Plenárisülés-dokumentum
30.6.2017
ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően,
az eljárási szabályzat 37. cikkének (3) bekezdése és az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás alapján
a Bizottság 2018. évi munkaprogramjáról
( 2017/2699(RSP) )
József Szájer
a PPE képviselőcsoport nevében
Az Európai Parlament állásfoglalása a Bizottság 2018. évi munkaprogramjáról
( 2017/2699(RSP) )
Az Európai Parlament,
– tekintettel az „Építsünk olyan Európát, amely védelmet nyújt, eszközöket ad polgárai kezébe és garantálja a biztonságot” című bizottsági közleményre ( COM(2016)0710 ) és annak 1–5. mellékletére,
– tekintettel eljárási szabályzata 37. cikkének (3) bekezdésére,
A. mivel a politikai prioritásoknak meg kell felelniük a rendelkezésre álló pénzügyi forrásoknak;
B. mivel a tagállamokkal együtt a szubszidiaritás és az arányosság elvének megfelelően végrehajtott uniós politikák és fellépések valódi hatást fejthetnek ki és kell is kifejteniük a válságokra való reagálás és polgárok abban való támogatása terén, hogy képesek legyenek elébe menni a gyorsan változó társadalmi körülményeknek, és reagálni tudjanak azokra;
C. mivel az EU-nak elkötelezettnek kell lennie aziránt, hogy visszanyerje versenyképességét az erős globális verseny mellett, ezáltal megőrizve a szociális piacgazdaság modelljét, és fenntartható növekedést biztosítva annak érdekében, hogy a fiatal polgárok következő nemzedékének munkahelyeket biztosítson, és ne adósságot hagyjon rájuk;
D. mivel az Európai Unió számos és összetett fenyegetéssel néz szembe, ami instabilitást teremt, ami pedig ahhoz vezet, hogy az európai polgárok nem érzik magukat biztonságban;
1. RÉSZ
1. meggyőződése, hogy a felelősségteljes és teljes mértékben demokratikus, az uniós tagállamok összefogásán alapuló egységes és szolidáris folyamatban gyökerező európai megoldások alapvetően fontosak ahhoz, hogy szembe tudjunk nézni a jelentősebb kihívásokkal, és javítani tudjuk a polgárok biztonságérzetét;
2. megjegyzi, hogy a jelenlegi válságok, illetve azok pénzügyi, gazdasági, társadalmi és migrációs hatásai az európai polgárok körében egyre növekvő elégedetlenséghez vezettek, ami a populista pártok és mozgalmak népszerűségének növekedésében mutatkozik meg; úgy véli, hogy ezeket a fontos kihívásokat a tagállamok nem tudják önállóan kezelni, ezért az Unió részéről közös fellépésre van szükség;
3. úgy véli, hogy a populizmus az emberek félelmeit használja ki, azokra épít és azokból táplálkozik, és a terror okozója is, mivel demagóg, irrealisztikus és veszélyes megoldásokat javasol, amelyek az európai társadalom megosztottságát, instabilitását és konfliktusait növelő nagyon rövid távú, hamis reményeket keltenek;
4. üdvözli, hogy a küszöbön álló brexit tárgyalásokat illetően a 27 tagállam egységes és világos álláspontot képvisel; hangsúlyozza, hogy kontraproduktív lenne a vitát különböző formátumokra vagy tagállamok csoportjaira bontani; ösztönzi a Bizottságot, hogy ragaszkodjon szilárdan a 27 tagállam és a Parlament által közösen elfogadott és kijelölt elvekhez;
5. úgy véli, hogy elérkezett az idő annak újbóli meghatározására, hogy mit is jelent valójában az uniós tagság; rámutat, hogy a jövőben egyértelmű keretre van szükség az Európai Uniónak a szomszédságában elhelyezkedő, tagsággal nem rendelkező országokkal (Egyesült Királyság, Norvégia, Svájc, Törökország, Ukrajna stb.) folytatott kapcsolatai vonatkozásában;
