely megelőzi az emberi jogok megsértését, illetve annak bekövetkezte esetén biztosítja kivizsgálását és a jogorvoslathoz való hozzáférést;
32. felszólítja az Uniót, hogy az ENSZ fórumain vesse fel a vállalatok nagyarányú földszerzésének, illetve a birtokjogot védelmezőkkel és környezetvédelmi aktivistákkal szembeni bánásmód problémáját, akik ellen gyakorta megtorló intézkedéseket, többek között fenyegetéseket, zaklatást, önkényes letartóztatásokat, támadásokat és gyilkosságokat alkalmaznak;
33. üdvözli az ENSZ menekültekről és migránsokról szóló New York-i nyilatkozatát, amelynek témája a menekültek és migránsok tömeges vándorlása, és amely átfogó menekültügyi keretről szóló globális megállapodás elfogadásához, valamint a migránsokra és menekültekre vonatkozó kötelezettségvállaláshoz vezetett, amelynek célja az életek megmentése, a különleges szükségletek kielégítése, a rasszizmus, az idegengyűlölet és az emberkereskedelem elleni fellépés, a törvény előtti egyenlőség és védelem, továbbá a nemzeti fejlesztési tervekbe való beillesztésük biztosítása; felhívja valamennyi érintett felet, hogy biztosítsa a politikai szerepvállalást, a finanszírozást és a szolidaritást célzó konkrét fellépéseket a menekültekről és a migránsokról szóló New York-i nyilatkozat támogatásra érdekében, és emlékeztet arra, hogy a migráció kérdését továbbra is globális szinten, és nem csupán európai szinten kell szemlélni; felhívja az Uniót és tagállamait, hogy vállaljanak vezető szerepet e nemzetközi erőfeszítésekben, és mindenekelőtt tegyenek eleget a nemzetközi jog értelmében rájuk háruló kötelezettségek szerinti vállalásaiknak, miszerint megvédik a menedékkérők, a menekültek, a migránsok és a lakóhelyüket elhagyni kényszerülők, különösen a nők, gyermekek és kiszolgáltatott csoportok – többek között a fogyatékossággal élő személyek – jogait; figyelmeztet arra, hogy ha az Unió és tagállamai elsősorban a határellenőrzésre és a siralmas emberi jogi helyzetű harmadik országokba való visszaküldésre helyezik a hangsúlyt, azzal az említett alapelveket veszélyeztethetik, veszélybe sodorva saját hitelességüket a nemzetközi emberi jogi fórumokon, különösen az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában;
34. emlékeztet arra, hogy a migránsok visszaküldésére csak a migránsok jogait maradéktalanul tiszteletben tartva szabad sort keríteni, és kizárólag akkor, ha hazájukban garantálják jogaik védelmét; felszólítja a kormányokat, hogy vessenek véget a migránsok és köztük a kiskorúak önkényes letartóztatásának és fogva tartásának; felhívja valamennyi államot, hogy a gyermek jogairól szóló egyezmény alapján hozzanak konkrét intézkedéseket a gyermekmenekültek és -migránsok mindenek felett álló érdekét figyelembe véve, és vezessenek be a gyermekvédelmi rendszerek megerősítését – többek között a szociális munkások és más szakmai csoportok képzését és a nem kormányzati szervezetekkel való együttműködést – célzó intézkedéseket; ismételten felhívja valamennyi államot, az uniós tagállamokat is beleértve, hogy ratifikálják és hajtsák végre a migráns munkavállalók és családtagjaik jogainak védelméről szóló nemzetközi egyezményt;
35. aggodalommal állapítja meg, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos események – ilyen például a tengerszint emelkedése és az aszályokat és áradásokat előidéző rendkívüli időjárási változások – várhatóan további halálesetekhez, kényszerű migrációhoz, valamint élelmiszer- és ivóvízhiányhoz vezetnek; felszólítja az Uniót, hogy szerezzen régiókon átívelő támogatást a „klímamenekült” fogalmával kapcsolatos jogi hiányosságok kezelése érdekében, ideértve a fogalom lehetséges meghatározását is a nemzetközi jogban vagy bármelyik, jogilag kötelező erejű nemzetközi megállapodásban;
36. üdvözli az emberi jogokkal és a környezettel foglalkozó ENSZ-különmegbízott munkáját; súlyos aggodalommal állapítja meg, hogy a biológiai sokféleség csökkenése emberi jogok széles körét veszélyezteti, ideértve az élethez, az egészséghez és az ivóvízhez való jogot, és különösen a legkiszolgáltatottabb csoportokat, többek között az őslakos népeket érinti; kéri az Uniót, hogy támogassa az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által e téren teendő további lépéseket, amelyek az emberiség jövője szempontjából rendkívüli jelentőséggel bírnak;
