Plenárisülés-dokumentum
29.5.2017
ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján
az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének 2018–2022 közötti többéves keretéről
( 2017/2702(RSP) )
József Nagy, Roberta Metsola
a PPE képviselőcsoport nevében
Soraya Post, Birgit Sippel
az S&D képviselőcsoport nevében
Angelika Mlinar, Nathalie Griesbeck
az ALDE képviselőcsoport nevében
Barbara Spinelli, Cornelia Ernst, Merja Kyllönen, Kateřina Konečná, Josu Juaristi Abaunz, Dimitrios Papadimoulis, Kostadinka Kuneva, Stelios Kouloglou, Kostas Chrysogonos
a GUE/NGL képviselőcsoport nevében
Ulrike Lunacek, Judith Sargentini, Josep-Maria Terricabras, Bas Eickhout, Tatjana Ždanoka, Eva Joly, Pascal Durand
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Az Európai Parlament állásfoglalása az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének 2018–2022 közötti többéves keretéről
( 2017/2702(RSP) )
Az Európai Parlament,
– tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (14423/2016),
– tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 352. cikke alapján benyújtott, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0528/2016),
– tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (1) és (4) bekezdésére,
– tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság ajánlására ( A8-0000/2017 ),
– tekintettel 2012. december 13-i, az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2013–2017 közötti többéves keretének létrehozásáról szóló tanácsi határozat tervezetéről szóló jogalkotási állásfoglalására (10449/2012 – C7-0169/2012 – 2011/0431(APP) )[1],
– tekintettel 2016. december 13-i, „Az alapvető jogok helyzete az Európai Unióban (2015)” című állásfoglalására[2],
– tekintettel a Bizottság és a Tanács az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2018–2022 közötti többéves keretéről szóló, 2017. május 31-i nyilatkozatára,
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel az Európai Unió elkötelezett az Európai Unió Alapjogi Chartájában kihirdetett jogok garantálása mellett;
B. mivel az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2018–2022 közötti többéves keretének létrehozásáról szóló és a Parlamentnek egyetértés céljából benyújtott tanácsi határozat tervezete nyolc tematikus területet fog át: a bűncselekmények áldozatai és az igazságszolgáltatáshoz való jog; egyenlőség és a megkülönböztetés bármely fajtája, így például nem, faj, szín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság vagy állampolgárság alapján; információs társadalom, különösen a magánélet tiszteletben tartása és a személyes adatok védelme; igazságügyi együttműködés, a büntetőügyekben való együttműködés kivételével; migráció, határok, menedékjog, valamint a menekültek és migránsok integrációja; rasszizmus, idegengyűlölet és a kapcsolódó intolerancia; a gyermekek jogai; valamint a romák integrációja és társadalmi beilleszkedése, középpontban a cigányellenességgel;
C. mivel a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés beillesztése a többéves keretbe nem csupán a valós szükségleteket tükrözi, hanem lehetővé tenné az Ügynökség számára azt is, hogy átfogó elemzést készítsen saját kezdeményezéséről az alapjogokhoz nyilvánvalóan kapcsolódó területeken, különös tekintettel a vonatkozó legutóbbi és jelenlegi uniós szintű jogalkotási fejleményekre;
D. mivel a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés az uniós jogrendszer része lett és ennélfogva az Ügynökség feladatkörébe került, hasonlóan valamennyi, a 168/2007/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (1) bekezdése alapján uniós hatáskörbe tartozó területhez;
E. mivel még ha a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködésre nem is terjed ki a többéves keretet létrehozó tanácsi határozat, a Parlament, a Tanács vagy a Bizottság kérésére az Ügynökség a 168/2007/EK tanácsi rendelet 5. cikkének (3) bekezdése alapján továbbra is képes lesz feladatait e területeken ellátni;
F. mivel az Ügynökség 2018–2022 közötti többéves keretének létrehozása szükséges ahhoz, hogy tovább folytathassa tevékenységét, és mivel ha az új többéves keret 2018 elejére nem áll készen, az azt vonná maga után, hogy az Ügynökség csak egy intézmény konkrét felkérése alapján működhetne, saját kezdeményezéséből pedig nem;
1. sajnálja, hogy a Tanácsban nem született megegyezés a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés javasolt tematikus területeinek a többéves keretbe történő bevonása tekintetében;
2. megismétli, hogy az Ügynökség munkája fontos, és hogy kulcsszerepet lát el az alapjogok uniós szintű előmozdításában;
3. véleménye szerint az Ügynökség munkájának egyik alapvető vetülete, hogy továbbra is támogatást biztosít az alapjogok tiszteletben tartatása tekintetében az uniós jog területén, ami megköveteli, hogy az Ügynökség tevékenysége ne szenvedjen fennakadást;
4. üdvözli a Bizottság és a Tanács nyilatkozatait, és hangsúlyozza, hogy az Ügynökség irányításának és működésének munkamódszerei javításra szorulnak, továbbá egyértelműsíteni kell, hogy az Ügynökség hatáskörei kiterjednek a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés „harmadik pillérbe” tartozó ügyeire is;
5. tudomásul veszi a Bizottság és a Tanács véleménykülönbségét az Ügynökség alapító rendeletének értelmezése tárgyában, és mindkét intézményt felhívja, hogy mihamarabb jussanak megegyezésre;
6. felkéri a Bizottságot, hogy az Ügynökség 2017. évi külső értékelését követően nyújtson be javaslatot a 168/2007/EK rendelet módosítására, mert ez véleménye szerint szükséges az Ügynökség irányítási és működtetési munkamódszereinek javításához és a rendelet Lisszaboni Szerződéshez való igazításához, a rendelet 31. cikke (2) bekezdésének megfelelően;
7. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének.