Plenárisülés-dokumentum
13.3.2017
ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján
az Európai Unió prioritásairól az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2017. évi ülésein
( 2017/2598(RSP) )
Karol Karski, Charles Tannock, Anna Elżbieta Fotyga, Ryszard Antoni Legutko, Tomasz Piotr Poręba, Ryszard Czarnecki, Monica Macovei, Jana Žitňanská, Raffaele Fitto, Valdemar Tomaševski, Branislav Škripek
az ECR képviselőcsoport nevében
Az Európai Parlament állásfoglalása az Európai Unió prioritásairól az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2017. évi ülésein
( 2017/2598(RSP) )
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Egyesült Nemzetek Alapokmányára,
– tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, valamint az ahhoz kapcsolódó emberi jogi ENSZ-egyezményekre és azok fakultatív jegyzőkönyveire,
– tekintettel az ENSZ Közgyűlésének az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (EJT) létrehozásáról szóló 60/251. számú határozatára,
– tekintettel az Emberi Jogok Európai Egyezményére, az Európai Szociális Chartára és az EU Alapjogi Chartájára,
– tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsáról szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel az ENSZ Közgyűlésének 71. ülésszaka kapcsán a Tanácshoz intézett, 2016. július 7-i ajánlására[1],
– tekintettel az emberi jogok megsértéséről szóló korábbi állásfoglalásaira, beleértve az Etiópiáról, Észak-Koreáról, Indiáról, a Krím félszigetről, Hongkongról, Kazahsztánról, Egyiptomról, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Pakisztánról, Hondurasról, Nigériáról, Gambiáról, Dzsibutiról, Kambodzsáról, Tadzsikisztánról, Vietnámról, Malawiról, Bahreinről, Mianmarról, a Fülöp-szigetekről, Szomáliáról, Zimbabwéről, Ruandáról, Szudánról, Thaiföldről, Kínáról, Brazíliáról, Oroszországról, Tibetről, Irakról, Indonéziáról, a Közép-Afrikai Köztársaságról, Burundiról, Nicaraguáról, Kuvaitról és Guatemaláról szóló 2016. évi sürgősségi állásfoglalásokat,
– tekintettel „Az emberi jogok és a demokrácia helyzete a világban” című 2015. évi éves jelentésről és az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikájáról szóló, 2016. december 14-i állásfoglalására[2],
– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkére, 3. cikkének (5) bekezdésére, valamint 18., 21., 27. és 47. cikkére,
– tekintettel az ENSZ EJT által az ENSZ Közgyűlésének készített 2015. évi éves jelentésére,
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel az emberi jogok egyetemességének előmozdítása és védelme az Európai Unió etikai és jogi vívmányainak részét képezi, és az európai egység és integritás egyik sarokköve; mivel az emberi jogok tiszteletben tartását érvényesíteni kell minden uniós szakpolitikai területen;
B. mivel az EU következetesen kiáll az ENSZ testületei mellett az emberi jogok előmozdítása és védelme tekintetében;
C. mivel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának rendes ülései, a különleges előadók kijelölése, az egyetemes időszakos felülvizsgálati mechanizmus és az egyes országokban kialakult helyzetekre vagy tematikus kérdésekre vonatkozó egyedi eljárások hozzájárulnak az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság előmozdításához és tiszteletben tartásához;
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa
1. üdvözli az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Zeid Raad al-Husszein, valamint az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala (OHCHR) által végzett munkát; üdvözli az OHCHR szerepét a nemzetközi és regionális emberi jogi mechanizmusok közötti együttműködés előmozdításában, valamint annak azonosításában, hogy miként lehet fokozni a „regionális megállapodások” szerepét az egyetemes emberi jogi normákkal kapcsolatban;
2. véleménye szerint az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (EJT) hatékonysága és hitelessége attól függ, hogy tagjai valóban elkötelezettek-e minden országban, minden személy, minden emberi jogi jogsértéssel szemben történő megvédelmezése mellett, az egyetemesség, a pártatlanság, az objektivitás, a megkülönböztetésmentesség, az építő párbeszéd és az együttműködés elveit előmozdító nemzetközi emberi jogi megállapodásokkal összhangban;
3. felszólítja az érintett államokat, hogy biztosítsák a lehetőséget az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (EJT) független szakértői, a különleges előadók és az az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala (OHCHR) szakértői számára az állítólagos emberi jogi jogsértések kivizsgálására, konstruktív módon járuljanak hozzá a helyzet orvoslásához, teljesítsék az emberi jogi egyezmények szerinti kötelezettségeiket, és maradéktalanul működjenek együtt az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának különleges eljárásai, többek között az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelés során; bátorít minden államot, hogy tegyen konkrét lépéseket egyrészt az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelésben megfogalmazott ajánlásokkal összefüggésben, másrészt a hiányosságok felszámolása érdekében egy végrehajtási és nyomonkövetési mechanizmus bevezetése révén, amely nemzeti cselekvési tervek és nemzeti koordinációs mechanizmusok létrehozását is magában foglalja;
4. ismételten kifejezésre juttatja annak fontosságát, hogy a tagállamok aktívan és következetesen részt vegyenek az ENSZ emberi jogi mechanizmusaiban, különösen a Harmadik Bizottságban, az ENSZ-közgyűlésben (UNGA) és az Emberi Jogi Tanácsban (EJT), e mechanizmusok hitelességének fokozása érdekében;
Tematikus prioritások
5. hangsúlyozza az emberi jogi nem kormányzati szervezetek és az emberi jogi jogvédők szerepének fontosságát az emberi jogok előmozdítása és védelme szempontjából; hangsúlyozza, hogy az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat védelmezni kell kifejeződésük minden vetületében, így többek között az új technológiák terén is; osztozik az EJT aggodalmában az olyan civil szervezetek és nem kormányzati szervezetek tagjai elleni fenyegetésekről és megtorlásokról szóló beszámolók miatt, amelyekkel az EJT az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelés során együttműködött;
6. elítéli az emberijog-védők, újságírók és bloggerek ellen elkövetett online vagy offline erőszak, zaklatás, megfélemlítés és üldözés minden formáját; felhív minden államot a biztonságos és támogató környezet kialakítására, amelyben a nem kormányzati szervezetek, a civil társadalom, az újságírók, az emberijog-védők, különösen a kiszolgáltatott csoportok függetlenül és zavartalanul működhetnek; ismételten felszólítja azon államokat, amelyek független emberi jogi szervezetekkel szemben korlátozó vagy elnyomó intézkedéseket vezettek be, hogy szüntessék meg ezeket az intézkedéseket;
7. úgy véli, hogy a szabad, független, pártatlan média, amelyben a nyílt vita kulcsszerepet tölt be, a demokratikus társadalmak egyik alapvető eleme; támogatja az ENSZ-főtitkár újságírók biztonságával foglalkozó különmegbízottjának kinevezésére irányuló kérelmet; felhív arra, hogy az összes nemzetközi fórumon vessék fel az online
véleménynyilvánítás szabadsága, a digitális szabadság és a szabad és nyitott internet fontosságának kérdését; felhív a digitális szakadék áthidalására és az információhoz és kommunikációhoz való korlátlan hozzáférés, valamint az internethez való cenzúramentes hozzáférés biztosítására;
8. emlékeztet arra, hogy a gyülekezési és egyesülési szabadsághoz való jog érvényesítése továbbra is jelentős kihívást jelent; melegen üdvözli Maina Kiai, a békés gyülekezés és az egyesülés szabadságához fűződő jog kérdésével foglalkozó különleges ENSZ-előadó munkáját; felhívja az összes államot, hogy megfelelően vegyék figyelembe a különleges előadó jelentéseit;
9. ellenez minden – többek között faj, bőrszín, nyelv, vallás és meggyőződés, szexuális orientáció, társadalmi származás, születés, életkor, fogyatékosság vagy státusz alapján történő – hátrányos megkülönböztetést és üldözést;
10. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy állami és nem állami szereplők tevékenységei révén sokaknak sérül – egyénileg vagy kollektíven – a vallásszabadsághoz és a meggyőződés szabadságához való joga, ami megkülönböztetéshez, egyenlőtlenséghez és megbélyegzéshez vezet; emlékeztet a valláson vagy meggyőződésen alapuló intolerancia és megkülönböztetés elleni küzdelem szükségességére az egymással összefüggő egyéb emberi jogok, úgymint a véleménynyilvánítás szabadsága védelmének biztosítása érdekében;
