Plenárisülés-dokumentum
13.3.2017
ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján
az Európai Unió prioritásairól az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2017. évi ülésein
( 2017/2598(RSP) )
Elena Valenciano, Pier Antonio Panzeri, Soraya Post és mások
az S&D képviselőcsoport nevében
Az Európai Parlament állásfoglalása az Európai Unió prioritásairól az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2017. évi ülésein
( 2017/2598(RSP) )
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Egyesült Nemzetek Alapokmányára,
– tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, valamint az ahhoz kapcsolódó emberi jogi ENSZ-egyezményekre és azok fakultatív jegyzőkönyveire,
– tekintettel az ENSZ Közgyűlésének az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (EJT) létrehozásáról szóló 60/251. számú határozatára,
– tekintettel az Emberi Jogok Európai Egyezményére, az Európai Szociális Chartára és az EU Alapjogi Chartájára,
– tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának üléseiről szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel az ENSZ Közgyűlésének 71. ülésszaka kapcsán a Tanácshoz intézett, 2016. július 7-i ajánlására[1],
– tekintettel az emberi jogok megsértéséről szóló korábbi állásfoglalásaira, beleértve az Etiópiáról, Észak-Koreáról, Indiáról, a Krím félszigetről, Hongkongról, Kazahsztánról, Egyiptomról, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Pakisztánról, Hondurasról, Nigériáról, Gambiáról, Dzsibutiról, Kambodzsáról, Tádzsikisztánról, Vietnamról, Malawiról, Bahreinről, Mianmarról/Burmáról, a Fülöp-szigetekről, Szomáliáról, Zimbabwéről, Ruandáról, Szudánról, Thaiföldről, Kínáról, Brazíliáról, Oroszországról, Tibetről, Irakról, Indonéziáról, a Közép-Afrikai Köztársaságról, Burundiról, Nicaraguáról, Kuvaitról és Guatemaláról szóló 2016. évi sürgősségi állásfoglalásokat,
– tekintettel az emberi jogok és a demokrácia világbeli helyzetéről és az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikájáról szóló 2015. évi éves jelentésről szóló, 2016. december 14-i állásfoglalására[2],
– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkére, 3. cikkének (5) bekezdésére, valamint 18., 21., 27. és 47. cikkére,
– tekintettel az ENSZ EJT által az ENSZ Közgyűlésének készített 2015. évi éves jelentésre,
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel az emberi jogok egyetemességének előmozdítása és védelme az Európai Unió etikai és jogi vívmányainak részét képezi, és az európai egység és integritás egyik sarokköve; mivel az emberi jogok tiszteletben tartását érvényesíteni kell minden uniós politika területén;
B. mivel az Unió erősen elkötelezett a multilateralizmus és az ENSZ szervei iránt az emberi jogok előmozdítása és védelme tekintetében;
C. mivel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának rendes ülései, a különleges előadók kijelölése, az egyetemes időszakos felülvizsgálati mechanizmus és az egyes országokban kialakult helyzetekre vagy tematikus kérdésekre vonatkozó egyedi eljárások hozzájárulnak az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság előmozdításához és tiszteletben tartásához;
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa
1. üdvözli az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Zeid Raad el-Husszein, valamint a főbiztos hivatala (OHCHR) által végzett munkát; emlékeztet a hivatal feddhetetlenségének, függetlenségének és működésének támogatására és védelmére vonatkozó uniós kötelezettségvállalásra; üdvözli az OHCHR szerepét a nemzetközi és regionális emberi jogi mechanizmusok közötti együttműködés előmozdításában, valamint annak azonosításában, hogy miként lehet fokozni a „regionális megállapodások” szerepét az egyetemes emberi jogi normákkal kapcsolatban;
2. véleménye szerint az ENSZ EJT hatékonysága és hitelessége attól függ, hogy tagjai valóban elkötelezettek-e minden országban, minden személy minden emberi jogi jogsértéssel szemben történő megvédelmezése mellett, az egyetemesség, a pártatlanság, az objektivitás, a megkülönböztetésmentesség, az építő párbeszéd és az együttműködés elveit előmozdító nemzetközi emberi jogi egyezményekkel összhangban; rámutat annak sürgető igényére, hogy az EJT-n belül elkerüljék a viták polarizációját, és ösztönzi az építő párbeszédet;
3. felszólítja az érintett államokat, hogy biztosítsák a lehetőséget az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (EJT) független szakértői, a különleges előadók és az OHCHR szakértői számára az állítólagos emberi jogi jogsértések kivizsgálására, konstruktív módon járuljanak hozzá a helyzet orvoslásához, teljesítsék az emberi jogi egyezmények szerinti kötelezettségeiket, és maradéktalanul működjenek együtt az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának különleges eljárásai, többek között az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelés során; bátorít minden államot, hogy tegyen konkrét lépéseket egyrészt az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelésben megfogalmazott ajánlásokkal összefüggésben, másrészt a hiányosságok felszámolása érdekében egy végrehajtási és nyomonkövetési mechanizmus bevezetése révén, amely nemzeti cselekvési tervek és nemzeti koordinációs mechanizmusok létrehozását is magában foglalja;
4. emlékeztet az ENSZ Közgyűlésének azon kötelezettségére, hogy az EJT tagjainak megválasztásakor figyelembe vegye, hogy a jelöltek hogyan tartják tiszteletben és mozdítják elő az emberi jogokat, a jogállamiságot és a demokráciát; üdvözli, hogy az EJT úgy határozott, hogy értékelő jelentés készítésére kéri fel tanácsadó bizottságát az emberi jogok előmozdítására és védelmére irányuló regionális és szubregionális megállapodások kialakítása terén elért előrehaladásról; felhívja az EU-t és tagállamait annak biztosítására, hogy a jogok és a szavazási szokások egyforma jelentőséggel bírjanak, és hogy e tekintetben javítsák az uniós álláspontok összehangolását; határozottan kéri, hogy az EU egységesen szólaljon fel és alakítson ki közös uniós álláspontot az EJT-ben való szavazások során;
5. ismételten rámutat annak jelentőségére, hogy az EU hitelességének javítása érdekében biztosítani kell, hogy az Unió aktívan és következetesen részt vegyen az ENSZ emberi jogi mechanizmusaiban, különösen a Harmadik Bizottságban, az ENSZ-közgyűlésben és az EJT-ben; támogatja az EKSZ, az EU New York-i és genfi képviselete és a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az EU emberi jogi ügyekben mutatott következetessége fokozódjon az ENSZ-ben;
Tematikus prioritások
6. hangsúlyozza az emberi jogi nem kormányzati szervezetek és az emberi jogok védelmezői szerepének fontosságát az emberi jogok előmozdítása és védelme szempontjából; kiemeli, hogy az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat védelmezni kell kifejeződésük minden vetületében, így többek között az új technológiák terén is; osztozik az EJT aggodalmában az olyan civil szervezetek és nem kormányzati szervezetek tagjai elleni fenyegetésekről és megtorlásokról szóló jelentések miatt, amelyekkel az EJT az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelés során együttműködött;
7. súlyos aggodalmának ad hangot amiatt, hogy számos és egyre több kísérletet tesznek a civil társadalom és az emberi jogi jogvédők mozgásterének csökkentésére, többek között terrorizmusellenes törvények bevezetése révén; elítéli az emberijog-védők, a visszaélések bejelentői, valamint az újságírók és bloggerek ellen irányuló online vagy offline erőszak, zaklatás, megfélemlítés és üldözés minden formáját; felhív minden államot egy biztonságos és támogató környezet előmozdítására és garantálására, amelyben a nem kormányzati szervezetek, a civil társadalom, az újságírók és az emberi jogok védelmezői – különös hangsúlyt fektetve valamennyi kiszolgáltatott csoportra – függetlenül és zavartalanul működhetnek; ismételten felszólítja azon államokat, amelyek független emberi jogi szervezetek elleni korlátozó törvényeket fogadtak el, hogy szüntessék meg ezeket a törvényeket;
8. úgy véli, hogy a szabad, független, pártatlan média a demokratikus társadalmak egyik alapvető eleme, amelyekben a nyílt vita kulcsszerepet tölt be; támogatja az ENSZ-főtitkár újságírók biztonságával foglalkozó különmegbízottjának kinevezésére irányuló kérelmet; felszólít arra, hogy az összes nemzetközi fórumon vessék fel az online véleménynyilvánítás szabadsága, a digitális szabadság és a szabad és nyitott internet fontosságának kérdését; felhív a digitális szakadék áthidalására és az információhoz és kommunikációhoz való korlátlan hozzáférés, valamint az internethez való cenzúramentes hozzáférés biztosítására;
9. emlékeztet arra, hogy a gyülekezési és egyesülési szabadsághoz való jog továbbra is jelentős kihívást jelent; melegen üdvözli Maina Kiai, a békés gyülekezés és az egyesülés szabadságához fűződő jog kérdésével foglalkozó különleges ENSZ-előadó munkáját; felhívja az összes államot, hogy megfelelően vegyék figyelembe a különleges előadó jelentéseit;
10. sürgeti az összes államot a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya panaszkezelési és kivizsgálási mechanizmusokat létrehozó fakultatív jegyzőkönyveinek gyors jóváhagyására;
11. ellenez bármilyen alapú – többek között faj, bőrszín, nyelv, vallás vagy meggyőződés, nemi identitás vagy szexuális irányultság, társadalmi származás, kaszt, születés, kor vagy fogyatékosság alapján történő – hátrányos megkülönböztetést és üldözést; támogatja a vonatkozó különleges eljárásokban való uniós részvételt, ideértve a szexuális irányultságon és a nemi identitáson alapuló erőszak és megkülönböztetés elleni védelemmel foglalkozó új független szakértővel való együttműködést; felhívja az EU-t az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség előmozdításának, valamint az erőszak és a megkülönböztetés elleni küzdelemnek az aktív fenntartására;
12. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy állami és nem állami szereplők tevékenységei révén sokaknak sérül – egyénileg vagy kollektíven – a vallásszabadsághoz és a meggyőződés szabadságához való joga, ami megkülönböztetéshez, egyenlőtlenséghez és megbélyegzéshez vezet; emlékeztet a valláson vagy meggyőződésen alapuló intolerancia és megkülönböztetés elleni küzdelem szükségességére az egymással összefüggő egyéb emberi jogok, úgymint a véleménynyilvánítás szabadsága védelmének biztosítása érdekében;
13. felhívja az EU-t, hogy lépjen fel a vallási és etnikai kisebbségek üldözés és erőszak elleni fokozottabb védelmének biztosítása, valamint vallási és etnikai kisebbségek és a nem hívők üldözésének ürügyeként szolgáló, az istenkáromlást vagy a hit megtagadását bűncselekményként kezelő törvények visszavonása érdekében; felszólít a vallás és a meggyőződés szabadságának ügyével foglalkozó különleges ENSZ-előadó munkájának támogatására;
14. határozottan ösztönzi a halálbüntetéssel szembeni zéró tolerancia folyamatos uniós támogatását, és felhívja az EU-t, hogy az ENSZ-közgyűlés halálbüntetés alkalmazására vonatkozó moratóriumról szóló következő határozatával összefüggésben törekedjen a több régióra kiterjedő támogatás megerősítésére; üdvözli, hogy 2015-ben Madagaszkár, Fidzsi, Suriname és a Kongói Köztársaság a halálbüntetés eltörlése mellett döntött; elítéli, hogy számos más ország – pl. Bahrein, Kuvait, Belarusz, Banglades, India, Omán, Dél-Szudán, Indonézia és Csád – újrakezdte a kivégzéseket; elítéli továbbá, hogy beszámolók szerint különösen Kínában, Egyiptomban, Iránban, Nigériában, Pakisztánban és Szaúd-Arábiában nőtt a halálos ítéletek száma; emlékezteti ezen országok hatóságait, hogy részes államai a gyermek jogairól szóló egyezménynek, amely tiltja a halálbüntetés kiszabását a 18 évesnél fiatalabb személyek által elkövetett bűncselekmények esetében;
15. sürgeti az EU-t, hogy támogassa az ENSZ kínzás és egyéb kegyetlen, embertelen és lealacsonyító bánásmód vagy büntetés, tömeges kivégzések és egyéb, többek között kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények nyomán kiszabott kivégzések elleni munkáját és szólaljon fel e cselekmények ellen, kéri továbbá az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), hogy a párbeszéd minden szintjén és minden fórumon fokozza az Unió erőfeszítéseit a törvénytelen kivégzések, a kínzás és a bántalmazás egyéb formái elleni küzdelemben, összhangban az Unió harmadik országokra irányuló, a kínzással és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmóddal vagy büntetéssel kapcsolatos politikájáról szóló iránymutatással; kéri az ENSZ kínzás elleni egyezménye és annak fakultatív jegyzőkönyve egyetemes megerősítését és hatékony végrehajtását;
16. komoly aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a súlyos emberi jogi jogsértések száma világszerte továbbra sem csökken; rendületlenül támogatja a Nemzetközi Büntetőbíróságot (NBB), amely kulcsszerepet tölt be az elkövetők felelősségre vonásában és az áldozatok igazságszolgáltatáshoz való hozzásegítésében a népirtások, az emberiesség elleni bűncselekmények és a háborús bűncselekmények tekintetében a kiegészítő jelleg elve alapján; felhív minden felet, hogy nyújtson politikai, diplomáciai, pénzügyi és logisztikai támogatást az NBB napi működéséhez;
17. felhívja az Uniót, hogy továbbra is erősítse az NBB munkáját; erőteljes párbeszédet és együttműködést szorgalmaz a Bíróság, az ENSZ és ügynökségei, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsa között; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy néhány afrikai ország a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépés mellett döntött, és felhívja őket, hogy gondolják újra döntésüket; felszólítja az ENSZ összes tagállamát, hogy a Római Statútum megerősítésével csatlakozzanak a Bírósághoz, valamint ösztönözzék a kampalai módosítások megerősítését;
18. a leghatározottabban elítéli a folyamatosan elkövetett, súlyos emberi jogi visszaéléseket; különösen az ISIS/Dáis által elkövetett jogsértéseket, a Boko Haram gyermekek ellen indított támadásait, valamint a terrorista vagy félkatonai szervezetek által polgári lakosság, különösen nők és gyermekek ellen indított minden más erőszaktettet; elítéli a kulturális örökség pusztításának gyakoriságát és mértékét, és támogatást kér az ENSZ különböző fórumain kifejtett vonatkozó erőfeszítések számára;
19. kéri az Uniót, hogy tevékenyen munkálkodjon egy arra irányuló kezdeményezésen, hogy az ENSZ ismerje el az ún. ISIS/Dáis által az etnikai és vallási kisebbségekkel szemben elkövetett népirtást, és utalja a Nemzetközi Büntetőbíróság elé az emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények, a háborús bűncselekmények és a népirtás eseteit; erőteljes párbeszédet és együttműködést szorgalmaz a Bíróság, az ENSZ és ügynökségei, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsa között;
20. kéri az Uniót, hogy szólítsa fel valamennyi államot, hogy az emberi jogokat helyezzék fejlesztési politikáik középpontjába és hajtsák végre az ENSZ fejlődéshez való jogról szóló 1986-os nyilatkozatát; üdvözli, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa nemrégiben a fejlődéshez való joggal foglalkozó különleges előadót nevezett ki, akinek megbízatása kiterjed arra, hogy hozzájáruljon a fejlődéshez való jog előmozdításához, védelméhez és érvényesítéséhez a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrenddel és más nemzetközi fejlesztési együttműködési megállapodásokkal összefüggésben; kiemeli, hogy a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend valamennyi céljának és célszámának teljesítése során a mindenkit megillető emberi jogokat átfogó módon figyelembe kell venni;
21. kéri az Uniót, hogy a továbbiakban is segítse elő a férfiak és nők közötti egyenlőséget, és tevékenységeiben és programjaiban aktívan támogassa a nőkkel és a nemek közötti egyenlőség érvényesítésével kapcsolatos ENSZ-kezdeményezéseket; felszólít azon intézkedések további támogatására, amelyek célja a nők és lányok társadalmi szerepvállalásának növelése, valamint a nőkkel és lányokkal szembeni erőszak és hátrányos megkülönböztetés valamennyi formájának – többek között a nemi alapú erőszaknak – a megszüntetése; nyomatékosan kéri az Uniót, hogy indítson több régióra kiterjedő kezdeményezéseket a nők jogainak előmozdítására, védelmére és tiszteletben tartására, és a Pekingi Cselekvési Platform és a nemzetközi népesedési és fejlesztési konferencia cselekvési programjának teljes körű és eredményes végrehajtására, illetve hogy ezzel összefüggésben maradjon továbbra is elkötelezett a szexuális és reproduktív jogok teljes skálája iránt;
22. emlékeztet az EU azon kötelezettségvállalására, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa mérföldkőnek számító, a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló 1325. (2000) és 1820. (2008) számú határozataival összhangban elősegítse az emberi jogok és a nemi szempontok érvényesítését; felhívja az Uniót, hogy nemzetközi szinten támogassa a nők konfliktusmegelőzésbe és -megoldásba, békefenntartó műveletekbe, humanitárius segítségnyújtásba, konfliktus utáni újjáépítésbe és fenntartható megbékélésbe való bevonása többletértékének elismerését;
23. felszólítja az Uniót, hogy a továbbiakban is mozdítsa elő a gyermekek jogait, különösen azáltal, hogy elősegíti egyrészt a gyermekek vízhez, megfelelő higiénés körülményekhez, egészségügyi ellátáshoz és oktatáshoz való hozzáférésének biztosítását (többek között a konfliktusövezetekben és a menekülttáborokban), másrészt a gyermekmunka, a gyermekkatonák toborzása, a szabadságtól való megfosztás, a gyermekkínzás, a gyermekkereskedelem, a gyermek-, a korai és a kényszerházasságok és a gyermekek szexuális kizsákmányolása felszámolását, valamint az embertelen gyakorlatok, például a női nemi szervek megcsonkítása beszüntetését; intézkedésekre szólít fel azon nemzetközi erőfeszítések ENSZ-en keresztüli támogatása és megerősítése érdekében, amelyek célja, hogy véget vessenek a gyermekek fegyveres konfliktusokban való bevetésének, és mérsékeljék a konfliktusok és a konfliktusok utáni helyzetek nőkre és lányokra gyakorolt hatásait; felhívja az ENSZ tagállamait, hogy tegyenek eleget a gyermek jogairól szóló, 1989-ben elfogadott egyezmény szerinti szerződéses kötelezettségeiknek és kötelezettségvállalásaiknak annak érdekében, hogy területükön valamennyi gyermek jogait biztosítsák a jogállásuktól függetlenül, elkerülve a megkülönböztetés valamennyi formáját;
24. felhívja az államokat, hogy mozdítsák elő a fogyatékossággal élő személyek jogait, beleértve egyenlő részvételüket és társadalmi befogadásukat; felhív valamennyi államot, hogy erősítsék meg és hajtsák végre az ENSZ fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményét;
25. sürgeti az Uniót, hogy működjön együtt partnereivel az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek végrehajtása érdekében, beleértve intézkedések meghozatala, melyek célja több államot ösztönözni arra, hogy fogadjanak el nemzeti cselekvési terveket és vegyenek részt az ENSZ munkacsoportok és az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala (OHCHR) munkafolyamataiban; ismételten felszólít minden államot és az EU-t is, hogy tevékenyen és építő jelleggel vegyenek részt egy olyan, jogi kötőerővel bíró eszköz mielőbbi létrehozásában, amely az emberi jogok nemzetközi joga területén szabályozza a nemzetközi vállalatok és egyéb üzleti vállalkozások tevékenységét az emberi jogok megsértéseinek megelőzése, illetve azok előfordulása esetén kivizsgálásuk és a jogorvoslathoz való hozzáférés biztosítása érdekében;
26. üdvözli az ENSZ menekültekről és migránsokról szóló New York-i nyilatkozatát, amelynek témája a menekültek és migránsok tömeges vándorlása, és amely átfogó menekültügyi keretről szóló globális megállapodás elfogadásához, valamint a migránsokra és menekültekre vonatkozó kötelezettségvállaláshoz vezetett, amelynek célja az életek megmentése, a különleges szükségletek kielégítése, a rasszizmus, az idegengyűlölet és az emberkereskedelem elleni fellépés, a törvény előtti egyenlőség és védelem, továbbá a nemzeti fejlesztési tervekbe való beillesztésük biztosítása; felhívja valamennyi érintett felet, hogy biztosítsák a politikai szerepvállalást, a finanszírozást és a szolidaritást célzó konkrét fellépéseket a menekültekről és a migránsokról szóló New York-i nyilatkozat támogatása érdekében, és emlékeztet arra, hogy a migráció kérdését továbbra is globális szinten, és nem csupán európai szinten kell szemlélni; felhívja az Uniót és tagállamait, hogy vállaljanak vezető szerepet e nemzetközi erőfeszítésekben, tegyenek eleget a nemzetközi jog értelmében rájuk háruló kötelezettségek szerinti vállalásaiknak, miszerint megvédik a menedékkérők, a menekültek, a migránsok és a lakóhelyüket elhagyni kényszerülők, különösen a nők, gyermekek és kiszolgáltatott csoportok – többek között a fogyatékossággal élő személyek – emberi jogait;
27. emlékeztet arra, hogy a migránsok visszaküldése csak a migránsok jogainak teljes tiszteletben tartása mellett és csak abban az esetben lehetséges, ha jogaik védelme biztosítva van a hazájukban; felszólítja a kormányokat, hogy vessenek véget a migránsok, köztük a kiskorúak önkényes letartóztatásának és fogva tartásának; felhívja valamennyi államot, hogy a gyermek jogairól szóló egyezmény alapján hozzanak konkrét intézkedéseket a gyermekmenekültek és -migránsok mindenek felett álló érdekét figyelembe véve, és vezessenek be a gyermekvédelmi rendszerek megerősítését – többek között a szociális munkások és más szakmai csoportok képzését és a nem kormányzati szervezetekkel való együttműködést – célzó intézkedéseket; kéri az összes államot, hogy ratifikálják és hajtsák végre a migráns munkavállalók és családtagjaik jogairól szóló nemzetközi egyezményt;
28. hangsúlyozza, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikkével és az Unió külső tevékenységeire vonatkozó általános rendelkezésekkel összhangban elő kell mozdítani az emberi jogok, köztük a civil társadalmi, a politikai, a gazdasági, a szociális és a kulturális jogok egyetemességét és oszthatatlanságát;
29. hangsúlyozza, hogy jogokon alapuló megközelítést kell elfogadni, és az emberi jogok tiszteletben tartását be kell emelni valamennyi uniós politikába, ideértve a kereskedelmi, beruházási, közszolgáltatási, fejlesztési együttműködési és migrációs, valamint a közös biztonság- és védelempolitikát is;
30. emlékeztet arra, hogy az emberi jogok területén a belső és külső következetesség alapvetően fontos az Unió által a harmadik országokkal fenntartott külkapcsolatai terén folytatott emberi jogi politika hitelességéhez, és kéri az Uniót, hogy tegyen eleget erre vonatkozó kötelezettségeinek;
Belarusz
31. mélységes aggodalmának ad hangot a véleménynyilvánítási szabadság, az egyesülési szabadság és a békés gyülekezés folytatódó korlátozásai miatt; elítéli a független és ellenzéki újságírók, valamint az emberi jogi aktivisták zaklatását és fogva tartását; elítéli a halálbüntetés alkalmazásának folytatását; kéri, hogy a Tanács 35. ülésén újítsák meg az ENSZ belarusz köztársasági emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges megbízottjának megbízatását, és felszólítja a kormányt, hogy teljes mértékben működjön együtt a különleges megbízottal, és kötelezze el magát az emberi jogok védelmének hosszú ideje esedékes reformja mellett, ideértve a különleges megbízott ajánlásainak és az egyéb emberi jogi mechanizmusok végrehajtását;
