Plenárisülés-dokumentum
15.5.2017
ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
a B8-0219/2017 . számú szóbeli választ igénylő kérdéshez
az eljárási szabályzat 128. cikkének (5) bekezdése alapján
az LMBTI-személyek emberi jogaival kapcsolatos tanácsi iránymutatások végrehajtásáról, különösen a homoszexuális (illetve annak vélt) férfiak csecsenföldi (Oroszország) üldöztetésével kapcsolatban
( 2017/2688(RSP) )
Ulrike Lunacek, Rebecca Harms, Heidi Hautala, Ernest Urtasun, Terry Reintke
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Az Európai Parlament állásfoglalása az LMBTI-személyek emberi jogaival kapcsolatos tanácsi iránymutatások végrehajtásáról, különösen a homoszexuális (illetve annak vélt) férfiak csecsenföldi (Oroszország) üldöztetésével kapcsolatban
( 2017/2688(RSP) )
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Oroszországról szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló egyezményre,
– tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára,
– tekintettel az emberi jogok európai egyezményére és az ahhoz csatolt jegyzőkönyvekre,
– tekintettel az Oroszországi Föderáció alkotmányára, különösen az emberek és polgárok jogairól és szabadságokról szóló 2. fejezetre,
– tekintettel a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI) személyek emberi jogai maradéktalan érvényesítésének elősegítését és védelmét szolgáló 2013. június 24-i európai tanácsi iránymutatásokra,
– tekintettel az LMBTI-személyek egyenlőségéről szóló, 2016. június 16-i európai tanácsi következtetésekre,
– tekintettel az emberi jogok védelmezőiről, a kínzásról és a bántalmazás szóló európai uniós iránymutatásokra,
– tekintettel a homofóbia, illetve a szexuális irányultságon és a nemi identitáson alapuló megkülönböztetés elleni európai menetrendről szóló, 2014. február 4-i állásfoglalására[1],
– tekintettel az ENSZ emberi jogi szakértőinek 2017. április 13-i nyilatkozatára a homoszexuális férfiak bántalmazásáról és fogva tartásáról Csecsenföldön,
– tekintettel az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó, a 2015–2019 közötti időszakra szóló uniós cselekvési tervre,
– tekintettel az emberi jogok és a demokrácia világbeli helyzetéről és az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikájáról szóló 2015. évi éves jelentésről szóló, 2016. december 14-i állásfoglalására[2],
– tekintettel Federica Mogherini, a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szóvivőjének 2017. április 6-i nyilatkozatára a homoszexuális férfiakkal szemben Csecsenföldön elkövetett emberi jogi visszaélésekről,
– tekintettel a Bizottsághoz (alelnök/főképviselő) intézett kérdésre az LMBTI-személyek emberi jogaival kapcsolatos tanácsi iránymutatások végrehajtásáról, különösen a homoszexuálisnak vélt férfiak csecsenföldi (Oroszország) üldöztetésével kapcsolatban ( O-000039/2017 – B8-0219/2017 ),
– tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a Novaja Gazeta független orosz napilapban 2017. április 1-jén megjelent cikk arról számolt be, hogy az Oroszországi Föderációhoz tartozó Csecsen Köztársaságban a csecsen elnök, Ramzan Kadirov közvetlen utasítására állítólag a köztársaság hatóságai és biztonsági erői által végrehajtott összehangolt kampány részeként több mint száz homoszexuális vagy homoszexuálisnak vélt férfit raboltak el és vettek őrizetbe;
B. mivel a Novaja Gazeta beszámolója szerint az elrabolt áldozatokat bántalmazták, megkínozták, és arra kényszerítették, hogy feltárják más LMBTI-személyek személyazonosságát; mivel emellett a beszámolók szerint hárman életüket vesztették, két személy a fogság során elszenvedett bánásmód eredményeként, egy személy halálát pedig úgynevezett „becsületbeli gyilkosság” révén saját családja okozta;
C. mivel az eredeti beszámolókat a Human Rights Watch és a Nemzetközi Válság Csoport egymástól függetlenül megerősítette, és mindkét szervezet helyszíni forrásokat idéz, amelyek megerősítik, hogy a rendőrség és a biztonsági erők célzottan homoszexuálisnak vélt férfiakat vettek őrizetbe;
D. mivel az áldozatok nagyrészt nem fordulnak az igazságszolgáltatáshoz, miután félnek a helyi hatóságok bosszújától; mivel a társadalomban jelen lévő erős homofóbia és a hozzátartozók által elkövetett becsületbeli gyilkosságok kockázata miatt a homoszexuális és leszbikus személyek, valamint a homoszexuálisnak vagy leszbikusnak vélt személyek különösen kiszolgáltatottak;
