Plenárisülés-dokumentum
13.3.2017
ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján
az Európai Unió prioritásairól az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2017. évi ülésein
( 2017/2598(RSP) )
Barbara Lochbihler
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Az Európai Parlament állásfoglalása az Európai Unió prioritásairól az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2017. évi ülésein
( 2017/2598(RSP) )
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Egyesült Nemzetek Alapokmányára,
– tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, valamint az ahhoz kapcsolódó emberi jogi ENSZ-egyezményekre és azok fakultatív jegyzőkönyveire,
– tekintettel az ENSZ Közgyűlésének az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (EJT) létrehozásáról szóló 60/251. számú határozatára,
– tekintettel az Emberi Jogok Európai Egyezményére, az Európai Szociális Chartára és az EU Alapjogi Chartájára,
– tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának üléseiről szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel az ENSZ Közgyűlésének 71. ülésszaka kapcsán a Tanácshoz intézett, 2016. július 7-i ajánlására[1],
– tekintettel az emberi jogok megsértéséről szóló korábbi állásfoglalásaira, ideértve a 2016-os sürgősségi állásfoglalásokat Etiópiáról, Észak-Koreáról, Indiáról, Krímről, Hongkongról, Kazahsztánról, Egyiptomról, a Kongói Demokratikus Köztársaságról, Pakisztánról, Hondurasról, Nigériáról, Gambiáról, Dzsibutiról, Kambodzsáról, Tádzsikisztánról, Vietnamról, Malawiról, Bahreinről, Mianmarról, a Fülöp-szigetekről, Szomáliáról, Zimbabwéről, Ruandáról, Szudánról, Thaiföldről, Kínáról, Brazíliáról, Oroszországról, Tibetről, Irakról, Indonéziáról, a Közép-afrikai Köztársaságról, Burundiról, Nicaraguáról, Kuvaitról és Guatemaláról,
– tekintettel az emberi jogok és a demokrácia világbeli helyzetéről és az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikájáról szóló 2015. évi éves jelentésről szóló, 2016. december 17-i állásfoglalására[2],
– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkére, 3. cikkének (5) bekezdésére, valamint 18., 21., 27. és 47. cikkére,
– tekintettel az ENSZ EJT által az ENSZ-közgyűlésének készített 2015. évi éves jelentésre,
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel az emberi jogok egyetemességének előmozdítása és védelme az Európai Unió etikai és jogi vívmányainak részét képezi, és az európai egység és integritás egyik sarokköve; mivel az emberi jogok tiszteletben tartását érvényesíteni kell minden uniós szakpolitikai területen;
B. mivel az EU erősen elkötelezett a multilateralizmus és az ENSZ szervei iránt az emberi jogok előmozdítása és védelme terén;
C. mivel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (EJT) rendes ülései, a különleges előadók kijelölése, az egyetemes időszakos felülvizsgálati mechanizmus és az egyes országokban kialakult helyzetekre vagy tematikus kérdésekre vonatkozó egyedi eljárások hozzájárulnak az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság előmozdításához és tiszteletben tartásához;
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa
1. üdvözli az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Zeid Raad al-Husszein, valamint az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala (OHCHR) által végzett munkát; emlékeztet a hivatal feddhetetlenségének, függetlenségének és működésének támogatására és védelmére vonatkozó uniós kötelezettségvállalásra; üdvözli az OHCHR szerepét a nemzetközi és regionális emberi jogi mechanizmusok közötti együttműködés előmozdításában, valamint annak azonosításában, hogy miként lehet fokozni a „regionális megállapodások” szerepét az egyetemes emberi jogi normákkal kapcsolatban;
2. véleménye szerint az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (EJT) hatékonysága és hitelessége attól függ, hogy tagjai valóban elkötelezettek-e minden országban, minden személy, minden emberi jogi jogsértéssel szemben történő megvédelmezése mellett, az egyetemesség, a pártatlanság, az objektivitás, a megkülönböztetésmentesség, az építő párbeszéd és az együttműködés elveit előmozdító nemzetközi emberi jogi megállapodásokkal összhangban; rámutat annak sürgető igényére, hogy az EJT-n belül elkerüljék a viták polarizációját, és ösztönzi az építő párbeszédet;
3. felszólítja az államokat, hogy biztosítsák a lehetőséget az EJT független szakértői, a különleges előadók és az OHCHR szakértői számára az állítólagos emberi jogi jogsértések kivizsgálására, konstruktív módon járuljanak hozzá a helyzet orvoslásához, teljesítsék az emberi jogi egyezmények szerinti kötelezettségeiket, és maradéktalanul működjenek együtt az EJT különleges eljárásai során;
4. bátorít minden államot, hogy tegyen konkrét lépéseket egyrészt az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelésben megfogalmazott ajánlásokkal összefüggésben, másrészt a hiányosságok felszámolása érdekében egy végrehajtási és nyomonkövetési mechanizmus bevezetése révén, amely nemzeti cselekvési tervek és nemzeti koordinációs mechanizmusok létrehozását is magában foglalja;
5. elítéli, hogy az EJT-ben továbbra is olyan országok foglalnak helyet, amelyek bizonyítottan súlyosan és rendszeresen megsértették az emberi jogokat, úgymint Szaúd-Arábia, Kína és jelenleg Egyiptom, és ismételten kéri az uniós tagállamokat, hogy hozzák nyilvánosságra az EJT-ben leadott szavazatukat; ezzel kapcsolatban arra kéri az Uniót és a tagállamokat, hogy szavazási szokásaikban tükröződjön, hogy a jogok egyforma jelentőséggel bírnak, valamint az EJT-határozatokkal kapcsolatos szavazatukat sokkal inkább e szövegek tartalma határozza meg, ne pedig az, hogy kik a szerzők;
6. emlékeztet az ENSZ Közgyűlésének azon kötelességére, hogy az EJT tagjainak megválasztásakor vegye figyelembe, hogy a jelöltek hogyan tartják tiszteletben és mozdítják elő az emberi jogokat, a jogállamiságot és a demokráciát; üdvözli, hogy az EJT úgy határozott, hogy értékelő jelentés készítésére kéri fel tanácsadó bizottságát az emberi jogok előmozdítására és védelmére irányuló regionális és szubregionális megállapodások kialakítása terén elért előrehaladásról; felhívja az Uniót és a tagállamokat, hogy szavazási szokásaikban tükröződjön, hogy a jogok egyforma jelentőséggel bírnak, és hogy e tekintetben javítsák az uniós álláspontok összehangolását; határozottan kéri, hogy az Unió egységesen szólaljon fel, és alakítson ki közös uniós álláspontot az EJT-ben való szavazások során;