6. úgy véli, hogy a rendkívül versenyképes szociális piacgazdaság az európai társadalom egyik – az uniós szakpolitikák kiindulópontját képező – sarokköve, amely a polgárok mindennapi életét közvetlen módon és pozitívan befolyásolja; elkötelezi magát amellett, hogy támogatja a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy javítsa a munka és a magánélet egyensúlyát;
7. felszólítja a Bizottságot, hogy határozzon meg az EU ipari versenyképességét erősíteni hivatott olyan kulcsfontosságú kiemelt intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a vállalkozások számára, hogy a belföldi és a globális piacon versenyképesek legyenek, és megszilárdítják az EU és a tagállamok azon kapacitását, hogy támogassák a vállalkozások fejlődését, megkülönböztetett figyelmet fordítva a kis- és középvállalkozásokra (a kkv-kra); úgy véli, hogy az európai ipar korszerűsítésének széles körűnek kell lennie, és magában kell foglalnia az innovatív termékek, szolgáltatások, technológiák valamint a kutatási és innovációs beruházásokon alapuló, a piac szempontjából jobb termékeket, szolgáltatásokat és folyamatokat eredményező üzleti modellek népszerűsítését;
8. hangsúlyozza, hogy átfogó megközelítésre van szükség a közös valuta előnyeinek teljes körű kiaknázásához, ugyanakkor biztosítani kell a gazdasági és monetáris unió fenntarthatóságát és ellenálló képességét, és meg kell valósítani a növekedés és a teljes foglalkoztatás kapcsán kitűzött célokat;
9. úgy véli, hogy a GMU továbbfejlesztésének a meglévő jogszabályokon és azok alkalmazásán kell alapulnia, és abból kell építkeznie; hangsúlyozza, hogy sürgős szükség van a GMU kiteljesítésére, és erőfeszítéseket kell tenni arra, hogy intézményrendszere legitimebbé és demokratikusan elszámoltathatóbbá váljon;
10. elismeri a közös uniós bevándorlási és menekültügyi politika létrehozása terén megtett jelentős jogalkotási lépéseket, és hangsúlyozza, hogy az EU jó úton jár a bevándorlási és menekültügyi politika kidolgozását illetően egy olyan időszakban, amikor a sürgős figyelmet igénylő komoly válsághelyzetek igen nagy nyomást helyeztek Európa határaira;
11. emlékeztet annak fontosságára, hogy a migráció kiváltó okait az Afrika viszonylatában fennálló uniós fejlesztési és együttműködési politikák naprakésszé tétele révén kell kezelni, valamint arra, hogy az EU milyen szerepet játszik a szomszédos országok konfliktusainak megoldásában;
12. hangsúlyozza, hogy az európai migrációs politika sikeréhez arra van szükség, hogy igazságosabb legyen a menedékkérők elosztási rendszere, és hogy abból minden egyes tagállam kivegye a részét; üdvözli a külső határaink kezelésének és hatékony őrzésének megerősítése terén a közelmúltban elért eredményeket, mint annak előfeltételét, hogy a tagállamok visszanyerjék az olyannyira fontos egymás iránti kölcsönös bizalmat;
13. rámutat, hogy csak a közös kül- és biztonságpolitika erősítésével adhat az EU hiteles választ az újabb és újabb biztonsági fenyegetésekre és kihívásokra, továbbá csak így léphet fel a terrorizmus ellen, és teremhet békét, stabilitást és rendet a szomszédságában;
14. hangsúlyozza, hogy a szabad kereskedelem jelentősen javította az életszínvonalat és csökkentette a szegénységet az Európai Unióban és az egész világon, gazdasági növekedést eredményezett és munkahelyeket teremtett, valamint megerősítette a politikai és gazdasági kapcsolatokat a harmadik országokkal; úgy véli, hogy az EU-nak folytatnia kell a protekcionista tendenciákkal szembeni fellépést világszerte, és ezért kéri a Bizottságot, hogy mihamarabb bonyolítsa és zárja le a tervezett és folyamatban lévő tárgyalásokat, illetve folyamatosan keresse az új szabadkereskedelmi megállapodások megkötésének lehetőségét;
15. sürgeti a Bizottságot, hogy a többi intézménnyel együttműködésben kezdeményezzen széles körű nyilvános vitát az Unió jövőjéről, figyelembe véve az egyes intézmények álláspontját, és különösen a Parlament által az Unió jövőbeli alakulásáról elfogadott állásfoglalást, az Unió jövőjéről szóló bizottsági fehér könyvet és a Római Nyilatkozatot;
16. hangsúlyozza, hogy az EU még mindig jelentős kihívásokkal néz szembe az elfogadott vagy hatályba lépett jogszabályok végrehajtását illetően, ezért kéri a Bizottságot, hogy összpontosítson az uniós jog érvényesítésére valamennyi tagállamban;
2. RÉSZ
A fiatalok és az egész életen át tartó tanulás
17. felkéri a Bizottságot, hogy:
– ruházzon be az inkluzív és hatékony oktatási rendszerekbe;
– növelje az Erasmus+ programok finanszírozását, és azt fordítsa a programok elsődleges célkitűzéseire (mobilitás, oktatás és képzés, ifjúságpolitika és sport);
– a tagállamokkal közösen összpontosítson mindenekelőtt az összes életkort és foglalkozási csoportot érintő oktatási intézkedésekre, valamint fektessen be az egész életen át tartó tanulási keretbe, megkülönböztetett figyelmet szentelve a digitális és vállalkozói készségeknek és kompetenciáknak, valamint a médiaműveltségnek és a nők helyzetének;
– elemezze a munkaerőpiacokat annak érdekében, hogy helyesen tudja meghatározni a szakmai képzés és az egyetemi oktatás szükségessége közötti egyensúlyt, és ehhez kellő mértékben vegye figyelembe a munkaerőpiac igényeit;
– mozdítsa elő a vállalkozói készséget, valamint a „gondolkozz először kicsiben” elvnek megfelelően fejlessze tovább és támogassa a megfelelő jogi környezetet a kkv-k számára;
– terjesszen elő ajánlásokat és javaslatokat arra vonatkozóan, hogy miként lehet tovább foglalkoztatni az idősebb munkavállalókat, ösztönözve ezáltal a tapasztalatok átadását a fiatalabb generációk számára és a munkahelyi mentorálást;
– a tagállamokkal együtt hozzon további intézkedéseket annak érdekében, hogy a tudományos, technológiai, mérnöki és matematikai területeken (az ún. „STEM” tárgyak) szerzett ismeretek vonzerejét és értékét növelje, és hogy több nőt és lányt ösztönözzön arra, hogy e területeken folytassanak tanulmányokat, amelyeken belül különösen az ikt nyithat meg új lehetőségeket számukra;
A „kék növekedés” és a halászat
18. felkéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat a következőket illetően:
– a „kék növekedés” támogassa a fenntartható növekedést a tengeri és tengerhasznosítási ágazatok egészében;
– az uniós vizek összes fontos állományának és halászterületének kezelésére vonatkozó új közös halászati politika alatti többéves tervek hiányából eredő űr kiküszöbölése;
A 2020 utáni pénzügyi eszközök és pénzügyi keret
19. felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy jövőre az összes uniós program teljes sebességgel haladjon előre, és ezzel kompenzálják a jelenlegi programozási időszak elején tapasztalt jelentős késedelmeket; különösen aggódik amiatt, hogy ezeknek a késedelmek milyen hatása lesz a jelenlegi többéves pénzügyi keret vége felé felhalmozódó térítési igényekre; úgy véli, hogy minden erőfeszítést meg kell tenni egy újabb kifizetési válság elkerülése érdekében, többek között oly módon, hogy az elkövetkezendő éves költségvetésekbe megfelelő szintű előirányzatokat állítunk be;
20. sürgeti a Bizottságot, hogy legkésőbb 2018 júniusáig terjesszen elő jogalkotási javaslatot a 2020 utáni időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre vonatkozóan annak érdekében, hogy az érdemi intézményközi tárgyalásokat azonnal meg lehessen kezdeni; célul tűzi ki a tárgyalások a jelenlegi parlamenti ciklus végéig történő sikeres lebonyolítását;
21. felhívja a Bizottságot, hogy kellően vegye figyelembe a Bizottság jogalkotási javaslatait megelőzően elfogadása kerülő, a jövőbeni többéves pénzügyi keretről szóló parlamenti álláspontot; hangsúlyozza, hogy strukturált párbeszédet kell folytatni a jövőbeli többéves pénzügyi keret teljes szintjéről, politikai és költségvetési prioritásairól, szerkezetéről és a rugalmassági rendelkezésekről, valamint többek között arról, hogy mi legyen a pénzügyi keret időtartama;
22. sürgeti a Bizottságot, hogy a saját forrásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoport ajánlásai alapján terjesszen elő ambiciózus jogalkotási javaslatokat az EU sajátforrás-rendszerének jövőbeli reformjáról; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak e jogalkotási javaslatokat a 2020 utáni többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatokkal együtt kellene előterjesztenie, hogy a két témáról közös tárgyalásokat lehessen folytatni; hangsúlyozza, hogy a Parlament a jogalkotási javaslat benyújtását megelőzően fogja elfogadni saját álláspontját, és kéri a Bizottságot, hogy kellően vegye figyelembe a Parlament álláspontját e tekintetben;
23. felhívja a Bizottságot, hogy:
– a következő többéves pénzügyi keret közelgő ismertetését követően 2018-ban a lehető leghamarabb terjesszen elő rendeletekre irányuló javaslatokat az EU 2020 utáni kohéziós politikájáról;
– terjesszen elő a költségvetési rendelet és a vonatkozó ágazati jogszabályok – köztük a közös rendelkezésekről szóló jelenleg hatályos rendelet (az „Omnibus rendelet”) – 2018 elején megkezdendő átfogó felülvizsgálatára irányuló javaslatot; a felülvizsgálatnak ki kell terjednie a kohéziós politika egyszerűsítésére, valamint az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) és az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) forrásainak jobb ötvözésére;
– a Parlament által 2016. június 7-én a téma kapcsán elsöprő többséggel elfogadott állásfoglalással[1] összhangban késlekedés nélkül terjesszen elő uniós szintű keretjogszabályra irányuló javaslatot az élelmiszer-ellátási láncban folyó tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni fellépésről;
24. elkötelezi magát, hogy konstruktív párbeszédet fog folytatni a Bizottsággal a KAP 2020 utáni jövőjéről szóló közleménye kapcsán, amelyet várhatóan 2017 vége előtt ad majd ki;
25. kiemeli, hogy ki kell dolgozni egy eredményességmérési keret;
26. a fehér könyvről folytatott vitát illetően kéri a Bizottságot, hogy 2018-ban még kellő időben tisztázza, mi a 9. keretprogramra (9. KP) vonatkozó álláspontja, hogy a Parlament állást tudjon foglalni ezt a programot, valamint a Galileo, a Kopernikusz és a COSME programot illetően, hogy 2021 után az összes intézkedést végre lehessen hajtani; elvárja, hogy a 9. keretprogramra irányuló javaslatot a Horizont 2020 időközi értékelése és a Parlament végrehajtási jelentése alapján nyújtsák be;
Az európai digitális egységes piaci stratégia végrehajtása
27. kéri a Bizottságot, hogy:
– gondoskodjon a digitális egységes piaci stratégia kiteljesítése, valamint a kkv-k támogatását elősegítő környezet kialakítása irányába tett előrelépésről;
– továbbra is támogassa az európai közlekedési ágazat CT-ITS, E-CRM és egyéb digitális kezdeményezések révén megvalósuló digitalizációját;
– terjessze elő a kiberbiztonságra vonatkozó tervezett kezdeményezéseit, többek között az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) vonatkozásában is; az ilyen kezdeményezéseknek az ipari és egyéb civil célú kiberbiztonság erősítésére kell irányulniuk, ideértve a hatékony jogorvoslati lehetőségeket is;
– a tagállamokkal együtt sürgősen határozza meg a nemek közötti egyre növekvő digitális szakadék rendszerszintű okait, és globális szinten tegyen lépéseket a nők digitális kirekesztésének megszüntetése érdekében;
Az energiaunióra vonatkozó stratégia végrehajtása
28. elvárja, hogy a Bizottság továbbra is szorosan együttműködjön a tiszta energiáról szóló csomaghoz kapcsolódó, folyamatban lévő rendkívül fontos jogalkotási eljárások tekintetében, a háromoldalú egyeztetések szakaszában is, annak érdekében, hogy a tárgyalásokat 2018-ban a lehető leghamarabb sikeresen le lehessen zárni;
Az európai egységes piaci stratégia végrehajtása
29. felkéri a Bizottságot, hogy:
– a tagállamokkal együtt tökéletesítse a szolgáltatási irányelv végrehajtását, többek között szüntesse meg a szolgáltatási ágazatban még fennálló szabályozási és adminisztratív akadályokat, és vessen véget a túlszabályozásnak;
– hajtsa végre a hatályos jogszabályokat, elsősorban az érvényben lévő szabályok alkalmazásával, ezáltal egyenlő feltételeket biztosítva, valamint lehetővé téve az egységes piac által biztosított előnyök teljes mértékű kiaknázását;
30. az alábbi politikai prioritásokat határozza meg:
– a kultúrában és a kreatív iparágakban rejlő lehetőségek fejlesztése egy koherens uniós szakpolitika alapján, elismerve, hogy ezen iparágak szereplői túlnyomórészt mikrovállalkozások és kkv-k, amelyek kulcsfontosságú tényezők a fenntartható növekedés és a minőségi foglalkoztatás szempontjából;
– a kulturális idegenforgalmat elősegítő intézkedések és fellépések fejlesztése és ösztönzése, a régiók és helyi hatóságok teljes körű részvételével;
– a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok érvényesítéséről szóló irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslat az év végéig;
– az általános biztonságról szóló rendelet felülvizsgálata, amelyet ismét elhalasztottak, sajnálattal állapítva meg, hogy a 2015. április 29-i (EU) 2015/719 irányelvben meghatározott ütemezést figyelmen kívül hagyták[2], és emlékeztetve a Bizottságot arra, hogy egyértelmű és határozott fellépésre van szükség e felülvizsgálat és általában a közúti közlekedésbiztonság tekintetében;
– a gépjármű kilométer-számláló műszer által jelzett érték meghamisításáról szóló saját kezdeményezésű jelentésbe foglalandó megállapítások és ajánlások konkrét javaslatokkal kísért, megfelelő időben végrehajtott nyomon követése, emlékeztetve arra, hogy e javaslat az európai polgárok számára fontos kérdéssel foglalkozik, és tekintetbe véve, hogy néhány tagállamban már alkalmaznak jól működő modelleket;
Egészségügy
31. felkéri a Bizottságot, hogy:
– kiemelt helyen kezelve tegyen lépéseket az antimikrobiális rezisztencia problémájának megoldására a „Biztonságosabb egészségügyi ellátás Európában: a betegbiztonság javítása és az antimikrobiális rezisztencia leküzdése” című 2015. május 19-i állásfoglalásával[3] és az állatgyógyászati készítményekről szóló 2016. március 10-i álláspontjával[4] összhangban, továbbá javasoljon konkrét jogszabályi lépéseket;
– terjesszen elő jogalkotási javaslatot a gyógyszerkészítmények csomagolásában található betegtájékoztatók egyértelműbbé és felhasználóbarátabbá tétele érdekében (gyógyszerre vonatkozó adattáblázat);
– sürgősen vizsgálja felül az adományozott emberi szövetek és sejtek minőségére és biztonsági előírásaira vonatkozó 2004. március 31-i 2004/23/EK irányelvet (a szövetekről és sejtekről szóló irányelv)[5], hogy az összhangban legyen a térítésmentes adományozás elvével és a fejlett terápiás gyógyszerkészítményekről szóló 2007. november 13-i 1394/2007/EK rendelettel (a fejlett terápiákról szóló rendelet)[6], amelyet szintén alkalmazhatóbbá kellene tenni a kkv-k számára;
Igazságosabb adózás
32. kéri a Bizottságot, hogy:
– terjesszen elő javaslatokat egy végleges héarendszerre és héakulcsokra vonatkozóan;
– terjesszen elő a tagállamok fiskális állami támogatására vonatkozó világos iránymutatásokat;
– értékelje a kulturális javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés feltételeit, és terjesszen elő ezek javítására vonatkozó megoldásokat, többek között a könyvekre, illetve az e-könyvekre vonatkozó héakulcs különbségének kérdését is vizsgálva;
Pénzügyi szolgáltatások
33. kéri a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot az uniós megközelítés egyszerűsítésére és harmadik országokkal kapcsolatos kérdésekre vonatkozóan a pénzügyi szolgáltatásokról szóló szabályozás területén;
Digitalizálás és automatizálás: kihívások és lehetőségek
34. hangsúlyozza, hogy szembe kell néznünk a változó foglalkoztatási formákkal, és foglalkoznunk kell a kérdéssel, továbbá meg kell találni a módját a munkavállalók számára tisztességes társadalombiztosítást is nyújtó munkahelyteremtésnek, valamint meg kell vizsgálni a munka és magánélet közötti egyensúly kialakítását támogató rugalmas munkafeltételek lehetőségeit;
35. kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő a munkaerőpiac automatizálására vonatkozó uniós stratégiát, valamint egészítse ki olyan kezdeményezésekkel, amelyek arra vonatkoznak, hogy hogyan lehet megszervezni a szakemberek és a robotok közötti együttműködést, hogyan segítheti elő az automatizálás a munkaadók és munkavállalók számára az előnyök maximalizálását, hogyan javítható a termelékenység, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúly és a munkahelyi egészség és biztonság;
Demográfia és a népesség elöregedése
36. kéri a Bizottságot, hogy javasoljon átfogó megközelítést az európai népesség elöregedésének problémájára, többek között olyan ajánlások és javaslatok révén, amelyek a népesség elöregedésének következtében a munkaerőpiacon jelentkező problémák megoldására, illetve a tagállamok demográfiai mutatóinak javítására irányulnak;
37. rendkívül fontosnak tartja a születési ráta javítását eredményező támogató intézkedésekre irányuló ajánlások kidolgozását; hangsúlyozza, hogy mivel számos tagállam áll elő különböző kezdeményezésekkel, hasznos lenne a bevált gyakorlatok megosztása és uniós szintű következtetések levonása, információcsere, illetve tájékoztatási kampányok révén az élethosszig tartó egészséges öregedés és a megelőző egészségügyi intézkedések kérdésére is összpontosítva;
A munka és a magánélet közötti egyensúly