37. hangsúlyozza, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikkével és az Unió külső tevékenységeire vonatkozó általános rendelkezésekkel összhangban elő kell mozdítani az emberi jogok, köztük a civil társadalmi, a politikai, a gazdasági, a szociális és a kulturális jogok egyetemességét és oszthatatlanságát;
38. hangsúlyozza, hogy jogokon alapuló megközelítést kell elfogadni, és az emberi jogok tiszteletben tartását be kell emelni valamennyi uniós politikába, ideértve a kereskedelmi, beruházási, közszolgáltatási, fejlesztési együttműködési és migrációs, valamint a közös biztonság- és védelempolitikát is;
39. emlékeztet arra, hogy az emberi jogok területén a belső és külső következetesség alapvetően fontos az Unió által a harmadik országokkal fenntartott külkapcsolatok terén folytatott emberi jogi politika hitelességéhez, és kéri az Uniót, hogy tegyen eleget erre vonatkozó kötelezettségeinek;
Országonkénti prioritások
Belarusz
40. mélységes aggodalmának ad hangot a véleménynyilvánítási szabadság, az egyesülési szabadság és a békés gyülekezés tartós korlátozásai miatt; elítéli a független és ellenzéki újságírók, valamint az emberi jogi aktivisták zaklatását és fogva tartását; elítéli a halálbüntetés alkalmazásának folytatását; kéri, hogy a Tanács 35. ülésén újítsák meg az ENSZ belarusz emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges megbízottjának megbízatását, és felszólítja a kormányt, hogy teljes mértékben működjön együtt a különleges megbízottal, és kötelezze el magát az emberi jogok védelmének hosszú ideje esedékes reformja mellett, ideértve a különleges megbízott ajánlásainak és az egyéb emberi jogi mechanizmusok végrehajtását;
Burundi
41. mélységes aggodalmának ad hangot Burundi biztonsági és politikai helyzetének romlása miatt; elítéli a Burundiban 2015 óta tartó erőszakot, amely emberek halálához, megkínzásához, a nők elleni célzott erőszakhoz, többek között kollektív nemi erőszakhoz és zaklatáshoz vezetett; elítéli továbbá több ezer ember bebörtönzését, a burundiak százezreinek lakhelyelhagyásra kényszerítését, továbbá a sajtószabadság és a véleménynyilvánítás szabadságának megsértését, valamint az ilyen cselekmények széles körű büntetlenségét; támogatja az Európai Unió Tanácsának azon határozatát, amelyet a Cotonoui Megállapodás 96. cikke értelmében indított tárgyalások kudarcát követően hozott, és amely felfüggeszti a burundi kormányzatnak nyújtott közvetlen pénzügyi támogatást, ideértve a költségvetési támogatást is, ugyanakkor közvetlen csatornákon keresztül fenntartja a lakosság támogatását és a humanitárius segítségnyújtást; teljes mértékben támogatja egy Burundival foglalkozó vizsgálóbizottság létrehozását az országban bekövetkezett emberi jogi jogsértések és visszaélések állítólagos elkövetőinek azonosítása céljából; felhívja az Uniót és tagállamait, hogy támogassanak egy olyan, Burundiról szóló közös nyilatkozatot, amely megkérdőjelezi az ország ENSZ Emberi Jogi Tanácsában betöltött tagságát, amennyiben nem kezd teljes körű együttműködésbe a vizsgálóbizottsággal, illetve a Tanáccsal és annak mechanizmusaival, nem folytat építő jellegű együttműködést a vizsgálóbizottsággal és nem foglalkozik az emberi jogokat érintő súlyos aggályokkal;
Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK)
