Plenárisülés-dokumentum
15.5.2017
ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
benyújtva a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján
a migránsok Unión belüli áthelyezésének megvalósításáról
( 2017/2685(RSP) )
Auke Zijlstra, Lorenzo Fontana, Gilles Lebreton, Harald Vilimsky
az ENF képviselőcsoport nevében
Az Európai Parlament állásfoglalása a migránsok Unión belüli áthelyezésének megvalósításáról
( 2017/2685(RSP) )
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Tanácsnak és a Bizottságnak a migránsok Unión belüli áthelyezésének megvalósításáról szóló, 2017. május 16-i nyilatkozataira,
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a bevándorlási és menekültügyi politika a szuverén tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozik;
B. mivel az Európán kívüli országokból származó, az EU által támogatott tömeges bevándorlás nagyon problematikusnak bizonyult, politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális szempontból pedig károsnak;
C. mivel az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint a 2016-ban Olaszországba érkezett migránsok csupán 2,65%-a kapott valódi menekültnek járó menedékjogot, és a 181 436 migráns közül 90 334 eltűnt a feketegazdaságban anélkül, hogy menedékjogot igényelt vagy kapott volna[1];
D. mivel az Eurofound bebizonyította, hogy az európai fiataloknak kevesebb lehetőségük van a társadalmi felemelkedésre[2];
E. mivel a tömeges migráció EU által erőltetett politikái semmilyen körülmények között nem jelentenek megoldást a demográfiai kihívásokra, amint azt a holland Gazdaságpolitikai Elemzési Hivatal (CPB) is kimutatta[3], amely kijelentette, hogy a migránsok beáramlása nem fogja megoldani a népesség elöregedésével kapcsolatos demográfiai kihívásokból eredő pénzügyi problémákat;
F. mivel az IMF azt tanácsolta az Európai Uniónak, hogy „ideiglenesen” alacsonyabb béreket irányozzon elő a migránsok számára[4]; mivel a szociális dömping zavart okoz a munkaerőpiacon, nagyobb versenyhelyzetet teremt a migránsok és az európaiak között, emellett pedig a szociális biztonság romlásához és tömeges szegénységhez vezet, különösen a kevésbé képzett munkavállalók körében;
G. mivel Magyarország igen hatékonynak bizonyult a területére bevándorlók beáramlásának kezelése és csökkentése terén;
H. mivel az ausztrál megközelítés egyre sikeresebbnek bizonyul az Ausztráliába irányuló illegális bevándorlás csökkentése, és egyúttal annak megakadályozása szempontjából, hogy a tengeren átkelő migránsok életüket veszítsék;
I. mivel az uniós áthelyezési program a schengeni vívmányok és a nyitott határok politikája kudarcának közvetlen következménye;
J. mivel a Kölnben és több tucat más európai városban a migránsok által európai nők ellen elkövetett tömeges nemi erőszak következtében sok nő biztonságát veszély fenyegeti;
K. mivel a kötelező áthelyezési programnak nincs jogalapja;
L. mivel az Emberi Jogok Európai Bírósága a tagállamok számára nem teszi lehetővé a migrációs áramlások kezelését, és az érintett államokra még pénzbüntetést is kiszab: 2009-ben például Olaszországra rótt ki pénzbírságot[5];
1.hangsúlyozza azt az elvet, hogy az államok szuverenitásához hozzátartozik saját menekültügyi és bevándorlási politikájuk meghatározása;
2.véleménye szerint az uniós nyitott határok politikája ösztönzést és bátorítást jelent atekintetben, hogy még több migráns keljen át a Földközi-tengeren;
3.elutasítja a kényszeráttelepítés elvét, és hangsúlyozza, hogy hatékonyabb a menekülteket és a nemzetközi védelmet kérőket származási országuk vagy régiójuk biztonságos részeibe áthelyezni;
4.megjegyzi, hogy bármely tagállamnak jogában áll, hogy a szabálytalan belépést és tartózkodást illegális cselekménynek tekintse, azt büntesse és elítélje;
5.elítéli egyes nem kormányzati szervezetek nem világos szerepét a Földközi-tengeren;
6.bátorítja a tagállamokat, hogy a bevándorlás területén hajtsák végre az ausztrál megközelítést;
7. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok parlamentjeinek.