7. ismételten rámutat annak jelentőségére, hogy az Unió hitelességének javítása érdekében biztosítani kell, hogy aktívan és következetesen részt vegyen az ENSZ emberi jogi mechanizmusaiban, különösen a Harmadik Bizottságban, az ENSZ-közgyűlésben és az EJT-ben; támogatja az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ), az EU New York-i és genfi képviselete és a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az EU emberi jogi ügyekben mutatott következetessége fokozódjon az ENSZ-ben;
Tematikus prioritások
8. hangsúlyozza az emberi jogi nem kormányzati szervezetek (NGO) és az emberijog-védők jelentőségét az emberi jogok előmozdításában és védelmében; hangsúlyozza, hogy az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat védelmezni kell kifejeződésük minden vetületében, így többek között az új technológiák terén is; osztozik az EJT olyan civil szervezetek és NGO-k tagjai elleni fenyegetésekről és megtorlásokról szóló jelentések miatti aggodalmában, amelyekkel az EJT többek között a különleges eljárásai és időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelés során együttműködött;
9. súlyos aggodalmának ad hangot amiatt, hogy számos és egyre több kísérletet tesznek a civil társadalom és az emberi jogi jogvédők mozgásterének csökkentésére, többek között terrorizmusellenes törvények bevezetése révén; elítéli az emberijog-védők, a visszaélések bejelentői, valamint az újságírók és bloggerek ellen irányuló online vagy offline erőszak, zaklatás, megfélemlítés és üldözés minden formáját; felhív minden államot egy olyan biztonságos és támogató környezet kialakítására, amelyben az NGO-k, a civil társadalom, az újságírók és az emberijog-védők – különösen azok, akik a nőkkel és a gyermekekkel, a környezettel, valamint a kiszolgáltatott csoportok, például az LMBTI személyek védelmével foglalkoznak – függetlenül és zavartalanul működhetnek; ismételten felszólítja azon államokat, amelyek független emberi jogi szervezeteket célzó korlátozó törvényeket fogadtak el e törvények és az összes korlátozó intézkedés – többek között utazási tilalom és eszközök befagyasztása – felszámolására;
10. úgy véli, hogy a szabad, független és pártatlan média, amelyben a nyílt vita kulcsszerepet tölt be, a demokratikus társadalmak egyik alapvető eleme; támogatja az ENSZ-főtitkár újságírók biztonságával foglalkozó különmegbízottjának kinevezésére irányuló kérelmet; felhívja az Uniót, hogy az összes nemzetközi fórumon vesse fel az online véleménynyilvánítás szabadsága, a digitális szabadság és a szabad és nyitott internet fontosságának kérdését; felhív a digitális szakadék áthidalására és az információhoz és kommunikációhoz való korlátlan hozzáférés, valamint az internethez való cenzúramentes hozzáférés biztosítására; e tekintetben ismételten felhívja az EU-t, hogy alkalmazzon ingyenes és nyílt forráskódú szoftvereket, és hogy más szereplőket is ösztönözzön erre, mivel ezek a szoftverek biztonságosabbak és lehetővé teszi az emberi jogok nagyobb fokú tiszteletben tartását;
11. emlékeztet arra, hogy a gyülekezési és egyesülési szabadsághoz való jogot továbbra is világszerte megsértik; melegen üdvözli Maina Kiai, a békés gyülekezés és az egyesülés szabadságához fűződő jog kérdésével foglalkozó különleges ENSZ-előadó munkáját; felhívja az összes államot, hogy megfelelően vegyék figyelembe a különleges előadó jelentéseit;
12. sürgeti az összes államot a panaszkezelési és kivizsgálási mechanizmusokat létrehozó Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya fakultatív jegyzőkönyveinek és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának gyors jóváhagyására;
13. ellenez bármilyen alapú – többek között faj, bőrszín, nyelv, vallás vagy meggyőződés, nemi identitás vagy szexuális irányultság, társadalmi származás, kaszt, születés, kor vagy fogyatékosság alapján történő – hátrányos megkülönböztetést és üldözést; támogatja a vonatkozó különleges eljárásokban való uniós részvételt, ideértve a szexuális irányultságon és a nemi identitáson alapuló erőszak és megkülönböztetés elleni védelemmel foglalkozó új független szakértővel való együttműködést; felhívja az EU-t az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség előmozdításának, valamint az erőszak és a megkülönböztetés elleni küzdelem aktív folytatására;
14. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy állami és nem állami szereplők tevékenységei révén sokaknak sérül – egyénileg vagy kollektíven – a vallásszabadsághoz és a meggyőződés szabadságához való joga, ami megkülönböztetéshez, egyenlőtlenséghez és megbélyegzéshez vezet; emlékeztet a valláson vagy meggyőződésen alapuló intolerancia és megkülönböztetés elleni küzdelem szükségességére az egymással összefüggő egyéb emberi jogok, úgymint a véleménynyilvánítás szabadsága védelmének biztosítása érdekében; felhívja az EU-t, hogy lépjen fel a vallási és etnikai kisebbségek üldözés és erőszak elleni fokozottabb védelmének biztosítása, valamint vallási és etnikai kisebbségek és a nem hívők üldözésének ürügyeként szolgáló, az istenkáromlást vagy a hitehagyást bűncselekményként kezelő törvények visszavonása érdekében; felszólít a vallás és a meggyőződés szabadságának ügyével foglalkozó különleges ENSZ-előadó munkájának támogatására;
15. határozottan ösztönzi a halálbüntetéssel szembeni zéró tolerancia folyamatos uniós támogatását, és felhívja az EU-t, hogy az ENSZ-közgyűlés halálbüntetés alkalmazására vonatkozó moratóriumról szóló következő határozatával összefüggésben törekedjen a több régióra kiterjedő támogatás megerősítésére; üdvözli, hogy 2015-ben Madagaszkár, Fidzsi, Suriname és a Kongói Köztársaság a halálbüntetés eltörlése mellett döntött; elítéli, hogy számos más ország – pl. Bahrein, Kuvait, Belarusz, Banglades, India, Omán, Dél-Szudán, Indonézia és Csád – újrakezdte a kivégzéseket; elítéli továbbá, hogy beszámolók szerint különösen Kínában, Egyiptomban, Iránban, Nigériában, Pakisztánban és Szaúd-Arábiában nőtt a halálos ítéletek száma; emlékezteti ezen országok hatóságait, hogy részes államai a gyermek jogairól szóló egyezménynek, amely tiltja a halálbüntetés kiszabását a 18 évesnél fiatalabb személyek által elkövetett bűncselekmények esetében; határozottan elítéli, hogy egyre gyakrabban hoznak halálos ítéletet a kábítószerekkel kapcsolatos bűncselekmények miatt, és felszólít a halálbüntetés és a törvénytelen kivégzések megtiltására az ilyen jellegű bűncselekmények esetében; súlyos aggodalmának ad hangot a Fülöp-szigeteki Duterte elnök által az elmúlt hónapokban engedélyezett több ezer törvénytelen kivégzés miatt, valamint amiatt, hogy a Fülöp-szigeteki parlament megszavazta a halálbüntetés visszaállítását a kábítószerekkel kapcsolatos bűncselekmények esetében, miután az ország 2007-ben a régióban az elsők között tiltotta be a halálbüntetést;