42. súlyos aggodalmát fejezi ki a KNDK-beli emberi jogi helyzet folyamatos romlása miatt; felszólítja a KNDK kormányát, hogy teljesítse az azon emberi jogi eszközök keretében rá háruló kötelezettségeket, amelyeknek részes fele, és biztosítsa, hogy a humanitárius szervezetek, a független emberi jogi megfigyelők és az ENSZ emberi jogok észak-koreai helyzetével foglalkozó különleges előadója bebocsátást nyerjen az országba, és a szükséges mértékben együttműködjenek velük; felhívja a KNDK-t, hogy tegye lehetővé a nemzeti és nemzetközi média számára a véleménynyilvánítás szabadságát és a sajtószabadságot, valamint biztosítson állampolgárai számára cenzúramentes hozzáférést az internethez; határozottan elítéli, hogy a KNDK-ban a halálos ítéletet széles körben, rendszeresen alkalmazzák; felszólítja a KNDK kormányát, hogy hirdessen moratóriumot valamennyi kivégzésre nézve, a halálbüntetés közeljövőben való eltörlésének céljával; követeli, hogy vonják felelősségre, állítsák a Nemzetközi Büntetőbíróság elé és célzott szankcióknak vessék alá a KNDK-beli emberiesség elleni bűncselekmények elkövetéséért leginkább felelős személyeket; határozottan elítéli a nukleáris kísérleteket mint szükségtelen és veszélyes provokációt, mint az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatainak megsértését és mint a Koreai-félsziget és az északkelet-ázsiai régió békéje és stabilitása elleni komoly fenyegetést; kéri a különleges előadó megbízatásának megújítását; kéri, hogy a szakértői csoport jelentését ismertessék az ENSZ Közgyűlése és Biztonsági Tanácsa előtt; javasolja, hogy a számonkérhetőségről szóló szakértői jelentésben szereplő ajánlásokat foglalják bele a határozatba, beleértve a szöuli hivatal kapacitásának vizsgálati és bűnüldözési szakértelemmel való megerősítését, továbbá egy büntető-igazságszolgáltatási szakértő kinevezését a számonkérhetőség előmozdításának érdekében;
Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)
43. rendkívüli aggodalmának ad hangot az emberi jogok komoly megsértése miatt, amelyet a biztonsági erők teljes büntetlenség mellett követnek el, és felszólít a felelősök felelősségre vonására; felhívja a Tanácsot, hogy a Cotonoui Megállapodásban foglaltaknak megfelelően további erőszak esetén vegye fontolóra a meglévő korlátozó intézkedések, például az uniós célzott szankciók kiterjesztését – ideértve az utazási tilalmat és a vagyoni eszközök zárolását – azokra nézve, akik felelősek a KDK demokratikus folyamatának erőszakos letöréséért és aláásásáért; sürgeti a KDK hatóságait, hogy hajtsák végre a 2016 decemberében elért megállapodást, és a nemzetközi szereplők támogatásával tartsanak választásokat 2017 decemberéig; emlékeztet arra, hogy a Nagy-tavak régió stabilitása, különös tekintettel a KDK keleti részének emberi jogi helyzetére, többek között a nemi erőszak eseteire, különösen aggasztó; felhívja az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát, hogy folytassa a KDK ellenőrzését mindaddig, amíg a választásokat meg nem tartják, és be nem következik a demokratikus átmenet, valamint arra ösztönzi a főbiztos hivatalát, hogy adott esetben tájékoztassa a Tanácsot a KDK-beli helyzetről, és szükség esetén lépjen fel határozottabban,
Irán
43. felszólítja Iránt, hogy teljes mértékben működjön együtt az ENSZ összes emberi jogi mechanizmusával, és tegyen lépéseket az ezzel kapcsolatban megfogalmazott ajánlások végrehajtása érdekében – az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelést is ide számítva –, lehetővé téve a nemzetközi emberi jogi szervezetek számára feladatuk teljesítését; felszólítja az iráni kormányt, hogy foglalkozzon azokkal a súlyos aggályokkal, amelyekre az ENSZ különleges előadójának és az ENSZ főtitkárának jelentései az iráni emberi jogi helyzettel kapcsolatban rámutatnak, valamint azon intézkedések meghozatalával, amelyek az ENSZ-közgyűlés határozataiban szerepelnek; aggodalommal veszi tudomásul, hogy Iránban a legmagasabb az egy főre jutó halálbüntetés miatti kivégzések száma a világon; felszólítja Iránt, hogy jelentsen be moratóriumot a halálbüntetés tekintetében; felszólít minden politikai fogoly szabadon bocsátására;
Burma/Mianmar
44. rendkívüli aggodalmának ad hangot azon jelentések miatt, melyek szerint Rakhajn állam északi részén erőszakos összecsapásokra került sor, és sajnálatát fejezi ki a kioltott életek, a megélhetési és lakhatási lehetőségek elvesztése, valamint a mianmari fegyveres erők által használt aránytalan erőszak miatt; nyomatékosan felszólítja a katonai és biztonsági erőket, hogy azonnal állítsák le a rohindzsák legyilkolását, zaklatását, megerőszakolását és házaik felgyújtását; követeli, hogy Mianmar kormánya és polgári hatóságai haladéktalanul vessenek véget a rohindzsa kisebbséggel szembeni hátrányos megkülönböztetésnek és szegregációnak; felszólít a rohindzsa nép jogainak megoltalmazására, valamint a védelem, a biztonság és az egyenlőség szavatolására Mianmar valamennyi polgára számára; üdvözli Mianmar kormányának döntését, amely szerint a béke és nemzeti megbékélés ügyének kiemelt fontosságot tulajdonít; üdvözli a mianmari kormány bejelentését, amely szerint vizsgálóbizottságot állít fel a Rakhajn államban a közelmúltban elkövetett erőszakos cselekedetek kivizsgálására; hangsúlyozza, hogy a felelősöket megfelelő módon bíróság elé kell állítani, az erőszaktettek áldozatai számára pedig megfelelő jogorvoslatot kell biztosítani; felszólítja a mianmari kormányt, hogy vigye tovább a demokratizáció folyamatát, és tartsa tiszteletben a jogállamiságot, a szólásszabadságot és az alapvető emberi jogokat; felhívja az Uniót és tagállamait, hogy támogassák az ENSZ Mianmarral foglalkozó különleges előadója megbízatásának megújítását;
Szaúd-Arábia
45. ismételten felhívja a figyelmet arra az aggályra, hogy az országban módszeresen megsértik az emberi jogokat, többek között elnyomják az emberi jogok védelmezőit, megsértik a vallás vagy meggyőződés szabadságát és a nők jogait; elítéli a halálbüntetést elrendelő ítéletek riasztóan magas számát Szaúd-Arábiában, beleértve a tömeges kivégzéseket, és felhívja Szaúd-Arábiát, hogy hirdessen moratóriumot a halálbüntetés tekintetében; felszólítja a szaúd-arábiai hatóságokat arra, hogy engedjék szabadon a meggyőződése miatt bebörtönzött összes személyt, többek között a 2015. évi Szaharov-díjas Ráif Badavit; felszólítja az Uniót, hogy szorosan kövesse figyelemmel ezt a konkrét esetet;
Dél-Szudán
46. felszólítja valamennyi felet, hogy tartózkodjon az emberi jogok megsértésétől és a nemzetközi humanitárius jog megsértésétől, azoktól is, amelyek nemzetközi jog szerinti bűncselekménynek számítanak, mint például a bírósági eljárás nélküli kivégzések, az etnikai alapú erőszak, a konfliktusokkal összefüggő szexuális erőszak, az erőszakos közösülést is beleértve, valamint a nemi alapú erőszak, a gyermekek toborzása és bevetése, az erőszakos eltüntetések, valamint az önkényes letartóztatások és fogva tartás; megjegyzi, hogy a szudáni kormány 2016. március 16-án aláírta az ütemtervre vonatkozó megállapodást, és ezután egyértelművé tette, hogy kötelezettséget vállal arra, hogy más érdekelt feleket is bevon a nemzeti párbeszédbe, és hogy folyamatosan tiszteletben tart minden döntést, amelyet az ellenzéki aláírók és a 7+7 mechanizmus, a nemzeti párbeszéd irányítóbizottsága közreműködésével sikerül elérni; ragaszkodik ahhoz, hogy minden fél tartsa tiszteletben az általa vállalt kötelezettségeket, és folyamatos párbeszédre szólít fel a végleges fegyvernyugvás elérése érdekében; kéri az Uniót és tagállamait, hogy továbbra is elkötelezetten támogassák az Afrikai Unió azon erőfeszítéseit, amelyek célja a béke megteremtése Szudán és a szudáni nép számára, módot adva a demokrácia belső reformoknak köszönhető megteremtésére; felhívja az Uniót és tagállamait, hogy újítsák meg a dél-szudáni emberi jogi bizottság mandátumát, erősítsék meg az emberi jogok megsértésének vizsgálata és a nemi erőszak feltérképezése terén betöltött szerepét; támogatja ajánlásainak egy jelentésben való összegzését, amely továbbításra kerül az ENSZ Közgyűlésének és Biztonsági Tanácsának;
Szíria
47. a lehető leghatározottabban elítéli a szíriai események során elkövetett atrocitásokat, az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog széles körű megsértését, valamint az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog nem állami, fegyveres terrorista csoportok, különösen a népirtással felérő bűncselekményekért felelős Dáis, a Dzsabhat Fattáh as-Sám/Al-Nuszra Front és más dzsihádista csoportok által elkövetett megsértését; ragaszkodik ahhoz, hogy valamennyi oldal tovább vizsgálja a vegyi fegyverek alkalmazását és megsemmisítését; ismételten felszólít arra, hogy biztosítsák a humanitárius segítség teljes és akadályoztatástól mentes célba juttatását, és hogy a háborús bűnök, valamint az emberiesség elleni bűncselekmények elkövetése ne maradjon következmények nélkül, hanem elkövetőiket vonják felelősségre;