E. mivel az évek óta tartó fenyegetések és elnyomás, valamint az észak-kaukázusi emberi jogi helyzet drámai romlása miatt lényegében egyetlen független újságíró vagy emberi jogi aktivista sem dolgozhat a térségben; mivel csecsen tisztviselők és hivatalnokok megfenyegették a brutális melegellenes kampányról elsőként beszámoló napilapot;
F. mivel az Oroszországi Föderáció számos nemzetközi emberi jogi megállapodás és – az Európa Tanács tagjaként – az emberi jogok európai egyezménye aláíró fele, ennélfogva köteles garantálni minden olyan személy biztonságát, aki – többek között szexuális irányultsága folytán – veszélynek van kitéve; mivel Oroszország köteles kivizsgálni a csecsen hatóságok által elkövetett bűncselekményeket, és erre megvannak az eszközei; mivel az Oroszországi Föderáció 1993-ban törölte a homoszexualitást a bűncselekmények köréből;
G. mivel az LMBTI-személyek a hatályos nemzetközi emberi jogi jogszabályok és Oroszország nemzeti jogszabályai értelmében védelmet élveznek; mivel azonban gyakran külön fellépés szükséges ahhoz, hogy az LMBTI-személyek maradéktalanul élvezhessék emberi jogaikat, miután a szexuális irányultság és a nemi identitás a megkülönböztetés, a zaklatás és az üldözés további kockázatait eredményezheti az iskolákban, a munkahelyeken és a társadalom egészében, továbbá a családokon belül is; mivel a rendőrség, az igazságszolgáltatás és a hatóságok feladata és kötelessége, hogy küzdjenek a megkülönböztetés ezen formái ellen, és fellépjenek a negatív társadalmi megítéléssel szemben;
H. mivel 2017. március 7-én az Oroszországi Föderáció jogszabályt fogadott el, amelynek értelmében a családon belüli erőszak már nem minősül bűncselekménynek, és a családon belüli bántalmazást bűncselekmény helyett közigazgatási vétséggé változtatta, amely enyhébb szankcióval sújtja az elkövetőket; mivel a Parlament a 2017. március 13–16-i strasbourgi plenáris ülésén megvitatta a kérdést;
1. mélységes aggodalmának ad hangot a homoszexuális (illetve annak vélt) férfiaknak az Oroszországi Föderációhoz tartozó Csecsen Autonóm Köztársaságban történő önkényes fogva tartásáról és kínzásáról szóló beszámolók kapcsán; felszólítja a hatóságokat, hogy vessenek véget ennek az üldözési kampánynak, azonnal bocsássák szabadon a jogellenesen még fogva tartott személyeket, gondoskodjanak az áldozatok és az ezen az ügyön dolgozó emberi jogi aktivisták és újságírók jogi és fizikai védelméről, és tegyék lehetővé a nemzetközi emberi jogi szervezetek számára, hogy hiteles módon kivizsgálhassák az állítólagos bűncselekményeket;
2. sajnálatának ad hangot amiatt, hogy a régióban széles körben elterjedt az emberi jogok megsértése és a büntetlenség légköre, ami lehetővé teszi e cselekedetek véghezvitelét, és felszólít jogi és egyéb intézkedések kidolgozására a civil társadalommal együttműködésben az ilyen erőszakos cselekmények megakadályozása, valamint az elkövetők nyomon követése és bíróság elé állítása érdekében; hangsúlyozza, hogy Oroszországot és kormányát terheli a végső felelősség e cselekmények kivizsgálása, az elkövetők bíróság elé állítása és valamennyi orosz állampolgár törvénytelen visszaélésekkel szembeni védelme vonatkozásában;
3. elítéli a csecsen kormány szóvivőjének nyilatkozatát, amelyben tagadja, hogy homoszexuális személyek élnének Csecsenföldön, és kétségbe vonja a jelentést, egyszerűen hazugságnak és abszolút félretájékoztatásnak minősítve azt; emlékezteti a hatóságokat, hogy a gyülekezési, egyesülési és véleménynyilvánítási szabadsághoz való jogok egyetemes jogok, és mindenkire vonatkoznak; felszólít az illegálisan fogva tartott személyek azonnali szabadon bocsátására; sürgeti az orosz hatóságokat, hogy biztosítsák az áldozatok, valamint az ügyön dolgozó emberijog-védők és újságírók jogi és fizikai védelmét;
4. megjegyzi, hogy Putyin elnök utasította az orosz belügyminisztert és a főügyészt a csecsen események kivizsgálására, és felszólítja a Bizottságot, a tagállamokat és az Európa Tanácsot, hogy nyújtsanak anyagi támogatást és tanácsadást az orosz hatóságoknak ehhez a vizsgálathoz;
5. felhívja a csecsen és az orosz hatóságokat, hogy tartsák be a nemzeti jogszabályokat és a nemzetközi kötelezettségvállalásokat, védelmezzék a jogállamiságot és az egyetemes emberi jogi normákat, mozdítsák elő az egyenlőséget és a megkülönböztetésmentességet – az LMBTI-személyek esetében is –, és ezt támasszák alá olyan intézkedésekkel, mint például az egyenlőségen és a megkülönböztetésmentességen alapuló tolerancia és befogadás kultúrájának előmozdítására irányuló figyelemfelkeltő kampányok;