38. jó kiindulási alapnak tartja a Bizottság javaslatát, amelyet azzal a céllal kell megvitatni, hogy az megfeleljen az európai polgárok elvárásainak, akik számára a munka és a családi élet egyaránt fontos;
Kereskedelem
39. úgy véli, hogy az Egyesült Államokkal kötendő kiegyensúlyozott kereskedelmi és beruházási megállapodás az Unió érdeke, ezért felkéri a Bizottságot, hogy folytassa a tárgyalásokat és kézzelfogható eredményeket mutasson fel;
A jogérvényesülésen és az alapvető jogokon alapuló térség
40. kéri a Bizottságot, hogy haladéktalanul tegyen nyomon követő intézkedéseket és nyújtson be közös európai uniós polgári eljárásjogi minimumszabályokra vonatkozó jogalkotási javaslatot;
41. határozottan kéri, hogy a Bizottság év végéig nyújtson be a polgári kezdeményezésről szóló 2011. február 16-i 211/2011/EU rendelet[7] felülvizsgálatára vonatkozó javaslatot, figyelembe véve a Parlament e kérdésre vonatkozó 2015. október 7-i állásfoglalásában[8] tett ezzel kapcsolatos javaslatait;
42. üdvözli, hogy a Tanács aláírta az Isztambuli Egyezményt, melynek révén az Unió csatlakozott az egyezményhez; sajnálja ugyanakkor, hogy az uniós csatlakozás csupán két területre korlátozódik, és azt várja a Bizottságtól, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a Tanácsban mihamarabb befejeződjenek a tárgyalások, melyek biztosítják az Unió széles alapokon nyugvó csatlakozását az egyezményhez; kéri a Bizottságot, hogy teljes körűen tájékoztassa a Parlamentet a tárgyalások kapcsolódó szempontjairól minden szakaszban, hogy az megfelelően gyakorolhassa a Szerződések által ráruházott jogait, az EUMSZ 218. cikkének megfelelően;
43. emlékezteti a Bizottságot a 2012. október 25-i 2012/29/EU irányelv[9] (az áldozatok jogairól szóló irányelv) és a 2013. december 13-i 2011/99/EU irányelv[10] teljes körű végrehajtásának alapvető fontosságára;
Egy tényleges és valós biztonsági unió irányába tett lépések
44. felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő konkrét kezdeményezéseket a határokon átnyúló kiberbűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos kihívások kezelésére, és ezeket határozza meg a kiberbiztonsági stratégia 2017 őszén esedékes felülvizsgálatában;
45. úgy véli, hogy a korrupció elleni küzdelem politikai prioritás;
Az európai migrációs stratégia végrehajtása
46. felhívja a Bizottságot, hogy tegye meg a szükséges jogszabályi kiigazításokat az interoberabilitásról szóló párbeszéd következtetései alapján, arra vonatkozóan, hogy milyen módon erősíthetik a meglévő és jövőbeni információs rendszerek mind a külső határok kezelését, mind az Unión belüli belső biztonságot;
47. kéri a Bizottságot, hogy hajtsa végre a 2008. július 9-i 767/2008/EK rendelet[11] (a vízuminformációs rendszerre vonatkozó rendelet) interoberabilitásról szóló párbeszédet követő szükséges felülvizsgálatát;
A migráció kiváltó okainak kezelése
48. emlékezteti a Bizottságot, hogy konkrét jelentéstételi mechanizmust kell benyújtani a migráció kiváltó okainak kezelésére irányuló jelenlegi erőfeszítések hatékonyságának rendszeres ellenőrzésére, továbbá hogy szorosan nyomon kell követni az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért és a jövőbeli Európai Fenntartható Fejlődési Alap végrehajtását;