Nyugat-Szahara
48. felszólít a nyugat-szaharai lakosság alapvető jogainak, többek között egyesülési szabadságának, véleménynyilvánítási szabadságának és gyülekezési jogának tiszteletben tartására; követeli az összes nyugat-szaharai politikai fogoly szabadon bocsátását; követeli, hogy az ENSZ képviselői, a parlamenti képviselők, független megfigyelők, a nem kormányzati szervezetek és a sajtó bejuthassanak Nyugat-Szahara területére; sürgeti az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy az ENSZ Nyugat-szaharai Népszavazási Missziójának (MINURSO) adjon emberi jogi megbízatást, összhangban az ENSZ világszerte működő minden egyéb békefenntartó missziójával; támogatja a nyugat-szaharai konfliktus méltányos és tartós – a nyugat-szaharai nép önrendelkezési jogán alapuló és az ENSZ vonatkozó határozatainak megfelelő – megoldását; felhívja az Uniót és tagállamait, hogy vessék fel a nyugat-szaharai helyzetet a következő időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékeléssel kapcsolatos, Marokkóval foglalkozó ülésen;
Jemen
49. rendkívüli aggodalmának ad hangot a jemeni katasztrofális humanitárius helyzet miatt; elítéli a civilek ellen irányuló erőszakot, valamint azt, hogy tűrhetetlen helyzetbe kerülnek a harcoló felek között, amelyek ellenkező utasításokat adnak nekik, megszegve a nemzetközi humanitárius jogot és az emberi jogok nemzetközi jogát; hangsúlyozza, hogy az emberi jogok nemzetközi joga és a nemzetközi humanitárius jog szigorúan tiltja a gyermekek toborzását és fegyveres konfliktusokban való bevetését, és a tizenöt év alatti gyermekek toborzása háborús bűncselekménynek számíthat; felhív minden felet, hogy azonnal engedjék szabadon ezeket a gyermekeket; sürgeti az összes részes felet, hogy bocsássák rendelkezésre a víz- és szennyvízvezeték-rendszert, beleértve azt is, hogy haladéktalanul kőolajat szállítanak a tüzelőanyaggal működő szivattyúkhoz, amelyekkel a talajból vizet lehet a felszínre hozni, mert enélkül a humanitárius válság fokozódni fog; sürgeti az összes részes felet, hogy fordítsanak különös figyelmet a fokozódó ádeni egészségügyi problémára, melynek oka az államhatalom kudarca és a tiszta ivóvíz hiánya; felhívja az Öböl-menti Együttműködési Tanácsot és Jemen kormányát, hogy biztosítsanak méltányos hozzáférést Áden kikötőjéhez és repülőteréhez, és biztosítsák, hogy az ezeken áthaladó humanitárius segélyszállítmányok kellő időben eljussanak azokhoz, akiknek szánták; az összes részes felet ösztönzi a feszültségek enyhítésére, valamint azonnali és stabil tűzszünet bevezetésére, ami a konfliktus politikai, inkluzív és tárgyalásos úton elérendő megoldásához vezet; ebben az összefüggésben teljes mértékben támogatja Iszmáíl vild Sejk Ahmed, az ENSZ jemeni különmegbízottjának erőfeszítéseit, valamint az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 2016. októberi 33/16. számú határozatának végrehajtását, amely kéri az ENSZ együttműködését a független nemzeti vizsgálóbizottsággal, és támogat minden olyan erőfeszítést, amelyek független nemzetközi vizsgálat folytatására irányulnak a büntetlenség kultúrájának megtörése érdekében Jemenben; felhívja a tagállamokat, hogy támogassák a holland vezetéssel készült közös nyilatkozatot, amelyben aggályokat fogalmaznak meg a jemeni erőszak és jogsértések miatt, és amelyben kérik ezek alapos és pártatlan kivizsgálását; arra ösztönzi a főbiztost, hogy használja fel az ülések közötti tájékoztatót arra, hogy folyamatosan tájékoztassa az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát vizsgálatának eredményeiről;
o
o o
50. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az EU emberi jogi különleges képviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ Biztonsági Tanácsának, az ENSZ főtitkárának, a 71. ENSZ-közgyűlés elnökének, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa elnökének, az ENSZ emberi jogi főbiztosának és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése főtitkárának.