16. sürgeti az Uniót, hogy szólaljon fel és álljon ki az ENSZ kínzás és egyéb kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés, tömeges kivégzések és a kábítószerekkel kapcsolatos bűncselekmények miatti kivégzések elleni tevékenysége mellett, és felhívja az EKSZ-t, hogy a párbeszéd valamennyi szintjén és az összes fórumon fokozza az EU erőfeszítéseit a törvénytelen kivégzések, a kínzás és a bántalmazás egyéb formái elleni küzdelemben, összhangban az Unió harmadik országokra irányuló, a kínzással és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmóddal vagy büntetéssel kapcsolatos politikájáról szóló iránymutatással; kéri az ENSZ kínzás elleni egyezménye és annak fakultatív jegyzőkönyve egyetemes megerősítését és hatékony végrehajtását; hangsúlyozza a kínzás megelőzése támogatásának alapvető fontosságát, többek között a fakultatív jegyzőkönyvvel összhangban kialakított nemzeti megelőző mechanizmusok megerősítésén keresztül, valamint a kínzás áldozatai rehabilitációjának folyamatos támogatását;
17. komoly aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a súlyos emberi jogi jogsértések száma világszerte továbbra sem csökken; rendületlenül támogatja a Nemzetközi Büntetőbíróságot (NBB), amely kulcsszerepet tölt be az elkövetők felelősségre vonásában és az áldozatok igazságszolgáltatáshoz való hozzásegítésében a népirtások, az emberiesség elleni bűncselekmények és a háborús bűncselekmények tekintetében a kiegészítő jelleg elvén alapulva; felhív minden felet, hogy nyújtson politikai, diplomáciai, pénzügyi és logisztikai támogatást az NBB napi működéséhez; felhívja az Uniót, hogy továbbra is erősítse az NBB munkáját; erőteljes párbeszédet és együttműködést szorgalmaz az NBB, az ENSZ és ügynökségei, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsa között; sajnálja, hogy néhány afrikai ország az NBB-ből való kilépés mellett döntött, ugyanakkor üdvözli, hogy az érintett három országból kettő visszavonta ezt a határozatot, és felhívja a fennmaradó országot döntése újragondolására; felszólítja az ENSZ összes tagállamát, hogy a Római Statútum és a kampalai módosítások megerősítésével mielőbb csatlakozzanak az NBB-hez;
18. úgy véli, hogy az államoknak mindent el kell követniük a büntetlenség elleni fellépés érdekében, és – többek között az egyetemes joghatóságra vonatkozó nemzeti szintű rendelkezések elfogadása és az egyetemes joghatóság gyakorlása révén – biztosítaniuk kell hogy a nemzetközi bűncselekmények és a súlyos emberi jogi visszaélések elkövetői számára ne legyenek biztonságos menedékek;
19. elítéli, hogy széles körben nem tartják tiszteletben a nemzetközi humanitárius jogot, és mélységes aggodalmának ad hangot amiatt, hogy világszerte növekszik a fegyveres konfliktusokban a polgári veszteségek, valamint a kórházak, iskolák, humanitárius konvojok és egyéb polgári célpontok elleni halálos támadások aránya; ragaszkodik ahhoz, hogy ezeket a jogsértéseket kellően vegyék figyelembe az EJT országspecifikus fellépéseiben és az egyetemes időszakos felülvizsgálati mechanizmus keretében megvalósuló felülvizsgálatok során;
20. súlyos aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy a nemzetközi jogi kereten kívül használnak pilóta nélküli felfegyverzett légi járműveket; felhívja az Uniót és tagállamait, hogy segítsék elő egy, a pilóta nélküli felfegyverzett légi járművek használatára vonatkozó nemzetközi keret kidolgozását, amely tiszteletben tartja az emberi jogokat és a nemzetközi humanitárius jogot, és amelynek olyan kérdéseket kell kezelnie, mint a jogi keret, az arányosság, a felelősségre vonhatóság, a polgári személyek védelme és az átláthatóság; ismételten felszólítja az Uniót és tagállamait, hogy foglalják bele a pilóta nélküli felfegyverzett légi járműveket és a teljesen önműködő fegyvereket a vonatkozó európai és nemzetközi leszerelési és fegyverellenőrzési mechanizmusokba, és nyomatékosan kéri a tagállamokat, hogy vállaljanak szerepet ezekben az ellenőrzési mechanizmusokban, és erősítsék meg azokat;
21. a lehető leghatározottabban elítéli a civil lakosság – különösen a nők és gyermekek – ellen olyan terrorista és félkatonai szervezetek által elkövetett súlyos emberjogi jogsértéseket, mint az ISIS/Dáis és a Boko Haram; elítéli a kulturális örökség pusztításának gyakoriságát és mértékét, és támogatást sürget az ENSZ különböző fórumain tett megfelelő fellépésekhez;
22. sürgeti az Uniót, hogy ösztönözze valamennyi államot, hogy az emberi jogokat helyezzék fejlesztési politikáik középpontjába és hajtsák végre az ENSZ fejlődéshez való jogról szóló 1986-os nyilatkozatát; üdvözli, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa nemrégiben a fejlődéshez való joggal foglalkozó különleges előadót nevezett ki, akinek megbízatása kiterjed arra, hogy hozzájáruljon a fejlődéshez való jog előmozdításához, védelméhez és érvényesítéséhez a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend és más nemzetközi fejlesztési együttműködési megállapodások keretében; felhívja a figyelmet arra, hogy a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend valamennyi céljának és célszámának teljesítése során a mindenkit megillető emberi jogokat átfogó módon figyelembe kell venni; üdvözli
az élelemhez való jog kérdésével megbízott különleges előadó legutóbbi jelentését, amely többek között megvizsgálja a növényvédő szerek emberi jogokra gyakorolt hatásait, és elfogadja a jelentésben foglalt ajánlásokat;