11. felhívja az EU-t, hogy lépjen fel a vallási és etnikai kisebbségek üldözés és erőszak elleni fokozottabb védelmének biztosítása, valamint vallási és etnikai kisebbségek, valamint a laikusok üldözésének ürügyeként szolgáló, az istenkáromlást vagy a hitehagyást bűncselekményként kezelő törvények visszavonása érdekében; hangsúlyozza ezzel összefüggésben, hogy a keresztények továbbra is a világon a legüldözöttebb vallási közösség, 2016-ban törzsi konfliktusokban, terrortámadásokban, keresztény falvak tervszerű lerombolásában vagy kormányzati üldöztetés során több mint 90 000 embert öltek meg keresztény hite miatt; felhívja az uniós hatóságokat, hogy lépjenek fel határozottabban a közös európai kulturális örökséget hordozó, üldözött keresztények védelmében;
12. nyomatékosan felhívja az EU-t, hogy támogassa az ENSZ kínzás és egyéb kegyetlen, embertelen és lealacsonyító bánásmód vagy büntetés, tömeges kivégzések és kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények nyomán kiszabott halálbüntetések elleni munkáját; kéri, hogy az Európai Unió Külügyi Szolgálata (EKSZ) a párbeszéd minden szintjén és minden fórumon fokozza az EU erőfeszítéseit a törvénytelen kivégzések, a kínzás és a bántalmazás egyéb formái elleni küzdelemben, összhangban az EU harmadik országokra irányuló, a kínzással és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmóddal vagy büntetéssel kapcsolatos politikájáról szóló iránymutatással; kéri az ENSZ kínzás elleni egyezménye és annak fakultatív jegyzőkönyve egyetemes megerősítését és hatékony végrehajtását;
13. felhívja a tagállamokat, hogy erősítsék meg a Nemzetközi Büntetőbíróság munkáját; erőteljes párbeszédet és együttműködést szorgalmaz a Bíróság, az ENSZ és ügynökségei, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsa között; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy néhány ország a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépés mellett döntött, és felhívja őket, hogy gondolják újra döntésüket; felszólítja az ENSZ összes tagállamát, hogy a Római Statútum megerősítésével csatlakozzanak a Bírósághoz, valamint ösztönözzék a kampalai módosítások megerősítését;
14. a leghatározottabban elítéli a folyamatosan elkövetett, súlyos emberi jogi visszaéléseket; különösen az ISIS/Dáis által elkövetett jogsértéseket, a Boko Haram gyermekek ellen indított támadásait, valamint a terrorista vagy félkatonai szervezetek által a polgári lakosság, különösen nők és gyermekek ellen indított minden más erőszaktettet; elítéli a kulturális örökség pusztításának gyakoriságát és mértékét, és kéri, hogy az EU támogassa az ENSZ különböző fórumain az ennek megfékezésére tett erőfeszítéseket;
15. felszólítja az Uniót és tagállamait olyan kezdeményezés hathatós előkészítésére, hogy az ENSZ ismerje el az úgynevezett ISIS/Dáis által etnikai és vallási kisebbségekkel szemben elkövetett népirtást, és utalja a Nemzetközi Büntetőbíróság elé azokat az eseteket, amelyekben fennáll az emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények, a háborús bűnök és a népirtás gyanúja; erőteljes párbeszédet és együttműködést szorgalmaz a Bíróság, az ENSZ és ügynökségei, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsa között;
16. sürgeti az Uniót, hogy ösztönözze valamennyi államot, hogy az emberi jogokat helyezzék fejlesztési politikáik középpontjába és hajtsák végre az ENSZ fejlődéshez való jogról szóló 1986-os nyilatkozatát; üdvözli, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa nemrégiben a fejlődéshez való joggal foglalkozó különleges előadót nevezett ki, akinek megbízatása kiterjed arra, hogy hozzájáruljon a fejlődéshez való jog előmozdításához, védelméhez és érvényesítéséhez a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrenddel és más nemzetközi fejlesztési együttműködési megállapodásokkal összefüggésben; kiemeli, hogy a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend valamennyi céljának és célszámának teljesítése során a mindenkit megillető emberi jogokat átfogó módon figyelembe kell venni;