Burundi
32. rendkívül aggasztónak találja a Burundiban kialakult politikai és biztonsági helyzet romlását és az országból menekülők egyre növekvő számát; elítéli a Burundiban 2015 óta tartó erőszakot, amely emberek halálához, megkínzásához, a nők elleni célzott erőszakhoz, többek között kollektív nemi erőszakhoz és zaklatáshoz vezetett; elítéli továbbá több ezer ember bebörtönzését, a burundiak százezreinek lakhelyelhagyásra kényszerítését, továbbá a sajtószabadság és a véleménynyilvánítás szabadságának megsértését, valamint az ilyen cselekmények széles körű büntetlenségét; támogatja az Európai Unió Tanácsának azon határozatát, amelyet a Cotonoui Megállapodás 96. cikke értelmében indított tárgyalások kudarcát követően hozott, és amely felfüggeszti a burundi kormányzatnak nyújtott közvetlen pénzügyi támogatást, ideértve a költségvetési támogatást is, ugyanakkor közvetlen csatornákon keresztül fenntartja a lakosság támogatását és a humanitárius segítségnyújtást; teljes mértékben támogatja egy Burundival foglalkozó vizsgálóbizottság létrehozását az országban bekövetkezett emberi jogi jogsértések és visszaélések állítólagos elkövetőinek azonosítása céljából a teljes elszámoltathatóság biztosítása érdekében; felhívja az Uniót és tagállamait, hogy támogassanak egy olyan, Burundiról szóló közös nyilatkozatot, amely megkérdőjelezi az ország Emberi Jogi Tanácsában betöltött tagságát, amennyiben nem kezd teljes körű együttműködést a vizsgálóbizottsággal, illetve a Tanáccsal és annak mechanizmusaival, nem folytat építő jellegű együttműködést a vizsgálóbizottsággal és nem foglalkozik az emberi jogokat érintő súlyos aggályokkal;
Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK)
33. mélységes aggodalmát fejezi ki az emberi jogok helyzetének folyamatos romlása miatt a KNDK-ban; felszólítja a KNDK kormányát, hogy teljesítse az azon emberi jogi eszközök keretében rá háruló kötelezettségeket, amelyeknek részes fele, és biztosítsa, hogy a humanitárius szervezetek, a független emberi jogi megfigyelők és az ENSZ emberi jogok észak-koreai helyzetével foglalkozó különleges előadója beléphessenek az országba, és a szükséges együttműködésben részesüljenek; felhívja a KNDK-t, hogy tegye lehetővé a nemzeti és nemzetközi média számára a véleménynyilvánítás szabadságát és a sajtószabadságot, valamint biztosítson állampolgárai számára cenzúramentes hozzáférést az internethez; határozottan elítéli, hogy a KNDK-ban a halálos ítéletet széles körben, rendszeresen alkalmazzák; felszólítja a KNDK kormányát, hogy a halálbüntetés közeljövőben való végleges eltörlése felé vezető úton tett első lépésként hirdessen moratóriumot valamennyi kivégzésre; követeli, hogy vonják felelősségre, állítsák a Nemzetközi Büntetőbíróság elé és célzott szankcióknak vessék alá a KNDK-beli emberiesség elleni bűncselekmények elkövetéséért leginkább felelős személyeket; határozottan elítéli a nukleáris kísérleteket mint szükségtelen és veszélyes provokációt, mint az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatainak megsértését és mint a Koreai-félsziget és az északkelet-ázsiai régió békéje és stabilitása elleni komoly fenyegetést; kéri a különleges előadó megbízatásának megújítását; kéri, hogy a szakértői csoport jelentését ismertessék az ENSZ Közgyűlése és Biztonsági Tanácsa előtt; javasolja, hogy a szakértői jelentésben foglalt, az elszámoltathatóságra vonatkozóan megfogalmazott főbb ajánlásokat foglalják bele a határozatba, így többek között a szöuli hivatal kapacitásának vizsgálati és bűnüldözési szakértelemmel való megerősítését, továbbá egy büntetőjogi szakértő kinevezését az elszámoltathatóság előmozdítása érdekében;
Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)
34. elítéli az emberi jogok súlyos megsértését, amelyet a biztonsági erők teljes büntetlenség mellett követnek el, és felszólít a felelősök számonkérésére; felszólít a civilekkel szemben Kelet-Kongóban elkövetett brutális erőszak – többek között nők ellen elkövetett nemi erőszak és gyermekek rabszolgaságra kényszerítése – alapos kivizsgálására; kéri az ENSZ kelet-kongói békefenntartó erői mandátumának esetleges meghosszabbítását; felhívja a Tanácsot, hogy a Cotonoui Megállapodásban foglaltaknak megfelelően további erőszak esetén vegye fontolóra a meglévő korlátozó intézkedések, például az uniós célzott szankciók kiterjesztését – ideértve az utazási tilalmat és a vagyoni eszközök befagyasztását – azokra nézve, akik felelősek az erőszakos cselekményekért és a KDK demokratikus folyamatának veszélyeztetéséért; sürgeti a KDK hatóságait, hogy hajtsák végre a 2016 decemberében megkötött megállapodást, és a nemzetközi szereplők támogatásával tartsanak választásokat ez év decemberéig; felhívja az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát, hogy folytassa a KDK ellenőrzését mindaddig, amíg a választásokat meg nem tartják; arra ösztönzi a főbiztos hivatalát, hogy adott esetben tájékoztassa a Tanácsot a KDK-beli helyzetről, és szükség esetén lépjen fel határozottabban;