23. sürgeti az Uniót, hogy a továbbiakban is segítse elő a férfiak és nők közötti egyenlőséget, és tevékenységeiben és programjaiban aktívan támogassa az ENSZ nőügyi szervezetének (UN Women) munkáját és a nemek közötti egyenlőség érvényesítésével foglalkozó kezdeményezéseket; szorgalmazza azon intézkedések további támogatását, melyek célja a nők és lányok társadalmi szerepvállalásának növelése, valamint a nőkkel és lányokkal szembeni erőszak és hátrányos megkülönböztetés valamennyi formájának, köztük a nemi alapú erőszaknak a megszüntetése; nyomatékosan kéri az Uniót, hogy indítson több régióra kiterjedő kezdeményezéseket a nők jogainak előmozdítására, védelmére és tiszteletben tartására, valamint a Pekingi Cselekvési Platform és a nemzetközi népesedési és fejlesztési konferencia cselekvési programjának teljes körű és eredményes végrehajtására, és hogy ezzel összefüggésben maradjon továbbra is elkötelezett a családtervezéshez, az anyák egészségéhez, a fogamzásgátlókhoz és a biztonságos abortuszhoz való könnyű és akadálymentes hozzáférés előmozdítása, valamint a szexuális és reproduktív jogok teljes skálája iránt;
24. emlékeztet az EU azon kötelezettségvállalására, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa mérföldkőnek számító, a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló 1325 (2000) és 1820 (2008) számú határozataival összhangban elősegítse az emberi jogok és a nemi szempontok érvényesítését; felhívja az Uniót, hogy nemzetközi szinten támogassa a nők konfliktusmegelőzésbe és -megoldásba, békefenntartó műveletekbe, humanitárius segítségnyújtásba, konfliktus utáni újjáépítésbe és fenntartható megbékélésbe való bevonása többletértékének elismerését;
25. sürgeti az Uniót, hogy a továbbiakban is mozdítsa elő a gyermekek jogait, különösen a gyermekek vízhez, megfelelő higiénés körülményekhez, egészségügyi ellátáshoz és oktatáshoz való hozzáférésének biztosítása elősegítésével a konfliktusövezetekben és menekülttáborokban is, valamint a gyermekmunka, a gyermekkatonák toborzása, a szabadságtól való megfosztás, a gyermekkínzás, a gyermekkereskedelem, a gyermek-, a korai és kényszerházasság, a gyermekek szexuális kizsákmányolásának, valamint olyan káros gyakorlatok felszámolásával, mint a női nemi szervek megcsonkítása; intézkedéseket szorgalmaz a nemzetközi erőfeszítések ENSZ-en keresztüli támogatására és megerősítésére, amelyek célja, hogy véget vessenek a gyermekek fegyveres konfliktusokban való felhasználásának, és hatékonyabban kezeljék a konfliktusok és a konfliktusok utáni helyzetek nőkre és lányokra gyakorolt hatásait; sürgeti az ENSZ tagállamait, hogy tegyenek eleget a gyermekek jogairól szóló, 1989-ben elfogadott egyezmény szerinti szerződéses kötelezettségeiknek és kötelezettségvállalásaiknak annak érdekében, hogy területükön biztosíthassák valamennyi gyermek jogait függetlenül jogállásuktól és a hátrányos megkülönböztetés minden formája nélkül; felszólítja az Egyesült Államokat, hogy a világ egyetlen országaként, amely nem ratifikálta a gyermekek jogairól szóló egyezményt, sürgősen csatlakozzon az egyezményhez;
26. sürgeti az államokat, hogy mozdítsák elő a fogyatékossággal élő személyek jogait, beleértve egyenlő részvételüket és társadalmi befogadásukat; sürgeti valamennyi államot, hogy ratifikálja és hajtsa végre az ENSZ fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményét;
27. sürgeti az Uniót, hogy működjön együtt partnereivel az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek végrehajtása érdekében, beleértve intézkedések meghozatalát, melyek célja több államot ösztönözni arra, hogy fogadjanak el nemzeti cselekvési terveket és vegyenek részt az ENSZ munkacsoportok és az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala munkafolyamataiban; üdvözli az Unió és több tagállama részvételét a 2016. októberében megrendezett kormányközi munkacsoport ülésén, amely megvitatta a vállalkozások emberi jogi felelősségéről szóló kötelező ENSZ-szerződés elemeit; üdvözli a kormányközi munkacsoport elnök-előadójának jelentését, amely az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa soron következő ülésén kerül előterjesztésre; ismételten felhívja az Uniót és tagállamait, hogy konstruktív módon vegyenek részt a kormányközi munkacsoport 2017. októberi ülésén, és aktívan járuljanak hozzá az alapvető elemekkel kapcsolatos vitákhoz, beleértve a javasolt ENSZ-szerződés kereskedelmi megállapodásokkal, az emberi jogi átvilágítással, az érvényesítéssel és a jogorvoslathoz való hozzáféréssel kapcsolatos viszonyát, valamint a vállalatok szerepét a szerződés elkészítésében;
28. felszólítja az Uniót, hogy az ENSZ fórumain vesse fel – többek között a vállalatok – nagyarányú földszerzésének, illetve a birtokjogot védelmezőkkel és környezetvédelmi aktivistákkal szembeni bánásmód problémáját, akik ellen gyakorta megtorló intézkedéseket, többek között fenyegetéseket, zaklatást, önkényes letartóztatásokat, támadásokat és gyilkosságokat alkalmaznak;
29. üdvözli az ENSZ menekültekről és migránsokról szóló New York-i nyilatkozatát, amelynek témája a menekültek és migránsok tömeges vándorlása, és amely egy átfogó menekültügyi keretről szóló globális megállapodás elfogadásához, valamint ahhoz a migránsokra és menekültekre vonatkozó kötelezettségvállaláshoz vezetett, hogy megmentsék életüket, kielégítsék különleges szükségleteiket, fellépjenek a rasszizmus és az idegengyűlölet, valamint az emberkereskedelem ellen, biztosítsák a törvény előtti egyenlőséget és védelmet, továbbá biztosítsák a nemzeti fejlesztési tervekbe való bevonásukat; felhívja az összes érintett felet, hogy biztosítsák a politikai szerepvállalást, a finanszírozást és a szolidaritást célzó konkrét fellépéseket a New York-i nyilatkozat támogatásra érdekében, és emlékeztet rá, hogy a migráció kérdését továbbra is globális szinten, és nem csupán európai szinten kell szemlélni; felhívja az Uniót és tagállamait, hogy vállaljanak vezető szerepet e nemzetközi erőfeszítésekben, és mindenekelőtt tegyenek eleget a nemzetközi jog értelmében rájuk háruló kötelezettségek szerinti vállalásaiknak, miszerint megvédik a menedékkérők, a menekültek, a migránsok és a lakóhelyüket elhagyni kényszerülők, különösen a nők, gyermekek és kiszolgáltatott csoportok – többek között a fogyatékossággal élő személyek – jogait; figyelmeztet arra, hogy ha az Unió és tagállamai elsősorban a határellenőrzésre és a siralmas emberi jogi helyzetű harmadik országokba való visszatérésre helyezik a hangsúlyt, azzal ezen alapelveket veszélyeztethetik, veszélybe sodorva saját hitelességüket a nemzetközi emberi jogi fórumokon, különösen az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában;