6. sürgősséggel azonnali, független, objektív és alapos nyomozás lefolytatására szólít fel a bebörtönzések, a kínzások és a gyilkosságok ügyében annak érdekében, hogy értelmi szerzőiket és kivitelezőiket bíróság elé állítsák, és véget vessenek a büntetlenségnek; üdvözli e tekintetben az ügyet kivizsgáló orosz emberi jogi ombudsman vezetése alatti munkacsoport felállítását; felszólítja az orosz hatóságokat, hogy utasítsák az ügyészséget, hogy nyújtson valódi névtelenséget és más védelmet a melegellenes csecsen tisztogatás áldozatai, szemtanúi és ezek családtagjai számára, hogy részt vehessenek a nyomozásban; felhívja az Oroszországban lévő uniós küldöttségeket és a tagállamok nagykövetségeit és konzulátusait, hogy aktívan kövessék nyomon a vizsgálatot, továbbá fokozzák erőfeszítéseiket a jelenleg veszélyben lévő áldozatokkal, LMBTI-személyekkel, újságírókkal és emberijog-védőkkel való kapcsolattartás érdekében;
7. sürgeti az orosz hatóságokat, hogy büntessenek meg minden olyan kormányzati alkalmazottat és más nyilvános szereplőt – az állami televízióban megjelenő személyeket is beleértve –, aki nyilvános megjelenései, nyilatkozatai, interjúi, beszélgetései során és más nyilvános helyzetekben gyűlölködő és diszkriminatív nyelvezetet használ;
8. felhívja a Bizottságot, hogy működjön együtt a nemzetközi emberi jogi szervezetekkel és az orosz civil társadalommal, támogassa azokat, akik elmenekültek Csecsenföldről, és hozza nyilvánosságra ezt a visszaélési kampányt; felhívja továbbá a tagállamokat, hogy fontolják meg a csecsenföldi áldozatok, újságírók és emberi jogi aktivisták számára rendelkezésre álló áttelepítési helyek számának növelését, és gyorsítsák fel a biztonsági aggályok miatt menekülő személyek közvetlen áttelepítését;
9. üdvözli és elismeri az EU számos küldöttségvezetője és személyzete, valamint a tagállamok nagykövetei és személyzeteik által az LMBTI-személyek emberi jogaiért küzdő aktivisták támogatása, valamint a megkülönböztetésmentesség és az egyenlő jogok hirdetése terén tett erőfeszítéseit; felkéri az EU küldöttségvezetőit és az EKSZ személyzetének többi tagját, hogy – egyebek mellett a nagykövetek szeptemberben sorra kerülő éves találkozóján is – konzultáljanak a Parlamenttel és a megfelelő EP-képviselőkkel, ha kérdéseik merülnek fel, vagy tájékoztatni kívánják a Parlamentet; aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy az LMBTI-személyek emberi jogaival kapcsolatos iránymutatások ismerete és végrehajtása nem konzisztens egyes uniós küldöttségek és tagállami képviseletek körében; ezzel összefüggésben kéri az EKSZ-t és a Bizottságot, hogy a harmadik országokkal folytatott politikai és emberi jogi párbeszédekben és a nemzetközi fórumokon az iránymutatások fokozottan stratégiai és módszeresebb végrehajtását szorgalmazza – ideértve a figyelemfelhívást és az uniós személyzet számára ehhez kapcsolódó képzések nyújtását is harmadik országokban – annak érdekében, hogy a harmadik országokkal folytatott politikai és az emberi jogi párbeszédek keretében és a többoldalú fórumokon ténylegesen foglalkozzanak az LMBTI személyek jogainak kérdésével, kéri továbbá a civil társadalom erőfeszítéseinek támogatását;
10. határozottan hangsúlyozza, hogy az iránymutatások végrehajtását egyértelmű referenciaértékek segítségével folyamatosan értékelni kell; sürgeti a Bizottságot, hogy végezzen és tegyen közzé alapos értékelést az iránymutatásoknak az összes harmadik országban működő uniós küldöttségek és tagállami diplomáciai képviseletek általi végrehajtásáról, hogy kimutassa és orvosolja a végrehajtással kapcsolatos eltéréseket és hiányosságokat;
11. aggodalommal állapítja meg és visszalépésnek tekinti, hogy Oroszország új jogszabályokat fogadott el a családon belüli, többek között a gyermekek elleni erőszakról; hangsúlyozza, hogy a családon belüli erőszakot toleráló jogszabályok súlyos következményekkel járhatnak mind az áldozatokra, mind a társadalom egészére nézve; felhívja a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), hogy továbbra is mozdítsák elő a családon belüli erőszak felszámolását, a kiszolgáltatott helyzetben lévők védelmezését és az áldozatok támogatását Európán belül és kívül egyaránt;
12. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak és a Bizottságnak, az ENSZ emberi jogi főbiztosának, valamint az Orosz Föderáció és a Csecsen Köztársaság kormányának.