Mianmar/Burma
35. rendkívüli aggodalmának ad hangot azon jelentések miatt, melyek szerint Rakhajn állam északi részén erőszakos összecsapásokra került sor, és sajnálatát fejezi ki a kioltott életek, a megélhetési és lakhatási lehetőségek elvesztése, valamint a mianmari/burmai fegyveres erők által használt aránytalan erőszak miatt; nyomatékosan felszólítja a katonai és biztonsági erőket, hogy azonnal állítsák le a rohindzsák legyilkolását, zaklatását, megerőszakolását és házaik felgyújtását; követeli, hogy Mianmar/Burma kormánya és polgári hatóságai haladéktalanul vessenek véget a rohindzsa kisebbséggel szembeni hátrányos megkülönböztetésnek és szegregációnak; felszólít a rohindzsa nép jogainak megoltalmazására, valamint a védelem, a biztonság és az egyenlőség szavatolására Mianmar/Burma valamennyi polgára számára; üdvözli Mianmar/Burma kormányának döntését, amely szerint a béke és nemzeti megbékélés ügyének kiemelt fontosságot tulajdonít; üdvözli a mianmari/burmai kormány bejelentését, amely szerint vizsgálóbizottságot állít fel a Rakhajn államban a közelmúltban elkövetett erőszakos cselekedetek kivizsgálására; hangsúlyozza, hogy a felelősöket megfelelő módon bíróság elé kell állítani, az erőszakos cselekmények áldozatai számára pedig megfelelő jogorvoslatot kell biztosítani; felszólítja a mianmari/burmai kormányt, hogy folytassa a demokratizálódási folyamatot, és tartsa tiszteletben a jogállamiságot, a szólásszabadságot és az alapvető emberi jogokat; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy támogassák az ENSZ Mianmarral/Burmával foglalkozó különleges előadójának meghosszabbított megbízatását;
Megszállt palesztin területek
36. mélységes aggodalmát fejezi ki a közel-keleti békefolyamatot akadályozó elhúzódó patthelyzet miatt, és felszólít a béke megteremtésére irányuló hiteles erőfeszítések haladéktalan újrakezdésére; elítéli a megszállt palesztin területeken a megszállók által tömeges méretekben elkövetett nemzetközi humanitárius jogi és emberi jogi jogsértéseket; ezen cselekmények elkövetőinek elszámoltatását követeli; hangsúlyozza, hogy az Uniónak és tagállamainak továbbra is szerepet kell vállalnia a gázai konfliktussal foglalkozó vizsgálóbizottság által azonosított jogsértések és visszaélések elszámoltathatóságának támogatásában; támogatja az elszámoltathatóságra irányuló eddigi erőfeszítéseket, többek között az NBB folyamatban lévő előzetes vizsgálatát; emlékeztet arra, hogy a vállalkozások felelőssége az emberi jogok tiszteletben tartása a megszállt palesztin területekkel folytatott kapcsolataik során; felszólítja mind az izraelieket, mind a palesztinokat arra, hogy kerüljenek minden olyan lépést, amely miatt tovább élesedhet a helyzet, beleértve a gyűlöletbeszédet és a közösség elleni izgatást, amelyek befolyásolhatják a tárgyalások eredményét, és veszélyeztetik a két állam elvén alapuló megoldás életképességét; kiemeli, hogy az izraeli–palesztin konfliktus tartós megoldása csak regionális összefüggésben, minden érintett regionális szereplő bevonásával és a nemzetközi közösség támogatásával érhető el;
Dél-Szudán
37. felszólítja valamennyi felet, hogy tartózkodjon emberi jogi jogsértések és nemzetközi humanitárius jogi jogsértések elkövetésétől, beleértve azokat is, amelyek nemzetközi bűncselekményeknek számítanak, mint például a bírósági eljárás nélküli kivégzések, az etnikai alapú erőszak, a konfliktusokkal összefüggő szexuális erőszak, az erőszakos közösülést is beleértve, valamint a nemi alapú erőszak, a gyermekek toborzása és bevetése, az erőszakos eltüntetések, önkényes letartóztatások és fogva tartás; megjegyzi, hogy a dél-szudáni kormány 2016. március 16-án aláírta az ütemtervre vonatkozó megállapodást, és ezután egyértelművé tette, hogy kötelezettséget vállal arra, hogy más feleket is bevon a nemzeti párbeszédbe, és hogy folyamatosan tiszteletben tart minden döntést, amit az ellenzék aláírói és a 7+7 mechanizmus, a nemzeti párbeszéd irányítóbizottsága közreműködésével