30. emlékeztet rá, hogy a migránsok visszaküldésére csak a migránsok jogainak teljes tiszteletben tartása mellett és csak abban az esetben kerülhet sor, ha jogaik védelme biztosítva van a hazájukban; felszólítja a kormányokat, hogy vessenek véget a migránsok, köztük a kiskorúak önkényes letartóztatásának és fogva tartásának; sürgeti az államokat, hogy hozzanak a menekült és bevándorló gyermekek legjobb érdekeit szolgáló, a gyermekek jogairól szóló egyezményen alapuló konkrét intézkedéseket, és vezessenek be intézkedéseket a gyermekvédelmi rendszerek erősítésére, beleértve szociális munkások és más szakembercsoportok képzését és a nem kormányzati szervekkel való együttműködést; ismételten sürgeti valamennyi államot, beleértve az uniós tagállamokat, hogy ratifikálják és hajtsák végre a migráns munkavállalók és családtagjaik jogairól szóló nemzetközi egyezményt;
31. üdvözli az emberi jogokkal és a környezettel foglalkozó ENSZ-különmegbízott munkáját; súlyos aggodalommal hangsúlyozza, hogy a biológiai sokféleség csökkenése veszélybe sodorja több emberi jog – köztük az élethez, az egészséghez és a vízhez való jog – érvényesítését, és az elsősorban a legkiszolgáltatottabb csoportokat, köztük az őslakos népeket sújtja; kéri az Uniót, hogy támogassa az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa e téren megvalósuló további fellépéseit, mivel ezek létfontosságúak az emberiség jövője szempontjából;
32. ismételten hangot ad aggodalmának különböző nagyszabású sportesemények megrendezésének kedvezőtlen emberi jogi helyzetű országoknak történő odaítélése és az emberi jogok ilyen események nyomán történő megsértése miatt, beleértve az érintett lakossággal történő egyeztetés vagy kártérítés nélküli kényszerkilakoltatásokat, kiszolgáltatott csoportok – például gyermekek és migráns munkavállalók – kizsákmányolását és az ilyen jogsértéseket elítélő civil társadalmi szervezetek elhallgattatását; sürgeti az Uniót és tagállamait, hogy a nagyszabású sporteseményekhez kapcsolódó valamennyi emberi jogi visszaélés megakadályozásával, figyelemmel kísérésével és orvoslásával kapcsolatos védelmei mechanizmusok létrehozása érdekében az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában álljanak ki a sporttal és az emberi jogokkal kapcsolatos, több régiót érintő kezdeményezés mellett;
33. hangsúlyozza az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikkének és az Unió külső tevékenységeire vonatkozó általános rendelkezéseknek megfelelően az emberi jogok egyetemessége és oszthatatlansága előmozdításának fontosságát;
34. hangsúlyozza a jogokon alapuló megközelítés bevezetését és az emberi jogok tiszteletben tartásának valamennyi uniós politikába történő beemelését, beleértve a kereskedelmi, beruházási, közszolgáltatási, fejlesztési együttműködési és migrációs, valamint közös biztonság- és védelempolitikáját;
35. emlékeztet arra, hogy az emberi jogok területén a belső és külső következetesség alapvetően fontos a harmadik országokkal fenntartott kapcsolatok terén folytatott uniós emberi jogi politika hitelességéhez, és kéri az Uniót, hogy tegyen eleget erre vonatkozó kötelezettségvállalásainak;
Országonkénti prioritások
Belarus
36. kifejezi mélységes aggodalmát a véleménynyilvánítási szabadság, az egyesülési szabadság és a békés gyülekezés folytatódó korlátozásai miatt Fehéroroszországban; elítéli a független és ellenzéki újságírók, valamint az emberi jogi aktivisták zaklatását és fogva tartását; elítéli a halálbüntetés folytatódó alkalmazását; felszólít arra, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 35. ülésén újítsák meg az ENSZ fehéroroszországi emberi jogok helyzetével foglalkozó különleges megbízottjának mandátumát, és felszólítja a fehérorosz kormányt, hogy teljes mértékben működjön együtt a különleges megbízottal, és vállalja az emberi jogok védelmének hosszú ideje esedékes reformjait, beleértve a különleges megbízott által tett ajánlások és egyéb emberi jogi mechanizmusok végrehajtását;
Burundi
37. rendkívül aggasztónak találja a Burundiban kialakult biztonsági és politikai helyzet romlását; elítéli az országban 2015 óta tartó erőszakot, amely emberek halálához, megkínzásához, a nők elleni erőszakhoz, többek között kollektív nemi erőszakhoz, zaklatásokhoz és több ezer ember bebörtönzéséhez, burundiak százezreinek kényszerű lakóhelyelhagyásához, továbbá a sajtószabadság és a véleménynyilvánítási szabadság megsértéséhez vezetett; elítéli az ilyen cselekmények széles körű büntetlenségét; támogatja az Európai Unió Tanácsának azon határozatát, amelyet a Cotonoui Megállapodás 96. cikke értelmében indított tárgyalások kudarcát követően hozott, és amely felfüggeszti a burundi kormányzatnak nyújtott közvetlen pénzügyi támogatást, ideértve a költségvetési támogatást is, ugyanakkor közvetlen csatornákon keresztül fenntartja a lakosság támogatását és a humanitárius segítségnyújtást; teljes mértékben támogatja egy Burundival foglalkozó vizsgálóbizottság létrehozását az országban bekövetkezett emberi jogi jogsértések és visszaélések állítólagos elkövetőinek azonosítása céljából a teljes elszámoltathatóság biztosítása érdekében; felhívja az Uniót és tagállamait, hogy támogassanak egy olyan, Burundiról szóló közös nyilatkozatot, amely megkérdőjelezi az ország ENSZ Emberi Jogi Tanácsában betöltött tagságát, amennyiben nem kezd teljes körű együttműködést a vizsgálóbizottsággal, illetve a Tanáccsal és annak mechanizmusaival, nem folytat építő jellegű együttműködést a vizsgálóbizottsággal és nem foglalkozik az emberi jogokat érintő súlyos aggályokkal; sürgeti a burundi hatóságokat, hogy vizsgálják felül a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kivonulásról szóló döntésüket;
Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK)