49. megismétli, hogy támogatja a jelenlegi migrációs válság finanszírozásának innovatív módozatait, és különösen üdvözli, hogy ez a magánszférával való szorosabb együttműködést is magában foglalja; úgy véli, hogy a magánszférával folytatott együttműködés a fejlesztési célok megvalósításának kulcsa, és hogy a magánfinanszírozás mobilizálása elengedhetetlen az irreguláris migráció kiváltó okainak kezeléséhez; kitart amellett, hogy az elkülönített alapok és támogatáskoordinációs mechanizmusok parlamenti ellenőrzését minden körülmények között biztosítani kell;
Külpolitika: prioritások
50. kéri a Bizottságot, hogy:
– terjessze be a Külpolitikai Eszközökért Felelős Szolgálat félidős felülvizsgálatát;
– mozdítsa elő a transzatlanti szövetséget;
– erősítse meg az Unió Balkán, illetve a keleti és déli szomszédság melletti elkötelezettségét;
– támogassa a civil társadalmat és segítse elő, hogy a szűkülő jogi keretek és korlátozások ellenére a keleti és déli szomszédság térségében, illetve azon túl is hozzáférjenek a hiteles tájékoztatáshoz;
– hajtsa végre az európai védelmi cselekvési tervet;
– erősítse meg a vallás és a meggyőződés szabadságának előmozdításáról és védelméről szóló uniós iránymutatásokat;
– fejlessze az ombudsmanok közötti együttműködést és az emberi jogok előmozdítását szolgáló partnerségeket;
51. támogatja a három pilléren (megerősített politikai párbeszéd, fejlesztési együttműködés és kereskedelem) alapuló jogilag kötelező erejű keretmegállapodást; úgy véli, hogy meg kell fontolni a regionalizáció elmélyítését az egyes régiók szükségeinek és sajátosságainak megfelelő megoldások megtalálása érdekében, és hangsúlyozza a 2018 és 2020 közötti időszakra vonatkozóan elfogadandó új EU–Afrika stratégia igényeire való reagálás szükségességét;
52. sürgeti a Bizottságot, hogy a rövidesen hatályukat vesztő kétoldalú halászati megállapodások tekintetében működjön együtt az Unión kívüli országokkal;
A fenntartható fejlesztési célok végrehajtása
53. felkéri a Bizottságot, hogy:
– szorosan kövesse nyomon a 2030-ig szóló menetrend hatékony végrehajtásához szükséges intézményi és szakpolitikai változásokat;
– ezzel párhuzamosan hajtsa végre a fejlesztéspolitikáról szóló európai konszenzust, melynek aláírására várhatóan 2017 júniusában kerül sor;
A biztonság és a fejlesztés közötti kapcsolat
54. a béke és az igazság elősegítését szolgáló olyan új, innovatív finanszírozási eszköz létrehozását szorgalmazza, amely figyelembe veszi a felülvizsgált ODA (hivatalos fejlesztési támogatás) békére és biztonságra vonatkozó támogathatósági feltételeit a fejlesztéssel és biztonsággal – különösen a demokrácia, a jó kormányzás és az emberi jogok tiszteletben tartásának előmozdításával – kapcsolatos fellépések közötti egyre szorosabb összefonódások figyelembe vétele érdekében;
Az uniós jogszabályok stratégiaibb alapú megközelítése
55. felhívja a Bizottságot, hogy végre terjesszen elő egy nyitott, hatékony és független európai igazgatást garantáló jogalkotási javaslatot (egy „uniós közigazgatási eljárásjogot„);
56. kéri a Bizottságot, hogy fejlessze az ellenőrzőrendszereket, különösen a hibaarányok tekintetében;
57. sürgeti a Bizottságot, hogy javítsa a Parlament Petíciós Bizottságának nyújtott válaszok minőségét, különösen azok tartalmát és mélységét illetően, az európai polgárok által felvetett kérdések érdemibb módon történő megválaszolása érdekében;
58. felhívja a Bizottságot, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt a Tanácsban a marrákesi szerződés ratifikálására vonatkozó megállapodás elősegítése érdekében, hogy mihamarabb teljes mértékben ki lehessen aknázni a szerződésben rejlő lehetőségeket;
59. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.