sikerül elérni; ragaszkodik ahhoz, hogy minden fél tartsa tiszteletben az általa vállalt kötelezettségeket, és folyamatos párbeszédre szólít fel a végleges fegyvernyugvás elérése érdekében; kéri az EU-t és tagállamait, hogy továbbra is elkötelezetten támogassák az Afrikai Unió azon erőfeszítéseit, amelyek célja a béke megteremtése Dél-Szudán és a szudáni nép számára, módot adva a demokrácia belső reformoknak köszönhető megteremtésére; felszólítja az Uniót és tagállamait, hogy újítsák meg a dél-szudáni emberi jogi bizottság mandátumát, valamint erősítsék meg az emberi jogok megsértésének kivizsgálása és a nemi erőszak feltérképezése terén betöltött szerepét; támogatja ajánlásainak egy jelentésben való összegzését, amely továbbításra kerül az ENSZ Közgyűlésének és Biztonsági Tanácsának;
Szíria
38. a lehető leghatározottabban elítéli a szíriai rezsim erői által más államok támogatásával elkövetett atrocitásokat, valamint az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog széles körű megsértését, valamint a nem állami fegyveres csoportok, különösen az ISIS/Dáis, a Dzsabhat Fatah al-Sham/al-Núszra Front és más dzsihádista csoportok által elkövetett, a népirtással egyenértékű emberi jogi és nemzetközi humanitárius jogi jogsértéseket; kitart amellett, hogy a konfliktus valamennyi résztvevőjére kiterjedően továbbra is folytatni kell a vegyi fegyverek alkalmazásának kivizsgálását és ezek megsemmisítését Szíriában, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Oroszország és Kína megakadályozza az ENSZ BT vegyi fegyverek alkalmazásáról szóló új határozatának elfogadását; ismételten felszólít arra, hogy biztosítsák a humanitárius segítség teljes körű és akadálymentes célba jutását, továbbá arra, hogy a háborús, illetve az emberiesség elleni bűncselekmények elkövetésében vétkesek tettei ne maradjanak következmények nélkül és az elkövetőket vonják felelősségre; támogatja azt az uniós kezdeményezést, hogy a szíriai helyzetet utalják a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elé, és felszólítja az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy tegyen lépéseket ennek érdekében; támogatja a vizsgálóbizottság megbízatását, amelynek értelmében különleges vizsgálatot indít az Aleppóban kialakult helyzetről, és erről legkésőbb az Emberi Jogi Tanács márciusban tartandó 34. üléséig jelentést készít, valamint kéri, hogy e jelentést terjesszék a Közgyűlés és a Biztonsági Tanács elé;
Jemen
39. rendkívüli aggodalmának ad hangot a katasztrofális jemeni humanitárius helyzet miatt; megerősíti, hogy továbbra is elkötelezett Jemen és a jemeni nép támogatása mellett; elítéli a civilek ellen irányuló erőszakot, valamint azt, hogy tűrhetetlen helyzetbe kerülnek a harcoló felek között, amelyek ellenkező utasításokat adnak nekik, megszegve a nemzetközi humanitárius jogot és emberi jogokat; hangsúlyozza, hogy a nemzetközi emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog szigorúan tiltja a gyermekek toborzását és alkalmazását, és a tizenöt év alatti gyermekek toborzása háborús bűncselekménynek számíthat; felhív minden felet, hogy azonnal engedjék szabadon ezeket a gyermekeket; az összes részes felet ösztönzi a feszültségek enyhítésére, valamint azonnali és stabil tűzszünet bevezetésére, amely a konfliktus politikai, inkluzív és tárgyalásos úton elérendő megoldásához vezet; ebben az összefüggésben teljes mértékben támogatja Iszmáíl vild Sejk Ahmed, az ENSZ jemeni különmegbízottjának erőfeszítéseit, valamint az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 2016. októberi 33/16. számú határozatának végrehajtását, amely kéri az ENSZ együttműködését a független nemzeti vizsgálóbizottsággal, és támogat minden olyan erőfeszítést, amelyek független nemzetközi vizsgálat folytatására irányulnak a büntetlenség kultúrájának megtörése érdekében Jemenben; felszólítja a tagállamokat, hogy támogassák a holland vezetéssel készült közös nyilatkozatot, amelyben aggályokat fogalmaznak meg a jemeni erőszak és jogsértések miatt, és amelyben kérik ezek alapos és pártatlan kivizsgálását; arra ösztönzi a főbiztost, hogy használja fel az ülések közötti tájékoztatót arra, hogy vizsgálatának eredményeiről folyamatosan tájékoztassa az Emberi Jogi Tanácsot;
o
o o
40. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az EU emberi jogi különleges képviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ Biztonsági Tanácsának, az ENSZ főtitkárának, a 71. ENSZ-közgyűlés elnökének, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa elnökének, az ENSZ emberi jogi főbiztosának és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése főtitkárának.