38. súlyos aggodalmát fejezi ki a KNDK-beli emberi jogi helyzet folyamatos romlása miatt; nemzetközi vizsgálatot sürget Kim Dzsongun féltestvére, Kim Dzsongnam halálának körülményeivel kapcsolatban, akit állítólag a nemzetközileg betiltott egyik legerősebb halálos idegméreggel, a VX-szel öltek meg 2017. február 13-án a Kuala Lumpur-i repülőtéren; felszólítja a KNDK kormányát, hogy teljesítse az azon emberi jogi eszközök keretében rá háruló kötelezettségeket, amelyeknek részes fele, és biztosítsa, hogy a humanitárius szervezetek, a független emberi jogi megfigyelők és az ENSZ emberi jogok észak-koreai helyzetével foglalkozó különleges előadója beléphessenek az országba, és a szükséges együttműködésben részesüljenek; felhívja a KNDK-t, hogy tegye lehetővé a nemzeti és nemzetközi média számára a szabad véleménynyilvánítást és a sajtószabadságot, valamint biztosítsa polgárai számára az internethez való cenzúramentes hozzáférést; határozottan elítéli, hogy a KNDK-ban a halálos ítéletet széles körben, rendszeresen alkalmazzák; felszólítja a KNDK kormányát, hogy a halálbüntetés közeljövőben való végleges eltörlése felé vezető úton tett első lépésként hirdessen moratóriumot valamennyi kivégzésre; követeli, hogy vonják felelősségre, állítsák a Nemzetközi Büntetőbíróság elé és célzott szankcióknak vessék alá a KNDK-beli emberiesség elleni bűncselekmények elkövetéséért felelős személyeket; határozottan elítéli a nukleáris kísérleteket mint szükségtelen és veszélyes provokációt, mint az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatainak megsértését és mint a Koreai-félsziget és az északkelet-ázsiai régió békéje és stabilitása elleni komoly fenyegetést; kéri a különleges előadó megbízatásának megújítását; kéri, hogy a szakértői csoport jelentését ismertessék az ENSZ Közgyűlése és Biztonsági Tanácsa előtt; javasolja, hogy a szakértői jelentésben foglalt, az elszámoltathatóságra vonatkozóan megfogalmazott főbb ajánlásokat foglalják bele a határozatba, így többek között a szöuli hivatal kapacitásának vizsgálati és bűnüldözési szakértelemmel való megerősítését, továbbá egy büntetőjogi szakértő kinevezését az elszámoltathatóság előmozdításának érdekében;
Kongói Demokratikus Köztársaság
39. elítéli az emberi jogok Kongói Demokratikus Köztársaságban (KDK) történt megsértésének eseteit, amelyeket a biztonsági erők teljes büntetlenség mellett követnek el, és felszólít az elkövetők felelősségre vonására; felhívja a Tanácsot, hogy a Cotonoui Megállapodásban foglaltaknak megfelelően további erőszak esetén vegye fontolóra a meglévő korlátozó intézkedések, például az uniós célzott szankciók kiterjesztését – ideértve az utazási tilalmat és a vagyoni eszközök befagyasztását – azokra nézve, akik felelősek az erőszakos cselekményekért és a KDK demokratikus folyamatának veszélyeztetéséért; sürgeti a KDK hatóságait, hogy hajtsák végre a 2016 decemberében megkötött megállapodást, és a nemzetközi szereplők támogatásával tartsanak választásokat 2017 decemberéig; emlékeztet arra, hogy a Nagy-tavak térségének stabilitása rendkívül aggasztó, különös tekintettel a KDK keleti részének emberi jogi helyzetére, beleértve a nemi alapú erőszak problémáját; sürgeti az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát, hogy folytassa a KDK ellenőrzését mindaddig, amíg a választásokat meg nem tartják, és be nem következik a demokratikus átmenet, valamint arra ösztönzi a főbiztos hivatalát, hogy adott esetben tájékoztassa a Tanácsot a KDK-beli helyzetről, és szükség esetén lépjen fel határozottabban;
Egyiptom
40. súlyos aggodalmának ad hangot amiatt, hogy Egyiptomban tovább romlik az emberi jogok helyzete, amire példa a civil társadalom megnyilvánulási lehetőséginek drámai beszüntetése, az emberijog-védőkkel – és különösen a női emberijog-védőkkel – és az eltérő véleményűekkel szembeni kíméletlen leszámolás, valamint a véleménynyilvánítás szabadságának hiánya; aggodalmának ad hangot amiatt is, hogy az egyiptomi parlament 2016-ban olyan drákói törvényt fogadott el a nem kormányzati szervezetekkel kapcsolatosan, amely súlyosan sérti az egyesülési szabadság alkotmányban garantált jogát, valamint Egyiptom számos nemzetközi jogi kötelezettségvállalását e jog tiszteletben tartására; hangsúlyozza, hogy Egyiptom kormányának mihamarabb foglalkoznia kell a kínzás, az erőszakos eltüntetések és a fogva tartás során bekövetkezett halálesetek elterjedt jelenségeivel; felszólítja az Uniót, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsánál kezdeményezze egy országspecifikus határozat elfogadását;
Grúzia régiói, Abházia és Dél-Oszétia (Chinvali régió)
41. továbbra is aggodalmát fejezi ki a véleménynyilvánítás és a média szabadságával kapcsolatban, valamint amiatt, hogy nem lehet bejutni Abházia megszállt területeire és a Chinvali régióba/Dél-Oszétiába, ahol továbbra is széles körben megsértik az emberi jogokat; sürgeti a közvetlen személyes kapcsolatok erősítését a Tbiliszi által ellenőrzött terület és a két megszállt régió között; felhív Grúzia szuverenitásának és területi integritásának, valamint nemzetközileg elismert határai sérthetetlenségének maradéktalan tiszteletben tartására; hangsúlyozza a menekültek és az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyek állandó lakóhelyükre való biztonságos és méltóságteljes visszatérésének szükségességét; felszólítja a grúz kormányt, hogy tegyen megfelelő intézkedéseket az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelés során tett ajánlások nyomon követésének és végrehajtásának biztosítása céljával;
Irán
42. felszólítja Iránt, hogy teljes mértékben működjön együtt az ENSZ összes emberi jogi mechanizmusával, és tegyen lépéseket az ezzel kapcsolatban megfogalmazott ajánlások végrehajtása érdekében – az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelést is ide számítva –, lehetővé téve a nemzetközi emberi jogi szervezetek számára feladatuk teljesítését; felszólítja az iráni kormányt, hogy foglalkozzon azokkal a súlyos aggályokkal, amelyekre az ENSZ különleges előadójának és az ENSZ főtitkárának az iráni emberi jogi helyzettel kapcsolatos jelentései rámutatnak, valamint azon intézkedések meghozatalával, amelyek az ENSZ-közgyűlés határozataiban szerepelnek; aggodalommal veszi tudomásul, hogy a világon Iránban a legmagasabb a halálbüntetés miatti kivégzések egy főre eső száma; felszólítja Iránt, hogy hirdessen moratóriumot a halálbüntetés tekintetében; szorgalmazza valamennyi politikai fogoly szabadon bocsátását;
Mianmar/Burma
43. rendkívüli aggodalmának ad hangot azon jelentések miatt, melyek szerint Rakhajn állam északi részén erőszakos összecsapásokra került sor, és sajnálatát fejezi ki a kioltott életek, a megélhetési és lakhatási lehetőségek elvesztése, valamint a mianmari/burmai fegyveres erők által használt aránytalan erőszak miatt, melyek az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala szerint emberiesség elleni bűncselekményeknek tekinthetők; nyomatékosan felszólítja a katonai és biztonsági erőket, hogy azonnal állítsák le a rohindzsák legyilkolását, zaklatását, megerőszakolását és házaik felgyújtását; követeli, hogy Mianmar/Burma kormánya és polgári hatóságai haladéktalanul vessenek véget a rohindzsa kisebbséggel szembeni hátrányos megkülönböztetésnek és szegregációnak; felszólít a rohindzsa nép jogainak megvédésére, valamint a védelem, a biztonság és az egyenlőség szavatolására Mianmar/Burma valamennyi polgára számára; üdvözli Mianmar/Burma kormányának döntését, amely szerint a béke és nemzeti megbékélés ügyének kiemelt fontosságot tulajdonít; üdvözli a mianmari/burmai kormány bejelentését, amely szerint vizsgálóbizottságot állít fel a Rakhajn államban a közelmúltban elkövetett erőszakos cselekedetek kivizsgálására; hangsúlyozza, hogy a felelősök bíróság elé állítása, valamint az erőszaktettek áldozatai számára megfelelő jogorvoslat biztosítása érdekében megfelelő lépéseket kell tenni; felszólítja a mianmari/burmai kormányt, hogy folytassa a demokratizálódási folyamatot, és tartsa tiszteletben a jogállamiságot, a szólásszabadságot és az alapvető emberi jogokat; felszólítja az Uniót és tagállamait, hogy támogassák az ENSZ Mianmarral/Burmával foglalkozó különleges előadójának meghosszabbított megbízatását;
A megszállt palesztin területek
44. felszólítja az Uniót és tagállamait, hogy az Emberi Jogi Tanácsban a megszállt palesztin területekkel kapcsolatban folytatott vitáikban és elfogadott határozataikban adjanak hangot csalódásuknak azzal kapcsolatban, hogy nem sikerült végrehajtani az ENSZ emberi jogi szervei – például a 2014-es gázai konfliktussal foglalkozó ENSZ-vizsgálóbizottság – korábbi ajánlásait, hogy kevés előrelépés történt a nemzetközi jog valamennyi fél általi megsértésére vonatkozó állítások kivizsgálásában, valamint hogy számos jogi, eljárási és gyakorlati akadály állja útját az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésnek és a jóvátételnek; sürgeti az Uniót, hogy ismét vegye ki a részét az Emberi Jogi Tanács 7. napirendi pontjából, és szavazzon az elszámoltathatósággal foglalkozó határozatok mellett, ideértve az ENSZ emberi jogi főbiztosának átfogó jelentését és az abban javasolt nyomon követési intézkedéseket támogató határozatot is; felszólítja az Uniót, hogy ítélje el az izraeli–palesztin konfliktusban az elszámoltathatóság és a nemzetközi jog tiszteletben tartása mellett kiálló emberijog-védőkre irányuló megfélemlítést és fenyegetéseket, és mindkét oldalon utasítsa el a nem kormányzati szervezetekre hatással lévő egyéb korlátozó gyakorlatokat és jogszabályokat; felszólítja az Uniót, hogy támogassa az Emberi Jogi Tanács által a betelepítések kérdéséről elfogadandó határozatokat, valamint az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala által évente közreadott kiadványt, amely a nemzetközi jog megsértésében érintett vállalatok adatbázisát tartalmazza;
Szaúd-Arábia
45. ismételten felhívja a figyelmet arra az aggályra, hogy az országban módszeresen megsértik az emberi jogokat, többek között elnyomják az emberi jogok védelmezőit, megsértik a vallás vagy meggyőződés szabadságát és a nők jogait; elítéli, hogy Szaúd-Arábiában riasztóan magas a halálbüntetést – és azon belül a tömeges kivégzéseket – elrendelő ítéletek száma, és felhívja Szaúd-Arábiát, hogy hirdessen moratóriumot a halálbüntetés tekintetében; sürgeti a szaúd-arábiai hatóságokat, hogy engedjék szabadon a meggyőződésük miatt bebörtönzött valamennyi személyt, többek között a 2015. évi Szaharov-díjas Ráif Badavit; felszólítja az Uniót, hogy szorosan kövesse figyelemmel ezt a konkrét esetet; megismétli, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának tagjait azok közül az államok közül kell kiválasztani, amelyek tiszteletben tartják az emberi jogokat, a jogállamiságot és a demokráciát; felszólítja a szaúdi hatóságokat, hogy teljes mértékben működjenek együtt az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának különleges eljárásaival, valamint az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatalával; felszólítja az Uniót, hogy ajánlja fel támogatását a szaúd-arábiai emberi jogi helyzetért felelős különleges képviselő tisztségének létrehozásához;
Dél-Szudán
46. felszólítja valamennyi dél-szudáni felet, hogy tartózkodjon emberi jogok megsértésétől és nemzetközi humanitárius jog megsértésétől, azoktól is, amelyek nemzetközi jog szerinti bűncselekménynek számítanak, mint például a bírósági eljárás nélküli kivégzésektől, az etnikai alapú erőszaktól, a konfliktusokkal összefüggő szexuális erőszaktól, az erőszakos közösülést is beleértve, valamint a nemi alapú erőszaktól, a gyermekek toborzásától és bevetésétől, az erőszakos eltüntetésektől, valamint az önkényes letartóztatásoktól és fogva tartástól; megjegyzi, hogy a dél-szudáni kormány 2016. március 16-án aláírta az ütemtervre vonatkozó megállapodást, és ezután egyértelművé tette, hogy kötelezettséget vállal arra, hogy más feleket is bevon a nemzeti párbeszédbe, és hogy folyamatosan tiszteletben tart minden olyan döntést, amelyet az ellenzék aláírói és a 7+7 mechanizmus, a nemzeti párbeszéd irányítóbizottsága közreműködésével sikerül elérni; ragaszkodik ahhoz, hogy minden fél tartsa tiszteletben az általa vállalt kötelezettségeket, és folyamatos párbeszédre szólít fel a végleges fegyvernyugvás elérése érdekében; felszólítja az Uniót és tagállamait, hogy továbbra is elkötelezetten támogassák az Afrikai Unió azon erőfeszítéseit, amelyek célja a béke megteremtése Dél-Szudán és népe számára a belülről megreformált demokráciára történő áttérés során; tudomásul veszi, hogy az ENSZ bejelentése szerint az ország egyes részein éhínség tombol; felszólítja az Uniót és tagállamait, hogy újítsák meg a dél-szudáni emberi jogi bizottság mandátumát, valamint erősítsék meg az emberi jogok megsértésének kivizsgálása és a nemi erőszak feltérképezése terén betöltött szerepét; támogatja ajánlásainak egy jelentésben való összegzését, amely továbbításra kerül az ENSZ Közgyűlésének és Biztonsági Tanácsának;
Szíria