17. felhív olyan intézkedések folyamatos támogatására, amelyek célja a nők és lányok társadalmi szerepvállalásának növelése, valamint a nőkkel és lányokkal szemben elkövetett erőszak és hátrányos megkülönböztetés valamennyi formája, köztük a nemi alapú erőszak megszüntetése; nyomatékosan kéri az Uniót, hogy törekedjen több régióra kiterjedő kezdeményezésekre a nők jogainak előmozdítása, védelme és érvényre juttatása érdekében;
18. felszólítja az Uniót, hogy a továbbiakban is mozdítsa elő a gyermekek jogait, különösen azáltal, hogy elősegíti egyrészt a gyermekek vízhez, megfelelő higiénés körülményekhez, egészségügyi ellátáshoz és oktatáshoz való hozzáférésének biztosítását (többek között a konfliktusövezetekben és a menekülttáborokban), másrészt a gyermekmunka, a gyermekkatonák toborzása, a szabadságtól való megfosztás, a gyermekkínzás, a gyermekkereskedelem, a gyermek-, a korai és a kényszerházasságok és a gyermekek szexuális kizsákmányolása felszámolását, valamint az embertelen gyakorlatok, például a női nemi szervek megcsonkítása beszüntetését; intézkedésekre szólít fel azon nemzetközi erőfeszítések ENSZ-en keresztüli támogatása és megerősítése érdekében, amelyek célja, hogy véget vessenek a gyermekek fegyveres konfliktusokban való bevetésének, és mérsékeljék a konfliktusok és a konfliktusok utáni helyzetek nőkre és lányokra gyakorolt hatásait; felhívja az ENSZ tagállamait, hogy tegyenek eleget a gyermek jogairól szóló, 1989-ben elfogadott egyezmény szerinti szerződéses kötelezettségeiknek és kötelezettségvállalásaiknak annak érdekében, hogy területükön valamennyi gyermek jogait biztosítsák a jogállásuktól függetlenül, elkerülve a megkülönböztetés valamennyi formáját;
19. felhívja az államokat, hogy mozdítsák elő a fogyatékossággal élő személyek jogait, beleértve egyenlő részvételüket és társadalmi befogadásukat; felhív valamennyi államot, hogy ratifikálják és hajtsák végre az ENSZ fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményét;
20. sürgeti az Uniót, hogy működjön együtt partnereivel az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek végrehajtása érdekében, beleértve olyan intézkedések meghozatalát is, melyek célja több államot ösztönözni arra, hogy fogadjanak el nemzeti cselekvési terveket és vegyenek részt az ENSZ munkacsoportok és az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala munkafolyamataiban; ismételten felszólít minden államot és az EU-t, hogy tevékenyen és építő jelleggel vegyenek részt e folyamatban egy olyan, jogi kötőerővel bíró eszköz létrehozása érdekében, amely megelőzi az emberi jogi visszaéléseket, illetve azok bekövetkezte esetén biztosítja azok kivizsgálását és a jogorvoslathoz való hozzáférést;
21. üdvözli az ENSZ menekültekről és migránsokról szóló New York-i nyilatkozatát, amelynek témája a menekültek és migránsok tömeges vándorlása, és amely egy átfogó menekültügyi keretről szóló globális megállapodás elfogadásához, valamint ahhoz a migránsokra és menekültekre vonatkozó kötelezettségvállaláshoz vezetett, hogy megmentsék életüket és felszámolják az emberkereskedelmet; emlékeztet arra, hogy a migráció kérdését további vizsgálat alá kell vetni, nem csupán európai, hanem globális szinten is; felhív a menedékkérők, menekültek, migránsok és a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő minden személy emberi jogainak megvédésére, valamint különösen a nők, gyermekek és kiszolgáltatott csoportok, közöttük a fogyatékossággal élő személyek emberi jogainak megvédésére;
22. felhív minden államot, hogy a gyermek jogairól szóló egyezmény alapján hozzanak célzott intézkedéseket a menekültek és migránsok gyermekek mindenek felett álló érdekében, és vezessenek be a gyermekvédelmi rendszerek megerősítését – többek között a szociális munkások és más szakmai csoportok képzését és a nem kormányzati szervezetekkel való együttműködést – célzó intézkedéseket;
Országonkénti prioritások
Ukrajna
23. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a folyamatban lévő orosz agresszió katasztrofális humanitárius helyzetet okozott a Donyec-medencében, és hogy az ukrán és nemzetközi humanitárius szervezetektől megtagadják a belépést a megszállt területekre; mély aggodalmát fejezi ki az országon belül lakóhelyét elhagyni kényszerült több mint 1,5 millió személy súlyos humanitárius helyzete miatt; mély aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a konfliktus körülményei között tovább folytatódik a szexuális erőszak, különösen a határvonal mentén és a Krím félszigeten; mély aggodalmát fejezi ki az emberi jogoknak az Oroszország által megszállt Krím félszigeten zajló különösen a krími tatárokkal szemben elkövetett megsértése miatt; hangsúlyozza, hogy további uniós pénzügyi támogatást kell nyújtani Ukrajnának; ismét hangot ad teljes elkötelezettségének Ukrajna nemzetközileg elismert határain belüli szuverenitása, függetlensége, egysége és területi integritása, valamint az európai integrációhoz vezető út követésére vonatkozó szabad és szuverén döntése mellett; felszólít minden felet, hogy haladéktalanul tegyenek lépéseket a megszállt Krím félszigetnek az ukrán jogrendszerbe való, politikai párbeszéd révén és a nemzetközi joggal teljes összhangban történő békés reintegrációjára; támogatja az Oroszországgal szembeni szankciók meghosszabbítását a minszki megállapodás teljes körű végrehajtásáig és mindaddig, amíg a Krím félsziget vissza nem kerül Ukrajnához; felszólítja az Európai Külügyi Szolgálatot és a Tanácsot, gyakoroljanak nagyobb nyomást az Oroszországi Föderációra annak érdekében, hogy az emberi jogok folyamatos súlyos megsértésére tekintettel tegye lehetővé az emberi jogi helyzetet megfigyelő nemzetközi szervezetek Krím félszigetre való bejutását, továbbá hozzanak létre állandó nemzetközi megfigyelői és szerződéseken alapuló mechanizmusokat; felhív továbbá a minszki megállapodás maradéktalan végrehajtására; ismételten emlékeztet arra, hogy a konfliktusban érintett valamennyi fél köteles minden megvalósítható intézkedést megtenni annak érdekében, hogy az ellenőrzése alatt álló polgári lakosságot megkímélje az ellenségeskedések hatásaitól; támogatja és bátorítja az Emberi Jogi Tanács 34. ülésén tartandó interaktív párbeszédet;
Szíria
24. a lehető leghatározottabban elítéli a szíriai rezsim erői által Oroszország és Irán támogatásával elkövetett atrocitásokat, az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog széles körű megsértését, valamint a nem állami fegyveres csoportok, különösen a népirtást is kimerítő bűncselekményekért felelős Dáis/ISIS, a Dzsabhat Fatah al-Sham/al-Núszra Front és más dzsihádista csoportok által elkövetett emberi jogi visszaéléseket és a nemzetközi humanitárius jog megsértését; hangsúlyozza, hogy a konfliktus valamennyi résztvevőjére kiterjedően továbbra is folytatni kell a vegyi fegyverek alkalmazásának kivizsgálását és ezek megsemmisítését Szíriában, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Oroszország és Kína megakadályozza az ENSZ BT vegyi fegyverek alkalmazásáról szóló új határozatának elfogadását; ismételten felszólít arra, hogy biztosítsák a humanitárius segítség teljes és akadályoztatástól mentes eljuttatását, és hogy a háborús bűnök, valamint az emberiesség elleni bűncselekmények elkövetése ne maradjon következmények nélkül, hanem elkövetőiket vonják felelősségre; támogatja azt az uniós kezdeményezést, hogy a szíriai helyzetet utalják a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elé, és felszólítja az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy tegyen lépéseket ennek érdekében; támogatja a vizsgálóbizottság megbízatását, amelynek megfelelően különleges vizsgálatot folytat majd le az Aleppóban kialakult helyzet tekintetében, és erről legkésőbb az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (EJT) márciusában tartandó 34. üléséig jelentést készít, valamint kéri, hogy e jelentést terjesszék a Közgyűlés és a Biztonsági Tanács elé;
Grúzia
25. továbbra is aggodalmát fejezi ki a véleménynyilvánítás és a média szabadságával kapcsolatban, valamint amiatt, hogy a megfigyelők nem jutnak be Abházia régióiba és a Chinvali régióba/Dél-Oszétiába, amelyek orosz megszállás alatt állnak, és ahol továbbra is széles körben megsértik az emberi jogokat; sürgeti a közvetlen személyes kapcsolatok erősítését a Tbiliszi által ellenőrzött terület és a két megszállt régió között; felhív Grúzia szuverenitásának és területi integritásának, valamint nemzetközileg elismert határai sérthetetlenségének maradéktalan tiszteletben tartására; hangsúlyozza a menekültek és az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyek állandó lakóhelyükre való biztonságos és méltóságteljes visszatérésének szükségességét; felszólítja a grúz kormányt, hogy foganatosítson megfelelő intézkedéseket az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelés során tett ajánlások nyomon követésének és végrehajtásának biztosítása céljával;
Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK)
26. mély aggodalmát fejezi ki az emberi jogok helyzetének folyamatos romlása miatt a KNDK-ban; felszólítja a KNDK kormányát, hogy teljesítse az azon emberi jogi eszközök keretében rá háruló kötelezettségeket, amelyeknek részes fele, és biztosítsa, hogy a humanitárius szervezetek, a független emberi jogi megfigyelők és az ENSZ emberi jogok észak-koreai helyzetével foglalkozó különleges előadója beléphessenek az országba, és a szükséges együttműködésben részesüljenek; felhívja a KNDK-t, hogy biztosítsa a nemzeti és nemzetközi média számára a véleménynyilvánítás szabadságát és a sajtószabadságot, valamint biztosítson állampolgárai számára cenzúramentes hozzáférést az internethez; határozottan elítéli, hogy a KNDK-ban a halálos ítéletet széles körben, rendszeresen alkalmazzák; felszólítja a KNDK kormányát, hogy hirdessen moratóriumot valamennyi kivégzésre, az első lépésként a halálbüntetés közeljövőben való végleges eltörlése felé vezető úton; követeli, hogy vonják felelősségre, állítsák a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elé és célzott szankcióknak vessék alá a KNDK-beli emberiesség elleni bűncselekmények elkövetéséért leginkább felelős személyeket; határozottan elítéli a nukleáris kísérleteket mint szükségtelen és veszélyes provokációt, mint az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatainak megsértését és mint a Koreai-félsziget és az északkelet-ázsiai régió békéjét és stabilitását veszélyeztető súlyos fenyegetést; kéri a különleges előadó megbízatásának megújítását; kéri, hogy a szakértői csoport jelentését ismertessék az ENSZ Közgyűlése és Biztonsági Tanácsa előtt; javasolja, hogy a számonkérhetőségre vonatkozóan a szakértői jelentésben megfogalmazott fő ajánlásokat foglalják bele a határozatba, így többek között a szöuli hivatal kapacitásának vizsgálati és bűnüldözési szakértelemmel való megerősítését, továbbá büntető-igazságszolgáltatási szakértő kinevezését a számonkérhetőség előmozdításának érdekében;
Mianmar/Burma
27. rendkívüli aggodalmának ad hangot azon beszámolók miatt, amelyek szerint Rakhajn állam északi részén heves összecsapásokra került sor, és sajnálatát fejezi ki a kioltott életek, a megélhetési és lakhatási lehetőségek elvesztése, valamint a mianmari fegyveres által alkalmazott aránytalan erőszak miatt; nyomatékosan felszólítja a katonai és biztonsági erőket, hogy azonnal állítsák le a rohindzsa emberek legyilkolását, zaklatását, megerőszakolását és házaik felgyújtását; követeli, hogy Mianmar kormánya és közhatóságai haladéktalanul vessenek véget a rohindzsa kisebbséggel szembeni hátrányos megkülönböztetésnek és szegregációnak; felszólít a rohindzsa nép jogainak megoltalmazására, valamint a védelem, a biztonság és az egyenlőség szavatolására Mianmar valamennyi polgára számára; üdvözli a mianmari kormány döntését, amely szerint a béke és nemzeti megbékélés ügyének kiemelt fontosságot tulajdonít; üdvözli a mianmari kormány bejelentését, amely szerint vizsgálóbizottságot állít fel a Rakhajn államban a közelmúltban elkövetett erőszakos cselekedetek kivizsgálására; hangsúlyozza, hogy a felelősöket megfelelő módon bíróság elé kell állítani, az erőszaktettek áldozatai számára pedig megfelelő jogorvoslatot kell biztosítani; felszólítja a mianmari kormányt, hogy folytassa a demokratizálódási folyamatot, és tartsa tiszteletben a jogállamiságot, a szólásszabadságot és az alapvető emberi jogokat; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy támogassák az ENSZ Mianmarral foglalkozó különleges előadójának meghosszabbított megbízatását;
o
o o
28. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az EU emberi jogi különleges képviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ Biztonsági Tanácsának, az ENSZ főtitkárának, a 71. ENSZ-közgyűlés elnökének, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa elnökének, az ENSZ emberi jogi főbiztosának és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése főtitkárának.