47. a lehető leghatározottabban elítéli az Aszad-rezsim erői által Oroszország és Irán támogatásával elkövetett atrocitásokat és az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog széles körű megsértését, valamint a nem állami fegyveres csoportok, különösen a népirtást is magukba foglaló bűncselekményekért felelős ISIS/Dáis, a Dzsabhat Fatah as-Sham és más dzsihadista csoportok által elkövetett emberi jogi visszaéléseket és a nemzetközi humanitárius jog megsértését; kitart amellett, hogy a konfliktus valamennyi résztvevőjére kiterjedően továbbra is folytatni kell a vegyi fegyverek alkalmazásának kivizsgálását és ezek megsemmisítését Szíriában, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Oroszország és Kína megakadályozza az ENSZ BT vegyi fegyverek alkalmazásáról szóló új határozatának elfogadását; ismételten felszólít arra, hogy biztosítsák a humanitárius segítség teljes és akadályoztatástól mentes eljuttatását, és hogy a háborús bűnök, valamint az emberiesség elleni bűncselekmények elkövetőit vonják felelősségre; támogatja azt az uniós kezdeményezést, hogy a szíriai helyzetet utalják a Nemzetközi Büntetőbíróság elé, és felszólítja a Biztonsági Tanácsot, hogy tegyen lépéseket ennek érdekében; támogatja a vizsgálóbizottság munkájának folytatását, a Szíriára vonatkozó nemzetközi, pártatlan és független mechanizmus létrehozását, valamint a vizsgálóbizottság arra irányuló megbízatását, hogy különleges vizsgálatot folytasson le az aleppói helyzet tekintetében, és erről legkésőbb az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2017 márciusában tartandó 34. üléséig jelentést készítsen, valamint kéri, hogy e jelentést terjesszék a Közgyűlés és a Biztonsági Tanács elé;
Ukrajna
48. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a folyamatban lévő orosz agresszió katasztrofális humanitárius helyzetet okozott a Donyec-medencében, és hogy az ukrán és nemzetközi humanitárius szervezetektől megtagadják a belépést a megszállt területekre; mély aggodalmát fejezi ki az országon belül lakóhelyét elhagyni kényszerült több mint 1,5 millió személy súlyos humanitárius helyzete miatt; mély aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a konfliktus körülményei között tovább folytatódik a szexuális erőszak; mély aggodalmát fejezi ki az emberi jogok megsértése miatt az Oroszország által megszállt Krím félszigeten, különösen a krími tatárokkal szemben; hangsúlyozza, hogy további uniós támogatást kell nyújtani Ukrajnának; ismét hangot ad teljes elkötelezettségének Ukrajna nemzetközileg elismert határain belüli szuverenitása, függetlensége, egysége és területi integritása, valamint az európai integrációhoz vezető út követésére vonatkozó szabad és szuverén döntése mellett; felszólít minden felet, hogy haladéktalanul tegyenek lépéseket a megszállt Krím félszigetnek az ukrán jogrendszerbe való, politikai párbeszéd révén és a nemzetközi joggal teljes összhangban történő békés reintegrációjára; támogatja az Oroszországgal szembeni szankciók meghosszabbítását a minszki megállapodás teljes körű végrehajtásáig és mindaddig, amíg a Krím félsziget vissza nem kerül Ukrajnához; felszólítja az EKSZ-t és a Tanácsot, hogy az alapvető szabadságok és emberi jogok folyamatos súlyos megsértésére való tekintettel, valamint állandó nemzetközi megfigyelői és szerződéseken alapuló mechanizmusok létrehozása érdekében gyakoroljanak nagyobb nyomást az Oroszországi Föderációra, hogy az tegye lehetővé az emberi jogi helyzetet megfigyelő nemzetközi szervezetek Krím félszigetre való bejutását; felszólít továbbá a minszki megállapodás maradéktalan végrehajtására; ismételten emlékeztet arra, hogy a konfliktusban érintett valamennyi fél köteles minden megvalósítható intézkedést megtenni annak érdekében, hogy az ellenőrzése alatt álló polgári lakosságot megkímélje az ellenségeskedések hatásaitól; támogatja és bátorítja az Emberi Jogi Tanács 34. ülésén tartandó interaktív párbeszédet;
Jemen
49. rendkívüli aggodalmának ad hangot amiatt, hogy Jemenben katasztrofális az emberi jogi helyzet, és külön felhívja a figyelmet Szaúd-Arábia ezzel kapcsolatos felelősségére; elítéli a civilek ellen irányuló erőszakot, valamint azt, hogy a civilek tűrhetetlen helyzetbe kerülnek a harcoló felek között, amelyek megsértik a nemzetközi humanitárius jogot és a nemzetközi emberi jogokat; hangsúlyozza, hogy a nemzetközi emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog szigorúan tiltja a gyermekek toborzását és fegyveres konfliktusban történő alkalmazását, és hogy a tizenöt év alatti gyermekek toborzása háborús bűncselekménynek számíthat; felszólít minden felet arra, hogy azonnal engedjék szabadon ezeket a gyermekeket; az összes részes felet ösztönzi a feszültségek enyhítésére, valamint azonnali és stabil tűzszünet bevezetésére, amely a konfliktus politikai, inkluzív és tárgyalásos úton elérendő megoldásához vezet; ebben az összefüggésben teljes mértékben támogatja Iszmáíl vild Sejk Ahmed, az ENSZ jemeni különmegbízottjának erőfeszítéseit, valamint az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 2016. októberi 33/16. számú határozatának végrehajtását, amely kéri az ENSZ együttműködését a független nemzeti vizsgálóbizottsággal, és támogat minden olyan erőfeszítést, amely független nemzetközi vizsgálat folytatására irányul a büntetlenség kultúrájának megtörése érdekében Jemenben; felszólítja a tagállamokat, hogy támogassák a holland vezetéssel készült közös nyilatkozatot, amelyben aggályokat fogalmaznak meg a jemeni erőszak és jogsértések miatt, és amelyben kérik ezek alapos és pártatlan kivizsgálását; arra ösztönzi a főbiztost, hogy használja fel az ülések közötti tájékoztatót arra, hogy folyamatosan tájékoztassa az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát vizsgálatának eredményeiről;
Nyugat-Szahara
50. felszólít a nyugat-szaharai lakosság alapvető jogainak, többek között egyesülési szabadságának, véleménynyilvánítási szabadságának és gyülekezési jogának tiszteletben tartására; követeli az összes nyugat-szaharai politikai fogoly szabadon bocsátását; követeli, hogy az ENSZ képviselői, a parlamenti képviselők, a független megfigyelők, a nem kormányzati szervezetek és a sajtó bejuthassanak Nyugat-Szahara területeire; sürgeti az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy az ENSZ Nyugat-szaharai Népszavazási Missziójának (MINURSO) adjon emberi jogi megbízatást, összhangban az ENSZ világszerte működő minden egyéb békefenntartó missziójával; támogatja a nyugat-szaharai konfliktus méltányos és tartós – a nyugat-szaharai nép önrendelkezési jogán alapuló és az ENSZ vonatkozó határozatainak megfelelő – megoldását; felhívja az Uniót és tagállamait, hogy vessék fel a nyugat-szaharai helyzetet a következő időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékeléssel kapcsolatos, Marokkóval foglalkozó ülésen;
o
o o
51. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az EU emberi jogi különleges képviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ Biztonsági Tanácsának, az ENSZ főtitkárának, a 71. ENSZ-közgyűlés elnökének, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa elnökének, az ENSZ emberi jogi főbiztosának és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése főtitkárának.